Pesti Napló, 1886. október (37. évfolyam, 272-302. szám)
1886-10-09 / 280. szám
Törvényszéki csarnok. A soroksárinti gyilkoság. (Folytatás esti lapunkhoz.) Immár ötödik napja a tárgyalásnak. Meleg, szinte fojtó levegő fekszi meg a termet, bíróság és vádlottak már kezdenek kimerülni, de az érdeklődés nem akar megcsappanni. A közönség még egyre lázasabb sietséggel tölti meg a barna fapadokat s egy-egy fiatal nőnek szívóssága valóban csodálatos: a mióta a tárgyalás megindult, napról-napra ott ülnek s nem változó figyelemmel lesik a rabasszony, a százados úr, a csizmatisztogató őrmester s a töménytelen tanú ajkáról elhangzó vallomásokat A tegnapi tárgyalásra is özönnel torlódott össze a közönség. A szomszédos teremben érdekes bűnügyet — egy apa, ki két apró gyermekét önnön kezével fojtotta meg csupa szeretetből — tárgyaltak üres padok előtt s az összes figyelem, a mohó kíváncsiság mind oda terelődött, hol az a fiatal, szép asszony — igazság, vagy makacsság vezeti-e szavait ? — még váltig hajtogatja : ’•— Én ártatlan vagyok! Az egész bűnügy megmaradt annak, ami volt: óriási kérdőjel. Igazságot kereső birának: bonyolult rejtély, pszichológusnak : megoldatlan probléma. Majh megoldhatja-e egyik is, másik is ? A délutáni tárgyaláson az elnök megkérdezte Ternyeit, nem adhatna-e felvilágosítást arra nézve, hogy hol volna föltalálható leánya, Erzsébet, akire úgy hivatkozik, hogy az volt vele a Csingilingi csárdában és nem Gazdagné. Ternyei: Magam akartam kérni beidézését, s köszönöm, hogy a tekintetes törvényszék megelőzött. Leányom Egriben, Szatmár megyében lakik, utolsó posta: Mikola. Ha itt lesz, ki fog derülni, hogy olyan nő-e Ternyei Erzsébet, akit össze lehetne téveszteni Gazdagnéval. És ki fog derülni sok olyan, ami megmutatja majd, milyen gyarló az a vád, melyet ellenem felhoznak. Elnök: Be fog idéztetni. — Vádlott: De kérem szépen, Ternyei Erzsébet egy kicsit szegény . . Elnök: Küldeni fogok neki előleget. — Vádlott: Köszönöm. Ezután két hírlapírót hallgattak ki, kik Ternyeivel a gyilkosság utáni napon s Támár letartóztatása után is beszéltek. A védelem vallomásaikra súlyt fektet, annál is inkább, mert kitűnik belőlük, hogy Ternyei közvetlenül e gyilkosság után már kijelentette, hogy Támár okvetlenül benne van a dologban, másrészt pedig a zsurnaliszta, ki neki Támár elfogatásának hirét elsőnek vitte meg, Ternyei arczáról csak egyszerű meglepetést, de semmi különösebb zavart vagy éppen ijedelmet sem tudott leolvasni. Gazdagnénak házbeli szomszédai, kik ezután kerültek sorra, a legkedvezőbb vallomást teszik. Ponyácska Anna egy folyosón lakott Gazdagnéval s a hozzá intézett kérdésekre nyugodtan és biztosan felel. Elnök: Ismerte ön Gazdagnét a gyilkosság előtt ? — Tanú: Csak látásból, mert gyakran elsétált ajtónk előtt. — Elnök: Mikor ismerkedett meg vele ? — Tanú: A katasztrófa után bejött hozzám s azt mondta, hogy neki nem érdemes most szolgálót tartani s igy három hónapig én főztem neki. — Elnök: Támárt ismerte-e ? — Tanú: Egyszer láttam. A gyilkosság előtt való napon jött oda s tőlem kérdezte, hogy hol laknak Gazdagék, de én nem mondhattam meg neki, mert akkor még magam sem tudtam, hogy a megboldogultat Gazdagnak hívják. — Elnök: Ez nagyon fontos. Biztosan emlékszik rá, hogy Támár akkor kérdezte öntől, hol laknak Gazdagék ? — Tanú: Biztosan. — Elnök: Meg merne rá esküdni? — Tanú: Akár tízszer is.— Elnök: Kern szükséges, csak egyszer. Kossuthányi: Maga, mint aki Gazdagnénak főzött, szokott-e gyakran bejárni a szobájába ? Tanú: Igen. — Kossuthányi: Látott-e nála valami órát ? — Tanú: Igen. Egy kicsike kis női órát — Elnök: Arany volt-e vagy ezüst ? — Tanú: Arra nem emlékszem. — Gazdagné: Ezüst. Hirsch Teréz tanú, aki múlt év január haváig szolgált Gazdagéknál, nem volt beidézhető. Vallomása, melyet a vizsgálóbíró előtt tett, azt mondja, hogy Gazdagné nem éppen jól élt a férjével, mert alig múlt hét pörlekedés nélkül. Míg ő ott szolgált, senki sem járt a házhoz, csak egy tizenkilencz éves, szőke kisasszony, akiről Gazdagné azt mondta, hogy leánykori barátnője. Következett Horváth Jánosné szül. Schneider Jozefa kihallgatása, ki szintén egy folyosón lakott Gazdagnéval. Elnök (néhány megelőző kérdés után): Nem látott-e Gazdagnénál órát ? — Tanú: De igen, ott feküdt egy kis asztalon. — Elnök: Mindjárt akkor reggel látta, mikor bement hozzá ? — Tanú: Igen. — Elnök: Jól emlékszik ? — Tanú: Határozottan, mert a vejem még mondta Gazdagnénak, hogy tegye valami biztos helyre: annyi ember fordul meg most nála, hogy még lába kelhet, ellophatják. Ügyész: Hát arról mit tud, hogy Támár és Gazdagné összeszólalkoztak volna? — Tanú: Gazdagné egy este bejött hozzám s azt mondta, hogy ő fél attól a csúnya Támártól. Kérdeztem, hogy miért, mire azt válaszolta, hogy revolver van nála s agyon akarja magát lőni, mert ő nem szereti s nem akar vele lenni. Később aztán visszament lakására s akkor láttam az ablakon keresztül, hogy Támár letérdel előtte. Valahogy később kibékültek. Gazdagné: Úgy volt kérem, hogy megint ostromolt, én pedig kergettem magamtól s mikor nem akart tágítani, átmentem a szomszédnőhöz. Revolvert vont előttem s azt mondta, hogy agyonlövi magát, de előbb engem is elpusztít. Később meg letérdelt és könyörgött: Mariska, kutyád leszek, ott gunnyasztok a küszöbödön, csak el ne kergess. Én aztán, hogy botrány ne legyen, engedtem. Ugye, hogy igy volt ? — Tanú: Igen. — Elnök: Hallotta ön, hogy Támár így nyilatkozott ? — Tanú: Igen. — Elnök: Különben én is hallottam, hogy Támár nagyon erőszakos ember volt, mert a börtönben azzal is fenyegetődzött, hogy ha egyszer kikerül, sok embert fog agyonlőni. Természetesen a vizsgálóbírót is. Vasz Sándor védő : Gazdagné édesatyja, Simon Károly, a katasztrófa után feljött. Nem hallotta Ön, hogy ő szólott volna valamit a biztosításról ? — Tanú: Mikor a lapok hirét hozták, kifakadt s azt mondta, hogy mért írnak a lapok olyat, ami nem igaz. Azt is mondta, hogy elmegy a szerkesztőségbe s helyre igazittatja. — Védő: Hát elment ? — Tanu . És s mikor visszajött, azt mondta, hogy a szerkesztőségben megmutatták neki a biztosítótársulat levelét, melyben tudatja az illető lappal, hogy Gazdag Imre csakugyan biztosítva volt 15,000 frt erejéig. Ponyácska István tanú szintén hallotta, mikor Gazdagné kijelentette, hogy ő mit sem tudott az életbiztosításról. Védőknek nincs hozzá kérdésük. Porszász Gyula tanú nem jelent meg. Vallomása jelentéktelen lévén, beidézését nem tartják szükségesnek. Jersák József tanú, „a Horváth Jánosné veje ” együtt lakik anyósával. Ő volt az, ki Gazdagnét figyelmeztette, hogy tegye le az asztalról az óráját, mert a nagy sokadalomban könnyen elcsaklizhatná valaki. Vallomása különben alapjában megegyezik az anyósáéval. Gazdagné neki is azt mondta, hogy nem tudott az életbiztosításról semmit s csak az újságokból értesült, úgy, mint más. Gazdagné atyja, az öreg Simon, sem tudott az életbiztosításról, mikor a hírt olvasta a lapokban, meg akarta azt cáfolni és csak később találták meg a bárczákat, amikor az iratok között kutattak. Arra nézve, hogy Gazdagné és Támár a házon kívül hol találkoztak, tanú a vizsgálat folyamán azt vallotta, hogy az Üllői úton a Vogel-féle csipkekereskedés környékén, Gazdagné odajárt bevásárolni, Támár meg a közeli korcsmába. Most tanú azt mondja, hogy Gazdagnéról csak egyszer tudja, hogy csipkét vásárolt és hogy pozitív tudomása nincs arról, várjon találkozott-e Támárral, csak lehetőnek tartja, hogy ily módon találkoztak. Következett Horváthné kihallgatása Gazdag órájára nézve. Horváthné elbeszélte, hogy a gyilkosság után egy napon Gazdagné nővére, a 15 éves Nelli, ki akkor ide fent volt, azt mondta, hogy nénjét most hívták a városházára, mert egy órát akarnak neki felmutatni, vájjon abban nem ismeri-e fel a férje óráját. A leány ezeket elbeszélvén, hozzátette, hogy milyen bolondok azok a városi emberek, hogy keresik az órát, hisz az megvan, mert azt a nénje (Gazdagné) kiváltotta egy nagy házban. — Elnök (Gazdagnéhoz) : Igaz ez? — Vádlott: Ez tény. Elnök: Miért nem tett jelentést a rendőrségnél? — Vádlott: Mert attól tartottam, hogy ha még ezt is megtudják még, inkább gyanúsítanak, anynyival is inkább, mert Támár is nálam lakott. Attól is féltem, hogy azt mondják majd, hogy a férjem öngyilkos lett és a társulat elveszi a pénzt tőlem. — Uzsák Józsefné arról tesz tanúságot, hogy a Gazdagné kis óráját is látta. A Gazdag órájára ugyanazt mondja el, amit Horváthné, hozzátéve, hogy Nelli azt is mondta, hogy mikor az Írást nénjénél meglátta, az megtiltotta neki, hogy erről bármit is szóljon. Gazdagné húga azt is említette, hogy apjuk, az öreg Simon, is ott volt a kiváltásnál. Gazdagné, a tanú vallomása szerint, nem tudta, hogy a férje élete biztosítva volt. Vasz Sándor védő kérdésére előadja, hogy Gazdagné mindig feketében járt, legtöbbnyire kalapban. Mosóruhája nem is igen volt. Tanú azt is tudja, hogy Gazdagné többször kergette el magától Támárt, de ez agyonlövéssel fenyegette. Ezután felolvastatott Gazdagné húgának, Simon Nellinek vallomása. Ebben tagadja azt, hogy bármit is mondott bárkinek a Gazdag órájáról. A tanuk ezzel szemben is megmaradnak vallomásaik mellett. Simon Nellit ma valószínűleg újból kihallgatják. Következett volna Gazdagné atyja, Simon Károly kihallgatása, de nem volt ott. Gazdagné atyja nevének említésére zokogásban tört ki, de csakhamar elhagyta a sírást, mikor hallotta, hogy atyja nem jelent meg. Schreiber Anna, Szerteczky Andrásné, Csentes Pálné, Vermes Sándorné lényegtelen vallomásokat tett. Perszászné előadja, hogy Támárt három-négy nappal a gyilkosság előtt is látta bemenni abba a házba, ahol Gazdagék laktak. — Elnök: Konstatálva van, hogy Támár a gyilkosság előtt csak egyszer volt Gazdagéknál. — Tanú: Lehet, hogy akkor, mikor a kapun bemenni láttam, nem hozzájuk ment. — Dr. Dabosi Erzsébetfalváról, előadja, hogy midőn Támár egy ízben nála volt és az esti órákban haza felé indult, kénytelen volt neki világítani, mert nem látott. Kammer Nándor, Hegedűs István, Kocsis János, Jakab Ádám, Takács József rendőr, Daraba István jelentékteln vallomásokat tettek. Mártonffy Emil, ki az Andrássy úton Gazdagéknál lakott, előadja, hogy két ízben hallotta, midőn Támár és Gazdagné a gyilkosságról beszéltek. Gazdagné sírt, Támár pedig azt mondta, hogy ne sírjon, mert az árt az egészségnek. Utolsónak hallgatták ki Erdő Jánost, ki szintén lényegtelen vallomást tett. Ezután a tanukat Schreiber Anna és a két hírlapíró kivételével meghitejtették, a tárgyalás este 1a8 órakor végződött, ma reggel 9 órakor folytatják. Az angyalföldi gyermekgyilkosság ügyét (Kaltenegger napszámos ügyét, ki két gyermekét megfojtotta) tegnap kezdték tárgyalni. Vádlott bevallja bűntettét s azt adja elő indokul, hogy a gyilkosságra a feleségével való viszálykodás vitte. A tárgyalást ma folytatják. Komjáthy Béla párbaj ügye. A függetlenségi párt tegnap este Irányi Dániel elnöklete alatt értekezletet tartott, melynek főtárgyát a Komjáthy és a katonai becsületbíróság közt felmerült ismeretes ügy megvitatása képezte. Az értekezletet csak jóval a kitűzött időn túl nyithatták meg, miután előbb bevárták a szabadelvű párt ugyanez ügyben tartott értekezletének eredményét, melyről lapunk más helyén emlékszünk meg bővebben. Erről értesülve, hosszabb vita indult meg, melyben a jelenlevők majdnem mindegyike részt vett, de nem sikerült megállapodni a képviselőház elé terjesztendő oly határozati javaslatban, amelyet a párt egyhangúlag fogadott volna el. Határozatképen tehát csak annyit mondtak ki, hogy a képviselőház mai ülésén a Komjáthy-ügyben a párt megbízásából senki sem fog határozati javaslatot beterjeszteni, sem pedig egyáltalában felszólalni. Ha egyik vagy másik képviselő mégis felszólal, azt nem a párt nevében fogja megtenni. * Komjáthy Béla orsz. képviselő és a cs. kir. 31. gyaloghadosztály becsületbíróságának tagjai között Komjáthy Béla képviselőnek a képviselőház szept. 39-ei nyilvános ülésében tartott beszéde következtében fenforgott becsületügy elintézéséről az O. É. a következő jegyzőkönyvi kivonatot közli: »A cs. kir. 31-dik gyalog-hadosztály becsületbíróság tisztjeinek képviselői kijelentik, hogy ezen becsületbíróság tagjai Komjáthy Béla képviselő úrnak szeptember 29-én a képviselőházban benyújtott interpellációja indokolásában használt kifejezések által sértve érzik magukat és ennek folytán magyarázatot, illetőleg elégtételt követelnek. Komjáthy Béla úr képviselői kijelentik, hogy a képviselőházuak nyilvános ülésében elmondottak meggyőződésük szerint lovagias elégtételadás vagy vétel tárgyát nem képezhetik, amennyiben egyeseknek a ház szólásszabadsági jogát föladni jogában nem áll. A jelen esetben azonban Komjáthy Béla úr nevében és megbízásából teljes készséggel kijelentik, annak képviselői, hogy Komjáthy Béla úr interpellácziójának indokolásában sem a katonai becsületbíróságot, mint olyant, sem annak egyes tagjait sérteni nem akarta, továbbá, hogy a becsületbíróságnak, a szabályzat által előírt korrekt eljárása iránt kétséget nem táplál és amennyiben használt kifejezéseinek valamelyike sértőnek magyaráztatnék, Komjáthy Béla úr ily magyarázatot fentebbi kijelentése után visszautasít.« A becsületbíróság tisztjeinek képviselői Komjáthy Béla urnak képviselői által adott ezen kijelentését tudomásul veszik, ennek alapján mind a két fél megbízottjai az eljárást ezen becsületügyben a lovagiasság szabályainak megfelelően elintézettnek és befejezettnek jelentik ki.* A helyben állomásozó ezredek tábornokait s a becsületbíróság tagjait, valamint Stanger Vilmos ezredest, a Pécsen levő gyalogezred parancsnokát, Pejacsevich Miklós gróf hadtestparancsnok még csütörtökön főhadparancsnoki rapportra magához hivatta és velük megbeszélte a Herbert-ügyet és annak fejleményeit. A Komjáthy képviselő és a katonai becsületbíróság közt felmerült ügy békés elintézése, hir szerint, a Pejacsevich befolyásának köszönhető. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend: október 9. Naptár: Szombat, október 9. — Kom. kath.: Areop. Dénes püspök. — Prot.: Dénes. — Görög-keleti. (szeptember 27.) Kallisztratusz — Zsidó: (tischri 10.) Sabbat, Jom kipur. — A nap kel 6 óra 9 perczkor reggel, nyugszik 5 óra 25 perczkor délután. — A hold kel 4 óra 6 perczkor délután, nyugszik 2 óra 8 perczkor éjfélután. — Hold a földtávolban reggel 2 órakor. — Jupiter és Nap együttállásban. A vallás- és közoktatásügyi miniszter fogad déli 12— d. u. 2 óráig. Horvát miniszter fogad délelőtt 10— délután 2 óráig. A képviselőház ülése délelőtt 10 órakor. A főrendiház ülése délelőtt 11 órakor. A besztercze-selmeczbányai társaskör évi rendes közgyűlése este 8 órakor (a Virágcsokorvendéglőben). Őszi kiállítás a műcsarnokban (Andrássy út 69. sz.) d. e. 9— d. u. 5 óráig. Belépti díj 50 kr. Történelmi kiállítás a városligeti műcsarnokban nyitva d. e. 9— d. u. 6 óráig. Belépti dij 20 kr. Bourdon Mária kiállítása az iparművészeti múzeumban d. e. 9— d. u. 1 óráig. A vöröskereszt egyet budai Erzsébetkórháza megtekinhető d. e. 10—11*/2 óráig. Nemzeti múzeum: képtár d. e. 9—d. u.1 óráig. A botanikus kertben levő orsz. üvegfestészeti kiállítási teremben uj Üvegfestmények és mindennemű kartonok vannak kiállítva. Megtekinthető bárki által minden dij nélkül délelőtt 8—12 és d. u. 2—6 óráig. Akadémiai könyvtár d. e. 3 —7. Egyetemi könyvtár d. e. 10—12 és d. u. 3—8 óráig. Múzeumi könyvtár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Az állatkert nyitva van egész nap. Belépti dij 30 kr. Svábhegyre fogaskerekű vasút indul félórán kint; az Eötvös-villában czigányzene. Újpestre illetőleg a Margitszigetre félóránkint közlekednek a helyi hajók , a szigeten czigányzene. Grand Garé-Restaurant de l’Opera Andrássy-ut, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. —A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, Turcsányi Mátyás komjáthi róm. kath. plébánosnak, azon nagyfokú áldozatkészségéért, melynél fogva az ottani róm. kath. népiskola épülete emelésére 8000 frtot, majd annak felszerelésére 100 irtot adományozott és azonfelül az ottani segédtanítók fizetéséhez évenkint 90 írttal sajátjából hozzájárul, elismerését és köszönetét nyilvánította. — Kalocsán Rozváczi Omartha Lajos kir. törvényszéki irodaigazgató kezdeményezésére tisztviselői »önsegély- és fogyasztási szövetkezet« van keletkezőben. Egy részvényjegy névértéke 25 frtra terveztetik, miáltal a legcsekélyebb jövedelmű tisztviselő is részvényessé válhat, — és az egylet által nyújtandó minden kedvezményben részesülhet. Eddig 200 db. részjegygyel 5000 frt alaptőke jegyeztetett. — Egyházi beszéd-cziklus. Szász Károly ref. püspök hosszabb hivatalos távolléte után, f. hó 10-én, vasárnap, fog újból prédikálni a kálvin-téri templomban. A tudós püspök ez egyházi beszédével öt részből álló cziklust nyit meg »Az emberek közt levő válaszfalakról.« Minden második vasárnap fog beszélni a következő sorrendben: október 10-én a nemzetiségi, 24-én a felekezeti, november 7-én a gazdag és szegény, nov. 21-én az erényes és bűnös és végül deczember 5-én az emberek természeti egyenlőségéről. A hunyadmegyei történelmi és régészeti társulat utóbbi dévai szakgyűlésén Kuun Géza gr. elnök a petrozsényi vándorgyűlés szép sikerét bejelentve, Szabó Károly kolozsvári egyetemi tanár és tiszteletbeli egyleti tag bemutatta a társulat megbizásából Soós Antal által az abafaji levéltárból hozott okmányokat s főleg azoknak a váradi és egri káptalanokat érdeklő részleteit, a további kutatást és a levéltár tudományos értékesítését hozva indítványba. A szükséges tárgyalások keresztülvitelére az elnöklő gróf kéretett fel. König Pál előleges jelentést tett a társulat megbizásából Téglás Gáborral és részben a rajzi felvételekre alkalmazott Téglás István társulati taggal Gyulafehérvárra, Várhely és környékén tett gyűjtő és kutató kirándulásokról, nagy figyelem közt ismertetve Mommsen történeti művének megyénket illető adatait. Soós Antal több ezédokmányt és általa gyűjtött régiségeket terjesztett elő. —■ A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint: dr. Balassa Jakab budapesti ügyvéd és kamarai tag Kis Czellbe, a szombathelyi ügyvédi kamara területére elköltözése ; Bottlik Mihály budapesti, dr. Modor Vidor kalocsai ügyvédek és kamarai tagok elhalálozásuk folytán a kamara lajstromából kiterültettek ; dr. Balassa Jakab ügyvédi iratait dr. Gold Simon budapesti ügyvéd és kamarai tagnak adta át, Bottlik Mihály irodája részére gondnokul dr. Koller Kálmán budapesti, dr. Modor Vidor ügyvédi irodája részére pedig gondnokul dr. Szántó Lajos kalocsai ügyvéd és kamarai tag neveztetett ki. — Névmagyarosítások. Wlasak János kecskeméti illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint János, Mária, Anna, Perencz, Friderika és József nevű kisk. gyermekei Kárpáti-ra, kiskorú Neumann Lajos kapriorai illetőségű budapesti lakos Iványi-ra, Schlesinger Samu tapolczai illetőségű ugyanottani lakos Zalai-ra, Waltersdorf Gábor devecseri illetőségű budapesti lakos saját, valamint Mór (Mózes), Sándor, Jenő és Hermina kisk. gyermekei Faludira, Tröszttel Zsigmond lutillai illetőségű budapesti lakos Teegdi-re, Stern Vilmos győrszigeti illetőségű ugyanottani lakos Csillag-ra és Mlinár igazabban Juravich Ferencz Csáktornyai illetőségű budapesti lakos saját, valamint Alajos nevű kisk. fia M o 1- nár-ra változtatták vezetékneveiket. — Lóárverés a Tattersallban. A lótenyésztés emelésére alakult társulat ügetőpályáján tegnap délelőtt 10 órakor kezdték meg Kozma Ferencz miniszteri tanácsos elnöklete alatt a kisbéri, mezőhegyesi, bábolnai és fogarasi állami ménesekből a számfeletti fiatal kanczák, kisorolt mének és heréitek árverését, nagyszámú és díszes közönség jelenlétében. Ott voltak a többek között: Tisza Kálmán miniszterelnök, Széchenyi Pál gróf földmivelési miniszter, Széll Kálmán, gróf Károlyi Gyula, Zichy Nándor gr. Zichy Lívia grófnővel, Esterházy Miklós gróf, Kégl Pista, Pejacsevich Miklós gróf, a IV. hadtest parancsnoka, Henneberg báró, Dőry, Horváth és Hollbein tábornokok, az itteni lovasezredek parancsnokai, számos törzsfőtiszt, sportkedvelő és lókereskedő. Az ügetőversenypályát erre a czélra Esterházy Miklós gróf, a Tattersall elnöke, szivességből engedte át a kormánynak. Először a kisbéri lovak, még pedig a számfeletti fiatal kanczák, kerültek árverés alá. Elkelt összesen 12 16 1042 frt átlagárban; a legdrágább 1530 frt volt, melyet Kégl Pista vett meg s a legolcsóbb 350 frtért lett eladva. Az olcsó lovakat Hollbein tábornok vásárolta össze a katonai leavató bizottság részére. A kisbéri kanczák árverését déltájban fejezték be. Délután 2 órakor a mezőhegyesiek kerültek sorra s ezt a fogarasiak, majd a bábolnaiak fogják követni. E sorrend szerint kerülnek aztán árverésre a kisorolt anyakanczák. Az árverés, mely körülbelül három napot vesz igénybe, déli 12—2 óra kivételével egész napon át tart. Milán király Szentivánon. — Eredeti tudósítás. — Szentiván, okt. 8. Reggeli 7 órakor robogott be a vonat a székesfehérvári pályaudvarba, melynek feldíszített perionján gróf Zichy Jenő fogadta királyi vendégét, ki egyszerű utiruhát viselt. Mielőtt még a király leszállott a vonatról, gróf Zichy Jenő felment hozzá a szalonkocsiba s itt üdvözölte. Azután a király leszállott s a perronon álló meghívott vendégek éljenzése közben gróf Zichy Jenővel bement a váróterembe, ahol reggelire volt felterítve. Mielőtt azonban asztalhoz ült, azon óhajának adott kifejezést, hogy a gróf jelenlevő barátait is meg akarja ismerni, mire Zichy bemutatta Ghyczy Béla altábornagyot, Forinyák Gyula tábornokot, gróf Andrássy Manót, ifj. gr. Zichy Nándort, Fackh Károly vasúti vezérigazgatót, Sárközy Aurél megyei alispánt stb. Az urak legtöbbjét már ismerte ő Felsége, s ismerősei mindegyikével beszédbe is ereszkedett. Legelső kérdése az volt, hogy pusztít-e még az országban a kolera, s minő arányban szedi áldozatait. A megnyugtató válaszra arcza egészen felderült s mosolyogva mondá: »Akkor hát szabad mulatnunk !« Ezután ő mutatta be a jelenlevőknek kíséretét, mely — a szolgaszemélyzeten kívül — mindössze három urból áll. Az egyik Pantelics ezredes, a másik Konstantinovics kapitány s a harmadik Czirics kapitány. Mialatt a király egy csésze kávét megivott, kísérete és a magyarok már megbarátkoztak, kedélyesen elcsevegve tette meg az egész társaság az utat Székesfehérvárról Szentivánra a grófnak négyes fogatain. Szentivánon már egy egész sereg uj vendég várta az érkezőket. Ott voltak a többek között: gróf Zichy Ágoston, gróf Esterházy Andor, gr. Zichy János, dr. Splényi Ödön, Havranek József polgármester, Fiáth Imre, Meszlényi Lajos, Kiss Gyula jószágigazgató, Lies Sándor, Heinrich Sándor, Szűcs Sándor és Albert, Boda Imre szintén jószágigazgató és még többen. A kastélyba megérkezve vadászöltönyt váltott az egész társaság, minek megtörténte után kedélyes reggeli következett. Erre megint előállott a szebbnél szebb fogatok egész sora, amely a vadasba vitte a vadászokat. A vadaskert mintegy tíz percznyire van a kastélytól. Közepén egy magaslaton egy ismerős épület ötlött mindenki szemébe. Ismerős a tavalyi kiállításról. Ott diszlett, illetőleg ott szerénykedett, de itt diszlik, mert egészen át van alakítva és egyedül áll. Akkor úgy hittük, hogy az árvas uradalmak pavillonja, ma szentiváni vadászlak. Itt mindenki vállára vette fegyverét, kivéve a királyt, ki után lövésre vitte a puskát. Erre elindultak űzőbe venni a felzaklatott vadat. Van fáczán, nyúl, fogoly, csak győzzék lőni! A hajtók száma szintén egy egész ármádia. Gr. Zichy Jenő csaknem 200 embert állított oda fehér pitykés kék lajbiban, mindegyiknek a fején egy magas fekete kucsma, a család czimerével. Igazán meglepő látvány volt így csoportosítva az egész vadásztársaság. Pontban háromnegyed tízkor jelezték az első hajtást, s ekkortól kezdve egész 2 óráig szakadatlanul folyt a hajsza, kivévén annyi pihenőt, amely alatt egy-egy pohár sört ittak a vadászok. Egy ilyen rövid szünet közben egy szegény aszszony jelent meg a király előtt, a kezében egy tányér szőlővel. Nem szólt egy szót sem, csak kezet csókolt, esdőleg rátekintett a felségre, s tartotta eléje a tányért. A király ránézett, lecsípett egy szem szőlőt, és száz forintot adott a szegény asszonynak. Takács Györgynének hitták a sors e kegyeltjét. Később a király kutyája elvesztette nyakravalóját. Egy szegény béres megtalálta s kalaplevéve átadta a felséges urnák. Kapott érte egy aranyat. Végre két órakor véget ért a délelőtti vadászat, a melynek eredménye: 56 nyúl, 50 fáczán, 30 fogoly és egy erdei szalonka volt. Ekkor visszahajtva a kastélyba, villásreggeli várta a vendégeket, a mely után folytatták a vadászatot. Este 6 órakor nagy ebéd lesz. A szerb király vasárnap reggelig szándékozik itt maradni. Helyi hirek. — Az Üllői-uti laktanya átalakítási munkáinak befejezése alkalmából Kamermayer Károly polgármester a következő levelet intézte a budapesti cs. és kir. katonai térparancsnoksághoz. A főváros tanácsa által az üllői-uti laktanya átalakítási munkáinak befejeztéről előterjesztett jelentésből örömmel értesültünk azon szíves és hathatós támogatásról, melylyel a főváros ezen laktanya osztályozási és átalakítási munkáinak folyama alatt a tekintetes térparancsnokság részéről találkozott. Meggyőződtünk ezen jelentésből arról, hogy a tekintetes térparancsnokság a katonaság érdekeinek megóvása mellett a főváros jogos érdekeit is mindenkor méltányos tekintetbe véve, azokat helyes tapintattal összeegyeztetni tudta, s ezáltal az osztályozás kérdésében elért kedvező eredményhez, valamint az átalakítási munkák folyama alatt a laktanyai elszállásolás körül felmerült nehézségek elhárításához kiváló mérvben hozzájárult. A főváros irányában szerzett ezen érdemek elismeréséül mai napon tartott közgyűlésünkben egyhangúlag elhatároztuk, hogy a tekintetes térparancsnokságnak a főváros köszöneté nyilváníttassák s ez jegyzőkönyvbe iktattassék. Miről a tekintetes térparancsnokságot ezen levelünkkel értesíteni szerencsénk van. Budapest főváros törvényhatósági bizottságának 1886. évi szeptember hó 29. napján tartott közgyűléséből. Kamermayer Károly, s. k. polgármester. — A Podmaniczky-utczai gőzvasut engedélyokmányának feltételeit egy a közlekedési minisztériumban az érdekelt hatóságok küldötteiből alakult vegyes tanácskozmány tegnap végleg megállapította. A középítési bizottság tegnap Gerlóczy alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a következő tárgyak fordultak elő: Petz Ármin biz. tag a Stáczió-utcza és Temető-út megrongált állapotára hívta föl a figyelmet. Elnök és Heuffel mérnök kijelentik, hogy a vállalkozók jótállási kötelezettsége még tart s a javításra szoríttatni fognak. Ezután Pohl jegyző néhány szabályozási ügyet adott elő, majd amaz előterjesztést tette, hogy a közraktári telepnek, míg a Boráros téren raktárai lesznek, ideiglenesen adassék engedély e térre vasúti síneket vezetni be, amihez a bizottság hozzájárult. J an dek jegyző bemutatta a II. osztály tárgyait. A járványbizottság sürgetésére a vízvezetéki igazgatóság öt új közkút felállítása iránt tett javaslatot. Kettő a százháznál lenne a Csömöri-uton, kettő a ligetben, egy a régi váczi temetőben. Egy-egy közkút (Pasteur-féle szűrővel ellátva) perczenkint 6—7 liter szűrt vizet adhat s egy nek-egy nek felállitási költsége 570 frt. A bizottság némi vita után ajánlatosnak mondta a szerkezetet, de mivel az ára drága, csak ott tartja helyesnek ily kutak alkalmazását, ahol más módon vizet szolgáltatni lehetetlen. Ha az említett helyekre nézve ez az eset áll, az elősorolt öt kút ellen észrevétel fönn nem forog. Majd a stáczió-utczai közúti vasútra nézve a II. osztály által Lindheim és társaival (Balázs-féle konzorczium) kötött előleges egyesség pontozatait olvasták föl. Vállalkozók általában elfogadják a közgyűlésileg megállapított stáczió-utczai közúti vasúti programmot, de, mint ismeretes — némely részletes kikötéseket tesznek. Felovasták erre nézve a pénzügyi bizottság véleményét is. A bizottság rövid eszmecsere után kijelenti, hogy az ellen nem lát nehézséget, ha a vasút a Kecskeméti utczán át egész az Egyetem térig vezettetik; azután kimondta, hogy e közúti vasutat gőzmozdonyú vasúttá kívánja tenni. A jövő évi közmunkaprogramm megállapítása következett most. Előadó jegyző előrebocsátván, hogy a deficit 273.561 frt. felolvasta a közmunkákra a mérnöki hivatal által előirányzott és a számvevőség által redukált összegeket. Nevezetesen: az utczák és terek jókarban tartására a mérnöki hivatal 235.000 frt, számv. 175.000 frt, új követésekre a mérn. hiv. 1.036.240 frt, a számv. 770.000 frt; kül- és beltelki utak jókarban tartására a mérnöki hivatal 376.000 frt, a számvevőség 280.000 forint; bel- és kültelki utak épitésére a mérnöki hiv. 184,000 frt, a számvevőség 57,000 frt; városligeti rendkívüli szükségletekre a mérn. h. 26,600 frt, a számv. 16,000 frt, csatornák javítására a mérn. h. és számvevőség egyiránt 40,000 frt, csatornák épitésére a mérn. h. 189,744 frt, a számv. 50,00 frt, pótépitkezésekre és nagyobb átalakításokra a mérn. h. 117,500 frt, a számv. 25,000 frt, városligeti nagyobb beruházásokra a mérn. h. 48,900 frt, a számv. 20,000 frt összeget vett föl. Az új követések költségeibe az Üllői-út és Kőbányai-út építése nincs belevéve. Az előterjesztés meghallgatása után Preuszner J. és Scheich szólaltak föl, azt mondván, hogy a viszonyok kényszerítő nyomása alatt a nagyobb útépítéseket a 20 milliós kölcsön terhére kellene írni s azt a kölcsönt kell végre megkötni. Gerlóczy Károly szintén úgy látja, hogy más mód nincs, mint a nagy útépítéseket éppúgy, mint az ált. csatornázást, hitelműveletre hagyni. Kimondandó lenne, hogy a főváros az új követéseket addig, míg a budget más képet nem nyer, ne az évi budget terhére írja, hanem kölcsönművelet útján eszközölje. Van egy kimutatás, mely azokról az atczákról szól, amelyek évről évre felvéve voltak, mint kikövezendők a mérnöki hivatal lajstromába, de mindig elmaradtak. E szerint (hozzáadva még az Üllői-út, Kőbányai-út, K.-Soroksári-út építési költségeit, melyek más czélra fordíttattak) a sürgős szükséglet két millió forint lenne. Az új követések egész szükségletének kölcsönműveletre hárítása által elenyészik a deficit is és valamivel jobban lehet dotálni a többi középítési rovatokat. A bizottság ez indítványt egyhangúlag elfogadta, mert adóemelésre gondolni nem akar. S a mp 1 főszámvevő indítványára kimondták, hogy a követési kölcsön ne legyen egyelőre kerek összegben említve; a szükségletet a főmérnök állítja majd össze, ki egyszersmind az építési sorrendet is javaslatba hozza. A bizottság ezután a közmunka-programm egyéb részeit következőleg állapította meg: fölveendő utczák s terek jókarbantartására 176.000 frt (többek közt átkövezésekre 56.000 frt, és pedig: Andrássy-út egy része, Csalogány-utcza, Soroksári-út egy része, Mészáros- és Alagút-utcza), csatornák fentartására s tisztítására 40.000 frt, bel- és kültelki utak makatlanépítésére 66.000 frt (és pedig Batthyány-árok, Karthausi-út, Csillagvölgyi-út, Svábhegyi út, Diana-út, Vörösvári-út, Erzsébet-ut, Egressy-út, Stefánia-út egy része, Csömöri-út egy része, Közvágóhídutcza, a petroleum-gyárhoz vezető út), csatornaépítésekre 60.000 frt (és pedig: a tisztviselők telepéhez vivő uton, Hársfa- és Barcsay-utcza, Kör-utcza, Miksa-utcza, Rudolf-rakpart egy része, Markó-utcza, Erdősor, Alföldi-utcza, Örömvölgy-utcza, Mozdonyutcza, Csömöri-út, Roham-utcza), pótépítkezésekre 25.000 frt (és pedig a régi városház mennyezetgerendáinak kicserélése stb.), városligeti beruházások és nyilvános parkokra 20.000 frt (és pedig Andrássy úti fák kicserélése 4550 frt, kiállítási terület rendezése 5000 frt, eliosz rendezésének megkezdése 5000 frt, Sz.Lélek-tér befásítása s rendezése 1000 frt, előre nem látottakra 4450 frt). Egy műszaki katona holttestét fogták ki ma reggel nyolcz órakor a második kerületi Margit rakparton a Halász-utcza tájékán. Teljesen fel volt öltözve. Állítólag Forneknek hívták. Az esetről értesítették a térparancsnokságot, a holttestet pedig beszállították a kerepesi úti tetemkamrába. — Párbajozó rendőrtisztviselők. Tegnap délután három órakor két rendőrkapitány kardpárbajt vívott egy fővárosi vívóteremben. Az egyik könnyű vágást kapott a füle alá, a másik sértetlen maradt. — öngyilkos kereskedősegéd. Frisch Mór, 46 éves, s.a.-ujhelyi illetőségű kereskedősegéd, feloszlásnak indult holttestét vetették ki tegnap este a Duna hullámai. Minden jel arra mutat, hogy Frisch öngyilkossá vált. Halálozások. Tabady Károly, Arad megye főispánja haláláról az Alföld a következő részleteket közli : A főispán augusztus 1-jén Bécsben, hol hidegvizkurát használt, kapta baját, egy pohár sört ivott felhevült állapotban s bélgyulladásba esett. Az orvosok nyugalmat tanácsoltak neki, de ő az aug. 11-ei városi közgyűlésen (melynek tárgysorozatán a Janszki-ügy állt) elnökölni akart s betegen hazautazott. Az utazás annyira súlyosítá állapotát, hogy azóta folyton élet és halál közt lebegett. Két hónap óta küzdött a kórral, mely megfosztó minden erejétől. Ezelőtt két héttel már biztosnak mondták halálát s dr. Korányi egyetemi tanár, kit családja lehivatott hozzá, nem biztatta aggódó környezetét semmi jóval. Azóta azonban látszólag javult állapota s több napon át megkönnyebülten érezte magát, de orvosainak minden fáradozása hiába való volt. E hét elején újra aggasztóvá lett állapota s a katasztrófa tegnap este fél nyolcz órakor bekövetkezett. A haláleset hire az esti óra daczára azonnal elterjedt városszerte és mindenütt őszinte és mély részvétet keltett. A halálesetről Ormós alispán táviratilag értesítette Tisza belügyminisztert és Krassó-Szörény megye alispánját. A temetés szombaton délután lesz. Révész Bálint debreczeni püspök és Széll Kálmán szalontai kér, esperes jönnek Aradra, az egyházi szertartást teljesíteni. Balogh Miklós szigorló orvos, ki, mint írtuk, e hó 6-án súlyos égési sebeket kapott, tegnap esti 8 órakor a Rókus-kórházban meghalt. Nagyreményű, szerény és tehetséges ember vesztett el benne. A boldogtalant nemcsak családja, de kartársai is igazán siratják.