Pesti Napló, 1886. december (37. évfolyam, 333-359. szám)

1886-12-02 / 333. szám

m­et s a vigaszért, melyben sebhedt szivemet részesítő, örök hálámat. Isten áldása legyen fővárosunkon! Méltóságod­nak, Budapest, 1886. november 24-én, alázatos szol­gája Jókai Mór. E levél tudomásul vétele után Márkus József főjegyző, felolvasta a tanács következő előterjesztését: Tekintetes közgyűlés! Jókai Mórné szül. Laborfalvi Róza asszony, f. hó 20-án elhalálozott. A megboldogult egyik leghivebb és legavatot­tabb papnője volt a művészet oltárának s lelke nemes hajlamait követve a magyar költészet, színművészet és nemzetiség szolgálatában évek hosszú során át ér­demekben és eredményekben egyaránt gazdag tevé­kenységet fejtett ki. Csak a megboldogult iránt tartozó kegyelet és elismerés adóját róttuk tehát le akkor, a­midőn hűlt tetemeinek elhelyezésére a Kerepesi úti temetőben díjmentesen kettős díszsírhelyet engedtünk át s elha­tároztuk, hogy az elhunytnak ravatalára a főváros nevében díszes koszorú helyeztessék el és hogy az elhunytnak adandó végtisztességen testületileg ve­szünk részt. A midőn ezt a 1. közgyűlésnek tudomás végett bejelentjük, egyúttal indítványozzuk, méltóztassék el­határozni, hogy 1. Jókai Mórné szül. Laborfalvi Róza asszony­nak a magyar nemzeti színművészet körül szerzett hervadhatatlan érdemei a törvényhatóság jegyzőköny­vében megörökíttessenek, 2. az elhunytnak gyászba borult férjéhez, Jókai Mórhoz, a főváros törvényhatóságának fájdalmát és részvétét tolmácsoló irat intéztessék. Ez indítványok egyhangúlag elfogadtattak. A 20 tagból álló közigazgatási bizottság öt tagjának, nevezetesen Ballagi Mór, Cseri Lajos, Gombár Tivadar, Királyi Pál és Popper Ármin man­dátuma e hó végén lejár, valamint az igazoló választ­mány 8 tagjáé is. Ezeknek a megválasztását a legkö­zelebbi közgyűlésre tűzték ki. Rácz Károlynak azon indítványát, hogy a fővá­rosi hivatalnokok jelenlegi 1/B8 órától d. u. 1/s 8-ig tartó munkaideje megrövidíttessék, de egyúttal in­tézkedés történjék, hogy serényebben dolgozzanak, a közgyűlés az indítványt a tanácshoz utasította javas­­lattétel végett. Gerlóczy Károly alpolgármester válaszolt Ta­­body Józsefnek nov. 4-én tett azon interpellácziójára, hogy a kórházat elhagyott kolerás és himlős betegek ruhái égettessenek el, s egyúttal a közönség hivassák fel ezen lábadozók számára ruhák adományozására. Szóló a főorvosi hivataltól és a járványbizottságtól kikérte ez ügyben a véleményezést, s ennek alapján állíthatja, hogy ez nem czélszerű, miszerint feltétlenül égettessenek el az ily ruhák. Az értékteleneket az utasítás szerint úgyis elégetik, az értékesebbeket pe­dig szabályszerűen dezinfic­iálják. Pénzügyi szempont­ból véve a feltétlenül elégetés nagy költséget okozna, így csak a mostani szelíden lefolyó járvány alatt­i. hó végéig 4470 fertőző beteg volt. Ezeknek ruhája fejenkint 10 írtjával 44.700 frtot vett volna igénybe. Az adományozott ruhát szintén kelletett volna dezin­­fic­iálni. Kéri válaszát tudomásul venni. Tabody c­áfolni igyekezett a felhozott érveket s a választ nem vette tudomásul, mig ellenben a köz­gyűlés a választ tudomásul vette. Weisz B. azon esetből kiindulva, hogy a Diófa­­utczában csak a múlt hó elején felépült kétemeletes házra megadták a lakhatási engedélyt s a felek be­költözködtek, de a falak oly nedvesek voltak, hogy róluk a viz csepegett s e miatt a lakók ki is költöz­ködtek , kérdi a polgármestert, vannak e szabályok, melyek meghatározzák, hogy mikor lehet beköltöz­ködni az új házakba. Gerlóczy Károly alpolgármester elismeri, hogy ily esetek előfordulnak, bár a szabályok szerint a ke­rületi elöljárónak és az orvosnak kötelessége a be­költözés előtt az új épületeket megvizsgálni s a lak­hatósági engedélyt kiadni. Erről az esetről nincsen tudomása s nem tudja, ki a háztulajdonos (Weisz : Egy kerületi esküdt. Derültség.) Az a baj, hogy a fennálló szabályok nem intézkednek arról, hogy a felépítés után mennyi időre van a beköltözés megengedve. Egyébiránt az építési szabályok tárgya­lásánál alkalma lesz a közgyűlésnek e tekintetben gyökeresen intézkedni. Kéri válaszát tudomásul vé­tetni. A fölszólaló s a közgyűlés a választ tudomásu vette s ezzel a napirendre tért. A központi választmány 36 tagjának megvá­lasztására beadatott összesen 162 szavazólap. Meg­választottak : Dr. Ország Sándor, Scheidh Károly, dr. Schwarczer­­Ferencz, Magyarovits Jeromos, Andorffy Károly, Schmidt Ferencz, Paulovits László, Fe­­renczffy Antal, Békey Imre, Harrer Pál, dr. Tatay Adolf, Zboray Béla, dr. Halász Géza, Becker Ká­roly, Kármán Lajos, Forgó István, Rebly Adolf, Fuchs Gusztáv, Nyiry Lajos, Schweiger Márton, Mérő János, Radocza János, Pucher József, Török József, Kuklay János, dr. Morzsányi Károly, Schnei­der Alajos, Kaschnitz Gyula, Krausz Lajos, Hűvös József, Nászay Mór, Rémi Róbert, Pordán Imre, Nägel Ármin, dr. Rock Géza és Hindy Kálmán. A polgármester, valamint a megválasztottak, az eredményről értesittetni fognak. Az I. ker. komló-utczai 1943/4. hr. sz. teleknek egy évre bérbeadását helybenhagyták. A kerületi elöljáróságokkal és a két városházá­tól távolabb lévő hivatalokkal a telefoni összeköttetés már tényleg fennállván, újabb intézkedésre nincsen szükség, mert a felállíttatni javasolt központi külön telefoni állomás nagy költséget igényelne. A várban, a volt városház mellett lévő Paldt-féle ház eladásáról szóló jelentés hosszabb eszmecserét idézett elő. A pénzügyi bizottság s a tanács ugyanis azt javasolta, hogy az árverés ne hagyassák helyben s tekintve, hogy a királyi palota építése által a telkek ára emelkedni fog, jövő évi május 1-től, egy évig, e házra ne tűzessék ki az árverés. Rupp Imre nem tartotta a főváros méltóságával megegyezőnek, hogy a már másodízben kiírt árverés eredményét ne hagyja helyben, annál is inkább, mert a kikiáltási ár félenkint 50 frt volt, egy vállalkozó pedig 51 írton felül tett ajánlatot. Továbbá a szabá­lyozás végett volt e ház megvéve, mert itt a közleke­dést azon szűk utcza igen gátolja. Tiz évig folyt a tárgyalás, mig a minisztérium a kisajátítást megen­gedte s most a főváros azt ne odázza el, azon re­ményben, hogy talán 11­2 év múlva majd többet kap­hat ezen telekért. Szóló ezen reményben nem oszto­zik, mert az építkezés tudvalevőleg a várban drágább s ehhez járul, hogy 3 emeletes pincze van a ház alatt, mi az alapletételt igen megdrágítja. Kéri az árverés helybenhagyását. Ily értelemben nyilatkozott Scheich és Buzeczky, mig ellenben Hegedűs, Rémi és Havas S. a tanács ja­vaslata mellett szólaltak fel. Szavazásra kerülvén a sor, 68-an a tanács ja­vaslata mellett s 63-an ellene szavaztak s igy az árverés eredményét nem hagyták helyben. A gyámpénztárban és a közp. adópénztárban tartott pénztári vizsgálat eredményéről előterjesztett jelentés tudomásul szolgált. A fővárosi kórházak ápolási díjára nézve a közgyűlés azt javasolta, hogy mind a 3 kórházban a díj 88 krban állapíttassák meg. A belügyminiszter ezt kifogásolta s jobbnak tartja, ha a János- és Ró­­kus-kórházban 85, az új Üllői-kórházban pedig 94 írban szabatik meg az ápolási díj. Továbbá kifogá­solta az Üllői-kórházban a felmetélő mészárosnak 480 frtnyi fizetését, valamint a barakk-kórházban az ápolónők díjának 20 frtról 23 frtra való felemelését. A közgyűlés ezen leiratra felvilágosító felterjesztést intéz a miniszterhez. A kapuczinusok temploma díszítési költségeire 500 frtot, a tűzoltósági új gyakorló téren felállítandó mászóház költségeinek fedezésére 5522 frtot, az ön­kéntes tűzoltók részére a Fénffy-féle házban bérbe vett helyiségek évi bérösszegének s átalakítási költ­ségeinek fedezésére 4800 frtot szavaztak meg. Az I. ker. szarvas-téri és apród-utczai, valamint a rudasfürdői és a VIII. ker. Mária-utczai bérkocsi állomáshelyek átkövezésére és aszfaltozására szük­séges költséget engedélyezték. Több jótékony egylet és intézet segélyezésére kisebb nagyobb összegeket szavaztak meg. A Fröbel-nőegylet ez évben már kapott 300 frtnyi segélyt s igy az újabban ismét kért segélyt a tanács megtagadni javasolta. Nászay Mór indokolta az egylet kérelmét s figyelmeztette a közgyűlést, hogy ha az egylet alapja nem elegendő a tanítónők képezésére, majd a város­nak kell ezt kezébe venni , akkor az sokkal nagyobb összegbe fog kerülni. Ha már ez évben nincsen fedezet, kéri a közgyűlést, hogy a jövő évben nagyobb ösz­­szegben részesítse az áldásosan működő egyletet. (Helyeslés.) A közgyűlés egyhangúlag hozzájárult Nászay indítványához s Kövér Kálmán jegyző megígérte, hogy az egyletet előjegyzésbe veszi. Elfogadták a X. k. Ihász-utcza és a csőszto­rony melletti út szabályozásának módosítására elő­terjesztett javaslatot. Marzsó Gézáné tanítónőnek 1600 frt végkielé­­tést, Kiss Etel tanítónőnek pedig évi 277 frt nyug­díjat szavaztak meg. A sajtóesküdtszéki tagok jövő évi szolgálati lajstromának megállapítására Morlin Imre elnöklete alatt már az idén is működött bizottsági tagokat kül­döttek ki. Füzéry Ferencz rókuskórházi hivatalszolgának 25 frt havi fizetését 30 írtra emelték fel. Több városi szolgálatban állott egyén , illető­leg özvegyeinek és árváinak ellátásáról a szabályok értelmében gondoskodtak. Ezzel minden tárgy elinté­zést nyervén, a közgyűlés esti 6 órakor véget ért a kiadásban. E tekintetben aztán annál kapósabb és kedveltebb, mentül jobban sikerült a fejutánzat. S a muff-készítők annyira mennek, hogy az ilyen kicsi­nyített állatfejekről még a bajuszt vagy a fogakat sem feledik le. A sétaöltönyökhöz inkább a sötét prémeket, viszont az esti toilettekhez inkább a világosabb szí­neket kedvelik. A dolmányok és köpenyek bélelésére szintén jobban szeretik a világosabb prémeket. Mind­ez azonban még csak tervezve van így, mert az igazi párisi nő ezeket csak akkor fogja használni, ha a fagy beköszönt. Tervben azonban már mindenre néz­ve megtörtént a megállapodás, így a korcsolyázásnál egészen prémből vagy prémutánzatból készült kosz­tümöket fognak viselni s rövid, kerek, nem túlságo­san bő köpenyeket. A prémutánzatokat gyermek­fe­­öltőkhöz is nagyban igénybe fogják venni. Az apró, tetszetős fantaisie-muffok még mindig erősen versenyeznek a prémes muffokkal, bár ezek sokkal tartósabbak. Szint illetőleg különösen a kalap vagy a ruhabetét színéhez egyeztetik. A leggyakoribb az, hogy piros plüss-szalagokkal díszített kalapokhoz ugyanilyen bélésű muffokat használnak, még pedig úgy készítve, hogy a piros bélés erősen áttetszik a muff szövetén. Használnak azonban plüsst, bársonyt és szövetet vegyest a muffokhoz s legkivált madártoll­­ból, melyek egészen úgy vannak összerakva, hogy va­lamely megfelelő madarat ábrázolnak s színes szala­gokkal vannak díszítve. A kalapokat illetőleg kevés uj mondható. A kerek kalapokat jobbára csokrokkal vagy apró madár­kákkal díszítik. Minthogy pedig e madárkákat min­denkor a kalap színéhez alkalmazzák, még pedig a legfurcsább alakokban, oly szárnyasok is támadnak a kalaposok jóvoltából, a minőkről egyetlen természet­rajz sem tud. Színházban és hangversenyeken a sza­­lagtalan kapot-kalapoké az előny. A hosszú és szaba­don röpködő szalagokat különben már nem is igen viselik, hanem csak rövideket s azokat is erősen a ka­laphoz varrva, vagy pedig többé-kevésbbé értékes tűkkel odaerősítve. Az orosz tüllből készült fátylakat sem igen viselik már, minthogy sértik a szemet, s az egyedül elegáns és finom fátyolviselet: a gaze vagy a fekete hímzett tüll. Hajdiszitésül esti toiletteknél kevés vagy éppen semmi virágot sem fognak viselni. Egyetlen éke a hajnak legfölebb egy kis brilliáns­ csillag vagy szalag aigrette lesz. A karpereczekben nagy a fényűzés ; a báli czipőkön szalagcsokor még mindig nem látható. E czipők olykor hímezve vannak, jobbára azonban simák és mélyen kivágottak. A hosszú keztjük még az idén is divatban maradnak. D’O. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, deczember 2. Naptár: Csütörtök, deczember 2. — Róm. kath.: Bibiana szűz. — Prot.: Aurélia. — Görög-orosz. (nov. 20.) Dekap. Gergely. — Zsidó: (kiszlev 5.) — Nap­kel 7 óra 29 perczkor reggel, nyugszik 4 óra 9 perczkor délután. — Hold kel délben, nyugszik 10 óra 48 percz­kor este. Az igazságügyminiszter­ fogad d. u. 5— V .7 óráig. Horvát miniszter fogad délelőtt 10— dél­után 2 óráig. D’Albert Jenő hangversenye este 7*/8 órakor a Vigadó kistermében. A magyar történelmi társulat ülése délután 5 órakor az akadémia kistermében. Értekeznek: Schmidt Vilmos, Márki Sándor és Szilágyi Sándor. A főváros folytatólagos közgyűlése d. u. 4 órakor. Az országos méhészeti egyesület vá­lasztmányi ülése délután 5 órakor a Köztelken. A fővárosi iparosok körének társas­estélye 7 órakor saját helyiségében. A képzőművészeti társulat jubiláris kiállítása a műcsarnokban (Andrássy­ út 69. sz.) d. e. 9— d. u. 4 és villamos világítás mellett este 5—9 óráig. Be­lépti dij 50 kr. Bourdon Mária kiállítása az iparművé­szeti múzeumban d. e. 9— d. u. 1 óráig. Belépti dij 20 kr. Árpa-, gyümölcs-és műtrágyakiálli­­t­á­s a Köztelken d. e. 10—12 és d. u. 2—4 óráig. A vörös­ kereszt egylet budai Erzsébet­­kórháza megtekinthető d. e. 10—11*/3 óráig. Nemzeti muzeum term. és néprajzi tár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Iparművészeti múzeum az Andrássy-úton d. e. 9— d. u. 1. Gazdasági múzeum a Köztelken d.e. 10— 12 és d. u. 2—4 óráig. Technológiai múzeum a Kerepesi-uton (Beleznay-kert) nyitva van, d. e. 9— d. u. 1 óráig. A botanikus kertben levő orsz. üvegfesté­szeti kiállítási teremben új üvegfestmények és minden­nemű kartonok vannak kiállítva. Megtekinthető bárki által minden dij nélkül délelőtt 8—12 és d. u. 2—6 óráig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. e. 10—12 és d. u 4—8 óráig. Múzeumi könyvtár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Az állatkert nyitva Van egész nap. Belépti dij 30 kr. GrandCafé-Restaurant de l’Opera Andrássy-ut, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. — Udvari parforce-vadászatot terveztek teg­napra. Néhány főur meg is jelent a rákos­palotai ta­lálkozó helyén, de a föld megfagyott és ennek követ­keztében abbamaradt a lovasvadászat. Kérdés, várjon az idén egyáltalában lesz-e még parforce-vadászat, bár a szezon deczember végéig tart. — Főispáni beiktató: Zala-Egerszegről jelentik tegnapi kelettel: Svastics Benő, uj főispán, be­iktatása a megyei bizottság képviselőinek nagy rész­vétele mellett s rendkívüli ünnepélyesen ment végbe. A főispán beszédét viharos éljenzéssel fogadták s az­után a megye nevében Gózony László főjegyző szép beszédben üdvözölte őt. Az ünnepély végén megtör­tént az uj alispán választása. A legtöbb szavazat (127) C­s­e­r­t­á­n Károlynak jutott, ki így meg is válasz­tatott.­­ A történelmi kiállítás tárgyainak visszakül­dését a rendezőség tegnap végleg befejezte. E munka, daczára, hogy az előmunkálatokat már a múlt hóban megtették, mégis teljes hónapot vett igénybe, a­mi abban leli magyarázatát, hogy a dekorativ rendezés­nél az egyes kiállítók tárgyai nagyon szétkerültek egymástól s azok összeválogatása és ellenőrzése nagy figyelmet és gondot igényelt a rendezőségtől. Ennek daczára a visszaküldésnél semmiféle zavar nem for­dult elő s a kiállítók minden hiány nélkül megkapták tárgyaikat. Az Esterházy-kincstár nagybecsű tárgyai­nak visszaszállítási költségét a nemeslelkü főur maga fedezte s ez által a kiállítás kiadási rovata 500 írttal csökkent.­­ Az országos közegészségügyi egyesületnek, mely a napokban alakult meg a fővárosban, már 77 alapító, 342 rendes és 471 pártoló, összesen 890 tag­ja van. Az egyesület vagyonát képezi: adományokból 2809 frt 58 kr s tagdíjakból 4256 frt 42 kr, összesen 7066 frt.­­ A beregmegyei magyar közművelődési egye­sület e hó 11-én d. e. 10 órakor tartja rendes közgyű­lését Beregszászban, az Arany oroszlán szálló nagy­termében. A közgyűlés után közebéd lesz, melyet a beregszászi hölgyek a megyeház nagytermében ren­deznek. Este 8 órakor az Arany oroszlán szálló nagy­termében tánczc­al egybekötött dalestély lesz. — A Szent-László­ Társulat ünneprendező bi­zottsága a hétfői nagygyűlésre megjelent tagok és ven­dégek tiszteletére társas vacsorát rendez a Nemzeti szálloda földszinti helyiségeiben. A vacsora nov. 6-án esti 71/a órakor fog megtartatni s egy teríték ára 1 frt 50 kr. Előjegyzések történnek a főváros összes plébánia-hivatalaiban, a Szent­ István-társulat ügy­nöki hivatalában s a központi papnöveldében. A Cobdennek szobrot emelt Stockport, Angliá­nak azon városa, mely legelőször választotta meg őt a parlamentbe. A szobrot múlt szombaton leplezték le s a leleplezési ünnepélyen, mely rendkívül fénye­sen folyt le, Cobden leánya is jelen volt. Az ünnepi beszédet lord Ripon tartotta, ki Cobden elvei sértet­len fentartásának szükségét hangoztatta. Huszonöt év múlt el Cobden halála óta — úgymond szónok — a tudománynak kevés oly férfia van, ki életében és halála után egyiránt oly nagy tisztelet tárgya lett volna minden oldalról, mint a nagy angol nemzet­gazda. Szobrának költségeihez elveinek leghatározot­tabb ellenfelei is gyűjtöttek és aláírtak adományokat. — Miklosich Ferencz, a híres szláv nyelvész tiszteletére, ki mint az osztrák delegáczió tagja itt időzött, Fraknói Vilmos akadémiai főtitkár hétfőn estélyt rendezett, melyen Trefort Ágoston közokta­tásügyi miniszter, Hunfalvy Pál és János, Szabó Jó­zsef dr., Budesz József, Heinrich Gusztáv, Szilágyi Sándor és Vadnai Károly vettek részt. Az est folya­mán sok érdekes dolog került szőnyegre. Miklosich, ki 1872. óta kültagja az akadémiának, többek között fölemlítette, hogy az osztrák delegáczió nagy hálával tartozik az akadémiának, mert ennek vendégszerete­téből, melyet kilencz éven át élvezett, legalább 54.000 frtot takaríthatott meg, míg az idén 6000 frtot kel­lett fizetnie a szállóban. Erre felhozták, hogy a dele­gáczió saját épületet szerezhetne nálunk, hogy ez in- stituczió állandóságát külsőleg is dokumentálja. Mikor a most uralgó jubileumi járvány került szóba, Trefort tréfásan megjegyezte, hogy jövőre megünne­pelhetné félszázados jubileumát, mint a nemzeti ka­szinó tagja. A társaság egészen éjfélig a legjobb han­gulatban maradt együtt. — Nagy vadászat volt a múlt hó 22-én Zichy Rezső gróf hilyei ódon kastélyának vadaskertjében. A társaság, mely Andrássy Tivadarné és Zichy Lenke grófnőkön kívül a háziúrból, továbbá Andrássy Tiva­dar, ifj. Andrássy Gyula, Andrássy Sándor és Szé­chenyi Géza grófokból, Ramberg és Ziegler táborno­kokból, Keczer Miklós kamarás és Barczay József földbirtokosból állott, az előző éjszakát a hilyói kas­télyban töltötte s másnap nem kevesebb, mint 18 vad­disznót és két dámszarvast ejtett el. — Az orvostanhallgatók segélyegyletének jubi­leuma. Az orvostanhallgatók segélyegylete tegnap közgyűlést tartott, melyen a rendező bizottság eddigi működéséről számolt be. A közgyűlés az előmunká­latokat, melyeket már ismertettünk, tudomásul vette és elhatározta, hogy az egyetemi hallgatókhoz felhí­vást fog intézni, hogy ők is ünnepeljenek az orvostan­hallgatókkal. A felhívás hosszasabban fejtegeti az egyesület czélját: a polgártársaink sanyarú sorsán enyhíteni, segédkezet nyújtani azoknak az akadályok legyőzésében, ápolni az orvos- és természettudomá­nyok iránti szeretetet. A felhívás így végződik: »Egyetemi polgártársak! Bizalommal fordulunk hoz­zátok : az ünnepély nemcsak a mienk, ez az egész ma­gyar egyetemi ifjúságé, sorakozzatok zászlóink alá, járuljatok hozzá, hogy a 25 év előtti kisded csapat lelkesedését most százszorosan hangoztassák vissza a Tátra és Mátra sziklás bérctei, ünnepeljétek velünk dec­ember 8-át és támogassátok abbeli törekvésünket, hogy az új negyed évszázad kezdetével újabb, hatal­masabb virágzásra vezessük egyletünket.« — A magyar földtani társulat tegnap délután dr. Szabó József elnöklete alatt szakülést tartott. Mint első felolvasó Szabó József értekezett két ameri­kai ásványról. Utána dr. Primics György adta elő legújabb kutatásainak eredményét az oncsászai bar­langban az ursus peleusra vonatkozólag. Eddigelé hazánkban 28 oly barlang ismeretes, melyekben a barlangi medve nyomaira akadtak, 5 helyen pedig diluvius-beli lerakodásokban találtattak. Az oncsászai barlangban, mely a Biharhegységben mélyen bent van, a földtani intézet az értekező ásatásai folytán egy barlangi medve teljes csontvázához jutott. Az ásatások költségeit Semsey Andor fedezte. — Bolgár hadiszerek várnak most, az Armee­­blatt jelentése szerint, Bécsben az átviteli engedélyre. E hadiszerek a következők: Kruppnál készült 3 hegyiüteg, mindegyik üteg 8 ágyúval és felszereléssel, 50 db tábori ágyú, 30.000 kilogramm lőpor, 500.000 töltény a Berdán-fegyverek számára és 10.000 db gránát.­­ A nyitravölgyi gazdasági egylet agrár­meteo­­rológiai észlelési állomása megkeresett m­inket e so­rok közlésére . A nyitravölgyi gazdasági egylet agrár­­meteorológiai obszervatóriuma, mely az időjárástudo­mány terén hírnevét már is megalapította, Magyar­­ország számára időjárási naptárt ad ki. Az időjóslat kérdése már magában véve érdekes, de leginkább olyanná válik akkor, ha az teljesen megbízhatóan, 2—3 napnál tovább is terjed. Azon kísérletek azon­ban, az időjóslatot egy egész hónapra kiterjeszteni s minden egyes nap részére tüzetes időjósla­tot meghatározni, haszonvehetetlenekké váltak, mert a helynek fekvése a helyi időjárásra még akkor is káros hatást gyakorolna, ha az illető időjós egyetlen egy hibát sem ejtene. Azon pedig gyak­ran hangoztatott eszme, miszerint kisebb területek számára kiadandó időjóslatokkal foglalkozó figyelő ál­lomások életbe léptessenek, a szükséges szakemberek hiánya miatt nem sikerült és jövőre sem fog sikerülni ugyanazon okból, miért is csak azon nagyobb terüle­tekre szánt időjóslatokra vagyunk utalva s e szerint obszervatóriumunk is egész Magyarországra terjeszti ki időjóslatát. A kérdéses ügynek több évi és beható tanulmányozása folytán már odáig jutottak, miszerint az árerősségi táblázataink alakjában a t. ez. kö­zönségnek oly segédeszközt nyújthatunk, melynek segélyével minden gondolkozó a légsúlymérő és más időjárási jelek figyelembevételével majdnem apodik­­tikai megbízhatósággal az időjárást 2—4 napra előre felismerheti. A­mennyiben pedig a t. ez. közönségnek egy további utasítás is hasznos, sőt majdnem mellőz­­hetlenül szükséges, ilyennek szolgál a kiadott időjá­rási naptár szövege, mely czélját annál megbízhatób­ban elérendi, mennél rövidebb időre vonatkozik. A naptárnak hetenkénti megjelenése pedig lényeges ne­hézségekbe ütközött, melyek részben magán az ügyön alapulnak, részben pedig abban, hogy az által az előfizetési díj lényegesen nagyob­bodnék. Legczélszerűbbnek találtuk tehát az idő­járási naptárt 2-szer havonkint kiadni, miáltal pedig ismét megbízhatósága is lényegesen szenved. Az előfi­zetési díj csakis egy egész évi tartamra szól és 3 írtban van megállapítva. Figyelembe véve azonban a sok előfizető által az időjárási naptár hiányos kézbesítése miatt emelt panaszokat, intézkedtünk, hogy a naptár továbbítása az előfizető kívánsága szerint, egy forint hozzáfizetése mellett, zárt borítékban is eszközöltes­sék. Az előfizetések a nyitravölgyi gazdasági egylet agrár­ meteorológiai obszervatóriumának igazgatóságá­hoz Széplakra u. p. Brogyán, Nyitra megye, intézen­­dők azon világos meghatározással: magyar vagy né­met szövegű példányt kíván-e az illető. Egyidejűleg arra is figyelmeztetni bátorkodunk, miszerint obszer­vatóriumunk napifigyeléseit is havi kimutatásokban közli, melyek a legközelebbi naptárszámhoz csatolva 2 frtnyi előfizetési díj mellett megküldetnek és egy további 1 frtnyi díj hozzáfizetésével népiesen szer­kesztett meteorológiai értekezések is, de kizárólag csak német szövegekben kaphatók. Az előfizetési pén­zek megküldésénél tehát a megrendelő úr a követ­kező kiadványok közt választhat: 1. Időjárási nap­tár, az erősségi tabellákkal, egy évre 3 frt. 2. Időjárási naptár, népies értekezésekkel, egy évre 4 frt. 3. Idő­járási naptár, figyelési tabellákkal, egy évre 5 frt. 4. Időjárási naptár, figyelési tabellákkal és értekezések­kel, egy évre 6 frt. A nyitravölgyi gazdasági egylet agrár-meteorológiai észlel­éje. — A Báthory István lengyel király 300-ik évi születése alkalmából nagy nemzeti ünnepet ülnek a lengyelek i. é. deczember hó 13-án Krakóban. A buda­pesti egyetemi ifjúság is képviselteti magát ez ünne­pélyen. E tárgyban tegnap este népes értekezletre gyűltek egybe az egyetemi ifjak Szomjas Lajos olva­sóköri elnök felhívására. Először is az ünnepélyt ren­dező tisztikart választotta meg az értekezlet Margit­tal Végh János elnök, Párthényi László alelnök, Andreanszky Jenő pénztáros és Pap Zoltán jegyző személyében. Érintkezésbe lépnek a kolozsvári egye­tem és a vidéki jogakadémiák ifjúságával, felszólít­ván őket a csatlakozásra, gyűjtőíveket bocsátottak ki egy viendő koszorúra, s végül ez után is felhívni ha­tározták a budapesti egyetem azon polgárait, kik a kül­döttséghez csatlakozni óhajtanak, hogy ebbeli szán­dékukat az elnöknél jelentsék be. Megemlítjük még, hogy a krakói lengyelek már előbb értesülvén a meg­indítani szándékozott mozgalomról, a tegnapi nap fo­lyamán a következő hibás, de magyar szövegű sür­gönyt küldték az egyetem polgárságához: »Örvendünk a tudósításnak, az megérkezésnek, a magyar ifjúság­nak Krakkóba. Mikor és szám ? Fogunk megkötni az nemzet frigyet!« — A budapesti ifjúság lengyel szö­vegű sürgönynyel válaszolt. — Fáklyás zenével tisztelték meg Füleky Endre aljárásbirót és dunaszerdahelyi tűzoltófőpa­­rancsnokot nevenapja alkalmából a dunaszerdahelyi tűzoltók. — Merénylet egy pasa ellen. Aleppói jelentések szerint a merénylet-járvány már Törökországban is kísérteni kezd. Előbb a nagyvezér, most meg Szíria főkormányzója, Djemel pasa élete ellen követtek el gyilkos merényletet. Egy Dzeron nevű örmény ügy­véd háromszor rálőtt Djemel pasára, mikor az fonák­jából éppen hivatalba készült menni. Szerencsére egyik lövés sem talált s a merénylőt nyomban letar­tóztatták. Azt mondják, hogy egy elégületlen társu­latnak feje s már többször emelt panaszt Konstanti­nápolyban a pasa ellen anélkül, hogy orvoslást nyert volna. — Rablógyilkosság Bécsben. Tegnapi esti la­punk távirati rovatában jelentettük, hogy Mildner Rozália hernalsi szénárusnőt a Währing mellett úgy­nevezett Fürstanfelden a reggeli órákban összezúzott koponyával, kirabolva találták meg. Az esetre vonat­kozólag még a következőket jelentik: a holttestet egy kocsis vette észre, de a reggeli sűrű ködben első pillanatra nem tudta kivenni, hogy mi az az alakta­lan tömeg. Midőn azonban lehajolt s borzadva látta, hogy egy meggyilkolt nő fekszik előtte, gyorsan rend­őröket hivott, kik fölvették a helyszíni szemlét. Maga a holttest a szó szoros értelmében agyon volt ron­csolva s kétségtelen, hogy a tettes kövekkel zúzta ösz­­sze áldozata koponyáját, azután elmenekült. A deres után világosan látszottak a nyomok, amerre haladt. A gyilkosság hire villámgyorsan terjedt el a városban s a délelőtt folyamán sűrűn zarándokolt ki a nép, hogy megnézze a holttestet. Adler Herman pálinka­mérő fölismerte benne szomszédnőjét, Mildner Ró­zát, kinek szénkereskedése az övé mellett van s ki az előtte való este elmenvén, éjjelre ha­za nem tért.­­ Az ő előadása meglehetősen biztos szálakat adott a rendőrség kezébe, me­lyeknek segélyével valószínűleg hamar sikerülni fog a tettest kézre keríteni.­­ Szerinte Mildner Rózának üzlete rosszul ment s azért el szerette volna adni, hogy másikat nyisson. Vasárnap aztán beállí­tott hozzá egy fiatal ember, ki magát Panec József­nek adta ki és hajlandónak mutatkozott a helyiséget és a vevők lajstromát 100 frtért megvenni s arra kér­te Mildner Rózát, hogy az árukat adja el másnak. A szénárusné csakugyan el is adott neki, Adlernek, har­­mincz mázsa szenet, de a pénzt még nem kapta meg. A fiatal­ember pedig másnap újra eljött s értesülve arról, hogy az árukon a tulajdonosnő már túladott, felhívta őt, hogy kövesse a Lipótvárosba, hol ked­vesének atyja lakik, a­ki neki a 100 forintot ki fogja fizetni. Esti hat óra után el is indul­tak s azóta Mildner Róza nem volt otthon. Pa­nec József nyilván azért szólította fel a szénárus­nőt, hogy az árut másnak adja el, hogy így nagyobb összegre tegyen szert, melyet aztán ő kifőzött terve szerint­­ elrabolhasson tőle. A gyilkosságot fét óra tájban követhette el és természetesen nem rabolhatott sokat, mert Mildner Róza még nem vette­­el az eladott szénért a pénzt. Panecet többen is lát­ták Mildner Rózával akkor este s igy minden való­színűség amellett szól, hogy a gyilkosságot ő követte el. Eddig még nem tudták megtalálni, minthogy azon­­ban pontos személyleirása megvan, nem fogja elke­rülni a büntető igazságszolgáltatás kezét.­­ A harrari szultán tudvalevőleg Diadelssában a keresztényeket felkonczoltatta és a misszionáriuso­­kat is legyilkoltatta. Csak P. Cohagnenek, a Gollaföld apostoli vikáriusának kegyelmezett meg, a­mennyi­ben őt székhelyére internálta. Kezdetben jól bánt Cohagnevel, később azonban megtiltotta neki, hogy a városban járjon-keljen. Pater Cohagne rosszabb sors­tól félve, végre elmenekült és hosszas fáradalmak után elért Zejlába. Vele egyidejűleg érkezett meg Adenbe koadjutora Pater Laserre, kit Menelik soai király utasított ki országából. Értekezlet az irói körben. A hírlapoknak az utczákon való átuitatása ügyében az írók és művészek társa­sága Ujváry Lajos elnöklete alatt tegnap délután értekezletet tartott, melyen a lapszerkesztőségek és riadóhivatalok mindenike képviselve volt. Dr. K­e­n­e­d­i Géza, az ügy előadója, részlete­sen ismertette azokat az argumentumokat, a­melyek szükségessé teszik, hogy a belügyminisztériumnál lé­péseket tegyenek a hírlapok utczákon való átuitatá­sának engedélyezése tárgyában. Hírlapirodalmunk fejlődése és az annak terén kifejtett verseny — úgy­mond — mindinkább éreztetik velünk annak szüksé­gét, hogy a napi sajtó termékeihez a közönség min­den időben és minden nagyobb fáradság nélkül hozzá­férhessen. Hírlapjainkat eddig csakis zárt helyeken, az u. n. dohánytőzsdékben árusították el, mely any­­nyira költséges, hogy számos vállalat egyenes veszte­séggel űzi a boltbeli elárusítást. Utal arra, hogy a magyar hírlapoktól Bécsben s általában Ausztriában föltétlenül meg van vonva az egyes elárusítás kedvez­ménye, míg nálunk a bécsi, osztrák, sőt más külföldi hírlapok is saját hírlapjainkkal akadálytalanul s ugyanolyan föltételek mellett versenyeznek. Nekünk tehát nincs módunkban ezen egyenlőt­len külföldi verseny ellen magunkat védelmeznünk és sokban enyhíthetné ez abnormitást a belföldi hírla­pok utczai elárusítása. Másrészről kárt tesz sajtónk jogos érdekeinek, de népünk morális életének is ama fejlett házaló colportage üzlet, mely nálunk részint bel­földi, részint külföldi sajtótermékekkel, idegen képes lapokkal, különösen pedig az u. n. rémirodalom vég­telen mennyiségű füzeteivel, sőt a ponyva maszlagos termékeivel is folyik. E fölötte káros versenynyel hír­lapirodalmunk a házalás terén lépést tartani nem tud. Nem tud pedig először azért, mert a hírlapok olcsó ára nem fedezheti az efféle colportage költsé­geit ; másodszor pedig azért, mert a lapterjesztés és eladás annyi könnyűséget, ruganyosságot és szabad­ságot tételez fel, hogy a házalással járó korlátozások, a folytonos engedélykérés s a változó elárusí­tók nevének ismételt bejelentése a terjesztés eme nemét nemcsak aggodalmassá, de kivihetetlenné is teszi. A hírlapterjesztés­ üzleti természetének kényes felismerése volt az oka annak is, hogy külföldön, nevezetesen Angliában, Francziaország­­ban, Olaszországban és egyebütt a kormányok a hír­lapterjesztést a házalás korlátai alól feloldották s e tekintetben a sajtónak nemcsak az írás, de az üzlet terén is szabadságot engedtek. Az előadó ezután felolvassa azt a memorandu­mot, melyet a belügyminiszterhez fölterjesztésre ajánl, s melyben a már felhozottakon kívül megemlíti, hogy a szabad intézményeiről idegen földön is annyira hí­res magyar sajtó a szerkesztésen és kiadáson kívül a terjesztés tekintetében is érzi a szabadság ama mér­vének szükségét, a­melyben más nemzetek sajtója, sok­szor kényesebb viszonyok közt, sőt az ú. n. szocziális izgatás közepette is részesül. Megjegyzi, hogy ha a belügyminiszter sajátszerű viszonyaink között az el­­árusítási szabadság eme teljesen igazolt mértékét mindezek daczára is aggodalmasnak tartaná, az érte­kezlet megbízottjai helyesnek és igazságosnak ismer­nék el, sőt örömmel üdvözölnék, ha az oly egyes la­poktól, melyek ezt az előnyt az állami vagy társadal­mi rend ellen szerzett eszmék vagy izgatások terjesz­tésére használnák fel, az utczai, sőt a bolti elárusitás kedvezménye is közigazgatási úton megvonatnék. Az elárusitásnak oly módja, mely minden egyes utczai elárusító nevének és elárusitási helyének ható­sági bejelentéséhez volna kötve, vagy pedig az oly elárusitás, mely utczai az elárusítókat egyenkint bizo­nyos utczákhoz, vagyis eladási kerületekhez kötné, értéktelenné tenné azt a jogot és előnyt, melynek elnyerését kérik. A teljesen szabad elárusítás látszik az egyetlen módnak, mely hirlapírásunk számos baján könnyítene. Ami pedig a közrendészeti garanc­iákat illeti, legczélszerűbb volna, ha a hírlapkiadók egysze­rűen az utczai elárusítók névjegyzékének pontos ve­zetésére köteleztetnének, minden további bejelentés mellőzésével. K­e­n­e­d­i Géza dr. előterjesztését a következő határozati javaslatba foglalta össze . A budapesti napilapok képviselői s a magyar írók és művészek társasága által tartott értekezlet a megjelölt módosításokkal magáévá teszi az előadó által előterjesztett emlékirat tervét. Egy öt tagú kül­döttséget választ, melynek kötelességében áll a bead­ványt végleg szövegezve a m. kir. belügyminiszternek 8 nap alatt benyújtani. Csávolszky Lajos helyesnek tartja a meg­indított mozgalmat. A hírlapoknak utczákon való áruitatása 1867-ig meg volt engedve, de azt senki sem gyakorolta ; a kiegyezés után Wenckheim bel­ügyminiszter tiltotta be azt. Ajánlja, hogy a rövi­­debbre vont memorandumban keressék fel a belügy­miniszter, hogy azokat a miniszteri rendeleteket, me­lyek a hírlapoknak utczai elárusítását megtiltják, ha­tályon kívül helyezze vagy felfüggeszsze. S­z­a­l­a­i Mihály kifejti, hogy a nemzetiség és a társadalom elleni izgatást a sajtótörvény amúgy is megtorolja és fölösleges a belügyminisztert figyel­meztetni, hogy a kérendő elárusítási jogot korlátoz­hatná is. Indítványozza tehát, hogy az izgatás, illetve a megvonásról szóló pont az emlékiratból kihagyas­­sék. Ugyanígy nyilatkozik Sef­fer László is, aki hozzáteszi, hogy az esetre, ha a belügyminisztériumnak joga lesz az ut­czai elárusítást illetőleg az egyes lapoktól esetleg megvonni az engedélyt, a sajtó függetlensége is csor­bát szenved. Dr. K­e­n­e­d­i Géza nem ellenzi a Szalai Mi­hály és Seffer László által tett indítványt, melyet az értekezlet magáévá is tett. Révai indítványozza, hogy az utczai elárusí­tást ne csak a hírlapok, de a sajtó összes termékeir­e vonatkozólag kérjék, annál is inkább, mivel a könyv­­kereskedők és könyvkiadók egylete is szándékozik memorandumot intézni a belügyminisztériumhoz a colportage-üzlet rendezése tárgyában. Csatlakozik ez indítványhoz R­a­d­ó Antal, Porzsolt Kálmán és Szalai Mihály is, míg Rá­kosi Viktor és dr. K­en­edi Géza előadó csakis a politikai napilapok, vagy legfölebb az időszaki sajtó

Next