Pesti Napló, 1887. június (38. évfolyam, 149-178. szám)

1887-06-01 / 149. szám

Mindezek folytán természetes,­­hogy nálunk is ellenzéki mozgalom konstatálható. Székesfehérvárról Írják : S­z­ö­g­y­é­n­y - M­a­­r­i­c­h Géza, a kormánypárt jelöltje, tegnap délután tartotta meg programmbeszédét a Magyar Király­szálloda előtt levő téren. Károlyi Gábor gróf, a füg­getlenségi párt jelöltje, űrnapján fogja elmondani programmbeszédét. Károlyi Gábor gróf különben pünkösdkor szintén Székesfehérvárott volt. Azt mon­­dá, Kossuthtól jön, a ki kijelenté neki, hogy súlyt fektet arra, miszerint Székesfehérvár városa függetlenségit válaszszon. A folytonos utazás gr. Károlyi Gábort úgy kimerítő, hogy programmját ez­úttal nem tarthatta meg. A szakolczai kerületből írják nekünk: A sza­­kolczai járásban május hó 26-án megindult a kor­mánypárti mozgalom. Küldözgették herczeg Odescalchy Gyula kor­mánypárti képviselőjelölt zászlóit mindenfelé. Volt olyan is, a ki elfogadta és kitűzte és pe­dig: Holics főutczájának elején leng egy zászló a cs. kir. családi uradalomi lakatos lakásán (uradalmi ház); a másik cs. kir. családi uradalmi főerdőmester­­nek a lakásán, ki nem is választó, mert nem honpol­gár (uradalmi ház); a harmadik dr. Papánek Lajos magánházán, ki a járásbeli főbíró testvére; a negye­dik cs. kir. családi uradalmi fiskus Sándor József fő­kortes és pénztárnok lakásán (uradalmi ház); az ötö­dik Fleischhakker Károly cs. k. családi uradalmi el­lenőr lakásán (uradalmi ház), ez sem honpolgár; a hatodik Schmallus Károly cs. kir. családi uradalmi tiszttartó lakásán, ki szintén nem honpolgár (ura­dalmi ház). Van ugyan még kettő, kinek a lakásán diszlik a kormánypárti zászló, de ezek egyike azért tűzte ki, mert a járási főbírónak a fuvarosa, a másik pedig János nevű, azért, mert az uradalmi erdőmester fu­varosa. Ilyen a kormánypárti mozgalom és lelkesedés a hírhedt szakolczai kerületben. A sziráki kerületben Plachy Tamás képviselő­­jelölt lemondása folytán az ottani kormánypárt május 30-án ismét új kijelölési értekezletet tartott, a­mely értekezletre a hivatalosan berendelt jegyzőkön és községi bírókon kívül vajmi kevesen jelentek meg. Az előzetesen egy pár ember által kiszemelt Hanzély László ajánltatott képviselőjelöltnek. E kijelölés el­len felszólalt Krenedics Imre bujáki plébános, kifo­gásolva Hanzély jelöltetését abból a tekintetből, hogy nem kerületünk lakója és a választók előtt teljesen ismeretlen is. Ajánltatott továbbá több választó által Kaszay Zsigmond kúriai bíró, a­mire a rend teljesen felbomlott, a választók három nevet is hangoztattak, minek következménye az lett, hogy a Hanzély-pártiak visszavonulva, szűkebb értekezletben határozattá emelték az ő jelöltetését s azt proklamálták is. A készletben levő zászlók a berendelt bírákra rátukmál­­tattak és azzal az értekezlet eloszlott a senkit ki nem elégítő eredménynyel. Három kormánypárti je­lölt van tehát a sziráki kerületben — a mely körül­mény elég bizonyítéka az itteni kormánypárt gyönge helyzetének — nevezetesen Hanzély László, Krene­dics Imre, ki már előzetesen néhány héttel községen­­kint házról-házra járva ajánlkozott s kinek hivatott­­sága mellett az a bűne hogy nincs pénze — és Ka­szay Zsigmond. Az ellenzék egyedüli és közkedvelt­ségben részesülő jelöltje Berzeviczy Béla, kinek érdekében a mozgalom teljes mérvben megindult s ünnepélyes ki­jel­öl­tetésére jun. 5-dike tűzetett ki, a mely pártértekezletre Horánszky Nándort is várják. stomfáról Írják e hó 29-diki ketettel: Pri­­leszky Tádé, ki 1881-ig képviselte a stomfai kerü­letet, ma tartotta meg programmbeszédét. ígérte, hogy a Morva-szabályozást az érdekelt községek meg­elégedésére fogja keresztülvitetni és hogy a regále-jog megváltását is kedvező módon fogja elintéztetni. Az adókra nézve azt hiszi, fog módot találni rá, hogy az adózók könnyen törleszthessék hátralékaikat, hogy a végrehajtások mellőztessenek. Ugyancsak Stomfáról írják, hogy az eddigi képviselő, dr. Bossival, e hó 29-én mondta el beszámolóját. A szécsénykerületi választók gróf Pejachevich Arthur, Balázs Antal és Salgó karánsághi esperes aláírásával szétküldött meghívások folytán pünkösd­hétfőjén pártkülönbség nélkül nagy számmal jelentek meg Szécsényben értekezletre, melynek tárgyául a volt képviselő beszámolója s új képviselő kijelölése volt kitűzve. Az értekezletet bucsu-ebéd előzte meg, melyen Pintér Sándor, a szécsényi ellenzék egyik tekintélyes tagja, poharat emelt Pulszky Ágost volt képviselőre. Pulszky Ágost erre kijelentette, hogy búcsúzni jön s mint a közönség képviselőjét, Szíjgyártó Pál köztisz­teletben álló, volt választási elnököt, éltette. Délután 3 órakor kezdődött az értekezlet. Meg­jelentek : Pejachevich Arthur gr., Balázs Antal, Szíj­gyártó Pál, Veress Gyula, Krista János, Serémy Já­nos, Sréter Alfréd, Hunyady, Básty, Gsikán László, Luckovits Gábor, Salgó esperes, a szécsényi kvardián, Zadubán, Tersztyánszky, Pintér ügyvédek, Komjáthy tanfelügyelő, Simonides ev. lelkész, dr. Bach József orvos, Pokorny, Vancsó birtokosok. Pulszky Ágost leszámolója után Pintér Sándor ügyvéd emelt szót, jelezve ellenzéki elvtársai nevében, hogy ők vallott nézeteik mel­lett megmaradnak. Erre Salgó esperes aján­lotta képviselőjelöltül Bosner Ervin bárót, ki az érte­kezleten megjelenvén, megtartotta programmbeszédét. Kiemelte, hogy ha csak szivétől kérne tanácsot, pro­­grammja rövid két szó volna, de a mely, tudja, min­den magyar szivében visszhangra talál: független Ma­gyarország. (Zajos éljenzés.) Így azonban ama párt­hoz csatlakozik, a­mely vezéréül ismeri el Tisza Kál­mánt. A programmbeszéd elmondásával az értekezlet véget ért. A jákóhalm­i kerületben Éles Henrik kormány­­pártinak, mint nekünk írják, semmi reménye sem le­het a megválasztásra, de Árokszálláson meg sem akar­ták hallgatni, úgy, hogy kis pártja bünfenyítő vizsgálatot kért a választók ellen, a­mi nem a legjobb módja a választó­közönség megnyerésének. György Endre a halmi kerületben visszalépett a jelöltségtől, maga helyett Teleszky Istvánt ajánlva. Az újbányai kerületben Kazy János újból egy­hangúlag jelöltetett. Debreczen második választókerületében a füg­getlenségi negyvennyolc­as párt pünkösd­vasárnapon tartott közgyűlésén Mezei Ernőt ismert public­istát léptette fel. Mezőtúrról írják: H­ő­­­s Ödön függetlenségi párti képviselőjelölt pünkösdvasárnapján tartotta meg programmbeszédét Déványán, tegnap pedig Mező­túron. A keczeli kerületben a kormánypárti jelölt Föld­­váry Gábor megbuktatására a függetlenségi Win­­disch-párt és a mérsékelt ellenzéki Könyvessy-párt fu­zionálni fognak. Téthről táviratozzák: Hentaller Lajos, a téthi kerület függetlenségi párti jelöltje, tegnap tar­totta programmbeszédét. Makón Justh Gyula képviselő pünkösdvasárnap­ján tartotta beszámolóját, nagy lelkesedés mellett. Battonyán tegnap Wasmer Adolf báró volt képviselő elmondta beszámolóját. Újból kikiáltatott jelöltté, kormánypárti programmal. Eperjesen Schmidt Gyula pünkösd vasár­napján tartotta beszámolóját. A kormánypártiak újból felléptették. Nagy-Kikindán N­i­k­o­l­i­t­s Fedor bárót léptet­ték fel a kormánypártiak. Fehértemplomon Szoracskovics Sándor tegnap tartotta programmbeszédét. Zentán tegnap B­o­r­o­s­s Imre kecseli plébá­nost léptette fel a kormánypárt. A rácz­almási kerület kormánypárti képviselő­­jelöltje Pálfy Ferencz tegnap tartotta meg pro­grammbeszédét Dunapentelén. A rumi választókerület kormánypárti képviselő - jelöltje dr. Kuncz Jenő tegnap Vasvárott pro­grammbeszédet mondott. Baján Latinovits Gábor a kormánypárt jelöltje, ki tegnap tartotta programmbeszédét. Kassán a mérsékelt ellenzék nem állít külön je­löltet, hanem a függetlenségi párttal egyesül. Győry Elek országgyűlési képviselő vasárnap tartotta bevonulását Szoboszlóra, beszámoló beszéde megtartása végett. A vasúti állomáshoz elébe ment lovasbandérium és kocsik kísérete oly számos és fé­nyes volt, hogy az elébe és a városház udvarára özönlött közönség ily látványt csak az 1870-es évek elején Jury Samu fogadtatásakor láthatott; a szo­­boszlói választókerületben Győry megválasztatása egész biztosra vehető. Az ugrai kerületben tegnap újból Beöthy Al­­gernont léptették fel. Csongrádon egy kis töredék újból Csatár Zsigmondot kiáltotta ki képviselőjelöltté. Zsolnáról Írják: Cselkó Ignácz, a kerület volt kormánypárti képviselője, pünkösdhétfőn tartotta be­számoló beszédét, mely után a választók egy része ismét őt, másik része Smialovszky Valér odavaló ügyvédet léptette fel. Smialovszky is kormánypárti. Marosvásárhelyről táviratozzák, hogy Lukács Béla államtitkár, az első választókerület kormánypárti képviselőjelöltje, tegnap délután tartotta meg prog­rammbeszédét, mely élénk tetszéssel fogadtatott. Csik megyében a kormánypárt csak két kerület­ben állít fel jelöltet. A gyergyó­szent­miklósi kerület­ben M­i­k­ó Árpádot és a csik­szentmártoni kerület­ben ifj. A­n­d­r­á­s­s­y G­yula grófot. Pápáról írják: Ányos Tivadarnak Z­i­r­c­z­e­n eddig nincs ellenjelöltje. Hasonlókép nincs,ellenjelölt­je Láng Lajosnak Pápán. Beöthy Ákos ellen Soml­ó-V­ásárhelyen a választók nagyobb része nem akar állítani ellenjelöltet. Nagyvázsony­­b­a­n Győrffy Géza áll Kopácsy Árpáddal szemben. A gyomai kerület kormánypárti képviselőjelöltje, Légrádi Károly, tegnap érkezett Gyomára Pulszky Ferencz, Mikszáth Kálmán és Borostyáni Nándor társaságában. Az indulóházból bandérium, zenekar és hosszú kocsisor kísérte a városba Légrádit, ki dél­után három órakor a templomtéren mondta el prog­rammbeszédét. Innét Endrődre kocsizott Légrádi kí­sérőivel, hogy a községháza udvarán az endrődieknek is kifejtse programmját. Csakhogy ebből semmi sem lett. Az ellenzéki választók nagy tömege egészen el­lepte a tágas udvart és nem engedte szóhoz jutni Légrádit. Pulszky Ferencz, Schiffner Ede endrődi prépost és Fábry Sándor járási szolgabiró hasztalan igyekeztek rábeszélni a megjelenteket, hogy hallgas­sák meg a kormánypárti jelölt beszédét. Tudni sem akartak róla és Légrádi kénytelen volt beszédével együtt Gyomára visszavonulni, hol este nagy párt­vacsora volt. Udvarhely megye oklándi kerületének erdővidéki választói pünkösdvasárnapján Ugrón Gábort kiál­tották ki képviselőjelöltté. Ugrón elfogadta a jelöltsé­get és megtartotta programmbeszédjét. Nagyváradon a 48-as függetlenségi párt tegnap tartott népes közgyűlésén Eötvös Károlyt kiáltot­ták ki képviselőjelöltnek Tisza Kálmán ellenében. Buzsákon a függetlenségi párti Szalay Imre pünkösdvasárnapján tartotta beszámolóját. Nyírbátor, május 31. Mandel Pál, a nyírbátori választókerület volt országgyűlési képviselője, ma szá­molt be nagyszámú választó közönség előtt.­­ A pártelnökségre br. Podmaniczky Géza, a jegyzői tisztre Szikszay József ügyvéd kéretett fel. Képvi­selve volt a kerület harmincz községe, mindannyia számos előkelőséggel. Dr. Podmaniczky Géza aján­latára közfelkiáltással újra Mandel Pál jelölte­tett ki. Alsó-Lendva, május 31. Fackh Károly ma tartotta meg nagy közönség előtt programmbeszédét, mely élénk tetszéssel fogadtatott. Sátoralja-Ujhely, május 31.(D. É.) Molnár Vik­tor a sátoralja-ujhelyi kerület szabadelvű párti képvi­selője ma tartotta beszámoló beszédét s újból kije­löltetett. Marosvásárhely, május 31. (U. É.) Ugron Gá­bor és Lázár Ádám országgyűlési képviselők ma d. u. tartották beszámoló beszédjüket. Mindketten újból kijelöltettek. Szemesről írják az O. E.-nek. A keszthelyi vá­lasztókerület antiszemita képviselőjelöltje, gróf Kle­­belsberg, Szemnecz Emil kíséretében vasárnap több községben tartott programmbeszédet. Hétfőn Szem­necz a zalaegerszegi kerületben tartott körutat. Torda, május 31. (U. É.) Toroczkón pünkösd másodnapján tartotta programmbeszédét Ábrányi Emil és pedig nagy hatással. Ugyanakkor tartotta a szabadelvűpárti jelölt b. Huszár Károly is beszédét. lám, május 31. (O. E.) Asbóth János osztály­­tanácsos a szászkai kerületben a szabadelvű párt kép­viselőjelöltjévé kikiáltatott. Resicza, május 31. (D. É.) Szerb György, a nagytorlenczi kerület volt képviselője ma tartotta be­számoló beszédét magyar, román és német nyelven s azután a jelöltség neki újra felajánltatott. Este 200 teritékü bankett volt. Holnap Szerb György körutat tesz a kerületben. Zilah, május 31. (O. É.) Lőrinczy György, a zilahi kerület képviselője, ma tartotta meg beszá­moló beszédét, mely után újból jelöltetett. (Ered. sürg.) Jászladány, május 31. Bárczay Gyula, kormánypárti képviselőjelölt, Jász-Kiséren tegnap délben, Jászladányon tegnap délután, Jász­­alsó-Szentgyörgyön pedig ma délelőtt tartotta bevo­nulását. Mind a három községet, melyek eddig csak­nem tisztán ellenzékiek voltak, előlegesen jól meg­dolgozta a főszolgabíró s igy a fogadtatás elég fé­nyesnek volt inszczenálva. Tegnap óta folynak a bankettek és majálisok. Polónyi Gézát, a független­ségi párt jelöltjét, jövő vasárnapra várják. — Teleszky István az igazságügyi államtitkár született 1836. április 4-én Szatmári, hol atyja Te­leszky János gyakorló orvos volt. Gimnáziumi ta­nulmányait Szilágy-Somlyón, Szatmárt és Nagyvára­don, jogi tanulmányait Budapesten végezte kitűnő sikerrel. Jogtudori oklevelet 1859. november 13-án, közügyvédi oklevelet 1861. aug. 27-én, váltóügyvédi oklevelet 1861. szeptember 10-én nyert. Mint gya­korló ügyvéd működését Nagyváradon 1861-ben kezdte meg. Részt vett a közügyekben; Biharme­­gyének előbbi tiszteletbeli alügyésze majd tiszteletbeli főügyésze volt s Nagyvárad városnak is tiszteletbeli főügyészévé neveztetett ki. Jegyzője volt a biharme­­gyei tankerületi iskola-tanácsnak, a biharmegyei és nagyváradi központi bizottságnak, szakosztály elnöke a nagyváradi ügyvédi egyletnek stb. Működött a jogi szakirodalom terén. A napi és szaklapokban irt czik­­kein kívül a magyar magánjogi törvénykönyv terve­zetének dr. Hoffmann Pál által készített álta­lános részére irt kritikai észrevételeket, Örökösödési jogunk törvényhozási szabályozásához czim alatt akadémiai pályamunkát, mely dicséretet nyert. Or­szággyűlési képviselővé első ízben 1874. májusban Nagyváradon választatott meg s a következő két or­szággyűlésen is ezen választókerületet képviselte, a minek folytán ügyvédi irodáját 1876-ban Budapestre tette át. Az 1881—84-iki s az 1884—87-iki ország­­gyűléseken Ugocsa megyének nagyszőllősi választóke­rületét képviselte. Folyvást tagja és több ügyben elő­adója volt a képviselőház igazságügyi bizottságának , ezenkívül több törvényjavaslatnak szerzője, melyek közül kiválóbbak a törvénykezési rendtartás módo­sításáról és a végrehajtási eljárásokról szóló törvé­nyeknek javaslatai, valamint az öröklési jogot tár­­gyazó törvényjavaslat.­­ Tevékeny részt vett a jo­­gászgyűléseken, hol fontos kérdésekben mint indítvá­nyozó, véleményező és előadó működött. Ezenfelül a jogászgyülés állandó bizottságának tagja s ismételve szakosztály elnöke is volt. Tagja volt a budapesti ügyvédi kamara választmányának, valamint választ­mányi tagja a jogász-egyletnek és a budapesti ügy­védi körnek. Tagja a főváros törvényhatósági bizott­ságának és a fővárosi jogügyi bizottságnak is.­­ A délmagyarországi régészeti és történelmi múzeumtársulat Ormós Zsigmond főispán elnöklete alatt tartotta évi közgyűlését Temesvárott. Ormós elnök emelkedett szellemű megnyitó beszédet tartott, mely után M­a­r­k­ó Károly festész családjáról olva­sott fel jeles értekezést nagy tetszés közt. Ezután Pontelly főtitkár olvasta fel a társulat évi jelen­tését. Tröszt pénztáros jelentése szerint az egylet vagyona 31,000 írtra rúg. Végül Karácsonyi Já­nos olvasta fel »A Laczkfyak története a nápolyi had­járat alatt« czimű értekezését. — Kossuthnál, Turinból, május 26-ról keltezve a következő levelet vettük, melyet érdekesnek tar­tunk változatlanul közölni: Mindenek előtt bátor vagyok magam bemutatni, nevem Scheuer Ignácz magyarországi, Heves megye hevesi illetőségű; hiva­tásomra nézve műkertész vagyok. A múlt év őszén hagytam el Magyarországot, külföldre utaztam azon elhatározással, hogy be fogom utazni egész Euró­pát, hogy magamat a kertészet minden ágában alaposan kiképezhessem. Mielőtt útra keltem, elhatá­roztam, hogy Németországot, Belgiumot beutazva, Francziaországon át Olaszországba térek,utamba ejtem Turint, hogy meglátogassam Kossuth Lajost, Ma­gyarország legnagyobb fiát. Tervem sikerült. Eljutot­tam Párisba, ott meglátogattam a magyar egyletet, hol a legmelegebb honfiszeretettel fogadtak. Párisból gyalog indultam útra, hogy Francziaországot megis­merjem, utamat a franczia Sváj­cznak vettem, össze­jártam az érdekesebb hegyeket, aztán Genfbe men­tem, onnét Lyonba, aztán a hegyeken át Olaszország­ba, Turinba. 25-én este érkeztem meg Turinba. Más­nap reggel azonnal megindultam, hogy felkeressem Kossuth lakását, mi nem a legkönnyebb volt, mert nem beszélek olaszul. Járkálás közben úgy 9 órakor azon sétatérre jutottam, mely közvetlen Kossuth ablaka alatt terül el. Megszólítottam egy igen tekin­télyes kinézésű öreg urat franczia nyelven, ha szives lenne megmondani Kossuth hol lakik. A tisztes öreg urban emberemre találtam. Ujjal mutatott a Miller­­ut 22. sz. házra: »Itt lakik uram, Generál Kos­suth.« Még korának találtam bemenni, egy óra hosszat a ház előtt fel és lejártam. 10 órakor bemen­tem. A kapu alatt balra lépcső vezet fel az épület­be. A­mint az első emeletre értem, megpillantottam az ajtóra szegett réztáblát, melyre nagy betűkkel van vésve a Kossuth név. Szívem hangosan dobogott. Még pár perc, és látni fogom Kossuth Lajost. Meg­nyomtam a csengőgombot. Az ajtó megnyílt. Az inas állt előttem, kértem, hogy jelentsen be. Franczia nyelven felelte, hogy az ura beteg, hanem a nagysá­gának be fog jelenteni. Bementem az előcsarnokba. Pár pillanat alatt az ajtó megnyílt s egy igen kedves kinézésű úrnő lépett ki. Kossuth nővére volt. Üd­­vözlöttem, mit a legbarátságosabban­­fogadott, ke­zét nyujtá, melyet megcsókoltam. »Ön magyar s bátyámmal óhajtana beszélni, de ő beteg.« E sza­vakra nehéz könycseppek hulltak szemeimből — csak egy fal választ el Kossuthtól — s nem látha­tom! A nemes szivü nő megszánt, be­látott szivembe, osztozott érzelmeimben, így szólt vigasztalólag: »Megkísértjük, talán jobban érzi bátyám magát, s pár perezre felkelhet.« Parancsolt az inasnak, jelent­sen be. Az inas pár perez múltán visszatért, azon hírrel: »Uram felkel és fogad.« A nemeslelkű úrnő bevezetett a terembe, hol leültünk. Elmondtam utam. Nemsokára megnyílt az ajtó és Kossuth lépett be. Felálltam, életbe léptem, de szólni nem bírtam. Nehéz könycseppek hulltak szememből. Kossuth kezét nyújtá, melyet ajkamhoz emeltem. Amint szóhoz jutottam, bemutatom magam, Kossuth megkö­szönte, hogy meglátogattam s kérdezett utam felől, elmondtam, mi végből utazom, a­miért igen megdi­csért. Megemlíté, hogy beteg, dereka fáj, már öreg, 85 éves, minden könnyen megárt neki. Még egyről­­másról kérdezett, azután búcsút vettem, nehogy meg­ártson neki a sok beszéd, még egyszer megköszönte figyelmem, kezet nyújtó s jó utat kívánt. Elváltunk, ő ismét hálószobájába tért vissza s nővére a lépcsőig kisért. Örömteljes szívvel távoztam, bejártam a város nevezetesebb helyeit, ebéd után útnak indultam s már-már két órányira elhagytam Turint, akkor ju­tott eszembe, hogy mily kár, hogy nem kértem meg Kossuthot, hogy egy arczképpel ajándékozna meg, hogy ha visszatérek Magyarországba, mást is ré­szesíthetnék abban a szerencsében, hogy megláthatná legalább arczképét és örvendhetne, mily jól néz ki Kossuth. Nem soká tétováztam, visszafordultam Tu­rinba. — Utam a mi­lei útnak vettem. 6 órakor ér­keztem a ház elé, felmentem a lépcsőn, becsengettem, az inas felnyitó az ajtót, kértem, hogy jelentsen ő nagyságának, illetőleg Kossuth nővérének. Az inas igy szólt: »Bent van uramnál, ebédelnek.« Akkor kértem, csak ebéd után jelentsen be s leültem az előcsarnokban. De meghallotta Kossuth a csenge­tést és kérdezte: ki jött ? Az inas megmondotta, hogy az idegen, ki reggel itt volt. A jószivü úrnő azonnal kint volt, mire elmondtam, miért tértem vissza. Fel­szólított, hogy kövessem és ebédeljek velük. Én na­gyon megköszöntem, vonakodtam, mivel vándor­öltönyben valók, de a nemeslelkű nő azt monda, csak kövessem, Kossuth úgy kí­vánja. — Bementünk az ebédlőbe. Elmondtam Kossuthnak, miért tértem vissza, de sajnálattal nyi­latkozott, hogy nem teljesítheti kérésem, csak üljek le és ebédeljek vele, majd ebéd után ide fogja adni a czimét a fényképésznek, kinél még kaphatok. Pompás magyar ételeket étkeztem Kossuth asztalán s a jó magyar bor sem hiányzott. Az ebéd közt beszéltünk utamról, Kossuth jókedvüleg elbeszélte, hogy ő is összejárta e hegycsúcsokat. Kérdezte aztán, merre indulok? Rómába. Elmondta, mily szép és érdekes látnivaló Róma. Ebéd után Kossuth dolgozó­szobá­­jába vezetett, szivarral kínált meg, ő czigarettát csi­nált s jóizűen szívta. Megemlíté, hogy még mindig nagy dohányos. Ez alatt nővére felirta a fényképész czímét. Még egy ideig beszélgettünk, azután megköszöntem a szerencsét, melyben részesített, búcsút vettem, jó utat kívánt, eltávoztam, örömtől sugárzó arczc­al. A fény­képészhez siettem, de már be volt zárva, igy holnapra halasztottam, a szállodába siettem s megkezdtem e levélírást. Ha Turin legszebb palotáját nekem adták volna, nem lennék ily boldog. Scheuer Ignácz, műkertész. — Schlauch püspököt illetőleg ismét több fel­szólalást vettünk. Azt hiszszük, hogy a már közlöttek után, nem fejezhetjük be méltóbban e diszkussziót, mintha közöljük a püspök által tett adományokat, melyek rendkívüli fényesek és a szathmári püspök­nek bizonyára dicsteljes emlékét tartják fenn egyház­megyéjében . A szathmári püspökségben jövedelemre nézve az 1875. és 1879. év volt a legkedvezőbb , amaz 108 ezer, emez 103 ezer forintot hozván be. A többi éveken részint a Ti­­sza-töltés átszakadása s az erre következő árviz miatt, részint a Tisza-szabályozási költségek, adóemelések s a buza-árak esése következtében mindinkább hanyatlott a jövedelem, annyira, hogy 1885-ben 53 ezer, a következő évben pedig már csak negyven és néhány ezer forint volt. Átlagos számítás szerint a legközelebb lefolyt tizennégy év alatt a középjövedelem 70—80 ezer írt közt ingadozott évenként. A kiadásokat illetőleg, dr. Schlauch Lőrincz püspök az 1874. jun. 28-án kezdődő feljegyzések szerint kiadott: 1. Az egyházmegyei papság, tanitók, intézetek, iskolák s az egyházmegye egyéb szükségének fedezésére 209,900 frtot. 2. Gyermekek nevelésére, szegény szatmá­riak, egyházmegyebeliek s részben igen szegény rokonai­nak segélyezésére 139.000 frt. 3. Közügyekre (országos in­tézeteknek, társulatoknak stb.) 52.000 frt. 4. A szatmári püspökség tulajdonába átment Török János-féle könyv­tárra a szekrényekkel és szállítási költségekkel együtt 24,000 frt. 5. A szatmári székesegyház jobb tornya alatt felállított Lourdes-i kápolnára 10,000 frt. 6. Beregmegyé­­ben a márok-papi templomra 10,000 frt. 7. Az egyházme­gyei szegény tanitók segélyalapjára papirosokban 13,600 frt. 8. A szatmári zárdában évenkint jobbmódu szülőknek nyolcz gyermekét neveltette. 9. A técsői templom teljes befejezésére a szükséges költséget utalványozta. 10. A má­­ramaros-szigeti zárdát évenkint segélyezte s épitése hát­ralékos tartozásának, 5000—6000 forintnak törlesztését elvállalta. Ezenfelül kormánya alatt 16 uj kath. népiskola keletkezett. A plébánosok és káplánok évenkint rendszeres segélyezését kormányzata kezdetén azonnal megkezdte. A benlakással és tápintézettel összekötött tanitónöveldét rendezte s annak fennállását különböző alapítványokból 80.000 frt összeggel biztosította. A szatmári apácza-klas­­tromban virágzó tanitónő­ növelte egészen az ő műve. A felső-bányai egyháznak 300.000 forint vagyonát, mely már elveszettnek tekintetett, visszaszerezte s e város kulturá­lis haladását lehetővé tette azon épülőfélben levő iskola által, mely vidékén egyetlen leend a maga nemében. Nem kisebb dicsőségére szolgál a szatmáregyházmegyei alapít­ványi pénztár rendezése, melynek fényes eredménye, hogy míg ezen pénztár 1873-ban az egyházmegye rendkívüli szükségleteinek fedezésére alig adhatott 3000 frtot, je­lenleg ugyanazon czélra 18,000 frtot is fordított egy év alatt.­­ Az utazó írók és művészek tegnap Kolozs­várról Brassóba érkeztek. A vasútnál a kulturegylet brassó megyei választmánya fogadta a vendégeket, kiket K­o­ó­s Ferencz beszéddel üdvözölt. A vasút­tól az Európa-szállodába hajtattak. Délben zártkörű bankett, délután közös értekezlet tartatott.­­ A magyar történelmi társulat június hó 2-án (csütörtökön) d. u. 5 órakor az akadémia első emeleti kis termében választmányi ülést tart, melynek tár­gyai : 1. Dr. Réthy László bemutatja az oláh nyelv és nemzet megalakulása czimű munkáját. — 2. Dr. Beöthy Zsolt, Székes Joachim és a magyar Robin­son. — 3. Folyó ügyek. — Kossuth és a szerbek. Polit Mihály a követ­kező levelet teszi közzé: A május 29-iki lapok által Helfy Ignácztól közölt felvilágosításra vonatkozólag, hogy Kossuth Lajos a Horváth Mihály és Thim Jó­zsef történeti munkáiban is említett nyilatkozatokat nem tette a pozsonyi 1848-iki országgyűlésen megje­lent szerb küldöttség előtt, azt hiszem, hiteles felvi­lágosítást adhatok. Poltt János, boldogult atyám ott volt a pozsonyi küldöttség tagjai közt. Nem egyszer, hanem talán százszor elbeszélte nekem a Kossuth és Stratimirovics közt folyt­azgatott beszélgetést. Kossuth nem mondta: Döntsön köztünk a kard, hanem Kos­suth német nyelven mondta a következőket: Ez eset­ben össze fogjuk mérni kardjainkat, mire Stratimiro­vics ezt válaszolta: A szerb ehhez sohasem volt gyá­va. Atyám — mint maga beszélte — Stratimirovics­­nak a kabátját ránczigálta ekkor. A szerb küldött­ség nem a pozsonyi országházban, hanem Kossuth lakásán fogadtatott. Lehetséges, hogy Kossuth már nem emlékszik az említett nyilatkozatra, mert mint boldogult atyám beszélte, akkortájt számos küldött­ség volt Kossuthnál. Ennyit felvilágosításul és helyre­igazításul. Újvidék, 1887. május 30. dr. Polit Mihály. — A királyné egy állítólagos verse. A bukaresti Románus nyomán az összes lapok egy verset közöltek a minap, melyet állítólag a királyné ő Felsége Mehá­­dián írt. Most illetékes helyről kijelentik, hogy téve­dés forog fenn, mely valószínűleg abból eredt, hogy a Románul tudósítója a vers alatt levő E. C. betűket úgy értelmezte, hogy azok Erzsébet császárnét jelen­tenek, holott tényleg »Elisabeth Cselléry« akar lenni. E hölgy irta ugyanis az említett verset.­­ A magyar kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesítés szerint a piski-szászvárosi vonalon az árvíz okozta forgalmi akadályok elhárittattak. E vonalrész május hó 30-ikán ismét átadatott a forga­lomnak.­­ A nagy bécsi postasikkasztás tettesének, Zaleski Filemonnak, előéletéről oly adat került nyil­vánosságra, mely, ha valóságnak bizonyul, minden­esetre különös fényt vet a bécsi postán uralkodó ha­nyagságra. Most ugyanis egy bécsi lap lembergi tudósí­tója jelenti, hogy Zaleski már 1875-ben a zaleszczykii postán utalványt hamisított s hat havi börtönbüntetésre ítéltetett. S a bécsi posta igazgatósága bizalmi állásba tudta helyezni ezt az embert, kinek, ha előéletéről illetékes helyen tu­dakozódik, okvetlenül meg kell tudnia ezt az adatot, mely bizonynyal eltéríti vala abbeli szándékától, hogy egy büntetett előéletű egyént alkalmazzon. KÜLÖNFÉLÉK Napirend, június 1. Naptár: Szerda, június 1. — Róm. kath.: Pamfil. — Prot.: Nikodém. — Görög-orosz. (május 20.) Talalé. — Zsidó. (siván 9.) — Nap kél 4 óra 7 perczkor reggel, nyugszik 7 óra 48 perczkor este. — Hold kél 2 óra 16 percz­kor délután, nyugszik 1 óra 48 perczkor éjfél után. A honvédelmi miniszter fogad d. u. 2—3 óráig. A horvát miniszter fogad d. e. 10— délután 2 óráig. A IV. kerületi szabadelvű párt közgyűlése d. u. 6 órakor a Hungária-szállóban. Tavaszi üget­ő-v­ersenyek (második nap) d. u. 3 órakor a külső kerepesi-uti ügető-versenypályán. A főváros törvényhatósági képviselő­bizottságának közgyűlése d. u. 4 órakor (új városháza). Az országos iparegyesület mű- és épités­­ipari szakosztályának közgyűlése d. u. 5 órakor. Az Ipoly­i-k­iállitás a műcsarnokban (Andrássy­­út 69. sz.) d. e. 9— d. u. 6 óráig. Belépti dij 30 kr. A kereskedelmi múzeum városligeti ipar­csarnokban d. e. 10—12 és d. u. 3—6 óráig. Nemizeti m­uzeum: képtár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Technológiai múzeum a Kerepesi-uton (Be­­leznay-kert) nyitva van d. e. 9— d. u. 1, d. u. 3—5 és este 7—9 óráig. Egyetemi füvészkert az üllői-uton d. e. 8 —12 és d. u. 2—6 óráig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7 óráig. Egyetemi könyvtár d. e. 10—12 és d. u. 4—8 óráig. Múzeumi könyvtár d. e. 9 — d. u. 1 óráig. A magyar országos panoráma (Városliget, volt kiállítási terület) nyitva áll naponkint reggeli 9 órától este 10 óráig. Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 kr. Margitsziget. Gőzhajók félóránkint. — Jó czi­­gányzene naponkint: csütörtök, szombat, vasárnap d. u. katonazenekari hangver­seny. Svábhegyre fogaskerekű vasút indul félóránkint, az Eötvös-villában czigányzene. Grand Caf­é-R­estaurant de l‘ Opera An­­drássy-it, a kir. operaháznak átellenében az összes helyisé­gek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye, fiölipi hírek — A fővárosi egylet tegnapi értekezletén tár­gyalta Weisz Berthold memorandumát az idegenek Budapestre vonzásáról. Ez értekezleten gr. K­á­­rolyi István, báró Lipthay Béla és báró Aczél Béla is jelen voltak s utóbbi hosszabb érdekes előadásban mondá el saját eszméit az idege­nek forgalmának emeléséről. Nézete szerint gondos­kodnia kellene a fővárosnak arról, hogy Budapest látképeiről díszes és tetszetős albumok készüljenek, a­melyek lapjain a főváros szebb részei vonzó modorban tűnnének elő, egyes ünnepélyek rajzaival. Ily ünne­pélyek rendezésére nagy súly helyezendő, azokat éven­ként rendesen ugyanazon napokra kell tenni, pl. má­jus 1-től 20-ig, mikor a legtöbb gazdag utazó átvo­nulására van kilátás, legyenek Korzó-ünnepek, táncz a Dunán, s hasonló látványos vonzó mulat­ságok. Budapest a világ legtöbb városánál al­kalmasabb területtel rendelkezik az ilyesmikre. Ugyancsak bizonyos napokon induljanak külön vonatok az ország nevezetességei megtekintésére. Mindezt könnyed modorban franczia s angol nyelven is meg kell íratni s a leírások, valamint albumok ter­jesztéséről Konstantinápoly, Szaloniki, Kairo stb. vá­rosok legelőkelőbb hoteljeiben gondoskodni kell. A város az ünnepélyekre megszavazhatna pl. 10,000 fo­rintot s az ünnepélyekhez való szerekre befektetésül egyszerre 35,000 frtot, ez meghozná dúsan kamatait s a város az évi rendes ünnepélyekből 100.000 forin­tot is bevehet jótékony czélokra. Királyi Pál úgy az eszméket, mint a Weisz-féle memorandum intenczió­­ját helyeselvén, úgy véli, hogy az érdemleges javaslatok megtétele végett a főváros a polgármester elnöklete alatt küldene ki bizottságot, a­melybe ne csak főv. biz. tagok, hanem értékes tanácsokat adható szak­emberek is részt vennének, mint pl. Károlyi István gróf, Aczél Béla dr. is. Az értekezlet ezután egyhan­gúlag elfogadta, hogy a fővárosi tanácshoz az egye­sület előterjesztést tegyen a föntebbi irányban s a polgármester megigérte, hogy a csütörtöki tanács­ülésen a kérvényt már tárgy­altatni fogja. Ezután a főv. közgyűlés napirendjén álló tárgyak megbeszélé­sére tértek át.­­ A magánépítési bizottság tegnapi ülésén a következő építési engedélyek kiadását hozta javas­latba : Bródy Zsigmondnak Váczi-körút 34. sz. a. négyemeletes bérházra, Ulrich Lajosnak Erzsébet­­körút 4840. sz. a., háromemeletes házra, Fuchs Mór­nak Hársfa-utcza 10. sz. a. kétemeletes házra, Dubo­­riczky Máriának Kemnitzer-utcza 4058. sz. a. két­emeletes házra, Gutwillig Zachariásnak Rózsa-utcza 103. sz. a. egyemeletes házra, Brandstatter Izsák­nak Tököli-utcza 5894. sz. a. kétemeletes házra, to­vábbá földszintes házakra, Mühlbacher Jánosnak a Teleky-tér és Erdélyi-utcza sarkán, Gubek István­nak a X. ker. Maglódi-uton, Révy Ferencznek a ház­építő tisztviselők telepén, Bihar Ferencznek az I. k. Mészáros-utczában és Bernáth Kálmánnak a Buda­­örsi-uton, földszintes toldalékokra: Berg Adolf és társának a k. Soroksári-uton, Schweiger Józsefnek József-utcza 92. sz. a., Weiner Károlynak VII. ker. Akáczfa-utcza 22. sz. a., Scheiling Ádámnak VIII. k. Tömő-utcza 15. sz. a., Weiszinger Mátyásnénak Karpfenstein-utcza 7. sz. a., Győri Jánosnak VIII. k. Madách-utcza 33. sz. a. — A fővárosi ágostai ev. hitv. magyar egyház­­gyülekezet tegnap délután Sárkány József elnöklete alatt közgyűlést tartott, melynek tárgyát a felügyelők megválasztása képezte. Busbach Péter felügyelőkül Cséry Lajost, Loys Edét és Szedenics Jánost ajánlot­ta. Cséry Lajos fölemlíti, hogy a megválasztandó fel­ügyelőkre fontos szerep vár. Különösen a mostani időben, mikor a templomépítés, a magyar és német egyházgyülekezet egyesítése, az egyház financziális viszonyainak rendezése mutatkozik szükségesnek. A szóló hajlott kora, de még elfoglaltsága miatt is a reá nézve megtisztelő felügyelői tisztséget el nem fogad­hatja. Busbach Péter e felszólalása után is megvá­lasztásra ajánlja Cséry Lajost, a­ki az egyház ügyei iránt mindig meleg érdeklődést tanúsított. A közgyű­lés az ajánlottakat meg is választotta, s néhány lényeg­telen ügy elintézése után a közgyűlés véget ért. — A pesti i­.r. Ilőegylet tegnap délután tar­totta rendes közgyűlését. A titkár által előterjesztett jelen­tésből kitűnik, hogy az egylet a lefolyt évben összesen 19,904 frt 30 krt fordított segélyezésekre, az árvaházban 80 gyerme­ket neveltek, a népkonyha 108,602 porcziót osztott ki. A számvizsgáló bizottsági tagok megválasztása után a közgyű­lés véget ért. — Kizirkusz az állatkertben. A Grand Cirque International pünkösd vasárnap nyílt meg az állatkertben. A valóban nagyszerű mutatványokat nagyszámú közönség nézte végig a pünkösdi ünnepek alatt. — Öngyilkossági kísérletek. Dalocsai Mari, 24 éves cseléd, tegnap az összekötő hídnál a Dunába ugrott. A Nádor hajó kapitánya élve kimentette a habokból s a Bomba-térre vitte, honnan a Sz. János­­kórházba szállíttatott. — Horda László, a Remény­ség hajó matróza, a budai lánczhidfőről a Dunába ugrott. Utána eveztek s még élve kimentették. Eljegyzések és esküvők. Várkonyi Dezső hirlapíró, az Egyetértés belmunkatársa, május 29-én eljegyezte Veszprémben Súly Katinkát, Súly Ede veszprémi tekintélyes polgár és városi képviselő leányát. Dr. Körömy Árpád fővárosi tanár, nőül vette Nemes Erzsike kisasszonyt, Nemes József gróf Zichy Pál Ferencz nagy-hörcsöki uradalmi fő­tisztjének leányát. Bartha István, szent-györgy-ábrányi ura­dalmi intéző, e hó 24-én vezette oltárhoz Böck Jozefin kisasszonyt, burai Böck Bertalan taskonyi urad.­tiszt ■ tartó leányát. A díszes esküvőn, mely a taskonyi grófi kápolnában ment végbe, násznagyok voltak: Plossek Ferencz kir. pénzügyi tanácsos és Szalay István bir­tokos. Nyoszolyó-asszony : dr. Bodnár Sándorné szül. burai Böck Mária. Vőfélyek: gr. Szápáry György cs. kir. huszárhadnagy, Mészáros Ferencz cs. kir. főhad­nagy és Zitás István. Ny­oszoly­óleány­ok: gr. Szápáry Anna komtessze, burai Böck Ida és Margit kisasszo­nyok. Jelen voltak: gr. Szápáry Gyula és neje szül. gr. Festetich Karolina stb. Szabó Gyula, kir. igazságügyminiszteri szám­tiszt, eljegyezte Böhm Mátyás fővárosi építési vállal­kozó és háztulajdonos leányát Gizellát. Halálozások. Bésán János báró tetemeit tegnap helyez­ték örök nyugalomra a duna-szekcsői családi sírbolt­ban. A beszentelés a p.­g­i­c­z­e i kastélyban ment végbe s a fényesen díszített ravatal a kastély nagy­termében volt felállítva. A beszerelésnél, melyet a tamási, lovászpatonai és romándi plébánosok végez­tek, jelen voltak az Erdődy és Esterházy grófok, Fiáth báró, Jankovich József, Szabó Lajos cs. és kir. kamarás, Bezerédj Viktor stb. Bésán báró hagyatéka 3 millió frtra rúg, melynek főörököse Jankovich Jó­zsef. Tekintélyes összeg jutott a Streicher családnak, melynek egyik tagja éveken át a báró oldala mellett

Next