Pesti Napló, 1887. június (38. évfolyam, 149-178. szám)
1887-06-30 / 178. szám
178. szám. 38. évi folyam. fi 1 • inn Tii Tgaasiana— i 1 -hsusssisi Bierkentén Írod», Ferencziek tere, Athgnitum épfi 1 • t. ▲ Up «telemi részét illető minden közlemény a szerkesztőségim intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak a Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó-hivatal: Ferencziek-tere, Athenaeum-építtet. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények/ a kiadó-hivatalhoz intézendők. Egyes szám 2 kr. Budapest, 1887. Csütörtök, junius 30. Reggeli kiadás. Elődzetési feltételek: A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva: Havonként 1 frt 50 kr. — 3 hónapra 4 frt 50 kr. — 3 hónapra 9 frt. Ha u esti kia dk» postai kiultaküldése ki-vámtátik, postabélyegr« bavonkánt SS kr., évnegyedenként 1 forint felül fizetendő. Hirdetések szintúgy mint előfizetések a 13 Pesti Naplót kiadó hivatalába Budapest, Ferencziek tere, Athenaeua-épület, küldendők. Egyes szám 2 kr. Előfizetési felhívás PESTI NAPLÓTM Július l-jén a második félév kezdődvén, felkérjük azon t. olvasóinkat, kiknek megrendelése lejár , annak minél előbbi megújítására. IPS A Pesti Napló a fürdőbe, nyaraló helyekre utazó előfizetőknek díjtalanul utánküldetik. IPS- A Pesti Napló megjelen naponkint kétszer. A Pesti Napló a legolcsóbb nagy politikai napilap. Előfizetési árait s Félévre................................... 9 frt 1 kr. Évnegyedre ............................ 4 frt 50 kr. Egy hónapra............................ 1 frt 50 kr. Az előfizetések Budapestre, a Festi Napló kiadóhivatalába (Ferencziek tere Athenaeum-épület) legczélszerűbben postai utalványnyal küldhetők. Ha az esti kiadás postai különküldése kívántatik, a bélyegre havonkint 35 kr., évnegyedenkint 1 forint felülfizetandő. A Pesti Napló szerk. s kiadóhivatala. Szemle. Boulanger tábornok igazi legendás alakká kezdi magát kinőni.Franczia és német lapok még mindig nem unták meg a vele való foglalkozást s egész regényeket közölnek ama terveiről, melyek valósításában csak a véletlen akadályozta meg. Fél kezével halomra akarta dönteni a mostani köztársasági szervezetet elnökével, parlamentjével egyetemben, hogy diktátorrá kiáltsa ki magát; másik fél kezével Németországra akart döntő csapást mérni. Tehát egyszerre államcsíny és külháború, két olyan feladat, melyek mindegyike külön-külön is kemény próbára teheti az embert, volt Boulanger úr czélja, melynek előkészítését már meg is kezdette, melyhez embereit már kiszemelte és betanította s melynek tényleges kivitelében csak valami árulás akadályozta meg. Kétségkívül hitt már a franczia nép s a külföld furcsább meséket, mint a mostani s igy nem csodálkozhatunk, hogy ez is igen sok hívőre talál. E koholmányokkal szemben némi figyelmet érdemel, hogy Boulanger tábornok éppen tegnap neveztetett ki a vidéken állomásozó tizenharmadik hadtest parancsnokává. E kinevezés azt mutatja, hogy Grévy egyáltalán nem félti a maga állását az állítólag diktátorságra törekvő tábornoktól, különben alig merte volna egy hadtest vezetését reá bízni. A mostani török minisztérium lemondását Párisban küszöbön állónak tartják s azt hiszik, hogy az ismert franczia akció teljesen megbuktatta az egyiptomi egyezményt. Ez valószínű is, mert az angol diplomáczia maga belátja, hogy a konvenczió csak Angliát korlátolná, amennyiben bizonyos idő múlva Egyiptom kiürítésére kényszerítené, míg most az angolok addig maradhatnak ott, míg jónak látják. Az egyiptomi konvenczió, melyet Anglia kötött a portával, tudvalevőleg mindeddig nincs ratifikálva a porta által, mely ismételten haladékot kért a ratifikáczió tekintetében. Jelentettük azt is, hogy a franczia nagykövet Konstantinápolyban jegyzéket intézett, eltérve a diplomácziai szokásoktól, egyenesen a szultánhoz, melyben a konvenczió jóváhagyása ellen tiltakozik. Az orosz kormány szintén ily jegyzéket adatott át a szultánnak. A legutóbb érkezett angol lapok közük a franczia jegyzéknek lényeges tartalmát, mely a következő: A franczia kormány a legerélyesebben tiltakozik az egyiptomi konvenczió ellen, mely nemcsak ellentétben áll Francziaország egyéni érdekeivel és a hatalmak egyensúlyával a Földközi-Tengeren, de a szultánnak tekintélyét Egyiptomban egyenesen halomra dönti és éppen ezért a franczia kormány mindent el fog követni, ami hatalmában áll, hogy ily konvenczió ratifikáczióját megakadályozza. Ennélfogva a konstantinápolyi franczia nagykövet utasíttatott annak kijelentésére, hogy azon esetben, ha a szultán a konvenciót visszaveti, Francziaország kötelezi magát, hogy teljes erejéből támogatni fogja Törökországot mindazon következményekben, melyek ezen visszavetésből származhatnak. Ha pedig a konvenczió mégis ratifikáltatnék, Francziaország meg fogja tenni a kellő intézkedéseket, hogy saját érdekeit megvédje. A franczia nagykövet jegyzéke e mellett utal a Francziaország és Törökország közti hagyományos baráti viszonyra és kijelenti, hogy Francziaország egymagában is, hatalmi állásánál fogva, nagy szolgálatokat tehet az ottomán birodalom konszolidácziója érdekében. Az orosz kormány jegyzéke, mint Konstantinápolyból jelentik, még ennél is erélyesebb és határozottab hangon van tartva. Ily helyzetben a szultán arra határozta el állítólag magát, hogy a minisztériumot, mely a konvencziót megkötötte, elbocsátja s azt hiszik, hogy ez meg fogja nyugtatni Francziaországot és Angliát. Némelyek valószínűnek tartják, hogy ezzel kapcsolatban azután ratifikáltatni fog a konvenció. A kormányváltozás Szerbiában, mint távirataink jelentették, egy irányban máris éreztette hatását. A■ Jarasanin-kormány alatt a Bosznia és Szerbia közötti határon a lehető legnagyobb nyugalom uralkodott.(A Risztics-kormány megalakulása következtében aboszniai hatóságok kétszeres figyelmet fordítanak ezen határmenti területekre, melyeken nagy tömegben laknak az orthodox vallásúak. Most a Risztics-kormány a Boszniával határos szerb terület főnökét, ki nagyon sokban előmozdította a barátságos állapotok létrejöttét ama határok mentén, áthelyezte máshova és egy fiatal főnököt nevezett ki helyébe, akiről több mint kétséges, vájjon az előde által adott példát követni fogja-e ? Annyi bizonyos, hogy a Risztics-kormány megalakulása óta minden irányban egymást érik a gyanús tünetek. Új pártalakulás Angliában. Az unionista szabadelvűek vezére, lord Hartington, múlt szombaton érdekes beszédet tartott a Blackburn-ban s e beszéd annál fontosabb, mert abban azon reményét fejezi ki, hogy az angol pártok a jövőben új alapokon fognak csoportosulni. A lord ezen alkalommal azon unionista szabadelvű egyesületek egyikét inaugurálta, melyek az újabb időben tömegesen alakulnak Angliában s igy szólt erre vonatkozólag: Nincs messze az idő, midőn az unionista szabadelvű egyesületek nagy szerepet fognak játszani Angliában. Az utóbbi időben sokat hallottunk beszélni egy az eddigi pártoktól különböző új párt alakulásának lehetőségéről, mely párt nemzeti lesz a szó igaz értelmében és épp oly távol áll a bigott és makacs régi tory-párttól, mint a forradalom és anarchia azon elveitől, melyek, fájdalom, ha nem is nagyszámban, de a jelenlegi szabadelvű párt körében mégis követőkre találnak. E párt azon nagy és a nemzetre nézve döntő fontosságú kérdések megoldására fog alakulni, melyek eddig függőben tartottak a nemzet nagy részének véghetetlen kárára; e pártnak főelve lesz a rendnek és törvénynek fentartása a három egy királyság minden részében s főczélját fogja képezni korunk követelményeivel, összhangzatba hozni egész állami szervezetünket. Én meg vagyok győződve, hogy e párt megalakulását elő fogják mozdítani azon unionista-szabadelvű egyesületek, melyek most az országban alakulnak. A választások. A fiumei autonómpárt tisztelt tagjaihoz ! A fiumei autonómpárt választási bizottsága a Bilancia f. hó 20-ai számában nyilatkozatot tett közzé, melyben nyilvánosságra hozza, hogy a most megejtett orsz. képviselőválasztásnál csekély személyemet szándékozott képviselőjelöltül kikiáltani, minthogy azonban a választási lajstromból a választóknak nagy száma — tévesen — kimaradt, az autonóm párt a szavazásban nem vett részt. Nem szándékom ez alkalommal a választás tényével foglalkozni s annak előzményeit bonczolgatni, e pillanatban csak az lebeg szemem előtt, hogy a fiumei polgárságnak egy kiváló része, midőn arról volt szó, hogy a legszebb kitüntetéssel, mit polgár érhet, kit tiszteljen meg, reám gondolt. A bizalomnak eme megbecsülhetetlen nyilvánulása ,a legmelegebb bálának érzetével tölti el keblemet. Önök uraim a közharczost a vezér szerepére szemelték ki s ezáltal bizonyságot tettek arról, hogy a fiumeiek a városuk iránt tanúsított legcsekélyebb érdeklődésért is elismeréssel adóznak. Fogadják mindazok, kik csekély személyemet becses figyelmükre méltatták, leghálásabb köszönetemet. Bár nem vagyok Fiume országgyűlési képviselője, mégis van mandátumom fiumei barátaimtól. Van, mégpedig több mint tíz év, vagyis azon idő óta, midőn először jelentem meg, a magyar kikötőváros viszonyainak tanulmányozása czéljából, annak falai között, amikor is a vendégszeretetnek, a hazafias érzületnek, a fiumeieket jellemző őszinteségnek s a kitüntető figyelemnek annyi tanuj elével találkoztam. Midőn tehát fiumei barátaim becses bizalmukkal újból is megtiszteltek, csak fokozták bennem a kötelességérzetet, Fiume érdekeit tőlem kitelhetőleg előmozdítani. Mint eddig is törekedtem, minden alkalmat meg fogok ragadni, hogy Fiume jogainak megőrzése, a lakosság nyelve és szokásainak tiszteletben tartása, a városnak úgy saját, mint édes hazánk javára történő felvirágoztatása. Fiume s az anyaország közötti barátságos viszony megszilárdítása érdekében, habár csak mint közlegény is, síkra szálltak , önzetlenül a szent ügyhöz méltó lelkesedéssel és kitartással küzdjek. Midőn a fiumei autonóm párt tisztelt tagjainak, kitüntető bizalmukért újból is hálás köszönetet mondok, tiszta szívemből kívánom, hogy a minden szép és nemesért lelkesülő fiumeieket, a magyar hazának hű gyermekeit, a mindenható éltesse s legyen a mi Fiuménk minden időkön át hazánk egének ragyogó fénynyel tündöklő csillaga ! Dr. Havass Rezső. Csabáról Írják lapunknak: Báró Prónay Dezső, Csaba városa országgyűlési képviselője, e hó 27-én a déli vonattal érkezett először körünkbe s habár lejjövetelét alig 48 óra előtt tudatta sürgönyileg, mégis a legfényesebb fogadtatásban részesült. Az indóháznál Karassiay István birtokos üdvözölte, mire a tízezerre menő közönség lelkes és folytonos éljenzései és taraczkok durrogása mellett megindult a díszmenet a Vasút-utczán.Elől zászlót vivő lovasok, utána a zene, majd 150 tagú lovas bandérium; — ezt követte Csaba város négyes fogatján képviselőnk elhalmozva koszorúkkal és virágcsokrokkal, oldalt zászlókat vivő legények és fehérbe öltözött leánykák hosszú sora és vagy 100-ra menő úri fogat és gazdák kocsija. Megérkezvén képviselőnk a városházához, annak bejárata előtt Szemjén Sámuel, Csaba város főjegyzője s az egész elöljáróság mint megválasztott képviselőnket üdvözölte, kiemelvén és konstatálván az igazság érdekében némely lapok meggondolatlan és igaztalan állításaival szemben, hogy képviselő tisztább mandátumot ennél nem nyerhetett, mert hisz még a jelöltetést sem fogadta el. Programmbeszédet sem tartott, sőt pártállására is oda nyilatkozott a küldöttség előtt, hogy szabad független elhatározását minden kérdésnél, ha képviselőséget vállalna, magának fentartja. Képviselőnk meghatottan köszönte meg az elöljáróságnál ezen megkérdezés nélkül adott elégtételt, felmenve a városház erkélyére másfél óráig tartó programmbeszédét tartotta meg Csaba városának pártkülönbség nélkül megjelent összes lakossága előtt, kijelentvén egész határozottan,hogy a mandátumot elfogadja, mely kijelentése többszörösen megújuló éljenzéssel s kitörő örömmel fogadtatott. Este képviselőnk tiszteletére két helyen fényes estély rendeztetett, nevezetesen a nagy redont helyiségében, hol az első felköszöntőt koronás királyunkra báró Prónay Dezső mondotta; utána Szemjan Sámuelt. Prónay Dezsőt, Urszinyi János gróf Apponyi Albertet, majd Beliczey István főispánunkat, Karassiay István ismét képviselőnket éltette, mely után a toasztok hosszú sora következett. Az ünnepélyt, nagy sajnálatunkra. A kis-tiszai zsilipbe omlás. A Körös-Tisza-Maros ármentesítő társulat központi választmánya, mint már említettük, jan. 26-án H.-M.Vásárhelyen ülést tartott. A nagy fontosságú ülésről következő részletes tudósítás van előttünk: A nagyközönség feszült érdeklődéssel tekintett az ülés elé, a hangulat képzelhető legingerültebb volt. Károlyi Tibor gróf társulati elnök elfoglalja az elnöki széket, körülötte látjuk a következő választmányi tagokat: Károlyi Sándor gr., Návai Lajos, Horváth Gyula, Haviár Dániel, Novák József országgyűlési képviselőket; Lázár György Szeged szabad királyi város, Bánffy Gyula Nakó város ügyészei, Dani József, Károlyi Gyula gr., Mikolay István, Károlyi Sándor gr. jószágigazgatói, Kriván Dénes, a Csanádi pöspöki, Füzesséry Kálmán, a Návay-család ügyésze, Kmetykó József, H.-M.Vásárhely főjegyzője, Sarkadi Nagy Mihály, Szentes város polgármestere, Mezei Lajos, Békés város főjegyzője, Wimmer Károly, Mindszent község küldötte; — továbbá Garzó Imre, Nagy András János, Balogi Soma, Kovács Ferencz, Dobosi Lajos, Lázár István, Konstantiny György, Stammer Sándor, Balogh János, Szeder János és még több központi választmányi tagokat. A teljes számban megjelent választmányi tagokat, midőn az elnök üdvözli, felkéri azokat egy bizalmas előértekezletre és erre a hallgatóság távozott. Másfél órai magántanácskozás után a választmányi ülés megnő . Károlyi Tibor gróf társulati elnök visszaprántást vetvén a kis-tiszai zsilip beomlásából keletkezett nagy kár és veszélyre, felhívja a jegyzőt, miszerint F Fekete Márton társulati főigazgatónak a mai ülésre beadott jelentését olvassa fel. E nagyon érdekes jelentés élénk színekkel festi a borzalmas helyzetet és előadja, miszerint a váratlanul jött nagy csapás első hírére a társulati tisztviselők iparkodtak a vész meggátlása és elhárítására minden eszközt felhasználni; a védelmi anyagok a legrövidebb idő alatt rendelkezésre állottak, hanem minden erőlködés a zúduló vizár meggátlására hiábavalónak bizonyult; iíz, részben kővel, földtelt zsákok és földdel megtöltött hajók sülyesztettek le, hanem a kiszakadás helyén a vizet elfogni lehetetlenségnek bizonyult. Azután felemlíti a jelentés, miszerint 30,933 katasztráls hold termőterület és Lele községe van tényleg a viz által elborítva és ezen vízzel borított területre a folyó 1887. évre 61389 frt 58 kr. ármentesitési hozzájárulási költség van kiróva és hogy a társulat a védekezésre eddig 124961 frt 36 krt adott ki; valamint hogy a bedőlt zsilip részei, a sülyesztett hajóroncsok kikotrása, elhordása és a volt zsilip helyére teljes biztosságot nyújtó védtöltés építésére 169000 frt kiadás igényeltetik; végre előterjeszti, miszerint a társulat sürgős kiadásainak fedezésére 150.000 főt szükségeltetik, mely összegnek állami előlegképpen leendő megszerzését hozza javaslatba. Befejezésül elmondja a jelentés, hogy a központi választmánynak folyó 1887. évi április hó 18-ik napján 18. számú végzése következőleg szól. Felvétetett a közp. választmány múlt évi márczius 10-én 3. számú határozatával megbízott küldöttség jelentése, a porgányi-, kis tiszai- és mindszentizsilipek átvétele tárgyában, melyben jelenti a küldöttség, hogy fenti mindhárom zsilip felülvizsgálatánál részt vett s azok után a Mindszent melletti, karczatoroki zsilip, mint a mely ellen lényegesebb észrevétel fel nem merült, további fentartás és gondozás végett a felülvizsgálat kormányilag elbírálása idejéig is átvétetett ; a porgányi és kis-tiszai zsilipek azonban, miután azok beton alapjai hibás szerkezetüknél fogva eltértek és ezzel kapcsolatban a műépitmények is megrepedtek s ezen átrepedések helyre nem hozhatók, a központi választmány utólagos jóváhagyásának reményében csak ideiglenes gondozás végett vétettek át, de úgy is azon fentartással, hogy ezen eljárás a végleges átvételnek semmi tekintetben sem prejudikálhat. A főigazgatói jelentés után felolvastatott Baross Gábor közmunka- és közlekedési miniszter leirata, mely szerint a társulat azon tisztviselői ellen, kik a kellő gondozást elmulasztották és a felügyeletet nem kellőképen gyakorolták; valamint a műszaki tanács mindazon tagjai, kik a kis-tiszai zsilipterv módosítása, felülbírálata; továbbá, kik az építkezés keresztülvitelében közreműködtek — a fegyelmi vizsgálatot elrendeli; egyidejűleg Szojka Gusztáv társulati főmérnököt, Pokomándy István szakaszigazgatót, Endre Andor szakaszmérnököt és a műépítmények általános felügyeletével megbízott Szász Gerő királyi főmérnököt hivatalos állásaiktól felfüggeszti ; utóbbi helyére Kováts Sebestyén Endre kir. mérnököt helyettesíti, egyidejűleg felhívja a társulatot, miszerint a felfügglati tisztviselőket megfelelő férfi Ennek föleztettek: társulati fém' . mérnök (Szegeden,'' Azaef or£' képviselő és szakaszmérnökül Csonka Pál társulati mérnök. A miniszteri leirat szerint a vizsgáló bizottságba: Ludvigh Gyula miniszteri tanácsos, az államvasutak igazgatója, Wallandt Ernő miniszteri osztály tanácsos és Klimm Mihály műegyetemi tanár neveztetett ki. Felhívja a társulat központi választmányát, miszerint maga részéről ezen vegyes vizsgáló bizottságba két tagot válaszszon. Károlyi Sándor gr. indítványához képest oda a társulat elnöke, Károlyi Tibor gr. és Garzó Imre választmányi tagok egyhangúlag megválasztottak. Haviár Dániel utal azon körülményre, hogy a fegyelmi vizsgálat elrendelése és megtartásának mikéntjével a miniszter nem tartotta be a törvényt. Ő azonban erre most nem kíván súlyt fektetni, hanem miután erős meggyőződése, miszerint a társulati tisztviselők a bekövetkezett csapásnak nem okai és a társulatnak nagyon érdekében van, hogy tisztviselői jó hírnevét megóvja, indítványozza, intéztessék felirat a miniszterhez, hogy a felfüggesztés mellőztessék, valamint hogy a vizsgálat legszigorúbban lehető legrövidebb idő alatt befejeztessék és a társulati tisztviselők elleni fegyelmi vizsgálatot a társulat önállóan tartsa meg. Károlyi Sándor ellenzi Haviárnak azon indítványát, miszerint a társulati tisztviselők ellen elrendelt fegyelmi vizsgálatot a társulat önállóan eszközölje ; ő czélszerűbbnek tartja a vegyes vizsgálóbizottságot, mert ennek módjában lesz oly kimerítő vizsgálatot tartani, hogy ezen ügy a legteljesebb világításba lesz helyezve. Bánffy Gyula Haviár indítványát pártolja. Kriván János körülményesen megfelelő érvekkel támogatja Károlyi Sándor gr. véleményét. Mezey Lajos nem pártolja Haviárt, mert a zsilipet a kormány építette és nem a társulat és hogy a zsilipet a társulat át nem vette, az világosan kiderítendő, ezt pedig a vegyes bizottság derítheti csak ki, mert rendelkezésére állanak az iratok; pártolja Károlyi Sándor gróf véleményét. Novák József hasonló szellemben szólal fel. Kovács Ferencz terjedelmes beszédében előadja, hogy a zsilip-terveket a minisztérium készítette és az az ellen való ellenzés figyelmen kívül hagyásával az építkezés végrehajtását a kormány rendelte el, de mindazonáltal a társulat az építkezésben nem vett részt, mert azt a kormánybiztosság eszközöltette; most a kormány a helyreállítás és ezentúli felügyelet kötelességét a társulatra rótja, ezt pedig a társulat, csakis rég kipróbált tisztviselőinek erre való alkalmazásával fogadhatja el, kéri a felfüggesztett tisztviselők haladéktalan visszahelyezése iránt sürgős feliratot intézni. Ennek folytán a többség elvetette Haviárnak a fegyelmi vizsgálat mikénti megtartására vonatkozó indítványát, ellenben a felfüggesztett társulati tisztviselők ellen elrendelt fegyelmi vizsgálat megtartása mellett a visszahelyezés iránt a miniszterhez intézendő feliratra vonatkozó indítványa, egyhangúlag elfogadtatott. Az eddig tett és teendő kérdések fedezhetése czéljából kért 150,000 forint állami előleg ügyénél felszólal. Bánffy Gyula is ellenzi 150,000 írtnak a társulat terhére leendő felvételét, mert erre csak a társulati közgyűlés jogosított, egyúttal óvást tesz, hogy úgy ezen védekezés czéljaira szükséges összeg, mint a már kiadott összegek a társulat terhére rovassanak. Balogh János rekriminál és kárhoztatólag említi fel, hogy a vész kezdetén H.-M.-Vásárhely város részbiztonsága oly felterjesztést tett a kormányhoz, hogy a társulati intéző tisztviselők fejvesztettek és a védelem érdekében mit sem tesznek; ez okozta, hogy a társulat autonómiájának felfüggesztésével kormánybiztost küldöttek. Kmetykó József, H.-M.-Vásárhely város főjegyzője, elismeri, hogy a vészbizottság ily sürgönyjelentést tett a miniszterhez, de tette ezt a legnagyobb veszedelem pillanatában és kötelességet is teljesített, mert a vész első napjaiban a társulatnak sem védelmi erejét, sem védanyagait sehol sem találták. Kriván Dénes szintén konstatálja, miszerint a veszély idején a társulat védelmi anyaggal nem rendelkezett, mert ha az anyagok a vész kezdetén rendelkezésre állanak, a bekövetkezett nagyobb baj meggátolható lett volna. Fekete Márton főigazgató igazságtalannak mondja a támadást és az akkor fennen hangoztatott vádakat az izgatottság és a súlyos helyzet folyományának tekinti; előadja, hogy a szakadás június 1-én délben történt. 2-án a szükséges zsákok rendelkezésre állottak és tíz elsülyesztésre szánt hajó állott készen, de a kajók csak 3-án voltak beszerezhetők, mert arra egyáltalában gondolni sem lehetett, hogy a czölöpözőkhez 600 fenyő szükséges; a szakadás betömésére ember feletti erő használtatott és a munka kifejthető legnagyobb erővel folytattatott; ő nyugodtan tekint a megtámadás elé, mert a baj meggátlására minden lehetőt elkövetett. Kmetykó József fentartja vádját. Ezek után elhatároztatott, miszerint a társulati közgyűlés utólagos jóváhagyásának reményében : 150,000 frt állami előleg kéretik a védekezési költségek fedezésére. Sarkadi Nagy Mihály az iránt tesz kérdést, hogy ezen 150,000 írtban benfoglaltatnak az árvíz által borított területek ártér hozzájárulási kirovásai , mire a főigazgató kijelenti, hogy: nem. Károlyi Tibor gróf elnök előadja, hogy ezen hozzájárulási kirovások iránt csak a közgyűlésnek van joga határozni. Kriván Dénes kérdést intéz a főigazgatóhoz, hogy miként lehetséges az, miszerint a kormánybiztos még folyó június hó 8-án, akkor, mikor a Tisza vize 2 lábbal alacsonyabb volt, mint az elárasztott területen lévő víz, elrendelte a bolt-tiszai töltésnek a víz visszafogása szempontjából való kivágását és azóta ezen kivágás az alkalmazott gyenge munkaerő mellett másnapig sem foganatosíttatott, pedig, ha ez sürgősen nagy munkaerővel 2-3 nap alatt eszközöltetett volna, az elárasztott magasabb területekről a víz lehúzódott volna. Miért nem adták ezen munkát vállalkozó kubikos munkásoknak, kik e munkát záros idő alatt eszközölték volna, míg a gyenge napszámosokkal ily munka sürgősen keresztül nem vihető. Fekete Márton kijelenti, hogy a kormánybiztos utasításához képest napszámosokat alkalmazott, de különben kubikos vállalkozók nem akadtak, mert a töltés test oly szilárd, hogy csak rendkívüli eszközökkel lehet vágni a földet. Kriván Dénes kijelenti, hogy a válasz őt egyátaljában meg nem nyugtatja. Végre az igazgató és elnök által a védelem kiadására vonatkozó számadásra a felmentvény megadatott. Ezután elnök a központi választmányi ülést azzal zárta be, miszerint jövő hóban a kis-tiszai katasztrófa ügyében rendkívüli közgyűlést hívana össze. Ezzel a nagy várakozást keltett ülés véget ért, képviselőnk még az éjjeli vonattal való elutazása szakította meg. Megjegyzem még, hogy képviselőnk programmbeszéde még a kormánypárt tagjaira is a legjobb benyomást tette annyira, hogy sokan kijelentették egész nyíltan, hogyha programmbeszédét előzőleg mondta volna el, szívesen és örömmel rászavaztak volna. Az antiszemita párt. A következő nyilatkozat közlésére kérettünk fel: »Több napilapnak abbeli célzatos híresztelése, mintha az antiszemita képviselők a jövő országgyűlésen külön pártot nem fognának képezni, hanem a fennálló többi országos pártokhoz csatlakoznának,minden tényleges alapot nélkülöz, anynyival inkább, mert a három nagy országos párt az antiszemitizmust elvileg perhorreszkálván, az antiszemita képviselők csakis antiszemita elveik feladásával léphetnének akár a kománypárt, akár a mérsékelt ellenzék, akár a függetlenségi és 48-as párt kötelékébe, amit pedig az antiszemita elvekkel megválasztott képviselők egyike se fog tenni. Ellenkezőleg, tény az, hogy az antiszemita képviselők az: őszszel, mint külön országgyűlési párt, újra alakul, „ignak és pedig előreláthatólag »néppárt« vagy »keresztény néppárt« hivatalos elnevezés alatt. Budapesten 1887. junius 29. A párt nevében Istóczy Győző, s. k. orsz. képviselő.« KÜLÖNFÉLÉK. Napirend: junius 30. Naptár: Csütörtök, junius 30. — Hóm. kath.: Pál apostol emlékezete. — Prot.: Pál apostol emlékezete. — Görög-orosz : (junius 18.) Leonez vértanú. — Zsidó : (thamuz 8.) Odom. — Nap kél 4 óra 7 perczkor reggel, nyugszik 8 órakor este. — Hold kél 2 óra 34 perczkor délután, nyugszik 50 perczkor éjfélután. Az igazságügyminiszter fogad d. u. 5—V.7 óráig. A horvát miniszter fogad d. e. 10— délután 2 óráig. A főváros folytatólagos közgyűlése d. u. 4 órakor az uj városháza dísztermében. Az országos magyar gazdasági egyesület kertészeti szakosztályának ülése d. u. 4 órakor a Köztelken. A magyar vizslaverseny-egyesület ülése d. u. 4 órakor (Koronaherczeg utcza 16. sz.) Az állatkertben nagy czirkusz-előadás délután 6 órakor. Belépti dij 30 kr. Margitsziget. Gőzhajók félóránkint. — Jó czigányzene naponkint: csütörtök, szombat, vasárnap d. u. katonazenekari hangverseny. Grand Café-Restaurant de l‘ Opera Andrássy-ut, a kir. operaháznak átellenében az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. Az idegenek Magyarországba vonzása érdekében megindult nagy arányú mozgalmat Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi miniszter is melegen pártolja. Atzél Béla dr. fölkérésére kiadta tegnap a rendeletet, hogy mindama képek és fotográfiák, amelyek a főváros nevezetesebb középületeire, kiválóbb vidékeire, romjaira, régiségeire és műkincseire vonatkoznak és a vallás- és közoktatásügyi minisztérium birtokában vannak, összeállíttassanak és a napokban Atzél Béla bárónak, a külföldön terjesztendő albumok miként leendő összeállításának tanulmányozására megküldessenek. — Horvát hírlapírói és írói egylet. Zágrábból jelentik, hogy a Draskovich grófok a napokban lakomát adtak a fuzionált ellenzék tiszteletére s ezen alkalommal Draskovich Iván 30,000 frtot ajánlott fel egy horvát hírlapírói és írói egylet megalakítása czéljából, egyúttal kijelentvén, hogy barátai körében ezen alap lehető növelése czéljából mozgalmat indít meg. A német császár betegségéről a párisi Figaro egy Berlinből érkezett levél alapján azt írja, hogy a palotában egy ideig a legnagyobb aggodalom, uralkodott, mert minden perczben a halál bekövetkezését várták. A császárnak régi baja újult meg s ez heves vesefájdalmakban jelentkezik, melyek ellen a Figaro szerint már 1860-ban Karlsbadban keresett orvoslást. Az idő e bajhoz meghozta a hólyagkabkatást s ez a leggondosabb ápolást igényli abban a korban, melyben a császár van. A fájdalmak most legutóbb oly mértékben jelentkeztek, hogy az orvosok azt hitték, hogy a császár végkép ki fog merülni. De erős szervezete kiállotta a baj lefolyását, amit az orvosok nem mertek remélni. A császári család az első napokban az orvosok szemére vetette, hogy oly nyugtalanító jelentéseket tesznek közzé, melyek a közönségben izgalmat okoznak. De az orvosok hivatkoztak felelősségökre s kijelentették, hogy nem titkolhatják el a beteg súlyos állapotát. A császár a Figaro szerint még mindig élet-halál között lebegett, midőn a trónörököst, az uralkodó család Londonba küldte, ami azért történt, hogy a közönség megnyugodjék. Ugyane forrás szerint Bismarck hg is azért jelentette magát a lapokban betegnek, hogy fel ne tűnjék előre elhatározott elutazásának elhalasztása, hogy így Berlinben maradhasson, ha a császár meg találna halni. A császár most minden áron Gasteinba is akar menni, amit az orvosok határozottan elleneznek. — Iskolai zárvizsgálat. Tegnapelőtt tartatott Naschitz Sarolta asszony régi jó hírnevű nyilvános tan- és leánynevelő intézetében ez évi zárvizsgálat Kaschnitz Gyula iskolaszéki elnök és dr. Gross Sándor iskolaszéki tag jelenlétében. Ez volt az intézet harmincnyolcadik évi zárvizsgája, melynek befejeztével az iskolaszék képviselői teljes elismeréssel konstatálták az elért kitűnő eredményt, kiemelve, hogy az intézet évről évre jobban megfelel a korszellem óhajainak s ma kétségkívül a főváros legjobb ily intézetei közé sorolható. Igen szép volt a növendékek kézi munkáiból rögtönzött kiállítás is s a nagyérdemű igazgatónőt a nagy számmal megjelent közönség is lelkes elismerésben részesítette. — Dr. Mackenzie, a hírneves gégeorvos, ki most a német trónörököst gyógykezeli, két évig a bécsi egyetemen hallgatta az előadásokat és szorgalmas látogatója volt Rokitansky, Hebra és Arit felolvasásainak. A gégetükör használatát Budapesten sajátította el s a tükröt később javította is. Ismét nagy tűzvészről ad hírt a táviró. Poprád mezővárosban (az utolsó vasúti állomás Tátrafüred előtt) tegnap délután négy órakor tűz támadt s 30 ház martalékául esett a rohamosan terjedő lángoknak. A szomszéd helységekből segítségre sietett tűzoltóság óriási erőmegfeszítés árán késő este valamennyire lokalizálta a tüzet, miután az eleintén uralkodott szél lecsillapodott. A harminc leégett ház közt van a postahivatal épülete is. A Dinamitszállítás. A belügyminiszter megengedte a pozsonyi dinamitgyárnak, hogy Belgrádba a Trenhella és Schultz-czég számára 750 kiló másodminőségű és 1250 kiló elsőminőségű dinamitot, 30.000 darab robbantó hüvelyt, 3000 db gyújtózsinórt és 500 db guttaperchagyutacsot szállíthasson. Helyi hirek. — A központi választmány ma, csütörtökön ülést tart, mert az összeíró küldöttségek az 1888. évi képviselőválasztói névlajstromot összeállították. Ezen ideiglenes lajstrom a törvény értelmében i. é. julius 5-től 25-ikéig közszemlére lesz kitéve s július 5-től 15-ig reklamálni, 15-től 25-ig pedig a reklamácziókra észrevételeket tenni lehet. Mindazok, akik a