Pesti Napló, esti kiadás, 1887. november (38. évfolyam, 301-329. szám)
1887-11-03 / 302. szám
302. szám. Budapest, 1887. Csütörtök, november 3. 38 évi folyam. Szerkentési iroda: Ferencziek-tere, Athenäen m-é p 41 • t. A Up szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó-hivatal: Ferencziek tere, Athenben mélylét. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Egyes szám 2 kr. Esti kiadás. Előfizetési feltételek: A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva. Havonként 1 frt 50 kr. — 3 hónapra 4 frt 50 kr. — 1 hónapra • frt. Bati esti kiadás postai killönküldése kívántatik, postabélyegra havonként 35 kr., évnegyedenként 1 forint felülfizetendő. Hirdetések szintúgy mint előfizetések a »Pesti Napló« kiadó-hivatalaiba Budapest, Ferencziek-tere, Athenaeum-épüst, küldendők. Egyes szám 2 kr. Budapest, nov. 3. Sándor orosz czár hazautazásának ideje mindinkább közeledik. Minthogy német területen utazik át, szükségképen találkoznia kell Vilmos császárral. De a találkozás most már, az agg császár gyöngélkedése folytán, valóban ki lesz forgatva minden legcsekélyebb politikai jelentőségéből és pedig annál inkább, mert Bismarck herczeg, ki állítólag szintén betegeskedik, csak január hóban váratik Berlinbe s igy távol marad a két uralkodó találkozásától. A czár hazautazását most leginkább az hátráltatja, hogy igen nagy arányú óvatossági intézkedéseket kell a vasúti vonalak mentén tenni. Ez pedig a nagy távolság miatt jó időt igényel. Az ír szélső pártok vezetői, hír szerint, legutóbb Brüsszelben gyűlést tartottak, hogy a jövőben követendő politikára nézve megállapodásra jussanak. Aránylag nagyon mérsékelt határozatot hoztak. Kimondották ugyanis, hogy még hat hónapig várakozó állásban maradnak s csak akkor lépnek majd az erőszak terére. E határozat arra vall, hogy a kormány erélyes fellépése megtette hatását s elvette az írek kedvét újabb erőszakosságoktól. A képviselőház november hó 4-én, pénteken, d. u. 4 órakor ülést tart. Katkov sírjánál a franczia hazafias liga elnöke, Derouléde, július 28-án tudvalevőleg beszédet tartott, mely akkor nagy feltűnést keltett. E beszéd szövege Oroszországban kéziratban közkézen forog, de az orosz lapok azt nem hozták nyilvánosságra, állítólag azért, mert Derouléde abban a czárról is megemlékezett. Azon alkalommal jelen volt Moszkva főkormányzója is s azért e beszéd kétszeres nyomatékkal bir s igy hangzik: Tisztelt főkormányzó ur, hölgyeim és uraim! A franczia hazafias liga Armand Goupil urat és engem meghívott azzal, hogy e sírnál jelentsük ki mély részvétünket annak elvesztése fölött, a ki itt nyugszik s egyúttal ezt kifejezzük az elhunyt családja, ön és az egész orosz nemzet előtt. Egész Oroszország gyászolja a nagy Katkovot és siratja őt mindenki Európában, a ki nem tartozik a germán törzshöz, a kinek nem német a vére és nem porosz a szive. Vannak a történelemben órák, midőn nagy igazságtalanságok diadalmaskodnak, úgy, hogy az igazságos III. Sándor czár ő felsége szavaival éljek, vannak az egyenetlenségnek időszakai, midőn a jognak védői kötelesek csak hazájuk függetlenségét szolgálni, hogy az egész világ megszabadításán közreműködjenek. Ez volt Katkov szerepe; ez volt azon szent ügy, melyet e nagy politikus, mint nagy író védelmezett. Midőn saját nemzete érdekében küzdött a jogért, az igazságosság e bajnoka az emberiségért harczolt. Nézzenek önök szét északtól délig, nyugattól keletig, látni fogják a népeket, melyek jobb napokra várnak. A jobb napokat Katkov előkészítette az ő számukra és ha élete legfőbb jutalmainak egyike az volt, hogy a czár barátságát kiérdemelte, a másika az, melyet csak ő érhetett el. Példátlan volt az ő befolyása a kormányra és népszerűsége. Hivatalos felhatalmazás, hivatalos állás nélkül, csak jellemének és szellemének erejénél fogva, e hirlapszerkesztő valósággal a közvélemény minisztere volt Oroszországban. És ez a nagy kitüntetés és érdem, melyet hazaszeretete és meggyőződésének ereje által szerzett meg, élni fog az ő eszméiben, műveiben és tanítványaiban. Az utat, melyet ő kijelölt, mások is követni fogják és az ő neve, várhatlanul öszszefügg a nemzeti ébredés korával. És ha elkövetkezik a kard órája, a hős orosz hadsereg leghősebbjei nem fogják elfeledni azon halhatatlan kezet, mely az elméket, sziveket és kardokat harminc éven át folyton élesítette. Ami bennünket francziákat illet, mi benne nemzetünk tisztán látó jó barátját tekintjük és azt a nagy politikust, ki előtt Francziaország és Oroszország képezte az európai súlyegyen két mérlegserpenyőjét, ki nem tekintett a kormányforma különbségére, hanem a helyzet és az érdekek közösségét nézte. Hangosan hirdette ő, hogy ezen érdekkapcsolat eredménye békében mindkét birodalom függetlensége, háborúban pedig az együttes győzelem. Csak franczia ember méltányolhatja az ily érdemet. Csak franczia ember bizonyíthatja, mily hatályosan védő szerepet játszott a külpolitikában a hallgatag czár bölcs bizalmasa. Sohasem fogjuk őt elfeledni és mi mindannyian elismerjük és valljuk, hogy a csodálatra méltó hazafi, aki oly sokat tett Oroszországért, Francziaország előtt is halhatatlan érdemeket szerzett. Ezért történt, hogy halálának hírére mint hű és hálás zarándokok azonnal útra keltünk, s ha a temetésre nem is érhettünk ide, a sírra teszszük le halhatatlan hálánk koszorúját. Ez a koszorú ugyanaz, melyet a hazafias liga gyászának és reményeinek emlékeire, az elesettek sírjaira szokott elhelyezni. Legyen e koszorú az önök szemeiben és minden orosz szemében Francziaország hálájának, hódolatának és testvéri érzelmeinek jelképe. Vannak dolgok, melyeket, hogy megértessenek, nem kell kimondani. Tisztelet Katkovnak, dicsőség Oroszországnak! Cseszt Katkova! Slava Rossig! szivárgása folytán repedések és ezek által tényleg szivárgások történnek. A szakértők véleménye szerint a fenék- és oldallapoknak 40 méternyire való alapbetonírozása volna kívánatos, mely munkálat azonban még nem biztosítaná e mű fennállását, mert az a laza altalajnál fogva veszélyes, azért jó lélekkel nem javasolják a porgányi zsilip fentartását. E szerint vagy új zsilipet kell megfelelő altalajon építeni, vagy pedig szivattyúzással kell a belvizeket levezetni és végre miután felette fontos, hogy ezen zsilip még az idén teljes védképes állapotba helyeztessék, azon biztonsági intézkedést javasolják, hogy a kérdéses zsilip bel- és külkörtöltésekkel láttassék el. A mindszenti-kurczatoroki zsilipre vonatkozólag előadják, miszerint az előnyösen elüt a porgányitól, mert beton alapja hosszabb és a zsilip jobb anyagból készült, az altalaj azonban itt is folyóhomok és ez veszélyes. A zsilipen máris hajszálnyi repedések konstatáltattak, mi a laza altalaj süppedésének következménye; ezen repedések haladéktalanul betömendők. A szakértők azt javasolják, miszerint a zsilipnél kívül belül szádfal, ezen felül kívül egy kisebbszerű fazsilip létesíttessék, mely az ellentállási erőt megoszlatná. Ezen új biztonsági intézkedések százötvenezer forintot vennének igénybe. Fekete Márton előadja, hogy a központi választmány véleménye szerint ezen zsilipek a kormánytól át nem vehetők, mert azok rendeltetésüknek meg nem felelnek és biztonságot nem nyújtanak , továbbá indítványozza, miszerint a kormány műszaki tanácsának utasítása és közegei által építtetett zsilipeknél tett biztonsági intézkedések költségeit a kormány fedezze. Ezek folytán elhatároztatott, miszerint a társulat a porgányi és mindszent karczatoroki zsilipeket át nem veszi, továbbá a biztonsági intézkedések által igényelt költségek fedezésére a kormányt felkéri, egyidejűleg meghagyatik a társulat mérnöki hivatalának, hogy ez ügyet legbehatóbban tanulmányozva, terjeszszen hova előbb kimerítő műszaki véleményt a közgyűlés elé a zsilipek, általában pedig a belvizeknek mikénti levezetésére. Pohl Dániel, Szarvas város főjegyzője, a biztonság kizáró szomorú tények konstatálása mellett rámutat ezen ujabbi fenyegető veszedelemre, pedig a kormánybiztostól annak idején sok szép biztatgatásokat hallott és bár abból keveset látott megvalósítva, újabb és újabb terhek rakatnak a teher alatt már összeroskadt társulati tagok, birtokosok vállaira. Ezt a kormánybiztossági páratlan gazdálkodás folyományának kell tekinteni és azt hiszi, hogy az igazság az, hogy mindenki felelős legyen saját tényéért, úgy a rossz zsilipekért is azok, kik azokat tervezték és tervezgetésük szerint kiépítteték; helyesli, hogy a társulat ne vegye át a zsilipeket, még azok rendeltetésüknek megfelelő biztonságot nyújtó állapotba nem helyeztettek. Horváth Gyula megragadja az alkalmat és terjedelmes, ingerült beszédben elutasítja magától azt, mintha a kistiszai zsilip az ő, vagy közegeinek tervezgetése szerint építtetett volna; hivatkozik az elnökre, ki előtt be jön igazolva, hogy a közmésközi minisztérium műszaki tanácsának terveit ismételten is rosszalla és ezen zsilip egyenesen a minisztérium rendeletére építtetett ki; mint mondá, ő cselekedetéért elvállalja a felelősséget és nem kér senkitől elnézést, sőt ellenkezőleg megköveteli, hogy mondjanak meg neki minden vádat itt szemébe, ne beszélgessenek háta mögött, ő nyugodtan áll itt és várja a vádakat. Pot Dániel fentartja állításait s azokat — úgymond — be is bizonyítja, mikor majd a számadások a társulat kezei között lesznek, ő a kistiszai zsilipet nem is emlegette és igy Horváth úr ezt minden összefüggés nélkül vonszolta a vitába, ő most is a mellett van, hogy legyen mindenki felelős saját tényéért A társulat 1888. évi költségelőirányzata sok elkeseredett felszólalásra és hosszas tárgyalásra szolgált alkalmul, valamint a közm. és közi. minisztérium azon leirata, hogy a még nem jogérvényes ártérfejlesztési munkálatokból kiderített területek be nem vonhatók mindaddig, míg a műszaki ártérfejlesztés jogerőre nem emelkedik, így tehát az eddigi kirovások sértetlenül hagyassanak addig, még a végleges elszámolás nem eszközöltetik, szóval, hogy az 1888. évi kirovások azon alapon eszközöltessenek, mint az 1886. éviek. Az előirányzat szerint a főigazgatóságnál bevétel: múlt évi maradvány............................... 16,000 frt — ki az épületek után az 1884 évi 14. t.-cz. rendelkezéséhez képest hozzájárulási költségekben....................................... 45,086 » 42 » a 10 milliós kölcsön törlesztésére (annuitás).............................................. 221,050 » — » gátvédelmi tartalékalap képzésére . . . 19,930 » 28 » az ujabbi 250,000 frt kölcsön 5Va% kamatjáruléka ... ........................... 13,750 » — » szintén ujabbi 50,000 frt állami előleg 1% évi 5% kamatra........................... 3,750 » — » igazgatói, gátfentartási és védelmi költségekre ................................................. 121,278 » 41 » összes bevétel: 457,783 frt 11 kv kiadások : a 10 milliós kölcsön törlesztésére az állampénztárba ....................................... 221,050 » — » gátvédelmi tartalékalap képzésére . . . 19,930 » 28 » a 250,000 frt 5%% és 50,000 frt állami előleg le/a évi 5% kamatra................ 17,500 » — » a központi igazgatóságnál személyi fizetés és illetmények............................... 12,910 » — » Napidíjak és utazási költségekre .... 5,300 » — » Hivatalok és iroda fentartására .... 20,350 » — » Adó- és illetékekre.......................... 2,172 » — » Rendkívüli kiadásokra.................. 1,500 » — » A központi igazgatás költségei....... 24,022 » — » Nyilvántartási hivatal szükségletei . . 6.160 » — » Napidijak és utazási költségekre .... 3,190 » — » Külön iroda fentartására....................... 1,800 » — » Arfejlesztési hivatal szükséglete, illetmények, napidijak és iroda fentartására ...................................................... 13,962 » 50 » A kiadások főösszege : 467,783 frt 11 kr Kristó Lajos, H.-M.Vásárhely polgármestere, felette súlyosnak tartja a költségvetést. A kiadásokat mint a múlt nagy költekezések folyományát el kel fogadnia, hanem sérelemnek tartja, hogy a miniszteri rendelet szerint oly területek, melyek a műszaki ártérfejlesztés folytán konstatált megfelelő árvízszin alá lennének vonandók, most a teherviselés alól felmentetnek. Boros Sámuel (Makóról) beszédében kiterjeszkedik a társulat alakulásakor a kormánybiztos által tett szép ígéretekre és azon rózsás színben feltüntetett helyzetet összehasonlítja a mostani szomorú, sötét állapotokkal. Elmondta, hogy a 10 milliós kölcsön megkötése előtt a maximális megterheltetésre nézve (holdankint 1 frt 54 kr) kormánybiztosi hivatalos körrendelettel biztosíttatott az érdekeltség és mindazonáltal azon összeget háromszorosan is meghaladó megterheltetéssel vannak sújtva. Szerinte, ha a miniszteri rendeletnek érvényszereztetik és az eddig műszaki ártérfejlesztéssel konstatált területek be nem vonatnak, az elviselhetlenségig fokoztatnék a teher ; példaképpen rámutat a makói állapotokra és kimutatja, hogy a kataszteri tisztajövedelem arányában czélzott kivetés mily eredményt szülene, kimutatja továbbá, hogy Makón az ártérben és 1830-as évi árvizszinben eső egy hold I-ső osztályú szántóföldre, melynek kataszteri tisztajövedelme 13 frt 50 kr, mily közadók esnek : Állami egyenes adó 25,«%-ával................... 3 frt 44 kr ennek 300/„ állami pótadója ......... 1 » 04 » tehát állami adó 4 » 48 kr ennek községi közköltsége 80%................... 2 » 75 » egyházi adója...................................................,44» összesen : 7 » 67 kr ehhez most jönne az 1830-as árvizszint ártéri költség 13 frt 50 kr kát. tiszta jövedelem után 43%...................................................... 5 » 80 » igy egy hold szántóföldnek évi közterhe ... 13 frt 49 kr. Ehhez még a közmunkaterhet nem számítja. Kérdi, hogy van-e Magyarországon oly mezőgazdaságilag kezelt föld, mely ezt megbirja, oly föld, mely csak ártéri költségekbe évi 5 frt 80 kr hozzájárulást fizessen, ily terhek teljesen elviselhetlenek. E terheket a kormánybiztosi szerencsétlen gazdálkodás folyományául tekinti. Mindezekkel szemben a költségvetést nem fogadhatja el, hanem ezen elviselhetlen állapot javítása czéljából indítványozza, hogy a kormány előtt deríttessék fel ezen állapot és a helyzeten javíttassék. Ehhez reménye van, mert ilyen rendkívüli körülmények között, midőn a helyzet már elviselhetlen, a kormány némi könnyítést tett és tehet. Udvari Sándor (Szentes) elismeri, hogy nagy terhek vannak és ő is ezt a volt kormánybiztosság rossz gazdálkodása következményéül tartja, hiszen a társulat még nem tudja, hogy mily vagyona van, mert a kormánybiztosság mindeddig nem számolt az érdekeltség előtt. Horváth Gyula, volt kormánybiztos, beszédében rámutat azon nagy művekre, melyeket alkotott, (Közbeszólások: Kistiszai zsilip!) elmondja, hogy ő cselekedeteiért minden irányú felelősséget elvállal, nem kíván senkitől elnézést, sőt követeli, hogy minden, bármily nagy dolog legyen az, itt neki szemébe mondassék és ne háta mögött, ő helyt áll úgy a múlt működése, mint jelen álláspontjáért és ez nem mosakodás akar lenni. (Közbeszólás: De igenis az!) Horváth kérdi, ki az, ki ezt mondotta ? Hódy Mózes b.-m.-vásárhelyi birtokos és ügyvéd: Én mondottam és mondom, szavaimért minden tekintetben helyt állok. Horváth Gyula (folytatja beszédét). Elvárja Hódy vádjait, további beszéde folyamán azt állítja, hogy ő a számadásokat kellő időben nyújtotta be a kormányhoz és hogy azokat eddig felül nem vizsgálták, ő ennek nem oka. Nyugodtan néz szembe minden ellene felhozottak és felhozandóknak. Boros beszédére megjegyzi, hogy elismeri a makói ártéri területek rendkívüli túlterheltségét, hanem annak oka az, hogy ott a kataszterre annak idején megfelelő gondot nem fordítottak. Boros Sámuel megjegyzi, hogy a csanádmegyei kataszteri érdekek megóvására minden intézkedések megtétettek és ezt itt el nem hanyagolták, hanem hogy a végeldöntésre jogosított országos bizottság döntötte fel a helyes arányt az által, hogy Szentes vidékén apasztotta a tiszta jövedelmeket, melynek környékén a nagybirtokosok vannak, arról ő nem tehet, ezen helyzet újabban is igazolja, hogy a kataszter végeredményében a kisebb birtokosok terhére, a nagybirtokosok előnyösítésével eszközöltetett. Hódy Mózes,k.-m.-vásárhelyi ügyvéd: Miután őt a volt kormánybiztos Horváth Gyula úr nyíltan felhívta vádjainak előadására, ő tehát nyíltan megmondja, hogy Horváth úrnak többször nyíltan tett azon kijelentései, miszerint a Körös mentén még építendő töltések költségei készletben vannak a társulat rendelkezésére, valamint hogy a tartalékalapra 93.000 forint készpénz van —a valóságnak nem felelnek meg, mert éppen ezek hiánya teszi szükségessé, hogy ismét másfél millió kölcsönt vegyen fel a társulat. Udvari Sándor azt mondja, hogy ő már szeretné látni, hogy mit rejtenek a kormánybiztosi számadások és hogy hová kallódott a 10 milllió kölcsön, mely kölcsön terhe alatt nyög az érdekeltség. Még többen szólaltak a költségvetés ellen, végre Fekete Márton főigazgató reflektált az elmondottakra és kimutatta, hogy a nagy és súlyos költségvetés a tényleges szükségletek fedezésére mellőzhetlen. Ez után az előirányzat elfogadtatott. Midőn H.-M.-Vásárhely városa területén, a kis tiszai zsilipszakadás folytán az ár a vasúti töltéseket ostromolta, a város a töltésátereszeket betömte; továbbá midőn az ottani két ártézi kút tülbő vizei lefolyást nem nyerhettek, kénytelen volt a város azokat átszivattyúztatni ; — e munkálatok költségei mintegy 3.000 frtot tettek. Ezen költség megtérítését óhajtja a város, azonban a központi választmány a kérelmet elvette, a választmányi határozat felebbeztetvén, a közgyűlés a választmány határozatának jóváhagyásával a felebbezést elvetette. Az üresedésben lévő központi választmányi tagságra megválasztottak Posonyi Eckhardt Oszkár, Mészáros Endre és Krebsz Ferencz. Özvegy Szojka Gusztávnénak a közgyűlés egyhangúlag, tekintettel boldogult férjének, mint társulati főmérnöknek, a társulat érdekében kifejtett buzgó tevékenységére, s különösen a volt mindszent-apátfalvai ármentesítő társulatnál tett hosszas munkálkodására, évi 800 frt kegydíjat szavazott meg. Bánffy Gyula makóvárosi főügyész azon indítványát, hogy ezen társulat feloszlathassák, következő nyilatkozattal,a mint időelőttit, visszavonta: »Miután a fennálló törvények alkalmazása mellett az általam a társulat felosztása iránt benyújtott indítvány ez időszerint gyakorlatilag végre nem hajtható — ugyanazért azt ezen indokból visszavonom s a napirendről levétetni kérem.« A határozat ekként mondatott ki. Bánffy Gyulának további indítványa, hogy az alapszabályok 63 §-ában minden kilométer gátra megállapított 1000 frt tartalékalap kilométerenkénti 150 frtra leszszállittassék — hosszas és elkeseredett vitát keltett. Indítványozó hivatkozott a társulat óriási terheire, melyek most már csaknem az elviselhetlenségig fokoztattak és hogy a 224 kilométer hosszú gátra felesleges 224 ezer frt tartaléktőke; hivatkozott a súlyos viszonyok között vergődő hosszúfoki társulatra, melynek 168 kilométer hosszú töltéseire 15,000 frt és a felső-torontál társulatra, melynek geográfiái mértföldenkint 1000 frt tartaléktőkéje van, végre hogy a Kőrös, Tisza-Maros árm. társulat évenkint nagy összegeket szavaz meg az esetleges védelmi költségekre, indítványának elfogadását kéri. Garzó Imre a társulat érdekében az indítvány mellőzése mellett szólal fel. Horváth Gyula ezen indítványt személye elleni ellenszenv kifejezésének tekinti, kéri azért ezen indítványt teljesen tárgyilagosan és a társulat komoly érdeke szempontjából tárgyalni. Szerinte a 224 kilogátra mellőzhetően szükséges az alapszabályokban megállapított kilométerenkénti 1000 frt és ez szükséges a netaláni veszély első pillanatában, 150 frtos, illetve 33.000 frt tartalékalappal veszély idején komoly czél el nem érhető, j óva inti a társulatot az indítvány elfogadásától és annak mellőzését kéri. Schmidthauer miniszteri biztos törvényszerű kötelességből folyólag szólal fel. A 150 frtot kilométerenként meg nem felelő oly csekélységnek mondja, hogy az indítványnak elfogadása esetére kételye van, miszerint a minisztérium azt helyben hagyná. A társulat jól felfogott védképessége tekintetéből az indítvány elvetését látja czélszerűnek. Bánffy Gyula tiltakozik Horváth kormánybiztos azon ráfogása ellen, hogy az indítványt személye iránti ellenszenvből tette volna, őt személyes okok soha sem vezetik és jelen esetben tartozik annak kijelentésével, miszerint a kormánybiztosság szerencsétlen gazdálkodását ő nagyon kevéssé hozza kapcsolatba a kormánybiztos személyével, ki közegeit szabadon engedte gazdálkodni. Az indítványa ellen felhozott érvekre megjegyzi, hogy megdöbbenti őt a kormánybiztos, miniszteri biztos és a többiek azon észrevételei, hogy attól függ a gátak biztonsága, hogy 224 ezer frt tartaléktőke legyen, — hiszen a 10 millió utóbbi befektetés, — amint az több ízben hivatalosan kijelentetett, — teljes biztonságot nyújtó állapotba hozta a gátakat. Most, midőn a társulat, a hibás gazdálkodás folytán felszaporodott nagy kiadás fedezésére van kényszerítve, kettős oka van ezen indítvány megtételére és mikor éppen ma konstatáltatott, hogy a társulat nem képes terheit viselni, kötelessége ellene tenni minden felesleges költségszaporításnak, azért indítványát, mint komolyan átgondoltat és a szomorú financziális helyzetből is folyó szükségest elfogadni kéri. Horváth Gyula kijelenti Bánffyval szemben, hogy köszöni személye iránti jóindulatát és elvállalja a felelősséget volt közegeiért úgy fel, mint lefelé, közegeinek munkálkodását saját tényéül kéri tekintetni, ismét az indítvány elvetését ajánlja. Reöky Iván kir. főmérnök műszaki tekintetből szólal fel és tesz észrevételeket. Konstatálja, hogy több társulatnál nagyobb a kilométerpénz. Igaz, hogy a Tisza és Maros mentén a gátak másfél méterrel magasabban építtettek, mint az eddigi legmagasabb vízállás, de a Körös menti töltések még nem lévén kiépítve, itt nagy víz esetén erős védekezés kell, azért az alapszabályokban megállapított 1000 frtnyi kilométerpénz megtartása mellett van. Fekete Márton főigazgató beszédében utal arra, hogy a központi választmány a társulat súlyos pénzügyi helyzetével számítva, behatólag tárgyalta ezen indítványt — mindazonáltal azt elvetette, mert nagy baj lenne, ha egy vízveszedelem készületlenül találná a társulatot. Havár Dániel országgyűlési képviselő az indítvány mellett szólalt fel. Sarkadi Nagy Mihály, Szentes város polgármestere, az indítvány ellen nyilatkozik. Major Miklós, Makó város polgármestere, az indítványt pártolja. A többek között említi, hogy vész idején mennyire vannak igénybe véve a veszélyeztetett városok, községek és mily nagy áldozatot kell hozniok pénzben és ingyenes közerőben: erre szomorú példát nyújtott a kistiszai zsilipbeomlás folytán keletkezett vízveszedelem. Bánffy Gyula zárszavában megcáfolta az indítványa ellen felhozottakat és hatásos beszédének végeztével ajánlotta indítványának elfogadását. Gróf Károlyi Tibor elnök a vitát berekesztettnek nyilvánítja és miután többek által szavazás követett, azt elrendelte. Beadatott összesen 1990 szavazat, az indítvány mellett 1309, ellene 681, így az indítvány 628 többséggel elfogadtatott. Következett Bánffy Gyulának azon indítványa, hogy a társulat rendes köz- és választmányi ülései ezentúl ne Szentesen, de H.-M.-Vásárhelyen tartassanak; — ez ellen Horváth Gyula ingerülten szólal fel, ellene szóltak még Sarkadi Nagy Mihály, Sima Ferencz és többen, mellette Bánffy indítványozó, Major Miklós, Kristó Lajos és Boros Sámuel. Gróf Károlyi Tibor elnök a hosszúra nyúlt vitát berekeszti és többek sürgetésére a szavazás elrendeltetett. A szavazás megejtetvén, beadatott 2089 szavazat és az indítvány 402 szavazattöbbséggel elfogadtatott. A jegyzőkönyv hitelesítésére a küldöttség kirendeltetvén, elnök köszönetet mond Csongrád megye alispánjának a gyűlés megtartásához átengedett helyiségekért, mely után az elnök, a társulati tagok lelkes éljenzései között, a közgyűlést éjjeli 11 órakor berekesztette. József-rend lovagkeresztjét, Pfeilmayer Ferencz nyugbányai zuzó felét, az ezüst érdemkeresztet nyerte. — Trefort miniszter legújabbb intézkedéseihez (a védekezés a filloxéra ellen s az egyházi szövészet meghonosítása) a Nemzet némi felvilágosítással szolgál. A miniszter a tanfelügyelőket, az egyházi méltóságokat s az alapítványi főtiszteket egyaránt figyelmezteti a filloxera elleni védekezésre, a báttaszéki, Somlyói és jenői alapítványi birtokon pedig tetemesb területet ültetett be a filloxerának ellentálló szőlőfajokkal. Az egyházi szövészet felkarolása pedig annál inkább figyelmet érdemel, mert az országból egyházi szövetekért évenként legalább 120—130,000 frt vándorol külföldre. — Fabiny igazságügyminiszter, László Zsigmond min.tanácsossal ma Zólyomba utazott. Utazásuk czélja az, hogy megtekintsék a zólyomi Korvinvárat, s megállapítsák, vájjon nem lehetne-e azt orsz. börtönné átalakítani. A várat néhány százezer frt költséggel bizonyára át lehet alakítani börtönné, de a hely, tekintettel az egyéb börtönökre, nem látszik arra czélszerünek. — Pápay István osztályfőnöknek belső titkos tanácsossá kineveztetését a mai hivatalos lap közli. — Gróf Bylandt-Rheidt közös hadügyminiszter b. Orczy Béla m. kir. belügyminiszterhez a következő levelet intézte: »Folyó évi junius 24-én 37886/VII. sz. a. kelt nagybecsű iratára vonatkozólag szerencséje van a hadügyminisztériumnak a magyar szent korona országai vörös-kereszt egylete 1886. évi jelentésének vételét köszönettel elismerni. — Az egylet kitűnő és értelemteljes igazgatása alatt messze kiterjedő és kiváltképen a haza védelmének érdekeiről gondoskodó békebeli tevékenységében a lefolyt évben is a legdúsabb eredményeket mutatja fel. A hadügyminisztérium csakis azon óhajának adhat kifejezést, hogy az egyletnek nemes emberbaráti és hazafias törekvéseit jövőben is hasonló mérvben érvényesíteni sikerüljön. A betegszálló állomások szervezésének befejezése, amelyben a fiókegyletek is tevékeny részt vettek, ügyes betegápolónők és sebesültvivők kiképzése és biztosítása körüli kiváló gondoskodás, az egyleti tartalékkórházak, betegüdítő állomások és mozgó egyleti raktárak részére szükséges egészségügyi anyagok beszerzésére és biztosítására vonatkozó terjedelmes előintézkedések, az Erzsébet-kórháznak mozgósítás idején esetleges kibővítését célzó előmunkálatok, a hegyi sebesültvivő oszlopok felszereléseinek tökélesbítése , az egyleti tábori kórház egészségügyi berendezéseinek megvizsgálása és kiegészítése — mindezek lényeges teljesítmények és előhaladások a magyar vörös keresztegylet tervszerű békebeli munkálkodásának betetőzésében. A megbetegedett és sebesült harczosoknak magánápolásra való felvétel iránti számos ajánlat, mely községek, testületek és magánosok részéről a magyar korona országainak minden tájékáról beérkezett, tanúsága annak, hogy a lakosság távolabbi körei is, hazafias áldozatkészségükben versenyezve, a vöröskereszt magasztos czéljait előmozdítani és támogatni készek. Miután mindeme előgondoskodások háború esetén Ausztria- Magyarország fegyveres hatalmának javára szolgálnak, a hadügyminisztérium késztetve érzi magát a belügyminisztériumot felkérni, hogy az egyletnek és igazgatóságának, úgy mint az illető fiókegyletek, testületek és magánosoknak a hadügyminisztérium legforróbb köszönetét ismételve tolmácsolni méltóztassék.« — Schulhof Károly, a csákovai kir. járásbíróságnál alkalmazva volt írnok, ki pénzek elsikkasztása miatt állását oda hagyta. Csákován múlt hó 28-án forgópisztolylyal véget vetett életének. A folyai vérengzés miatt vád alá helyezett Zsumanka Juon községi birót, ki a vizsgálatot közömbös magatartásával megnehezítette, a csákovai járás szolgabirája állásától felfüggesztette. — A Magyar Háziasszonyok Naptára, melyet a Magyar Háziasszony hetilap szerkesztősége ad ki, 1888-ra ismét megjelent. 296 lap, sok olvasnivalóval. (Igaz, hogy ezek egy része igen érzelgős.) Ára 1 frt. — H.-Hadház város főlevéltárnoka. Munkácsy Mátyás, 58 éves ember, sok tagból álló család feje, agyonlőtte magát. Hátrahagyott levelében Hadházi István polgármestert nevezi halála okozójának. »A polgármester — írja — az 1884-diki tisztujitás, de kivált az utolsó képv.-választás óta őt eljárásával a halálba kergette. Kisajátításokra ........................................... 1,645 » — » Összesítés. A főigazgatósági kiadások.............. 309,259 » 78 » A békés-báboczkai szakaszé.......... 59,280 » — » A kun-szent-márton-mindszentié .... 39,905 » 38 » A míndszent-apátfalvaié.............. 49,337 » 95 » Körns-Tisza-Maros sírmértesitő-társulat botránya. — Lásd szerdai reggeli lapunkat.*) — Szentes, okt. 31. A közm.- és közm. miniszter azon leirata, miszerint a porgányi és mindszenti zsilipek véglegesen átvettessenek a társulat által és az építési költségek fedeztessenek — ez ügyben Klimm Mihály műegyetemi tanár és Hajdu Gyula, a felső torontáli árm. társ. főmérnöke, mint a társulat által felkért szakértőknek adatott ki véleményezésre. Ezek műszaki véleménye és javaslata szerint a porgányi zsilip egészen hasonló általában a kistiszai zsiliphez, a beton alap feltűnő rövidsége és igy a nagyon laza talaj át*) A postán elkésett, KÜLÖNFÉLÉK. — A hiv. lapból. Dr. Siklóssy Gyula bpesti szemorvos és törvényes utódai, régi magyar nemessségének épségben tartása s az általa eddig használt czimer használatában való megerősítés mellett, a perneszi előnevet díjmentesen nyerte. Wein Aurél első osztályú főmérnök, a szegedi biztosságnál tett szolgálatai közben s jelesül az ottani rakpart-épitési munkálatok közül szerzett érdemei elismeréséül, a Ferencz Helyi hírek. — A fővárosi tanács mai ülésén a következő ügyeket intézte el: Rákosfalván egy gyógyszertár felállítása a közgyűlésnek javaslatba hozatik. — A fürdőszabályzat a belügyminiszter rendeletéhez képest módosittatik. Több folyamodvány érkezvén gyógyszertárak felállítása iránt, a tanács határozza, hogy az 1., 3. és 4. forgalmi körben több gyógyszertár nem kell, de a 2. forgalmi körben az Illés-utcza táján még létezhet egy. — Az Apostol-utcza rendezése 498 frt költségen elrendeltetik.— A gőzmalom-részvénytársaság munkástelepe eltti csatornaépítés betonnal Glettire bizatik. — A középitési bizottság ülése holnap délután 4 óra helyett, Havas temetése miatt, fél 5 órára állapittatik meg. — A törvényszéki palota részére való telekátadás határideje jövő évi márcz., esetleg április hó végéig meghosszabbíttatik, s ily értelemben megy felterjesztés az igazságügyminiszterhez. — A mezőgazdasági törvényjavaslatot illetőleg a közgazdasági bizottság előterjesztése elfogadtatik. — A bérkocsi iparszabályzat módosítása ügyében a közrendészeti bizottság javaslata elfogadtatik s csupán egy pont mellőztetik, vagyis megmaradt az eddigi rend, hogy a bérkocsik egy bizonyos időben az állomáson tartoznak lenni s csak a meghatározott időben távozhatnak. — Nagy zenebonát csinált az éjjel Krasovicz János hentessegéd az Örömvölgy utcza 14. számú házban, ahol lakik. Ittas állapotban jött haza és első dolga az volt, hogy gazdáját, Spet Gáspár hentesmestert és feleségét késsel megtámadta. Ezeknek a sikoltozására összefutott a ház népe és közbevetette magát. A vérengző embert csak akkor tudták megragadni, mikor már szúrást ejtett gazdasszonyán, kit a Rókus-kórházba kellett szállítani. Krasoviczot letartóztatták és az a védekezése, hogy részegségben követte el tettét, nem menti meg a börtönbüntetéstől. — Csalás. Kapsza Kázmér kerepesi uti fűszerkereskedő jelentést tett a rendőrségnél, hogy valami ismeretlen ember aláírását és pecsétjét meghamisítva, nevében több kereskedőtől árukat csalt ki. A rendőrség megindította a nyomozást és kiderítette, hogy a csalásokat Simoncsics Mihály 21 éves kereskedősegéd követte el, ki néhány évvel ezelőtt Kapszánál szolgált, de lopásai miatt elbocsátotta. Simoncsicsot sikerült most letartóztatni. Át fogják adni a kir. ügyészségnek. Halálozások. Ranzenberger Péter fővárosi magánzó, volt esernyőgyáros, tegnap este a Régi Posta-utczában hirtelen rosszul lett és kevéssel rá ki is szenvedett. Az elhunyt most 79-ik évét élte. Egyik fia tagja a bécsi Burg-színháznak.