Pesti Napló, 1888. április (39. évfolyam, 92-120. szám)

1888-04-01 / 92. szám

tetben kimondja, hogy a meg nem jelent tanuk val­lomását a bizonyítási eljárás végén felolvastatja. Felolvastatik a vádióvá­, a­mi félóra hosszat tartott. E szerint csalás és megvesztegetésért emel­tetik vád Maican ellen. 1874-ben Maican őrnagy, a tüzériskola igazga­tója, ismeretséget kötött Broadwell amerikai gyáros­sal, a­ki azért jött Romániába, hogy a kormánynak ágyukat ajánljon. Ajánlatainak akkor sikere nem volt. Broadwell akkor Leytons bankárral egyesülve, a máig is fennálló légsúlymérő társaságot alapította. Maican, miután angolul jól beszél, már akkor meg volt bízva, hogy Amerikában átvegye a Feabody­­fegyver szállítmányt, melyet a román kormány ren­delt volt. Maican és Broadwell között, a­ki hadiszál­­litmányokkal is foglalkozott s Karlsbadban töltény­gyárral is birt, szoros barátság keletkezett. Nemcsak Románia, de Török-, Orosz- s Görögország számára is szállított haditárgyakat. Maican azon időben kitűnő katona hitében ál­lott, gazdagon házasodott, tetemes birtokokhoz jutott. 1874-ben a minisztériumba vonatott be s újólag ki­küldetett Peabody-puskákat vásárolni. E kiküldetéssel kezdődik az angol c­éggel való trafika. 1877- ben Románia fegyverkezik, Broadwell Bukarestbe jó­s Maican befolyása folytán megnyeri a hadi felszerelési szállítmányokat. Mindezen ügyletekből Broadwell Maicannak 5°/0-t elitigér és fizet. A közöttük folyt levele­zésből kitűnik, hogy Maican az összes ajánlatokról értesítette Broadwellt, ezt annál könnyebben tehette, mert ő állott a bizottság élén. 1878. április 24-én Maican alezredesnek nevez­tetett ki.­­ A kormány a Krupp-féle gyárral beszün­teti összeköttetéseit és mindent Broadwelltől rendel. Az összes érték 1,364,510 frank, Maican illetéke 68,225 frank. Maican kitűnő szakember volt s a szál­lító c­éget minden módon segítette. A szállítmányo­kat B u e s c u kapitány vette át, a ki úgy látszik, ne­vezetes szerepet játszott ez ügyben. 1878- ban kitű­nt, hogy a Broadwell által szállí­tott bombák, mihelyt kilövettek, azonnal explodáltak. Vizsgálat folyt, mely kiderítette, hogy a bombák jó­móddal készítvék, csak a kapszli hosszabb kelleténél. Broadwell a hiány pótlására utasíttatott. Háború után nagyon sok tréfás dolgot beszéltek a tisztek ezen bombákról, valamint azon szoros barátságról is, mely a szállító és ezredes között létezett s arról, hogy mindjárt mily sok birtokot vásárolt Maican. 1882-ben Maican ezredes lett, előtte már fé­nyes jövő állott. Két városban választották szená­tornak s arról volt szó már, hogy tábornok legyen. A Broadwell és Maican között folyt levelezés­ben ez a Luiza, amaz’­ a Devin nevet hasz­nálta. Ezen időben Dimancea kapitány revolver-talál­mányával lépett fel, melyet egy bizottság, Maicannal jónak és czélszerűnek talált. Maican saját névjegyével Broadwellhoz küldte aztán. Ezen pisztolyügyből kifo­lyólag Maican összeveszett Broadwellel s az ered­mény az volt, hogy ez a levelezések másolatait Po­­pescu ezredes kezébe juttatta, a­ki Voinescu ezredes­sel együtt Bratianonak jelentést tett. Err­e vizsgáló bizottság küldetett ki, mely a katonai büntetőtörvénykönyv 144. szakaszában körül­irt bűntettet látta fennforogni. 1888. febr. 8-án Maicant letartóztatták. Maican a vizsgálat rendjén tagadta a levelek valódiságát, szakértők azonban ellene vallottak. A vádlevél a bűnt. tk. 144. §-ában irt bűn­tettért a 254. §-ban irt büntetést kéri. Felolvastatnak ezután a Broadwell és Maiian — De lehetetlen, hogy önnek ne volna épp úgy nézete ez esetről, mint mindenkinek, legyen az poli­tikus, vagy sem Ön olvassa a lapokat? — Igen , épp úgy olvasok lapokat mint minden más jó polgár. De illetéktelennek tartom magamat, hogy véleményt nyilvánítsak. Soha nem foglalkoztam Boulanger-val. Ő nem képviselő abban a kerületben, a­hol engem megválasztottak . . . — ... De az ön történelmi tanulmányai ? — Az én történelmi munkáim széles körű tanul­mányokon alapulnak, melyeket Boulanger-t illetőleg nem tettem. Mindarra nézve, a­mit nem tanulmá­nyoztam tüzetesen, nézetem ugyanaz, a­mi a tömegé... Az utczán a szerint, a­mint a tömeg jobbra vagy balra megy, én is azzal megyek . . . A Figaro munkatársa hasztalan iparkodott tü­zetesebb véleménynyilvánításra bírni a tudóst. Vála­sza folyton az volt, hogy az ő választókerületében Boulanger nem játszik szerepet s történelmi tanul­mányai Boulangerre nem vonatkoznak. Nincs tehát oka vele foglalkozni. Broglie. Broglie hg azt monda, hogy Boulanger megérdemelte sorsát és sajnálkozását fejezte ki a fö­lött, hogy ily szomorú példát mutatott a hadse­regnek. Kola, Z o 1 a E m­i 1 aranyos ruhába öltöztetett vesze­delmes bábnak tekinti Boulangert. Fájdalom, — igy szólt, — hogy ez a báb megfelel a nemzet rosszul lep­lezett szükségleteinek, melyeket ezen szavak fejeznek ki: királyság, császárság, diktatúra, gambethismus, vagy boulangismus. A tömeg, mely nem sokat gondol­kozik és vitázik, érzi azt a nyomorúságos visszásságot, mely a nemzetre nehezedik s abból kimenekülni igyekszik, s még diktátor karjaiba is kész vetni magát. Megváltót látott a tömeg Gambettában, azt látott Boulangerben. Mind a kettő fétis volt előtte. De míg az első nagy tehetségű szónok volt, a máso­dik, ... az semmi, éppen semmi... És ebben van az ő ereje. Tehet, a­mit akar, hibát és oktalanságot hal­mozhat egymásra, mindez nem fogja elenyésztetni az ő népszerűségét. A tömeg előtt ő a megmentő abstrakt eszméjét képviseli. Meglehet különben, hogy mint Gambetta, ő is összetörik, mielőtt eléri czélját. Mert sok ellensége van, a­mi természetes. A kamarában hosszú idő óta nincs többé híres ember és íme egyszerre megjelenik a tömeg előtt egy szőke szakállú férfiú, fekete lovon, aranyos csákóban, köszönget a népnek s komédiát játszik előtte. Íme a helyzet embere ! Hurrah ! Ez felkelti az ellenszenvet a politikusokban, kik arczuk verítékével törekszenek hírnév után, mit nem érnek el. Ezek a politikai nullák le fogják-e rombolni e fétist, e másik nullát ? És ha igen, ki fog ebből hasz­not húzni ? között folyt levelezések, úgy a szakértők véleményei azok valódiságára nézve. Cornea védő­ügyvéd mindenek előtt az elévü­lési kifogással él, a­mit hivatalból kellett volna te­kintetbe venni. Ar­g­­­u kijelenti, hogy az ügy jogi részével Gherghel fog foglalkozni. Cornea az ellen tiltakozik, mert rangban ez alantabb áll vádlottnál, s egy fellebbvalót nem vá­dolhat. A törvényszék azonban elveti az elévülési kifo­gást ez alkalommal s kimondja, hogy azt a főkérdés­sel együtt fogja majd tárgyalás alá venni. Kimondja azt is, hogy Gherghel képviselheti a vádat.. A haditanács ezzel ülését 8 órai tartam után berekesztette. Holnap folytatódik. Fővárosi ügyek. Az idegenek forgalmának emelése a fővárosban. A múlt év nyarán igen üdvös mozgalom indult meg a fővárosban. E mozgalomnak czélja az volt, megálla­pítani az utat és módot: miként lehetne azon közvet­len összeköttetést, a­mely Magyarország és a Kelet között a keleti vasutak küszöbön lévő kiépülése és megnyitása folytán létrejö, az ország és a főváros ér­dekében felhasználni; nevezetesen: miként lehetne egyrészről fővárosunkban az idegenek forgalmát emelni, másrészről pedig a vasúti összeköttetés elő­nyeit az ország gazdasági, kereskedelmi és ipari ér­dekeinek előmozdítására kizsákmányolni. És e moz­galomra, amelyben a törvényhatósági bizottság körén kívül a nő több kiváló férfiú is részt vett, valóban nagy szükségünk volt, mert míg Európa nyugati ál­lamainak alig van számot tevő városa; a fővárosokról nem is szólva, a­melyek magukat a külfölddel megismertetni, maguk iránt az érdeklődést felkel­teni s állandóan ébren is tartani ne sietnének, addig nálunk, legalább ez ideig sem a kormány, sem pedig a főváros nem gondoskodott arról, hogy fővárosunkat és annak nevezetességeit a kül­földdel megismertesse. Ez az oka azután jó rész­ben annak, hogy a külföldiek Budapestet csak elvétve s legtöbbször csak oly esetben keresik fel, ha valamely ünnepségre meghívást kapnak, vagy ha üzleti összeköttetéseiknél fogva idejönni kénytel­­­ene­k ; és hogy Budapest, mint utazási czél a turisták utazásában csak a legritkább esetekben sze­repel. Most önként kínálkozik az alkalom arra, hogy a múltnak mulasztásait e téren helyrehozzuk. A ke­leti vasutak megnyíltával Keletre a legrövidebb út Budapesten vezet keresztül, s így azoknak, a­kik Ke­letre törekszenek, Budapest útjukba esik. Azon kell tehát lennünk, hogy az utazók ne csak a vasúti kupé ablakaiból nézzék Budapestet, hanem hogy itt néhány napra meg is állapodjanak. A főváros nem is akarja elmulasztani, hogy a kínálkozó alkalmat felhasználja, s e hó 14-én tartott közgyűlésében megállapította ama teendők programmját, amely teendők a főváros­nak a külföldön minél szélesebb körben való megis­mertetése czéljából végrehajtandók lennének, s e te­endők végrehajtására nagyobb részt országos nevű férfiakból bizottságot alakított; a fölmerülő költsé­gekre egyelőre a folyó évre 5000 irtot szavazott meg, s egyúttal a kiküldött bizottmányt, amint ezt a dolog természete megköveteli, önálló működési körrel, kor­látlan intézkedési joggal ruházta fel. A közgyűlés határozatának most említett utolsó pontját — mint értesülünk — R­á­c­z Károly bizottsági tag f­e­l­e­b­­bezéssel megtámadta, mert ő e bizottságot sem óhajtja szélesebb hatáskörrel felruházni, mint a minővel a főváros többi bizottságai bírnak, amely ha­táskör pedig nem terjed egyébre, mint a puszta véle­ményadásra. E felebbezés a közgyűlési határozattal együtt már felterjesztetett a belügyminiszterhez, s mi a magunk részéről magának az ügynek érdekében igen óhajtandónak tartjuk, hogy a belügyminiszter a közgyűlés határozatát változatlanul helybenhagyja. A fővárosnál ugyanis nem egy üdvös törekvésnek szegte már szárnyát az a sok bi­zottsági, tanácsi, közgyűlési tárgyalás, amelyen úgy­szólván minden ügynek keresztül kell menni, s amely­nek a végét alig győzi az ember bevárni. Már­pedig ép­pen ez az ügy, a­mely a most kiküldött bizottság hatás­körébe lett utalva, oly természetű, hogy abban ered­ményt csak gyors intézkedésekkel lehet elérni, úgy­hogy e téren a törvény és szabályok által megállapított formákhoz való merev ragaszkodás egyértelmű lenne a siker koc­káztatásával. Alig hiszszük tehát, hogy a belügyminiszter ne helyeselné és minden aggodalom nélkül jóvá ne hagyná a közgyűlésnek e valóban helyes intézkedését. Ezzel kapcsolatban felemlítjük, hogy alig küldetett ki e bizottság, a brüsszeli nemzet­közi kiállítás magyarországi bizottsága,elnöke, Mai­lek­o­v­i­t­s Sándor államtitkár útján, már­is felaján­lotta közremunkálását a kitűzött czél előmozdítására. A kiállítási bizottság ugyanis a kiállítás magyar osz­tálya részére külön katalógust fog készíttetni, amely nem csupán száraz adatokat fog tartalmazni, hanem abban szakavatott erők ismertetni fogják hazánk ter­melési, ipari, közművelődési viszonyait, egyúttal a katalógus hazánk szebb vidékeiről és fürdőhelyeiről részletes leírásokat, sőt rajzokat is fog közölni. E ka­talógusban a kiállítási bizottság kész tömör leírásban és rajzokban a fővárost és környékét is ismertetni, ha a főváros a katalógus költségeihez 500 forinttal hozzájárulna. Azonkívül a kiállítási bizottság haj­landó lenne vállalkozni arra is, hogy a kiállítás ma­gyar osztályában a főváros szebb pontjairól nagyobb képeket állítson ki és ezért csakis saját kiadásait számítaná fel. Az ajánlat igen kedvező, s a főváros azt bizonyára szíves-örömest elfogadja. A Szabó-Schönwald-féle papírgyár ügyében a kereskedelmi miniszter ma, mint esti lapunkban már jelentettük is, elrendelte a kisajátítást. A miniszter e rendelete így hangzik: A kir. belügy- valamint a kir. igazságügyi miniszter urakkal egyetértőleg ezennel feloldom és ugyane tárgyban 1886. junius 11-én 30,224 sz. a. a fővárosi közigazgatási bizottsághoz in­tézett rendeletemnek fentartásával ezennel ismételten elrendelem, hogy a szóban forgó ügyben az 1884. XVII. tvcz. 39. §-a értelmében a kisajátításról szóló 1881. évi XLI. t.-czikkben körülírt eljárás haladék­talanul foganatosíttassék. Feloldandó volt a felebbe­­zett közgyűlési határozat és fentartandó volt az idézett 30.224. sz. rendelet, mert a felebbezett közgyűlési hatá­rozat azon indokolása, hogy a Szabó és Schönwald czég tekintettel arra, hogy papírgyártási iparengedélyéből a papirlemez gyártás kizárva lévén, és ennélfogva azt helytelenül gyakorolván, kártalanítási igényeket álta­lában nem emelhet — merőben alaptalan, mivel a nevezett társas czégnek 1883. augusztus 20-án 13636. sz. a. kiadott iparengedély által a papírgyártási ipar­ból csak a házfedél-papír és papír­lemez gyártása volt kizárva, de ily iparczikkeket, mint ez az ügyira­tokból kitűnik, a felebbezők nem is gyártottak, ha­nem csak papírlemez előállításával foglalkoztak, a­mely üzlet azonban, a­mint ez általam már előbb is kimondatott, a papírgyártás körébe tartozik, — ennek folytán a felebbező czég jogosan foglalkozott papír­lemez-gyártással és ha a főváros tanácsa ezen jogosan folytatott üzlet beszüntetését közegészségi te­kintetből elrendelte és tényleg foga­natosította is, kétségtelen, hogy ezen beszüntetés a jogosult fél kártalaní­­tása nélkül meg nem történhetik. Ha­sonlóképen meg nem állhat a közgyűlési határozat­nak azon indokolása sem, hogy a kisajátítás a fenn­forgó esetben nem alkalmazható, mert az 1881. XLI. t. sz. 9. §-a világosan rendeli, hogy kisajátítás tárgyát csak ingatlan dolog képezheti, mert későbbi törvény ingók kisajátításáról is intézkedik. Egyébként a jelen esetben az 1884: XVII. t. sz. 36. §-a az irányadó; mindezeknél fogva tévedésen alapult a főváros közönsé­gének azon felfogása, hogy törvény hiányában a kormány vagy egyes miniszter a főváros vagyoná­val nem rendelkezhetik, mivel itt félremagyarázha­­tatlan törvényes intézkedések végrehajtásáról van szó. A felterjesztett ügyiratoknak iderekesz­­tése mellett felhívom tehát a főváros közönségét, hogy ezen rendeletem folytán haladéktalanul teendő intézkedésről tegyen hozzám jelentést. Gróf Szé­chenyi s. k. K­ÜLÖNFÉLÉK. Napirend, április 1. A miniszterek nem fogadnak. Régi és modern képek kiállítása a műcsarnokban (Andrássy­ út 69.) reggel 9 órától délután 5-ig és villanyvilágítás mellett este 7/sz—Val6 óráig. Be­lépti dij 50 kr. Délután 1—5 óráig 20 kr. Kereskedelmi muzeu­m a városligeti iparcsarnokban, nyitva délelőtt 10—12 óráig, délután 8—6 óráig. Vasár- és ünnepnapokon délután 20 kr beléptidij. Nemzeti múzeum: régiségtár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Nyilvános könyvtárak: zárva vannak. Grand Caf­é-R­estaurant­ de l’Opera An­­drássy-út, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyi­ségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. Napirend, április 2. A miniszterek nem fogadnak. A budapesti lengyel egylet húsvéti ün­nepe d. e. fél 10 órakor. (Nagydiófa­ utcza 28.) A Magyarhonban élő zeneművészek közgyűlése d. e. 11 órakor a nemzeti zenede épületében. Nemzeti múzeum, term. és néprajzi tár d. e. 9— d. u. 1 óráig. IV A kettős ünnep miatt lapunk leg­­közelebbi száma — rendkívüli kiadásban — kedden, április 8-án reggel jelen meg. ■V Mai számunkhoz egy és fél iv melléklet van csatolva, e tartalommal: I. Melléklet : Nézd a folyót. (Lenau utolsó költeménye.) Reviczky Gyulától. — Egy irodalmi agitátor. Irta Palágyi Menyhért. — A Hohen­­zollernek. — Attila földje. (Hősköltemény. Első ének.) Tolnai Lajostól. — Odhin vigasza. — Tárcza: Egy nagyjövőjü magyar találmány. Idősb Ábrányi Kornéltól. — Hirdetések. — II. Melléklet : A munkások kérvénye. — Tárcza: Nehéz idők. (Költemény.) Bartók Lajostól. — Cseress Gábor. — Közgazdaság: A lefolyt hét gaz­dasági története. — Üzleti heti szemlék a termény- és pénzpiaczról. — Vegyes közlemények. — Hirdetések. — márcz. 31. A király ő­felsége — mint most félhivatalosan is jelentik. — Londonba utazni nem szándékozik. Minden ellenkező kombináczió tehát alaptalan. A feltámadás ünnepének Budapest hívei méltó kegyelettel áldoztak. A templomokban egész nap ki- és beáramlott az ájtatoskodóknak véget alig érő tömege. Az utczákon, amerre csak tekintett a szem, mindenütt sűrű gomolyokban hullámzott az ember­áradat. Mintha a természetet is átlengte volna annak az új életnek lehellete, melyet a feltámadás nagy ünnepe jelképez: a tavasznak verőfényével árasztotta el a város légkörét. Nem csoda, hogy úgy tetszett, mintha senki sem maradt volna otthon. A templo­mokhoz vezető utczákat s a közel fekvő tereket sű­rű tömegekben lepte el a körmenetekre várakozó nép. Harangok folytonos zúgása és katonai zene hangjai mellett indultak meg a templomokból a körmenetek, elől a zászlóhordók, utána a fehérruhás leányok cso­portja, s baldachin alatt az ünnepies díszbe öltözött papság. S amint a menet elhaladt, a tolongó népára­dat sietett tovább más körmenetek megtekintésére. Még este is különös élénkség uralkodott az utczákon, nyilvános helyeken. Lajos herczeg, a bajor régens herczeg második fia és Gizella főherczegnő férje jelenleg H­a­­­n-­­­e­­­h visszalépett hadügyminiszter helyét foglalja el Münchenben. Minthogy a bajor kamará­ban az 1889-iki hadügyi költségvetés legközelebb tárgyalás alá kerül, a herczegnek a tárczát minisz­ter minőségben képviselnie kell. Ez az első eset, hogy királyi herczeg hadügyminiszter gyanánt áll parla­ment előtt. Az új királyi palota terveit Y­b­l Miklós mű­építész a király ő Felsége megbízásából a legutolsó részletekig is kidolgozta már. Ybl a belső berende­zésre vonatkozólag európai tanulmányutat tett s meg­szemlélte a tragikus véget ért II. Lajos bajor király tündérfényü kastélyait is. A terveket ő Felsége elfo­gadta s jóvá is hagyta. A kivitelre azonban csak az idén várható a legfelsőbb elhatározás. Április végén az uralkodó néhány hétre Budapestre érkezik s ak­kor megadja az utasítást az építés megkezdésére. A czár családja, A czár legidősebb leánya, Xenia nagyherczegnő súlyos beteg volt, de most már javul az állapota. Ellenben Mária Pau­lo­w­n­a nagyherczegnő még most is beteg és álla­pota sok kívánni valót hagy hátra; a napokban fér­jével , Vladimir nagyherczeggel Cannes-ba utazott. Vilmos császár mint korrektor. A Béri­ Frem­­denblatt az elhunyt német uralkodó sajátkezű levelét közli, melyben néhány sajtóhibát igazít helyre az akkori trónörökös és jelenlegi német császárról írt czikkre vonatkozólag. A levél szó szerint így hangzik : »A mellékelt lap »október 8-ikán« czimű­ czikkében két szörnyű sajtóhibát ejtettek, melyek nem marad­hatnak javítás nélkül. Először: hogy fiam a Tauent­­zien házban született volna, holott ő az új palotában látott napvilágot , pedig az első ember volt, ki ott született. Másodszor: hogy koronázta­tásom lett volna az első Königsbergben­, holott éppen az első királyt is ugyanott koronázták. E korrektúrákat mindenáron foganatosítani kell. Vilmos: Simor herczegprimás adománya. A herczegpri­­más 20.000 frtot adományozott egy Budapesten Jézus legsz. szivének tiszteletére építendő temp­lomra. Küldött ezen kívül — mint már említettük, a csallóközi ínségeseknek 3000, a szat­mári árvízkárosultaknak 1000, a buda­pesti poliklinikának 3000, a tokaji árvízká­rosultaknak 500, a kóspallagi ínsége­seknek pedig 200 frtot. A herczegprímásról szólva megemlítjük, hogy a bíboros főpap elhatározta az esztergomi bazilika stílszerű restauráltatá­sát, melyet a húsvéti ünnepek után kezdenek meg. Ötven éves áldozársága alkalmából a prímás tudva­levőleg a kupolát diszíttette fel, most ennek megfele­lőig restauráltatja az egész székesegyházat. Pest megye bizottsági évnegyedes közgyűlése április hó 9-én s a következő napokon lesz. Április elseje. A Francillon-ban azt mondja a férj édes atyjának: »de sok bolond ember van a világon !« — S az öreg azt feleli rá: »Sok-sok, és még mindig e­g­y g­y­e­­ több, mint maga az ember gondolja.« Ez a szellemes franczia mondás április elsején de sok emberre elkél, mert kevés az, aki megtréfálás, áprilisi felültetés nélkül marad. A tréfa, a bolonditás, a mu­latság napja a holnapi, melyen legtöbbször­­ az idő­járás ülteti fel az embert. Mert az embereknél csak az idő bolondabb ebben a huszonnégy órában s ha az emberektől egy kirándulás, egy önkénytes remeteség vagy más által meg is menekülhetsz, az idő okvetlenül megtréfál. Kaczagó ég alatt ébredsz s dél­után esernyő alá huzódol vagy megfordítva. Most is szépnek ígérkezik, de milyen lesz holnap ? — azt csak a jó ég tudná megmondani. Különben az idén együvé esik husvét napjával s az ünnep iránt talán még az áprilisi időnek is respektusa van. A mulatni, sétálni, kirándulni és szórakozni óhajtó emberiséggel együtt mi is kívánjuk, hogy úgy legyen. Zarándoklat Rómába. A m. kir. államvasutak, a szab. osztrák-magyar államvasut-társaság és a cs. kir. szab. déli vasút társaság április hó 8-ára utazást rendez Rómába, melynek érdekes programmja és olcsó árai igen ajánlják a részvételt. Az utazók Schlauch Lőrincz nagyváradi püspök vezetése alatt fognak a pápának külön audienczián bemutat­­tatni. Azonkívül alkalmuk lesz a jelenleg Flórencz­­ben tartózkodó angol királynőt is megláthat­ni. Továbbá kirándulásokat fognak tenni Pompejibe és Nápolyba. Az árak I. oszt. 145 frt, II. oszt. 115 frt és III. oszt.-ban 92 frtra­ vannak megállapítva, melyekben a római 5 napi tartózkodás alatti teljes ellátás költségei is benfogl­altatnak. Hírek a honvédség köréből. A honvédelmi mi­niszter a m. kir. honvédorvosok előléptetési szabály­zatának újabb módosítását tervezi s e czélból a már kidolgozott tervezet tárgyalására a jövő hóra bizott­ságot hívott össze.­­ A honvéd tanzászlóaljak az idén április 6-án kezdik meg működésüket. Szerb napilap Budapesten. A Srbski Dnevnik szerb nyelvű napilap első száma ma jelent meg. A lap kiadója báró N­i­k­o­l­i­c­s Feodor, szerkesztője pedig Storacskovics Sándor miniszteri tanácsos és orsz. képviselő, öngyilkosság Baján. Mai kelettel táviratozzák lapunknak Bajáról. Nagy feltűnést keltő öngyilkos­ság történt ma városunkban. Dr. Ivanovics Pál orvos főbelőtte magát. Ivanovics, az idevaló szabadelvű pártnak éveken át volt vezére és köztisz­teletben állt. Családi és vagyoni viszonyai igen ren­dezettek lévén, azt hiszik, hogy gyógyu­latlan beteg­ség késztette a végzetes tettre. Az elhunyt Dre­scher polgármesternek volt apósa. Szédelgés szabad jegyekkel. A bécsi rendőrsé­get pár nap óta ismét szabadjegy-szédelgés foglalkoz­tatja. Múlt szerdán a déli vasút bécsi szabadjegy­irodájában egy öreges, választékos külsejű úr jelent meg, s mint Od­eskalski József krakói vasúti hivatalnok mutatta be magát s kérvényt nyújtott be Triesztig szóló szabadjegyért. A kérvénynek fel­tűnő eltérései a szabályszerű formától gyanút keltet­tek az átvevő hivatalnokban, s ez távirat utján csak­hamar meggyőződött, hogy ily nevű hivatalnok nincs Krakóban. S midőn az állítólagos Oc­eskalski egy hét múlva a jegyért eljött, a rendőrség elfogta s vallatás alá vette, melyből kitűnt, hogy valódi neve Wartalski Szaniszló lovag és szállító üzlete van. A vizsgálat kiderítette, hogy őt a csalási kísérletre tulajdonkép barátja, Czechowicz János lovag vitte, a­ki azelőtt krakói vasúti hivatalnok volt, de hanyagsága miatt elbocsáttatott. Czechowitzot is el­fogták, s mindkettejük ellen folyik a további vizs­gálat. Az új kolozsvári főispán, Béldi Ákos beiktatása, nem mint tervezték e hó­d­ikán, hanem 15-ikén fog megtörténni. Sikkasztó pénztárnokok. A bécsi Szen­t-K­­­e­­mentina betegsegélyző és temetkezési egylet könyveinek felülvizsgálásánál kitűnt, hogy 31.000 forint hiányzik a kimutatott vagyoni állásból. A pénztárnok, midőn a hiány miatt felelős­ségre vonták, azt mondta, hogy az egylet előbbi pénztárnokai kölcsönöket vettek fel a maguk részére. S a könyvekből csakugyan kitűnt, hogy az egylet volt pénztárnokai mintegy 25.000 frt összeget vettek ki a pénztárból »kölcsön« czímén. A rendőrség erélyesen lépett fel az ügyben. Meggyilkoltatta a neje. Nagy-Szent-Miklóson Bauer Mátyás háztulajdonost az Aranka folyó egyik ágában halva találták. A vizsgálatnál kitűnt, hogy a meggyilkoltnak koponyáját súlyos, éles eszközzel da­rabokra zúzták. A háznak egy lakója, kire a gyanú irányult, bevallotta, hogy a bűntényt az elhalt nejé­nek biztatására ő követte el. A dolgot úgy adta elő, hogy Bauer éjfél után részegen jővén haza, lakóját megtámadta, mire ez önvédelmében botjával ütést mért Bauerre, ki összerogyott. Erre Bauer neje kijött s oda kiáltott: »Most már üsd agyon egészen !« Nagy hegycsuszamlás történt a Verespatak mellett fekvő Kama községben. A La Bredaie nevű hegyen 70—80 méter hosszú s 80—90 méter vastag földréteg a héviztől felázva, pala­ alapjáról lecsúszott s az alatta fekvő házat teljesen eltemette. A benlakók közül Hebegyán Anikót s három figyerme­­két m­e­g f­u­t­v­a ásták ki a földomlás alól, mig az ötödik eltemetett, egy Tatár Zsófi nevű hülye nő, élve és sértetlenül került ki a föld alól. A leomló föld egy alantabb lakó ember istállóját 4 méterrel tovább lökte. A közeli bányautat mintegy 200 méter hosszú­ságban 1—2 méter vastag földréteg temette el. A nő bosszúja. Benxné asszony ezelőtt P­o- 1­­­g n­a­c herczeg birtokainak bérlője volt, de bérletét elvesztette, mivel férje Amerikába vándorolt. Pert indított a herczeg ellen , — elvesztette; leveleket irt, nem is hederitettek reá; — erre fenyegetődzött. A mikor ez sem használt, odaállt a herczeg ajtajához és elhalmozta a legszörnyübb szitkokkal. A herczeg er­re perbe fogta az asszonyt, kit tizennégy napi börtönre ítéltek. Alig hogy kiszabadult, az asszony megleste a herczeget az utczán s fegyvert szegzett reá, melyet azonban az szerencsésen elkapott. Most kést vett elő zsebéből, ezt pedig egy arramenő ragadta el tőle. Lá­t­­ván, hogy boszutervével sehogy sem boldogul; a vizs­gáló bíróhoz ment, kijentve, hogy 4000 franknyi kár­térítést kell kapnia, különben megöli Polignak herczeget és vitriolt önt neje arczába. —Vesze­delmes hölgy. Furcsa távirat. Egy svájczi lap nemrég a követ­kező tisztességesen eltördelt táviratot közölte : »A császár az országgyűléshez iratot fog intézni, a melyben az alkotmány intézkedéseinek hű betar­­­­tását ígéri. A szóbeli esküt Lager (szül. E u g i u­­b u h­­ Katarina) Sámuel özvegye, később fogja letenni.« Az állatkertből. A hosszú tél a majmok és ma­darak között nagyobb pusztítást tett. A hiányok pót­lására az igazgató hosszabb külföldi útra indul, hogy a kontinens összes állatkertjeit , a nagyobb állatkeres­kedéseket személyesen megtekintvén, alkalmas vásár­lásokat tehessen. Lovagló iskola felállítását is terve­zik fiuk és leányok részére, s egyáltalán több intézke­dés történt a közönség szórakoztatására. A nyaraló közönség előzetes tájékoztatására a magy. kir. államvasutak igazgatósága közhírré teszi, hogy a Budapest és Vácz között jelenleg naponkint közlekedő 126. és 125. sz. omnibusz-vona­tok június 1-jétől kezdve az ez idei nyári évad alatt ismét egészen Nagy-Marosig mennek. Szélvészek. Említettük már, hogy az észak­amerikai államokban roppant szélvészek pusztítanak. Ifjabb hír szerint a kansasi N­i­n­n­e­s­­cah várost teljesen szétrombolta a dühöngő szél­vihar. 3 személyt meg is ölt s 17-et megsebesített. A kár rendkívül nagy. Az északi tavak környékén pedig még folyvást pusztítanak a hó- és jégviharok. Az árvíz. A Tisza egyre folytatja romboló munkáját, ma ismét több helyütt pusztította el a gátakat, nagy terü­leteket elöntve. A Duna vize is emelkedőben van. * A vörös kereszt-egylet elnöksége ismé­telt felhívást intéz a közönséghez, hogy az elemi csa­pások által sújtottakat segélyezze s az adományokat az egylet igazgatóságához (Lánczhid­ utcza 1 szám) küldje.* A szatmármegyei árvízkárosultak részére a belügyminiszter által ki­utalványozott ötezer forint segélyről azt írta néhány lap, hogy nem érkezett meg illetékes helyére. Mint most jelentik, csak kiadói késedelem forgott fenn a minisztériumban s ezért érkezett meg a pénz később, mint az utalványozó leirat. * Csongrádról írják, hogy a Tisza felső vo­nalain a viszonyok jelentékenyen rosszabb­ra fordultak, különösen nagy a veszély a bökényi, kilenczesi és felgyői gátvonalon. A város északi részét veszélyezteti az, hogy a »deszkaszár« fal alsó része rothadásnak indult. * A közmunkaminiszterhez Heves vármegye al­ispánjától érkezett jelentés szerint Szarudnál a viz a gátat átszakitotta. Ennek következtében a megyei ki­küldött a katonasággal Kiskörére vonult, mert Sza­rudon a védekezés lehetetlenné vált. * (Tudósítónk távirata.) Szeged, márcz. 31. Ma délután Szeged vidékén megkezdte a Tisza romboló munkáját. Az áradat Martonvásárnál hat helyen csapott át a gáton. Ugyancsak ma délután Horgos alatt tört ki a Tisza árja s rázúdult a hatezer holdnyi Kárászbirtokra. Martonosi és horgosi határon elterülő mintegy 12.000 holdnyi földterületet ét—hat ös magas viz borítja. Két községet a viz kö­­r­ü­l z á­r a 11. Az árviz a kanizsai földekre húzódik. Nagy veszélyben forog a percsoraigát, mely Pallavici őrgróf 10.000 holdas ura­dalmát védi. (Tudósítónk távirata.) Pozsony, márcz. 31. Az árviz által fenyegetett helyekről folyton érkeznek táv­irati megkeresések utászok küldése iránt, de ezek hiányában a megkereséseknek nem lehet eleget tenni. Itt a vízállás folyton emelkedik, miért is a hadtest parancsnokság elrendelte, hogy az egész hely­őrség fegyvernem különbség nélkül segélykészen legyen. Helyi hírek. Adóvallomások benyújtása. A főv. tanács tudatja a közönséggel, hogy azok, kik adóvallományaikat ez ideig nem nyújtották be, még nyolcz napi meghosz­­szabbított határidővel ezt tehetik, de azután adójuk hivatalból fog megállapíttatni. Egyúttal felhívta a tanács azon nyilvános számadásra kötelezett vállala­tokat és egyleteket is, melyek a ma lejáró határidőig be nem küldötték vallomásaikat, hogy ezt á­p­r­­ 1 7 - i­k­é­i­g a törvényes következmények terhe alatt ok­vetlenül tegyék meg. A közmunkák tanácsa ajánlati tárgyalást fog tartani ápril 5-én d. e. 10 órakor több Erzsébet- és József-körúti régi ház lebontása iránt, így lebontan­dók lesznek ezek a kisajátított házak: Bérkocsis­­utcza 9. és 11 sz. K­öl­csey-utcza 10. és 12 sz. Békés- utcza 4 sz. 7. és 9. sz. Rákóczy-tér 2 sz., Miksa- utcza( 34 sz. (részben) Miksa- utcza­­40 sz. (részben) 011 ) i -­ut 30 és 40 szám, szintén részben. Hamisított kávé. A Váczi-körút 18 számú ház­ban nemrégiben egy »Központi kávészétküldési iroda« nyílt meg, mely nagyhangon állandóan hirdette, hogy nála a legfinomabb mokka, kuka, jáva és ceylon-kávé vegyüléke kapható 5 kilogrammos csomagonkint 1 frt 30 krajcrárért. Az olcsó kávéból azonban minden mást lehetett főzni, csak kávét nem. A rászedett vá­sárlók tömegesen panaszt tettek az V. ker. elöljáró­ságnál, mely azután hivatalosan megvizsgáltatta az őrleményt. A vegyi vizsgálat kiderítette, hogy e ké­szítmény a legrosszabb fajtájú czikória, kávénak egyátalán nincs nyoma benne. Az V. ker. elöljáróság ez ügyben már megtette a följelentést a főkapitány­ságnál. Emberölés. Ma este tíz óra tájban a Gyár­ utcza 29. számú ház előtt Lelavay József éjjeli Őr három csavargónak látszó egyént, kik illetlenül viselkedtek, rendre intett. Erre az egyik nagy kést rántott, s az éjjeli őrnek hátulról vállába döfte. A szerencsétlent a mentők a klinikára szállították, hol aligha éli túl az éjt. A tettest, ki csak e napokban szabadult ki a Fortunából, letartóztatták. Felakasztotta magát. A Külső-Dob­ utcza 29. számú házban ma reggel Mihalszky Simon, munkás, felakasztotta magát. Holttestét a Rókus hullaházába vitték.

Next