Pesti Napló esti kiadás, 1889. március (40. évfolyam, 60-88. szám)

1889-03-01 / 60. szám

A hazafias liga bukása. Azon események, melyek tegnap Párisban a parlamentben és azon kívül történtek, a legna­gyobb figyelemre tarthatnak igényt, mert kétségkívül komoly visszahatással lesznek a köz­társaság kül- és bel­viszonyainak alakulatára. A kép­viselőház a kormány helyeslésével ro­­konszenvének ünnepélyes kifejezést adott Oroszország iránt, a kormány pedig a képviselőház helyeslésével vé­get vet a hazafias liga üzelmeinek. A két nagyon távol álló esemény összekötő kapcsát az Azsinov-ügy képezi. Mikor első hírét vettük a sagalloi eseménynek, kifejeztük azon nézetünket, hogy magában véve az ügy teljesen jelentéktelen ugyan, de könnyen annyira fel lehet fújni, hogy a franczia és orosz közvéleményt a legnagyobb mértékben fölzavarhatja. Pár nap előtt ez csakugyan megtörtént. Az orosz sajtó a legszenvedélyesebben megtámadta Franczia­­országot, mely orosz vért ontott, viszont Francziaor­­szágban is akadtak olyanok, kik ez esetet a kormány ellen akarták kiaknázni. Az agitáczió élére a Derouléde-féle hazafias liga állt, mely régóta a boulangizmus szolgálatába lépett, most pedig proklamácziókat bocsátott ki s általában úgy viselte magát, mintha ő lenne h­i­­vatva elégtételt adni a franczia kor­mány által megsértett orosz közvéle­ménynek. De ez­úttal rosszul számított s Constans belügyminiszterben emberére talált. Tegnap a rend­őrség házmotozást tartott a liga helyiségeiben s két­ségtelen, hogy e rendszabály a liga hivatalos feloszlatását jelenti. A rendőrfőnök már megvonta tőle az engedélyt, melyen tétele ed­dig nyugodott. Hogy kik fogatták el tegnap azt az ellenmondó táviratokból biztosan meg­, tudni nem lehet. A boulangisták tegnap este a legképtelenebb híreket terjesztették, hogy rendza­varásokat provokáljanak. Azt beszélték, hogy Lesant­s Le Herisse képviselők, kik ellenállást fejtettek ki, elfogattak, a­mi azonban nem igaz, hogy továbbá Dercaléde a liga elnöke és Richard titkár elfogattak, mi azonban szintén valószínűtlen. Egyes táviratok szerint tegnap elfogatás nem is történt s a liga elnöksége ellen csak a per megin­dítása határoztatott el. A kormány magaviselete Pá­risban általános elismerést kelt. Még fontosabb mind­ezeknél az, a­mi tegnap a képviselőházban történt. A ház nagyszerű oroszbarát manifesztá­­cziót rendezett. Az ülés lefolyásáról a követ­kező részletes tudósítást adjuk: Az ülés vége felé Hubbard kérdést intéz a külügyminiszterhez Sugalló bombázása s Azsinov »a szabad kozák« ügyében. Azon magyarázatokkal szem­ben, melyeket Francziaország ellenségei ez ügynek adni akarnak s tekintve, hogy vért kellett ontani, hogy Francziaország joga megóvassék, szónok alkal­mat akar adni a külügyminiszternek, hogy az ügyről szabadon nyilatkozzék s kifejezze rokonszenveit Oroszország iránt. (Tetszés.) A francziák ellenségei s bizonyos belső pártok szándékosan nagyítják a dolgot (Nagy zaj a monarchista és boulangista padokon), hogy törekvéseik javára hasznot húzzanak. Hiúsítsa meg őszinte nyilatkozattal a külügyminiszter ez üzelme­ket. (Tetszés és zaj) S­p­u 11 e­r külügyminiszter : Hubbard kérdé­sére nagy­részt megadja a választ az a jegyzék, me­lyet az Agence Havas a kormány kívánatéra közzé­tett. Ez a kínos eset egészen az előbbi kormány alatt játszódott le. (Nyugtalanság balról.) De konstatálom, hogy a mostani és előbbi kormány közt teljes nézet­­azonosság forog fenn. (Zaj jobbról.) Azsinov kozák nem most foglalkoztatja először a külügyi hivatalt, mert 1888 óta folyton nyoma van tevékenységének. A miniszter azután a ház nyugtalansága közepett el­mondja a részleteket. Azért beszéltem ezt el, folytatja, mert én is oly súlyt fektetek reá, mint önök, hogy a velünk barátságos orosz nemzetnek ki­fejezzük rokonszenvünket. (Tetszés az egész házban.) Azsinovot az orosz kormány mindig deza­­vouálta. Nem volt sem hivatalos, sem félhivatalos kül­detése. A franczia kormány szorosan megkülönböz­tette Atsinov katonai és egyházi törekvéseit, mert Acsinovot papok és katonák kísérték. A papok mindig a legnagyobb figyelemmel voltak Franczia­ország iránt. (Tetszés jobbról, nyugtalanság balról.) De Acsinovnál fegyveres emberek voltak. Tudtára adatott, hogy nem engedhetik meg neki, hogy fegyve­resen törjön be Abesszíniába. Szónok ezután ismét részletekbe bocsátkozik, mi a házban nagy nyugtalan­ságot kelt. A kérdés az — folytatta — betörhet-e valaki valamely ürügy alatt franczia területre s ki­tűzheti-e ott az idegen lobogót. (Félbeszakítás jobbról.) Cassagnac:Van prec­edens eset. A Csendes tengeren az angolok egy szigetet elfoglaltak. A hozzá intézett kérdésre a tengerészminiszter azt mondotta, majd felszólítja az angolokat a távozásra, de ha nem mennek el, ezen összeveszni nem lehet. S p­u 11 e­r miniszter folytatja. A kérdésnek két oldala van: Az egyházi, mely iránt legteljesebb ro­­konszenvemet fejezem ki. (Tetszés jobbról, gúnyos kaczagás a szélsőbalon.) De van kalandos része is. Azsinovot 150 ember kisérte. A miniszter azután elbeszéli, hogyan támadt az összeütközés. Ho­gyan hajtották végre — mondotta — a bombá­zást, még nem tudom. (Kiáltások jobbról: Goblet megmondhatja!) Önök nem ezt akarják tudni, hanem azt, minő benyomást keltett a kínos ügy Oroszországban. (Kiáltások : Igen, ez a kér­dés lényege.) A kormány a legjobb informá­­c­iók alapján és legfelsőbb helyről azon biztosítást vette, hogy Oroszor­szágban elismerték Francziaország jo­­g­á­t. (Cassagnac: Ez a szív dolga!) A biztosítások határozottak voltak s mint emlitem, oly magas hely­ről jönnek, hogy az orosz kormány érzel­meiben Francziaország iránt kétel­kedni nem lehet. (Tetszés az egész ház­ban.) A­mi történt, az az orosz nemzet iránti legcse­kélyebb animozitás nélkül történt. (Zaj jobb­ról. Kiáltások : Micsoda komédia ez !) Mért gondol­ják, hogy azért vagyok itt, hogy komédiát játszani ? Azért jöttem ide, hogy kijelentsem, hogy Francziaor­szág becsülete és méltósága érdekében úgy kellett eljárnunk, a­mint tettük és én megragadom az alkalmat, hogy az orosz nemzetnek kifejezzem rokonszenveinket abbeli sa­jnálkozásunkkal együtt, hogy így kényszerültünk eljárni. Hubbard: Nem tudom, mily értelemben kísérelték meg az ügyet kifejteni... Cassagnac: (közbekiált.) _ Hazafias értelemben. Hubbard: (folytatva.) Örülök, hogy a franczia kormány előbb tárgyalásokat folytatott az oroszszal, mielőtt a végső eszközökhöz nyúlt, s hogy rossz francziáknak lehetet­len lesz már most az ügyből pártczélokra előnyt húz­ni. (Zaj a boulangisták részéről. Tetszés a czen­­trumban). Delafosse bonapartista és Le Hérisse, boulangista, kívánják, hogy a kérdés formális inter­­pelláczióvá alakíttassék. Le Hérisse kijelenti, hogy ő és pártja nem hagynák e kifejezést »rossz francziák« magukon száradni. (Viharos kiáltások: Szavazzunk! Tartós zaj.) Fi­o q­u­e­t­­a baloldal tetszésnyilvánítása mel­lett szintén kívánja, hogy a kérdés interpelláczióvá tétessék, hogy a volt miniszter, Goblet, választ adhasson, mert a­mint a külügyminiszter mondotta is, az egész ügy az előbbi kormány alatt történt. S p­u 11 e­r az interpellácziót oly föltétel alatt fogadja el, hogy azonnal ők­ idéztessék. Delafosse lépett ezután az emelvényre. A képviselőknek csaknem kétharmada ekkor tüntetőleg elhagyja a termet. Delafosse kérdezi, mi kényszerítette a kormányt arra, hogy az Acsinov-féle expediczióval szemben úgy járjon el. (Nyugtalanság balról.) Acsinov kíséretében volt egy archimandrita, kit a czár fogadott volt. Ilyen embereket nem lehet kalandoroknak tekinteni. (Tetszés jobbról. Zaj.) Nem tagadja Francziaország jogát, de azért az az eljárás nem volt okos és észszerű. A külügyminisz­ter nyilatkozatából csak az Oroszország iránti rokon­­szenv kinyilvánítását akczeptálja s azt az indítványt teszi, hogy fejeztessék ki sajnálat az el­hamarkodott bombázás fölött s fejez­tessék ki az Oroszország iránti rokon­­szen­v. Ezután Goblet volt miniszter emelt szót. A ház ismét megtelt. Midőn hivatalomat elhagytam — mondá Goblet — első gondom volt a mostani minisz­tert az ügyről teljesen informálni. Egyezségeket kötöt­tünk, melyek szerint fegyverrel senki se hatoljon Abesszíniába. Acsinov azonban nemcsak fegyverrel ha­tolt oda, hanem Lugallóban valóságos fegyver­raktárt alapított. Osztrák hajón, olasz hajótól követve, érkezett meg Acsinov, és éjjel kötött ki titkon. Barátságosan intettük őt, de ő nem vette intéseinket figyelembe. Lehettünk mi ily állapottal szemben türelemmel ? Azzal a kérdéssel fordultam az idevaló orosz ügy­vivőhöz : érdekel benneteket Acsinov vagy sem ? Ha igen, ragadjatok meg minden eszközt, hogy ez az állapot megszűnjön. (Élénk tetszés a balolda­lon.) ha nem, rajtunk a cselekvés sora. Két nap múlva távirat érkezett Péter­várról, mely azt mondá, hogy a kormány nem törődik Acsinovval, ez a saját szakállára dolgozik. Mivel Acsinov nem hajtott a mi jó tanácsainkra, kénytelenek voltunk a bombáztatáshoz folyamodni. Oroszország r­o­­konszenve irányunkban ezáltal mit sem változott. Oroszország sokkal gyakrab­ban tüntette ki irántunk való rokon­­szenvét, semhogy annak a legnagyobb értéket ne tulajdonítanák. (Nagy tet­szés az egész házban.) Természetesen mi is a legélénkebb rokonszenvet tápláljuk Oroszország irányában (meg­újuló tetszésnyilatkozatok), és ezt ez alkalomból ki­jelentsük, anélkül azonban, hogy sajnálkozásnak ad­nánk kifejezést, mert úgy a barátságo®, mint ellensé­ges érzületű nemzetek a szerint mérik a tiszteletet egy más nemzet iránt, a­mennyire ez jogait és méltóságát érvényre tudja emelni. (Hosszantartó tetszés az egész házban.) Több napirendet javasoltak. G­e­r­v­i­­­le­l­­é­a­c­h­e javaslatát fogadták el: »A kamara csatla­kozik a kormánynak a kamara által Oroszország iránt nyilvánított rokonszenv-nyilvánításhoz és napi­rendre tér.« Ezt a napirendet egyhangúlag fogadták el.« (Élénk, tüntető tetszés.) * Páris, márcz. 1. A hazafiak ligá­jának végrehajtóbizottsága és az osztályok elnökei gyűlést tartottak az »Intransigeant« szerkesztőségében és nyilatkozatot írtak alá, melyben tiltakoznak amaz önkényes eljárás ellen, melynek a liga áldozata lett , kijelentvén, hogy a ligának joga van a fönn­állásra. — A »République Française« kije­lenti, hogy a hazafiak ligáját nem osz­latták föl. A liga csak a rendőrfőnökség engedélye alapján állott fönn, mely engedély az alapszabályok megtartásához volt kötve. Minthogy azonban az alapszabályokat meg­sértették, a rendőrfőnökség visszavonta az engedélyt, úgy hogy a liga ezentúl törvényes gyűléseket nem tart­hat. Újabb házmotozást nem tartottak, de tegnap este az a hír volt elterjedve, hogy ma ismét házmotozások lesznek. Rendzavarás teg­nap este nem fordult elő.­­ A köztársasági­párti lapok egyhangúlag helyeslik a kormány intézkedéseit és a konzer­vatív lapok is kénytelenek elismerni, hogy a kormány törvényesen járt el. Páris, márcz. 1. Nem igaz az a hír, mintha Laguerre és Lassant képviselőket letar­tóztatták volna, hogy a további eljárást beszüntessék és ez irányban teljesen egyetért az uralkodóval. Tanger, márcz. 1. A marokkói szultán 50.000 frankot küldött egy genuai c­égnek, hogy gépeket készítsen egy fegyvergyár és egy fezgyár számára. Bern, márcz. 1. A tessini kanton kormánya tu­datta a szövetségtanácscsal, hogy nem hajlandó uta­sításait a választási felszólamlások elintézésére vonat­kozólag követni. T­á­v i­r­a t o K. Berlin, márcz. 1. A »Nationalzeitung« szerint már a szövetségtanács előtt van a bi­rodalmi hadsereg részére előirányzott egy­szeri kiadások fedezésére fölveendő kölcsön­­r­ő­l szóló törvényjavaslat, mely szerint a birodalmi kanc­ellár fölhatalmaztatik, hogy 12.492.304 márkát hitel útján folyóvá te­gyen, e czélra kamatozó kölcsönt vegyen föl és kincstári utalványokat bocsás­­­son ki. Pétervár, márcz. 1. Ama négy evangélikus lel­kész közül, kiket perbe fogtak, mivel a keleti tengeri tartományokban orthodox vallásuakat az evangélikus egyház tanai szerint törvénytelenül összeeskettettek, a szenátus hármat hivataluktól való el­mozdítás mellett négy havi, egyet pe­dig egy évi fogságra ítélt. Egyúttal a kö­tött házasságokat érvényteleneknek nyilvá­nították. London, márcz. 1. Pauncefote washingtoni angol követté és Currie Fülöp Pauncefote helyébe a külügyminisztérium állandó államtit­kárává neveztetett ki. München, márcz. 1. Stefánia özvegy trón­örökösné köszönő iratot intézett a községtanácshoz a Rudolf trónörökös ravatalára küldött koszorúért és a részvétiratért. Bukarest, márcz. 1. (A Pesti Napló táv­irata.) A Bratiano-kabinet ellen való vizs­gálat, illetőleg a büntető eljárás vezetésére kiküldött bizottság legkésőbb márczius 4-ig jelentést tesz a kamarának. A kormány egész befolyásával azon lesz. A kin­d. étolaj Jonos gm.öntelek. — márczius 1. A hiv. lapból. A király adományai. A király ö Felsége az árokaljai és nyir-c­sászári gör. kath. egyházközségnek iskola- és templomépitkezési czélokra ötven illetve száz forintnyi segélyt adomá­nyozott. Kinevezések: A pénzügyminisztérium veze­tésével megbízott miniszterelnök, Veszprémi Lajos és Paczovszky Ferencz, II. oszt. számtiszteket I. osztályú, — Fodor Mózes, Gombos János, Tana Gyula és Szíjártó Mihály III. oszt. számtiszteket pe­dig II. oszt. számtiszte­kké, Hegyessy Mór adóhivatali gyakornokot végrehajtóvá, és P­é­t­e­r­ff­y Gyula írno­kot kincstári uradalmi ispánná nevezte ki. Az uj gyalogsági főfelügyelő. Mint félhivatalo­san jelentik, a király ő Felsége König táborszerna­gyot megbízta a gyalogsági főfelügyelő teendőive­l, mostani állásának, mint a második hadtest (Bécs) parancsnokának és bécsi vezénylő tá­bornok meghagyásával. Báró König Gusztáv 1825- ben született Stadthagenban, Schaumburg-Lippe herczegségben. Huszonegy éves korában lett had­­nagygyá, s az 1848 és 49-iki magyarországi hadjárat­ban a bán hadtestében, mint utas­­százados vett részt, és kitüntetést is kapott. 1859-ben őrnagygyá lett az 53. gyalogezredben, részt vett az olaszországi hadjá­ratban, s a solferioni csatában kitüntetvén magát, a harmadoszt. vaskorona-rendet­­ kapta. 1862-ben al­ezredesi, 1866-ban ezredesi rangra emelkedett. 1871- ben a hadügyminisztériumban tett szolgálatai elisme­réséül a Szt.­István rend lovagkeresztjével tüntették ki, a­mi tudvalevőleg bárói ranggal jár. 1876 ban a hadügyminisztériumban osztályfőnök, 1877-ben altá­­bornagygyá, 1878-ban a 10, ezután az 1. majd a 21. gyalogsági hadosztály parancsnokává lett. 1883-ban a 9. hadtest, 1888. márcz. a 2. hadtest parancsnok­ságával bizatott meg. 1888 nov. 1-én a táborszer­­nagyi rangra emelkedett, és most a gyalogsági fő­felügyelő teendőivel bízták meg. A bölcsészethallgatók segélyegyletének a pesti hazai első takarékpénztár száz forintot adományozott. Botrány az osztrák képviselőházban. A osztrák képviselőház — mint egy táviratunk már jelentette — tegnap hallatlan botrány szinhelye volt. V­i­t­e­­z­i­c­s jobbpárti képviselő Ver­gotini képviselőnek, ki őt beszédében néhányszor félbeszakitá, azt kiál­totta oda: Fogja be a száját!A botrányt a bécsi lapok a következőleg írják le: Dr. V­i­t­e­z­i­c­s képviselő Isztria horvát lakos­ságának panaszait adta elő. A szónok elbeszéli, hogy Castelnuovoban a kereskedelmi kamarai választásokra vonatkozó hirdetéseket olasz nyelven teszik közzé, noha ott e nyelvet senki sem érti. Dr. Ver­gotini képviselő: Az nem igazi viteztés. Nevezzen meg személyeket! Tenkis képviselő! Ne folytassa­nak párbeszédet !Chlumeczky elnök: Kérem a szónokot félbe nem szakítani! V­i­t­e­z i­c­s folytatva beszédét, elmondja, hogy a dolog az ország há­zában interpelláczió tárgyát is képezte, de ezt az interpellácziót Vidulich el­hunyt tartományfőnök megszüntete és nem is adta át a kormánynak. Yergo­­tini: Ezek mind gyanúsítások. Vitezics (mér­gesen): Ne szakítson engem félbe! Jelentkez­zék szólásra! A szónok aztán kijelenti, hogy van Luisinban egy biztos, a­ki tőrü­lmet­­szett szlovén születésű ugyan, de karöltve jár az irredentisták­­kal. Oly dolgok fordulnak ott elő.... Yergo­­tini: Nagyon finom gyanúsítások! Vite­zics (dühösen túlkiáltja): Fogja be a szá­ját! E szavakat roppant zűrzavar követi. A jelen­levő képviselők — számra mintegy százan — vadul kiabálnak és az óriási zajban mit sem lehet érteni. Egyesek az elnökhöz sietnek és az ülés beszünteté­sét kérik. Dr. W­e­s­t­h­o­f: Botrány! Dr. V­a­­s­c­h­a­­­y : Minek szakítja félbe másnak beszédét! A zaj nőttön-nő. Kiáltások hallhatók : K­i v­e­­­e ! Utálat! Vitezics még egyebet is kiált Vergotini felé, de szavait elnyeli az iszonyú zsivaj. Vergotini: Miféle beszéd ez ? Ez a szláv kultúra ! V­i­t­e­z­i­c­s felel, de szavait nem lehet hallani. Dr. M­e­n­g­e­r: Nem kell engedni, hogy tovább beszéljen, megsértette a házat !Chlumeczky elnök (ismé­telve csönget): Mind a két urat rendre utasítom! Vitezics: Én a nemzetiségemet védem ! Vergotini: Jól van, tegye, de ne sértse meg az enyémet. (Folyton tart a zaj, jobbról kiáltá­sok : Ne beszéljen ön bele ! Kiáltások balról: Ez nem illő magaviselet ! Nem szabad tovább beszélnie!) Ezalatt a zaj és zűrzavar tetőpontját éri el. Sok képvi­selő folyton kiáltoz Vitezicsre, hogy üljön le. A jelenet már oly jelleget ölt, mintha tettlegességre kerülne a do­log. Chlumeczky elnök rendreutasítja mind a két szónokot és kijelenti, hogy az ülést be fogja zárni, ha tovább is ilyen hangon folytatják a vitat­kozást. (Tetszés és taps.) Vergotini képviselő : Bocsánatot kérek elnök úr... nemzetiségem védelme­­zem.L a z a n s k y gr. képviselő: Önnek most nincs sza­va. Hallgasson. Erre áthatlan zaj keletkezik. Csak azt látjuk, hogy Vitezics és Vergotini képviselők heve­sen gesztikulálnak és olyan közel kerülnek egymáshoz, hogy több képviselő közé­bök áll. — Chlumeczky elnök: Bezárom az ülést. Nagy tetszés kiséri az elnök szavait. A képviselők daczára annak, hogy az ülést már bere­kesztették, ott maradnak a teremben és jó darab idő­be kerül, mig a zaj lecsillapul. Az apagyilkos Móricz József ügyében, dr. Kar­dos Samu ügyvéd, kötél általi halálra ítélt védenc­e érdekében, Holdházi János apátplébá­noshoz , József főherczeg házi papja és gyer­mekei nevelőjéhez fordult, hogy ez után is elő­mozdítsa az apagyilkos érdekeit. A védőügyvéd Budapestről a királyi kihallgatásról hazaérkezett, s Holdházi apát e levelét találta asztalán: »Fen­séges Uram, József főherczeg ő császári és ki­rályi fensége, a mint önnek a lapokból értesülve kell lennie, huzamosabb idő óta nehéz beteg, úgy hogy a napokban egészsége helyreállítása végett Fiuméba megyen. S bármilyen körülmények kö­zött igen kényes feladatom volt, mégis — mint a szeretet vallásának papja — emberbaráti köteles­ségemnek tartottam nem csak itt, hanem más irány­adó körökben is szerencsétlen védencze érdeké­ben felszólalni. — Félek, hogy a bün­­tetés a halálnál is súlyosabb lesz.­ öngyilkosság. Ja­n­c­s­ó Antal liptó megyei szü­letésű 42 éves szabó, ma délelőtt Soroksári­ utcza 17. szám alatt lévő lakásán felakasztotta magát­ és meg­halt. Jancsó özvegyet és két árvát hagy hátra. Tet­tének oka: nyomor. Merénylet egy pénzes levélhordó ellen. Bécs­­b­e­n a belvárosban, a­mint lapunknak távírják, ma reggel Heger pénzeslevélhordó ellen merényletet intéztek. Két fiatal­ember : Rosnowski Lipót fog­lalkozásnélküli írnok és Janowski kereskedősegéd magukhoz csalták a mit sem sejtő levélhordót és a szobába érve hirtelen paprikát szórtak a sze­­mébe, majd megragadták és fojtogatni kezdet­ték. A szerencsétlen ember még egyik kezével két­ségbeesetten védte magát, a másikkal a pénzeslevele­ket tartalmazó táskáját tartotta, a­melyet a merény­lők megragadtak és le akarták tépni a testéről. Végre összeszedve minden erejét, sikerült a folyosóra mene­külnie és zajt ütnie, mire a háznép összeszaladt és a merénylőket az időközben megjelent rendőröknek adta át. Halálozások. Jeruzsálem Juliska zongoraművésznő, Liszt tanítványa, ki több ízben adott nyilvános hang­versenyeket, ma éjjel hosszabb betegség után elhunyt. Temetése Eötvös u. 17. sz. lakásáról e hó 2-án, szom­baton d. u. 3 órakor lesz. Törvényszéki csarnok. A csaló gróf, Beleznay Árpád tudvalevőleg fölebbezést jelentett be a vizsgálati fogságot elrendelő végzés ellen. A törvényszék a végzést helybenhagyta a mi ellen Beleznay ismét felebbezett, miért is az iratok a ki­-­táblához terjesztetnek fel. Beleznay a vizsgálati fogságban olyan magaviseletet tanúsított, hogy orvosi megfigyeltetése vált szükségessé. A törvényszék ennek következtében A­j­t­a­y Sándor és Moravcsik Ernő orvosszakértőket bízta meg Beleznay megfigyelésével. KÖZGAZDASÁG, Fiume, febr. 28. Az »Adria« által megrakott Wilson Tamás és Ausztrália gőzösök ma elindultak Hull, Newcastle, illetve New-York felé. Bécs, márcz. 1. Az 1864-iki államsorsje­gyek húzása. A főnyereményt a 3480 sorsz. 49. sz. sorsjegy nyeri. 20,000 frtot nyer a 3011 sorsz. 45. sz. sorsjegy. 10,000 frtot a 2347 sorsz. 49. számú sorsjegy nyert. Ezenkívül kihúzottak még még a következő sorozatszámok: 144 213 505 584 854 918 1264 1336 1425 1496 1526 1762 1819 1873 1975 2065 2118 2244 2485 2895 2952 2969 3720 3815. Ipar és kereskedelem. A magyar északkeleti vasút, munkács-la­­v­o­c­z n e i vonalán fekvő »Pászika« állomás ma is­mét megnyílt a személy-, podgyász-, gyors- és teher­­áru forgalom számára. A nevezett állomást illető díj­szabások a ma életbelépő Y-dik díjszabási pótlékban foglaltatnak, mely az állomásokon, valamint a vezér­­igazgatóság IV. ügyosztályában a megszabott ár mellett kapható. A budapesti gabonatőzsdéről. Búzát ma mérsékelten kínáltak, a vételkedv meglehetős, az irányzat szilárd volt és mintegy 26,000 mm. kelt el 21/2 krral magasabb ár­akon. Más mag­vakban a forgalom korlátolt, az ár­ak változatlanul szilár­dak. Elkelt: 8nza: tiszavidéki: 500 mm. 80 k. 7 frt 75 kr, 600 mm. 80 k. 7 frt 70 kr, 200 mm. 80 k. 7 frt 75 kr, 450 mm. 796 k. 7 frt 75 kr, 200 mm. 79 k. 7 frt 75 kr, 100 mm. 79-5 k. 7 frt 70 kr. 200 mm. 79 5 k. 7 frt 70 kr, 100 mm. 79 k. 7 frt 65 kr, 100 mm. 79 k. 7 frt 62'/. kr, 100 mm. 79 k. 7 frt 57>/a kr, 800 mm. 78 6 k. 7 frt 60 kr, időre. Becske­reki: 3000 mm. 79 k. 7 frt 55 kr, i­d­ő­r­e. Sziváczi: 2800 mm. 77’5 k. 7 frt 55 kr, időre. Bánáti: 4300 mm. 78’6 k. 7 frt 47'/5 kr, időre. Zab . 100 mm. 5.80, 100 mm. 5.57.«» 100 mm. 5.85, készpénzben. A határidőüzletben felmondtak 122,000 mm. búzát. Élénk forgalom mellett a jegyzések a követ­kezők : Búza tavaszra 7.35—7.40—7.38, őszre 7.55—7.58— 7.54, tengeri május—júniusra 5.04, z­a­b tavaszra 5.33— 5.34. A déli tőzsde zárlatai pedig: Búza tavaszra 1889. 7.38 pénz, 7.39 áru; őszre 7 56 pénz, 7.57 áru; tengeri május—júniusra 6.03 pénz, 7.05 áru ; z a­b tavaszra 1889. 6.38 pénz, 5.85 áru. A budapesti terménytőzsdéről. Terményekben valamivel élénkebb volt a forgalom. Zsiráry állandóan szilárd. Disznózsír, városi áru hordóstul 62 írttal zárult. Szilva élénkebben kerestetett. Boszniai szokr. 8.92, 100 dbos 10.71, 85 dbos 16.97, szerb 100 dbos 10.71 írttal zárult. Heremagvak közül magyar luezerna zárlata : 60.— pénz, 66. — áru ; vörös luezernáé 52. — p­é­n­z, 60.— áru. A budapesti értéktőzsdéről. A tőzsde ma a hitel részvények és különösen az osztrák hitelrészvények iránt lanyhán volt hangolva. A mérleg kedvezőtlen elbírálása következtében ugyan­is erős arbitrál-vásárlások történtek, a­mi az árfolya­mok hanyatlását okozta. A járadékok meglehetősen szilárdak voltak, de a jegyzések még­is gyengültek valamivel. Közlekedési részvények tartják áraikat. A helyi piac­on az üzlet korlátolt volt. Valuták és kül­földi váltók szilárdak. Az adás-vétel csak hitelrész­vényekben volt jelentékenyebb. Hivatalos felszámolási árfolyam : osztrák hitel­részvény: 308.10, magyar aranyjáradék: 102.15. A díjbiztosításoknál: osztr. hitelrészvény hol­napra: 3.50—4.—,8 napra: 6.50 — 7.50, egy hóra 12.50—13.— írt. Az árfolyamok következőleg alakultak: Az előtőzsdén lanyha volt az irányzat. Osztr. hitelrészvény 311.20—309 foton, magyar hitelrészvény 313—312.75 foton, magyar aranyjáradék 102.20 foton, magyar papirjáradék 94.37­/1 foton, lesz. és pénzváltóbank 104.60 foton került forgalomba. A déli tőzsdén magyar 4 száz. aranyjáradék 102.20 foton, magy. papirjáradék 94.25—94.40 foton, temes-bégavölgyi vizszabályozó 97.75 foton, magyar ált. hitelbank 812—313.25 foton, magyar jelzálog hitelbank II. kib. id. elism. 145.75—145.60 foton, magyar lesz. és pénz­váltóbank 104.50—104.60 foton, osztr. hitelrészvény 808— —309.10 foton, Lujza-malom 242—241 írton, pesti közúti vasút 395—397 írton, Ganz gyár 1080—1088 foton, Drasche­­féle-gyár 267 írton, salgó-tarjáni kőszénbánya 282 foton köttetett. Mai hivatalot efektiv árak: írttól írtig Buda uj bánsági.............. 77—81 kig — »­­­iiezavidéki .... 78-81 * 7.45 7.65 » » pestvidéki .... 78—81 » 7.40 7 60 » • fehér megyei . . 78—81 » 7.45 7.65 » » bácskai................ 78—81 » 7.45 7.65 » » éssakmagy­arorsz. 78—81 » 7.30 7.60 Koks­i................................. 70—78 » 5.66 6.90 Arj»» » takarmány .... 60—62 » 5 80 6.10 » » égetni való .... 62—64 » 6.50 7.10 » » sörfőzdei . . . . . 64—66 » 7.86 8.50 3»b »................................. 89—41 » 6.25 5 70 Tengeri - bánsági............... 75 * 4 75 4 80 » » másnemű ..... 78 » 4.70 4.75 Stéle* »..................... —­­ 6.40 5.75 irodalmi 8 nyomdai r. társulat betüirel Budapest, har&tok-tere* Athen&eina-optkA Mai hivatalom árfolyam. Allamidén­&s Magy. aranyj. 1'/a-os 102.20 Egyes, államadósság papirjárad. 6»/,-os 94.86 febr. és aug. 4'/n'/a 83.60 M. vasúti k. 120 frt o. ügyes, adóss. ez. k. é. (300 fos) 6»/a-os 145,60 jan.-jul. 483.76 M. vasúti k. 120 fotós Egyes, adóss. ez. k. darabokban 6*/,-os 146.50 ápril-okt. 4,/m./a 88.76 M. 1869. keleti v. áll. Szölődézsmav. k. (100 kötv. (elsőbbe.) 5«/. 99.76 frt) 6«/. 100— M. 1878. kel. v. ar. v. Osztr. aranyjár. 4'/a 111.25 ez. (elsőbb.) 5»/. 119 — Osztr. lanib­ár. 6°/« 99.25 Magy. 1876. keleti v. Osztr. adóss­.,, 1854. aranyban 5*/. 116.— 260 frt p. 4*/a 139.— 1889.1. k. adóm. m. k. áll. Osztr. adósság 1810. vas. köles. ar. 41/9®/0 116.50 500 frt 5«/s 141 — M. nyer. köles. 10KJ frt. 138 50 Osztr. adósság 1860. » » » 50 » 138 50 100 frt 5»/. 146 60 Tiszai és szeg. köb 4*/» 123.— Osztr. adósság 1864. M.kir.4% adóm.Magyar­ 100 frt —— orsz. földt. k. i. j. 88.70 Osztr. adósság 1864. M. földteherm. k. 60/« 104.75 50 frt —— Ugyanaz 1867. zár. 5®/. 104.75 A temes-bégavöl. viz- M. földt. k. temesi 5•/• 104.75 szab. társ. 6% 97 75 M. földteher. x. &GT. Pestv. k. 1870. 6’/i 102.— zár.­k 1 6'/» 104.76 Pestv. k. 1871.6*/. 108.— M. földt. k. erdélyi 5*/. 104 75 Budapest föv. köl. M. úrbéri válts, kötv. 1870. B®/« k. 100.— (100 fotós) 5*/, .98.60 Szerb nyer. 3*/« 34.25 Egyes, adóss. 4*/i.*/. 88 50 Bécs v. ny. k. 1874. 144 50 Rémtisrt. a) Bankok. Magyar-gal. v. 5*/. 186 25 Angol-osztrák bank. -.- M. nyugati v. 5'/. 183.­Bpesti bankegyes. 118.50 Márm. sóv. r. t. e.­­. 97— Bpesti k. és iparbank 56.— O.-magy. áll vasút 6*/. 258— M. ált. hitelb. 318._ Pécs-barosi v. 5’/. 196 — M. jelz. hitelbank —Tiszavidéki v. 6•/. 248 — Ugyanaz II. kib. 145.50 Dunagőzh. társ. 5'/. —— M. lesz. és pv. b. 104.60 Pesti közúti vp. 396— M. orsz. bank r.-t. —.— Pesti k­­v. élv. j. 220. -SStJ­a S.Z •* ***-«'*• I. m. iparbank. 162.— Bpest III. ker. 115.— Pesti m. ker. b. 760 — Orsz. közp. 476— Sziszeki hitelbank —Pesti hazai 8500— Union bank Egyes. bp. föv. 627— .. o, , .. , , M. ált. takarékp. 98— _. hlB^t­tdr,0',­ill0k­­f) Különféle vállalatok. Bécsi bi*t. Ura, 169.— . 1KO Bécsi életjár. b. int 220.— w * lnQ tjr\ Első m. ált. b. t. 3160.- ^..waeS' \ Fenésére pesti b. i, -.- 'Athenaeum, t. 465-Magy.-franczia b. t. —.— p^ rmn^m* Pannónia vb. i. 1030.- Pesti könyvnyomda 1100— Pallas I. ny. r. t. 148 — p) Gőzmalmok. Finm, I. m. rizah. gy.t. 730— Concordia m. 512.— Canz v. ö. és ggy. 1085 — Első bpesti m. 1000— Gschwind szgy. 870— Erzsébet m. 301. - Gyapju-mosó 224 — Henger m. 595— Esrenk. épület 700— Lujza malom 242— Köszénb. (Dräsche) 267— Molnárok és s. m. 430— S.-tarjáni kstb. 233— Pannonia m. 75 g._ Göztégl. gy.kőb. 270— Victoria m. 176— Tégla- és mészégető 166— d) Köziek, vállal. Nemi’ wigg^8'^ 74 50 »Adria« m. t. h. t. 83— Rimam.-s.-tarj. T 1­­8 76 Alföld-fiumei v. 5»/. 195.50 Schlick vasönt. 193 — Bpest-pécsi r. r. t. 5»/. 202 60 Serfőzöde, I. m. 765 — Bpest-Szt-Lőrincz v. —,— Sertéshizlaló 278 — » » els. r. —— Spod. s csontliszt gy 140 — Déli vasút 5'/, —Szálloda r.­t. 104 — Észak-keleti v. 179.— Szeg, szgy. és fia r. t.-----­Erdélyi vasút 59/. 194.60 Török dohány e. á. t. 112.50 Kassa-ordeb. V, 4»/« 156. -­­Uj-Antal v, nv.-py. r.t. 510.— Záliglitose, M. földh. int. p. 6*/. 102— Pesti m. kar. b. 61/« 101 25 Ugyanaz 4'/.*/. 100.75 » » » » 4'/.*/. 69— » 4*/. 96.76 Bpesti m. k. b. kk. 4'/. 101— k ar. v. ez. 60/ 124— »Albina« t. g. h. i 6•/. 101— M. jelzálogh. 5*/.• 10©.— »­­ » » » 5®/. 98­60 » » 5•/. 101.50 Nagysz. föld. '/.*/• 100.50 » » 4'/.°/. 89— » » 5 •/. 101.50 M. orsz. közp. tkp.4'/. 98.25 » » 6*/« 103 Kisb. p. földh. i. 6'/.V. 102— » ált. takp. 5*/. 10160 » » » 6•/. 100.76 M. jelzb. ny. k. k. 4®/0 106.50 Oszt.-magy. k. 4'/4'/• 101.75 » » nyer. jegy. 16— » » » 4V. 99.70 Oszt. f. i. d. k.'k.8»/„ 106.25 » »60 év. 4'/. 99.60 Osztr. f. int. dijk. k. 3°/0 18— Pesti m. ker. k. 6V» 108 — Pesti hazai e. tp. 5'/0 101 25 » » »­­ 6­/»*/. 101— » » » » d'/.'/o 99— Elsőbbt*­*k. Alföldi vasút 5•/, 100.20 M. nyug. op. 6'/. 99.25 » » 1874. 6»/. 100.20 » » 1874. kib. 5’/. 99.25 Bp. közúti vasut 14'/,'/» 96— M. vasút els. köles. bér. Báttasz.-d.-z. v. 6»/. 99.25 czél, ar. 5'/• 120— Bpesti lánczhid 6'/0 103— » » » 4*/­'/» 117— Bpest-pécsi vasút 5®/e 100— I. erdélyi vasút 6'/o ICO— Éjszaks. vas­­ 5*/« 99.50 Kassa-odb. v. ez. 6”/« 102— » » ar. 5•/» —— » eperj.-tarn. v. m. » » ar. 6•/, —r.­ ez. 6*/» 100.60 Lloyd-épület 6’/, 99.50 Kassa-odb. v.­­oszt. v. Magy.gal. -vasút 99.60, 1879. kib. 5'/, 102 — Victoria malom. e. k. 181—­ Tiszav. vasút 6*/, 100 75 Magánserv i*ty»k. Osztr. hitelintézet 185— 1 Oszt. vör. kér. sorsj. 19.25 Magy. vör. kér. sorsj. —I Olasz » » » 18— Viltik árfolyama. [látva.) Páris 1(K) frank 47 90 Kém. bp. 100 kir. m. 69.25 Svájczi piaczok 100 fok. 47.70 Amsterd. 100 holl. frt 100.10 London 10 fnt szerl. 121.25 Prozntaiak. Cs. k. arany (vert.) 6.63 20 frankos arany 9.55 » » » (körm.) 5.66 20 márka 11.88 O.­magy. 8 fotós ar. 9.66 Német kir.bj. 100 m 69,20 A bécsi értéktőzsdéről. — Márczius 1. — Előtőzsde. Megnyitás Oszt. hitelint. részv. 809.— Osztr. hitel-részv. 309.— Unio-bank-részvény 235— Unió-bank-részvény — — 20 frankos arany 9.571/a 20 frankos arany 0.671/, Magyar hitelrészvény 318 25 Magy. jelz. hitelb.-r. —— 6"/o magyar papir-jár. 94.42 Magy. orsz. bank r. —— Angol-osztr.-bank-r. 183 80 Magyar hitelb.-részv. —.— Déli vasúti részvény 103— 4®/0 magy. arany-jár. 102.15 Osztr. államvasuti r. 253.70 M. leszám. és váltób.-r. —.— B°/a magyar arany-jár. 102.20 ~ Kivonat a Budapesti Közlönyből. , — Márczius 1. — Árverések Budapesten. Hattyu­ utcza 11. márcz. 1. Ekler Irén, ing. 367 frt. 20 kr. — Vámház-körut 4. márcz. 1. Spiegler Ernesztina ingós. 394 frt. 26 kr. — Murányi utcza 31. márcz. 5. Fesch Flórián, ingós 590 frt. 20 kr. — Kálvária­ tér 9. márcz. 2. Horváth Antal, ingós 541 frt. — Kertész­ utcza 30. márcz. 4. Pajor Ignácz, ingós 1274 frt. Árverések a vidéken. Abauj - Szántó, márczius 14. Goldmann Jakabné ingós 2325 frt. — Kassa, május 81. Payross Ferencz ing. 16807 frt. — Rétság, április 27. Haán Rozália ing. 4560 frt. — M.-Óvár, már­czius 13. Epstein Fáni ingós. 3734 frt. Pályázatok. A kaposvári törvényszéknél II. jegyzői áll. fiz. 950 frt 2 hét. — A budapesti törvényszék­nél joggyakornoki áll. fiz. 300 frt 2 hét. — A szegszárdi törvényszéknél II. jegyzői áll. fiz. 800 frt 2 hét. Színházak, ma, márczius 1 én : Nemzeti színház: A demi monde. — Várszínház: Zárva van. — M. kir. operaház: Teli Vilmos. — Nép­színház: Ingyenélők. Vízállás, márczius 1. Méter Méter Felelős szerkesztő: ifj. ÁBRÁN­YI KORNÉL. «Jim 0 " Változik NéT‘, o ~ Változik szerint a szerint t/ — fölötti alatt tóISM! alatt_________ Dun» | Tisza Pozsony 1.471 — apadó M.-Sziget 0 18 — ! áradó Komárom 1.92, — apadó V.Namény — 0.80 áradó Budapest 1.88 — apadó Tokaj — 0 10, apadó Mohács 2.58 — áradó Szolnok — 0.12, áradó Vukovár — — T Szeged 0.02 — apadó Újvidék 1.72 — áradó H­odh­­g Pancsova 1.18 — áradó Sárosp. 0.481 — apadó Orsova 1 84 — áradó Sszm­aos Szatmár 0.65 — áradó szerita Barcs — 0 41 apadó Gyom­.­­0.70 — áradó Eszék 0.70 — apadó afaro* tíz A ra 4-r*d - 1 01 aP*dd Sziszek a.40 — apadó Bőg» Mitrovica 2.37 — apadó Temesvár — 0.12 átadó

Next