Pesti Napló, 1889. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1889-05-01 / 119. szám

Igyekezzék jövőre egy kissé okosabban beszélni és ha esetleg e nyáron szabad ideje lesz, jöjjön Párisba. Nem fogja itt hallani­­ le Tiszával ! Ez egy kissé szo­katlan lesz ön előtt. Sőt találni fog nagyon sok fran­­cziát, kik szívesen fogják önt fogadni, először, mert szeretik Magyarországot és másodszor — bevall­­jam ? — mert rendkívül jól esik nekik, hogy ön vál­lalkozott annák bebizonyítására a világ, előtt, hogy nem csupán a franczia miniszterek beszélnek ostoba­ságokat. Ezek oly dolgok, melyeket nem lehet elfe­ledni. A viszontlátásra, Kálmán !« (Hosszantartó de­rültség egész Európában.) Helyi hírek. Életunt ballerina. Az operaház egy fiatal balle­­rinája, a miskolczi születésű 16 éves Er­­­s­e­u­s Er­zsébet akart ma délután megválni az élettől. Liliom­­utcza 28-ik szám alatti lakásán erős foszforoldatot ivott, de még idejekorán észrevették és megmentet­ték. A ballerinát állítólag szerelmi bánat késztette a végzetes lépésre. Kifosztott egylet. A pinczemesterek egyletében vasárnap délután nagy megdöbbenést okozott az a fölfedezés, hogy az egylet teljesen ki van fosztva. Is­meretied tettes az egylet összes vagyonát — 2540 írtról sz­óló takarékpénztári könyvet — elsikkasztotta s a pénzt fölvette. Az egylet, mely körülbelül három év óta áll fenn, a Sebestyén-téri Csiga-vendéglőben birt külön helyi­séggel s ott rendesen kéthetenkint ülést tart. E hó 7-én még benne volt a wertheimi szekrényben egy bőrtáskában a 2540 írtról szóló takarékpénztári könyv s ezenkívül egy 100 írtról szóló könyvecske, mely az ez idén rendezett bál tiszta jövedelmét képezte. A wertheimi szekrény felnyitásához három kulcs kel­lett. Az egyiket Kuglovics elnök budai pincze­­mester, a másikat K­u­gl­e­r pénztárnok az »Arany sas« pinczemestere, a harmadikat Maloschek vendéglős őrizte. Csak a­kinél mind a három kulcs együtt volt, nyithatta fel a szekrényt. E hó 21-én ismét egybegyűltek a tagok gyűlésre, de oly csekély számmal, hogy csakhamar szétoszlottak s a pénz­tár megvizsgálása szóba sem került. Tegnapelőtt délután három órakor tartatott meg tehát a vá­lasztmányi ülés s egész estig nyugodtan folyt. Midőn a pénztár megvizsgálához láttak, vették észre, hogy a nagyobb összegről szóló takarékpénztári könyv hiány­zik. Felkutatták a kasszát, az íróasztalt, az egész he­lyiséget,­­ de a könyvecskét nem találták meg. Vég­re a rendőrséghez s takarékpénztárhoz siettek. A rendőrség csak másnap indította meg a vizsgálatot, s minthogy a takarékpénztár már rég zárva volt, ott is csak másnap, az is tegnap lehetett értesítést nyerni. Kitűnt, hogy az ismeretlen sikkasztó, vagy tolvaj a pénzt még e hó­t án, vagyis az utolsóelőtti választ­mányi ülést követő reggelen vette fel. Ki vette fel a pénzt, arra a takarékpénztárnál természetesen nem emlékeznek. A rendőrség részéről most a vizsgálatot Lestyák fogalmazó vezeti. A szekrényen semmi­féle sérülés nincs s az elnökség azt hiszi, hogy az is­meretlen tettes akkor csente ki a takarékpénztári könyvecskét, mikor a szekrény a tisztviselők jelenlé­tében nyitva maradhatott. Hogy a vendéglői személy­zethez tartozó egyén nem követhette el a tettet, kitű­nik abból, hogy mialatt az egylet üléseit tartotta, a vendéglőből senki sem léphetett be a külön szobába. Eljegyzések, esküvők. Dr. Szontagh Félix budapesti előnyösen ismert fiatal orvos e napokban jegyezte el H­o­l­k Leona kisasszonyt, dr. Bokk József ezredorvos bá­jos leányát Újvidékről. Színház és művészet. Nemzeti színház. I­v­á­n­fi Jenő, a­ki ma este Sardou »Fed­o­r­á«-jában Ipanoff szerepét játszotta, a kolozsvári színház tagja. Ez a színház műsor dolgá­ban a leggazdagabb az egész világon. Játszanak ott színpadra nem való klasszikus munkákat, merész eredeti termékeket, mindent, a­mit másutt adnak, s mindent, a­mit csak Kolozsvárit lehet előadni, hetet­­havat, háromszáz és hatvanöt féle darabot minden esztendőben. A kolozsvári színész annyifélét próbál, hogy bizonyos ügyességre, gyakorlottságra szert kell tennie. Ez a gyakorlottság meg van Ivánfiban is, de ebben is áll egyetlen előnye. A­mi a természeti ado­mányokat illeti: megjelenése nem antipatikus, de jelentéktelen, hangja nem kellemetlen, de gyönge, zenétlen és nem éppen hajlékony. E középszerű orgá­nummal sem igen tud bánni; félig nyílt ajakkal, s (mint, úgy látszik, a vidéken szokás) összeszorított gégével beszél; mikor sötétebb indulatot akar kife­jezni ; a hangja mintha valami cziszternából jönne. Kiejtése nem tiszta; ha patetikusan szól, a helyett o-t, r helyett h-t használ; a f-t keményen, az s-t nem egészen tisztán ejti; s azért egyes szavai (különösen indulatrohamok kifejezésénél) kissé komikusan hang­zanak, bár mindez nem feltűnően bántó. Mondatait elég értelmesen tagolja, s addig, m­íg szenvedélyt nem akar kifejezni, előadása elfogadható. Közepes temperamentum, nem minden hév, de erő nélkül. Lorrisnak nagyon vékonyka volt. Operaszínház. »Lohengrin« mai előadása egészen telt házat eredményezett, mit az opera ked­vessége mellett, főleg a kettős vendégjátéknak tulaj­donítandó. A czímszerepben Prévosty Elza szere­pében Kupfer-Berger Mila asszony lépett fel, s mind a ketten sok tapsot is arattak, noha énekük és alakításuk nem is volt minden tekintetben kifogásta­lan. A vendégművésznő, a­ki még csak nemrég a bécsi operaház egyik elsőrangú énekesnője volt, mint kiváló Wagner-énekesnő mutatta be magát, ki még most is rendelkezik mindama tulajdonokkal, melyeket Elza szerepe megkíván. Hangja főleg a közép­fekvés­ben, habár egy kissé már színtelen, tompa s nem is mindig tiszta, de felső hangjaival annál inkább tud hatni, mert van bennük intenzív drámai erő és meleg kifejezés. A legerőteljesebb együttesek felett kihatóan tud uralkodni s arczjátéka és plasztikai mozdulatai az igaz művésznőt árulják el. Emellett szép és rokon­szenves színpadi jelenés. P r é v o s t, ki a vendégmű­­vésznővel szintén olaszul énekelt (ének vagy job­ban mondva, a hangok) érvényre emelése tekin­tetében eleget tett ugyan­­a szerep dynamikus kívánalmainak, de nem hatolt be annak szel­lemébe, alakításáról nem is beszélve. Az ő Lo­­hengrinje nagyon »Troubadour« színezetű; hiány­zik belőle a lírai eszményítés, a­mit nem lehet a hangcsillogtatás nagyon is realisztikus hatá­saival pótolni. Kitűnő volt B­i­g­n­i­o, mint Tel­­ramund, ki e nehéz és sok tekintetben hálátlan sze­repét teljesen érvényre emelte. N­e­m is kifogástalan király volt. Ugyanezt mondhatjuk Takácsról is, fel a hirdető kényes ének-részét kiemelésre méltó sza­batossággal érvényesíté. Ortrud szerepét Fr e i s s i g M. k. a., az opera, ez egyik legbuzgóbb s tehetséges tagja énekelte, m­ég pedig oly drámai erővel, mely elismerést érdemel. A zenekart, Erkel Sándor ve­zényelte, megszokott biztonságával, de ma nem­ volt mindenkor szerencsés vezére némely hangszerek ke­zelőinek. Főleg a rézfúvóhangszerek gyakran ingadoz­tak és diszonáltak. A karok sem vágtak össze mindig. (1.) . A­ nemzeti színházban május 10-én Sardou »Jó barátok« csimó vígjátéka tíz betanulással és tel­jesen új szereposztással kerül szinte. A vidéki színészet sebeiről. A vidéki színészet ügyeinek elintézésére hiva­tott testület purifikálását P­u­­­s­z­k­y Károly és még mások indították meg néhány év előtt azon jelige alatt, hogy a színészet vezetésére bízott irodánál sem drágábbat, sem roszszab­­bat nem lehet találni hamarjában.Kész­séggel csatlakoztunk többen e lelkes férfiak által kitűzött elvekhez és csakugyan meg is javult némileg az adminisztráczió, miután az irodaigazgató és titkár Pulszky erélyes rendreutasításai ál­tal némileg tájékoztattak hivatalos teendőikben való eljárás módozatai felől. Az irodaszemélyzet azonban gondoskodott arról, hogy ne sokáig maradjon meg ellenőrül a pu­­rifikáló , s a legközelebbi kongresszuson ki is buk­tatták őket a tanács rendes tagjai közül azon korte­sekkel, akik évről-évre jogtalanul eszközölt utalványokkal a kongresszus után 15—20 fo­rintot kapnak kölcsön a pénztárból — hazauta­zásra ! Miután ezek évek óta egyetlen k­r­a­n­­czárt sem fizettek vissza e kortespénzből, több száz forinttal megkárosíttatotta a nyugdíjhoz csatolandó segélytőke. Ez a kiutal­vány­ozás annyival inkább sérelmes, mi­után az illető kongresszusi tagok teljes ellátást és utazást fedező pénzösszeget és napidíjakat előre szed­nek fel az általuk képviselt társulatoktól. Ezekből kiindulva jutott Breznay és Beödy kormány­­tanácsos azon gondolatra, hogy uta­zási költségeik tetszés szerinti elszá­­mításán kívül még öt-öt forint napon­kénti fáradságdíjat is felvegyenek a pénz­tárból, a­melyet azonban más szím alatt kel­lett a pénztárosnak elkönyvelnie. Az iroda kizárólag bukott igazgatók­ból szerveztetett, kiknek legnagyobb része le a könyv­vezetőig még most is adós azon nyugdíj-levonásokkal, melyeket sok év előtt levontak, melyet jogtalanul, sőt törvényellenesen maguknál tartottak és mely után soha egyetlen krajczárnyi kamatot be nem fizettek. Ki várhatná már most tőlük, hogy a nyugdíj 12—16 ezer forintnyi kiinnlevős részben már behajthatatlanná vált tőkéjét ők behajtsák. Bizony még arra sem képesek, hogy kimutassák legalább e követelések közül mennyi behajtható még. Vagy tán attól félnek, hogy a követelési névsorban az első helyeket az ő neveik foglalják el ? Ha nem ez az oka a kimutatás hiányának, hát akkor abban rejlik a baj, hogy a könyvvezető némelykor holtrészegen je­lenik meg a tanács előtt. Sőt a legutóbbi tanácsülésen igen kevésen múlt, hogy ily állapotban fel nem dönté az ott elnöklő Ribáry mi­niszteri tanácsost. Hogy ily részeges ember mennyire pontos hivatalos teendői elvégzésében arról ugyancsak a legutolsó ülés egy kínos inczidense tanúskodhatok, melyen bortól szagos szájjal egyre azt erősíté, hogy egy ötven forintos postai utalványt már néhány nap előtt el­könyvelt, holott azt elkönyveletlenül találták meg valamelyik bejegyzési könyvben hosszas keresgélés után. Két ízben károsította meg Bényei István fel­tűnően a nyugdíjalapot mereven áterőszakolt tervei­vel. Az első a háztelekvásárlás eseténél történt, melyet 6800 forintért vett meg a fővárostól és pedig oly naiv feltétellel, hogy az egyesület azon három év alatt építeni tartozik, ha pedig ezen idő alatt nem építene, úgy a fővárostól még három évi engedélyt nyerhet 500—500 frt építési halasztás czime alatt fizetendő büntetéspénz beszolgáltatása mellett. Ezen újabb három év letelte után azonban a telek föltétlenül visszaszáll a fővárosra, a­nélkül, hogy az előre befizetett összegek vagy annak kamatjai visszafizettetnének az egyesületnek, mely annyival inkább nem építhet, mi­vel pénzét mint pénzt kell kezelni törvény szerint, de jobban kamatoztathatja így egy csekélyebb jöve­delmet hozó háznál, másodszor pedig azért, mivel az amortizálásra való építkezés lehe­tősége ki van zárva a feltételek sze­rint. Többen azon véleményben vannak, hogy az irodaigazgató úr ezzel egy tanácsos fixa ideáját teste­síti meg, tekintet nélkül arra, hogy megkárosítja az egyesület vagyonát, mely szigorú rendeltetés szerint a földhitelintézet által kezelendő. Ugyancsak az irodaigazgató eszelte ki azon ter­vet, hogy B. Gy. nemzeti színházbeli színésznek egy kétezer forintos óvatott váltóját giráló Horváth Zol­tán tanácsos részére 6000 frtot utalványozza­nak ki 14 évi amortizálásra a nyug­díjra befolyó tőkéből és pedig Bényei István irodaigazgató által elfogadott váltóra. Mi­után Bényei úr teljesen el van adósodva, épp úgy, mint több irodabeli kollegája, meg nem ért­hető az a könnyelműség, me­­­y­­­ye­k e 6000 forin­tot kiutalványozták. Mert anélkül, hogy ezt Horváthra vonatkoztatni akarnék, már vannak pél­dák, melyek közé tartoznak azon elveszett ezrek, melyeket szintén ily manipulá­­czióval Csókának adtak, ki mióta ke­zébe kapta a kölcsönt, nemhogy a tő­két nem fizeti vissza, de még a kamat beküldéséről sem akar tudni semmit sem. Ily eljárás mellett persze, hogy hiába reménykedik az elagyult színész némi nyugdíjjért! E tőke nem kölcsönüzletre való s bizony egy tanácsos számára éppen nem részrehajlatlanság megszavazni! Hogy az irodaigazgató úr megnyerni szereti a tanácsosok hajlandóságát, azt több efféle adattal tud­nám igazolni, közüle csak hármat említek. Megvette dr. Várady Antal tanácsalelnöktől a »Hunok har­­czát« háromszáz forinton, bárha igen jól tudta, hogy azt a vidéki színpadokon annyival inkább nem lehet előadni, mivel költséges voltánál fogva Pesten sem adatik elő soha, megvette másodkézből Sziklay tanácsos egy fordítását ö­t­v­e­n írtért, holott a szín­házi ügynökség eredeti darabokkal is szolgál ugyan­­annyiért.Meg akarta venni egy rovancsoló bizottságbeli tanácsos mostanában a népszínházban zsúfolt házak előtt folyton szinrekerü­lő népszínművét is három­száz írtért,egy, haragos jelenetéről nevezetes gyűlés­ből félreszólítva azon mű szerzőjét, ez azonban kije­lenté, hogy ő azért csak ötven forintot kér egy szín­házi ügynökségtől és üzleti összeköttetésbe nem hajlandó lépni azon pénztárral, mely­­nek hivatalos ellenőre. Hogy ezen jogdíj­kezelés mennyire pontos, azt sejteti az, hogy egy 3 év előtt megvett és kifizetett darabról utólagosan az idén még 25 frt beküldésével pótlónyugtát kért az igazgató úr! A szinészeti tanácsnak ez idő szerint, hogy sem­mi tekintélye, hogy a levont nyugdíjak ez­A szinészegyesületi központi igazgató tanács és az iroda működése ellen közzétett vádak ügyében a szinészegyleti központi igazgató tanács ma délután redkívüli ülést tartott. Ott voltak: Ribáry József miniszteri tanácsos elnök, dr. V­á­r­a­d­i Antal és F­en­­­eki Miklós alelnökök, Pázmándy Dénes orsz. képviselő, Bercsényi Béla, László Elek, dr. Sziklay János, Lukácsy Sándor, Németh József, Ig­o­r­v­á­t­h Zoltán, Csóka Sándor, D­i­t­r­ó­i Mór, Breznay Géza, Szabó Antal igazgató ta­nácsosok és dr. Vida Jenő ügyész. A tanács mind­ama vádakra vonatkozólag, a melyek a lapokban ré­szint konkrét alakban, részint általánosságban felho­zattak, pontról pontra meghallgatta az iroda vá­dolt közegeit s azután, mint a »Hircsarnok” közli, a következő határozatot hozta: »A tanács mai rend­kívüli ülésében tüzetes tárgyalás alá vévén a fővá­rosi hírlapokban az országos színészegyesület tisztvi­selői és a tanácstagjai ellen közzétett vádakat,­­ azoknak legtöbbjét a nyert felvilágosítások folytán alaptalanoknak találva, mindazonáltal némely vádpon­tok felett teljes biztos adatok birtokában nem lévén, már az idő rövidsége miatt sem mondhatna felettük ha­tározatot; továbbá tekintetbe vévén az irodaigazga­tónak saját kérését,­­ elhatározza, hogy kebeléből egy vizsgáló bizottságot küld ki, amelynek feladatává teszi, hogy a fenforgó vádpontokat, nemkü­lönben pedig egyéb, a vizsgálat folyamán bejelentett panaszokat szigorú kutatás tárgyává tévén, lehető rö­vid idő alatt a tanácsnak véleményes jelentést tegyen. Egyszersmind a tanács a belügyminisztert megkeresi, hogy szakközegeket küldjön ki az egyesület számadá­sainak és pénzeinek átvizsgálása végett.­ A vizsgáló bizottság tagjai lettek: Pázmándy Dénes, dr. Sziklay János, Breznay Géza és mint jogta­nácsos dr. Vida Jenő. A bizottság holnap délelőtt még 11 órakor ülést tart az egyesület helyiségében. Jei évenként elvesznek a f­u­r­f­a­n­g 6­s igazgatóknál, hogy a becsapott színészek és hi­telezők hasztalan panaszkodnak a tanácsnál — annak kétségkívül legelső sorban az irodaszemélyzet képzet­lensége s az iroda­igazgató részrehajlósága az oka, ki sem felfelé, sem lefelé nem ismer tekintélyt — s fékte­len dühében hivatalbeli feljebbvalójának is egy ta­­nácsülés alkalmával szeme közé vágta azt, hogy: »hazudik.« Egy szóval: fegyelmi vizsgálat és gyökeres reform! Ez a jelszó I * Vali Béla: Törvényszéki csarnok. A tüntetések utójátéka. A műegyetem épülete előtt márczius 20-án történt tüntetések szereplői, Óváry Kálmán és társai ügyében, mint már említet­tük, május 7-én lesz a végtárgyalás hatóság elleni erőszak miatt. A vádhatározat, melynek tartalma ma jutott nyilvánosságra, lehetőleg komoly színben igyek­szik feltüntetni az ifjak »bűntettét« s a tanuk közül különös súlyt fektet a detektívek vallomásaira, míg a mentő tanukra vonatkozólag megjegyzi, hogy miután »csak a tettlegességek szünete utáni időben bírják tartózkodásukat büntetendő cselekmény elkövetésé­től igazolni­, nem voltak figyelembe vehetők. Vitriol-dráma a Szikszayban. Abszolon Júlia ügyében, a­ki kedvesét, Hansek Ferdinándot a Szikszay-vendéglőben vitriollal elcsúfította, ma hir­dették ki a másodbírósági ítéletet. A törvényszék két évi, a kir. tábla másfél évi börtönbüntetésre ítélte. Hansek Ferdinánd — mint a »Híradó* értesül — a fölött való kétségbeesésében, hogy arcza elcsúfult, öngyilkosságot követett el. Sport. A bécsi lóversenyek mai kilenczedik napjának eredménye — mint lapunknak sü­rgönyzik — a kö­vetkező : I. Eladóverseny. Péchy Andor 46. p. m. Barbar első; Wagtail második. Totalizatőr: 5:7. — II. Z­s­u­p­á­n - v­e­r­s­e­n­y. Henckl Hugó gr. Kir­ály­né­ja első; Pity-the-blind második; Galva­nic harmadik. Totalizatőr: 5:13. — III. Áprilisi verseny. Springer Gusztáv báró U­n­c­­­e M­a­n-ja első; Missy második. Tot. 5:9. — IV. Handicap. Egyedi Arthur Vőfély­e első; Samsenbacher má­sodik ; Anodyne harmadik. Tot. 5:29. — V. G­r- r­­­á­t­h- verseny. Jankovich Gyula Herrekata­­ja első; Návtelen második; Szilaj harmadik. Tot. 5:10. —­VI. Reichenaui gátverseny. Auers­perg herczeg Giardinetto-ja első; Titian máso­dik ; Acqua­viva harmadik. Tot. 5:8. — VII. Ápri­lisi akadályverseny. Streewitz hadnagy P­h­ö­­n­i­x-je első; Humorist második. Tot. 5: 6. T­áviratok, Páris, ápr. 30. (Pol. Korr.) Az a körülmény, hogy több hatalom diplomácziai képviselői távoznak Párisból a kiállítás megnyitásának nap­ján, sajnálatos módon bizonyítja, mely ballépés volt, a kiállítást a forradalom évszázados emlékével egy­be­fűzni és ezáltal Európa régi monarchiáinak jogos érzékenységét sérteni. Hága, ápr. 30. A törvényhozás teljes ülésén a m­iniszterelnök kijelente: a király egészségi ál­lapota április 7-ke óta a­n­n­y­i­r­a javult, hogy a minisztertanács az orvosok véleményének megfelelően és az államtanácscsal egyetértőleg azt indítványozza, hogy a kir­ály az uralkodást újra átveheti. Ez indítványt az osztályokhoz utasították. — Looból­­ma délután táviratilag azt jelentik, hogy a király állapota folytonosan javul. Berlin, ápr. 30. Az országgyűlés mindkét háza berekesztetett. Bern, ápr. 30. A szövetségtanács elha­tározta a Rheinfeldben letartóztatott német rendőr­ségi hivatalnok, Wohlgemuth, kiutasítását és elrendelte Lutz baseli szabómester letartóz­tatását. Róma, ápr. 30. Az egyes minisztériumokban ezélba vett megtakarítások alapján az 1889/90- évi költségvetés 141/1 millióval kedvezőbb mint a múlt évi volt. A tényleges bevételek és kiadá­sok közötti különbözet figyelembevételével a hiány jelenleg 37 millióra van előirányozva. Ehhez járul még a pénztárak 9*/s millióra tehető szükséglete, mi­által az összes hiány 46*/g millióra szaporodik. Belgrád, ápr. 30. (A P­e­s­t­i Napló távirata.) Milán exkirályt május közepe táján várják ide vissza. Innen mintegy három heti tartózkodás után Párisba megy a kiállítás megtekintésére. Párisból fürdőbe utazik. Bukarest, ápr. 30. Az »Agence Roumaine” je­lenti : A trónörökös fogadásánál a pályaudvarban az egész diplomácziai kar díszben lesz jelen. A foga­dási ünnepségek programmját falragaszokon tették közzé. Öközös Mínisztertanácskozások, Bécs, ápL S­O. (A Pesti Napló tudó­sítój­ának távirata.) A „Neue Freie Presse” holnapi száma jelenti: A közös mi­niszteri értekezleteket ma folytatták s dél­után ő Felsége elnöklete alatt a Burgban közös minisztertanács volt. Úgy látszik, hogy mindeddig nem sikerült a differencziákat a hadügyminisz­ter s a két pénzügyminiszter közt teljesen eloszlatni. A magyar minisz­terek a budget-vitának megkezdése következ­tében ma este visszautaznak Budapestre s a közelebbi napokban vissza fognak térni Bécs­­be. Az említett differencziák nem jelen­tékeny összegre vonatkoznának s a nézet­­eltérés inkább a bridgetbe való fölvétel formája fölött támadt. A hadügyi kor­mányzat jelentékenyen nagyobb összeget csak a lovasság czéljaira kíván. Minthogy a lóállomány az utolsó két évben emelve lett, ez alkalommal e fegyvernem állományának szaporításáról van szó, hogy minő formában, azt eddig nem tudni. Utalás történik azonban arra, hogy a 9 és 10. számú dsidás­ ezredek ez idő szerint nem léteznek és hogy katonai rész­ről ismételten javasolták a lovasezredek száza­dainak hatról négyre való leszállítását, viszont az ezredek számának 41-ről 62-re való fel­emelését és a tartalék századok számának megfelelő szaporítását a magasabb követelé­sektől eltekintve a hadügyi kormány követe­lései az idei előirányzat keretében fognak maradni. Rendkívüli hadügyi hitelt az idén nem fognak kérni. A múlt évi hitel túllépése 16—17 millióra tehető. Vilmos császár a munkásokért, Berlin, ápr. 30. A baleset ellen óvósze­rek általános kiállítását ma délelőtt nyi­tották meg az országos kiállítási palota Hohenzollern­­termében a császár, a császárné, Sándor herczeg és a meiningeni örökös herczeg jelenlé­tében. Ott voltak továbbá: a birodalmi és állami ha­tóságok fejei; a szövetségi meghatalmazottak; szá­mos katonai főméltóság, köztük M­o­lt­k­e gróf és Waldersee gróf vezérkari főnök, a birodalmi gyűlés és a porosz országgyűlés elnökei, a főváros képviselői, a tudományos világ számos kitűnősége, stb. R­ö­s i­c­k­a Rikhárd, a kiállítás elnöke, a vál­lalat fejlődését vázolta és felkérte a császárt, jelentse ki megnyitottnak a kiállítást. — Vil­mos császár erre felolvasta a megnyitó beszédét, melyben kiemelte, hogy örömmel üd­vözli e kiállítást, mely az ipari munka megoltalma­­zását czélozza az e hivatással járó és az új korban még növekedett veszélyek ellenében. Hathatós nyil­­vánulása ez a felebaráti szeretetnek. Majd megemlé­kezett a császár felséges nagyatyjáról, ki örökre fe­ledhetetlen érdemet szerzett, midőn mindenkit meg­győzött arról, hogy a munkások javáról gondos­kodni kötelesség. Ő maga folytatni akarja a tár­sadalmi feladatok megoldását és reméli, hogy a kiál­lítás dús áldással fog járulni Köszönetet mond a köz­reműködők mindegyikének s szolgáljon nekik elisme­résül az a tudat, hogy ők is azok közt voltak, kik azért dolgoztak, hogy megmutassák, miként lehet a munkásokat megvédeni és érdekeiket előmozdítani. Erre a császár megnyitottnak nyilvánította a kiállí­tást. Ekkor B­ö­d­i­c­k­e­r tiszteletbeli elnök mondott köszönetet a császárnak, szavait a császár és a csá­szári ház éltetésével végezve. Ezután a nemzeti him­nuszt énekelték el, mire a császár körüljárta a ki­­állítást.___________________________________ KÖZGAZDASÁG. Ipar és kereskedelem A magyar földhitelintézet 5°/0-os és 40/0 os pa­­pírértékű zálogleveleinek e hó 29-én, a kormánybiz­tos és két felügyelő bizottsági tag jelenlétében tar­tott nyilvános kisorsolása alkalmával az 5°/0-sok kö­zül 87 drb 10.000, 1827 drb 1000, 698 drb 100 frtos, a 4°/o-sak közül pedig 2 drb 10.000, 54 drb 1000 és 37 drb 100 frtost húztak ki. A kisorsolt záloglevelek lejárt kamataikkal együtt, 1889 ik évi november hó 1-én teljes névérték szerint készpénzben kifizettetnek . Budapesten az intézet pénztáránál, a magyar általános hitelbanknál Bécsben 8. M. v. Rothschild urnái, az ipar- és ke­reskedelmi hitelintézetnél. M.­Frankfurtban M. A. v. Rothschild és fiai uraknál. Brüsszelben S. Lam­bert urnái, Berlinben S. Bieichröder urnái, a Bank für Handel und Industrie czimü intézetnél, a Dis­­conto-Gesellschaft czimü intézetnél. Amsterdamban az Amsterdamsche Bank czimü intézetnél, Lippm­ann, Rosenthal Comp. uraknál. Münchenben Merck, Fink und Comp. uraknál. E záloglevelek kamatozása 1889. évi november 1-vel megszűnik. Későbbi lejáratú ka­matszelvények pedig, melyek a kisorsolt záloglevél bemutatásakor hiányzanak, annak értékéből a kifize­téskor levonatnak. A záloglevelek, leszámítolás útján, a kitűzött határidő előtt is beváltatnak. A kisor­solt és 10 év alatt be nem mutatott záloglevelek az elveszett okiratok megsemmisítésére fennálló eljárás alá esnek. A keleti vasutak megszerzése. Az osztrák-ma­gyar államvasut közös igazgatótanácsának legutóbbi ülése kapcsán az a tőzsdehír keringett, hogy a keleti vasutak megszerzésére vonatkozólag már megállapo­dás jött létre az osztrák-magyar államvasút és az osztrák hitelintézet közt. Ez a kombináczió azonban alaptalan. De a közös igazgatótanács határozatá­ból kiviláglik az, hogy a keleti vasutak átvételének terve iránt t­e­l­j­e­s a megegyezés és így a pá­risi bizottság többé nem követ ellentétes magatartást a tervvel szemben. Az is tény, hogy J­o­u­b­e­r­t Bécs­ben tartózkodása alkalmával érintkezett a pénzügyi körökkel, hogy azokat terve számára megnyerje; ér­tekezett különben az osztrák hitelintézettel is, a nél­kül azonban, hogy bármily konkrét megegyezés jött volna létre.­­ Az osztrák-magyar államvasút idei rendes közgyűlését május 31-én tartja. Az évenként ismétlődő tárgyak mellett napirendre van tűzve ama részesedési arány is, mely az igazgatótanács tagjait az üzemfölöslegből öt éven át megilleti. A részvények deponálásának végső határnapja május 16-dika. Köz­vetlenül a rendes közgyűlés után rendkívüli közgyűlés lesz, melynek tárgyát — mint már említettük — egy idegen vasút átvételére vonatkozó szerződés elfoga­dása fogja képezni, vagy esetleg meghatalmazása az igazgatótanácsnak arra, hogy a szerződést a közgyű­lés utólagos jóváhagyásának feltétele alatt meg­köthesse. Keleti kereskedelmi társaság. Konstant­in polyból táviratozzák a »Bud. Korr.«-nak. Szé­chenyi basa gr. az ide utazott magyarok körében amaz előterjesztést tette, hogy összeköttetéseinknek a kelettel való emelésére nagy társaság alakít­­tassék. Miután Széchenyi úr­ megbízásából Bo­ros­tyáni Nándor egy ily társaság alapelveit be­hatóan kifejtette és az ezzel kapcsolatos kereskedel­mi előnyöket megvilágosította, a gyülekezet egyhan­gúlag és lelkesedéssel elhatározta, hogy ez eszmét magáévá teszi. Bizottságot választottak meg, hogy Budapesten magyar-keleti társaság felállítására vo­natkozó előmunkálatokat kezdjen. E bizottság tagjai Széchenyi gr., Schweiger Márton, Weisz, a pesti kereskedelmi bank igazgatója, Szepe­ssy Gusztáv a debreczeni gőzmalom igazgatója, Schwim­mer Pál a menetjegy-iroda főnöke, Schwimmer Henrik, Borostyáni Nándor, Adler, a Gschwindt-féle szeszgyár igazgatója, Stoll Jenő lovag, Ö­r­­­e­g Lajos ügyvéd és gyáros, K­u­b­i­n­k­a L. gyáros, Kanyurszky egyet, tanár, Gutt­­m­a­n­n igazgató-tanácsos. A bizottság elhatározta, hogy e társaság védnökségének elfogadására Baross minisztert kéri fel. Tőzsdei határidők. A május-júniusi felmon­dások a budapesti gabnatőzsdén holnap kezdődnek meg. A ma délutáni forgalomban az a hír volt elter­jedve, hogy 50,000 mm. búzát fognak felmondani. Csőd a fővárosban. Moser és Luttmann buda­pesti bejegyzett kereskedő czég ellen, (üzlet VI. ker. Király­ utcza 16. szám) a budapesti kir. keresk. s váltótörvényszéknél i. é. 24085. szám alatt a csőd megnyílt. Csődbiztos Wattay Dezső törvényszéki biró, tömeggondnok Mandl Samu ügyvéd, helyettes tömeggondnok Félegyházi Elek ügyvéd. Bejelentési határidő június 18-ika, felszámolási tárgyalás július 9-ikén, csőd választmány megválasztása július 12-én. Vegyes hírek. Az országos gazdasági egyesület tejgazdasági szakosztálya ma délutáni ülésén az ártalmas k­o­r­p­a-a­n­y­a­g­o­k kérdésével foglalkozott. Az ülé­sen azt határozták, hogy felszólítják a hadsereg­­szállítási szövetkezetet, foglalkoznék be­hatóan a hamisítatlan korpa szállításának kérdésé­vel és esetleg tegyen erre vonatkozólag ajánlatot a gazdáknak. A főváros regále kártalanítási igényeit e hó 27-én jelentette be T­o­­­d­y főügyész a kir. adófelügyelőnél. A bejelentési okirat számos melléklettel van fölsze­relve. A főváros ez igényének az adófelügyelőség előtt való képviseletével a nevezett főügyészen kívül M­a­­t­u­s­k­a tanácsnok, L am­p 1 főszámvevő és F­eny­ves­s­y Adolf főv. bizottsági tag bízattak meg. A­ budapesti gabonataxisddról. A délután folyamán lanyha volt az irányzat. Az árfolyamok következőleg alakultak : B­u­z­a tavaszra 6.76 pénz, 6.77 áru ; b­u­z­a őszre 7.15 pénz, 7.16 áru ; tengeri május—júniusra 4­77 pénz, 4.78 áru; ten­geri július—augusztusra 4.98 pénz, 4.94 áru; zab őszre 5.84 pénz,­5.36 áru. A budapesti értéktőzsdei­ 61. A délután folyamán az árfolyamok követke­zőleg alakultak : osztrák hitelrészv. 299.50—299.20 írton, magyar hitelrészvény 309.25 frton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 108.021/,—102 85 írton, magyar 5 százalékos papírjáradék 96.96 írton. Az esti tőzsde zárlatai ezek : osztrák hitelrész­­vény 299.10 írton, magyar hitelrészvény 309.50 írton, ma­gyar 4 százalékos aranyjáradék 102 80—102.87­/, írton, ma­gyar 5 százalékos papirjáradék 97.— írton. Fővárosi színházak. Nemzeti színház. ÉM bérlet 106 sz. Horf béri. 1. sz. Május 1-én: A JÓSLAT. A gróf Teleki-alapítványból 100 arany pályadijjal jutalma­zott eredeti vígjáték 5 felv. Irta Csiky Gergely. Zenéjét szerzette Állaga Géza. Kezdete 7 órakor. U­j Romeo. Eredeti ballet 1 felv. Írták Steiger E. és Sztojanovics .1. Betanította Hazzant­ni L. Végig: Bécsi keringő. Ballet 8 képben. Szövegét irta Frappart Lajos és Gaul F. Ze­néjét összeállította Bayer J. Kezdete 7 órakor. M. kir. operaház. 5. bérleteimet. 1. bérletszünet. Május 1-én: A babatündér. Népszínház. Május 1-én : A bornevillei harangok.­átványos ballet 1 felv. tízer­­sid­e Hassreiter és Gaul. Zené­jét irta Bayer. Regényes operette 4 felv. Ze­néjét szerzette R. Planquett Kezdete */18 órakor. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL Nyílt tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem a alakjáért nem felelős a szerkesztőség). Ur. HIEHÉR LA­JOS gyakorló orvos 529 gyft- átköltözött VIII. ker., zerge utcza 86. sz. "om M­arilla völgyi MAGASLATI GYÓGYHELY Oravitza mellett, HIDEGVÍZ­­BELÉLEGZÉSI-és S­A­V­Ó G­YÓGYINTÉZET. Pompás fekvése, portól ment levegője, fenyvesektől borított hegy­­lánczolata, enyhe éghajlata folytán, M­E­L L- és IDEGBETEGEK számára , 5£ megnyittatik május 25-én. Kifogástalan kényelem az összes vasutakon, mérsékelt árak. Leszállított áru fürd­ő-é­v­a­d-j­egyek. Egy újonan felépített második fürdő-szálloda által min­den lakáshiány kikerültetétt. Közelebbi tudósításokat szolgáltat 524 Dr. Hoffersreieis. Helyiség-változtatás. Van szerencsém igen tisztelt megrendelőimnek szíves tudo­mására h­ozni, hogy a már 22 év óta fönnálló CSIPKE- és VEGYI TISZTÍTÓ INTÉZETEMET, házlerombolás következtében, folyó évi május hé­l­től váczi-utcza 20-ik számú házból PT* IV. ker., Ferencziek-tere 4. szám alá helyezem át és ezenkívül a tisztelt megrendelőim kényelme végett, VI., Andrássy-Ut 16. szám alatt levő fiókintézetem mellé, IV. ker., váczi­ utcza 12. szám alatt, szintén május hó 1-től még egy felvételi irodát nyitok. Intézetem nagy kiterjedése és a nevezett fióktelepek alapí­tása által azon kellemes helyzetben leszek, hogy az igen tisz­telt közönség követelményeinek minden tekintetben teljesen megfelelhetek. 520 Irántam tanúsított becses bizalmát jövőre is kérve, maradok kiváló tisztelettel X.OHR MÁRIA azelőtti KrOftfu­SZ, (Magyar Selters.) Hazai és külföldi orvosi tekintélyek, Seltersi-Glei­­chenbergi vizek helyett legjobb eredménynyel alkal­mazzák; tüdő-, gége- és a gyomor hurutos­ bántalmainál, továbbá praeservativ­ gyógy­­szernek bizonyult legközelebb Trieszt, Fiume és hazánkban a Leuféra megbetegedés ellen. Borral használva kiterjedt kedveltségnek örvend. Kizárólagos ír­­ - , s m. kir. is szerb kir. fér­aktár Meskuty L.f?Ajrsss!Az ügy szintén kapható minden gyógyszertárban, fű­szerkereskedésben és vendéglőkben. 486

Next