Pesti Napló, 1889. augusztus (40. évfolyam, 209-239. szám)

1889-08-01 / 209. szám

Központi szálloda Budapesten, Kerepesi-út és Rottenbiller-utcza sarkán (a kÖZD. pálfadzat átellenében). Iff' Megnyitás augusztus 1-én. ^ Van szerencsénk a mélyen tisztelt utazó közönség becses figyelmébe­jánlani ezen újonnan épült szállodát, mely minden igényt kielégítő é­s kényelmes modern berendezéssel, 70 szobával, fürdővel, villamos világítással, személytől, húzóval (Vhft) minden emeletre van ellátva s a legmérsékeltebb szobaáraink jegyzéke minden szobába ki van függesztve. Előnyön fekvésénél fogva a Központi szálloda a legélénkebb közlekedési ponton van, a közúti vaspálya megálló­helye előtt, két perc­­­nyire a központi pályaudvar 45. ellenében, minélfogva kocsi használása nem szükséges oda megérkezés vagy elutazáskor, a város minden irányában pedig olcsó társaskocsi­közlekedés van. Ezenkívül szállodánk Budapest legegészségesebb pontján fekszik, gyö­nyörű kilátással a városligetre. Midőn még kávéházunkat és vendéglőnket ajánljuk a t. utazó közönség figyelmébe, előre is biztosítva tiszta jó italoknak és izes ételeknek gondos kiszolgál­tatásáról s igyekezni fogunk jó hírnevünket, melylyel mint vendéglősök bírunk, jövőre is t. vendégeink megelégedése által fenntartani. (1763) Budapest, 1889. julius hóban. Mély­ tisztelettel Bucher és Hellrngs szállodások. „THE GRESHAM“ életbiztositó-társaság Londonban. FAIRBANKSMERLEGEK. SUT Az egész világon a legtökéletesebbnek elismert mérleg-szerkezetek. “Ve A szabadalmazott Fairbank­-mérlegek «százados rendszerűek, rendkívül ér­zék­tülyel és tolósulyival vannak ellátva. Tartósság, pontosság és könnyű kezelé­süknél fogva az összes világkiállításokon első díjat nyert 19* legkitűnőbb mérlegek. "^8® A jutányos árakban — melyek súlyokkal számított tizedes mérlegek árainál nem magasabbak — a hitelesítés, csomagolás és vasútra való feladás költségei­ben foglaltatnak. Gazdasági erekér- és zsákmérlegeink, vala­mint marhamérlegeink a legkedveltebb mérleg-szerkezetek. Gyártásunk állam­i felügyelet alatt áll. Czim: Osztr.-magyar FAIRBANKS-TÁRSASÁG mérleg- és gépgyára, John Block vezérigazgató. BUDAPEST, Andrássy­ út 12.­­ Gyár: ÚJPEST, K.-MEGYER. (1779) Á r J é g yV é le k e 1 ém tel világosi tó­­nal szolgál készségesen a központi Iroda.­­ Ajánlati felhívás Budapest főváros kölcsönére. Budapest főváros közönsége azon 25 millió 0. é. frtnyi kölcsönből, melynek felvételét a törvényhatóság a f. évi február hó 13-án 187. sz. a. kelt közgyűlési határozatával elhatározta és a nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter ur f. évi július hó 3-án 42749. sz. a. kelt leiratával engedélyezte, egyelőre 20 millió 0. é. forintnyi kölcsönt kiván conversióra és beruházási czélokra felvenni. A kölcsön évi 4, azaz négy százalék kamatfizetés mellett 50 azaz ötven év alatt lesz törlesztendő, a kölcsönművelet, nemkülönben a kamat- és tőkefizetés teljesen bélyeg- és adómentes. Budapest főváros tanácsa a törvényhatósági bizottság f. é. június 19-én 688.­­ sz. a., kelt közgy. határozata alapján ezennel felhívja mindazokat, kik p­p.p kői­ PETR­ITSCH-féle leány­tan- és nevelő-intézet (XVII. iskolaév 1889-00.) BÉCS, VT., Weltgasse 43. (a Mariahilferstrasse mellett). Gyermekkert, — ötosztályu népiskola, — háromosztályu polgári — ötosztályu népiskola, —­ háromosztályu iskola, — két évi önképző tanfolyam. NEVELŐINTÉZE­T. Intézeti kerthelyiség. — Zene «*8 tánczoktatás. Társalgási nyelv :­­ francsia. Felvitelek naponta. Értekezési órák . 4-től 7-ig. Levél­beli­­ megkeresésekre készséggel adatik válasz. — Értesítések kívánatra ingyen és bérmentve. (1810) Államérvényes bizonyítványok. A ZÓNATARIFÁÉ 5 kr drbja és 10 kr. könyvecske alakban kapható X.ABÁTH és TÁRSÁNÁL, Budapest, Andrássy-út 41. szám. Nagybani eladásnál megfelelő árengedés. (1818) IkCsLg'Szeu E , ikdLrálsz­ dHaaaa.vas-u.tff^e.. áillajacxTr©,s­u.ten 3.. Üzletvezetőség Szegeden. 14456. szám. P­ályázat* A m. kir. államvasutak szegedi pályaudvarán folyó évi szeptember hó 30-án megüresedő ven­déglői üzletnek bérletére ezennel nyilvános pályázat nyittatik. —Felhivatnak ennélfogva mindazok, kik az említett üzletet bérbe venni kívánják, hogy szabály­szerűen bélyegzett s kellő bizonyítványokkal felszerelt ajánlatukat a m. kir. államvasutak szegedi üzletveze­­tőségéhez sürgősen nyújtsák be. A bérleti feltételek nevezett üzletvezetőség III. (forgalmi) osztályában tudhatók meg. Szeged, 1889. évi julius hó 17-én. Az üzletvezetőség. Cs. kir. szab. ruganyos-sérvki­ti. POUTZER-tel, biztonsági övvel és sérvédővel, melyekkel már ezreket gyógyítottak. Kívánatra szántó, köszönet nyilvánítások betekintésre szolgálatra állanak. A Pol­tzer-féle sérvkötő, melynél a legkisebb pelota sem engedi a sérv kicsúszását, sőt, gyógyulást, tesz lehetővé és urak, hölgyek, valamint gyermekek által éjjel nappal viselhető s a csipőrölt lecsúszás teljesen ki van zárva- Meg­rendelésnél kérem a test körméretét és megjelölést, hogy a sérv a jobb, bal vagy kettősoldalú. Árak : egyoldalú 6— 10 firt, kettős 10—16 firt gyermekek a fele. Nagy raktár Mindennemű angol és franczia aczélsérvkörök, hát­­egyenes tartók, azülegen végtagok, b­rigatennők és minden betegápoláshoz szükséges czikkek. Különösen figyelmeztetem a enspeneoriumokra azarva abőr és gumiból, melyek a tágulást megakadályozzák, valamint a raganyon vaakötő és köldök­sérvköte­­ékeimre megrendeléseket utánvét mellett elfogad POLITZER MÓR, (hm) cs. k. szab. sérvkötőkészitő,Budapest,Deák­ Ferenc-u. Valódi franczia és amerikai gummi óvszerek (p­aeservativ) tuczaton­­ként 8, 4, 5 ás 6 trt. Női különlegességek tuczatonként 4 frt. 1890. szám, 12-ik oszt. 1889. ------------------------Hird­ettr m.éntr.------------------------------­A cs. kir. közös hadügyminisztérium szándékozik a szükségelt 6,570 lovassági lótakarót 1889-ik évre, a ruházati intézeteknél elfekvő 1889-ik évi uj minta szerinti minőségek és méretek után általános pályá­zat utján biztosítni és írásbeli ajánlatok benyújtása czéljából ezennel nyilvános felhívást bocsát ki. 1. Ezen gyapjunemekből szállitandók: lótakarók az 1. számú ruharaktárba Brünnben . . ................................................................... 1,250 a 2. » » Budapesten................................................................. 4,020 » 3. » » Gráczban.......................................................................... 680 » 4. » » Kaiser-Ebersdorfban.............................................. ■ ■ 620 Összesen . . 6,570 A szállításnak kötelezetlen, az ajánlatban pontosan megjelölendő részletekben akként kell történnie, hogy az utolsó részlet 1890. évi márczius végéig elszállítva legyen. 2. A lovassági lótakarók minőségére nézve következő feltételek mérvadók: A lovassági lótakarók jó válogatott és tisztított erdélyi vagy bánáti Zigaia gyapjúból készítendők, kettős kötetben 4 nyéllel szövendők, puhán és lágyan a fogásban, nem bogos, hanem egyenletes fonattal, jól és egyaránt megnemezelve és mindkét oldalon egészen egyaránt felborzaszt­andók. A láncznak fonalszáma, kivéve a bordára való vastag szélfonalnak, legalább 1400 legyen. A bordák 4—4 erős szélfonal által képzendők, melynek mindegyike 4 egyszerű, ugyanazon minőségű fonalból állon, mint a láncz. A lótakarók legcsekélyebb súlya 4,2 kg., legnagyobb súlya 4­7 kg., hossza 230—235 cm., szélessége 145—150 cm. legyen. A lovassági takarók­ készitésére oly gyapjú használandó, mely élő és egészséges juhoktól származik. Dög, tímár és műgyapjak a takaró anyagok készítésénél a feldolgozásból kizáratnak. 3. A további minőségi-, vizsgálati-, átvételi és egyéb részletes feltételek a feltételi füzetekben láthatók, melyek ezen szállításra nézve valamennyi hadtest (katonai pa­rancsnokság) biztosságánál, a brünni, budapesti, gráczi, kaiser-ebersdorfi és gyulafehér­vári ruha­intézeteknél, a kereskedelmi múzeumnál mindenki által megtekinthetők. Ezen feltételi füzetek egyszersmind a hadtest (katonai parancsnokság) biztosságainál, nyom­tatott ivenként négy kraj­er árjával kaphatók. 4. Az ajánlati tárgyalás 1889. évi augusztus 30-án a közös hadügyminisztériumnál fog végbevitetni. Ennél csak jóhitelü, teljesítő képességgel biró egyének ajánlatai fognak tekintetbe vétetni, kik a megajánlott czikkeket saját maguk gyáraiban készítik. Alkuszok, meg oly egyének, kik az osztr­ák-magyar birodalomban nem élvezik az állampolgári jogot, a szállítástól elvileg kizárva vannak. A közös hadügyminisztérium egyébiránt fentartja magának, hogy az ajánlók közül maga választ. 5. A közös hadügyminisztérium által még eddig nem ismert, a lovassági lótakarók készítésére vonat­kozó pályázóknak intézkedniük kell, hogy az illetékes kereskedelmi és iparkamarától, illetőleg ha ezégjük a kereskedelmi lajstromba beigtatva nincsen, Ausztriában az illetékes I. fokú politikai hatóságoktól, Magyar­honban pedig az illető gazdászati kerületi egylettől egy, a jóhitelű és teljesítő képességüket igazoló s 50 kros bélyeggel ellátott bizonyítvány, a cs. kir. közös hadügyi minisztériumhoz, közvetlen és annak idejében beküldessék. Az erre vonatkozó, a jelzett helyeken benyújtandó kérvényre, melyen a név, üzletág, lakhely, a szállítmány mennyisége és minősége megemlítve legyen, a pályázóknak egy végzés fog kiállíttatni, mely az ajánlathoz melléklendő. 6. Az ajánlat a mellékelt minta szerint készítendő. 7. Az ajánlattal egyszersmind a letéti bizonyítvány valamely katonai pénztárnál vagy katonai fizetőhelynél letett bánatpénzről (lásd a mellékelt mintát) egy külön és lepecsételt borítékban beküldendő. A bánatpénz, az ajánló­­ czikk után esedékes árértéknek öt százalékából áll. Ugyanez, ha a pályázó az ajánlatot elnyerné, a szállítási érték 10 százalékára (biztosíték) emelendő. 8. A bánatpénz letétele, ennek minősége megnevezése mellett (készpénz, értékpapírok, okmányok) az ajánlatban megemlítendő. 9. Az ajánlatoknak az 5-ik pont alatt említett végzéssel, a letett bánatpénz iránt külön beadandó bizonyítványokkal, közvetlen és legkésőbb 1889. évi augusztus 30-án d. e. 10 óráig a közös hadügyminisztérium iktató hivatalába kell beérkezniök. 10. Hiányos, érthetetlen és a hirdetménynek illetőleg feltételi füzeteknek meg nem felelő ajánlatok tekintetbevétel nélkül maradnak. Bécs, 1889. évi julius 18-án. Ajánlati minta» (60 kros bélyeg). Ajánlat lovassági lótakarók szállítására. Eu N. N. (város, kerület vagy vármegye, országi) lakos ezennel kinyilatkoztatom, hogy a leadási raktárnál elfekvő 1889-ik évi új minta szerinti minőségű és méretű.........darab lovassági lótakarót............... frt.... kr.........azaz.............forint...............krajczárért.............-ig szerződésileg szállítói hajlandó vagyok. A beszállítás az I. ruharaktárnál történik. Midőn ezennel kinyilatkoztatom, hogy az ezen szállításra vonatkozó feltételi füzetet a . . .. hadtest biztosságnál megtekintettem és megértettem, kötelezem magamat a lovassági lótakarókat, a feltételi füzet és hirdetményben előírt mindennemű feltételek pontos betartásával...........-ig.........havi részletekben akként szállítói, hogy az első részlet .... végéig, az utolsó részlet. . . -ig beszállítva legyen. Az ebbeli ígéretem pontos betartására kereskedem az 5 százalékos...........frtnyi bánatpénzzel, m­eg áll.............(értékpapír, készpénz, okmányokból sat.) és mely.............frt..........kr. szállítási értéknek megfe­lel s a külön boríték alatt egyidejűleg beküldött letétbizonyitvány szerint az I. katonai pénztárnál (fizető­hely) letétetett. A kereskedelmi és iparkamara (1. fokú politikai hatóság sat.) által kiállított végzés, a jóhitelű és teljesítő képességi bizonyítvány elnyerése czéljából benyújtott kérvényre mellékelve van. N, 1889 évi................n. N. N. az ajonló sajátkezű aláírása. _________ Boríték minta az ajánlathoz: A cs. kir közös hadügyminisztériumnak Bécsben.­y. N. ajánlata lovassági lótakarók szállítására._____________________________________ Boríték minta a bánatpénzhez: A cs. kir. közös hadügyminisztériumnak Letétbizonyitvány.........fztró­. B­é­c­s b­e u. (készpénz, értékpapírok, okmányokban). N. N. ajánlatához lovassági lótakarók szállítására. (1808)_____ csen kötésére vállalkozni kivánnak, miszerint a már megállapított feltételek alap­ján ebbeli ajánlatukat a kölcsön névszerinti összege után 5°/0 bánatpénzzel fel­szerelve és lepecsételve 1889. évi szeptember h­ó 2-án, legfeljebb déli 12 óráig Budapesten, IV. ker., régi városház I. emeletén 30. ajtószám alatt Viola Imre tanácsu k úr kezéhez benyújtani szíveskedjenek. A részletes feltételek, nemkülönben a kibocsájtandó részkötvények mintája f. évi augusztus hó 2-tól fogva időközileg a IV. ker. Lipót­ utcza 32. sz. a. fekvő újvárosház III. em. 27. sz. a. Viola Imre tanácsnok úrnál naponkint 8—10 óra között külön példányban megkaphatok s kívánatra megküldetnek. A bánatpénzt legkésőbb f. évi szeptember hó 1-én déli 12 óráig a fővárosi központi pénztárnál IV. ker., régi városház I. em. kell letenni s a letéti nyugtát vagy annak hiteles másolatát az ajánlathoz csatolni, — ezenkivül a kibocsájtandó részkötvénynek és a feltételeknek aláirt példányát szintén az ajánlathoz kell mellékelni. Ajánlatok csak az egész 20 millió forintnyi kölcsönösszegre téve fogadtat­nak el, s a fenti határidő letelte után ajánlatok el nem fogadtatnak s az ilyenek, valamint azok, melyek a biztosítékról szóló letéti nyugtával és aláírt feltételekkel és kötvénymintával ellátva nincsenek, semmi szin alatt figyelembe nem vétetnek Budapesten, 1889. évi julius hó 18-án. (1800) A fővárosi tanács, 714. szám. HIRDETMÉNY. A kenyér- és zabszükséglet biztosítása czéljából Szombathelyen a cs. kir. csapatok megérkezése napjától (körülbelül f. é. október 15-től) 1890. évi deczem­­ber 31-ig a Sopron, 1889. évi junius 30-tól keltezett 615. számú hirdetményben felvett összes feltételek fentartásával 1889. évi augusztus 22-én, délelőtt 9 órakor a polgármesteri hivatalban Szombathelyen nyilvános biztosítási tár­gyalás fog tartatni. A napi szükséglet lesz körülbelül: 1030 adag kenyér 840 grammal, 58 » zab 3360 » i összesen 15 hónapra körülbelül 904 » » 4200 » i 18,000 métermázsa. Ezen tárgyalásnál kizárólagosan ötven krajczáros bélyeggel ellátott írás­beli ajánlatok fogadtatnak el. Az ajánlatok toendak : } J ffiTM .SAgSA A bánatpénz tesz: } \ ** jj“£ “J® Minden ajánlattevőnek határozottan kell nyilatkoznia, hogy ezen tárgya­lásra előkészített feltételi füzetben foglalt feltételeknek magát aláveti. A bővebbi feltételek naponkint a soproni cs. kir. hadélelmezési raktárnál betekinthetők, hol is ezen tárgyalásra Sopron, 1889. évi julius 30-tól keltezett két összhangzó példányban kiállított bérletfeltételi füzet kitéve van. Sopron, 1889. évi július 30-án. (1816) Cs. kir. hadélelmezési raktár. jk/­a,g.37-sir 3sixán.3Ti­saismno-TTSievitaJiE.. Hirdetmény 50247/CH. szám. Berlinből-Soroksárra útirány előírása nélkül feladott és a magyar fegyver­­gyár részére rendelt gépekre, gépalkatrészek, vasáru és aczélárukra folyó évi augusztus hó 1-től visszavonásig, legkésőbb azonban f. év végéig vissztérítés útján és pedig az eredeti fuvarlevelek alapján, melyek legkésőbb jövő év márczius hó végéig beterjesztendők, következő díjtételek nyernek alkalmazást. Gépek vasból Gépalkatrészekre vasáruk­r és aczelárukra Szállítólevél és kocsinként szállítólevél és kocsinként "Viszonylat tetez. szer.­ 5000 10,000 telsz. szer. 5000 10,000 pennyiság] kg. kg. mennyiség kg. kg. Feladása esetén m­árka 100 kgkért B­rlin—Soroksár 7.40 5.06 4.81 6.33 * 30 4.17 Budapest, 1889. julius hóban. A m. kir. állam­ve­luták igazgatásába egyszersmind az érdekelt vasutak nevében. 60,517,/CII. szám. Hirdetmény. A mint már korábban közzététetett, f. évi augusztus hó­t-én a m. kir. államvasutak összes vonalain (ide értve az államosított magyar nyugoti vasút magyar vonalait és a budapest­­pécsi vasutat), továbbá a csáktornya-zágrábi (zágoriai) vasúton, a magyar északkeleti vasúton (ide értve az államosított magyar gácsországi vasút magyar vonalát, valamint a munkács-besz­­kidi vonalat), végre a kassa-oderbergi vasút magyar vonalain és a számos völgyi vasúton (az utóbbi két vasúton azonban csak az előbb említett vasutakkal való közvetlen forgalomban) sze­mélyek és podgyász szállítására új díjszabások lépnek életbe. Az ezen díjszabásokban foglalt határozmányok mikénti alkalmazására nézve a t. utazó közönség különösen a következőkre figyelmeztetik. 1. A szomszédos forgalmi jegyek csakis tényleg a forgalmi díjszabásban megjelölt szerv­­uzódállomások között teendő utazásokra használhatók, ennélfogva azokat valamely hosz­­szabb utazásra költségeinek részbeni fedeze­ére használni nem szabad, minthogy ezen jegyek árai csakis tekintettel a tisztán helyi forgalomra állapíttatik m­eg. Az esetben tehát, ha megállapíttatnék, hogy valamely utas szomszédos forgalmi jegyekkel ugyanazon vonattal állomásról állomásr­a nagyobb távolságokra utazik,vagy hogyha az útnak egy részén a szomszédos forgalom, másik részén pedig a távolsági forgalom I—XIII.vonalszakaszának valamely jegyét használja, jegye érvénytelennek tekintetik és bevonatik, tőle pedig az üzlet­­­szabályzat 14. §-a értelmében azon állomástól, melyen a vonatra felszállt és ha ezen állomás nyomban kétségtelenül meg nem állapítható, a vonat által megtett egész út hosszára eső rendes menetdíj kétszerese, de legalább 3 frt 60 fr illetve a zagoriai vasúton 3 frt szedetik be. Szárny- vagy me­lékvonalakra és viszont történő utazásokhoz azok a közvetlen csatla­kozó vonattal történnek, szintén egy h­uzamban való utazásnak tekintetik. E szerint tehát nem szabad p. o. Gyöngyösről Budapestre szándékolt utazásnál Gyöngyös­ről V.­Györkre szomszédos forgalmú és onnan a közvetlen csatlakozó vonattal távolsági for­galmú VI. vonalszakaszú jegygyel Budapestre utazni. Ha azonban valaki valamely állomáson kiszáll és útját ugyanazon irányban valamely későbbi vonattal folytatja, a továbbutazáshoz bármely távolsági forgalmú, vagy azon állomás­nak szomszédos forgalmában, a­melyen a másik vonatra felszállt, megint csak szomszédos for­galmú jegyet használhat. Meg van engedve továbbá, hogy ha valaki a 60 kros illetve a zagoriai vasúton az 50 kros pótilletéket megfizeti, hogy a továbbutazáshoz ismét szomszédos forgalmú jegyet használ­jon illetve, hogy annak illetékét utánfizetésként leróvhassa. Természetesen, hogy ha az utas valamely távolsági forgalomba tartozó állomásra u­szik tovább, a­kkor általa a megfelelő távol­sági vonalszakasz illetéke fizetendő. Figyelmeztetik a t. közönség egyúttal, hogy a szomszédos forgalmú menetjegyek a közön­ség kényelme érdekében oly szöveggel láttattak el, hogy azok úgy az illető állomásról a szom­szédos vonalszakasz állomásaira, valamint viszont való utazásra is használhatók, továbbá, hogy ezen jegyeket nem kell a személypénztáraknál lebélyegzés végett felmutatni, így tehát az elutazásnál a visszautazásra szóló jegy, vagyis mindjárt két jegy váltható, mi­által a vis­zauta­­zásnál azon kellemetlenség, hogy az utas újólag a pénztárhoz forduljon, elesik. Tudomására hozatik továbbá, hogy úgy a személypénztáraknál, mint a nagyobb váro­sokban fennálló menetjegy-irodákban a szomszédos forgalmú jegyekből egyszerre tíz darab is váltható és hogy ezen jegyek, valamint a Budapest környékével való forgalomban kiadandó jegyfüzetek jegyei mindaddig érvényesek, mig azokkal utazás nem történik. A t. ez. utazó közönségnek saját érdekében ajánltatik, hogy a jegyeknek nagyobb részben egyszerre való vá­­hatását főkép vasár- és ünnepnapi kirándulásoknál vegye igénybe, különösen azért is, hogy az ily napokon előfordulni szokott nagyobb tolongásnál a többszöri jegyváltástól megkíméltessék. 2. A díjszabásnak a jegykiadásra be nem rendezett megállóhelyekre vonatkozó határoz­­mányai olykor értelmezendők, hogy az ily megállóhelytől a legközelebbi render­állomásig vagy jegykiadásra berendezett legközelebbi megállóhelyig térj­dő vonal úgy a szom­szé­dos, mint a távolsági forgalomban a jegy árába be nem számíttatik, így P. o. a közvetlenül Rimaszombat előtt fekvő Jánosi megállóhelytől Rimaszombaton túl fekvő valamely állomásra és viszont való utazás esetében az illetékek mindig csak Rima­szombattól, illetve csak odáig számíttatnak. 3. Minden jegy csakis a legrövidebb útirányon át használható. Megengedtetik azonban, hogy párhuzamos és a távolság tekintetében egymástól lénye­gesen el nem térő vonalaknál, de csak XIV. vonalszakaszú jegygyel, a hosszabb vonal is hasz­náltassák az esetben, ha a hosszabb vonalon a vonatok az utazásra nézve kedvezőbben, azaz vagy gyorsabban, vagy alkalmasabb időben közlekednek, így p. o. Predealról Budapestre az utazás úgy az aradi, mint a 15 kilométerrel hosszabb nagyváradi útirányon át történhetik. Az azonban már nem engedtetik meg, hogy valaki B.-Brodról Aradra, XIV. vonalszaka­sza jeg­­gyel közben, vagyis p. o. Szabadka—Csaba—Szolnok—Hatvan—Fülek—Miskolcz — P.­Ladány—Kocsárd— Tövis —Piskin át utazzék. Megjegyeztetik egyébiránt, hogy a jegyek egyáltalában az utazás megkezdésétől szá­mítva csak 48 óráig érvényesek, mely idő különben elégséges arra, hogy valaki az ország egyik határától a másikig utazhassák. 4. A díjszabásban foglalt azon határozmány, hogy a távolsági forgalomba tartozó vi­szonylatok mindenkor csak Budapestig és Budapesttől számíttatnak, úgy, hogy Budapesten túl fekvő állomásokra való utazásoknál egyfelől az azon túl terjedő vonalak külön-külön szakasz­nak tekintetnek, mihez képest a kiinduló állomástól Budapestig és Budapesttől a rendelt tési állomásig külön-külön szakaszjegyek váltandók — csak akkor és annyiban alkalmazhatik, a­mennyiben az utazásnak természetszerűm, vagyis az útirány rövidebb voltánál fogva Budapest­­személypály­audvaron, Bpest-Ferenczvároson, vagy Bpest-Kelenföldön át kell történni, így p. o. nem alkalmaztatok ezen határozm­ány Ruttkáról Predeálra, Szolnokon, vagy pedig Rendéről Pénteire Rákoson át történő utazásoknál, mivel­­e visztonylatokban­­Budapestet— érinteni nem kell. — Ellenben nem engedtetik meg, hogy oly viszonylatokban, melyekben az utazásnak ter­mészetszerűen Budapesten át kell történni, Budapest kikerültessék, így p. o. nem engedtetik meg, hogy valaki egy XIV. vonalszakaszu jegygyel Zimony­­ból Ruttkára, Szabadka-Csaba-Szolnok-Hatvanon át utazzék. 5. Különböző kocsiosztályra, vagy vonatnentre combinált jegyek, a helyi forgalomban a vonalszakaszu rendszer természetéből kifolyólag ki nem adhatók, ennélfogva az esetben, ha valamely utas különböző kocsiosztályban, vagy különböző nemű vonattal közvetlen jegygyel akar rendeltetési helyére utazni, általa a beutazandó egész vonalra a használni szándékolt leg­drágább kocsiosztálynak, illetve vonatnemnek megfelelő jegyet tartozik váltani. Így P. o. ha valaki Selymeczbányáról G.-Berzenczére vegyes vonattal, G.-Berzenczéről Fülekre gyorsvonattal és Fülekről Feledre személyvonattal közvetlen menetjegygyel akarna utazni, akkor általa Selmeczbányán­ gyorsvonatú VM-ik vonalszakasza jegy váltandó, és pedig ha G.-Berzenczéről az I. oszt.-ban akar utazni, már Selmeczen I. oszt. jegyet kell váltania, ha­bár a Selmecz G.-Berzenczei vonalon első oszt. kocsik nem közlekednek. Figyelmeztetik azonban a t. ez. utazóközönség, hogy oly esetekben, midőn a gyorsvonat csak kisebb távolságra, a hozzá csatlakozó személyvonat pedig nagyobb távolságra vétetik igénybe, akkor az utazás olcsóbb, ha az indulási állom­áson csak azon állomásig változik menet­jegy, ahol a vonatnem vagy osztály megváltozik és ezen állomáson újra váltotik a tovább­utazásra szükséges menetjegy, így p. o. ha valaki B.-Hunyadról Tövisig akként kíván utazni, hogy B.-Hunyadról Ko­lozsvárig a gyors- és onnét Tövisig a személyvonatot használná, akkor közvetlen jegy váltása esetén az I. oszt.-ban 6 frtot, a II. osztályban 5 frtot és a III. osztályban 3 frtot fizetne, míg ha B.­Hunyadról Kolozsvárig gyorsvonatú, ott pedig kiszállván, Medgyesig személy­vonata je­gyet vált, akkor összesen csak 5 frt 30, 4 frt 30, illet. 2 frt 65 fr fizetendő. Megjegyeztetik azonban, hogy ily kétszeres jegyváltás csak akkor történhetik, ha azon közbeveső állomáson, amelyen új jegy váltandó, azt a vonat tartózkodási ideje megengedi, mert az esetben, ha a továbbutazásra szükséges jegy a kalauznál változik, akkor a továbbutazásra szóló jegy árán kívül még 60 kr, illetve a zagoriai vasúton 50 kr pótilleték fizetendő. Ezen intézkedés azért mutatkozik szükségesnek, nehogy a kalauzok a vonaton eszköz­­lendő gyakori jegyváltás által annyira vétessenek igénybe, hogy a vonat biztonságára vonat­kozó teendőiktől túlságos módon elvonassanak. 6. Hasonló okból személy, omnibus vagy vegyesvonatokra érvényes jegygyel a gyors­vonatot még a különbözet ráfizetése mellett sem szabad használni. Azon esetben tehát, ha valamely utas személy-, omnibus- vagy vegyesvonatú jegygyel mégis — habár a kalauznál történő előzetes bejelentés mellett is — a gyorsvonatra felszáll, akkor jegye érvénytelennek tekintetik és bevonatik, azonkivül pedig tőle azon állomástól, a­hon­nan a gyorsvonatot használta, az illető rendeltetési állomásig járó illeték és azonkívül még 60 kr illetve a zagoriai vasúton 50 kr pótilleték beszedik. 7. Ha valamely utas alacsonyabb kocsiosztályból útközben magasabb kocsiosztályba száll­t , és azt a kalauznak azonnal bejelentette akkor azon állomástól, a­honnan a magasabb kocsiosztályt használta a két kocsiosztály közti illetékesn­ek az illető rendeltetési állomásig járó különbletét és azonkívül még 60 kr, illetve a zagoriai vasúton 50 kr pótilletéket tartozik megfizetni. 8. Az utazás a helyesen használt útvonalon fekvő állomások, illetve megállóhelyek bármelyikén egyszer megszakítható, i­y­ esetben azonban a jegy, továbbutazásra való érvénye­sítése vég­et, a vonat elhagyása után azonnal az illető állomás főnökének illetve megállóhely vezetőjének bemutatandó. Ily utazások megszakítása esetén a szomszédos forgalom 2-ik, valamint a távolsági for­galom I—XIII. vonalszakaszának jegyei az illető állomás főnök illetve megállóhely vezetője által — úgy mint eddig — a továbbut­azásra szóló érvényesítési záradékkal láttatnak el; a távolsági forgalom XI­V­ vonalszakaszának jegyei pedig az állomási főnök illetve megállóhely vezetője által kiállítandó és a menetjegy kiegészítő részét képe­s igazolványnyal érvényesíttet­nek a továbbutazásra. Ezen igazolvány az utas által elő oldalán ez utazás megszakításának bejelentésekor az állomási főnök illetve megállóhely vezetője jelenlétében, hátoldalán pedig az utazás folytatá­sakor a kalauz előtt a kocsiban aláírandó. Az esetben, ha a két aláírás összeh­asonlításánál eltérés mutatkoznék, akkor az utas igazoló­ okmányait, melyekkel személyazonosságát beigazolni képes, a kalauznak bemutatni tartozik. Ha az utas a kalauz kivonatára személyazonosságát elfogadható módon kellően igazolni nem tudná, jegye érvénytelennek tekintetik és bevonatik, tőle pedig azon állomástól, hol uta­zását megszakította, az esedékes illetékek kétszerese, de legalább is 3 frt 60 kr illetve a zagoriai vasúton 3 frt beszedetik. A távolsági forgalom XIV. vonalszakaszának minden oly jegye, melyhez a fentebb em­lített igazolvány kiállíttatott, hátoldalán a nedves állomási bélyegzővel elláttatik. Ha ily lebélyegzett jegyhez az utas az igazolványt előmutatni nem képes, jegye érvényte­lennek tekinte­ik és tőle az üzletszabályzat 14. §-ában megszabott illeték beszedetik. Mindezen ellenőrzési intézkedések azért történnek, hogy azon visszaélésnek eleje vétes­sék, hogy a már használt jegy a továbbutazásra más által használta­sék. Megjegyeztetik még, hogy a jegyek fent említett 48 órai legnagyobb használhatási idő­tartama a fentiek értelmében történt megszakítás esetén 24 órával meghosszabbittatik. 9­ Megjegyeztetik továbbá, hogy­ a jelenleg fennálló következő jegyek továbbra is kiadat­nak s pedig 1. az általános körutazási jegyek azon korlátozással, hogy azok kizárólag a beveze­tésben eml­ett vasutak vonalain történő használatra augusztus 1-étől kezdve nem adatnak ki. 2. Az összes külföldi menet és menettérti jegyek, továbbá a Budapestről a déli vasút kelenföld-székesfehérvári vonalának állomásaira szóló menettérti jegyek, valamint a Budapest­ről Aussee, Gmunden, Ischl, Marienbadh, Gleichenberg és Balatonfüredre szóló menettérti jegyek, a jelenlegi határozmányok épségben tartása, tehát az ezekre nézve megállapított podgyász sza­­badsúly fentartása mellett. 3. Használhatók továbbá érvényességi tartamukon belül a kiszolgáltatásuk alkalmával fennállott határozmányok épségben tartása, tehát a­mennyiben azokkal eddig podgyász szabad­­súly is jár, ennek további fenntartása mellett az augusztus 1-je előtt kiadott következő jegyek­e pedig : az éves bérleti jegyek, az értékjegyfüzetek (a szomszédos forgalmi, va­lmint az idegen vasutakra szóló közvetlen jegyek váltásának kizárásával), a tanulói bérletjegyek, a füzetjegyek, az összeállított magyar forgalmú körutazási és egyéb menettérti jegyek. Mindazon menet-, menettérti- és egyéb mérsékelt jegyek, melyek a fentiekben nincsenek felsorolva, augusztus 1-én hatályon kívül helyeztetnek. Végre felkéretik a t. közönség, hogy előforduló kételyek eloszlatása végett illetékes közegeinkhez fordulni szíveskedjék, melyek utasítva vannak a szükséges felvilágosítások kész­séges nyújtására. — B­u­d­a­p­e­s­t, 1889. julius hóban. Az igazgatóság. A kiadótulajdonos ÁbhCBMQfit ir­odáliái s nyomdai r. társulat betűivel Budapest, bar­átok­ tere, A tensaetua-epft­ea, Fontos szenvedőknek. Fontos szenvedőknek. Fiók Ausztriában. Fiók Magyaroságban: BÉCS, BUDAPESTEN, Gizellastrasse I., a társaság saját Ferencz­ József-tér 5. és 6. szám házában, a társaság saját házában. A társulat vagyona 1888. junius 30-án .... frank 102.846,222,50 Évijövedelem dijakban és kamatokban 1888-ik évi jun. 30-ikán.......................................... 1­19,161,290.75 Kifizetések biztosítási és járadék szerződések és visszavásárlásokra stb. a társ. fönállása óta (1848.).......................................................... , 202,808,180.— Az utolsó 12 havi üzleti időszakban a társulatnál 1 50.971,150. frank erejéig új ajánlatok létettek, mi által a tár­sulat fennállása óta tett ajánlatok összege . 1.561,757,680.­ frankra rúgnak. A kötvényeket kiállítja, valamint minden egyéb felvilágosítások az­­ osztrák-magyar monarchia minden nagyobb városaiban az ügynök­­ urak és az ottzsrák és magyar fiókok által, mindenkor készség­­i­gél ingyen adatnak. (1714) Értesítések és díjtáblázatok, melynek alapján a társaság a

Next