Pesti Napló esti kiadás, 1889. szeptember (40. évfolyam, 241-269. szám)

1889-09-03 / 242. szám

Az állami felsőbb leányiskolák tanerőinek k­ö­­telezett heti óraszáma tárgyában a vallás és közoktatási miniszter a m. hó 28-ikán a következő rendeletett bocsátotta ki: Az igazgatók a vidéken első rendű felsőbb leányiskolánál hetenként 12, másodren­dűnél pedig 15 órát, a férfi tanítók heti 18, szükség esetén 20 órát is kötelesesek tanítani. A tanítónők kö­zül az igazgatónőnek heti 12 óra tanításra és hat órai felügyeletre, a többiek pedig 16 órai tanításra és 8 órai felügyeletre kötelesek. Előnyben részesíthetők azonban azok a tanítónők, kik az internátusban mint nevelőnők is el vannak foglalva. A rajz, szépírás, zene, torna és női kézimunka órái ez elméleti tantárgyak óráihoz képest 4 : 3 arányban osztandók be, s pld. tisztán zenét tanító tanerő heti 24 órára van kötelezve. A heti óraterv minden iskolánál úgy készítendő, hogy minden tanerő minden iskolanap tanítson. Előre nem látott helyettesítések esetére való tekintettel szüksé­ges, hogy minden tanerő minden iskolanap a tanítás kezdetére az iskolában jelen legyen, még akkor is, ha különben első órája nem is volna. »A nyomorult ! Nem halt meg!« Nem hiába csi­nálták a németek azt az életet a négerekről, hogy roppant álmos népség lehetnek, mert csak egyszer esett meg náluk egy önkéntes felkelés, tudniillik San­ Domingóban. De tényleg mély álmú népség is lehet, a­mit a múlt hetekben egy díszpéldány-néger fényesen bebizonyított. Egy robogó vonatról észrevet­ték, hogy mintegy száz lépésnyire valaki közvetlenül a sínek közelében fekszik. Hasztalan kiáltottak rá, nem ébredt fel. A vonatot sem lehetett már megállí­tani s így mindenki biztosra vette, hogy megesett a szerencsétlenség. A vonat személyzete nyomban visz­­sza is ment, hogy segítsen, ha még segíteni lehet. De már messziről észrevették, hogy az az alak teljesen mozdulatlanul fekszik , hanem odaérve megdöbbenés­sel hallották, hogy az az alak — tisztességes néger polgár — mélységesen horkol. Rázni, püfölni kezd­ték s a néger nagysokára fel is ébredt, hosszan ási­­tozva. Úgy volt ugyanis, hogy a robogó vonat megló­­ditotta s ő legurult szépen. De sem a vonat gyöngéd lóditása, sem a fékező robaja nem tudták megzavarni horkolásában. A vonat személyzete, melyre az eset nagyon ráijesztett, úgy felbőszült azon, hogy a nyo­morult meg se halt, a­hogy ráadásul jól el is páholta. Árvizek Bukovinában, Czernovitzból távírják la­punknak mai kelettel. A hivatalos jelentések szerint a Pruth, Szereth és Szuczava folyók ára­dásai úgy épületekben, mint háziállatokban, termé­nyekben és a földeken nagy károkat okoztak. Sok csa­lád kenyér nélkül maradt. Emberélet nem esett az árvíznek áldozatul. Az összeköttetés helyreállításán mindenütt teljes erővel dolgoznak s a közlekedés már nagyrészt meg is indult. egY rettenetes szó Edison a megmondhatója, hogy vájjon mi nehezebb, valami hasznosat feltalálni, vagy pedig a találmányhoz illő elnevezést kieszelni. Németországban, úgy látszik, könnyebben megbir­kóznak a feltalálással, mint az elnevezéssel. A berlini szabadalmi iroda például kénytelen volt valamikor szabadalmat adni egy ilyen nevű találmányra : »Diamidobenzenylamid­ophenylme­r­­captane.« De ez még semmi ahhoz a rettenetes szóhoz képest, melylyel valami német festék gyáros ta­lálmányát elkeresztelte. Hangzik ez a rettenetes szó ekként: »Metaamidomethyläthylmethyl­­benzyldiamidophenylcarbinol.« — Iga­zán az embernek németnek és festékgyárosnak, de még feltalálónak is kell lennie, hogy ezt a szót baleset nélkül kimondhassa. A kolera Bagdadban, Bagdadból érkező sürgö­nyök szerint, ott a kolera a múlt szerda óta borzasz­tóan elharapódzott. A halottak eltemetésére nem akad elég ember. A porta 12 orvost küldött Bagdadba. Londonban és Páriában pénzt gyűjtenek, minthogy a koler­a többnyire a bagdadi szegényeket sújtja. Megemlítjük, hogy Bagdadban Ausztria -Ma­­gyarországból most hat orvos tartózkodik. Leégett tébolyda. Németországi lapokban olvas­suk, hogy a löweni tébolyda szerdán a lángok marta­lékául esett­. A főépület padlásán ismeretlen okból tűz ütött ki , minthogy nem vették észre, csakha­mar tovább terjedt, úgy hogy egy szárnyat kivéve, az egész négy hektárnyi épület elhamvadt. A tébolydá­ban ápolt hetvenkét őrültet, kik ellenszegültek, csak a legnagyobb erőfeszítéssel sikerült megmenteni. A tűzoltóság idején megérkezett, de a vízhiány követ­keztében tétlenségre volt kárhoztatva s igy a tizen­ötödik századból való épület értékes régi kincsei, festmények és régi kéziratok, szinté­n martalékai let­tek a pusztító elemnek. Amerikai mulatság. Az amerikai blazirt és iz­­galom-hajhászó fiatal emberek különös módját eszelték ki az ideg-izgató mulatságnak. Ez abban áll, hogy egész hosszukban a vasúti vágányok közé fekszenek s megvárják, hogy a vonat elrobogjon felettük. Azután nyugodtan fölkelnek és reggelizni mennek. A moz­donyvezetők előtt állítólag ez már annyira megszo­kott dolog, hogy nem is kísérlik meg a vonat futását lassítani s nevetve haladnak el a pályán fekvő felett. Windhorst — pinczér. Mulatságos történetet beszélnek el a berlini lapok. A bochurai katholikus gyűlés ismerkedési estélyén történt meg, hogy Wind­horst, a hírneves német képviselő, a fülledt levegőjű teremben zsebkendőjével legyezgette magát. De a zsebkendő nagy lehetett, mert egy szomjas bochumi polgár a kendőr szalvétának, Windhorstot pedig egy kis következtetéssel pinczérnek nézte. Meg is szólí­totta, hogy ne lustálkodjék, hanem hozzon már vala­­hára egy pohár sört neki. Windhorst egy szót sem szólott, hanem elsietett a buffet-be s csakhamar visz­­szatért a pohár sörrel. Képzelhető a szomjas polgár zavara, kit időközben felvilágosítottak, hogy kit né­zett pinczérnek. Zavarában fizetni is elfelejtett, de niAndhorst egészen komoly arc­c­al figyelmeztette, hogy a sör ára Bochumban m­ennyi meg ennyi. Öngyilkos nővérek. Párisból távírják tegnapi kelettel. A szomszédos Vesinetben nagy feltűnést keltett három nővérnek öngyilkossága. A három öre­ges asszony együtt lakott és nem is sejtik, hogy mi kergette őket a halálba. Előbb agyonlőtték lovaikat és kutyáikat, azután — mindhárman egyszerre — sa­ját szívüknek szegezték a revolvert. Kettőjük ször­nyet halt és a harmadik is oly súlyosan megsérült, hogy felépüléséhez nincs remény. A kisdednevelési kiállításnak már eddig is volt morális haszna, mert sokfelé mozgalom indult meg a kisdedek érdekében. Bubics Zsigmond kassai püspök egy főpásztori levélben hangoztatja, hogy a papság a nép gyermekeinek ápolására és megóvására felügyel­jen. Berkovics kiskőrösi orvos azt indítványozza, hogy a nép kisdedei mind ingyenes orvosi segély­ben részesíthessenek. Dr. Szabó István azt java­solja, hogy hölgyekből és férfiakból alakított vegyes bizottság állandóan ügyeljen föl a vidékbeli kisdedek állapotára. A franczia helyesírás reformja. Nemrégiben említettük, hogy a franczia tanárok és nyelvtudósok körében oly mozgalom indult meg, mely a franczia --------------------------------------------------------— — ----------------------­helyesírás egyszerüsitét tűzte ki czélul s e végből kérvényt intéztek a franczia akadémiához. E mozga­lomnak B­o­i­s­s­i­e­r Gaston, a franczia akadémia tagja, kinek több klasszika filológiai munkája ma­gyarra is le van fordítva, az »Evénement« egyik munkatársa előtt nem nagy sikert jósolt. Kifejtette, hogy az akadémia már sok szó helyesírását egyszerű­sítette, s ebbeli munkásságát folytatja is, de gyökeres reformokkal e téren nem fog föllépni. S ez nem is kívá­natos. Boissier hivatkozott Renan Ernőre is,mint aki szintén ellenzi az említett mozgalmat.»Renan azt mond­ja, ő így nyilatkozott Boissier , hogy minden szónak megvan a maga phisienomiája, a­mely az agyba vé­sődik, mielőtt azt papírra vetnék, és hogy ennek kö­vetkeztében a szó átírása zavarólag hat ezen alakot nélkülöző phisionomiára és megakasztja a rendes gon­­dolatfüzést. Ez oly elmélet, mely elfogadható. Én azt gondolom — fejezi be szavait az akadémikus — hogy az akadémia magáévá tevén az egyes szók egyszerűsí­tésére vonatkozó óhajokat, magát a kérvényt, úgy mint van, egész terjedelmében habozás nélkül v­i­s­z­­sza fogja utasítani.« Öngyilkosság a börtönben. Esztergomból írják, hogy a Heischmann-féle szappan gyárban nem­rég nagy lopásnak jöttek nyomára, melyet Buch­­wald Jakab könyvvezető egy Wall­fis­eh Jakab nevű egyénnel egyetértésben követett el. Ez utóbbi ugyanis a használt üres ládákat mindig visszaküldte megvásárlás czéljából a gyárnak, de a könyvvezető következetesen visszautasította, előbb azonban finom szappanokkal megtöltötte azokat. E szappant aztán potom áron elfecsérelték. A visszaélést azonban föl­fedezték . Buchwald könyvvezető a börtönbe került. Tegnapelőtt Buchwald felhasznált egy őrizetlen pilla­natot és felakasztotta magát. Helyi h­írek. Pályázat orvosi állásokra A budapesti szoba-­­ festő-ipar testület segélypénztáránál két orvosi állás­­ jött üresedésbe, melyek betöltésére a testület most pályázatot hirdet. Mindenik állással 250 frrcnyi évi tiszteletdíj van egybekötve és a folyamodások e hó 14 én nyújtandók be. Bővebb felvilágosítást a titkári hivatal nyújt. A budapesti császárfürdőben a hozzánk bekül­dött hivatalos kimutatás szerint, 1889. január 1-től augusztus 31-ig 1004 személy lakott és 300.910 sze­mély fürdött, A­mivel a szegények táplálkoznak. Régóta hangzik a panasz, hogy egyes fővárosi pékek, különö­sen a külvárosiak, oly kenyeret árusítanak, mely pe­nészes lisztnek, burgonyahéjnak borzasztó keveréke. Ily kenyérnek tegnap este csaknem áldozatul esett egy a Nagy János­ utcza 14 dik számú házban lakó Bocskó Jánosné nevű szegény asszony két leányával. Egy fél kiló kenyeret vett a vacsorára s ettől a sár­­szem gyúrt anyagtól mind a hárman oly rosszul let­tek, hogy mentőket kellett hivatni. A kenyér marad­ványait a vegyészi hivatal meg fogja vizsgálni s a fő­orvos szigorú intézkedéseket fog tenni a kenyérárusí­­tás ellenőrzése iránt. Fiatal zsebtolvaj, Vida Pál, bicskei születésű, 17 éves, hétszer eltolonczozott czipészinast, kit csak legutóbb számos tolvajtársával együtt nyolcz havi fogházra ítéltek, de egyelőre felebbezése elintézéséig szabad­lábra helyeztek, mindjárt az ítéletet követő napon az Újvásár­ téren zsebtolvajláson érték a detek­tívek. A javíthatlan fiatal tolvajt átadják az ügyész­ségnek. A Czuczor-utczai családi dráma áldozatai kö­zül a gyilkos Deutsch Izrael, ki késsel halálos sebet ejtett sógorán s azután kétségbeesésében felhasitotta vele saját hasát, az éjjel 12 óra után kiszen­vedett. A mentők már haldokolva szállították volt a Rókus-kórházba, hol dr. Navratil tanár osztályán helyezték el. Az orvosok aether-befecskendezéseket al­kalmaztak s rövid időre vissza is nyerte eszméletét. Korát, nevét és foglalkozását megtudta mondani a vizsgálóbírónak, de a hozzá intézett többi kérdésekre csak homályos, zavart feleleteket adott. Dr. Dobri­­bán és dr. Giesl osztályos orvosok vették gyógykeze­lés alá és végezték a szerencsétlenen a műtétet, mely egy félóránál többet vett igénybe. A vágás félhold­­alakban hasította ketté gyomrát s belei közül többet megsértett. A műtétet még kiállotta, de később a nagymérvű vérvesztés következtében meghalt. Sógo­rának Braun Benjamin fuvarosnak életét talán megmenthetik az orvosok. Az üllői­ uti új kór­házban fekszik s a műtét szerencsés kiállása után ma már kissé jobban van. Tizenhárom baleset történt tegnaptól máig a fővárosban s e szám eléggé jelentékeny, hogy itt föl­­emlittessék. Nagyrészt kisebb baleset volt s külön említést a következő három érdemel: Az éjjel két órakor a Rottenbiller-utcza egy épülő félben levő há­zának udvarán forró mészszel telt gödörbe esett Strzulák József, liptói származású 36 éves munkás s életveszélyes sérülést szenvedett. — A Szent­ János­­utczában egy Lerner Bernét nevű embert a saját ko­csijáról leesett hat hektoliteres hordó súlyosan meg­sebesítette. Lerner ballába is eltört. — Ma reggel az Esterházy-utczában Komcsek István, napszámos, lá­bára egy nagy darab fa esett és lábát ketté törte. Halálozások Kovács Kálmán nyug.­miniszteri osztály­­tanácsos, kinek elhunytáról reggeli lapunkban meg­emlékeztünk, Horvát Boldizsárnak legbensőbb ba­rátjai közé tartozott. Horvát Boldizsár volt az, ki mint igazságügyminiszter Kőszegről Budapestre hiv­ Kovácsot, s ez a miniszter távozásával szintén vissza akart vonulni állásától, de Horvát Boldizsár utódai­nak sikerült a kitűnő munkaerőt továbbra is megtar­tani. Pár év előtt nyugalomba vonult s apósának Spelletichnek házában töltötte napjait, a­hol barátai, Horvát Boldizsár és Szontágh Pál rendes vendégei voltak. Kovács Kálmán életrajzi adatai közül megem­lítjük a következőket: Az igazságügyi szak e kiváló hivatalnoka 1830. deczember 11-én Alsó-Lendván született. Jogi tanul­mányai befejeztével megyei szolgálatba lépett, majd pedig az igazságügyi pályára fordult. 1861-ben a leg­főbb ítélő s a semmitőszéknél, mint helyettes segéd­­tan­ácsjegyző szerepelt, azután a budapesti kir. ítélő­táblánál fogalmazó, majd tanácsjegyző lett. A követ­kező évben a budapesti kir. ítélőtáblánál és a kir. kúriánál segédelőadó volt, s ez állásából a kir. minisz­térium újra felállításakor az igazságügyminiszterium­­b­­ mint titkár lépett be. Rövid időközben osztály­­tanácsossá (1868) és miniszteri tanácsossá (1869) lépett elő. Az államtitkári állás betöltetlen lévén, mint rangidős miniszteri tanácsos ő látta el az államtitkári teendőket. A minisztert is gyakran helyettesítette úgy a ház bizottságaiban, mint az országgyűlésen. A király 1883-ban nagyszámú érdemei elismeréséül­­ a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Kovács­­ Kálmán 1886. szeptember havában nyugalomba lé­pett. Öcscse volt néh Kovács Zsigmond volt pécsi. A­­sís d 61 a 1 * 1 4 n n o * i r *8 4 »1 m t « majd veszprémi püspöknek. Kovács özvegyet, szül. Speiletich Lenkét s két gyermeket, fiút és leányt, ha­gyott hátra. Neje egy kiváló fővárosi ügyvédnek, Spelletichnek leánya. Kovácsot ma délután 4-kor te­metik a zala­egerszegi családi sírboltban, az engesz­telő mise ugyancsak Zalaegerszegen holnap d. e. 11. 10-kor fog bemutattatni. Kovács széles körökben ismert s különösen bírói s igazságügyi magas­ körök­ben nagyrabecsült egyéniség volt. Elhunytat barátjai s tisztelői nagy száma gyászolja. Szilágyi Dezső igaz­ságügyminiszter s az igazságügyminiszterium személy­zete díszes koszorúkat küldtek Kovács ravatalára. Haraszti Bernolák Károly nyugal­mazott ítélőtáblás biró s a vaskorona-rend lovagja, e hó 1-én élete 83 ik évében meghalt Kassán. Az el­hunyt családja a következő gyászjelentést adta ki: Haraszti Bernolák Karolina, Haraszti Bernolák Ká­roly m. kir. honvéd-ezredes és a 81-ik honvéd gyalog dandár id. parancsnoka és neje szül. Vyda Mariska, Haraszti Bernolák József m. kir. honvéd főtörzsorvos és neje szül. Krasznyikvajdai Szentimrey Anna és Károly, Emma, József, István, Elza gyermekei, Ha­raszti Bernolák Sándor m. kir. földmivelési miniszteri osztálytanácsos, mélyen megszomorodott szívvel tu­datják, forrón szeretett, felejthetlen atyjuk, ipjuk, illetőleg nagyatyjuk Haraszti Bernolák Ká­ról­y nyug. kir. itélő táblai biró urnak, s a III-ad osztályú vaskorona-rend lovagjának f. hó 1-én életé­nek 83. évében, hosszas szenvedés és a halotti szent­ségek ájtatos felvétele után, végelgyengülésben tör­tént gyászos elhunytát. A boldogulnak hitt tetemei f. hó 3 án délután 4 órakor fognak a­ kovács utczai 21. sz. házból római kath. szertartás szerint a Rozá­­lia-sirkertben örök nyugalomra tétetni; az engesztelő szent mise áldozat pedig f. hó 4-én reggeli 9 órakor fog a Ferencziek templomában a Mindenhatónak be­mutattatni. Kelt Kassán, 1889. évi szept. 1-én. Béke lebegjen áldott porai felett! Pollák Ármin mérnök, a m. kir. állam­vasutak zólyomi sütőházi főnöke, tegnap élete 36 ik évében elhunyt. Színház és művészet. Bianchi Bianca, az opera kitűnő művésznője, Gráczban töltött szabadságidejéről már visszaérke­zett a fővárosba s tegnap részt vett a » Lohen­grü­n«­­ből tartott próbákon. A művésznő szabadságideje alatt is szorgalmasan tanulta a magyar nyelvet s lá­togatóival is magyarul beszélget. Törvényszéki csarnok. A Kokán-ügy. A 42.000 frt elsikkasztásával vá­dolt K­o­k­á­n János védője, P­o­r­o­n­y­i Géza tegnap beadványt nyújtott be a törvényszéknél, a­mely be­adványban a volt kereskedelmi miniszternek, gróf Széchenyi Pálnak, továbbá Matlekovits Sán­dornak, a volt államtitkárnak és Kozma Ferencz miniszteri tanácsosnak, mint a kereskedelmi múzeum lótenyésztési osztálya főnökének megidézését kéri. Az útlevél-hamisító, Neográdi Ágoston, volt bel­ügyminiszteri alkalmazott ügyében, ki rendszeresen űzte az útlevélgyártást s a bélyeghamisítást, a buda­pesti törvényszék e hó 5-ére tűzte ki a végtárgyalást. Sikkasztó rendőrtisztviselő, Polgár János volt rendőrségi iktatót, ki különböző összegeket és értéktárgyakat, melyeket át kellett volna adni a tör­vényszéknek, elsikkasztott, hivatali sikkasztás bűn­tettéért vád alá helyezte a törvényszék s ügyében ez évi november hó 27-dikére tűzte ki a vég­tárgyalást. Felmentés. Sikkasztás vétségéért két havi fog­házra és egy évi hivatalvesztésre ítélte volt a törvény­szék Hoffmann Adolf kerepesi úti ékszerészt, a­ki ellen Karpl Jánosné tett bűnvádi följelentést, azt adván elő, hogy az ékszerész egy drágakövét elsik­kasztotta. A kir. tábla nem látta beigazolva a vád­beli cselekményt, s fölmentőitéletet hozott. Ma hirdették ki ez ítéletet Hoffmann előtt, aki ter­mészetesen megnyugodott abban. Emberölés kísérlete miatt a kúria már rég vég­érvényesen másfél évi börtönre ítélte Z­a­n­d­l János morvaországi znaimi származású, 36 éves, nejétől el­váltan élő kosárfonót. Zandlnak rég meg kellett vol­na jelennie a budapesti törvényszék előtt, hogy bün­tetését kitöltse, de sehol sem volt található. Most a rendőrség kinyomozta, letartóztatta s a törvényszék­nek átadta az elitéltet. Nyílt post­a. K­J. tanár urnak. Tudósításait szívesen fogadjuk. T­á­v­i­r­a­t­o­k: Zanzibar, szept. 3. (A Reuter-ügynökség jelen­tése). Sandys angol alkonzul, Láma szigetén meghalt. Kopenhága, szept. 3. Hiteles értesülés szerint a cumberlandi herczegasszony legköze­lebb meglátogatja az itteni udvart. Stockholm, szept. 3. Az orientalisták kongresszusát tegnap történt megnyitás alkal­mából a király franczia nyelven üdvözölte. Büsz­keséggel és örömmel tölti őt el — úgy­mond , hogy Stockholm városát választották a kongresszus he­lyéül. Ő a kongresszus munkálatai iránt a legélén­kebb érdeklődéssel viseltetik. Kéri a vendégeket, fo­gadják oly jó szívvel Skandinávia vendégszeretetét, a­mely szívesen azt Skandinávia felajánlja. Berlin, szept. 3. (A Pesti Napló táv­irata.) Egész Németországból érkeznek jelen­tések a Szedán-nap megünneplésé­ről; ellenzéki lapok ez alkalomból szóvá te­szik, hogy minden újabb Szedán-nappal új katonai áldozatok szükségességét hangoztat­ják a nép előtt. A »Post« szerint most is ka­tonai javaslatot szándékoznak a birodalmi gyűlés elé terjeszteni két újabb hadparancs­nokság létesítése tárgyában. A tizenötödik hadtest megosztását s a birodalom keleti ré­szén egy új hadparancsnokság létesítését ter­vezik. Eddig nem tették meg Oroszországra való tekintetből, de ez az ok elesett, amióta Oroszország is új hadparancsnokságokat szer­vezett a vilnai és varsói kerületekben. Az újí­tások nincsenek összefüggésben az újabb fran­czia katonai törvényekkel. Belgrád, szept. 3. (A Pesti Napló táv­irata.) N­atália királyné néhány barátjá­hoz levelet intézett, a­melyben örömének ad kifejezést a felett, hogy szeptemberben Belgrádba jöhet. E levelek szerint Na­tália királyné házat fog vásárolni Belgrádban, hogy abban állandó lakást rendezzen be magának. nga . d r­ r. társulat betűivel Budapest, barátok-tor KÖZGAZDASÁG. Vegyes hírek. Díjazások az erdélyrészi állatkiállításon. Ko­lozsvári tudósítónk Írja : Az erdélyi gazdasági egylet kiállítási szakosztálya által rendezett állatkiállítások hetedikét nyitották meg Kolozsvárit augusztus 30-án reggel 8 órakor. Az erdélyi gazdáknál ez idén szokat­lan érdeklődés mutatkozott a kiállítás iránt. A séta­téri kiállítási terület helyiségei folyton tömve van­nak. Augusztus 30-án reggel 8 órakor a kiállítás meg­nyílván, báró Bánffy György elnöklete alatt nyomban megalakultak a különféle bíráló bizottságok. Megalakulás után a bizottságok bejárták a kiállítási területet s alaposan szemügyre és bírálás alá vettek mindent, s már délután 3 óra tájban a jury befejezte munkálatát s a bírálati eredmény kifüggesztetett. A jury ítélete szerint az idegen fajú szarvas­­marhák osztályában a bikák között első 100 frankos aranydijat nyert gróf Teleki László Kendi, Lénáról; második 50 frank dijat: dr. Wesselényi Béla; a hí­zott állatok csoportjában mind a három első di­jat (150 frank, 100 frank és 50 frank) Benigni és társai vitték el. Dicsérő oklevelet nyertek: Sigmond testvérek. A sertéseknél Benigni és Lászlóczki (Ko­lozsvár) nyerték el a dijakat. A juhok osztályában gr. Bánffy György nyerte el az első 80 frankos di­jat, míg a második (50 fr.) báró Bánffy Ernőnek, a harmadik a rab­óthi uradalomnak, a negyedik br. Jósika Gábornak jutott.­­ Az üszők és teheneknél a két első díjat gróf Teleki László és Pápai Sámuel vitték el; dicsérő oklevelet nyertek Gajzágó Tivadar és gróf Teleki László. A lo­­­v­a­­­y-o­sztályban az első díjat (100 frank) dr. Jósika Gábor, a másodikat (50 frank) gróf Teleki László nyerte el. A ménesbeli kollektív kiállítás díját br. Bánffy Ernő nyerte. Az angol telivér lovak közül mindkét dijat (450 frank) br. Wesselényi Béla vitte el.­­ A nagy hátas lovak közül az első díjat gróf Béldy Kálmán, a másodi­kat báró Wesselényi Miklós, a harmadikat báró Wesselényi Béa nyerte el. A középnagy és kis hátaslovak között br. Wesselényi Miklós az első, gróf Teleki László a második, gr. Báldi Kálmán a harmadik, Nagy Ferencz a negyedik, Vaska Gyula az ötödik, Benedek Zsigmond a hatodik díjat nyerte. A nagyhátas lovaknál gr. Báldi Kálmáné lett az első, br. Wesselényi Miklósé a második és br. Wes­selényi Béláé a harmadik dij. A nagy hámos lovak dijait Teleki László, Miksa Imre és Magyari Sándor kiállított állatai nyerték. A közép, nagy és kis hámos lovak csoportjában a dijakat gr. Teleki László, b. Wesselényi Miklós, Nagy Ferencz, Czer Arthur és Vaska Gyula nyerték. G­azdasági lovak csikós kan­czáknál Maxim János, Gál György, Dobolyi Jó­zsef, Gál Sándor, Hegely Endre nyertek.­­ A kiállítást felette sok vidéki gazda látogatta meg. A kiállítás három első napján, habár az idő két na­pon át kedvezőtlen volt, a városi közönség is tömege­sem tódult a kiállítás területére. Uj megálló­hely. E hó 10 én a Székesfehérvár újszőnyi vonalon Bodajk és Moha állomások kö­zött, a Károlyi Gyula gróf »Csurgó«­birtoka közelé­ben fekvő 9. számú őrháznál utasok felvétele czéljá­ból új megállóhely nyílik meg, a­hol a személyvona­tok 1—1 perczre fognak megállani. A vonatok a meg­állóhelynél következőleg fognak közlekedni: A 711 sz. vonat érkezik délután 2 óra 5 perczkor, indul 2 óra 6 perckor; a 751. sz. vonat érkezik délelőtt 8 órakor, indul 8 óra 1 perczkor; a 712. számú vonat érkezik éjjeli 10 óra 20 perczkor, indul 10 óra 21 perczkor; a 752. sz. vonat érkezik délelőtt 10 óra 55 perczkor, indul 10 óra 56 perczkor. A budapesti gabonatőzsdéryI. I Búzát ma mérsékelten kínáltak, a vételkedv korlátolt, az irányzat lanyha volt és mintegy 20,000 1 mm. kelt el 2*/g—5 krral olcsóbb árakon. Rozs szilárd. Más magvak változatlanok. Elkelt u j búza: t i s z a v. : 200 mm. 80 k. 8 frt 65 'a, 300 mm. 79 5 k. 8 frt 70 kr, 1009 mm. 79 k. 8 frt í 70 kr, 600 mm. 786 k. 8 frt 70 kr, 700 mm. 78'4 k. 8 ’ frt 70 kr, 100 mm. 78 k. 8 frt 65 kr, 400 mm. 77 k. 8 frt 60 kr, 2000 mm. 776 k. 8 frt 45 kr, időre. Pestv.: 300 mm. 80'6 k. 8 frt 80 kr, 100 mm. 79 k. 8 frt 65 kr, 200 mm. 776 k. 8 frt 55 kr, 700 mm. 77 k. 8 frt 65 br, 22 0 mm. 76'2 k. 8 írt 55 k , 100 mm. 76 k. 9 frt 40 kr, id jre. Fehérmegyei: 3000 mm. 77 k. 8 frt 576/8 kr, 300 mm. 76 2 k. 8 frt 40 kr, időre. A­d­a­i : 2000 mm. 80 k. 8 frt 80 kr, időre. Bácskai: 3300 mm. 75­3 k. 8 frt 10 kr, időre. T­i­s­z­a v.: 100 mm. 78 k. 8 frt 40 kr, időre. Szokványbuza: 1100 mm. 75’4 k. 8 frt 17*/* kr, időre. A határidő-üzletben felmondtak 18,000 mm. búzát. Gyönge forgalom mellett a délelőtti jegyzések a kői étkezők: Búza 1819. őszre 8.45—8.40, 1890. tavaszra 9.04— 8.98, tengeri 1890. máj.—jun.-ra 5.57—5.55, zab 1889. őszre 6.60- 6.66, zab 1890. tavaszra 7.-----6.96. A déli tőzsde zárlatai pedig: Szokv. busa 1889. őszre 8.38 pénz, 8.40 áru ; 1890. tavaszra 8.97 pénz, 8.99 áru ; te­l e .•­i 1890. máj.— jun.-ra 5.55 pénz, 6.57 áru; zab 1889. őszré 6.55 pénz, 6.57 feru; 1890. tavaszra 6.96 pénz, 6.98 áru; káposztarepeze 1889. aug.—szept.-re 18.65 pénz, 18.­5 áru. Mai hivatalos effektiv árak: A budapest tömyéjű­ közm­érői. Terményekben gyönge volt a forgalom. Zsirára változatlan. Sz­erb szilva szokv. okt.—nov.-re 6.50, 100 diós 5/s írttal zárult. Szlavóniai szilvász szept.—okt.-re 16.25 írttal kelt. Boszni­a 75 dbos szilva októberre 12­50 írttal köttetett. A heremagvak közül magyar luezerna zár­lata 50— pénz, 55—áru; vörös luezernáé : 44­—pénz, 46— áru. A mitrapest­i értéktűzgű­lérfit. Ma is üzlettelenség uralkodott minden téren. A vezető értékek fentartották tegnapi árfolyamaikat. Csak az aranyjáradékok csökkentek kissé. Közleke­dési részvények lanyhultak. A helyi papírok iránt kevés érdeklődés mutatkozott. A forgalomba került részvényeknek olcsóbban kellett eladatniok. Valuták és külföldi váltók változatlanok. Hivatalos felszámolási árfolyam: osztrák hitel­részvény : 304,30, magyar aranyjáradék: 99,50. A díjbiztosításoknál: osztr. hitelrészvény hol­napra: 1.-----1.50, 8 napra: 4.------5.0, egy hóra: 8.50 - 9.50 frt. Az árfolyamok következőleg alakultak: Az elő tőzsdén szilárd irányzat mellett osztr. hitelrészvény 304.20—804 frton, magyar hí­elrészvény 316.50 frton, magyar aranyjáradék 99.50 frton, magyar papír járadék 94.45 frton került forgalomba. írttól írtig Búza­uj bánsági................ 77 81 klg —.— — » » tiszavidéki .... 77—81 » 8­30 8.70 » » pestvidéki .... 77—81 » 825 8.65 » » fehérmegyei ... 77 —81 » 8.30 8.7 » » bácskai.. 77 79 * 8.80 8.00 » » északmagyarorsz. 77—81 » —.— —.— Rozs­ó................... 70­ 7. » 6.65 6 80 Árpa » takarmány .... 60-6­. » 6.10 6.30 » » égetni való .... 62—54 » 6 80 7 50 » » serfőzdéi . . . . • 84—16 » 8— 9 50 Kat» »................... 39 -41 * 6.33 6.80 Tengeri aj­bánsági.. 75 » 5.— 6.05 » » másnemű................ 73 » 4 93 5.­Köles »........................... — » —— .— Kftp.-repcze......................... — » 17.50 18— SMns.-repcze.......................... — » 17.25 17.75 A déli tőzsdén magyar 4 száz. aranyjáradék 99.50—99.45 frton, magyar papirjáradék 94.50 —94.55 frton, magy. ált. hitelbank 316.50 frton, magyar jelz. hitelbank II. kib. id. elism. 140 frton, Victória malom 163 frton, Drasche-gyár 340—338 frton, nemzetközi villamossági társaság 250—249 frton, rima-murányi vasmű 135.50 frton, Schlick-féle gépgyár 208.50 frton köttetett. Mai hivatalos árfolyam. Államadósság. Magy.­araayi, 4*/,-oa 99 50 Egyes. államadósság papirjárad. 5*/,-oa 94 60 febr. és ang. 4*/»»V* 83 23 ki. vasúti k. 120 frt o. Egyes, adósa, ez. k. é. (800 fcs) 5*/*-oa —jan.-jui. 4*/»./. 84.25 M. vasúti k. 120 frtoa Egyes, adósa, ez. fr. darabokban &*/,-os —ápril-okt. 44/­*/t 84 25 M. 1869. keleti v. áll. Szőlödéesma v. k. (100 kötv. (elsőbbe.) 5*/» 100.— frt) 5»/, 100.— M. 1873. kel. v. *r. v. Osztr. aranyjár. 4*/« 109.76 ez. (elsőbb.) 6*/. —Osztr­ia»k­iáv. 5*/, 99 25 Magy. 1876. keleti v. Osztr adóas. 1854. aranyban 54/, 112 25 250 fri p. 4*/« 181 50 1889.1. k. adóm. m. k. áll. Osztr. adósság 1860, vas. köles. ar. á1/»“/« 114.50 500 frt 6*/« 138 — M. nyer. köles. 100 frt. 187.— Osztr. adósság 1880. » » » 50 » 137 — 100 frt 5*/* 144 — Tiszai és szeg. kői, 4»/« 129.60 Osztr. adósság 1964. M.kir.45/0 adóm.Magyar- JOG frt 174 — orsz. földt. k. i. j. 88.” Osztr. adósság 1864. M. földteherm. k, 6*/, 104 75 50 frt 174.— Ugyanaz 1867, zár. 5»/, 104 75 A testes-bégavöl. vir. M. földt. k tesneei 5'/» 104 76 szab. társ. 5‘/, 99 — M fiúdiebsz, s. d­n. Pestv, k, 1870. 6*/» 101.50 aur.­k 1 5».» 104 75 Pestv, k, 1871. 8‘/, 108.— M. földt. k. erdélyi 6*/» 104 75 Budapest főv. kat. M. úrbéri válts, kötv. 181— 5*/, k. 100.25 (IC® frtos) 5«/­ »8,60 8«&rb nyer, 8*/i 84 50 Egye», adósa, 4«/,»»/« 63.26 Bóca ?, ny. k. 1874 144 — M. földh. int,5*/, 101— !F«-a ! m. kar, 101 — Ugyanaz 4V.. p. 100.751 » * » > 100 — » 4*/«*/» 97,10 Bpsrti m. k b. kk. 41/. 101 — v. ez. 6»/ 12i— »Albin»« 1.1. h. i. d*/„ 101 M. íelr.álogb. 5»/••/. 108 — » » > » » 6*/, 98 60 * » 5*/« 10125­ Nagy«, föld. »/*•/• löl— » * 1'U»!, 99 75 » » 5«/. 101.75 M. orsz. közp. tkp.4’/s 98.50 » » 6*/. 108 76 Kieb. o. foldh. i. &%*/« 108— * ilu b,kp. 6•/. 102 — » » » 5*/, löl 25 M. jelzb. ny. k. k. +*/. 111.26 Oszt -magy. b. 4«/«•/, 101— » » nyer, jegy. 17— * » » 4*/, 100 21­ Oszt. f. i. d. k. k. 3»/» 108.75 » » 50 év. 4V* 100.20 Osztr. f. int. dijk. k. 8°/o 18— Pi’S .t sa. kar. b. 6‘/» 101 — Pesti hazai e, tp. 5«/, 10160 » » » »5»/••/, 101— »­­ » » 4Vi•/• 18­75 Elsőbbségek. Alföl­di vasút 6•/, 100— M, nyug, op. 5*/» tol.­­» » 1874. 6*/» 100.-- » * 1974, kib. 5*/. 101. -Bp. közúti vasut AVs8/* 97— M. vasút ele, köles. bér. Báttasg.-d.-e. v. 5*/« 100— őzés, ar. 5»/« 118— Bpestí lánczhid S’U 103— » » » 4*/,*/» — — t pest-pécsi vasút 5*/. — — 1. erdélyi vasut 5*/. 100— jszaks. vas­t 5*/* 100 25 — Kassa-cdb. v. ez. 5*/» ICO— » » sx. 5*,4 —­ * sperj.-tara. v. iá. » ► ar. S*/, — — f­r.­ ez. 6*/« JOl — Liovy­épelet 5»/» 99,50! Kassa-adb. v. (ossz. ?, Magy.gaL -vasat 100 26 1879, kib. 5*/» 10» 26 Victoria m»rom. a. k. — —­­Tiszav. vasat 5*/» 100,— Magánsorsjegyek, Magy. kitelintén&t - — Oszt. vá r. ker. sor&j. 19 60 Ostszt. röx. két. soros 11.— joina* » » • 18— Pénznemek. Oa. k. arany (vert.) 5.68120 frankóé arany 9.46 * » » (körm.) 5.54­20 márka 11.65 O.­magy. 8 frtos ar. 9 46 [Német bír. bj. 100 m 53 20 Váltók árfolyama. (Idtra.) Pária 100 frank 47.20 Ném. bp. 100 bir. m. 58.25 Svájcai piaczok 100 ft­k. 47,06 Amsterd. 100 holl. írt 98 50 London 10 fnt alari. I 9­81 Részvények. a) Bankok. v, 6*/. 191 — Angol-assztrák bank. — N­eyngati v, 5*/« 108 — Epesti bftfikagyes. 158 50 *4m­. sóv. r. t. 0. r 98 50 Epést­ k. és Iparbank 53 - O.­m.gy. áll.vapat 6»/» 228­­ M. ált. hitein. 616,26 Fecs-barcsi v, 5»/* 197— M. jelz. hitelbank Tiszavidéki v, 5*/. Ugyanaz NI. kib 139,75 Baaagőzh. társ. 5»/. 872.­M. less. és év. 104.­ közúti v. 489.— M. orsz. bank r.-t. —— Pesti k. v. élv. j. 222 — ösztr. hitelint. 80290 . . ... , Oszh-tmegy. haul 906.— 26k. fiteszárak. Lm. iparbank. 188.- BpestilLk«. 108 — Pesti m. ker. b. 7,8 Orez. kSep. 505 - Swaseki hitslbauk —Pesti hazai 8925.— Union bsnk fcp- Uv, 466.­. . HTAlt,takarék*). U1 60 *)^«**"** Bécsi bust. tára. 178.­ .. ' , Bécsi életd ár. b. int. 278— . . «*•­Elsőm. ált, ht. 32­0- k­fc Fonciére pesti bs­i, 69.— Magy.-fracczi* b. t, 28— t. Pannonia vb. i. 1055 - ^ ^nyvnyom­ia 1085— Paff** i, ay. r, t. 188 — c) &£tmeimoh. Fiam, í. m. eUtah, gy.t, 970 — Ooncordia i&. 410 — ?, 8. ésggy 1284 — Első bpaíti u., 850— Qschwind sesy, 3S3— Erzsébet m. 278 - G­yajda-aoso 244— Henger m. 675 — Sorask, épület 700 — Lujza malom ;63.__ KSszénb. (Drasche. 367 — Molnárok és s. m 592— á.-tarjáni klad. 841 — Pannónia m. 25 — Héttégi. gy. köt. 295 — Victoria m­. 163 - Tégla, és ménségete 144— , , , ,,, . Magy. fegyvergyár 16.69 — Rot.ek. válla Navis, wagy, k. 71— »Adria« a. t. h, t. 104 - Eisns,ss.-a.-tftrj. • IS5.Í 5 Alföld-fiumei v. 6«/, 200— Schlick vasönt, 208. -Bpest-pécai v. r. t. 8*/, 193 — Ser fősödé, í, a 870 — Bpest-Szi-Lörinca ?. —Sertéshisdk’e 290 — » * »1«, t. —jSpod. s caontliest gy. 128 — ízé­i vasat 5«/. 114 — Szállód», r.-t. 117 — Érsak-kel­eti v. 186 50 Szeg­­ezgy. 6« fia r. t. —,— Erdélyi vasat 6»/. 188 —­ Török dohány ö. á. t. 105— K&seri-öráek v. 4•/». 154—­­Uj­ánfalv. Sv -gy. r,t. 480 — Záloglevelek. A trécel értéktőzsdéről. — Szept. 8. — Blötössde. Megnyitás Oszt. hitelint. részv. 804.20 Osztr. hitel-részv. 804 — Unio-bank-részvény 229.25 Unió-bank-részvény — 20 frankos arany 9.47 20 frankos arany 9.47 Magyar hitelrészvény 81. 25 Magy. jelz. hitelb.-r. —— 5°/o magyar papir-jár. 94.45­­ Magy. orsz. bank r. —— Angol-part.r.-bank-r. Ii12.50­­ Magyar hitelb -rész­. —— Déli vasúti részvény 118.23 14*/o magy. arany jár. 99.16 Osztr. államvasuti r. 228.60 ;M. leszára, és váltób.-r —— 4°/0 magyar arany­ jár. 19.50­­ — Kivonat a Budapesti Közlönyből. — Budapest szept. 3. — Árverések a fővárosban Felső-srdősor­ u. 5. szeptember 7. Farkas Menyhért ing. 2633 frt — Attila-u . 31 (Uj-Pest) szeptember 4. Eisler Fülöpné, ing. 815 frt. — Váczi-körut 56, szeptember 6. Reisz Károly ing. 7820 frt 78 kr. — Podmaniczky-u 4, szeptemb. 4. Na­gel Sándor, ing. 863 frt. — Ferencz-körut 42, szeptember 10. Örömy József, ing. 330 frt 50 kr. — K. Stáczió-u. 8, szept. 6. Hemerling Ferencz, ing. 1565 frt. — Torony­ u. 1, szept. 24, Strobensz Alajos, ing. 750­0 frt. Árverések a vidéken. Gödöllő szept. 18, Kopp János ing. 4000 frt. - Kis-Czell, szept. 5, Telepai József, ing. 2600 frt. — Kolozsvár, okt. 24, Nagy György, ing. 4200 frt. — Baja szept. 8, Milánkovits Antal, ing. 800 frt. Színházak ma, szeptember 3 án : Nemzeti szinház: Az utolsó levél. — Népszínház: Szép Heléna. — Városligeti nyári szinház: A kis találékony. Tündérlak Magyarhonban. — Budai szin­­k­ö­z : A falu rossza, Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL. "Nyílt tér« (Az e rovat alatt közlöiteknek sem tartalma, sem aisAUi­ nem felelős a szerkesztőség). Egyéves önkéntesek szabályszerű egyenruháit ás felszereléseit 11? i 11 e r M­óres testvére egyenruha udvari sz&llittikn&l, Budapesten, (Károly laktanya)s beszerezhetik, — Költségvetést bérmentve küldünk. (182* kü

Next