Pesti Napló, 1889. október (40. évfolyam, 270-300. szám)
1889-10-01 / 270. szám
dóan, a helyett a befektetés kamatját sem hozza meg. Egészséges iparviszonyok mellett a gyáriparnak egyszersmind életképesnek és jövedelmezőnek is kell lenni, márpedig azt nem tagadhatjuk, hogy habár vagy az agrorage kedvéért egyes bankjaink vagy egyes szindikátusok alapítottak és alapítanak nagy gyárakat, de ezek azután legtöbbrészt veszteséggel dolgoznak. Ez nem az igazi öröm, az közgazdasági veszteség, ha az ily vállalatok a befektetett tőkét nem gyümölcsöztetik; pedig — talán a nagy malmokat kivéve, melyek eredményét a mindenkori gabona konjunktúra befolyásolja — a 20—25 év óta alakult nagyobb iparvállalatok nagyobbára nemcsak nem jövedelmeznek, de veszteséggel dolgoznak, vagy némely esetben végleg beállítják működésüket. Nagy tőkeérték az, ami ez után évek óta Magyarországon elveszett. Hibás alkotásokra és jövedelmezőben vállalatokra van másutt is elég eset, de másutt ezek sokkal kisebb kvótát képviselnek. És ez onnan van, hogy jelen körülményeink, az ország ez időszerinti vám és kereskedelmi berendezése, de az általános viszonyok is a magyar nagyipar fejlődésére nem alkalmasak, de nem kedvezők különösen azért sem, mivel, amint a tapasztalás mutatja, a gyárak felállításához szükséges befektetés jövedelmezősége, a legtöbb esetben itt nagyon kétes. Vagy nem annak tanúsága az, hogy nálunk általános dolog az, hogy ugyanazok kik ipari vagy kereskedelmi téren szép és nagy tőkéket szerzettek, azok is, kik az ipar emelésének egész életökön át szellemi előharczosai voltak, kik képesítve is volnának intellektuális értelmüknél fogva a gyáripar különböző nemének hasznos vezetésére — feleslegeiket, ha ilyenek felett rendelkeznek — nem egy újabb iparág meghonosítására, vagy régibb gyárak felvirágoztatására, de legtöbb esetben fekvő birtokba helyezik el, nyilván azon okból, mert még a mai nehéz gazdasági viszonyok mellett is a fekvőség, a mezőgazdaság az, ha intenzíve, vagy megfelelő bérlet mellett kezeltetik, mely a befektetésért a gyáriparnál biztosabb járadékot garantároz. A X. magyar jogászgyűlés. Ma délelőtt a jogászgyűlés második és negyedik szakosztályai tartottak ülést. Az ezekről szóló tudósításokat esti lapunkban már közöltük. Délután az első és a harmadik szakosztály ültek össze. Az első tanácskozási tárgyát egyetlen magánjogi kérdés megoldása képezte és érdekes volt, hogy a 17. szakosztály az előadó indítványát mellőzte. Fontos témával foglalkozott viszont a negyedik, büntetőjogi szakosztály és a vitában részt vettek Sárkány József táblai másodelnök és Székács Ferenc, a budapesti kir. törvényszék büntető osztályának vezetője is. Itt adjuk tudósításainkat ez ülésekről. Az első szakosztály délután három órakor ült össze. Elnökül egyhangúlag Sághy Gyula egyetemi tanárt, helyettes elnökül Weinmann Fülöp kir. közjegyzőt választották meg. A jegyzői teendőkkel ifj. dr. Környey Ede és Szilágyi Arthur bízattak meg A szakosztály elé terjesztett kérdés így hangzik: »A tulajdonszerzés kellékéül ingóknál az átadás megkivántassék-e?» E specziális jogi szakkérdésre, amelynek előadója dr. Jellinek Arthur országgyűlési képviselő, dr. Katona Mór győri jogakadémiai tanár és dr. Lányi Bertalan budapesti kir. táblai kisegítő bíró terjesztettek be részletesen megokolt véleményes indítványokat, amelyek egész terjedelmükben a jogászgyűlés 1889-iki évkönyvében jelentek meg. Dr. Katona Mór a következőleg oldja meg a kérdést: Tekintve a forgalom biztonságának igényeit, melyek úgy a jogászvilág, mint újabb törvényhozások többségét arra birták, hogy a puszta szerződés mellé még a dolog átadását is mint a szerződés megerősítését követeljük meg; tekintve a német polgári törvénykönyv tervezetét, mely szintén az átadási elméletnek hódol; tekintve végül azt, hogy hazai jogéletünk évszázadokon át pozitív törvény nélkül ugyan, de a szokásjog erejénél fogva ugyancsak az átadással megerősített (dologi) szerződésből származtatta a tulajdont, mondja ki a magyar jogászgyűlés, hogy az ingók tulajdonjogának szerzéséhez a dolog átadását, mint lényeges kelléket szükségesnek tartja. Lányi Bertalan három pontban szövegezi indítványát, ilykép: 1. Kívánatos, hogy az átadás az ingókra vonatkozó tulajdonszerzés elengedhetetlen kellékéül fentartassék. 2. A constitutum possessorium csak az esetben bírhat az átadás hatályával, ha a tulajdonátruházással kapcsolatban a felek közt oly jogviszony jö létre, mely az elidegenítőt feljogosítja, illetve kötelezi, hogy az elidegenített dolgot továbbra is tényleges hatalmában megtartsa. 3. A törvénynek a nem tulajdonostól leszármaztatott jóhiszemű jogszerzés oltalmát célzó rendelkezései a constitutum possessorium útján átalakult joghelyzettel szemben is alkalmazandók. Jellinek Arthur előadó részletesen ismertetve és bírálva a beérkezett véleményt, a maga részéről a következő indítványt teszi: Mondja ki a jogászgyűlés, hogy 1. Ingó dolog tulajdonszerzésének kellékéül az átadás megkivántassék. 2. Az átadás mellőzhető, ha az elidegenítéskor a dolog az elidegenítő kezei között bérlet, haszonbérlet, vagy haszonélvezet folytán maradt. Ez esetekben is a tulajdonszerzés hatálya ki van zárva, ha harmadik személy az elidegenítőtől dologi jogot átadás mellett szerzett, vagy ha harmadik személy megkárosítása az elidegenítésnél szándékoltatok. Hosszasabban hozzászólt a kérdéshez Schwarz Gusztáv dr., bevezetésül sajnálatát fejezve ki a fölött, hogy a jogászgyűlés csak ily alárendelt jelentőségű magánjogi kérdés megoldását tűzte ki magának feladatul. A föltett kérdésre válaszát következőleg formulázza: »Tulajdon-átruházási szerződések esetében a tulajdon a felek eltérő megállapodása hiányában csak az átadással szálljon át.« Dr. Fodor Ármin indítványát következőleg formulázta: »Mondja ki a jogászgyűlés, hogy az alkotandó magánjogi törvénykönyvben az átadás követelménye jogok tulajdonszerzésénél mellőztessék.« Dr. Schwarz Gusztáv ezután kijelentette, hogy a maga részéről csatlakozik Fodor indítványához. Ugyanígy nyilatkozott dr. Karácsony Jenő is. Dr. Katona Mór és dr. Lányi Bertalan véleményezők már ismertetett indítványaik fentartása mellett emeltek szót. A vita berekesztetvén, még Jellinek előadó élt a zárszó jogával, a forgalom biztonsága érdekében ajánlva indítványának elfogadását. Sághy elnök szavazás alá bocsátván a kérdést, a szakosztály az előadó véleménye ellenében túlnyomó többséggel dr. Fodor Ármin indítványát fogadta el, aki azt a teljes ülésen is védelmezni fogja a kisebbség előadója, Jellinek ellenében. * A harmadik, büntetőjogi szakosztály délután három órakor tartott ülést Sárkány József elnöklete alatt. Mindenekelőtt megválasztották elnöknek Sárkány József táblai másodelnököt, társelnöknek Friedmann Bernát ügyvédet, jegyzőknek Balogh Jenő dr.-t és Barna Ignácz dr.-t. Ezután Székács Ferencz, a budapesti kir. törvényszék büntető osztályának vezetője tartotta előadását ama kérdésben, hogy : az alkotandó bűnvádi eljárásban mily mértékben érvényesüljön a nyilvánosság elve az elővizsgálatban ? E kérdésben tudvalevőleg csak egy vélemény érkezett be : Vargha Ferencz kir. alügyészé , aki a következőket indítványozza . Mondja ki a jogászgyűlés, tekintettel az alkotandó bűnvádi eljárásra, hogy : 1. Az elővizsgálat a nyilvánosság elveire fektetendő, miből folyólag 2. a jelenlétei joga kivétel nélkül, minden vizsgálati cselekményre megilleti a vizsgálati cselekményekben való közvetlen részvétel joga (aktivitás); 3. ellenben a tágabb értelemben vett nyilvánosság (népnyilvánosság) az elővizsgálat jellegével öszszeegyeztethető nem lévén, ez okból az az alkotandó bűnvádi eljárásban mellőzendő lenne. Székács Ferencz előadásában főleg egy pontban tér el a véleményező alügyésztől, midőn annak szükségét hangoztatja, hogy a vádlott ne legyen jelen akkor, midőn vádlottársa kihalgattatik az elővizsgálatot vezető vizsgálóbíró által. Ezzel a vizsgálat könynyen meghiúsítható. Nagyobb szabású, tudományos értekezésében, melyet a szakosztály feszült figyelemmel hallgatott, azt fejtegeti, hogy az elővizsgálatnak a nyilvánosság alapelveire kell fektetendőnek lenni. Szól a mai bűnvádi eljárásról és megjegyzi, hogy »a mai eljárásnak egyik rákfenéje a vizsgálat hosszadalmas volta.« A vizsgálat nyilvánosságáról szólva, hangsúlyozza, hogy a mellett felesleges munkával a bíróságok tetemes mértékben terheltetni nem fognak. Néhány példát hoz fel erre nézve, mely bírói gyakorlatából emlékezetében megmaradt, így: egy szeszgyáros biztosítva levő saját vagyonának felgyújtása miatt volt vádolva az alapon, hogy a szakértők a leégett raktár áruiról vezetett »beérkezési és kiviteli faktúra-könyvekből« kiszámították, hogy a raktár üres volt, tehát abban szesz el sem éghetett. Csak a végtárgyaláson derült ki, hogy a beérkezési faktúra-könyv rovataiban előforduló számtételek hektolitert és litert, valamint a kiviteli faktúra-könyv számtételei forintokat és krajczárokat jelentenek és nem ármértéket, mint azt a szakértők feltételezték. A vád alapja ezzel megdőlt. Vagy: a Gazdag Imre meggyilkolásával vádolt agg honvédek ellen emelt vád egyik sarktételét képezte, hogy ők nem éjféltájban, de éjfél után 2 órakor kerültek csak haza. A védő ellenkérdésével e körülmény kiforgattatott jelentőségéből, mert a tanú, aki a vizsgálat során egész határozottsággal vallott, koncredálta,hogy a kis mutató állhatott a XII., a nagy mutató pedig a II. számon, tehát nem 2 óra, hanem 10 perc, 12 óra után lehetett a kérdéses időpont. Ilyen és ehhez hasonló esetekből kitűnik, hogy számos ügy nem jutna el a végtárgyalásig, ha a vizsgálat körültekintőbb módon s a bíró kellő támogatása mellett a vitetik keresztül. Felhozza, hogy a vezetése alatti törvényszék büntető osztálya főtárgyalás alapján 1888. év folyamán hozott 1499 ítéletet. Vádolva volt 2003 egyén. Ezek közül elítéltetett 1633, tehát 81.5°/0, fölmentetett 370, tehát 18 5°/0. Érthetőbben kifejezve 5 egyén közül elítéltetett 4, felmentetett 1. Szóval az ügyek egy ötödrésze hiába vizetett a főtárgyalásig. Látható ebből, hogy mennyi felesleges munkát végzett a bíróság, foglalkozva végtárgyaláson 370 oly egyén cselekményeivel, akik vagy ártatlanok voltak, vagy irányukban bizonyítékok nem léteztek. A vizsgálat meghiúsításáról szólva, megjegyzi, hogy az is megtörténhetik, hogy maga a védő a siker érdekében meghiúsíthatja a vizsgálatot, főként ha a vádlott azt vizsgálati fogsága miatt nem teheti. Ezért volna szükséges reformálni az ügyvédi intézményt. Szerinte ez úgy történhetnék, ha külön védői kart létesítenének, így meg lenne óva a tisztességes elemek érdeke. Végül a következő indítványt terjeszti elő : Mondja ki a jogászgyűlés, hogy 1. Az elővizsgálat a nyilvánosság alapelveire fektetendő. 2. A jelenlevők joga általában minden vizsgálati cselekményre megilleti : a közvádlót, magánvádlót vagy sértettet és ezek képviselőit, terheltet és védőjét. 3. Ezen jogból folyólag a most említett személyeket megilleti a vizsgálati cselekményben való közvetlen részvétel joga (aktivitás.) 4 Ellenben a tágabb értelemben vett nyilvánosság (népnyilvánosság) az elővizsgálatból kizárandó. 5. A terheltek terhelt társuk kihallgatásánál a jelenléttől eltiltandók. Ezután Sik Sándor szólalt fel, kárhoztatva a mai bűnvádi eljárás fonákságait és összehasonlítva azt az angol eljárással, mely természetesen összehasonlíthatatlanul fölötte áll a miénknek. Tiltakozik az ellen, mintha a védők az ügy sikere érdekében meghiúsíthatnák a vizsgálatot. Ezt ő lehetetlenségnek tartja. Áttérve a nyilvánosság kérdésére, örömének ad kifejezést, hogy annak szükségét egy ügyész és egy bíró hangoztatja; ő maga is indítványt nyújt be elfogadás végett: hasson oda a jogászgyűlés, hogy a megalkotandó bűnvádi eljárás a teljes és feltétlen nyilvánosság (népnyilvánosság) elvei alapján szerveztessék. Hexner Gyula dr. is a teljes és feltétlen nyilvánosság mellett szólal fel. A véleményező indítványának negyedik pontját kihagyandónak véli. Szerinte még a vádlottak kihallgatásának is nyilvánosnak kell lennie. Indítványozza, hogy a bírói vizsgálat a korlátlan nyilvánosság elveire fektettessék. A vitát e tárgyban holnap délután 3 órakor folytatják. Fővárosi ügyek. A jövő évi költségelőirányzat tárgyalását ma délután 4 órakor tartott rendkívüli ülésén folytatta a tanács. A tárgyalás azonban még egy ülést fog igénybe venni s a tanács csak ez ülésen fogja a mérleget megállapíthatni s ezzel kapcsolatban a mutatkozó hiány fedezetének kérdését tárgyalni. A városligeti nyári szinház, illetőleg Feld Zsigmond szinigazgató szubvencziójára vonatkozólag a tanács ma esti ülésén azt határozta, hogy csatlakozik a pénzügyi bizottság javaslatához s Feldnek megajánl ez évre 4000 frtot,a jövő évekre bezárólag 1893-ig 6000 frtot s még azt is indítványozza, hogy Feld szerződése hosszabbittassék meg a lejárattól számítandó további hat évre, vagyis 1899-ig Útátjárók helyett áthidalások. Minthogy a belügyminiszter azt tapasztalta, hogy az osztrák-magyar államvasút sűrű forgalma a közúti forgalom fejlődésére mindinkább érezhető hátrányos befolyást gyakorol, felhívta az osztrák-magyar államvasutat, hogy a főváros területén levő útátjárók felül, vagy alul leendő vezetésének módozatait az érdekelt hatóságokkal és vállalatokkal egyetértőleg tanulmányozza s annak eredményét hozzá terjeszsze fel oly czélból, hogy a megállapítandó terv keretében az út-átjárók helyett áthidalások legyenek a szükséghez képest létesíthetők. A villamos vasút közlekedésében előfordult zavar okainak megvizsgálására kiküldött bizottság Förster vasúti főfelügyelő vezetése alatt ma tett az áramfejlesztő telepen tanulmányokat s megállapította, hogy a baj oka nem a vállalat s nem a villamos erőre alapított közlekedési rendszerben, hanem tisztán a kazánok nem eléggé jó szerkezetében keresendő. Előfizetési felhívás PESTI NAPLÓ— A harmadik negyedév letelte alkalmából amat, előfizetőinket, kiknek megrendelése szeptember végén lejár, az előfizetéseknek idejekorán való eszközlésére figyelmeztetjük, nehogy a lap küldésében zavar merüljön fel. Előfizetési árak : (A reggeli és esti kiadásra.) Félévre ......................................... 9 frt 1 kr. Évnegyedre.................................... 4 frt 50 kr. Egy hónapra.................................. 1 frt 50 kr. WQT Az előfizetések Budapestre, a »Pesti Napó« kiadóhivatalába (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület), legczélszerűbben postai utalványnyal küldhetők. IPF“ Ha az esti kiadás postai különküldése kívántatik, a bélyegre havonkint 35 kr, évnegyedenkint 1 frt felülfizetendő. A „Pesti Napló“ szerk. és kiadóhivatala. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, Október 1 A pénzügyminiszter fogad d. u. 5—6 óráig. Időleges kiállítások megnyitása a kereskedelmi múzeumban délután 3 órakor. Az őszi lóversenyek második napja d. u..3 órakor. A budapesti kath. kör ünnepélyes megnyitása. D. e. 10 órakor Yeni Sancte a szerviták templomában. A fővárosi egylet ülése délután 5 órakor a régi városháza tanácstermében. A budapesti középiskolai tanárok választmányának ülése d. u. 5 órakor az Andrássy-úti tanári társalgó teremben. A budapesti polgári jövő egyesület záró lövési ünnepélye a nagy-rókus-utczai helyiségben. Nemzeti múzeum: régiségtár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Többi tárai megtekinthetők 60 kr beléptidíj mellett. Nyilvános könyvtárak: akadémiai d. u. 3—7, múzeumi d. e. 9— d. u. 1, egyetemi d. e. 10—12 és d. u. 4—8. Az állatkert nyitva van egész nap. Belépti dij 30 kr. szept. 30. Személyi hírek: Zichy József gróf, pozsonyi főispán, ki ma reggel Budapestre érkezett és több miniszternél tisztelgett, este Pozsonyba visszatért. — Kamermayer Károly polgármester holnap visszatér szünidejéről a fővárosba s a legközelebbi napokban elfoglalja hivatalát. — Matuska Alajos tanácsos visszajött hat heti szabadságából s újra átvette a közélelmezési és közgazdasági ügyosztály vezetését. A király őfelsége ma délelőtt Gödöllőn hoszszabb kihallgatáson fogadta Wekerle pénzügyminisztert, ki délután visszaérkezett Gödöllőről Budapestre. Este kilencz órakor a király ő Felsége a magyar államvasutakon Gödöllőről Bécsbe utazott. Nagyjaink emléke. A nem rég elhunyt Henneberg tábornok iránti kegyeletének szép módon ad kifejezést a honvédség. A tábornoki kar s a honvédhuszár-ezredek költségén ugyanis Strobl szobrásznál művészi becsű és maradandó emlékszobrot rendeltek meg Henneberg sírjára. A szobor föszmintája már készen áll a művész várbazári műtermében s a napokban megkezdték annak kőbe vésését. Rövid időn felállítják. Felkantározott gyönyörű paripa előtt teljes fegyverben álló honvédhuszárt mutat a szobor. A ló lehorgasztja fejét s felemelt jobb lábával a hantot kaparja, mintha elhunyt gazdáját akarná alóla kikaparni. A huszár jobb karjával a lovat fogja át s bánatában elmerülve néz maga elé a földre. Az egész szobor életnagyságnál valamivel nagyobb lesz. Az orvosegyetem nem rég elhunyt nagynevű tanára, Balogh Kálmán emlékének megörökítésével foglalkozott legutóbbi ülésében az orvoskari tanártestület s elhatározta, hogy helyisége számára lefesteti Balogh életnagyságú arczképét. A mű kivitelével már meg is bízott egy festőt. Ezenkívül bizottságot küldött ki annak eldöntése végett, várjon az elhunyt tudósnak a temetőben állítsanak-e síremléket, vagy pedig mellszobrot az üllői úti klinika-telepen ? A párisi kiállítás díjai. Mint már jelentettük, a párisi kiállítás díjait tegnap osztották ki nagy ünnepélyességgel az iparpalotában. Két órakor jelent meg Carnot s elfoglalta helyét a számára fentartott emelvényen, amire megkezdődött az ünnepély. A terem színpadjának függönye föllebbent s a nézők előtt álltak a kiállítás egyes osztályainak felügyelői nemzeti öltözeteikben, lobogóval kezükben. Miután a hírnökök megfújták kerteiket, megkezdődött a kiállítási felügyelők fölvonulása betűsor szerint. A menetet az argentini köztársaságbeliek nyitották meg, azután következtek az osztrák és magyar kiállítók külön lobogóval; a magyar lobogón a nemzeti czimer díszlett. Aztán sorra következtek betűrendben Bolívia, Brazília, Dánia, Kína stb. fiai, tarkábbnál tarkább öltözetben s a legváltozatosabb szinü lobogókkal. Carnot és Tirard beszédei után — melyeknek tartalmát már ismertettük — Berger igazgató felolvasta a kitüntetett kiállítók neveit s átadta a dijakat. A kiállítás osztrák-magyar képzőművészeti osztályán a következőket tüntették ki díjakkal: Munkácsy Mihály díszérmet, Hynais, Payer és Ribarz aranyérmet, Hirscher, Sehlomka és Socor ezüstérmet kaptak. Az iparosztályon nagy díjat kaptak a következő magyar kiállítók: a budapesti Pannónia-, Gizella-, Lujza- és Viktória-gőzmalmok, a molnárok és sütők gőzmalma s a fiumei Smyth és Meynier czég. Aranyérmet kaptak : Sgalitzer és Kőváry (Budapest), Gombos László (Torda), Schuth Vincze (Villány), Mandl Ede és társa (Nyírbátor), Dániel Ármin (Zágráb). Ezüstérmet kaptak: Schmidt és Császár, Egger testvérek, Fischer Jakab, Kölber testvérek, Krautschneider, May és társa Budapesten, továbbá: Döntő István (Szabadka), Bleschke (Villány), özv. Gerendyné, Gerendy István (Lóvéfalva), Jancsics Sándor (Siklós), Reisz Zsigmond, Rhon és fia (Temesvár), Roth Bernát (S.A.Ujhely), Schuth Vilmos (Villány), Schwabach (Pozsony), Mauthner József (Szegzárd), Klement Sándor (Párkány), Lázár Jónás és társa (Eger), gróf Erdődy Manó (Galgócz), Bendenritter M. (Eszék), Zágrábi-malom (Zágráb), Mandl és társa (Nyírbátor), Fiumei bútorgyár (Fiume). II. Lajos király adósságait a következő módon törlesztik: A királyi czivillistából, mely évi 4,231.044 márkára rúg, évenként 1,080.000 márka jut a törlesztésre, tehát naponként 3000 márkát kell az udvari pénztárnak kifizetnie. Ez így tart majd 1894 ig, amikor a napi törlesztési összeg 2000 márkára száll alá 1904-ig, azaz addig, míg II. Lajos összes adósságai ki lesznek fizetve. Jubiláló főispán. Lonovics József csanádmegyei főispánnak a közigazgatás terén eltöltött 25 éves szolgálati jubileumát ez évi október hó 21-én tartják m°g. Ez ünnepiesség alkalmával a szomszédos vármegyék, az illető főispánok vezetése mellett, küldöttségileg jelennek meg. Vonatösszeütközés az alagútban. Avillenóból jelenti egy mai táviratunk: Az Ariano és Pianerottolo közti alagútban az éjjel két személyvonat összeütközött. Az egyik vonat Nápolyból,a másik Foggiából jött. Hír szerint húszkocsi összezúzódott. Az áldozatok számát még nem tudni, de hire jár, hogy eddig hat halottat húztak ki a kocsik romjai alól. A hatóságok nyomban megjelentek a helyszínen. A külföldi posta továbbítása késedelmet szenvedett. — Rómából a szerencsétlenségre vonatkozólag a következőket jelenti a táviró: Ide érkezett jelentések szerint az arianoi alagútban történt vasúti szerencsétlenség alkalmával nagy vihar dühöngött. A halottak és sebesültek számát még nem tudni bizonyosan, de azt beszélik, hogy húsz halottat találtak. Azok közt, akik könnyebb sérüléseket szenvedtek, hat milier katona is van. A szerencsétlenséget, úgy látszik, egy hivatalnok gondatlansága idézte elő. A közmunkaügyi miniszter ma este a szerencsétlenség színhelyére utazik. Egy ugyancsak Rómából később érkezett távirati jelentésünk szerint a vasúti szerencsétlenséget az idézte elő, hogy a nápolyi vonat, daczára annak, hogy nem találkozott a foggiai vonattal azon az állomáson, ahol találkozniuk kellett volna, tovább folytatta útját abban a reményben, hogy még eljuthat a következő állomásig, ahol aztán a másik vonattal találkozni fog. Az összeütközés annál borzasztóbb volt, mert a foggiai vonat, melynek késedelme volt, nagy gyorsasággal robogott végig a meglehetős meredek lejtőn. Az alagútban uralkodó teljes sötétség még iszonyúbbá tette a helyzetet. A sértetlenül maradt utasok tehetetlenül tapogatództak az élő szarvasmarhák között, melyek a két vonat első kocsijaiban voltak elhelyezve. A távirat szerint a halottak száma meghaladja a harmincat. A trencséni főispán lemondásáról szóló híreket a félhivatalos »O. É.« a »legilletékesebb forrás« nyomán megcáfolja. Az idéztük laptudósító szerint az egészből csak annyi igaz, hogy Kubicz a főispán beszéd közben megpendítette lemondási szándékát, de miután a belügyminiszter nem fogadta el, lemondását írásban be sem adta. Trachoma a katonaságnál. A pozsonyi hidászzászlóalj legénysége körében mintegy két hét óta kiütött a trachoma, s pár nap óta járványosan lép föl. A háromszáz emberből álló zászlóaljból minden nap tíz húsz embert a kórházba küldenek, ahol eddig hetvennél többen vannak gyógykezelés alatt. A járvány terjedésének megakadályozására szigorú évrendszabályokat tettek. A hadtesti egészségügyi tanács ma délután, mint lapunknak táviratban jelentik, ülést tartott, melyen elhatározták, hogy a pozsonyi hidászcsapatot Hainburgba helyezik át s a trachomajárvány megszűntéig az odavaló hadapród-iskolában szereznek neki helyet. Orvosi felolvasás. Az orsz. kisdednevelési kiállítás helyiségében ma délután 5 órakor dr. Ónodi A. egyet. m. tanár olvasott föl »Az orrlégzés jelentősége« czimen. Rámutat azon kedvezőtlen tényre, hogy felnőtteknél az orrbajok komolyan alig vétetnek és könnyelműen a nátha nem aggasztó fogalma alá foglaltatnak ; hangsúlyozza a csecsemőknél és a fejlődő kicsiny gyermekeknél az orr kiváló fontosságát és felhívja az anyák gondos figyelmét a zavartalan orrlégzés szükségességére. Kongresszus a vasárnapi munkaszünet ügyében. A múlt héten Párisban a vasárnapi munkaszünet ügyében működő egyesület Leon Say elnöklete alatt nagy kongresszust tartott, melynek nemzetközi jellege volt. Harrison az amerikai Egyesült Államok elnöke a kongresszushoz helyeslő levelet intézett, melyben elmondotta, hogy tapasztalás és szemlélet meggyőzték, hogy mindenkinek, aki kezével vagy fejével dolgozik, nyugalomra van szüksége, melyet csak a vasárnap általános megtartása adhat meg neki. Gladstone szintén kifejezte helyeslését s azt írta, hogy a vasárnapi pihenés első rangú nemzeti kérdés. Hosszabb vita után a kongresszus a következő indítványt fogadta el: »A vasárnapi szünet különböző fokozatokkal minden iparágban lehetséges. A vasárnap az a nap, mely vállalkozóknak, valamint munkásoknak a legjobban megfelel az egyént, valamint a családi életet illetőleg s jó, hogy a pihenő nap a mennyire lehet mindenkire ugyanaz. Ha a vasárnapi szünet felsőbb, technikai vagy másféle okokból ki nem vihető, más ünnepnappal kell pótolni olyképen, hogy a munkásnak minden évben 52 lehetőleg egyenlően szétoszlott pihenő napja legyen. A pihenés megengedi az embernek, hogy több és jobb munkát szolgáltasson, minthogy előmozdítja munkakedve fentartását s testi ereje gyarapítását. Végül a kongresszus amaz óhaját is kifejezte, hogy a munkások bérét ne szombaton vagy vasárnap, hanem valamely más napon fizessék ki. A kisdednevelési kiállításban holnap, kedden délután, Halász Sarolta kisdedóvónő mutatja be a kisdedóvóbeli foglalkozásokat. Szerdán délután 5 órakor Doftinger Gyula dr. tart előadást a kisdedek testének elgörbüléséről. Újabban Pápai Károly dr. szibériai utazó ajánlkozott felolvasás tartására, amelyben a szibériai finnugor kisdednevelést fogja ismertetni, a fővárosi tanítókra való tekintettel. E felolvasás csütörtökön, október 10-én délelőtt 11 órakor lesz a Beleznay-kertben. — Szapáry Gyula gróf földmivelési miniszter ma délután meglátogatta a kiállítást, hol Herich Károlyné irodaigazgató vezett körül. A miniszter a kiállítás sikere felett elismerésé fejezte ki. Értékes freskók elpusztulása. San Severino olasz herczeg nápolyi palotájának összeomlása pótolhatatlan kárt okozott a festőművészet terén. Giordano hírneves freskói, melyek e palotát feldíszítették, teljesen tönkrementek s a nagybecsű képtár is tönkrement, mely e palotában volt elhelyezve. Csupán az ékszergyűjteményt lehetett megmenteni. A palotát, mely a tizenhatodik század egyik kiváló építészeti remeke volt, a rossz csatornákban meggyűlt víz mosta alá s ez okozta összeomlását. A herczeg kártérítési keresetet indított Nápoly városa ellen, mely előreláthatólag tetemes összeget fog fizetni. A feloszlatott cseh akadémiai olvasóegylet elnöksége Prága városa főpolgármesterének adta át megőrzés véget az egylet vagyonát, mely hatvanezer forintot tesz. Öngyilkosság az utczán. Pozsonyból sürgönyzi levelezőnk, Broda János szakaszvezető a 11. huszárezrednél, ma nyilt utczán társainak és nagy számú közönségnek jelenlétében főbe lőtte magát. Tettének oka ismeretlen. Az állatorvostanhallgatók olvasó és önképző köre tegnap tartotta az alakuló közgyűlését. Elnökké Monostori Károlyt, alelnökké Antal Zoltánt választották. Főtitkárrá Báró L. P., főkönyvtárnokká Lenkey Zsigmond, főjegyzővé Fikár József, pénztárnokká Vasvári Mór, segédtitkárrá Zathureczky Bálint, alkönyvtárnokká Fischer Jakab, háznagyokká Pakoszta Ferencz és Könczey Győző, ellenőrzé Vértay László, lapfelügyelőkké Mátyás Károly és Weisz Kálmán választottak. Nagy betöréses lopások. Csernoviczban Dávid és fia czégtől legközelebb 110,000 frankot román pénzben, 5000 Napoleonhort s sok ékszert loptak el. — Münchenben a szept. 28. és 29-ke közti éjjel egy ékszerész boltjába törtek be s 700 márkát készpénzben, továbbá mindenféle ékszert 12,000 márka értékben vittek el. A Dániel- bankárnál Jassyban nagy betöréses lopást követtek el az éjjel, amelyről az ottani rendőrség táviratilag értesítette a budapesti főkapitányságot is. A tettesek 6000 darab Napóleon-aranyat, 75,000 frankot, 1000 forintos romániai bankjegyekben s 35,000 frank értékű különféle értékpapírt és több ékszert loptak el. Az ékszerek közt volt egy szív alakú, brilliantokkal díszített arany nyakék. A károsult négyezer frank jutalmat biztosít annak, aki a tolvajok nyomára vezet. A főkapitányság bűnügyi osztálya a főváros területére nézve megtette a kellő intézkedéseket. A marillavölgyi rablás. Egy dél magyarországi német lap híre szerint az oraviczai csendőrségnek hosszas nyomozás után tegnapelőtt sikerült a marillavölgyi fürdőből elrabolt pénztárt Brostyán és Greovacz romániai községek közt feltalálni. További hírek még hiányzanak. Helyi hírek. A jezsuiták temploma Budapesten, a Mária és József utcza sarkán épülő jezsuita rendház és templom építési munkálatai szorgalmasan folynak, s már a templom melletti 18 czellából álló, egyemeletes rendház készen is van, csak a belső berendezés hiányzik még. A 16-ik századbeli román szélben épülő templom előhomlokzata a József utczára néz, s már annak az építési munkálatai is annyira előre haladtak, hogy a jövő héten elérik a főfal egyenletet, mikor aztán megkezdhetik a tető építését. A templom valamint a rendház is rózsaszín és vörös, nyers falazattéglával van kívülről kirakva s csak a közbeeső párkányzatok vannak faragott terméskőből. A templom két tornyának építését már az idén tovább nem folytatják, hanem amint az idő a külső munkálatokra kedvezőtlenné válik, hozzá fognak a belső boltozatok építéséhez. Érdekes megjegyezni, hogy a kétezer emberre számított templom falai a minimális vékonyságra vannak leszállítva, de ezt a vékonyságot ellensúlyozzák a falba épített erős vaslécz-oszlopok. A főbejárat szép oszlopainak talapzatait, melyek tarka márványból vannak, már szintén elhelyezték, az oszloptest magas gránitból van, míg az oszlop művésziesen faragott feje olasz márványból készült. A kőműves munkálatokat, úgy a külsőket, mint a belsőket, a jövő őszre teljesen befejezik, úgy hogy akkor hozzá foghatnak a nagyszerűnek ígérkező belső berendezéshez és díszítéshez. A zálogházi árverések körül — mint a »Magyar Híradó« czímű kőnyomatos írja — visszaélés történhetett, mert a belvárosi kir. zálogintézetbeli árverés-intézők ellen a minisztérium a vizsgálatot elrendelte. A ferenczvárosi búcsú. Pénteken, október 4 én lesz Szeráfi Szt. Ferencznek, a ferenczvárosi plébániatemplom védszentjének névünnepe. Az ebből az alkalomból szokásos ferenczvárosi búcsút a jövő vasárnap, október 6-án tartják meg. Az előző napon, szombaton délután 4 órakor litánia, vasárnap reggel 8 órakor sz. mise és német egyházi beszéd, fél 10-kor a főistentisztelet, ünnepi körmenet és magyar egyházi beszéd s délután 4 órakor litánia lesz a ferenczvárosi templomban. Színház és művészet. A népszínházi segélyegylet vasárnap délben tartotta évi közgyűlését a népszínház színpadán Kék István takarékpénztári igazgató, a népszínházi bizottmány végrehajtó tagjának elnöklete alatt. A rendes évi jelentések felolvasása után, amelyekből kitűnt, hogy az egyesületnek húszezer frt. készpénz vagyona van. Ferenczy József titkár előterjesztette a választmány abbeli elhatározását, hogy Tamássy József, a beteg művész állandó évi segélyben részesíttessék. Ez azonban az egyesület anyagi viszonyainál fogva csak úgy lehetséges, ha Evva igazgató, ki a szabadjegyek után fizetett s a segélyegyesületnek fölajánlott utalvány - százalékok felosztási arányát megváltoztatja, és alapító levelét módosítja. Evva igazgató ez óhajtásnak készséggel tett eleget, s így most már Tamássy állandó segélyben részesíthető. A jelen voltak ezt zajos éljenzéssel vették tudomásul. Végül megemlítjük, hogy az utalványlapok árából az idén 900 írton felül jutott a jótékony czélra. A gyűlés az elnök éltetésével ért véget. A budai színkör idénye a szokottnál későbben végződik. Holnap, október 1-én, lesz a 118-ik s egyúttal bucsu-előadása »Gróf Szapáry Péter vagy Budavár visszavivása« czimű történelmi látványos színművel. A lefolyt idényben 56 operette, 21 népszínműi, 17 énekes-bohózati, 12 látványos színműi, 55 vígjátéki és drámai előadás volt. Újdonság 8 került szinre. Eredeti darabot 25-öt adtak 56 estén, fordítottak 41-et 62 estén, szinre került 28 operette, 16 népszínmű, 8 énekes bohózat, 4 látványos színmű, 9 dráma és vígjáték. Hazai szerzőknek közel ezer forintot fizetett ki az igazgatóság írói tiszteletdíjakban.