Pesti Napló, 1889. november (40. évfolyam, 301-330. szám)
1889-11-08 / 308. szám
szállást leplező hivatalos akták számszerű megjelölésével támogatván azokat. Tartalma rövid kivonatban ez emlékiratnak a következő: 1- szer. A megyei hivatalos hatalom évek során át minden törekvését odaiányitja hogy az önkormányzati ellenőrzést, lehetetlenné tegye és igy hivatalos visszaéléseit háborútlanul folytathassa, igazolják ezt a kérvényhez mellékelt hivatalos összeállítású névjegyzékek, melyekből kitetszik, hogy a törvényhatósági, a közigazgatási és egyéb albizottságok úgy állítják össz, hogy azok nagyobb része a tisztikarból, kisebb része pedig a főispánnak megnyert tőle függő egyénekből állanak, mig a független intelligenczia azokból tervszerüleg kizáratik, 2- szer. Hogy a választások ily módon befolyásolhatók legyenek, e czélra a hivatalos hatalmon felül még pénz is fordittatik és e költségek fedezésére évek óta 10 - 20°/o levonás eszközöltetik a tisztviselők fizetéséből. Bizonyítékul csatoltatott a megyei tiszti főügyész egy perbeli nyilatkozata, ki a tőle eszközölt levonásokat 1000 írtra becsüli, továbbá a megyei pénztárnok és a tisztviselők vallomása. 3- szor. A hontmegyei árvaszék restancziái oly nagyok és oly súlyosak, hogy p. o. gróf Eichelburg volt hontmegyei birtokosnak egy 1881. évben beadott felebbezése máig sem jutott el a belügyminisztériumhoz mint felettes hatósághoz. Ezen példák dokumentálva, ügyvédek vallomásával erősítve, sőt ügyszámokkal is megjelölve bizonyítottak. Okmányokkal igazoltatott egy volt árvaszéki elnök abbeli üzelme, mely szerint bizonyos Geienheimer kiskorú örökösei birtokának elárusítását ő mint árvaszéki elnök közvetítette, és míg az eladást gyámhatóságilag jóváhagyatta a közvetítésért 5000 ft szenzáliót fogadott el. Tanukkal igazoltatott, hogy a jelenlegi árvaszéki elnök hivatalát betölteni sem nem képes, sem nem törekedik, hogy a megye székhelyétől távol lakik, hogy hivatalában hetenkint csak egyszer jelenik meg és akkor is csak »névalak.« 4- szer. Sorozata azon fenyitő határozatoknak, melyekkel Hontmegye tiszti karának nagy része hivatala visszaélések miatt vád alá helyezve — és jó részében marasztalva is lett— dokumentálva bírósági jogerős határozatokká. 5- ször. A megyei tiszti ügyész viselt dolgai, bizonyítva fegyelmi és fenyítő határozatokkal. 6- szor. Visszaélések a járási orvos javára, a közegészségügy hátrányára. 7- szer. A megyei számvevők qualifikálatlan és a fontos teendők komoly betöltésére képtelen voltának kimutatása. 8. és 9-szer. Az ebből folyó visszásságok, öt község felsorolása. Okiratokkal bizonyítva. Kemencze község számadásai 1866. év óta máig sem lettek jogerejűleg elintézve, és noha ez ügy folyó év tavaszán a magánfél által a belügyminisztériumhoz feljelentetett, a 23 éven át bevertetett ügyben még ma sem hozatott határozat. 10- szer. A megyei levéltár szellőztetése, az ott uralkodó rendetlenség tanukkal igazolva. 11- szer. Egy megyei írnok viselt dolgai. 12- szer. Egy közigazgatási kiadó szomorú története, aki a női becsület védelmében egy főispáni kegyencz ellen fellépni merészkedvén, súlyosan büntettetett. 13- szor. A megyei kaszinó története, a pártviszályoknak a társadalmi életbe átültetése, minek következtében a kaszinó legintelligensebb tagjai kilépni kénytelenié tettek. 14- szer. A megyei gazdasági egyesület belügyei, melynek választmányából a legnagyobb földbirtokosok választási visszaéléssel kizárattak ugyannyira, hogy a már-már virágzásnak indult egyesület ismét lehanyatlott és érdtudus elnöke gróf Chorinszky Igó megyei nagybirtokos elnökségéről lemondani kénytelenittetett. 15- ször. A katasztei felvételeknek főispáni és egyéb magánérdekből történt befolyásolása, dokumentálva kataszteri hivatalos kimutatásokkal. 16- szor. A fejedelmi kitüntetéseknek teljesen méltatlan egyénekre, pusztán kortes szolgálatok jutalmául történt kieszközlése. Felsorolva négy egyén, kik közül egyik súlyos sikkasztással terhelt köségi biró. Ennyi és ily súlyos panaszpontok és az azokra felhozott számos bizonyítékok alapján a kérvény csak azon szerény kérelmet terjeszti a miniszter elé, vajha Hont megye közigazgatásának ezen veszedelmes kinövései egy részrehajlatlan szigorú vizsgálat és annak alapján hozandó erélyes határozat által végre-valahára orvosoltatnának és Hontmegye közönségének igazság szolgáltatnék. És Hontmegye közönsége igazsága érzetében, a Baross Gábor és utána gróf Teleki Géza miniszterek által hangoztatott részrehajlatlanság és törvényességben bízva, azt merte reményleni, hogy ily súlyos panaszokat, ily szavahihető bizonyítékokkal támogatva nem fog a belügyminiszter úr vizsgálat nélkül hagyni, és ezen bizalmuk, a miniszter egyénisége iránt érzett megnyugvásuk oly nagy volt, hogy diszkréczióból, eme panaszokat a nyilvánosság elé sem hozták, hanem vártak hat hónapig türelemmel, hallgatva, mikor jő el a kért orvoslás. És ime mit nyertek ?! Egy rövid, alig megokolt miniszteri határozatot, mely minden nyilvános vizsgálat mellőzésével panaszaik felett napirendre tér, és a panaszlottakra ráborítja a feledés köpenyét. Ez hát a rekonstruált kormány alatt az igazságszolgáltatás ? Ez a közigazgatási legfőbb fórum jogszolgáltatása, ez a közigazgatási bíráskodás ? A miniszter iránt érzett diszkréczió nem kötelez többé bennünket, átadjuk tehát igazságos ügyünket a közvéleménynek, a sajtó, — és a nemzet törvényhozó testületének, a képviselőház útján, — ítéljen az felettünk. 1. 1. Fővárosi ügyek. A főváros költségvetése. A pénzügyi bizottság mai ülésén folytatta a jövő évi költségvetés tárgyalását. A városligeti utak fentartására előirányzott 20.000 frtot Lechner és Preuszner felvilágosításai után csonkítás nélkül elfogadta. A vízvezetéki kezelési kiadásoknál, hol a főszámvevő 20.000 frt megtakarítást indítványozott, a bizottság a tételeket dr. Wein, Darányi és Lechner felszólalásai után változatlanul megszavazta. Az utak, hidak és árkok jókarban tartására fölvett 300.000 írtból Steiger Gyula 20.000 frtot kivánt törölni . Fenyvessy Adolf és Darányi Ignácz felszólalásai után a bizottság törölte is ez összeget. A tűzoltósági lovak kiadási tételénél 1700 frtot töröltek. Az új kövezésekre szánt összegből Steiger 70,000 frtot kért törölni. E tárgynál Preuszner indítványozta, hogy az üllői-úti klinika körüli munkákat a jövő évre töröljék. Wagner Géza arra figyelmeztetett, hogy a bizottsági tagok ne oly utczák elhagyását kérjék, amelyek más kerületekben vannak, ajánlják föl a saját kerületeik utczáit. Preuszner erre tiltakozott az ellen, hogy őt partikularizmussal vádolják. A bizottság 38.924 forint törlését mondta ki. A pótépítkezéseknél 5250 frtot töröltek, a budai erdőövre felvett összegből 2,200 frtot, a vízmérő órákból 4000 frtot, az egyházak építésére fölvett összegből (Józsefvárosi kálvária) 38,000 frtot s ugyaninnen (kamatok a még nem létesült bazilika kölcsönre) 27,000 frtot, a vegyes és előre nem látott kiadásokból 30,000 forintot, az oltó-nyirk-anyag termelő intézet költségeiből 1600 frtot. Majd a bevételekre tértek. A házbérkrajczároknál Lampl főszámvevő azt indítványozta, hogy aki természetben kapja lakását (hivatalnok, tanító) szintén fizesse a krajczárokat, így 10.060 forinttal többet lehet e rovatba beállítani. Rémi és Darányi felszólalásai után a bizottság Lampl indítványát a tanács figyelmébe ajánlja, de a tételt eredeti összegében vette föl. A bevételi rovatokat nem emelték egyéb részeiben sem. A végeredménye szerint az, hogy az előirányzott deficit i. e. 70.000 forintra apadt. Wagner Géza erre nem kíván külön fedezetet kijelölni, mert a bevételek rendszerint úgy is fedezik az előirányzatot. Fenyvessy Adolf ellenben utalt arra, hogy a költségvetési törvény szerint egyensúllyal kell zárni, tehát kéri, hogy az italmérési jövedékből eredő kamatjövedékből 70.000 forint mint biztos bevétel jelöltetnék ki fedezetül. A bizottság ezt elfogadta s a tárgyalást a budget egyensúlyával bevégezte. Holnap délelőtt ismét illés lesz. A fővárosi törvény revíziója, Gróf Teleki Géza belügyminiszter, elődjének egy leiratára hivatkozva, ma leiratilag fölszólíta a fővárost, hogy a fővárosi adminisztráczió reformja ügyében készítendő törvényjavaslathoz az anyagul szolgáló munkálat kidolgozását kezdje meg s nézeteit három hónap alatt tudassa, mert különben kénytelen lenne a törvényjavaslatot a főváros megkérdezése nélkül elkészíttetni. A tanács e leirat következtében mai üléséből azt javasolja a közgyűlésnek, hogy 15 tagú bizottságot küldjön ki, mely az adminisztráció kérdését megvitatván, javaslatait a tanács által nyújtandó tanácskozási anyag alapján a kellő időben mutassa be. Az ipartanoncz iskolák ügyében javaslattételre kiküldött albizottság, mely Pelsmann József elnöklete alatt Csepreghy János, Jenney József és Vidéky János tagokból állt, munkálatát befejezvén, terjedelmes jelentésében kimutatja, hogy az 1888/9. tanévben a főváros 16 tanoncziskolájának 119 osztályát összesen 7114 tanuló látogatta, kiket 172 tanító tanított. Sikerrel végzett 3802 tanuló, vagyis a tényleg iskolába jártaknak közel 62 százaléka. A tanoncziskolák költsége 70.000 frt volt. Javaslatok léteznek a tanonczok összeírására nézve, mert az iskolába járók száma sokkal mögötte marad az ipartanonczok valódi létszámának, továbbá a későnjárás, a sok óramulasztás, a tanszerek hiánya, a tanonczoknak tisztátlan megjelenésére és egyéb bajoknak miként való orvoslására nézve; felhívják a hatóság figyelmét arra is, hogy a tanonczok valláserkölcsi nevelésével és oktatásával az illető hitfelekezetek nem törődtek és tehát szükséges intézkedni az iránt is, miszerint a tanoncznak vallási ünnepeiken az isteni tisztelet látogatása lehetővé tétessék. Az uj köztemető-vasut. A mérnöki hivatal elkészítette az uj köztemetőhöz tervezett gőzmozdonyú közúti vasút vonalába eső magánterületekről a kisajátítási tervet. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend: november 8. A kereskedelemügyi miniszter fogad d. u. 5 - 6 óráig. A fővárosi középítészeti bizottság ülése d. u. 5 órakor az új városházán. Hangverseny a Vigadóban. Fellépnek : Náday Katalin a bécsi opera volt tagja, Sárváry Irma zongoraművésznő és Bürger Zsigmond gordonkaművész. Nemzeti muzeum: régiségtár d. e 9— d. u. 1. A többi tárak megtekinthetők 50 kr beléptidij mellett. Nyilvános könyvtárak: akadémiai d. u. 3—7.; egyetemi d. e. 10—12, d. u. 4—8.; muzeumi d. e. 9 d. u. 1. Állatkert nyitva egész nap. Beléptidij 30 krajczár. — nov. 7. Személyi hírek. Milán király, ki tegnap este érkezett Bécsbe, gróf Bray meghívására ma reggel hét órakor St.-Andrára utazott vadászni. — Vámbéry Ármin a magánhivatalnokok körének helyiségében e hó 23-án, este nyolcz órakor felolvasást tart a Corvinákéról. — A IX. és X. kerületi választói országgyűlési képviselőjük, Tolnay Lajos tiszteletére jövő hétfőn, e hó 11-én társas vacsorát rendeznek a Takács-téri fővárosi épület dísztermében. A budapesti katholikus kör tegnap este Lévay Imre elnök névnapja alkalmából sikerült társas vacsorát rendezett. A fonográf Budapesten, Wangemannt, Edison képviselőjét, ki most tudvalevőleg Bécsben jár és ott Edison legújabb találmányát, a fonográfot bemutatja. Puskás Tivadarnak a budapesti állami telefonhálózat igazgatójának — mint értesülünk — sikerült megnyernie, hogy Budapestre is eljöjjön és a fővárosi telefon-előfizetőknek bmutassa a fonográfot minden részletében. Wangemann szombaton és vasárnapon fogja a fővárosban megtartani mutatványait. A helyet és időt szombaton reggel fogják közzétenni. Galimberti nunczius ma délután négy órakor Esztergomból visszautazott az osztrák fővárosba. Ez alkalommal nem jöhetett Budapestre, mert holnap Bécsben kell lennie az osztrák püspöki tanácskozmány miatt. A nunczius tegnap is huzamos ideig értekezett Simorral. A nap nagy részét azonban Esztergom műkincseinek megtekintésére fordították. A nunczius vasárnap Bécsben díszebédet ad az osztrák püspöki kar tiszteletére. Strossmayer felebbezése. Tudvalevő,hogy Strossmayer roppant kiterjedésű erdőségeit, melyekben minden hatósági ellenőrzés nélkül űzte az irtást, zárgondnokság alá helyezték. Mint most Eszékről sürgönyzik, Strossmayer püspök a megyei hatóságnál felebbezéssel élt az elrendelt zárgondnokság ellen. Hartenau grófné. Esti lapunkban közöltük, hogy Frankfurtban hírek keringtek, melyek szerint Hartenau gróf, vagyis Battenberg Sándor herczeg neje gyermekágyban meghalt. Mint most Gráczból sürgönyzik, e hir alaptalan, mert a grófné a legjobb egészségnek örvend s csak deczember végén várja lebetegedését. Zrínyi a szerb színpadon, Belgrádból írják : Az elmúlt héten tartották meg egész csendben a szerb nemzeti színház húsz éves jubileumát. A színházat Mihály fejedelem alapította, aki azonban nem érte meg befejezését, mert orgyilkos két előbb vetett véget életének. A fejedelem szenvedélyes színházlátogató volt, s mikor a zágrábi színtársulat évenként lerándult Belgrádba, a fejedelem soha sem hiányzott az előadásokról. Jellemző az akkori szerb állapotokra, hogy nők alig jártak színházba s a férfiak is csak állig fölfegyverkezve mertek ott megjelenni. Kedvencz darabja volt a fejedelemnek Körner Tivadar, német költő magyar tárgyú szomorújátéka, a »Zrínyi«, melyet a magyar színpadokon is nagy hatással játszottak. Ha meggondoljuk, hogy mily gyűlöletet tápláltak akkoriban a szerbek a törökök ellen, könnyen elképzelhetjük azt a roppant hatást, melyet Zrínyinek a törökök ellen szórt hazafias frázisai a szerb közönségre tettek. Zrínyit valósággal nemzeti hős gyanánt ünnepelték. Valahányhányszor egy török megjelent a színpadon, a közönség gúnynyal és szitkokkal fogadta. Az a színész, ki Szolimánt játszotta, egy ízben majd az életével lakott. Amint ugyanis Szolimán így kiált fel a darabban: »Keresztény kutyák!« a földszinti széksorokban dühösen kelt föl egy szerb néző, pisztolyt rántott ki övéből s czélba vette a színpadi Szolimánt. Szerencsére Mihály fejedelem páholyából ideje korán észrevette a veszedelmet, rákiáltott a dühöngőre, akit aztán környezői lecsillapítottak. Fölöttébb komikus volt, mikor aztán Szolimán, észrevette a veszélyt, melyben forgott, félelmében fogvaczogva szavalta tirádáit: »Én még nem remegtem soha.« Annyira ment a közönség lelkesedése Zrínyi iránt, hogy a rendező nem merte a darab befejezését úgy meghagyni, a hogy az eredetiben van: hogy t. i. Zrínyi vitézeivel elesik s a törökök a magyarok holttestei felett berontanak a várba, hanem Zrínyit életben hagyta, sőt győztesnek tüntette fel a törökök fölött. Leírhatatlan volt a szerb nézők lelkesültsége, mikor Zrínyi a keresztény zászlóval kezében, fehér lovon ülve végig léptetett a törökök holttestein. Tizenkétszer kellett a zártabban után a függönyt felhúzni. Csak mikor a függöny tizenkettedszer legördült, hagyta el a közönség és Mihály fejedelem örömsugárzó arccal a színházat. Simli Mariska és az egyetem. Az utóbbi időben sokat emlegetett Simli Mariska gimnáziumi magántanuló tudvalevőleg folyamodott az egyetem theológiai és bölcsészeti karához, hogy engedtessék meg neki a beiratkozás az egyetemre. Az egyetemi tanács legutóbbi ülésében foglalkozott ez ügygyel s elsősorban azt határozta, hogy ez alkalommal nem bocsátkozik ama nagy horderejű kérdés fejtegetésébe, hogy váljon hazánk kulturális és társadalmi viszonyai szükségessé, vagy tanácsossá teszik-e nőknek főiskolai tanulmányokra való bocsátását vagy nem ? Ez a kérdés ugyanis csak a tanulmányi rendszert reformáló elvi elhatározásban nyerhetne megoldást. Az egyetemi tanács e folyamodványnál támaszkodva a közoktatásügyi miniszternek 1883-ban kelt ama rendeletére, mely szerint nők nem jogosíthatók főiskolai tanulmányokra, elutasítja a kérelmet, annál inkább, mert annak megengedését jelen esetben még az az ok sem támogatja, melyet a nőknek az egyetemi tanulmányokra való bocsátása mellett rendszerint felhozni szoktak, hogy ugyanis bizonyos társadalmi álláshoz vagy keresetmódhoz csak a főiskolákon nyerhető kvalifikáczió nyitja meg az utat. »Hoch !« Hexti Nabdár. Német-ünneplő, abczugos, magyar nemzeti kalendáriom az 1890-iki proczessziós esztendőre. Egyberugdalta s placzra eresztette nömös bugaczi és dombszögi Mokány Bérezi, a »Xixdájcs« honi asztaltársaság feő-protektora. Segített benne Tarjagoss Illés meg az Magyar Géniusz. Araszinehagyó kék flóres nikszdájos értékben, 154 képpel. — Látnivaló, hogy a »Borsszem Jankó« pajkos naptáráról van szó, mely — mint minden évben — az idén is rendkívül mulatságos, bő tartalommal jelent meg. Az »Abczug az Abczug, éljen az Éljen« mottóval ellátott kalendárium egész tengerét hozza a sikerültnél sikerültebb életeknek s a hoszszabb lélegzetű dolgozatok is olyan kipróbált alakoktól valók, mint Mokány Bérezi,aki »Párizsi rugaczkodások” czimmel a kiállításról írószó élményeket), Sapyaró Vendel, (ki egész sor népdalon kívül különösen az »Egy gondolat bánt engemet« paródiájával van kitűnően képviselve), továbbá a bobenhami Tolyás és gazdája, von Weöreöshegyi stb. Hogy az illusztrácziók a »Hoch« naptárban is kitűnőek, arról kereskedik a Jankó János neve. A naptár az Athenaeum kiadásában valóban fényes kiállításban jelent meg s ára 1 frt. Arczképleleplezés. Veszprémből írják lapunknak . Deák Ferencz és Széchenyi István gróf arczképeinek leleplezése alkalmából Veszprém megye elhatározta, hogy deczember hó 1-én diszközgyűlést tart. A díszközgyűlésen az ünnepi beszédet Könyvessy Ferencz orsz. képviselő fogja tartani. Agyonlőtte magát. Pozsonyból sürgönyzik lapunknak . Ma délután a város határában körülbelül harmincöt éves férfi holttestére akadtak. Fején két lőtt seb tátongott. A holttestnél órát, gyűrűket, revolvert és egy czédulát találtak e két szóval »Ottó Pál.« Az illető minden valószínűség szerint maga vetett véget életének s különböző nála talált ékszerekből ítélve, Budapestre való. A vitás nyugdíj. Halas város képviselőtestülete Kovács Imre tanitó régóta húzódó nyugdíjügyét az országgyűlés képviselőháza elé vitte. Az ügy röviden a következő: 1870-ben a halasi felekezeti iskola községivé alakíttatott át s egy fentartásának terhét a község vállalta magára. Az iskolával együtt a ref. egyháztól több tanítót is vett át a község, s ezek közt volt Kovács Imre is, ki tizenkét évi községi szolgálat után saját kérelmére nyugdíjaztatok. A minisztérium 100 frt évi nyugdijat állapított meg számára, melynek kifizetését azonban a községi iskolaszék megtagadta s Kovács Imre kérelmét, hogy a nyugdíj a község terhére állapíttassák meg, a megye közigazgatási bizottsága elutasította. A közoktatási miniszter ellenben egy újabb, 1887. márczius 22-ikén kelt rendeletében a községet, mint iskolafentartót kötelezte a 340 írtra felszaporodott nyugdíjösszeg kiszolgáltatására. A község a miniszter rendeletét sérelmesnek találta s felírt ellene, de a rendeletet a miniszter fentartotta. Minthogy a város a miniszteri rendeletet a község és egyház közt fennálló szerződéssel egyrészről, másrészről pedig a tanítói nyugdíjtörvénynyel ellentétben állónak találja, jul. 4-ikén tartott rendkívüli közgyűléséből kérvényileg a képviselőház elé terjesztette az ügyet, kérvén a képviselőházat, helyezze hatályon kívül a neheztelt miniszteri rendeleteket és mondja ki, hogy Kovács Imre nyugdíjigénye az állam által, esetleg az országos tanítói nyugdíjalap pénztárból elégítendő ki, s ahhoz a város mint iskolafentartó, hozzájárulni nem köteles. A párisi kiállítás bezárása. Említettük már, hogy a párisi kiállítást tegnap fél milliónyi ember jelenlétében bezárták. Most már — mint lapunknak sürgönyzik — serényen folyik a kiállítási tárgyak becsomagolása. A rombolás könnyebb lévén ez alkotásnál bizonyára rövid idő múlva pusztaság lesz ott, hol annyi kincs volt felhalmozva. Sok kiállítási szekrény már most is üres. A bezárás alkalmából Eiffel tegnap estélyt adott a tornyon. A legutolsó ágyuseladást fonográfba vették és az illető viaszhengert elküldik Edisonnak. Az egyetemi daloskor mellett a napokban egyetemi zenekar is alakult, melynek 48 működő tagja van. A tagok közt vannak hegedűsök, gordonkások, bőgősök, fa és érezfúvók stb., úgyhogy teljes zenekart képeznek. A zenekar karnagya Enyedy Gyula, az egyetemi daloskar karnagya lett, hangversenymestere pedig Vidéky Ödön joghallgató. A zenekarnak az a czélja, hogy egyrészt a klasszikus zenét művelje, másrészt pedig az egyetem nyilvános ünnepélyeit közreműködésével emelje s esetleg hangversenyeket rendezzen az egyetemi közhasznú intézmények javára. A zenekar már megkezdte a tanulást s gyakorló helyiségül Gerlóczy alpolgármester a fővárosi felső iparrajziskola nagy tantermét engedte át. Letartóztatott szláv nyomtatványterjesztők. Pozsonyból jelenti levelezőnk, hogy a miklóstelki kútnál elfogott szláv nyomtatványterjesztőkön kívül a kir. ügyészség a vizsgálatot kiterjesztette Winter Zsigmond nagyszombati és Skarnitzel János szakolczai nyomdászokra is,akik az elkobzott nyomtatványokat készítették, de a köteles példányt azokból az ügyészséghez elmulasztották annak idején beküldeni. Meggyilkolta az apósát. A torontálmegyei Ozora községből írják: A 78 éves Petrov Istvánt könnyelmű embernek ismerte az egész község. Vejénél Marán Fülöpnél lakott, aki gyűlölte a tékozló embert s a napokban szemére lobbantotta: »Én nem veszem meg magának a sírhelyet.« Az öreg erre haragra lobbant s befogatott, hogy elmegy a szomszéd faluba másik vejéhez. El is ment, de Marán lovára vetette magát s apósa után vágtatott. Az országúton elérte és agyonütötte. A gyilkost a saját felesége jelentette fel. Vízvezeték Sopronban, Sopronból táviratozza tudósítónk. A városi képviselőtestület ma tartott ülésén elhatározta, hogy a vízvezeték berendezésére kiirt pályázatra beérkezett ajánlatok közül Smidt Albert és Speidl brünni vállalkozó-cégét fogadja el. E szerint a vízma 276.000 forintba fog kerülni. Leégett vasúti állomás. Nagy tűz pusztított tegnapelőtt az arad-csanádi vasutak pankotai állomásán. A tűz valószínűleg gondatlanság következtében éjjeli tizenegy órakor ütött ki a pankotai vasúti állomás közelében, s a nagy szél következtében csakhamar átterjedt magára a vasúti állomásra, s annak összes épületeit, raktárait lángba borította. Az állomási épület, a raktárak s az indóház fa-eresze porrá égett. Az állomási személyzet s a szomszéd községek lakossága és tűzoltósága a legnagyobb erőmegfeszítéssel dolgoztak a tűz eloltásán, ami azonban nem sikerült. Csak egyes leltári tárgyakat menthetett ki az állomási személyzet. Az épületek biztosítva voltak. A kár meghaladja a tízezer forintot. Peters expedicziójának lemészárlásáról már adtunk hírt. Peters 1856-ban született az Elba melletti Neuhausban, hol atyja lelkész volt. Történelmi, nemzetgazdasági és bölcsészeti tanulmányokat végzett, s 1878-ban egy történelmi műért aranyérmet nyert a berlini bölcsészeti fakultástól. Londonban való hoszszabb tartózkodás után Peters »Világ-akarat és akarat-világ« cz. bölcsészeti könyvet irt schoppenhaueri szellemben. Csakhamar azután a gyarmat-politikával kezdett foglalkozni s 1884-ben keleti Afrikába utazott, hol a törzsek főnökeivel az első szerződéseket kötötte, melyek a kelet-afrikai társaság alapítására s a német védnökségre vezettek. Peters nyugtalan vérmérsékletű ember volt. Első expedicziója hiányos anyagi eszközökkel ment végbe. Második expediczióját, minthogy nem állott összhangban a német politikával, sokan rosszalták. Most az összes német lapok magasztalólag emlékeznek meg Peters erélyes egyéniségéről. Nem maradnak hátra a német lapok mögött, mint egy londoni táviratunk jelenti, az angol lapok sem. Meleg hangon szólnak ezek is Petersről és sajnálatukat fejezik ki a tehetséges ember gyászos sorsa felett, mert bátor úttörőnek bizonyult a felettébb nehéz és veszedelmes vállalatnál. Bankó-hamisítók. Mint Lembergből sürgönyzik, a medeniczei csendőrség messze ágazó bankó-hamisitó bandának jött nyomára. A hamisítók vezetőit már letartóztatták. A világító baczillus, Giard franczia tudós legújabban azzal az elmélettel lépett föl, hogy a tenger világítását baczillus okozza. Eddig azt tartotta a tudomány, hogy a tengervíz villámlása, mely tüneményt a tengerészek nagyon jól ismernek, ázalagállatkáktól ered, amelyek bizonyos körülmények közt a víz színére emelkednek. Giard szerint ezek az ázalagok csak hordozói a világitó baczillusoknak s ezek a tünemény valódi okozói. Fölfedezésére úgy jutott, hogy a tengerparton sétálván, egy világitó csigát talált, melynek megvizsgálásánál azt látta, hogy felülete csupa baktériummal van borítva s ezek hintenek világosságot. Kísérleteivel bebizonyította, hogy e világitó állapotot, mely tehát beteges tünet, át lehet oltani más puhányok testébe. Ily után két nap alatt háromszáz csigafélét tett világítóvá. Nyolcz nap múlva azonban ezek az állatok megszűnnek élni. Giard a rothadt halak ismert villódzását is a világító baczillusoknak tulajdonítja, sőt azt is állítja, hogy az emberi holttesteket szintén világítókká lehet tenni ily módon. Montecarlo legújabb áldozata egy Premo da Lajos nevű, harmincz éves osztrák, ki veszteségei következtében öngyilkossá lett. Helyi hírek. A képzőművészeti tanács hivatali helyiségeit az országos magyar képzőművészeti társulat épületébe (Andrássy út 69. sz.) helyezte át. Az éhező iskolásgyermekek száma ez idén Budapesten 1990-re emelkedett. A gyermekbarát-egylet ma délután tartott választmányi ülésén, miután ezt bejelentették, a fölött tanácskoztak, hogy miután az egylet rendelkezésére álló 9000 írtból valamennyi éhező gyereket ebéddel ellátni nem lehet, több gyermeket lássanak-e el rövid ideig, vagy pedig kevesebb gyermeket hosszú ideig eledellel. Az előbbi felfogás mellett Tenczer Pál, az utóbbi álláspont mellett Tisza Kálmánná emelt szót s a gyűlés Tiszáné javaslatát fogadta el. E szerint 1580 gyermek fog ellátásban részesülni. Tenczer Pál kötelezte magát arra, hogy ez éven még 500 frtot gyűjt az éhező gyermekek javára. Eltűnt ékszer. A »Budapester- Tagblatt« nyomán közöltük a hírt, hogy Laky Adolf ékszerüzletéből egy pár 4000 frt értékű fülbevaló eltűnt. E bbr, mint az ékszerész velünk közli, teljesen alaptalan. Öngyilkosság. Pintér Pál 24 éves szíjgyártó ma délután a Kisfaludy utcza 3-ik számú házban levő lakásán forgópisztolyból szívén lőtte magát. Még élve szállították be az üllői úti klinikára, ahol az éjjel kiszenvedett. Szerelmi bánat kergette e halálba. Halálozások. Feldmann G. Károly a salgótarjáni kőszénbánya részvénytársulat elnöke és vezérigazgatója ma, mint esti lapunkban már jelentettük is, hosszas szenvedés után élete 63-ik évében meghalt. Feldmann 1867-ben vette kezébe a salgótarjáni kőszénbánya részvénytársulat ügyeit s a csőd előtt állott társulatot, melynek jövőjében már alig bízott valaki. Szorgalommal s önfeláldozó tevékenységgel nemcsak megszilárdította, hanem a hazai iparvállalatok között tekintélyes helyre emelte. Az elhunytat számos tisztelőjén kívül három gyermeke siratja. Színház és művészet. Pálmai Ilka, ki holnap pénteken búcsúzik el a népszínház közönségétől a »Kertészleány« czímszerepében, két ízben volt az intézet tagja. 1878. február 15-én lépett föl először a »Sárga csikó«-ban s ugyanez év szeptember 30-án vett búcsút a »bornevillei harangok« Szerpolettejében. Aztán Kolozsvárra ment, ahonnan 1881. november 10-én Evva Lajos szerződtette a népszinházhoz. Az intézetnek összesen 8 évig és kilenczedfél hónapig volt tagja. Ez idő alatt összesen 82 darabban és 1025 estén játszott. Legnagyobb sikereit a következő darabokban aratta: »Magdolna«, »Nap és Hold«, »Orpheus a pokolban«, »Szép Helena«, »A kertészleány«, »Rip van Winkle«, »Gerolsteini nagyherczegné«, »A bornevillei harangok«, »A mikádó«, »Párisi élet«, »Szélháziak«, »Nebántsvirág« és »Csókon szerzett vőlegény«. A holnapi előadáson úgy a közönség, mint pályatársai ováczióban fogják részesíteni. Az előadás után a Petanovics-féle vendéglőben banker lesz. Új népszínművet adott elő Völgyi József szin társulata Czegléden e hód-ikén. A darab czime »Biró uram leánya« szerzője Petrovics László czeglédi lapszerkesztő. A színmű jelentékeny sikert aratott, s a szerzőt többször kitapsolták. A műcsarnok téli kiállítására tegnap, a benyújtások utolsó napján még százharmincznyolez műtárgy érkezett. Tegnap adták be műveiket Eisenhut Ferencz, Feszty Árpád, Stettka Gyula, Basch Gyula, Benczúr Gyula, Tölgyessy Artur, Szász Gyula, Faragó József, Laub Fülöp, Schickedanz Albert, Nagy Lázár, Szárics Imre, Ebner Lajos, Róna József, (»megszorult Faun« című szoborcsoportját): Kárpáthy Rezső, Mesterházy Kálmán, Révai Adolf, Koszkol Jenő, Tolnay Ákos, Szárnovszky Ferenc, Ábrányi Lajos (egy arczképet), Ferenczy Károly, Telepy Károly, Gyöngyvirági Eugenia, Ermans Tivadar báró, Margitay Tihamér stb. Ságh József »Zenelap«-jának legújabb számában megtámadja Gyulai Pált, a »Budapesti Szemle« szerkesztőjét, mert munkatársának abból az alkalomból, hogy az a »Szemlé«-ben megjelent egyik Wagner-ellenes czikkre felelni kívánt, nem fogadta el a felvilágosító választ. A »Zenelap« így szól: »Amely folyóirat félrevezette a közönséget: ugyanott kell megjelennie a helyreigazításnak, hogy ugyanazok az olvasók legalább az »audiatur et altera pars« elvénél fogva részrehajlatlanul ítéljenek; de fájdalom a »Budapesti Szemle« szerkesztője nem akart ily részrehajlatlan lenni : a még meg sem irt czikk iránt úgy nyilatkozott, hogy annak helyet nem adhat, mert ő nem wagnerista s mert művészeti dolgokban határozott pártállást foglal el, melyből semminő érvekkel nem hagyja magát kimozdítani.« A »Zenelap« továbbá foglalkozik a »Nemzeti zenede« jubileumával s elitéli azt a szűkkeblűséget, melyet e nevezetes ünnepély rendezésénél tanúsítanak. Van továbbá a zongorák egyik újításáról szó a lapban és a külföldi meg a kritikai szemle cikkei is igen érdekesek. Tudomány, irodalom. A történelmi társulat Thay Kálmán elnöklete alatt ma délután ülést tartott, melyen Pettkó Béla bemutatta Kvacsala János »Egy álpróféta a XVII. századból« czimű munkáját. Drávik Miklósról, a Pozsonyban 1681-ben kivégzett álprófétáról beszél. A felolvasás után Thaly Kálmán elnök jelentette, hogy szept. 28-án személyesen nyújtotta át Munir pasának, a török közoktatásügyi miniszternek a dísztagsági oklevelet Konstantinápolyban. A miniszter nagy megtiszteltetésnek vette a tiszteleti tagságot s érdeklődéssel tudakozódott a társaság viszonyai iránt. Szilágyi Sándor titkár a folyó ügyekről tett jelentést. Heves megye közönsége kéri a választmányt, hogy bírálja meg a társulat Szederkényi Nándornak »Hevesmegye monográfiája« czimű munkáját s adjon róla véleményt. A társulat dr. Acsády Ignáczot, Nagy Gyulát és Majláth Bélát kérte fel a munka megbirálására. Nagy Gyula v. tag a Tömösy-család levéltárában tett kutatásairól számolt be. Dr. Szádeczky Lajos jelentést tett két beküldött okmányról. A pénztári jelentés tudomásul vétele után az ülés véget ért. A Petőfi-társaság e hó 10-én, vasárnap délelőtt tíz órakor a m. tud. akadémia első emeleti termében ülést, tart. Tárgyak: 1. A középkori mystériumokról. (Értekezés.) Írta és felolvassa Bodnár Zsigmond r. tag. 2. Tűz. (Költemény.) Szomory Dezső vendégtől. Mea Culpa. (Költemény.) Dengi Jánostól. Vallomás és Találkozón. (Költemény.) Koroda Pál vendégtől. Bemutatja: Ábrányi Emil r. tag. 3. Roboz Ágnes (ballada.) Irta és felolvassa Kiss József r. tag. 4. A Hun-utódok czimü történeti tragédia harmadik felvonása. Irta és felolvassa Váradi Antal r. tag. 5. Folyó ügyek. Az idei Koczán-pályázat tudvalevőleg oly színműre volt kitűzve, melynek tárgya a honfoglalás s általában a vezérek korából van merítve. A kitűzött határidőig az akadémiához összesen 14 pályamű érkezett a következő czímekkel: Honfoglalók, Szoárd, Und, Haza és szerelem, Maróth, Koppány, István vezér, Zoárd, Árpád fia, Zsolt szerelme, Levente, A kozár leány, Árpád vagy a bűnkeresők, Géza. Az akadémia első osztálya által kiküldött bíráló bizottság tegnap tartott ülésében döntött a pályázat sorsa fölött. Tagjai voltak a bíráló bizottságnak Bérczik Árpád, Csiky Gergely és Pálffy Albert. A bizottság nevében a jelentést a pályázat eredményéről Berczik Árpád fogja felolvasni az akadémia e hó 25-iki összes ülésén. A 100 arany jutalmat a viszonylag legjobb műnek mindig kiadják s igy a hirdetett pályázat nem lehet meddő. A »Történelmi Életrajzok« idei negyedik füzetét technikai akadályok miatt, mert a Konstantinápolyból várt képek nem érkeztek meg a kellő időben, csak a jövő héten fogják szétküldeni. Az ötödik füzet deczember hó elején kerül ki a sajtó alól s tartalmazni fogja Majláth Istvánnak, az erdélyi híres vajdának és a Majláth-család kiváló őrének életrajzát Majláth Béla tollából. A füzetben az érdekes életrajzon kivül megtalálhatjuk még Thököli életrajzának végét s Thököli és Zrínyi Ilonának olajfestményü arczképeiről szinnyomatot. Az arczképek eredetijeit Angliában őrzik s azokat gróf Apponyi Sándor fedezte fel. A heraldikai és genealógiai társaság e hó 9-én (szombaton) d. u. 5 órakor az akadémia Kisfaludytermében évi nagygyűlést tart, a következő napirenddel : 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. A Hunt-Pázmán-nemzetség, dr. Komáromy András vál. tagtól. 4. Pénztári kimutatás. 5. Esetleges indítványok. Törvényszéki csarnok. Bepanaszolt párbajsegéd. Török Árpád világosi közjegyző, Namcsányi végrehajtó nevében elégtételadásra szólította föl Kelecsényi ügyvédet. Ez azonban kijelentette, hogy a végrehajtóval nem verekszik, Töröknek pedig szemrehányást tett amiatt, hogy mintegy kenyérkeresés képen űzi a kihívásokat. Török Árpád erre azt felelte az ügyvédnek, hogy tekintse magát arczülütöttnek. Az