Pesti Napló, 1889. december (40. évfolyam, 331-360. szám)

1889-12-03 / 333. szám

Volna képzelhető a tárgyi megelége­dés. Ez pedig létrejött volna, ha a feleket men­nél teljesebben kielégítik. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy tehát a kincstár érdeke háttérbe szoríttassék. De nagyon elfogadható — a jelenlegi viszonyok közt — az a tétel, hogy ott a­hol felek gyanánt a kormány és a magánfél állanak egymással szemben: az állam hatalmi apparátusa mellett a magán­ember az, a­ki védelemre szorul. A felebbezések száma rengeteg és bizony visszás állapot, hogy azok felett — legfelsőbb fórum gyanánt — a pénzügyminiszter dönt, — a pénzügyminiszter, a közvetlenül érde­kelt. De hát ez már megvan. Az intézményt helyesnek és méltányosnak el nem ismerhet­jük és azzal szemben most már csak a pénz­ügyminiszter személyétől kérhetjük a magá­nosok jogosult óhajainak tiszteletben tartását. Budapest, dec­ember 2. Az országgyűlési mérsékelt ellenzéki párt mai értekezletén a b­e­l­ü­­g­y­i tárcza költségvetésével fog­lalkozott, melyet főbb vonásaiban Horánszky Nándor, mint a pénzügyi bizottság tagja, ismertetett. A tárcza tételeihez többen szólottak hozzá, mire az értekezlet véget ért. Holnap, kedden este 6 órakor is­mét lesz értekezlet. Az országgyűlési szabadelvű párt ma este fél hétkor Podmaniczky Frigyes báró elnöklete alatt értekezletet tartott, melyen Tisza Kálmán minisz­terelnök előadta ama válaszok szövegét, melyet Sza­ko­v­i­c­s Milánnak a szerb egyházi kongres­-­­zus összehívása tárgyában intézett interpel­­lácziójára,­­ továbbá Po­­­onyi Gézának a rend­jelek adományozása tárgyában tett interpel­­lácziójára a legközelebbi ülésekben adni fog. Az érte­kezlet mindkét választ helyeslőleg tudomásul vette. Ezután Tisza miniszterelnök közölte nézeteit a képviselőház ünnep előtti teendőiről. E szerint az ülé­sek dec­ember 12-én berekesztetnének. Addig azt óhajtaná, hogy a most tárgyalás alatt levő tárczán kívül még a belügyi tárc­a költségvetése is tárgyaltassék. Ezen kívül czélszerűnek talál­ná, ha még a jelzálogkölcsönök konvertálása, az áruvédjegyek az 1890-diki újonczok megajánlása, Újpest és Rákos-Palotának a budapesti főváro­si rendőrséghez bekebelezése és hét vasúti­­ tör­vényjavaslat és jelentés felvétetnének. — Óhaj­taná továbbá, ha idő marad, a pénzügyi és kereske­delmi tárcza költségvetésének tárgyalását. Ezzel az értekezlet véget ért. (O. E.) Az országgyűlés, mint a »Bud. Korr.« jelenti, tényleg csak deczember közepéig fog ülésezni. Az utolsó ülés a karácsonyi szünidő előtt e hónap 14-én vagy 12-én lesz. Az országgyűlés tanácskozásait már január hó második hetében ismét folytatni fogja. A képviselőház kérvényi bizottsága ma V­a­r­g­i­c­s Imre elnöklete alatt ülést tartott, melyben le­tárgyalta a 15-dik sorjegyzékben foglalt 119 darab kérvényt. A tárgyalás folyamán, kivált az 1888-dik évi XXXVI. t.-cz. végrehajtása tárgyában beadott kérvények,valamint Torontál vármegyének a vadházas­ságok beszüntetésére vonatkozó intézkedést sürgető kérvénye és az 1879-dik évi 4. t.-cz. (honossági törvény) megváltoztatása iránt beadott kérvények keltettek nagyobb vitát. A vitában részt vet­tek Horváth Béla, Bagara Viktor, Lőrinczy György, Z­­­s­k­a­y Antal, Kun Miklós és K­á­ll­a­y Zoltán előadó. A bizottság végül minden kérvénynél az előadó véleményét fogadta el és ezzel az ez évben beérkezett kérvények — kevés kivétellel — elintézést nyertek. A spanyol mozgalmak. A spanyol Sagasta-kor­­mány helyzete, mely az előtt sem volt valami kedvező, az utóbbi időben egyre válságosabb fordulatot vesz. Az országban nagyban terjed a köztársasági propa­ganda, a képviselőházban folyton megújulnak a viha­rok s most már a miniszterek közt is megszűnt az egyetértés. Madridi tudósítások szerint a had- és a pénzügyminiszterek le akarnak mondani, sőt tényleg már lemondottak s ragaszkodnak is fölmentési kérel­­mökhöz. A hadügyminiszter a hadseregben nyilvánuló izgatottság miatt akar távozni s valóban tagadhatatlan, hogy az izgatottság katonai ha könnyű kis karja megérintő, mintha összerezzent volna, mintha ez volna az első eset, hogy karját — bár önkéntelenül — egy nőnek nyújtja. — Bocsásson meg, uram, szólt kis­vártatva, cso­dálkozás kifejezésével a leány; ön nem azon az útón vezet, melyet imént kijelölt ? A férfi megütődött. Valóban egészen más irány­ban mentek. — Eltévedt! — de ezt röstelte volna bevallani. — Csakugyan, — bebegé — önnek igaza van, kisasszony: más útra tértünk; de — de erre sokkal jobb az út, ha egy kissé távolabb esik is. Ezentúl egyikök se törte meg a csendet, szót­lanul haladtak. Irénke egészen közel simult megmen­­tőjéhez, mert valósággal annak tartotta. Jó negyed óráig mehettek, midőn végre a távol­ból ki lehetett venni a fürdőház körvonalait, melyet a futó zápor után a felhők közül kibontakozó nap suga­rai megaranyoz­nak. Az eső már csak nagy ritka cseppekben hullott. — Végre, megérkeztünk!—kiáltott fel vidá­man a leányka, megpillantva az ismerős tájat. — Ön valóban nagy szívességet tett velem, uram. A társaság több tagja jött eléjük, élükön Irén anyjával, míg atyja Oszkárral más irányba ment ke­resésére. — Ah! Irénke, leányom! Nem történt bajod ? Hogy megijesztettél! — Kadasné magán kívül volt örömében, hogy feltalálta leányán, a­ki miatt komo­lyan aggódott. Már attól félt, hogy valami szerencsét­lenség érte a nagy viharban. Irén e perezben kivonta karját kísérője karjai­ból és vidáman szökött anyja nyakába. A vendégek körülfogták Irénkét — köztük az özvegy tanácsos néni is — és kérdésekkel ostromol­ták: »Nem történt-e baja?« »Hogy került vissza?« »Talán eltévedt, hogy ily soká késett?« stb. — Es bizony, — felelt Irén — s az úr szíves­sége nélkül tán . .. Megfordult, szemei az idegent ke­resték, a ki ez alatt nyomtalanul, egy szó nélkül el­tűnt, mintha csak a föld nyelte volna el. — Hogyan ? — kérdé Kádasné zavarral — el­ment, a nélkül, hogy jóságát csak egy szóval is meg­köszönhettük volna ?! — De hát ki volt ? — kérdék többen. — Nem tudom. Soha se láttam. Még nevét se mondta meg ! — viszont­ Irén és szemével még min­dig keresni látszott, hogy merre tűnhetett el az ő kü­lönös ciceroneja ? . . . (Folyt. köv.) körökben igen nagy mérveket öltött s a királyi trónt is veszélyezteti. Azok a híresztelések, hogy Spanyolországban nagy események készülnek, melyekben a hadsereg kezdeményezőleg akar föllépni, nagyon régiek ugyan s mindez ideig szerencsére nem teljesültek. De most attól tartanak, hogy teljesülni fognak s ha csakugyan igaz a hadügyminiszter vissza­lépési szándéka, ez csak bizonyságául szolgálna an­nak, hogy a veszély aktuálissá lett. A pénzügyminisz­ter, mint említettük, szintén távozni kíván és pedig a­mint mondja azért, hogy Lagasta szabad kezet nyer­jen az eddigi vám- és adópolitika módosítása körül Madridban azt hiszik, hogy az egész kormány beadja lemondását, de az újat ismét csak Sa­gasta fogja megalakítani. Hogy a rekonstruált Sa­­gasta-kabinet meg fog-e birkózhatni a helyzet bajai­val, arra nézve a vélemények nagyon is eltérők. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, dec­ember 3. A képviselői h­á­z ülése délelőtt 10 órakor. A pénzügyminiszter fogad d. u. 6—6 óráig. Asztalos Berta énekesnő hangversenye fél 8 órakor este a fővárosi Vigadóban. A K 1 o t i 1 d-s­zeretetház választmányi ülése d. u. 4 órakor az új városházán. Nemzeti múzeum: régiségtár d. e 9— d. u. 1. A többi tárak megtekinthetők 50 kr beléptidij mellett. Nyilvános könyvtárak: akadémiai d. u­. 3—7.; egyetemi d. e. 10—12, d. u. 4—8.; m­u­z­e­u­­m­i d. e. 9 d. u. 1. Állatkert nyitva egész nap. Beléptidij 30 krajczár. fpr." Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva, e tartalommal: Horváth Gyula, Tisza Kálmán miniszterelnök és Apponyi Albert gróf beszédei a kép­viselőház decz. 2 diki ülésében. — decz. 2. Személyi hírek. Szilágyi Dezső igazságügy­miniszter, mint a pozsonyi első választó­kerület kép­viselője e hó 8-án jelen lesz a pozsonyi polgári kör ünnepélyes évi közgyűlésén. — Ivánka Imre, az újonan kinevezett valóságos belső titkos tanácsos, ma délelőtt 10 órakor tette le a király ő Felsége kezébe Orczy báró miniszter és Paar gróf főhadsegéd jelenlétében a titkos tanácsosok számára előírt esküt; az eskü­szöveget Palkovich államtitkár olvasta elő. Ivánka b. t. tanácsost ezután ő Felsége kihall­gatáson fogadta. — Bezerédj Viktor háznagy tegnap Veszprémbe a megyegyülésre utazván, a vasúti for­galomnak hófúvások által történt teljes beszüntetése következtében akadályozva van Budapestre vissza­térni. — Uhl, volt bécsi polgármester, visszalépése alkalmával a Ferencz-József-rend középkeresztjéhez a csillagot kapta. A király ő Felsége ma délelőtt 10 óra után — mint esti lapunkban már említettük — általános kihallgatást adott. A király elé járultak többek között: gróf Khuen-Héderváry bán, G­r­a­e­f Ede lovassági tábornok, Széll Kálmán és B­e­n­i­c­z­k­y Ferencz intendáns, belső titkos taná­csosok, Bokros Elek, a képviselőház alelnöke, dr. Bánffy főispán, Marialaky, Petényi és W­i­l­d­n­e­r ezredesek, báró Orczy Andor, gróf S­z­a­p­á­r­y György hadnagy, gróf S­z­i­r­m­a­y Sán­dor hadnagy, Vajna törvényszéki elnök, Des­se­w­f­f­y alkonzul és gróf Hadi­k-B­a­r­k­ó­c­z­y ka­marások, Erkel karnagy, B­e­x­h­e­f­t vasúti főfel­ügyelő, kir. tanácsos. — A király ő Felsége ma este kilencz órakor az osztrák államvasút külön udvari vonalán Budapestről Bécsbe utazott. Ő Felsége Paar Ede gróf főhadsegéd kíséretében néhány perc­c­el kilencz óra előtt érkezett a pályaudvarra, a­hol fogadtatására megjelentek Hieronymi Ká­roly igazgatósági elnök, Rl­á­t­h Károly főpolgármes­ter, Török főkapitány és Littman állomás­főnök. A király a pályaudvarba érkezve néhány szót váltott Hieronymi igazgatósági elnökkel, s a bécsi vonat késése felől kérdezősködött. A főpolgár­mesterrel és a főkapitánynyal is beszélgetett rövid ideig ő Felsége. Majd a vonatra szállott, mely kilencz órakor robogott ki a pályaudvarból. A külön vonat, melyet Tolnay felügyelő vezet, holnap reggeli 5 óra 40 perczkor érkezik Bécsbe. Küldöttségek a minisztereknél. Hajdu-Szo­­b­o­s­z­l­ó város küldöttsége, mely T­u­r­y Albert pol­gármesterből, Czeglédy Mihály tiszti ügyészből és Adler Samu takarékpénztári igazgatóból s városi képviselőből áll, ma délben tisztelgett Wekerle Sán­dor pénzügyminiszternél, s a város nevében ajánlatot tett a regale bérbevétele iránt. A miniszter igen szí­vélyesen fogadta a küldöttséget s reményt nyújtott kérése teljesítésére. — Csik vármegye küldött­sége M­i­k­ó Bálint főispán és G­y­ő­r­f­f­y Gyula orsz. képviselő vezetése alatt tegnap tisztelgett Tisza Kálmán miniszterelnöknél és gr. Teleki Géza bel­ügyminiszternél, kérve, hogy a megye területén külön pénzügyigazgatóság létesíttessék. A megye óhaját Mikó főispán tolmácsolta, s úgy a miniszterelnök mint a belügyminiszter megígérte, hogy minden lehe­tőt meg fog tenni Csikvármegye közönsége érdekében A küldöttség holnap AV e­k­e­r­­­e pénzügyminiszter­nél fog tisztelegni. Hétmilliós örökség. A Gráczban elhalt báró Lilienthal Lipót összes hét millió ér­téket kép­viselő vagyonát a seckaui herczegprimásnak, dr. Z­w­e­r­g­e­r­n­e­k hagyományozta. Lilienthal 1811. decz. 23-ikán született Bécsben s tanulmányainak be­fejeztével a helytartósági könyvvizsgáló hivatalban nyert állást. 1842-ben kelt egybe Eggenwald Jozefával, a­kivel hét millió vagyonának nagyobb ré­szét kapta. A pápa a római gróf czimet adományozta Lilienthalnak s 1883-ban a király bárói rangra emelte. Jótékony czélokra Lilienthal életében egy milliónál többet adott. Eladott nemesi birtok. A gyönyörű Vág-völgy­­ben fekvő Nagy-Jeszeniczet, mely a Szu­­nyogbok ősnemes családjának, a jeszeniczei grófok­nak képezte tulajdonát, ifj. Lord József, Nagybesz­­tercze-Orlove tulajdonosa, nemrégiben megvásárolta. Ragályos betegség Pétervárott. Az orosz szék­városban a múlt hét kezdete ezer és ezer ember be­tegszik meg, kik mindannyian ugyanazon tünetek kö­zött kénytelenek néhány napra az ágyat őrizni. Ma­gas fokú láz jelentkezik, a tüdő­hurutjával s az ezzel járó légzési nehézségekkel és nagyfokú bágyadtsággal. Az epidémia most már kezd terjedni a vidéken is s mondják, hogy már Moszkvában is ugyanebben a baj­ban több száz megbetegedés történt. Oroszországban ezelőtt 30—40 évvel jelentkezett ugyanez az epidé­mia, melyre az öregebb emberek még emlékeznek. Az orvosok nem tudják, micsoda bajjal van tulajdonképen dolguk s azt nagyfokú influenzának tartják. A c­z­á­r­i család több tagja, a külföldi nagykövetek s a tár­sadalom minden osztályának egyénei, mint egy táv­iratunk már jelentette is, megkapták e betegséget s­­ eddig az orvosok 40,000 esetet konstatáltak, anél­kül azonban, hogy csak egy is halállal végződött volna. A szibériai Tomskban szintén járványossá vált e be­tegség, de ott már sokkal veszedelmesebb jelleget öltött. És e Peters ? Egymást kergetik az ellentmondó hírek Peters sorsára vonatkozólag. Ma ismét azt je­lenti egy zanzibári távirat, hogy Rust, a Peters­­féle expedíc­ió egyik tagja, ki ép most tért vissza Lamuba, úgy véli, hogy Peters és Liedemann nin­csenek az élők közt, mivel a hozzájuk menesz­tett küldönctök vissza nem tértek. Szóval semmi bizonyosat nem állíthatni még Peters sorsáról. A hófúvások már közlekedési akadályokal sze­repelnek s így mi sem hiányzik, hogy a tél kellő kö­zepébe képzeljük magunkat. Az ország különböző ré­szeiből, valamint a külföldről egyre újabb jelentések érkeznek a hófúvásokról s az ezek által okozott for­galmi akadályokról. A magyar államvasutak igazgatóságá­tól a következő értesítést kapjuk: »Az e hó 1-jétől 2­ dikára virradó éjjelen és a ma uralkodott hózivata­rok és hófúvások miatt a bpest-brucki, győr-szombat­­helyi-, kisczell­sz -fehérvári- és dombóvár-zákányi vo­nalakon a személyszállító vonatok csak hóekék előreküldése mellett és nagyobb késéssel közleked­hettek; a boba-sümegi vonalon és a szombathely­­pinkafői helyi érdekű vasút szombathely-rohonczi vonalrészén az összes forgalmat bi­zonytalan időre, — a kisczell - székes -­fehérvári vonalon pedig a teherforgalmat mára beszüntetni kellett.­ — Mint Pécsről sürgönyzik, oda a mai reggeli budapesti személyvonat négy órai késéssel érkezett meg a hófúvás következ­tében. Pécs utczáin heves hó­vihar zavarta meg a forgalmat.­­ Sopronból jelenti egy táviratunk, hogy valamennyi ma esedékes vonat a hófúvások kö­vetkeztében kimaradt. A forgalmat a déli vasúton és a győri vonalon beszüntették. Szombat este óta állan­dóan heves hózivatar dühöng.­­ Bécsben és kör­nyékén tegnap óta dühöng a hóvihar s a városban csak nagynehezen lehet a forgalmat fenntartani. A Schwechat-Mannersdorf-vonalon megakadt a közle­kedés, Mödling közelében ma reggel a 127. sz. teher­vonat a hóban rekedt. Bécs utczáin több ezer ember fáradozik a rengeteg hó eltakarításán. Az osztrák­magyar államvasút-társaság bécsi köz­ponti indóházában a hófúvások okozta zavarok miatt a teher- és gyorsáru fel- és leadást egy időre beszün­tették. Forgalmi akadályokról érkezik hír Lemberg­­ből is. Egy távirat szerint az orosz határkerületek­­ben a hófúvások következtében a közlekedés nagyrészt megakadt, így W­a­d­o­v­i­c­e irányában a vasúti és kocsi-közlekedés annyira meg van nehezítve, hogy a kivándorlási per tárgyalását esküdtek kimaradása miatt elnapolni kellett. Uj természetrajzi múzeum Berlinben. Mint Ber­linből távírják, ma délben volt az új természetrajzi múzeum megnyitása. Az ünnepélyen jelen voltak: a császár, a császárné, a meiningeni örökös her­­czeg 63 neje, Frigyes Károly herczeg és neje, a királyi ház valamennyi herczege, továbbá valamennyi miniszter, Blumenthal tábornagy, Waldersee gróf vezérkari főnök, a tudományos világ és a ható­ságok számos képviselője. Goessler miniszter hosszabb beszédben utalt az intézet fontosságára, a Hohenzollernek gondoskodására a tudományokért. És végül különösen megemlékezett a múzeumi tár­gyakról, az utazókról és gyűjteményeikről, valamint István főherczegnek a S­chaumb­ur­g-kastélyban elhelyezve volt gyűjteményéről, mely kiváló díszévé lett az ásványtani múzeumnak. B­e­y r­i­c­h igazgató, az ás­ványtan tanára, erre kikérte a császár engedélyét a mú­zeum megnyitásához. H­i­n­s­c­h­i­u­s egyetemi tanár a császárt éltette, mire a császári pár M­o­e­b­i­u­s tanár vezetése mellett behatóan megszemlélte a múzeum helyiségeit. A terem, melyben a megnyitás történt, gyönyörűen fel volt díszítve. Az itteni főiskolák egy­letei zászlóikkal teljes díszben vettek részt az ünne­pélyen. Az új múzeum a kir. mezőgazdászati főisko­lával és a bányászati akadémiával áll kapcsolatban. A múzeum annyiban eltér a rendes múzeumoktól, hogy külön van választva benne a nagyközön­ség számára való gyűjtemény a szaktudósok tanulmányozására szánt gyűjteményektől. Az intézet­ben a következő osztályok vannak: állattani, nö­vénytani, őslénytani, földtani, földismei, ásvány- és kőzettani gyűjtemények, melyek mindegyike gazda­gon van fölszerelve. Meggyilkolt zálogosnő. Gráczból jelentik, hogy ma reggel G­r­o­­­e­r Anna hetvenkét éves zá­logháztulaj­donosnőt lakásán meggyilkolva találták. Az ismeretlen tettes azonban csak kisértékű ékszere­ket vitt el. Földrengés és csillaghullás. Mint Belgrád­­b­ó­l távírja tudósítónk, tegnap a cacki kerület több helységében földalatti dörgéstől kísért heves föld­rengést éreztek, mely nyugatról kelet felé irá­nyult. A dörgés oly erős volt, hogy az első pillanat­ban azt hitték a megrémült lakosok, hogy a közelben levő lőportorony és a lőpor­raktárak felrobbantak. Egyidejűleg számos meteor hullott menny­dörgéshez hasonló dörej közepette. A földrengés oly heves volt, hogy sok ház megingott s az ab­lakok kinyíltak, mintha egy erőszakos kéz fölszakitotta volna. — Egy másik belgrádi távirat a következőket mondja: Tegnap dél­után két órakor Jagodinában földrengést érez­tek, melyet erős földalatti moraj kísért. Két óra 30 perc­kor Jegevicza, Panicza és Viljusa helységekben erős detonácziók mellett sok meteor­kő hullott le. A detonácziókat Csacsakban is hallották. A földrengés keletről nyugat felé haladt. Délután két órakor Kragnjeváczban is nagyon erős földrengést éreztek. Cupriában és Paracsinban két óra 15 perczkor érezték a földrengést, mely három lökésből állott és északról délfelé haladt. Nagy tűz egy nyomdában, Newyorkból jelenti egy távirat, Mineapolis egyik nyolcz emeletes házá­ban, melyben a »Tribüne« és még két más lap nyom­dája van, tegnapelőtt éjjel tűz ütött ki, mely nagy katasztrófára vezetett. A hetedik emeleten a szedők nem menekülhettek. Mielőtt előteremtették volna a mentőlétrákat és azoknak hasznát vehették volna, sokan leugrottak az utczára s szörnyet haltak. Egy lap tudósítója látva, hogy nem menekül­het, az ablak párkányzatán meglőtte magát. Mint­egy húsz emberélet esett a tűzv­ész ál­dozatául. Olsin tanár, az egyetem elnöke, ki közvetlen a tűz kitörése előtt jött a »Tribune« szer­kesztőségébe látogatóba, szintén áldozatul esett a katasztrófának. Ellopott gyémántok. C­r­e­v­a­i Izsák és Fruit­­m­a­n­n Sámuel antwerpeni ékszerészektől csiszolt és csiszolatlan gyémántokat loptak el. A lopott gyé­mántok értéke 13,000—14,000 frank. Vrijdaghs Miksa Péter Gyula Henrik, 33 éves antwerpeni ék­szerészt és ennek 28 éves szeretőjét F­r­e­u­r­e­n Anna Mária Oktavia vasalónőt gyanúsítják a tettel. A megszökött pár birtokában körülbelül 5000—10.000 frank, sok ékszer és értékes ruhaneműek lehetnek. Öngyilkos tanító. Mint Temesvárról távírják, W­e­i­s­m­a­n­n Mihály németszentmihályi tanító ma az iskola udvarán lévő kútba beleugrott s ott lelte halálát. Holttestét kihúzták. Az öngyilkos tanító özvegyet és négy árvát hagyott hátra. Azt mondják, hogy tettét őrülési rohamban követte el. Botrányos párbaj. — Saját tudósítónktól. — Az éj­jel a Trattner-Károlyi-féle házban lévő vívóterem színhelye volt olyan párbajnak, mely gyil­kosságnak is beillett. A Rodich-ezredhez tartozó két gyalogos önkéntes állott egymással szemben. Az első összecsapás után mindketten megsérültek, s a segédek már »megállj«-t kiáltottak, midőn az egyik párbajozó fél védtelen ellenfelének neki esett s arra súlyos csapást mért. Ez oly hirtelen történt, hogy a segédeknek alig volt idejük me­gakadályozni, s már csak akkor léptek közbe, midőn a párbajozó fél orozva a második csapást készült mérni ellenfele fejére. E második csapását az egyik segéd már felfogta, de ezzel korántsem ért véget a dolog. Mert erre a feldühödt párbajozó a segédnek esett s azzal rögtönzött párbajt. Csak nagy ne­hezen, az összes párbajsegédek közbelépésével tudták ezután elvenni a kardot a fiatal­embertől. Az orozva megtámadott fiatal­ember fölöttébb súlyos sé­rüléseket szenvedett, míg ellenfelét a katonai ható­ság letartóztatta. Az eset részleteit tudósítónk a következőkben írja meg : A Károly-kaszárnyában tegnapelőtt az elszál­lásolt Rodich-ezred egyik önkéntesére, Pataki Emilre került a napos­ káplári szolgálat. A szolgálat­­vezető őrmester, mint ez rendesen történni szokott, Pataki mellé egy Oberländer nevű egyéves­ ön­kéntest vezényelt ügyeletes őrvezetői minőségben. A két fiatal­ember együtt végezte a szokásos katonai teendőket, midőn estefelé Oberländer, aki különben igen heves természetű, egy másik kato­nával szóváltásba elegyedett. A két verekedő katona, a kaszárnya udvarán nagy lármát csapott, mire Pa­taki közéjük sietett s őket csittítani igyekezett. Külö­nösen Oberländer kérte, hogy ne verekedjék egy kö­zönséges katonával. De Oberländer rá se bederített, sőt még jobban gorombáskodott a katonával, a­ki ugyancsak a legdurvább sértésekkel illette az önkén­test. Már-már tettlegességre került a dolog a katona és az önkéntes között, a­midőn Pataki azt mondta Oberländernek, aki csak nem akart véget szakítani a szóváltásnak, hogy nagy parasztnak tartja. Míg az önkéntes és a közkatona a legheveseb­ben veszekedtek, több tiszt ment végig a kaszárnya udvarán, a­mi aztán véget vetett a verekedésnek. Tegnap reggel azután Oberländer felkereste a kaszárnyában Patakit s azt kérdezte tőle, vájjon nem volt-e részeg tegnap, a mikor őt parasztnak nevezte ? Pataki erre durva szavakkal válaszolt s többek közt azt mondta önkéntes társának, hogy pusztuljon a sze­me elől, mert különben ismételni fogja a tegnap mon­dottakat. Ebből azután heves szóváltás támadt, mi­közben Oberländer Patakit arczul ütötte. Az inzultált önkéntes a századosnál jelentést tett Oberländer ellen, s így kihallgatás elé kerül az ügy. Pataki a kihallgatás során arra kérte a száza­dost, engedje meg, hogy Oberländerrel megvereked­­hessék. A százados azonban a katonaságnál szokásos »párbajozási engedélyt« nem írta alá, s azzal nyug­tatta meg Patakit, hogy Oberländert meg fogja büntetni. Pataki ezzel azonban nem elégedett meg s Oberländert kihivatta. Oberländer a kihívást elfogadta, s a párbaj az éjjel ment végbe a Trattner- Károlyi házban levő vivó-teremben. Midőn a segédek az ellenfeleket egymással szembe állították, Rai Oy, az intéző­ segéd figyelmez­tette a feleket, hogy a párbaj szabályait pontosan tartsák szem előtt és vezényszóra azonnal álljanak meg. A kezdést jelző »rajta« elhangzott, mire az ellenfelek összecsaptak. Oberländer mindjárt az első összecsapásnál megsérült a kezén. Az intézősegéd, amint a vérzést látta, azonnal »megállj «-t kiálltott, mire Pataki leeresztette kard­ját, s néhány lépést hátrált, minthogy észrevette, hogy az ő kezén is van már egy kis karczolás. R. segéd erre Pataki felé ment, hogy megnézze sérülését. E közben Oberländer is lebocsátotta kard­ját, de látva, hogy meg van sérülve, szörnyű dühbe jött, s fölemelve kardját a mit sem sejtő Patakinak, a­ki leresztett jobb kezében kardját fogta, a jobb keze fején végig vágott. Az éles penge mélyen behatolt a fiatal­ember kezébe, úgy hogy vértől elborítva, kardját azonnal elejtette. De Oberländer ezzel még nem érte be. Még egyszer föl­emelte kardját, hogy orozva Pataki fejére sújtson, de ekkor már R. segéd gyorsan elhárította a csapást és a kardlappal végig vágott Oberländer hátán. Az orozva támadó Oberländer most kétségbeesetten hadonázott kardjával, de R. se­géd minden csapását fölfogta, s má­sodszor is végig húzott rajta, ezúttal a lá­bát megsebesítve. Ekkor az egész társaság között leirhatlan dula­kodás keletkezett. A segédek a még mindég vag­­dalódzó Oberländert le akarták fegyverezni s hogy ezt megtehessék mindannyian rárohantak. A dula­kodásra végre is azzal ért véget, hogy R.i Gy. in­téző segéd Oberländert átkarolta s a többi segéd közbelépésével a falhoz szorítva lefegyve­r­e­z­t­e. Ezután átmentek a szomszédos szobába s bekö­tözték a sérüléseket. Oberländer e­közben zokogva fakadt. Pataki most a klinikán fekszik s sérülése fö­löttébb súlyos. A párbaj lefolyásáról jelentést tettek a Rodich-ezred parancsnokságának, mely — mint ér­tesülünk — Oberländert letartóztatta. Fővárosi ügyek. A Rökk-féle nőgyógyászati kórház ügyében tud­valevőleg az a terv merült fel, keressék föl a kormány egy nőgyógyászati kórház építésére, mely kórház­nak egyik pavillonja R­ö­k­k Szilárd alapítvá­nyából készülne s tartatnék fenn. Az ez ügyben véleményadásra felhívott albizottság tárgyalta a kér­dést és a felmerült tervet nem tartja alkalmasnak, hanem e helyett azt javasolja, hogy a 100,000 írtból álló alapítvány egy részéből, mintegy 30,000 írtból, kisebb keretű női kórház építtessék s a fennmaradó 70.000 frt a kórház fentartására szolgálna. A kórház, melybe fizetéses betegek is vétetnének fel, idővel kibő­vítetnék. Új építkezések. A magánépítési bizottság ma a következő fontosabb építési engedélyek kiadását hozta javaslatba u. m. G­reser Miklósnak Nagy János­­utcza 4183. sz. a. kétemeletes házra, Váli Károlynak Erzsébet­ ut 1959. sz. a. földszintes házra, Weiss Györgynek III. Föld-utcza 5. sz. a. földszintes lak­házra, Janons Ferencznek VH. Kis-zugló Csömöri­­út 2329. sz. a. földszintes házra, Dozzi Józsefnek VI. Dalnok­ utcza 3107. sz. a. földszintes lakházra és sza­lámi-gyárra, továbbá Ludvigh Ferencznének Öröm­­völgy-utcza 26. sz. a., Szagány Istvánnak VII. Hajt­­sár-út 2350. sz. a. és Preisz Jánosnak VIII. Futó­­utcza 42. sz. a. földszintes toldalékokra stb. A budai körúti házak ügyében a tanács uta­sította a középítési hetes albizottságot, hogy vizsgálja meg az összes telkeket, s tegyen az elrendelendő in­tézkedésekre nézve javaslatot. Árlejtés. A vízvezetékhez 1890-ben szükséges több rendbeli nagyobb mennyiségű anyagszerek szál­lítására tartottak ma árlejtést a Il-ik ügyosztályban. A bleibergi unio-ólom szállítását Blumman Rikhárd, az ólomcsövekét Kauszer Kálmán, a vasöntvényekét Nicholson Fülöp, a rézöntvényekét Zellerin Mátyás, az öntött vasfajcsövekét és a zárcsapokét a Ganz-féle szövetkezet nyerte el. Általában a szállítás az ólomra és vasöntvényekre nézve drágább lesz, mind tavaly volt, mert a fémek ára az idén emelkedett. Helyi h­írek. Adventi ájtatosságok. A belvárosi Ferenczrendi­­ek templomában az advent tartama alatt minden nap reggel hat órakor hajnali szent­misét mondanak. Elhalasztott jótékony előadások. Paulus, a híres párisi népénekes, mint a budapesti mentőegyesületnek Bécsből táviratilag jelentik, hirtelen berekedt. Ennek következtében a Somossy-orfeumban a mentőegyesület javára deczember 3. és 4-dik napjára hirdetett Paulus­­estélyek deczember 5-ikére és 6-dikára halasztottak. A már megváltott jegyek azonban érvényesek ma­radnak, vagy kívánatra értük visszadják a pénzt. Szegény gyermekek felruházása. Az iparos ifjak magyar asztaltársasága tegnap este 15 szegény árva iskolás gyermeket, 9 fiút és 6 leányt ruházott fel Német-utcza 24. szám alatti helyiségében. A gyer­mekekhez Sz. Kovács Sándor elnök intézett beszédet, mely után a korcsmáros vacsorával vendégelte meg a kicsinyeket.­­ A belvárosi »János« asztaltársaság Sebestyén-utczai Schmidt-féle vendéglő helyiségében is szép ünnepély folyt le tegnap este. Az asztaltársa­ság ugyanis 24 árva lánykát látott el téli ruhával. Színház és művészet. A nemzeti színház ma este Vörösmarty emléke­zetének adózott, a »Csongor és Tünde« elő­adásával. Az »ünnepi est,« mert az ilyen évfordulóra rendezett előadásokat már így szokás nevezni, úgy folyt le, mint egy idő óta a nemzeti színházban ren­desen szoktak lefolyni az ünnepi esték, t. i. igen ke­véssé ünnepies módon. Ilyenkor ugyanis az első rendű tagok legnagyobb része visszavonul jól megérdemelt pihenőre s a kezdő tagok állnak elő, bemutatva kis képességeiket, melyeknek fejlesztésére máskor, úgy látszik, nincs alkalom. Ma is nagyobbára csak a fia­tal gárda ünnepelte a »Szózat« költőjét. Csongort és Tündét két törekvő ifjú tag: Pálfi és Tolnainé asszony játszották. Vendégszereplések a vidéken. Márkus Emi­lia asszony, a nemzeti színház kitűnő művésznője, ma elutazott Kolozsvárra, hol kedden kezdi meg a nagy érdekkel várt vendégszereplését. Négyszer fog fel­lépni, először »Francillon«-ban, aztán »Clemenceau«, »Thurán Anna« és »Nóra« kiváló szerepeiben, me­lyekkel a fővárosi közönséget is elragadta. Az ünne­pelt művésznő ezenkívül egy jótékonyczélű hangver­senyen is közre fog működni. — Jászai Mari asszony holnap kezdi meg vendégföllépteit B­e­s­z­­terczebányán, Jeszenszky Dezső társulatánál. Médeában, Stuart Máriában és Szécsi Máriában lép föl. A nemzeti zenede jubileuma. A nemzeti zenede igazgató választmánya legutóbb tartott ülésén Bar­­tay Ede igazgató előterjesztette a jubileumi ünnepé­lyek tárgyában kiküldött két albizottság jelentését, melyet az igazgató választmány élénk eszmecsere után elfogadott. E szerint a jubileumi ünnepélyek három napra fognak terjedni. Az első napon diszgyülést tar­tanak a vigadó nagytermében, mely alkalommal elő­adásra kerül a pályanyertes jubileumi nyitány is. A diszgyülés befejeztével ismét zene-előadás lesz és pedig előadják B­ar­tay Edének »A hős halála« czimű zenekölteményét és Liszt Ferencz egyik r­apszódiáját zenekarra. A kettő közt alkalmi sza­valat lesz. A második napon díszhangversenyt rendeznek a vigadó nagytermében, melynek műsora ez: 1. Ünnepi kantáté Zichy Géza gróftól. 2. IX. Szimfónia Beethoventől. A harmadik napon diszbanker zárja be a jubileumi ünnepélyeket. A Krancsevics-féle vonós­négyes társulat Gold­­mark-estélyt rendez e hó 16-án. Ez estén csupa Gold­­mark-darabokat adnak elő és a műsort maga Gold­­mark fogja összeállítani. A hírneves zeneszerző kü­lönben e hó 10 én Budapestre érkezik s személyesen fogja a próbákat vezetni. Érdekes hangverseny lesz decz. 10-én a fővárosi vigadóban. Markovics Ilka asszony, a nemzeti színház egykori opera-primadonnája rendezi s érdekes­ségét növelni fogja az, hogy Erkel Ferencz is meg­ígérte közreműködését. Az agg zeneköltő és művész ugyanis személyesen fogja zongorán kísérni Marko­vics Ilka asszony énekét. A hangverseny iránt már­is rendkívüli érdeklődés nyilvánul. A téli kiállítás festményei közül a király ő Fel­sége megvásárolta Feszty Árpádnak »Kesergő asszonyok Krisztus sírjánál«, Margitay Tiham­ér­­nak »Mézes hetek«, Peske Gézának »Vásárfia«, Z­i­t­z­e­r Antalnak »Erdő szélén«, Tölgyessy Ar­túrnak »Erdei részlet«, E­b­n­e­r Lajosnak »Kukorí­­cza-szüret«, Bruck Miksának »Mire megvénülünk«, Jendrassik Jenőnek »Idill« és Telepy Ká­rolynak »Erzsébethegyi részlet« czimű olajképeit. Tegnap Koburg Fülöp herczeg is meglátogatta a

Next