Pesti Napló esti kiadás, 1889. december (40. évfolyam, 332-360. szám)

1889-12-03 / 333. szám

A múltra nézve, te hát, midőn ide léptem, semmi nyilatkozatot nem tettem és mondhatom, soha senkinek eszébe nem jutott abban kételkedni, hogy semmit, azon elvekből a­mit én a reformokra nézve a múltban hirdettem, sem szépíteni, sem viszavonni, sem változtatni nem akarok és nem fogok. (Helyes­lés.) Meggyőződésem lényegét ide hoztam, és merem mondani, hogy az a meggyőződés, a­melylyel ide jöt­tem, nem idegen, nem összeférhetlen ebben a pártban. (Élénk helyeslés jobbfelől.) És t. képviselőtársaimon lesz egyenesen a sor, é­s erre nem én jogosítom fel őket, ez az ő joguk, sőt a parlamenti élet törvénye és én csak egyenesen kérem arra: ellenőrizzék, hogy, úgy lesz-e, megfelelek-e azon nyilatkozatomnak. (Élénk helyeslés.) Azután pártonkívüli állásomból léptem én ide, (Igaz! ügy van!) minden kötelességnek, a­melyet a legkényesebb igény formálhatott hozzám, igyekeztem megfelelni és most midőn itt vagyunk ebben a kabi­netben és itt van ez a párt, a­mely a kabinetet azon az alapon, a­mint a kabinet kikereste és kifejtette Magyarország jövő politikáját, a nemzeti politikának főbb elveit és irányait, azon gyakorlati feladatoknak egész sorozatát, amelyeket meg kell szerezni, hogy ért­hető legyen, s hogy becsületesen lehessen egy párt­nak és az országnak támogatását felhívni, ezen az alapon támogat bennünket a párt (Úgy van ! jobb­felől.) s reméljük — és erre törekedni fogunk — hogy az ország támogasson. (Élénk helyeslés jobb­felől.) De nem jött — legalább itt — kifejezésre azon feltételezés, egész nyíltan mondom meg, hogy én hátsó gondolattal jöttem be, akár az országgal szemben is, mert bármennyire nem tartom magamat nagy ember­nek, annyi politikai jelentőséget mégis tulajdonítok magamnak, hogy teljes őszinteséggel tartozom az or­szágnak és teljes, férfias megállással a kimondott szónak. (Élénk helyeslés jobbfelől.) T. hát! Azt senki se tette fel rólam és ha kifejeztetett volna, megvallom általam is felemlit­­tetett volna s indignáczióval utasítottam volna vissza, hogy itt — mint arról az oldalról jött — de csak tréfás, szerfölött ízléstelen — közbekiáltás mondotta, valami trójai lónak, vagy a trójai ló belsejének sze­repére vállalkoztam volna . . . (Közbeszólás a bal­oldalról : Csatár mondotta!) Mondom, csak közbe­kiáltás volt, magam sem vettem komolyan, talán ezen képviselő úr sem vette komolyan — azt hiszem — s azért csak azt mondom rá, hogy ízléstelen. Ilyesmit sort ott, sem itt, sem most, sem jövőben senki rólam, azt hiszem fel nem tesz és feltenni nem fog. (Igaz! Úgy van­ a jobb- és baloldalon­. Tehát röviden összefonva azon az alapon, a­mint már bátor voltam megemlíteni, én t. képviselőtársa­mat megkínálom a magam részéről a parlament nor­mális működésével, s ebben a normális működésben magamra nézve, de meg vagyok győződve, t. kollegá­im is magukra nézve kettőt változatlan szabálynak te­kintünk. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik az, hogy érde­met és támogatást, fentartást ebben a helyzetben csak azon az alapokon keresünk, a­mely alapok nyíltan meglesznek jelölve, s a­melyek azon elveket és felfo­gást foglalják magukban, a­miként mi az ország ügyeit vezetni akarjuk. (Zajos helyeslés a jobbol­­oldalon.) A másik pedig az, hogy megint — nem eltérve a parlamenti kormányforma elvétől, hanem ezen formának megfelelőleg közösen elhatározott rend­szabályok és politikáért mindnyájan szolidáris­ fele­lősség alatt állunk,és azt teljesen akczeptáljuk. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Ezek azok, t. hát, a­miket mondani akartam. A tételt különben elfogadom. (Zajos helyeslés és élénk éljenzés a jobboldalon ) Herman Ottó személyes megtámadtatás czi­­mén szólal fel. Neki van egy kis joga dogmaticre be­szélni a jövőről, mert három évvel ezelőtt is ő volt az, aki a közigazgatási vitában előre mondotta, hogy az a Bi­utus, ki a c­entralizáczió gyilkát Tisza fájó szívébe fogja döfni, Szilágyi Dezső lesz. Ebben tehát meglehetősen eltalálta a valót. Szóló hipokrízist lát abban, ha folyton számokra hivatkoznak. Egyébként, ha az igazságügyminiszter egy fontos kérdésben a kabinet ellen beszélt, a javaslat ellen szavazott s az­tán mégis belépett a kabinetbe, ezt szóló nem tartja az egyenes útnak. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: T. ház!* (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt legyen megnyu­godva a t. képviselőtársam, őt a paragrafusok terére csábítani nem akarom. (Derültség a jobboldalon.) Mindannak, a­mi itt előterjesztéskép szerepel, hát­terét az összes közélet s annak összes állapotai s viszo­nyai képezik. (Helyeslés a jobboldalon.) És nem én va­gyok, aki azt mondom, hogy a budgetnél csak számokról kell beszélni. Hiszen a számok csak arithmetikus kife­jezései azon állapotoknak, amelyek vannak és ezen álla­potok a megelőző cselekvésnek és tényezőknek eredmé­nyei, és a következő cselekvésre alapot szolgáltatnak. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Mindezzet felölelni a vita körében én helyesnek tartom, de épen azt nem tette a t. képviselő úr, hanem a hipokrízisről való dogma­tikus általános elmélkedéssel a dolgot elintézettnek látta. Ez az egyik. A­mi pedig az egyenes utat illeti, abban nem értünk egyet, t. képviselőtársam. Én a véderő vita alatt igenis megtámadtam a t. miniszterelnök urat. Helyes. Igenis ellene szavaztam két­­lényeges nagy al­kalommal és én ezt tartom egyenes útnak. (Úgy van! Úgy van­ a jobboldalon.) Ellene beszéltem, de nem személyében támadtam meg, hanem azt a javaslatot (úgy van ! Úgy van! jobboldalon) és az ezzel kapcso­latijan levő, általam kifejtett politikát is megtámad­tam, és annak, a­mit mondtam — már tehetségem szerint — súlyt adtam szavazatommal is. Ez a te­­tem szerint az egyenes út. (Úgy van! Úgy van ! a jobb­oldalon.) Görbe uton csak akkor járnék, ha most mikor itt ülök és az a kérdés, vagy egy hasonló kér­dés újra előjönne, akkor már nem azt mondanám, a­mit ott mondtam, hanem mást, (Úgy van ! a jobbolda­lon) és akkor már nem úgy szavaznék, a­hogy meg a ."gyök győződve, hanem máskép. (Általános élénk helyeslés.) Csakhogy remélem, ez nem fog előjönni. Horánszky Nándor: Jönni fog! Szilágyi­­Dezső igazságügyminiszter: T. kép­viselőtársam ! Én a jövendölésben versenyt nem folyta­tok, de abban aztán meg vagyok győződve, hogy mind a ketten egyenes útnak és lojalitásnak csak egyet tartunk, t­i. ha megmondanám véleményemet a kormányban és ha ezzel megbuknám és lényegi­s kérdés volna, kilép­nék, beszélnék és szavaznék ellene. Ez volna az egyenes út és ebben köztünk nincs különbség. (Úgy van! Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj. Halljuk! Halljuk!­ Hanem t. képviselőtársam felfogása az, hogy mert én egy nagyon momentuózis ügyben ellentétes alapon álltam, ellene szólaltam, el­lene szavaztam, ez meggátolta volna azt, hogy felszó­­líttatva a legilletékesebb helyről, megkeressem azon alapokat, a­melyeken Magyarországon a nemzeti poli­tikát meggyőződésem szerint jövőre folytatni lehet; és ha arra nézve meg tudunk egyezni főbb irányok­ban mindabban, ami a parlamenti kormányra lénye­ges,hogy én azért,mert egy kérdésben — nem egyben, de igen sokban — különböztem és ellene szavaztam, ha az az én meggyőződésem, hogy ezen alapon üdvös és felelősségem által is fedezett politikát folytathatunk, hogy arra az útra én ne léphessek, (ügy van! Úgy van ! jobbfelől) az összes ország ellenőrzése és fele­lősségi felügyelete mellett: ezt már én nem egyenes útnak, hanem gyenge és nézetem szerint fonák és épen a képviseleti kormány alapelveivel összeegyez­tethetetlen tévedésnek tartom. (Hosszan tartó, zajos helyeslés és éljenzés jobbfelől.) Csatár Zsigmond személyes kérdésben megma­gyarázza, hogy mire értette a trójai fa­lót. Elnök — szólásra senki sem lévén följegyezve — a vitát bezárja. Dániel Ernő előadó röviden indokolja, hogy mért ellenzi Vállyi Árpád és Pázmándy Dénes ha­tározati javaslatait. Tisza Kálmán miniszterelnök Apponyinak ama tegnapi megjegyzésére, hogy a h­orvát czimerkérdés ügyében annak idején közös miniszteri tanácskozások lettek volna, megjegyzi, hogy ilyenek egyáltalában nem voltak. Csak az történt, hogy abban a tekintet­ben, vájjon esetleges zavarok milyen befolyással le­hetnek a külügyi viszonyokra és esetleg milyen kato­nai intézkedések válnának szükségessé, meghallgatták a külügyminisztert és közös hadügyminisztert. Ezután Pázmándynak azt feleli, hogy ha már vissza akarja vele fizettetni azokat az összegeket, melyeket 15 évi minisztersége alatt fizetésül húzott, legalább vonja le a kincstárnak fizetett adót és azt az összeget, melyet a kincstárnak megkímélt azáltal, hogy tizenkét évig két tárczát viselt. Végül kérdi, hogy az-e a helyes, ha úgy állítják fel a tételt, hogy veszszen a parlamenta­­rizmus, de kényszeresül Tiszát, hogy távozzék, vagy pedig úgy, hogy őrizzük meg a parlamentarizmust és kényszerítsük Tiszát, hogy menjen. A tételt a ház többsége elfogadja. Vállyi Árpád és Pázmándy Dénes határozati javaslatait a ház többsége mellőzi. A »rendelkezési alap«-nál felszólal Kováts Albert, kinek beszédét reggeli lapunk­ban közöljük. Tisza Kálmán miniszterelnök röviden válaszol Kovátsnak. A tételt a ház többsége megszavazza. A vita folytatását holnapra halasztják. Ülés vége 2 órakor. KÜLÖNFÉLÉK. — decz. 3. A hiv. lapból. Kineve­zések. A pénzügyminisz­ter : N­y­­­r­ák Ede szegedi jószágigazgatósági számta­nácsost, pénzügyminiszteri számtanácsossá ; az igazság­ügyminiszter : Mészáros Sándor és Pucsek Sán­dor aszódi javítóintézeti tanítókat ugyanazon intézethez családfőkké; a fiumei tengerészeti hatóság : lussinpiccolói Lattora János Silviust hosszújáratu kereskedelmi tengerész-kapitánynyá, castrena santa-lucia-i V­r­a­n­i­c­h Valeriánt és lussinpiccolói Cosulich Miklós Kelement pedig hosszujáratu kereskedelmi tengerész-hadnagyokká ; a belügyminiszter , a pozsonyi orsz. kórháznál megürese­dett kapusi állásra Pongrácz Gyula pénzügyőri fővi­­gyázót , a rózsahegyi törvényszék elnöke . Dékány Mihály kecskeméti törvényszéki díjtalan joggyakornokot a vezetése alatti törvényszékhez segély­díjas jőgyakor­­nokká nevezte ki. Névmagyarosítások. Berger Jenő és Berger Géza szent-gróthi lakosok vezetéknevüket »Berényi«-re Krd­nyák József szent-gróthi lakos vezetéknevét »Kohári«-ra magyarosította belügyminisz­teri engedélylyel. Alapszab­ály-j­óvá­hagyások. Az állam­vasutak gépgyári tűzoltó testületének tagjai által létesí­tett egylet, a »Báró Husch Mór betegsegélyző és temet­kezési jótékony-egylet­, a lakompaki izraelita betegsegély­­­ző-egylet, az orosházi iparos ifjak önképző és betegse­­gélyző egylete és az adai jótékonyczélű szerb nő­egylet alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta. Ügyvédi kamarából. Az egri ügyvédi ka­mara dr. Breuer Soma egri ügyvédet lajstromából tö­rölte, K­u­b­i­n­y­i Imre ügyvédet felvette, a kolozsvári ügyvédi kamara Nagy Mihály tordai ügyvédet lajstro­mából törölte , a marosvásárhelyi ügyvédi kamara dr. Molnár László ügyvédet lajstromába bejegyezte. A miniszter köszönete. A vallás- és közok­tatásügyi miniszter : M­á­t­é Ilonának, a beszterczei állami elemi népiskola tanítónőjének, az említett népiskola ta­nulói javára »Báró Bánffy Dezső« neve alatt tett 1000 frtos alapítványért, továbbá K­o­s­s­u­t­h János társas czégnek, Ganz és társa vasöntő- és gépgyár részvénytársaság elektrotechnikai osztályának, a cs. és kir. hermaneczi papírgyárnak, Goldberger S. és fiai kartongyá­rosoknak, Strobentz testvérek vegyészeti gyárá­nak, és a nagysurányi ez a körgyárnak, a ne­vezettek által a technológiai m. kir. iparmúzeum gyűjte­ményeinek gyarapítására adományozott tárgyakért elis­merését és köszönetét fejezte ki. Udvari hirek. A k­i­r­á­l­y ő Felsége, mint Bécs­ből távirat utján jelentik, ma reggel Gödöllőről Bécsbe érkezett. — Erzsébet királyné egy trieszti távirat szerint a »Miramare« gőzyachton ma reggel fél nyolc­ órakor Miramareba utazott. Kitüntetett életmentők. A király ő Felsége Pá­pa­y György győrvárosi asztalosmesternek és ifj. J­ohn Jakab berzászkai lakosnak, egy gyermeknek a hullámokból saját életök veszélyeztetésével véghez­vitt megmentéséért, az ezüst érdemkeresztet adomá­nyozta. Kossuth Lajos honossága ügyében Zentán, mint tudósítónk írja, népes népgyűlést tartottak. Elnök­nek id­ Kozics István, a függetlenségi kör elnöke, jegyzőnek pedig ifj. Kozics István, a függetlenségi kör jegyzője meg­választatván, az elnök szép beszéd­ben fejtette ki a népgyűlés tárgyát és czélját. A gyű­lés elhatározta, hogy hozzájárul a győriek kérvényé­hez Kossuth Lajos honosítása ügyében. A jegyző­könyv hitelesítésével Kovics Márk, Reitmann Fe­­rencz, a »Zentai Ellenőr« szerkesztője, Tesich Sán­dor és Tóth Antal (abonyi) bízattak meg­ Stanley Európában. Nem­régiben már írtuk, hogy Stanleyt csak januárra várják Európába, mert hosszabb időt szándékozik a keletafrikai angol birto­kok kormányzásának szervezésére fordítani. Mint Brüsszelből jelenti egy távirat, Stanley január 10-ikén érkezik Brüsszelbe Veszprém megye közgyűlése, mint lapunknak távirják, a megyei tisztújítást ehó 17-ikére tűzte ki. Egyúttal Szabó Imre indítványára elhatá­rozta a közgyűlés, hogy Fenyvessy Ferencz ün­nepi beszéde egész terjedelmében a jegyzőkönyvbe fölvétessék és kinyomattassék. A közigazgatási bizott­ság tagjaivá Ányos Lászlót, Bezerédj Viktort, Fenyvessy Ferenczet, báró Fiát Pált és Szabó Imrét egyhangúlag újra megválasztották. Szerencsétlenségek. Selmeczbányai tudósítónk jelenti: A 145. számú vegyes vonaton, mely Zólyom­ból Hatvanba indult e napokban, az összes személy­zet Kriván-Gyetván azt vette észre, hogy a kalauz, Jelinek János hiányzik. Keresésére indultak s Végles-Szalatna és Zólyom között meg is találták a szerencsétlenül járt embert összeroncsolva a havas pályatesten. Feje el volt szelve a törzsétől. Bizonyosan menet közben lecsúszott a síkos támdeszkáról s a robogó vonat kerekei közé esett oly szerencsétlenül, hogy a kerék nyakát szelte el. A boldogtalant özvegye és két árvája siratja. — Egy másik vasúti szerencsétlenség Losonczon történt. A Ruttkáról jövő tehervonat ugyanis az állomáson elgázolta Pap István fékezőt, ki a vonat közepén nagyon kihajolt az egyik kocsi lépcsőjén, hogy zászló­jával jelt adjon a vonatvezetőnek. E közben megcsú­szott s lebukott a két kocsi kerekei közé, mikor a vo­nat még jó sebesen haladt és pedig oly szerencsétle­nül, hogy az utána jövő kocsik mind keresztül men­tek rajta s jobb lábát szembtőben levágták testéről A szerencsétlenül járt fékező szörnyet halt. Ipolyi Arnold halálának évfordulója. Mint titok sitónk írja, Ipolyi Arnold volt nagyváradi püspök halálának harmadik évfordulója alkalmából az ottak­­at, szert, székesegyházban tegnap misét tartotta. V­i­n­k­­­e­r József apátkanonok mutatta be a gyász­áldozatot, beszentelve a díszes püspöki jelvényekkel ékítetett gyászravatalt. A hófúvások. Mindenfelől tömegesen érkeznek a jelentések, melyek a hófúvások következtében be­állott nagy mérvű forgalmi zavarokról, sőt számos helyen a forgalom teljes megszüntetéséről adnak hírt. Alig van vasút, melyen a hózivatarok nem akadályoz­ták volna meg a forgalom nagy részét. A fővárosban is tegnap óta ismételten esett a hó, forgalmi akadály azonban Budapesten mindeddig nem volt. Mindazonáltal a polgármester megtette a szükséges előintézkedéseket. Kamermayer polgár­­mester ugyanis mint értesülünk utasította a tűzoltó főparancsnokságot és a kér­ elöljáróságokat, hogy az utczák és különösen az átjárók tisztántartásáról, h­a k e 1­­ rendkívüli munkaerők alkalmazá­sa útján gondoskodjanak, és egyúttal a járdáknak a háztulajdonosok részéről leendő tisztántartására is felügyeljenek.­­ Bécsben viszont még egyre tar­tanak a hófúvás következtében beállott forgalmi zavarok s Ausztria számos helyén szünetel a forga­lom. A sok hóban rekedt vonat közül megemlítjük a mai déli bécsi gyorsvonatot, melynek 1 óra 30 percz­­kor kellett volna az osztrák államvasút budapesti indóházába érkeznie, de nem jött meg. Egy má­sik vonat, a keleti expresszvonat, melynek tegnap este kellett volna Bécsből elindulnia — mint onnan sür­gönyzik — nem indult el. A déli vasút vo­nalain beállott nagymérvű zavarokról hírt ad a kö­vetkező jelentés: A déli vasút szombathely-bécsúj­helyi vonalán az egyre tartó erős hóvihar következté­ben további intézkedésig az összes forgalmat be kellett szüntetni. Budapest és Kanizsa, valamint Kanizsa és Szombathely közt a személy­­forgalmat előre menő hóekék segélyével tart­ják fenn. A Székesfehérvár-új­szőnyi vonalon e hó 2-án a 712 sz. vonat, a Nagy-Igmánd és Uj-Szőny közt meggyülemlett nagy hótömegek miatt e­l­m­a­­radt és e vonalon ma az összes forgalmat be­ kellett szüntetni. A déli vasút egyéb magyar vonalain az összes forgalmat korlátozás nélkül tart­ják fenn. Az orleánsi szűz meséje. A franczia tudományos világban nagy feltűnést kelt egy munka, melynek czíme: »La fin d’une légende« és Lesigne a szer­zője. A munka az orleansi szűz történetével, illetve, legendájával foglalkozik s egykorú okmányok és tör­ténelmi kotforrások alapján azt igyekszik bebizonyí­tani, hogy d’Ar Johanna egyáltalán nem ját­szott oly szerepet az angolok elleni felszabadító háborúban, mint a monda feltünteti. Johannának semmi egyéb szerepe nem volt, mint hogy a király és hadvezérei a »hisztérikus rajongástól« áthatott nőt vak eszközül használták arra, hogy egyes gyülevész népből álló és kevésbbé meg­bízható csapatokat a tűzbe vigyen. Lesigne kimutatja, hogy Orleans városát nem Johanna szabadította ki az angolok kezéből, mert a városból már jóval előbb kiűzték az angolokat. Az orleansi szűz kultusza a szerző szerint megbántása a franczia népnek, mert ennek nem volt szüksége ily hóbortos nőre, hogy ma­gát az ellenség járma alól fölszabadítsa. A könyv felett most heves tollharczok folynak a franczia tudo­mányos és napisajtóban. Lopás a vasúton. Gróf Károlyi Tibornak a na­pokban Kurticsról Budapestre utaztában pénztárczá­­ját ellopták. A gróf egy külön kupéban aludt, mely­nek ajtaja zárva volt s csak midőn fölébredt, vette észre, hogy 900 frtot s több iratot tartalmazó pénz­­tárczája eltűnt. A kocsivezető útközben senkit sem látott a kupéba szállni. A budapesti rendőrség több vidéki rendőrséggel együtt megindította a nyomozatot, egy hajót rendelkezésére bocsás­sanak. Noha lehetséges, hogy e táviratot Emin küldöttjei vitték Zanzibárba, kik E­m­i­n­t megelőzték, a kormány mégis azt hiszi, hogy Emin pasa már megérke­zett Zanzibárba. Róma, decz. 3. (A Pesti Napló távirata) Crispi miniszterelnök, a már előre hirdetett s az afrikai gyarmatok, Zanzibar és Kréta ügyeit tár­gyaló zöld könyveken kívül, még egy negyediket is fog a kamara elé terjeszteni, mely a bolgár ügye­ket tárgyalja. Belgrád, decz. 3. Milán király nyilvánosan a leghatározottabban megc­áfolta a »Journal des De­­bats« ama hírét, hogy ő a szerbeket fél bar­bár népnek nevezte volna. Bécs, decz. 3. A »Tagblatt« a belügyminiszté­rium szigorú rendeletét közli a kiván­dorlási ügynökségek üzelmei ellen. Fővárosi ügyek. A zsilipek helyreállítása. A Dunába torkoló zsi­lipek megvizsgálására kiküldött bizottmány javasla­tára a tanács mai üléséből elrendelte, hogy azok a zsilipek, a­melyeknek állapota kifogásra ad okot, azonnal helyreállíttassanak. Engedély színi előadásokra. A tanács a színház­­vizsgáló bizottmány javaslatára megadta B­o­k­o­d­i Antal színigazgatónak az engedélyt arra, hogy Kőbá­nyán az általa kijelölt teremben színi előadásokat rendezhessen. Köteles lesz azonban az igazgató az életbiztonsági szempontból szükségeseknek jelzett in­tézkedéseket előzetesen megtenni. Helyi h­í­r­e­k. A Sebestyén­ utczai rablótámadás Az özv. Ko­vács Mariska dohánytőzsdéjében elkövetett vakmerő rablótámadás ügyében a rendőrség most a harmadik bűnrészest nyomozza, kiről tegnap még csak annyit tudott, hogy Lajosnak hívják. Most kiderült, hogy a gonosztevő Frühzeitig Lajos foglalkozás nélküli bádogos­segéd, ki még csak 19 éves s Lovasbe­­rényből szakadt a fővárosba. Legutóbb­­a Köztemető­­út 57. számú házban lakott. A gonosztevőt még eddig nem sikerült letartóztatni. Öngyilkos ifjú. A Lipótmezőn ma egy fiatal mechanikus agyonlőtte magát. Az öngyilkos, Domon­kos János, ki még csak 17 éves, tegnapelőtt tűnt el apja, Domonkos Ferencz molnármester lakásáról s levélben tudatta, hogy a Lipótmezőn agyonlövi magát. A megrémült apa sietett a rendőrséghez, de ez nem akadályozhatta meg az öngyilkosságot. A fiatal­embert ma reggel a Lipótmezőn a Villa Fekunda közelében híá­­­v­a találták. Megállapították, hogy két lövés a szív táján, egy lövés ped­ig a jobb halántéknál idézték elő a halált. Halálozások. Balassovich Gusztáv nyugalmazott telekkönyv­vezető e hó 1-én élete 64-ik évében szélhűdés követ­keztében H.­Szoboszlón hirtelen elhunyt. Temetése tegnap volt. T­áviratok: Washington, decz. 3. A tengerészeti mi­niszter évi jelentésében két hadihajó, 20 partvé­delemre szolgáló pánczélos hajó, 3, ezer-ezer tonna hordképességű ágyunaszád és 5 első osztályú torpedó­­naszád építését ajánlja. A hadihajók közül 8, a Csen­des Óczeánra és 12 az Atlanti Óczeánra van szánva. A hadi­tengerészet szükséglete az 1890-ik évire 25.599.253 dollárra fog rúgni. Washington, decz. 3. A kongresszus összeült. A képviselőház elnökévé Reedet, választották meg, Harrison elnök ma jut­tatja a kongresszushoz üzenetét. Kairó, decz. 3. A kormányhoz Zanzibár­­ból Emin pasa aláírással ellátott sürgöny érkezett, melyben a kormányt arra kéri, hogy Gladstone beszéde. Manchester, decz. 3. A nemzeti szabad­elvű párt gyűlésén Gladstone beszédet t­a­r­t­o­tt, melyben az 188­0-iki minisztérium­­ visszalépésére utalt. E minisztérium nem bírta a külföld rokonszenvét, mert eltűrte az elnyo­­­­mást. A parlamenti ellenzéknek mindenesetre türelmesnek kell lennie a kormánynyal szem­ben és jóakaró felfogást kell tanúsítania cse­lekedetei iránt. A mai ellenzéket is ez az elv vezette az utolsó három évben, különben is a kormány egész magatartásában az angol po­­­­litika legjobb elveihez való közeledést vélte fölismerhetni. De sajnálatos, hogy Salisbury a miniszterelnöki és a külügyminiszteri tárczát , saját kezében egyesítette. A szabadelvű pártra­­ nézve elérkezett az az idő, midőn a külügyek­­ tekintetében ugyanoly éberséget kell tanúsí­tania, mint 1876-tól 1880 ig. A krétai események nagy elégedetlenséget szültek, Arméniában pedig oly dolgok történtek, me­lyekre föl kell hívni az angol nép figyelmét. Reméli, hogy a kormány nem fogja szépíteni a dolgot, midőn a tulajdonról, az emberélet­ről és a női becsületről van szó és nem hagyja magát elámuttatni sem apológiák, sem mente­­getődzések által, melyek e dolgokat b­e­l­­ügyeknek igyekeznek föltüntetni. Az osztrák költségvetés. Bécs, decz. 3. A képviselőházban a kor­mány beterjesztette az udvartartásról, az indemnity­­nek márczius végével leendő megszavazásáról szóló törvényjavaslatokat, továbbá törvényjavaslatot, mely az osztrák magyar bankot közraktári jegyek leszámí­tolására felhatalmazza, javaslatot az országos híd- és útvámokról, az újonczjutalék megajánlásáról szóló, valamint egy törvényjavaslatot a galicziai korcsmál­­tatási jogok beváltása következtében a kincstár javára eső összegek hova fordításáról. Az elnök a ház több elhunyt tagjáról emlékszik meg, mire D­u­n­a­j­e­w­s­k­y pénzügyi miniszter beterjeszti expozéját. Bécs, decz. 3. A képviselőház mai ülésén a pénzügyminiszter benyújtotta az 189­0-iki állami költségvetést és a pénzügyi törvényjavaslatot. Az összszükséglet: 545.475.660 forint, a fedezet 546.418.477 frt, a fölösleg tehát 942.817 frt. Az össz­szükséglet az ideihez képest 5.429.775 frttal emelke­dett. Az 1889-iki szükséglethez még az ínségesek se­gélyezésére és a jaszlo-rzeszovi vasút építésére szük­séges póthiteleket hozzászámítva, az előirányzott szükséglet tényleg csak 3.487,574 frttal magasabb. A költségvetés kiadási részének tételeit megvilágítva, kifejtette a miniszter, hogy e közös ügyek részére elő­irányzott összszükséglet 99.767,539 forint, tehát 4.888,463 frttal alacsonyabb az 1889-ikinél A bel­ügyminisztérium 413,443 frt, a honvédelmi miniszté­rium 3.188,341 frt több kiadást igényel a Landwehr­­nek új fegyverekkel való felszerelése, az élelmezési árak felemelése stb. következtében a kultuszminiszter 767,851 frt és a pénzügyminisztérium 549,763 frtnyi költségemelkedést mutat. A kereskedelmi miniszté­rium költségvetése a jászló-rzeszovi vasút építése és új vasutak üzembevétele következtében 7.767,150 frttal növekedett. A földművelési is az igazságügyi minisztériumok és a nyugdíjak és több költsé­get igényelnek.­­ Az államadósság össz-szükséglete 616,042 frttal keresbedett. Az összes bevételeket az idei fedezetnél 3.602,533 frttal magasabb összegben irányozták elő. A c­ukor- és szeszadót ugyanoly ösz­­szegben irányozták elő, mint az idén; a mi­niszter által felhozott számszerű adatok alapján jogosult a remény, hogy a tényleges eredmény meg fog felelni az előirányzatnak.­­ A dohány­jövedéket illetőleg az ez év első három­negyedé­nek eredményei lassú, de folyton emelkedést mutatnak. A c­ukoradó előirányzatánál tekintetbe kellett venni a magyarországi új répac­ukorgyárak keletkezését. A kereskedelmi minis­térium fede­ztének 4.087,280 frttal való emelkedése főkép az államvasutaknál, a postajövedéknél és a postatakarékpénztárnál előirány­zott nagyobb bevételekben nyeri indokolását. A jelen­legi előirányzat számszerű eredménye a meg­előző évi előirányzathoz ké­pest 1.582.242 forinttal kedvezőtlenebb. De ha a tényle­ges eredmény kimutatására a két előirányzatból min­den kivételes természetű kiadás és bevétel kiválaszta­­tik, úgy az 1889. évre 17.442.733 forint­nyi, az 1890. évre pedig 15.519.839 f­o­­rintnyi fölösleg mutatkozik. Az 1888. évre vonatkozólag már lezárt zárszámadások 546.927.974 forint költségvetési kiadással szemben 513.692.531 frt bevételt tüntet fel. A zárszámadási­­lag igazolt hiány tehát 33.235.443 frt és 7.388.727 frttal nagyobb az előirányzatnál. E hiány többlete a czukoradó-törvénynek későbbi életbeléptetése követ­keztében állott elő. Minthogy a czukoradót 1888-ra a régi rendszer alapján irányozták elő, e tényleges be­vételek 22.754.248 frttal hátramaradtak, mely kö­rülményből azonban a czukoradó későbbi kedvezőt­len alakulását következtetni nem lehet. E zárszáma­dási hiánytól eltekintve,a kezelés többi ágai az előirány­zattal szemben nemcsak nem kedvezőtlenebbek, ha­nem ellenkezőleg 15,365,521 frttal kedvezőbbek. Kü­lönösen a bevételek voltak kedvezőbbek, még­pedig 19,151,212 frttal. A hiányok legtöbbnyire a pénztári készletekből fedeztettek. Daczára ennek a pénztári ál­lomány kielégítő volt és lehetővé tette azonkívül a pót­hitelek és az ínséges kölcsönök fedezését, mely körül­mény abban leli magyarázatát,hogy a jövedelmek az év­­ elejétől fogva mindig bőségesen befolytak. Az egye­nes adók jövedelme 1889. január elsejétől október 31-ig 128.900 frttal,a közvetett adóké 14.598.000 frttal kedvezőbb, mint a megelőző évben. Az ínség, a rész­termés és az árvizek több tartományt sújtottak ugyan A kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi s nyomdai r. társulat betűivel. Budapest, barátok tere, Athenaeum-épület és haladéktalan kormánysegélyt kívántak, de szeren­csére csak szórványosan fordultak elő. Sőt átalános­­ságban véve, a gazdasági helyzet lassú, de biztosan haladó javulást mutat. A helyzetnek ez a megítélése a fogyasztás, a tőkésített megtakarítások, a vasúti for­galom stb. emelkedésére van alapítva. A miniszter számos pénzügyi reformot, neveze­tesen az egyenes adók reformját helyez kilátásba; az erre vonatkozó s legközelebb előterj­eszt­­endő javaslat pusztán az adóteher igazságosabb el­osztását czélozza, hogy az eddig túlterhelt, különösen a szegényebb sorsban levő adófizetők terhe könnyít­­tessék. E czélból mérsékelten progresszív irányú sze­mélyi és kereseti adó fog javaslatba hozatni kapcso­latban az ennek következtében megfelelően leszállí­tandó jövedelmi adók reformjával. A miniszter végül megjegyezte, hogy mind a fontos problémák keresztül­vitelének feltétele az, hogy a gonddal és áldozatokkal kivívott pénzügyi egyensúly fönn is maradjon. KÖZGAZDASÁG Ipar- és kereskedelem. A kereskedelmi múzeum igazgatósága arról értesít, hogy a bolgár államvasút igazgatósága által, körülbelül 50.000 frank értékű különböző anyagok ásvány- és repere­olaj, gyutacs és kanócz, faggyú, gyapotmaradékok, továbbá lámpahenger, gyertya, szénkosarak, festékek, fűszerek stb. szállítása iránt múlt hó 11-ére kitűzött árlejtést meg nem tartották és azt újólag e hó 11-ére írták ki.­­ Bővebb felvilá­gosítást a kereskedelmi múzeum igazgatósága város­liget, iparcsarnok nyitt. A budapesti gabonatőzsdéről­ B­u­z­á­t ma mérsékelten kínáltak, a vételkedv korlátolt, az irányzat szilárd volt és mintegy 18,000 mm. kelt el változatlan árakon. Egyes áru­csoportok 21/g—5 krral drágábban vásároltattak. Más magvak változatlanok. Elkelt: Janza : Tiszavidéki: 100 80», 8.80. 100 78», 8.70 300 78s, 8.70. 200 78, 8.60. 100 78, 8.65. 100 77», 8.577/». 200 77», 8.50. 150 77, 8.65. 100 73, 8.20. P­e­s­t­v­i­d­é­k­i: 500 79, 8.70. 500 79, 8.75. 100 78 8.60. 100 776. 100 76», 8.40. Fehérvári: 1600 77», 8.60. 1100 77», 8.627/». 1600 77, 8.527». Har­tai: 600 77», 8.627». Bácskai: 400 76», 8.40. Szerbiai: 4000 76», 7.70. trsz.o. Mind 3 havi időre. Rozs : 800 7.877». 200 7.827». Készpénzben. Tengeri : (ó) 1200 5.10. Készpénzben. A határidő-üzletben élénk forgalom mellett a délelőtti jegyzések a következők: Búza 1890. tavaszra 8.67-8.61,1890. őszre 7.82—7.79, tengeri 1890. máj.—jun 5.37—5.39, zab 1890. tavaszra 7.62 -7.07. A déli tőzsde zárlatai pedig: Szokványbuza 1890. tavaszra 8.61 pénz, 8.63 áru ; 1890. őszre 7.79 pénz, 7.81 áru; tengeri 1890. máj.-jun.-ra 5.38 pénz, 5.39 áru; zab 1890. tavaszra 7.66 pénz, 7 69 áru; káposztarepcze 1890. aug.- szept.-re 12.— pénz, 12.25 áru. A budapesti terménytőzsdéről. Terményekben ma igen gyér volt a forgalom. Zsir­­áru valamivel szilárdabb. A szilva-árak tartják magukat s a szilvaiz is változatlanul szilárd. Heremagvak közül magyar luczerna zárlata: 48.— pénz, 53.- áru; vörös luczernáé : 35.— pénz, 42.— áru. A budapesti értéktőzsdéről. A tőzsde igen nyugodt forgalom mellett ma is megtartotta szilárdságát. Bankértékek mérsékelten csökkentek, míg hitelrészvények és járadékok tegnapi árfolyamukat tartották meg. Vasúti értékek csönde­sek, csak az államvasutiak lanyhultak. A helyi papí­rok közül a rima-murányi, Ganz-féle és salgó­tarjáni előnyben részesült és magasabban zárultak. Valuta lanyha. Hivatalos felszámolási árfolyam: osztrák hitelrészvény: 317.20, magyar aranyjáradék: 101.12. A díjbiztosításoknál: osztr. hitelrész­vény holnapra: 2.-----3.—, 8 napra: 5.-----6.—, egy hóra: 12.-----13.— frt. Az árfolyamok következőleg alakultak : Az előtőzsdén osztr. hitelrészvény 317.50— 317.30 frton, magyar hitelrészvény 336 frton, magyar aranyjáradék 101.15 frton, magyar­ papirjáradék 97.90— 97.95 frton került forgalomba. A déli tőzsdén magyar 4 száz, aranyjáradék 101.120/1 frton, magyar papirjáradék 97.95 - 97.80 frton, budapesti bankegyesület 127.25 frton, fiumei hitelbank 122 frton, m. ált. hitelbank 336 fs—336 frton, magyar lesz és pénzváltóbank 109.50 — 109.60 frton, pesti magyar kereske­delmi bank 793—795 frton, Fonciére pesti bizt. int. 82—83 frton, orsz. közp. tkpénztár 537—538 frton, salgó-tarjáni ki­szénbánya 413 frton, nemzetközi villamossági társ. 262 263 frton, rima-murányi vasmű 168.75—170 frton, Schlick-gyár 235 -­ 238 frton köttetett. Kivonat a Budapesti Közlönyből. — Budapest, decz. 3. — Árverések Budapesten. Király-u. 10, decz. 6. Doppler D.-né ingós. 325 frt. 40 kr. — Józ­ef-u. 109, decz. 9. Bátorkeszi József ingós. 376 frt. 40 kr. — Stáczió-u. 18, decz. 4. gróf Messey Alfrédné ingós. 367 frt. Árverések a vidéken. Szolnok, decz. 11. Cserna András ingós. 1500 frt. — Torda, decz. 11. Katona Zsigmondné ingós. 400 frt. Színházak, ma, deczember 3-án . Nemzeti színház: A Fourchambault család. — M. k­i­r. o­p­e­r­a­­h­á­z: Teli Vilmos. — Népszínház: A suhancz. — Várszínház: Zárva. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL Mai hivatalos effektiv árak: fitöl írtig Búza uj bánsági................ 76 80 klg —.— — » » tiszavidéki .... 76­­ 80 » 8.20 8.65 » » pestvidéki .... 76 80 » 8.15 8.60 » » fehérmegyei ... 76 80 » 8.20 8.65 » » bácskai ............... 74 78 » 7.95 8.60 » » északmagyarorsz. 77 81 » —.— —.— Rozs­a................................. 77 72 » 7 70 7.90 Árpa » takarmány .... 60 62 » 6.05 6.40 » » égetni való .... 62 64 » 6.85 7.70 » » serfőzdéi............. 64 66 » 8 — 9 50 Zab »................................. 39 41 » 7.20 7 65 M­yilt tér• (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztéség.) Az ATHENAEUSZ könyvkiadó­­ hivatalában (Budapesten, f­erencziek­ tere, Athenaeum-épület) s általa min­de­n könyvárusnál, Bécsben Szelinski Györgynél, (Stephans­platz 6.) kapható : UJ KORSZAK és illlfii flilfll írta ATTICXJ­S. Második, változatlan kiadás. Nagy 8 adrét 155 lap.­­ Ára 1 frt 30 kr, mely összegnek előleges (postautalvánnyal!) beküldése utn a könyvet bérmentesen küldjük. PJSÍ

Next