Pesti Napló, 1890. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1890-10-01 / 270. szám

a béke és a háború napjaiban egyaránt tétele erejének és hatékonyságának ! A bécsi előkészületekről és Vilmos császár elutazásáról a következő táviratokat kapjuk: Trakechnedl, szept. 30. Vilmos német császár gróf Dochna és Frankenberg országos lovászmester kíséretében ma déli­ga órakor az itteni pályaudvarra megérke­zett és a jelenvolt közönség lelkesült éljen­zése közt folytatta útját Bécsbe. Oderberg, szept. 30. P a 1l a v i­c i­n i őrgróf, az északi vasút igazgatóságának elnöke és Cl­a­u­d­e ud­vari tanácsos ma este ide érkeztek, hogy az éjfél után két órakor Berlinből jövő udvari vonatot Bécsbe kisérjék. Bécs, szept. 30. (A P­e­s­t­i N­a­p­l­ó távirata.) Ő Felsége ma délután a schönbrunni várkastélyból a Burgba érkezett, a­honnét holnap a német csá­szár üdvözlésére az északi vaspályaudvarhoz megy. A bevonulás holnap történik a Práteren s a Ring- Strassen keresztül, a Bellaria felé. A Vilmos császár által Bécsben tartózkodásának rövid ideje alatt la­kott idegen lakosztályokat gazdagon feldíszítik nö­vényekkel és virágokkal. A főlépcsőt értékes szőnye­gekkel borítják. A külső Burg-kapun, magas zászló­­rudakra két hatalmas zászlót vonnak fel, a­melyek egyike fekete-fehér-piros, a másik fekete-sárga; ép­pen ilyen zászlókat tűznek ki a Babenbergerstrasse torkolatánál is. Bécs, szept. 30. A mai nap folyamában befejez­ték a város feldíszítését. Az éjszaki vasút indóháza gazdag díszt öltött; az udvari váróterem kijárásá­nál díszes diadalkapu emelkedik. A Praterstrassetől az Aspern-utczáig az árboczoknak hosszú sora vonul végig, melyek színes kúpjaikkal és egyéb díszítéseik­kel megkapó benyomást tesznek. Az árboczokat lombfüzérek és kis egyszínű lobogókkal teleaggatott zsinórszalagok kötik össze, melyek ragyogó összhang­ban az országos színeket: kék-sárga, a császári ház színét, a fekete-sárgát, a német trikolort és a városi színeket: vörös-fehér, valamint a bajor színeket: kék­fehér, tüntetik fel. A vámházi hídnál hatalmas diadal­kaput emeltek, melyet az osztrák kétfejű sas gazdag aranyozásban diszít. Ötven-ötven lépésre gazda­gon fellobogózott diadalívek sorakoznak, melyek a Ring-Strasse-t a Schwarzenberg-térrel összekö­tik. A Schönbrunnig vezető, több mint félmért­­földnyi út egész mentén szintén gazdagon van díszítve. A mariahilf-i vámvonalnál egy második ha­talmas diadalkapu emelkedik, mely a díszítés összbe­nyomását még csak emeli. A külső Burg-téren két hatalmas zászlórúd emelkedik aranyozott csúcsokkal, melyekre holnap a fekete fehér és piros, illetőleg a sárga-fekete zászlót húzzák fel. A bevonulás útjának mentén valamennyi magánház pazar fénynyel van feldíszítve. Több erkély Ferencz József ő Felsége és és a német császár arczképeivel, sok helyütt szob­raikkal van díszítve. A mariahilf-i vámvonal mellett a külvárosok képviselő-testületei testületileg fogják üd­vözölni a német császárt. Müirzsteg, szept. 30. Az udvari vadásza­tokon részt fognak venni: a király őfel­­sége, Vilmos német császár, Albert szász király, Ferdinánd toskanai nagyherczeg, Lipót bajor herczeg,továbbá Hohenlohe herczeg főudvarmester, P­ü­c­k­­­e­r gróf ud­­varnagy, Meran gróf, Beck báró tábor­szernagy, Paar gróf főhadsegéd, Wedel gróf tábornok, dr. L­e­u­t­h­o­l­d, a német csá­szár orvosa és három segédtiszt. Pétervár, szept. 30. (A Pesti Napló távirata.) A »Novoje Vrem­ja« szerint V­i­l­­m­o­s császár a bécsi ünnepélyes fogadtatást azért kérte mellőzni, hogy a bécsi találkozás által Oroszországban előidézett rossz benyo­mást eloszlassa. A »Novostic a »N. Fr. Pres­se «-vel polemizálva a Balkánfélsziget semle­gesítését a legjobb eszköznek mondja Ausz­­tria-Magyarország és Oroszország békéjének megzavarására. BéCS, szept. 30. A »Wiener Abend­­post« írja: A német császár ő felsége holnap legkegyelme­sebb uralkodónk vendége gyanánt Bécsbe érkezik. Valahányszor a barátságos szomszéd állam uralko­dója megjelenik Ausztria-Magyarországban, öröm tölti el a monarchia népeit. Rokonszenvük kíséri Vil­mos császárt e nagy czélok felé igyekvő uralkodót, a­ki csak nem régen is oly tartózkodás nélkül, oly me­legen adott kifejezést dicső monarchánk iránt táp­lált baráti érzelmeinek. Midőn szavait megtudtuk, örömmel teljes elégtétel töltötte el sziveinket; mind­nyájan büszkék vagyunk felséges uralkodónkra, sze­retjük hazánkat és a­ki ezeket kitünteti, azé szivünk, azé lelkünk és a midőn alkalom kínálkozik reá, lelke­sedéssel nyilvánítjuk érzelmeinket. Az a hir tehát, hogy ő felsége a német császár szeretett uralkodón­kat újólag meg fogja látogatni és egyben Bécset is érinteni fogja, örömmel töltötte el a birodalom fővárosának minden körét és egyértelműleg hoz­ták meg a határozatot, hogy a várost ünnepélye­sen feldíszítik és a német császárt hozzá méltó mó­don fogadják. Bécscsel egész Ausztria-Magyarország együtt érez az örömnek e napján ; megemlékezik a felségeknek a béke fentartására irányuló magasztos czéljairól, a folytonos gondról, melylyel népeik boldo­­gitására törekszenek és mélyen meg van hatva a fel­sége a német császár Gravensteinban mondott szavai­ról, midőn hangosan hirdette »a legbensőbb barátság és a legszilárdabb bajtársi viszony szoros kötelékeit,« melyek ő Felségéhez, a mi dicső uralkodónkhoz fű­zik. E szavak feledhetetlenek Ausztria-Magyarország népei előtt és Bécs, mint a hozzá tartozó birodalom szószólója, lelkesedéssel kiáltja majd holnap: »Éljen felséges vendégünk, legkegyelmesebb urunk és császá­runk barátja, éljen Vilmos császár!« Jófer­ráról és ízléséről, s később a kereskedelemnek is fon­­­­tos utat nyissanak meg.« A szárazföldön Poroszországra igyekezett I. Pál erélyesen hatni, hogy Anglia ellen nyilatkozzék. A semlegesek ligája annyira nyugtalanította az angol kormányt, hogy Parker és Nelson tengernagyok tel­jes béke idején támadták meg a dán flottát (kopen­­hágai tengeri csata 1801. április 2-án). Azonban egy még rendkívülibb esemény meghiúsította a szö­vetkezést. 1801 márczius 23— 24 közti éjjel a czár meg­gyilkoltatott. Szeszélyes önfejűsége, erőszakos ren­deletei már rég idő óta elidegenítették tőle kör­nyezetét ; mindenki aggódott magáért és övéiért. Az orosz nemesség titkon rosszalta a czár karézias kedvét, eleinte Franczia-, később Angolország ellen; különösen az ezen utóbbi hatalommal való szakítás, mely megakadályozta a kender, gabona és más nyers­anyagok kivitelét, legfontosabb érdekeikben támadta meg a földbirtokosokat. Pál több ízben fenyegető sza­vakat mondott neje és idősb fia Sándor ellen is. Azt a gondolatot tulajdonították neki, hogy vissza fog térni a trónöröklés kérdésére és megváltoztatja egy újabb ukázzal annak rendét. Az udvar már teljesen megbarátkozott a forradalom eszméjével, mely meg­fosztja Pált koronájától, életét meghagyván, és helyé­be fiát, Sándort ütteti a trónra. Panin gróf, az egyko­ri berlini követ, gyakran beszélt Sándorral ez eshető­ség felől s lassanként eloszlatta aggodalmait. Nemso­kára talált is alkalmas embert, kinek keresztül kellett vinnie e tervet. Pahlen gróf, livlandi ne­mes volt az összeesküvés lelke, s helyzetét, mint a főváros kormányzója, felhasználta a siker biz­tosítására. A feleleteiben nyilvánuló merész hi­degvér eloszlatott minden gyanút, mely netán támadhatott volna a czár lelkében. Egy alka­lommal szikrázó szemmel kérdő tőle Pál, várjon emlék­szik-e, mi történt 1762-ben? »Igen felség — vála­szoló, — én akkor altiszt voltam a testőrségben.« — »Most ugyanazt akarják újra kezdeni, mondá a czár, átadván neki egy iratot, mely az összeesküvés egy részét leleplezte. — »Felség, én ezt tudtam, sőt hogy jobban megismerhessem ellenségeidet, az Össze­esküvő szerepét kellett játszanom magamnak is.« Szablukov szerint Pahlen eljárása abban állott, hogy teljes szigorral keresztülvitte a czárcák legképtele­­nebb rendeleteit is, hogy ekkép ellenségei számát szaporítsa. Ha valakit a czár ellen panaszkodni hal­lott, szeme közé nézve, csupán ennyit mondott: »Bi­tang az, a ki csak beszél; derék ember, a­kitesz.« Élesztette Sándor aggodalmait atyjával szemben, s táplálta az apa bizalmatlanságát fia iránt. Megnyerte Talaszint, a presbrazsenszkiek ezredesét és a testőr-ezredek több fiatal tisztjét. A Pál elleni össze­esküvésben több oly nevet találunk, melyek a III-ik Péter ellen intézett összeesküvésben is szerepeltek; ezek az első király-gyilkosok örökösei, az 1762-ikiek »epigonjai«. Megnyerte Pahlen a hannoveri Bennig­­sent, egy nagyerejű és szörnyű erélyű embert. Egy nap, mikor azt kérdezték Pah­lentől, mi történik a czárral, ha nem akar lemondani, azt felele: »Ha rán­­tottát akarunk készíteni, el kell törni a tojást.« Csat­lakoztak az összeesküvéshez tisztátalan elemek is, mint Zubov Plato, Katalin utolsó kedvese, ennek testvére Miklós, meg a nőtestvérek, ki az angol párt­tal állott összeköttetésben és bizalmas viszonyban volt az angol követséggel; aztán az előbbi kormány alatt a lengyelországi zsákmányból meggazdagodott udvarno­­­kok, kik féltek azon fordulattól, mely Pál lelkében a lengyelek javára bekövetkezhetik. Pál kegyvesztéssel sújtotta volt Rosztopcsint, s eltávolította Arakcsejevet, kik pedig személyéhez egész odaadással ragaszkod­tak ; később meggondolta magát, visszahívta őket, de már későn , már egészen ellenségeinek hálójába ke­rült. Márczius 23-án a czár azt a parancsot küldte berlini követéhez, hogy igyekezzék végezni a porosz határozatlansággal, s katonai tüntetéssel fenyegette a királyt. Pallen sajátkezűleg ez utóiratot merészelte hozzátenni: »Ő császári felsége ma nap gyöngélke­dik, minek komoly következményei lehetnek.« Ez éjjel a palotát a Szemenovszki ezred őrze, melynek több tisztje részes volt az összeesküvésben. Pahlen, mi­alatt az összeesküvők bementek a czár szobájába, őrt állott, készen — mint némely elbeszélés állítja, — hogy kiszolgáltassa őket I. Pálnak, ha a merény­let nem sikerül. Bennigsen karddal kezében egy lemondási okiratot nyújtott át a czárnak, aláírás végett; erre tusakodás keletkezett; a szobát meg­világító lámpa leesett. A sötétben Pált a Zubor Miklóstól vagy Jackvill herczegtől reá mért ütés le terítette, s azután egy tiszti övvel megfojtották. Reggel Sándor, ki meg volt rémülve az előre nem látott kimeneteltől, czárra kiáltatott. Mondják, hogy a czárnő követeléseket támasztott a trónra nézve, melyeket azonban mellőztek. A­mily nagy volt ez esemény hírére az öröm Angliában, oly nagy volt a levertség Francziaországban. Bonaparte füstbe menni látván óriási tervét, alig birt magával. A »Mo­­niteur«-ben Anglia ellen ez epés szavakat iktatta be, mintegy visszhangja gyanánt egy szörnyű gyanú­nak, melyet még semminemű tényszerű bizonyíték nem erősített meg: »A történelem föladata lesz föl­deríteni e tragikus halál rejtélyét és megmondani, hogy melyik volt a világban az az érdekpolitika, mely ily katasztrófát idézett elő«. Fővárosi ügyek. A légszeszvilágítás kiterjesztése A tanács fel­szólította a légszesztársulatot, hogy a légszeszvezeté­­ket a Kőbányai-útra és Kőbányára is terjeszsze ki. A társulat a tanács felszólítására kijelentette, hogy kész annak eleget tenni s a jövő tavaszszal a kiter­jesztési munkálatokat végre fogja hajtani. Ezt előbb azon okból nem teheti, mert a szükséges mennyiségű cső ez idő szerint nem áll rendelkezésére. Egyúttal a társulat azt a kérelmet intézi a tanácshoz, hogy a gázvezetéket a tavaszszal mindjárt a Jászberényi- és Kápolna-útra is terjesztesse ki. Iskolaszéki választások. Az igazoló választmány holnap, szerdán délelőtt 10 órakor az iskolaszéki vá­lasztások ügyében ülést tart a régi városháza tanács­termében. Az ülésen bemutatják a ferenczvárosi és kőbányai kerületekben megtartott választások ered­ményét. Az I—VIII. kerületekben megtartott vá­lasztások ellen felszólamlást nem nyuj­tottak be s így a választás jogérvényesnek tekinthető. A budapesti városi vasúti vállalat kertész-utczai központi telepét ki akarja bővíteni s a kibővítés en­gedélyezésére irányzott kérvényét már be is adta a tanácshoz. E kérelmét a vállalat azzal indokolja, hogy a Podmaniczky-utczai vonalon a második vá­gányt már le kell raknia, továbbá, hogy a körúti vonalból kiágazólag a Király-utczán át új vonalat kell létesíteni; végre, hogy úgy a körúti, mint a stá­­czió-utczai vonalon a forgalom emelkedése folytán a kocsik számát szaporítania kell, mi okból a kertész­­utczai telep bővítése okvetlenül szükséges. Azonkívül a vállalat a rena­uti telepén műhelyt, a Szondy-utczá­­ban pedig víztelenítésre szolgáló csatornát kíván lé­tesíteni, s az ezekre vonatkozó terveket a tanácshoz szintén bemutatta. Előfizetési felhívás a PESTI NAPLÓ-TM Az október-dec­emberi évnegyed küszö­bén új előfizetést nyitunk lapunkra. Előfizetési Arab : A reggeli és esti kiadásra.­ Évnegyedre................................... 4 frt 50 kr. Egy hónapra ... .......................... 1 frt 50 kr. &KF“ Az előfizetések Budapestre, a »Pesti Napló« kiadóhivatalába (Ferencziek­ tere, Athe­­naeum-épület), legczélszerűbben postai utalványnyal küldhetők. Hg&T Ha az esti kiadás postai kü­­lönküldése kívántatik, a bélyegre havonkint 35 kv, évnegyedenkint 1 frt felülfizetendő. A „Pesti Napló“ szerk. és kiadóhivatala. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, október 1. A miniszterelnök mint belügyminiszter fo­gad délután 4 órakor. A budapesti franczia kör dalestélye és társasvacsorája Ozmán pasa tiszteletére este fél 8 órakor. A főváros közgyűlése délután 4 órakor az uj városháza dísztermében. A budapesti filológiai társulat ülése d. u. 5 órakor az akadémia palotájában. A főváros 25 milliós kölcsönköt­vé­­n­y­e­i­n­e­k első húzása d. u. 4 órakor a régi városháza tanácstermében. Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9-- d. u. 1 óráig. Nemzeti múzeum: képtár d. e. 9 — d. u­­. A többi tárak megtekinthetők 50 kr belépti dij mellett. Makar­t-kiállit­­ás a műcsarnokban (Andrássy­­út 61.) nyitva d. e. 9— d. u. 5 óráig. Beléptidij 50 kr. Nyilvános könyvtárak: akadémiai d. u. 9— d. u. 1, egyetemi d. e. 10—12 és d. u. 4—8, múzeumi d. e. 9— d. u. 1 óráig. Színésze­ti kiállítás a városligeti műcsar­nokban, megtekinthető reggeli 9— d. u­. 7 óráig 80 kr belépti díj mellett. Bérkiállítás a városligeti iparcsarnokban, megtekinthető d. e. 9—12-ig és d. u. 3—6-ig. Kereskedelmi múzeum a városligeti ipar­csarnokban szabad bemenet mellett naponkint nyitva d. e. 9—12 óráig, d. u. 8—6 óráig. Vasár- és ünnepnap délután 20 kr belépti dij. Állatkert, nyitva egész nap. Belépti dij 80 krajczár. — szept. 30. queenslandi földmérő nemrég a következő jelentést k­üld­te kormányához: »A feketék ellopták összes részleteimet s két kinaimat »megkóstolták.« Személyi hírek. Gróf Wolkenstein, a pétervári osztrák-magyar nagykövet, Magyarországból Bécsbe érkezett. — Gróf Srunyady László v. b. titkos taná­csos holnap Budapestről somogyi birtokaira utazik. Gróf Csekonics Endre ma délelőtt az első magyar általános biztosító­társaság választmányi ülésén el­nökölt, ezzel a ténynyel is megc­áfolta az egészségi állapotáról elterjedt téves híreket. Királynénk Afrikában, Párisba érkezett távirati jelentés szerint királyasszonyunk tegnap délelőtt Algírban Tirmannak, Algír főkormányzójának láto­gatását viszonozta. A svéd trónörökös Bécsben. Oszkár Gusz­táv Adolf svéd trónörökös — mint Bécsből jelen­tik — ma este érkezik Baden-Badenből a nyugati vaspálya futárvonatával Bécsbe. A magasrangú ven­déget ő Felsége meghívta, hogy a Burgba szálljon, de a svéd trónörökös, tekintettel arra, hogy a legszigo­rúbb inkognitóban több napot kíván Bécsben tölteni, nem fogadta el a meghívást. A svéd trónörökös Bécs­ből Egyiptomba utazik. Budapest új hadtestparancsnoka Esti lapunkban már jeleztük, hogy a IV-ik hadtestparancsnokává és budapesti vezénylő tábornokká Lobkovitz Rudolf herczeg altábornagyot nevezték ki. Közöltük már az új hadtestparancsnok életrajzát is. A kinevezést, mint Bécsből táviratozték, a hadsereg rendeleti lap­jának mai száma közli, egyúttal a következő változá­sokról adva hírt: A király ő Felsége N­é­m­e­t­h­y Ágost vezérőr­nagyot, a 13. lovasdandár parancsnokát, a krakói lo­vashadosztály parancsnokává nevezte ki jelenlegi rangjában való meghagyása mellett. G­a­l­g­ó­c­z­y Tivadar altábornagy a krakói lovashadosztály pa­rancsnoka hasonló minőségben a 35. gyalog­hadosz­tályhoz helyeztetett át; áthelyeztették továbbá H­a­­r­a­d­a­u­e­r Károly alezredes, a hadi levéltár térképtár­ügyosztályának főnöke, a katonai földrajzi intézet ál­lományába és P­r­i­b­o­d­a Ede alezredes, ügyosztály­­vezető a katonai földrajzi intézetben, ezen intézet to­pográfiai csoportjának főnökévé. Gruber József őrnagy a hadi állományban a nagyszombati katonai rokkantak kórháza parancsnokának helyettese a nyug­állományba vétetett át s helyébe Andres Flóriánt 1. eszt. százados neveztetett ki a nagyszombati katonai rokkantak kórházai parancsnokának helyettesévé. Miaslikowski József, a budapesti műszaki igaz­gatóság katonai főépitési kezelője nyugállományba vétetett és neki ez alkalommal hosszú s kiváló szol­gálatáért a Ferencz József-rend lovagkeresztje ado­mányoztatott. Az aradi házi ezred zenekara a vízkárosult prá­gaiak javára október 10-én hangversenyt ad. És a to­kajiak javára ? Magántanári próbaelőadás a műegyetemen. A m­űegyetemen ma délelőtt tartotta meg magántanári próbaelőadását R­a­d­i­s­i­c­s Jenő, az orsz. iparművé­szeti múzeum igazgatója és »A művészeti ipar törté­netének fejlődése« czimi­ értekezésében behatóan foglalkozott, úgy a külföldi, mint a hazai művészeti ipar történetével, jelenlegi helyzetével s irányával. A hallgatóság élénken megéljenezte­ Tílz Liptó Szt. Miklóson. Tegnapelőtt vasárnap K­á 11 a­y Adolf városbiró házánál tűz ütött ki és an­nak a kert közepén álló nyaralója a lángok marta­léka lett. Minthogy Liptó-Szt. Miklósnak még ideig sincs tűzoltósága, a városka vagyonbiztonsága szomszédos tűzoltók buzgóságától függ, ha ezek bármi okból elkésnének, vagy elmaradnának akár az egész város is porrá éghetne. Szerencsére a liptómegyei köz­ségek és városok lakosságában olyan nagy az áldo­zatkész kötelességérzet, hogy ilyesmitől nem igen le­het tartani, de K­ü­r­t­h­y Lajos főispán mindazon­által mindent elkövet, hogy a megye székhelye a saját tűzoltóságára támaszkodhassék. A főispán kü­lönben a harangok félreverésekor elsőnek sietett a vész színhelyére és mikor a szomszédos t­a­r­n­ó­c­z­i és okolicsnói tűzoltók elfojtották a pusztító lángokat, magához hivatta azok parancsnokait, meg­köszönte fáradozásaikat és megjutalmazta őket. Inyencz kanibálok. A mordo-queenlandi ausztrá­liai fekete emberevők kedvencz csemegéje a k­í­n­ai em­ber. Ennek oka az lenne, hogy busuk rendkívül finom és ízletes, mert nagyrészt riz­zsel táplálkoznak. Északi Ausztráliában jelenleg nagyobb számú kínai lakosság van s számosakat, a­kik túlmerészkedtek a kultúra határain, a vadak elfogtak és fellakmároztak. Ez már ott a honi erkölcsök közé tartozik. Egy nord­ Helyi hirek. Az idegenek és a finánczok. A fővárosi egylet ma délután M­o­r­­­i­n Imre elnöklete alatt ülést ta­­tott. Huszár Kálmán az idegenek forgal­mának emelése érdekében szólalt fel. Tudomása van ugyanis arról, hogy nem­régiben 40 tagból álló angol társaság látogatott el fővárosunkba. Több napig akartak itt tartózkodni, de a központi pálya­udvarban megérkezésük alkalmával a »finánczok« teljes három órán át vizsgálták és kutatták csomag­­j­aikat, daczára, hogy a határon azokat már megnéz­ték. Ez a furcsa fináncz-túlbuzgóság annyira meg­ijesztette a mi derék vendégeinket, hogy másnap el­utaztak »e barbár országból«, mint ők mondták. Fel­szólaló kérésére az elnök, ezt a jellemző esetet a pol­gármester útján idegenek forgalmának emelésére ala­kult bizottság tudomására fogja hozni. Másodvirágzás. Mindenfelé sárguló lomb, lomb­talan ágak. A természet pihenni készül, mert az ifjú­ság zöldelése és virulása is fáraszt. Érezzük azt mi mi is igen jól, hajh de nekünk nem int kikelet! És ime a telhetetlen természet nem éri be az egy ta­vaszszal, teremt magának egy másodikat is őszszel. Ha az alaguton átmegyünk az Alagut-utcza geszte­nyefasora sajátságos, kedves képet nyújt. A még egészen fiatal fácskák nyári lombja lehullott, csak itt-ott zörög a szélben egy sárga levél és üde, friss ombozat rügyezett ki a helyében. Az új hajtás kö­zül pedig fehér virágfürtök második tavaszt hazudnak. Kinos affaire. Hannibal József országos kép­viselő és Wollmann Kázmér kereskedő közt nyílt utczán kínos jelenet folyt le, melyről már tegnap volt tudomásunk, de azt magánügynek tekintvén, nem tartottuk a nyilvánosság elé valónak, ezért el is hall­gattuk. Minthogy azonban most a­z az egyenes fel­szólítást kapjuk, hogy néhány lapnak téves informá­­c­iójával szemben közöljük a valódi tényállást, helyet adunk az itt következő soroknak: Hannibál József, a sopron-kőszegi helyi ér­dekű vasút ügyében az Akadémia­ utczán egy érde­kelttel beszélgetett és beszélgetés közben az »István főherczeghez« czímzett szálloda előtt álltak meg. Az arra menő Wollmann Kázmér kereskedő és volt po­rosz katonatiszt, a­ki ebben az ügyben mint vállal­kozó szintén érdekelt fél, a beszélgetőkhöz lépett. Hannibál szemrehányást tett Wollmannak a vasúti ügyben irányában elkövetett eljárásáért. Wollmannak erre Hannibál személyét illetőleg mondott kicsinylő megjegyzése az orsz. képviselőt, a­ki a közös hadse­regben tiszti rangot visel, oly felindulásba hozta, hogy a pillanat hevében Wollmannt arczul ütötte. Woll­mann erre visszaütött és tartva attól, hogy Hannibál használni fogja botját, azt megfogta; mindketten ki akarták csavarni egymás kezéből a botot és csak az összecsődült tömeg láttára váltak szét. Az ügy lo­­gias elintézést fog nyerni. Hannibál József részéről a kihivás már megtörtént. Zajos jelenet a czirkuszban. A városligeti Wulff­­czirkuszban tudvalevőleg több napja bikaviadal tette változatossá a műsort. A spanyol grandok hazájában divó mulatság azonban itt nálunk sokkal kevésbbé volt regényes. Az állatot ugyanis a porondba vert czölöphöz kötötték s igy óvatos távolból szurkálták aztán a »bikaviadarok.« A bikát Wulff igazgató an­nak idején 130 forinton vásárolta, s minthogy ma este társulata ez idényben utoljára lépett fel a fővá­rosban, az állatot a mai czirkuszlátogatók között ki­­sorsolta.Mindegyik belépő számozott sorsjegyet kapott. A sorshúzás az előadás folyamán történt. Kör­mendi Imre VI. osztályú gimnazista lett a nyertes. A közönség még egyre éljenezte a nyerőt, mi­dőn valami F­i­s­c­h­­ Lipót, marha-alkusz a fiú­hoz rohan s ötven forintot nyom a markába a bikáért s az ott ácsorgó szolga kezéből ki­ragadja a marhalevelet. A szerencsés nyerő már­­már beérte a kínált bankóval, de nem úgy a közön­ség, mely kevésnek találta a kínált összeget. A dolog komolyabb következményekkel járhatott volna, de Wulff igazgató és a rendőrség közbelépett, mely a bikát és a kínált ötven forintot lefoglalta. E mulat­ságos epizód után a személyzet még néhány nyak­törő mutatványt végzett, az igazgató még néhány köszönő szót intézett a közönséghez és azután a »Wulff Czirkusz« kapuja bezáródott, hogy ki se nyíljék a jövő nyárig.­­ A társulat ma éjjel a déli vasút indóházából Baselbe kelt útra, hol a tél egy részét fogja tölteni. Különben a czirkusz kulisszái mögött ma komolyabb eset is történt, Können Mar­git lovarnőnek lopták el ma délután öltözőjéből 300 frt értékű ékszereit ezüstpánttal ellátott dobozával együtt. A rendőrség megindította a nyomozást. Való­színűleg azok közül került ki a tolvaj, kiket ma dél­után az igazgató a lovardából kiutasított, ámbár nincs kizárva az sem, hogy valamelyik »művész« vette ily módon hasznát ujjai ügyességének. A vigyázatlanság áldozata. Berger György 71 éves budai, Pala­ utcza 9. szám alatt lakó háztu­lajdonos, a múlt vasárnap délután két kis gyerekke a Fazekas-térre ment s ott a gyerekeket körhintára ültette. Maga a körön kívül állt s gyönyörködött a gyermekek mulatságában. Közben nagyon odatalált hajolni s a pénzszedő karjával véletlenül vállán úgy megütötte, hogy a földre esett. Rögtön hazavitték, de a leggondosabb ápolás daczára ma meghalt. A kezelő orvos véleménye szerint agyrázkódást szenvedett. A vizsgá­latot megindították, ez Egyletek és társulatok. Az orsz. régészeti és embertani társulat Pulszky Ferencz elnöklete alatt ma délután tartotta a szünet után első ülését. Dr. C­z­o­b­o­r Béla osztályelnök a berni városi múzeumban őrzött XVIII. századbeli diptychonról tartott előadást, bemutatván annak fény­­nyomatú képét. A jeles értekezés után Pulszky Ferencz elnök két bronzkori leletet mutatott be, meg­említve, hogy ideje volna már további tanulmányokat tenni a bronzkorra nézve. Ezután a társulati titkár jelentést tett a nyáron eszközölt régészeti ása­tásairól. Ezután tagajánlások következtek s a pénz­tárnok bejelentette, hogy a társulat pénztárában most 8497 frt van. A filológiai társaság október 1-én d. u. 5 órakor felolvasó gyűlést tart az akadémia palotájában. Kassai Gusztáv dr. Kisfaludy Károly Mohács czimü elegiáját ó-görög metrikus fordításban és M­a­­­­­r­k­ó Bertalan Eugratus és Lucretia a magyar irodalomban czimü értekezést olvassa fel. A budapesti ügyvédi kör évi rendes közgyűlését okt. hó 30-án délután hat órakor tartja a Feren­­cziek bazárjában saját helyiségében. A honvédegyletek országos központi bizottsága holnap október hó elsején délután 5 órakor az I. ma­gyar általános biztosító­társaság tanácstermében ülést tart. Színház és művészet. Az operaházban ma este a nagyobb kaliberű operák után a német romantikus iskola egyik még ma is kedvelt, Üde terméke, a könnyed s behízelgő zenéjű­ »Granadai éji szállás« adatott, melyben Gab­­riella szerepét Kemény­fi Gizellák,­az énekelte mint vendég. A vendég-énekesnő megnyerő színpadi alak s főleg a magas fekvésben kellemesen csengő s­­ajlékony szoprán hanggal rendelkezik. Játéka és mozdulatai igaz színpadi tehetségre vallanak, vala­mint zenei érzéke is olyan, mely továbbfejlesztés mellett szép sikerekre nyújthat neki kilátást. Az első felvonásban több ízben nyílt jelenetben is elismerő tapsokban részesítő a közönség. — Takács mint vadász, osztozott az est sikerében, szépen, érzelmesen és mindvégig szabatosan énekelt. Ő is megérdemelt tapsok s kihívásban részesült. Nagy hatással adta elő az énekkar az első felvonás imakarát, mely zajos tapsokra ragadta a hallgatóságot. A zenekart Beü­lő K. vezényelte tapintatos preczizióval. (i. 1.) Búcsúzó színtársulat. Budapest nyarának utolsó fecskéje, Krecsányi színtársulata ma bú­csúzott a budai színkör közönségétől. Ez a közönség ez idén elég jól viselte magát (kiadhatjuk neki a ked­vező bizonyítványt!). De az érdem fele Krecsányi de­rék színtársulatát illeti, mely évről évre gondosabban kiveti magából a selejtest, évről évre több kiváló erőt, tömörebb ensemblet, élvezetesebb műsort hoz magá­val és így nem csoda, ha évről évre nagyobb rokon­­szenvre, érdeklődésre, pártolásra talál. Krecsányi Ignácz a fáradhatlan igazgató, a leleményes rendező és a csakugyan áldozatkész ügy barát évek előtt ha­zafias missziót tűzött maga elé és rettenhetlen követ­kezetességgel él feladatának Budán, Pozsony­ban, T­e­m­e­s­v­á­r­t. Az erkölcsi siker már­is fényesen nyilvánul a sajtóban, a közönségben és úgy a főváros, mint a minisztérium intéző köreiben; az anyagi siker ma még hagy kívánni valót, de bízzunk az összes tényezők vállvetett buzgalmába, mert csak így érhető az el. K­r­e­c­s­á n­y­i jól összeválogatott műsorát hat újdonsággal gazdagította.Ezek: »Florinda«, »Szerencse lovagja« (operettek), »Betörők« (fővárosi életkép), »Szájhős vitéz« (eredeti látványosság), »Ga­­lambodi Sándor« (népdráma) és »A valéri nász« tár­sadalmi színmű, melynek különösen az egész vidékre kiható eklatáns sikere volt. A kitűnő társaság, mely­nek tagjai K. Árpási Katicza, Kopácsy Juliska, Kre­­csányiné, Ligeti Mari, Ledofszky Mari, Lázár Mar­git, Litzenmayer nővérek, Siposné, Závodszky Teréz, Bartha István, Bognár János, Csiszér Kálmán, Déri Béla, Giréth Károly, Kazaliczky Antal, Kiss Mihály, Komjáti János, Kovács Mihály, Németh János, Sán­dor Emil, Szerdahelyi Ferencz, Vendrei Ferencz, szombaton, október 4-én kezdi meg előadásait Temes­várt, mely alkalommal »Leánykérő«, »Virágfakadás« és a »Szép Galathea« czímű egyfelvonásos darabok­ban mutatja be magát a népszínmű, vígjáték és ope­­rette-személyzet. Krecsányi a tél folyamán a már említett újdonságokon kívül »Nipamasszony«, »Örök törvény«, »Fenegyerekek« (a városligeti színkör pénz­tárdarabja), »Hun utódok«, »Hozomány nélkül«, »Tévedt nő« (opera), »Az apósok«, »Boszorkányvár«, czimü darabokat hozza szinte Temesvárt és igy nem kell féltenünk a művelt délmagyarországi város közönségét, hogy unatkozni fog — ha el­jár a színházba. A mai búcsúelőadás alkalmával »A bíbor és nász« czímű dráma került színre. A zsú­folásig megtelt nézőtér minden felvonás után szűnni nem akaró tapsokkal tüntette ki a búcsúzó színé­szeket. Kamara estélyek A Hubay Jenő és Pop­per Dávid által alapított és rendezett kamara-esté­lyek ez évben már az ötödik évfolyamba lépnek. Hat kamara-estély lesz, az idén is első rangú művészek közreműködésével. Az első estélyt okt. 29-én tartják meg. Hubay Jenő nov. 1-én Oroszországba megy. Helyette a második estélyen az első hegedűt Petri Henrik drezdai híres hangversenymester játszsza. A vonós négyes társulat ez évadban nagy súlyt fektet a hazai zeneszerzők műveire, s minden estélyen bemu­tatnak egy újdonságot, így előadásra kerül Jám­bor Jenő (vonós­ négyes), Szabó Xavér Ferencz (vonós hatos), Herzfeld Viktor (vonós négyes), K­ö­e­s­z­t­e­r János (vonós négyes) és Popper Dá­vid (vonós négyes) egy-egy darabja. Az estélyek ren­dezésével ismét a »Harmonia« zenemű-kereskedést bízták meg, mely a hat estélyre szóló bérletet már meg is nyitotta. A törzsbérlők helyeik megtartása iránt legkésőbb október hó 15-ig intézkedhetnek. Vidéki színészet. B. Szikora Anna, a vidék ismert drámai promadonnája legutóbb Nagy-Körösön vendégszerepelt. Háromszor lépett fel és mind a há­romszor egészen megtelt a színház közönséggel, mely zajosan tapsolta a vendég színésznőt. B. Szikora Anna közelebb egyike ama nagyobb vidéki színtársu­latokhoz szerződik, melyektől igen kedvező ajánlatokat kapott. Tudomány, irodalom. A »Műbarátok köré«-nek első kiadásai. A »Mű­­­barátok köre« életjelt adott magáról s a védnöksége alatt álló »szépirodalmi könyvtár«-ból egyszerre négy kötetet bocsátott közre. Természetes, hogy a művek­re még visszatérünk s most csak futólag mutatjuk be. Az első kötetet V­a­d­n­a­i Károly »Hosszú estékre« czimű kötete képezi; a czimlap szerint beszélyek-raj­­zok. Czimeik: »Az örök láng«, »Az orvos boszuja«, »Bolla Nella«, »A vereskeresztes asszony«, »A gye­rek«, »A hazafi«, Az »Eladók«, »A hazakerült«, »Arany trombitásról« és A »Parafás.« A kötet ter­jedelme 162 lap. — A novellairó után következik a költő, Váradi Antal »Költemények« czimű köte­tével. Van a 125 oldalra terjedő kötet végén egy drámai költemény is: »Krisztus az alvilágban.« —■ Beniczkyné­ Bajza Lenke, a szalonok írónője, szolgáltatja a vállalat harmadik köte­tét, »A házasság titka« czimü regényével. Egy kötet, 147 lapon. — A negyedik kötetet képezi a S­zan­a Tamás »A magyar művészet századunk­ban« czimü, 174 lapra terjedő kötete, melyben az is­mert író újabb képzőművészetünk történetét igyek­szik rendszeres alakban felölelni, tehát némileg hé­zagpótló művet is nyújt. — A könyvnek kiállítása csinos. Megemlítjük, hogy a kötetek egyenként nem kaphatók, hanem a ki 10 forintos évdíjjal tagjává lesz a kör pártfogása alatt álló vállalatnak, azt egye­lőre 12 kötet könyvre számíthat. A könyvilleték nö­vekszik a tagok szaporodásával. Azok, a­kik tagokul szándékoznak belépni, a »Szépirodalmi könyvtár« czíme alatt, Budapesten, Vj Dohány­ utcza 12. szám alatt jelentkezhetnek. Törvényszéki csarnok. A hírhedt kaposvári mandátum ügye ma a Kú­rián is megfordult. A kaposvári törvényszék meg­szüntető határozatot hozott Bakonyi Ferencz bűnperében, kit tudvalevőleg az a vád terhelt, hogy a képviselőválasztásnál, mint a szavazatszedő kül­döttség elnöke gr. Széchenyi Pál érdekében megha­misította a szavazólajstromokat. A megszüntető vég­zés többek közt felemlíti, hogy igaz ugyan, hogy a szavazatlajstromokat helytelenül vezették, hogy az

Next