Pesti Napló esti kiadás, 1891. február (42. évfolyam, 33-58. szám)

1891-02-03 / 33. szám

tolt szükséges,­hogy az államtörvények útján oltalmába vegye. Ellenben a másik, az alantasabb fokú munkás itt Magyarországon, az értelmiség oly alacsony fokán áll, hogy őt a különböző kényszerbiztosítások kere­tébe nem is bírjuk, más közigazgatási hiányos szer­vezetünk folytán sem belevonni! Hisz nálunk ebbe a munkásosztályba még a marmarosi czigánykovács is belefut. De kezdem: van-e annak helye itt eb­ben a konc­epczióban ? Kétségtelenül nagyon üd­vös volna, hogy segítsünk rajta,­ de miből járuljon ő hozzá ? (ügy van­­ balfelől.) És ki ügyel fel arra, hol van a magyar közigazgatásban az a tényező, amelyre ebben számíthatnánk ? Olyat mi nem isme­rünk. (Így van­­ balfelől.) Említettem, t. hát, beszédem elején a munká­sok egy bizonyos osztályát, amelyre nézve kívánatos­nak mondottam, hogy azt ezen törvény keretéből egyelőre kihagyjuk. Hiszen ez még nem az utolsó szó. Később, évek múlva, ha ez az első kezdemény beválik, fejlesztheti ezt a törvényhozás. (Helyeslés balfelől.) És akkor ki fogjuk egészíteni azzal is, amit ezúttal elhagyni kénytelenek vagyunk, mert most merész, sőt veszélyes volna azt létesíteni. Ez lévén a helyzet, nagyon méltányosnak talá­lom Gaál Jenő t. képviselőtársam indítványát, midőn azt mondja, hogy azok az iparossegédek, akik bizo­nyos helyen, városban, vagy két egymáshoz közel levő városban számra nézve a százat meghaladják, alakuljanak szövetkezetekké, de ahol nincs ennyi egy városban, vagy két-három közel levő városban, szóval egy bizonyos vajonban, ott ne reflektáljunk ezekre, ahol 3, 4, vagy 10 iparos van egy faluban, ezeket nagyon nehéz organizálni. Ez szép programm marad, melyet megvalósítani alig lesz lehetséges. Ez az egyik ok, amiért Gaál Jenő indítványára szavazok. A másik az ellenőrzés kérdése. A sok minden­féle pénztár alakítása, szerintem, nem lesz üdvös, mert az lesz a következmény, hogy a munkások nem lesznek jól csoportosíthatók és hogy — mert a tör­vénynek az az intenc­iója, hogy ily pénztárak, a­hol lehet, alakíttassanak — ha néhány ezer vagy csak né­hány száz pénztár lesz is, az ellenőrzés nagyon nehe­zen lesz gyakorolható. Legyen szabad erre példákkal szolgálnom. A hitelszövetkezeteknél beállott viszonyok valóban bot­­rányosak s ez onnan van, mert nem állanak felügyelet alatt.­­ásrészt nézzük a Pest megyében alakult hitelszö­vetkezeteket, a­melyeknek száma 70—80. Minthogy itt létezik egy központi orgánum, mely azokat felül­vizsgálja, nincs semmi baj, mert a központ mindig elkészítheti a mérleget, megvizsgáltatja a szövetke­zeteket, ügyel rá, hogy az alapszabályok megtar­tatnak-e, és mindenben iparkodik a szövetkezeteket a helyes útra terelni. (Helyeslés.) Itt tehát nincs baj, de ha a betegsegélyezési pénztáraknál és ha nem lesz kellő felügyelet, baj lesz, mint más hitelszövetkezetnél. Másik kifogásom, a törvényjavaslat ellen az, hogy az érdekeket túlságosan sokfelé hagyja szét­forgácsolni. Helyesebb volna oly rendszert felállí­tani, hogy a gyári munkások, egyes szakmák szerint az egész országban 5, 6 vagy 10 csoportba osztassa­­nak be. Pl. az üveggyári, azután a vasgyári, a hajó­­építési stb. gyári munkások egy-egy csoportba osz­­tandók be. Minden ilyen csoport tartoznék egy közös központi pénztárt alkotni. Pl. az összes üve­gespénztárak egy központi pénztárt állítanának, mely a közös felügyeletet gyakorolná a többire, mely őket ellenőrizné és rendben tartaná. Ilyen közös ellenőrzés annyival inkább szüksé­ges, mert ha önök a betegsegély­zésről majd át fog­nak térni a balesetek elleni biztosítás, továbbá az élet-, illetve nyugdíj-biztosítás rendezésére, ha majd át fogják látni, hogy üdvös és szükséges az, hogy a gyári munkások számára egyéb szoc­iális intézkedé­sek is létesíttessnek, akkor ezeket csak egy ily fel­ügyelő organizmus segélyével lesznek képesek életbe léptetni. (Helyeslés balfelől.) Szükségesnek tartom továbbá, hogy minden oly helyen alakuljon ily betegsegélyző szövetkezet, a­mely legalább több munkást számlál. Ezek alakuljanak egyletekké, s melyeknek területe s központja össze­vágjon a kereskedelmi kamarával, és ezen központo­kat ne méltóztassanak mellőzni, mert ezek nélkül le­hetetlen kellő ellenőrzést gyakorolni. (Helyeslés bal­felől.) Ezeket akartam elmondani azoknak illusztrác­ió­­jául, a­miket Gaál Jenő t. képviselőtársam felhozott. Fentartom magamnak, hogy a részleteknél egyes kér­désekhez hozzá­szólhassak, így kívánatos, hogy a már fennálló betegsegély­ző egyletek a törvény oltalmában részesüljenek. Sze­rintem helytelen, hogy a törvényjavaslatban nincs kellőleg formulázva a gazdasági munkásokra vonatko­zó intézkedés, a­mely szerint ezek csak akkor léphet­nek be az egyesületekbe, ha ezt munkaadójuk kí­vánja. Mert én a kényszert csak bizonyos körre mon­danám ki, de örömmel látnám, ha minél több egyén­nek adatnék meg a mód a szövetkezethez való csat­lakozásra. (Helyeslés balfelől.) Ez volt az, a­mit ezúttal mondani akartam. (Élénk helyeslés balfelől.) Varasdy Károly beszédének legnagyobb részé­ben Gaál Jenővel polemizál, kinek érvei — úgymond — őt nem győzték meg. A szoczializmus áramlatát Magyarországra nézve nem tartja veszélyesnek, mert a magyar munkás nem fogja magát elvakíttatni kül­földi tanok által. A tőke és a munka közti ellentét nem is oly merev minálunk, mint másutt.. A kereske­­kedelmi miniszter helyes, tapintatos és jó szívét egy­aránt dicséri, hogy a beteg munkások segélyezését ilyen erélylyel vette kezébe. A javaslatot elfogadja. Báró Kaas Ivor beszédét reggeli lapunkban közöljük. A vitát holnap folytatják. Ülés vége 2 órakor. Fővárosi ügyek. A közvilágítás kérdése. A tanács ma délben 12 órakor rendkívüli ülést tartott, amelyen a légszesz­ társulatnak a légszeszvilágítási szerződés meghosz­­szabbítása ügyében beadott s lapunk ma reggeli szá­mában egész terjedelmében közölt ajánlatát tárgyalta. Minthogy a társulat a közgyűlés által megállapított ama feltételek egy részét, amelyekhez a közgyűlés a légszeszvilágítási szerződésnek 1896. évi január hó 1-jétől kezdve további 15 évre leendő meghosszabbí­tását közölte, nem fogadja el, a tanács azt a javas­latot terjeszti a holnapi közgyűlés elé, hogy a közgyű­lés, mielőtt az ajánlat sorsa felett határozna, adja azt ki a közvilágítás kérdésének tárgyalására kiküldve volt ad hoc bizottságnak azzal a megbízással, hogy e bi­zottság a társulat ajánlatának szóbeli eredményeit szám szerint tüntesse ki, egyúttal azonban tegyen tüzetes számításokat arra nézve, hogy az esetben, ha a társulat ajánlata nem fogadtatnék el , a főváros vagy megváltaná a gázgyárat, vagy pedig új világí­tási módot kívánna behozni, a kérdésnek ily módon való rendezése a fővárosra nézve minő pénzbeli ered­ményekkel lenne egybekötve. Végre, minthogy akár fogadtatik el a légszesztársulat ajánlata, akár nem, elérkezett már az ideje annak, hogy a villannvilágítás behozatala kérdésével a hatóság komolyan foglalkoz­zék, a tanács a közgyűlés részéről már most elrende­­lendőnek véli azt, hogy a villámvilágítás esetleges behozatala kérdésében az előmunkálatok megindít­­tassanak. A pénzügyi és gazdasági bizottság ma délelőtt tartotta meg rendes heti ülését Márkus József tanácsos elnöklete előtt. Az ülés elején két árverést tartottak meg. Az egyiket a Ferdinánd-hidi 12 városi raktár, a másikat pedig az V. ker. Szalay és Szemere-utczák sarkán fekvő városi telek bérbeadására hirdette a tanács. A Ferdinánd hidi 12 városi raktárt Spieler M. Lipót akarta bérbe venni évi 501 írtért, a Szalay és Szemere-utczák sarkán levő városi telket pedig Meller József 205 frt évi bérért, ki ezen területet tüzifatelepül szeretné használni. A pénzügyi bizott­ság mind a két ajánlatot visszautasította. Fel fogja kérni a tanácsot, hogy a Ferdinánd hídi raktá­rakat az elöljáróságok útján egyenként adja bérbe, mert ily módon a főváros ezeket sokkal előnyösebben értékesítheti. A másik ajánlatot azért utasította vissza a bizottság, mert az árverési feltételek között világo­san ki van mondva, hogy azon a területen tűzifatele­­pet nem lehet létesíteni.­­ A Rókus-kórházi helyettes gondnok és ellenőrnek s az üllői úti kórházi helyettes gondnoki állásoknak megad­ják a nyugdijképességet s a bi­zottság meg is álllapitotta a nyugdijösszeget. — A főváros szolgaszemélyzete folyamodványt nyúj­tott be a tanácshoz, hogy az ő nyugdijszabályukat egyik szakaszát módosítsák. Azzal a valóban szerény kérelemmel állanak elő, hogy nyugdíjuknál vegyék tekintetbe a szolgálati időt, mert ez idő szerint 10 évi szolgálat után épp annyi nyugdíjat kapnak özve­gyeik, mint negyven évi szolgálat után. A főszámvevő a kérelmet pártolja s azt javasolja, hogy a szolgákra nézve ugyanaz a nyugdíjszabályzat legyen irányadó, mint a kisebb fizetésű városi tisztviselőké. A jogügyi bizottság a kérelmet elutasítandónak tartja s a fő­számvevő javaslatát nem fogadja el s ezt azzal okolja meg, hogy a tisztviselők és szolgák között­i társadal­mi különbség van.­ A tanács a főszámvevő javaslatát méltányosnak tartja s ezért az ügyet a pénzügyi bi­­zotsághoz utasította. A pénzügyi bizotság nagy több­sége elvetette a városi szolgák kérelmét. A r­é­g­i kölcsönök konvertálásából elért megtaka­­ritására nézve a belügyminiszter tudvalevőleg elren­delte, hogy azt mint külön alapot kezelje a fővá­ros. Ily czímen a főváros ez évben 139.832 forintot takarít meg. A pénzügyi bizottság már egyik leg­utóbbi ülésében meghatározta, hogy ez összeg mily módon vezessék be a budget keretébe. A mai ülésen a főszámvevő javaslatát olvasták fel, mely a bizottság megállapodása szerint készült el. A javaslatot a bi­zottság minden észrevétel nélkül elfogadta. Az e­r­­zsébet téri kioszk bérlet­ ügye ma ismét előfordult az ülésen. Most Reich Jakab bérlő Eger­­váry Géza volt kávéháztulajdonosra akarja ruházni a kioszkot. Kérvényében hangsúlyozza Reich, hogy a fővárossal 18 év óta van bérleti viszonyban s ez idő alatt a szerződést minden tekintetben betartotta. Szépen akar ő szerződéses viszonytól is megválni, de ebben úgy látszik a sors szeszélye és a főkapitányság megmásíthatatlan akarata meggátolja. A hazárd­játék megengedése és űzése miatt a kávéházi iparjog gyakorlásától hat hónapra eltiltotta az első fokú iparhatóság. Igaz, hogy ezt az ítéletet a tanács fel­oldotta, de a rendőrség megfelebbezte s neki remé­nye van arra, hogy a kávéházi iparjog gyakorlá­sát egyszer s mindenkorra megvonja tőle a har­madik fórum. — Ezért kéri, hogy a főváros a bérleti szerződést ruházza át Egerváryra. A bizottság most engedékenyebb volt, mint a múlt­kor, midőn a kávéházat Reich Salzer Ignáczra akarta átruházni. Pedig akkor kimondotta a bi­zottság, hogy az átruházásról addig szó nem le­het, míg Reich Jakab ügye végleges elintézést nem nyer. E körülményt a bizottság több tagja fel is em­lítette. A bizottság azonban ma úgy határozott, hogy a szerződést átruházza Egerváryra.— A VIII. ker. Bezerédj- és Aggteleky-utczák sarkán levő városi telket Kaufmann Jakab eddigi bérlő­nek adják ki ismét három évre a régi 352 frtnyi évi bér mellett.­­ Az V. ker. Váczi-körúton a Klotild- és Markó-utczák közti részben és a VI. ker. Hajós­­utcában kijelölt bérkocsi-állomáshelyek aszfa­lto­z­ásár­a szükséges 1422 frt 26 kr költ­ség fedezetét megszavazták. Egyéb tárgya az ülésnek nem volt. KÜLÖNFÉLÉK. — febr. 3. Károly Lajos főherczeg bálja. Hosszú idő múlva tegnapelőtt ismét fényes tánczvigalom folyt le Ká­roly Lajos főherczeg bécsi palotájának pompás kerti szárnyában. Már 8 óra előtt kezdődött a főrangú vendégek érkezése. Az udvartól jelen volt Vilmos, Estei Ferencz Ferdinand, Ottó, Ferdinánd és Frigyes főherczeg, Mária Jozefa, Margit, Izabella, Mária Klotild, Mária Dorottya főherczegnők, Alice toszkánai nagyherczegnő leányával, a cumberlandi herczeg és neje,a pármai herczegnő leányával. Az arisz­­tokr­ác­ia a legfényesebb nevekkel volt képviselve, ezek sorában ott voltak: gr. Erdődy, gr. Apponyi, gr. Beust, gr. Vilcsek, gr. Hunyady, gr. Berchtold, br. Bornem­isza stb. családaikkal. Előtánczos és rendező gr. Schaffgotsche főhadnagy volt. A füzértáncznál a höl­gyek ízléses legyezőt, a tánczosok szivartárczákat kap­tak emlékül. A Deutschmeister ezred zenekara Zieh­rer karmester vezetése mellett gondoskodott a táncz­­kedv emeléséről. A mulatságnak csak későn éjfél után lett vége. Károly Lajos főherczeg és Mária Terézia főherczegnő szeretetreméltóan feleltek meg házigazdái hivatásuknak. Ezüst­kehely Thaly Kálmánnak. Bay Ilona, ki nevét jótékonysága és irodalmi sikerei által tette ismeretté, Debreczenben Thaly Kálmánt egy díszes és II. Rákóczy Ferencz czimerével ékeskedő ezüst kehelylyel lepte meg. A kehely egyik oldalán e szavak állnak: Thaly Kálmánnak, II. Rákóczy Ferencz kora megirójának. A másik olda­lán pedig: Rodostó 1888. október 6. Simor János újabban talált kincseiről adnak hirt Esztergomból. E szerint az elhunyt herczegprimás irodájában falba vájt szekrényben a pénzolvasó bi­zottság 343.496 frtot bankjegyekben, 790.093 frt takarékpénztári betétkönyvekben, 4508 db aranyat s mintegy 700 frtnyi ezüstpénzt talált. A bizottság e pénzeket a következő részletekben találta . Négy lepecsételt zacskóban négyezer 10 kraj­­czáros ezüst hatost, öt frtos bankjegyben hétezer fo­rintot, egyforintos bankjegyben ötezer frtot, egy kis zacskóban százhuszonhárom darab ezüstfrtost, tizenöt darab különféle nagyságú aranypénzt, egy lepecsételt zacskóban háromszázötvenkilencz darab öt frtos ma­gyar aranyat, száz darab ötven frtos bankjegyet, száz darab száz frtos bankjegyet, egy piros zacskóban egy forint 70 krt, egy ezüst tallért, egy márkát, egy magyar húszast, egy régi tízkrajczárost, hat zacskóban egyenkint ötszáz db húszfrankos aranyat, egy zacskó­ban háromaszáznegyvenhat darab aranyat, egy zacs­kiadó tulajdonos Athasaeum irodalmi kóban ezer darab magyar aranyat, egy zacskóban 1500 darab magyar aranyat, egy zacskóban négy­száz darab magyar aranyat, ezer frtos, száz frtos, ötven frtos bankjegyekben háromszáz­huszonnégyezer forintot, egy H. P. 94,077 jegyű pesti első ha­zai takarékpénztár kétszázezer frtos betéti könyvecs­két, egy nyolc­vanhatezer ötszáz forintos párkányi ta­karékpénztári betét-könyvecskét. H. P. 94,075 jegyű százezer, H. P. 94,076 jegyű kétszázezer frtos első hazai betétkönyvecskét, Sion 1 jegyű tizennyolczezer­nyolczszázötvenhárom frtos, Sión 2, Sión 3, Sión 4, Sión 5, Sión 6, Sión 7 jegy alatt egyenkint tizen­­nyolczezernyolczszázötvenhárom frtos, Sión 8 19853 frtos Erste oest­ ungarische Sparkassa-betét köny­vecskét, Fridrich jegy alatt negyvenhatezer százhu­­szonnégy 87 kr, »Römisch« jegy alatt negyvenezer­nyolczszázhatvanhét frt 28 kr, »Findling« jegy alatt tizenkilenczezerharminczegy frt 62 kr, »Roma« jegy alatt tizezernégyszázhatvanegy frt 15 kr, »Arzena« jegy alatt, »Piros« jegy alatt, »Merbos« jegy alatt, »Danubius« jegy altt, »Gladius« jegy alatt, »Toleta« jegy alatt, »Baruch« jegy alatt egyenkint 10,461 forint 25 krajczár, »Remis Mai Simor« jegy alatt egyenkint 12,479 forint, »Herbst« jegy alatt 88,131 forint 62 krajczáros »Erste Ost­ un­garische Sparkasse« betétkönyvet. A hálószobájában lévő két szekrényben 2 darab ezer, 28 darab száz, 2 darab ötven frtos bankjegyet, egy dobozban 42 darab magyar aranyat, 25 darab husz frankos aranyat, egy Mária­ Terézia aranyat 72 frt, 60 különfélét, íróasz­talának egyik fiókját nyitva, üresen találták. Képviselőválasztási mozgalmak: Zmeskáll Zoltán a varini választókerület ellenzéki jelöltje Kisuczaújhelyen tegnap tartotta nagyhatású pro­­grammbeszédét.­­ Az újaradi választókerület­ben Hemmen Ferencz esperes nem fogadta el a jelöltséget. A kormánypárt jelöltje gr. Hadik már megérkezett Új-Aradra. Czipész-sztrájk: A bécsi czipészek, mint nekünk távírják, az összes gyárakban sztrájkolnak. A sztrájkolók számát tizenk­étezerre teszik. A munkaadók tárgyalásokba bocsájtkoztak a sztrájko­­lókkal és valószínű, hogy a tárgyalások eredményre vezetnek. Koch tanár utazása. Említettük, hogy Koch tanár Konstantinápolyba utazik. Ezt a titokzatos utazást összefüggésbe hozzák a szultán állítólagos mellkasával, de azt is rebesgetik, hogy Abdul-Medzsid fiai is szenvednek e betegségben, valamint ismeretes, hogy Nureddin efendi herceg is tüdővésznek esett ál­dozatul néhány év előtt. E forrás szerint Mehemed Resád efendi a prezumptív trónörökös is mellbajos. Egy másik verzió szerint Koch tanárt tudományos vizsgálódás viszi a török fővárosba. A bélpoklosok skutarni menházában akarná szerét ama szerencsétle­neken kipróbálni, amihez azonban alapos kételyek fűződnek. Koch tanár Z­­­s­b­e egyiptomi tanár tár­saságában folytatja útját Konstantinápoly felé. Kisiklott személyvonat. Parisból táviratoz­­zák. A »Petit Párisien« jelentése szerint a Douaiból Párisba jövő személyvonat tegnap délután Pontmail­­lett mellett kisiklott. Egy utas meghalt, húsz megsebesült. A vasúti kocsik nagy része összezúzódott. Helyi híre­k. A hideg áldozata. Ma éjjel két és három óra között a külső Váczi-út és kis Hajtsár-út keresztezé­sénél egy ismeretlen 40— 45 évesnek látszó, a közép­osztályhoz tartozó férfi embert megfagyva találtak. Bevitték a boncztani intézetbe agnoszkálás végett. Életunt vendéglős. Hanzi Márton 44 éves ven­déglős József-körút 15. szám alatti vendéglőjének helyiségében revolverrel halántékon lőtte magát. A mentők a súlyosan sérültet eszméletlen állapotban szállították a Rókus-kórházba, ahol most élet és halál közt lebeg. Tettének okául életuntságot emle­getnek. Bolti tűz. Ma reggel fél hét órakor a Lánczhid­­utcza 6 szám alatt levő Krausz Károly és Tausz­­k­y Miksa féle posztó és divatáru kereskedésben tűz támadt, mely a felhalmozott posztóanyagokban bő táplálékot találva, csakhamar az egész helyiséget lángba borította. A kivonult I. és II kerületi tíszőr­­ség az anyag megmentésére nem is gondolhatott, csupán a tűz tovaterjedésének meggátlására szorít­kozott, ami több órai munka után sikerült is. A kár az egyik verzió szerint, minthogy az összes posztó és fehérnemű elégett, tízezer forint, de az egyik c­ég­­társ a kárt húszezer forintra becsüli. Az üzlet még egészen új s biztosítva nem volt. A tűz keletkezé­sének oka ismeretlen. Törvényszéki csarnok. A Tomics-per. Újvidékről távírják lapunknak A Tomics-féle bűnügyben a mai tárgyaimon a tör­vényszék mellőzte az ügyész kérelmét az iratok fel­olvasása tekintetében és felolvasták a városi hatóság hivatalból beszerzett átiratát, mely szerint a távolság a »Zasztava« szerkesztőségétől a vasúti állomásig 2265 lépés a Szent-Háromság térről, honnan vádlott kocsin hajtatott az állomásig, 2084 lépés. V­i­s­o­n­­t a­­ védő előterjesztésére a törvényszék amaz idő megállapitására, mely alatt az állomásig hajtatni lehet, elrendeli Tom­acskovics bérkocsis pót­­lólagos kihallgatását s két bérkocsitulajdonos meg­hallgatását. A tanú s az egyik szakértő az vall­ják, hogy 6—7, a másik szakértő pedig azt mondja, hogy 5—6 percz alatt lehet megtenni az utat egy fogatú kocsin és rendes menetben. Erre kö­vetkeznek a vád és védbeszédek. Popovics Aurél ügyész fentartja a vádat és a btk. trvk. 278§-a alap­ján kéri a törvény teljes szigorát alkalmazni. A pót­vizsgálat nem bizonyította a védelem hangsúlyozta lélektani momentumokat; vádlott nem neje becsüle­tének védelmében, hanem személyes érdekből előre megfontolva követte el a tettet. A balogságra nézve előadja, hogy ezzel, bár meggyőződése az, hogy a vádlott nem balog, nem bizonyítható be az önkívüli állapot. Öt perc­nyi szünet után dr. Visontai tar­totta meg védbeszédét. Eyraud kivégzése Egy szűkszavú párisi távirat jelenti, hogy Eyraudt, Goufre gyilkosát, ma reggel kivégezték. Az elitélt a végső pillanatig a leg­nagyobb elszántsággal viselte magát. Halálozások. Báró Je­szenák János özvegye szül. F­o­r­g­á­c­h Lujza grófnő tegnap éjjel Pozsonyban hirtelen ha­lállal szivszélhüdés következtében meghalt. A meg­boldogult nyolcz év híján félszázadon át gyászolta férjét, kit 1849-ben az osztrákok kivégeztek. A ma­gyar vértanú sorsa a legtragikusabbak egyike. Neje Bécsben kieszközölte számára a kegyelmet, de Po­zsonyban sokáig nem bocsátották a parancsnok elé, s mire végre sikerült bejutnia, már késő volt: dr. Je­­szenákot már kivégezték ! Özvegye a jótékonyságban keresett feledést. Leányánál gr. Esterházy István nejénél lakott állandóan Pozsonyban és mint az ottani nőegylet elnöke rendkívül áldásos működést fejtett ki. Nyolczvan éves korában ragadta el a halál. El­huny­tát még egy leánya özv. Draskóczy Gyuláné siratja. n y o m d a i r. t á r s u .1 at be l ft ivói Budapest, 1». T áviratok. Szombathely, febr. 3. Vasvármegye közgyűlése ma ezer forinttal a dunántúli közművelődési egylet alapító tagjává lett. E­rnuszt Kelemen indítvá­nyára a közgyűlés Baross Gábor kereskedelmi miniszter iránt az osztrák támadások alkalmából teljes bizalmának adott kifejezést és elhatározta, hogy feliratilag fogja a minisztert üdvözölni. London, febr. 3. (A Pesti Napló táv­irata.) Mint a »Sunday Times« értesül, Ausztria -Magyarország uralko­dója márcziusban meg fogja az olasz királyt látogatni. Belgrád, febr. 3. Az »Odjek« megerő­síti, hogy Miloszavljevicset kinevezték belügyminiszterré. Róma, febr. 3. Umberto király ma dél­előtt 9 órakor Zanardellivel tanácsko­zott a helyzetről. Washington, febr. 3. A legfőbb törvényszék ma hirdette ki a végzést a »Seyward« nevű angol gőzha­jónak a Belwing tengeren történt elfoglalása ügyé­ben. A végzés értelmében Nagybritannia képviselőjé­nek felebbezése tárgyalás alá kerül. A Waldersee-válság, München, febr. 3. (A Pesti Napló távirata.) Az »Alig. org» a Waldersee­­válság­ról azt írja, hogy az már régibb keletű és a Waldersee és Caprivi közt régóta fennálló ellentétekre vezethető vissza. Wal­­dersee-vel, az idézett lap szerint, egyike ama szilárd oszlopoknak válik ki, melyeken I. Vil­mos trónraléptekor az államépület nyugodott. Berlin, febr. 3. A »Norddeutsche Allge­meine Zeitung« közli Vilmos császárnak Waldersee grófhoz intézett kegy teljes rendeletét, melynek értelmében a császár gróf Waldersee­nak január 30-án beadott el­bocsátási kérvényét nem fogadja el, de felmenti őt a vezérkari főnöki állástól és kinevezi a 9-ik hadtest parancsnokává. A rendelet, különösen kiemeli gróf Waldersee érdemeit a vezérkar szervezése körül s utal a grófnak a császár legutóbbi születésnapja al­kalmával történt kitüntetésére, valamint arra, hogy a 9-ik hadtest, tekintve származási he­lyét, a császárnénak és a császárnak különö­sen kedves. Az új ír pártvezér, London, febr. 3. Hír szerint megegyezés jött létre az iránt, hogy az egész ír pártnak Mac­C­a­r­t­h­y lesz a vezére. P­a­r­n­e­tt és O’B­r­i­e­n Amerikába mennek, hogy pénzt gyűjtsenek. A »Standard« szerint a szabadelvű párt ve­zérei beleegyeztek, hogy a rendőrség ellenőr­zése és a földkérdés megoldása az alakítandó ir parlamentet illesse meg, ha e kérdést az angol összparlament már előbb meg nem oldja. A spanyol választások, Madrid, febr. 3. A választásokról érkezett hivatalos jelentések szerint eddig 427 képviselő van megválasztva, ezek közül 120 ellenzéki. A miniszterek és a párt­vezérek mind újra megválasztottak. Zoril- t a Barcelonában, P­i­m­a­g­a­­­i­t Barceloná­ban és Valenciában választották meg; S­al­mer­on és Martos megbuktak. Más jelen­tések szerint, a­midőn még csak 411 válasz­tás eredménye volt ismeretes, a megválasztot­tak közül 314 kormánypárti és 97 ellenzéki volt; ez utóbbiak közt 60 liberális, 30 repub­likánus és 7 karlista. Az oportói zendülés. Oporto, febr. 3. A rögtönitélő bíráskodó egy hónapig marad érvényben. A hadi tör­vényszék úgy katonák, mint polgárok fölött fog ítélni. A mozgalomban körülbelül hat­száz felkelő vett részt. A kormánynak 1000 ember állott rendelkezésére, köztük 700 csendőr, kik közül 9 megöletett és 28 meg­sebesült. Hírek Páriából, Páris, febr. 3. Ferry megválasztását a szená­tus vámbizottságának elnökévé átalában úgy tekintik, mint a bizottság többségének manifesztáczióját a prohibiliczionista theoriák ellen. Páris, febr. 3. K ó b u r g F­ü­l­ö­p herczeg ide­érkezett. Páris, febr. 3. A franczia parlament megnyitása alkalmából Lavigerie bibornok az algíri papság­hoz pásztorlevelet intézett, melyben elrendeli, hogy mondjanak imákat a franczia par­lamentért és azt tanácsolja, hogy alakítsanak nagy katholikus szövetséget, mely a köztársasági kormányhoz csatlakozzék s a katholikus akcziót a régi pártok akczióját­ól külön válaszsza. KÖZGAZDASÁG, Bern, febr. 3. Ausztria Magyarország fel­mondta Svájcznak a kereskedelmi szerződést 1892. február 3-ikára. Bécs, febr. 3. Az osztrák-magyar bank állása január hó 31-dikén: bankjegyforgalom 412.787.000­ forint (+ 2.152.000 frt); éremérték 245.045.000 forint (-1 184.000 forint); tárcza 139.432.000 forint (-- 80.000 forint); lombard 29.635.000 frt (- 390.000 frt); adómentes bank­jegytartalék 43.420,000 frt (— 3.622.000 frt). Bécs, febr. 3.. Az 1860-iki osztrák államsors­jegyek mai húzásánál a következő sorozatszámokat húzták ki: 5 100 278 310 405 612 643 723 1773 1510 1538 1707 1841 1861 1874 2048 2277 2342 2355 2598 2735 3117 3424 3623 3663 3685 4104 4168 4174 4184 4366 4383 4397 4576 5050 5096 5129 5281 5379 5707 5750 5965 6471 6977 7448 7786 7871 7879 7880 7891 7986 8050 8231 8257 8389 8501 8833 8869 8877 8978 8997 9027 9195 9498 9536 9640 9817 9908 10109 10138 10325 10485 10491 10731 10747 10944 10961 11074 11103 11117 11190 11302 11457 11551 11586 12086 12220 rá!•..!:-U­ re, /vill« naouro épület. Vízállás, február 3. Színházak, ma, február 3-án: Nemzeti színház: A nagyratermett. — Magy. kir. opera­ház: Rigoletto. - Népszínház:A csikós. — Vár­színház: Zárva. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL ! Méter ! Méter NT. 6 Változik Néz­­ó Változik _________! fftiatt! akti __________| I foiattiriatt ! I 5 I ! Duna I I I ' Ti sí,a ! ! Pozsony 2 98 — apadó M.-Sziget 0 16 — apadó Komárom 2 30 — áradó V.Namény — 0.4— áradó Budapest 2 95 — áradó Tokaj 0 34 — apadó Mohács 2 88 — áradó Szolnok 0 27 — apadó Vukovár — —­­ — Szeged 0 37 - apadó Újvidék 1 02 — apadó Bodrog Penesova 0 77 — apadó H.-Patak 0 66 — apadó Orsova 0.74 — apadó KrauiOS ltrAva­­ i 0 64 — apadó Kőrös Barcs 0. 78 — apadó Gyoma 0 82 — apadó Eszék 1 74 — apadó Maros Száva­­ i Arad­­ — 0.79 apadó Sziszek 0.31 —­­ apadó I ! I Mitrovica 2­02 — apadó Temesvár — 0,26 apadó Ipar és kereskedelem. A német birodalmi bank kamatláb leszállítása. Berlinből táviratozzák.A birodalmi bank a leszámítolási kamatlábat 31/1 százalékra, a lombard kamatlábat 4, illetőleg 41/2 százalékra s­z­á­­­lí­t­ott­a l­e. Néhány hét lefolyása alatt ez a német birodalmi banknak már második kamatláb-le­szállítása, a­mi a pénzpiaci helyzetének gyökeres ja­vulására vall. Az új magyar árutarifa tárgyában a trencséni ipar- és kereskedelmi egylet a következő táviratot intézte a kereskedelmi miniszterhez: A trencséni ipar- és kereskedelmi egylet mai napon tartott ülésében határtalan bizalmat és elis­merést szavaz Excellencziádnak a magyar ipar és kereskedelem előmozdítására eddig tett minden intéz­kedéséért és örömmel üdvözli az 1891. évi uj fehér­áru tarifát mint első és határozott lépést a hazai ipar és kereskedelem idegen nyűg alól felszabadítá­sára ; hazafias felháborodással utasítja vissza irigy szomszédaink alap nélküli és méltatlan támadásait és az erős reménynek ad kifejezést, hogy nagyméltó­­ságod égisze alatt a magyar ipar és kereskedelem hazánk állami függetlenségének megfelelő magas­latra emelkedni fog. 12258 Í2295 12444 12449 12534 12626 12749 12783 12784 12792 12910 12995 12998 13025 13030 13465 13522 13664 13950 14219 14363 14710 14833 14888 14939 14968 15485 15655 15817 15888 16123 16162 16382 16445 16448 16491 16538 16787 17080 17151 17158 17328 17479 17626 17686 17821 17825 17943 18114 18203 18343 18440 18653 18660 18707 18999 19011 19099 19464 19664 19702 19801 19802. A budapesti gabonatőzsdéről. B­u­z­á­t ma jól kínáltak, a kereslet mérsé­kelt volt, szilárd irányzat mellett 18,000 mm. kelt el teljes árakon. Elkelt: Síne»: Pestmegyei: 500 mm. 79 8 k. 8.45, 600 mm. 79.8 k. 8.45, 1000 mm. 78­ 9 k. 8.521/*. 10­0 mm. 79­ 5 k. 8.40, 500 mm. 79 k. 8.50, 600 mm. 78.8 k. 8.40, 400 mm. 78 5 k. 8.45, 100 mm. 77 6 k. 8.25, 100 mm. 77 8 8.25, 200 mm. 77 k. 8.27 */s, 100 mm. 76.5 k. 8 25, 400 mm. 78 k., 5­0 mm. 76 k., 400 mm. 78’5 k. 8.32’/s írton. Felsőtiszai: 100 mm. 79 6, 100 mm. 78-5­ k. 200 mm. 78 k., 100 mm. 79 k. 8.37 és írton. Bácskai: 600 mm. 76-7 k. 8.357a, 100 mm. 76-5 k. 8.25 írton. Raktáráru: 1000 mm. 76 k. 8.20, 10­0 mm. 76 k. 8.25, 2400 mm. 75 k. 8.17‘/s, forinton Mind 8 havi időre. Bözsi: 200 mm. 7.30, 100 mm. 7.277­ forint kész­pénzben. Zab : 100 mm. 7.05, 203 mm. 7.15 forinton kész­pénzben. Határidőüzletben szilárd irányzat mellett az árak a következők: Búza 1891. tavaszra 8.14 pénz, 8.15 áru; 1891. őszre 7.76 pénz, 7.78 áru­­­tengeri 1891. május—jú­niusra 6 24 pénz, 6­26 áru; zab 1891. tavaszra 6.94 pénz, 6.96 áru; káposztarepere 1891. aug.—szept.-re 13.25 pénz, 13.35 áru. A határidő-üzletben a déli tőzsde zárlatai a kö­vetkezők : Búza 1891. tavaszra 8.13 pénz, 8.14 áru; 1891. őszre 7.76 pénz, 7.78 áru ; tengeri 1891.máj.—júniusra 6.24 pénz 6.26 áru; 1891. szept.—okt.-re —pénz, —.— áru; zab 1891. tavaszra 6.96 pénz, 6.98 áru; 1890. szept.— okt.-re 6.15 pénz, 6 17 áru ; káposztarepeze 1891. aug.— szept.-re 13.30 pénz 13.4.1 áru. Mai hivatalos effektiv árak : frtól írtig Búza a bánsági............... 77—81 kig —----­» új tiszavidéki .... 76—81 » 8 00 8 45 » » pestvidéki .... 76—81 » 795 840 » » fehérmegyei . . . 76—81 » 8 00 8.45 » » bácskai . . . 76—81 » 8 00 8 45 » » északmagyarorsz. 76 81 » 7.85 8 30 Rozs­a................................... 70 72 » 7 20 7.35 Az­ta » takarmány .... 60 - 62 » 665 690 » » égetni való .... 62—64 » 7­10 7 60 » » serfőzdéi .... 64—66 » 780 875 Zab » . .............................. 39—41 » 6.90 7 20 Tengeri » bánsági .............. 75 » 6.1­5 6.20 » » másnemű . . • . 78 * 6 10 6.15 Köles ».................................. 740 7.75 KÁposztarepcze » . . . . —----­ A budapesti tenyénk­Szidérb!. Terményekben korlátolt volt a forgalom. Zsiráru lanyha. Dizsnózsir városi áru b7'/i—5­1 írton, 3 darabos táblaszalonna 44‘/s—45 írton, 2 darabos 431/«—44 füstölt 50 51 írttal kelt. Szilva’/a - Vi írttal emelkedett. Szerb szokványára IS1/s, boszniai 85 drbos 16s/s írttal kelt. A budapesti értéktőzsdéről. Az olasz miniszterválság kedvezőtlen hatást gyakorolt a tőzsdére. A vezető értékek többé-ke­­vésbbé gyengültek. A déli forgalom elején megérke­zett a berlini kamatláb-leszállítás híre és erre a a papírok kissé emelkedtek. A valuták emelkedtek. A forgalom korlátolt volt. Az el­őtőzsdén zárultak: Osztrák hite Rész­vény 305.25 305.60 írton, magyar hitelrészvény 343.57 írton, 4 százalékos magyar aranyjáradék 104.95 írton, ma­gyar leszámítoló és pénzváltó bank 117.60 - 117.50 írton került forgalomba. Hivatalos felszámolási árfolyam: osztrák hitelrészvény: 305.—, magyar aranyjáradék 103.95.— A dijbiztositásoknál: osztr. hitelrész­vény holnapra: 2—. — 2.50, 8 napra: 4.50—.—5, egy hóra 9 —01. A d­é­l­i tőzsdén: Magyar aranyjáradék adómén. 103'90 194.20 írton, Magyar papirjáradék 100.90 írton, 1889. évi 4'/1 száz. adóm. áll. vas. k. ezír stb. 98 forinton, 4 és száz. adóm. regále kártalanítási kötv. 96.02­/1­ 96.04 írton, Egyesit. államadósság papírban ápr.—okt. 91.70 fo­rinton, Budapest főv. 1890. kölcsöne adóm. 98 forinton, Magyar hitelbank 343.75 —343.’/e írton, II. kibocsátása 329.75 — 830 08 forinton, magyar jelzáloghitelb. 166.'/*— 166.*/e írton, Magyar leszámítoló és pénzváltó bank 117.60 — 1­17.70 forinton, első magyar iparb. 152.60 írton, pesti magy­ar keresk. bank 953.50 írton. — Más értékek közül: Conkordia-malom 480—482 írton, Henger-malom 555. — 556 írton, budapest-pécsi vasút 198.76—119 forinton, or­szágos központi takarékpénztár 1. 660.— írton került for­galomba.

Next