Pesti Napló, 1891. március (42. évfolyam, 59-88. szám)

1891-03-26 / 84. szám

84. szám. A­dapest, 1891. Csütörtök, márczius 26. 42. évi folyam. Szerkesztőség: Ferencziek-tere, Athenaeu­m-é­p­ü­l­e­t. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő.­­ Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó-hivatal: Ferencziek-tere, Athenaeu­m-é­p­ü­l­e­t. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó­hivatalhoz intézendők. ára 3 kr. vidéken 4 kr. (esti lappal együtt 7 kr.) Politikai napilap. Előfizetési feltételek: A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva. Havonként 1 frt 50 kr. — 3 hónapra 4 frt 50 kr. — 6 hónapra 9 frt. Ha az esti kiadás postai kütlonkü­ldése kívántatik, postabályegr» havonként SS kr. évnegyedenként 1 forint felülfizetendő. Hirdetések szintúgy mint előfizetések , a, ,­Pesti Napló« kiadó-hivatalába Budapest, Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, küldendők. v­ára 3 kr. vidéken 4 kr. (esti lappal együtt 7 kr.) elnök már megküldte a berni kormánynak a szerző­dés-tervet, melybe az is fel van véve, hogy ha ér­vénybe lép, minden m­ás állam is csatlakozhatik a szerződéshez. A nemzetközi választott bíróságok esz­méjének gyakorlati érvényesülése az új szerződésben kétségkívül újabb haladást tesz, a­mi mindenképen örvendetes. Csakhogy könnyű Svájcznak és az Egye­sült­ Államoknak ilyen szerződést kötni, mert közöt­tük a nélkül sem igen lehetséges a háború. Ők tehát annál készségesebben alávethetik országaikat a vá­lasztott vagy békebíróságnak, mert azok soha sem lesznek oly komolyak, hogy miattuk más eszközökhöz lenne érdemes folyamodni. Ha pedig valamikor az a ma el nem képzelhető eset állana be, hogy a két köz­társaság háborúba keveredik egymással, ezt a mos­tani szerződés épp oly kevéssé fogja gátolni, mint más államok békeszerződései, melyek némelyike szin­tén örök időkre köttetett. Orosz üzelmek Romániában. Alighogy a Flo­­resku-Catargiu-kormány kezébe vette a közügyek ve­zetését, a román lapok ismét panaszkodni kezdenek a haz­áj­uk területén folyó orosz üzel­mek miatt. Most nem a Catargiu miniszterelnöksége alatti hirhedt orosz képkereskedők, hanem olyan há­zalók, kik sózott hallal kereskednek, árasztották el az országot s a román parasztoknak csodákat mesél­nek a boldogságról, melyben a czár alattvalói élnek, hol minden parasztnak 30—40 pogon földje van s az apa minden újszülött gyer­meke után további 7 pogont kap. A bukaresti lapo­kat nagyon nyugtalanítják ez üzelmek s a »Resbone« sokféle leleplezéseket közöl Hitrovo orosz követ és ügynökei viselt dolgairól. Az orosz képkereskedők jellemzésére elmondja, hogy az orosz követség egy arisztokrata tagja annak idején személyesen kísért ki ilyen »képkereskedőt« a bukaresti indóházba, 8 1800 frankot adott át nekik. Elmondja továbbá, hogy a múlt augusztusban az orosz követségből dinamitbombákat szállítottak el Tul­­c­s­á­b­a. Ha az igaz, úgy e tény valóban élénk vilá­got vetne Hitrovo úr űzelméi­e, kiről egyébiránt most ismét azt híresztelik, hogy le fog köszönni. E hkr azonban már annyiszor fölmerült, hogy egyelőre alig vehető figyelembe. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, márczius 26. Az igazságügyminiszter fogad délután 3 órakor. — A honvédelmi miniszter fogad dél­után 1—2 óra­ között. — A vallás- és közokta­tásügyi miniszter fogad déli 12—1 óra között. — A kereskedelmi miniszter fogad délután 2 órakor. — A földmivelésügyi miniszter fogad d. u. 2 órakor. — Orsz. képtár az akadémia palo­tájában, nyitva délelőtt 9—délután 1 óráig.­­ Nem­zeti muzeum, term. és néprajzi tár,nyitva d.e. 9 órá­tól délután 1 óráig. (Délután 1 órától 3 óráig 50 kraj­­czár belépti dij.) A múzeum többi tárai megtekinthetők 60 krajczár belépti dij mellett. — Nyilvános könyv­tárak: múzeumi d. e. 9— d. u. 1., akad­é­­m­i­a­i d. u. 3—7, egyetemi délelőtt 10—12 óráig. — Állatkert, nyitva egész nap. Belépti dij 30 krajczár. — márcz. 25. A hiv. lapból. Kitüntetés. A király V­i­d­a Pál fehérvármegyei árvaszéki kiadónak a tűzoltói intézmény érdekében tett kitűnő szolgálatai elismeréséül az arany érdemkeresztet adományozta. Kinevezések. Schindler János id. min. pénz­­ügyi fogalmazót végleges minőségű II. osztályú pénzügyi fogalmazóvá és földadó nyilvántartási biztossá, Gallo­­vics József III. oszt. számtisztet id. minőségű II. oszt. pénzügyi fogalmazóvá, Halmai Vendelt II. oszt. Mingovics Adolf III. oszt. dohánygyári gyártási tisztekké nevezték ki. Névmagyarosítások: Herskovics Antal (Belényes) »H­u­s­z­á­r«-ra, Ambruszt József (Ibafa) »Nag­y«-ra, Krnács György (Bánlak) »K­o­v­á­c­s«-ra, Kohn Ede (Budapest) »K­á­l­d­o­r«-ra, Rosenfeld József (Fehérgyar­mat) »M­e­z­e­i«-re, és Andrejczó Ödön (Rákos) »A­n­­d­o­r«-ra magyarosították nevüket. Királyi adományok. A király a nagybor évei róm. kath. és az a­l­s­ó-s­z v i d n i­k­i gör. kath. hit­községnek iskola építésére és bebútorozására 100—100 forintot, a volóczi gör. kath. hitközségnek templom­­építésre, a lelkészlak és iskola helyreállítására 200 frtot, a bihar-f­élegyházai helv. hitv. ev. hitközségnek iskola helyreállítására 70 forintot, és a g­a­r­a­m-s­zent­­g­y­ö­r­g­y­i helv. hitv. ev. hitközségnek iskola és tanitó­­lak építésére 150 frtot magánpénztárából adományozott. Alapszabály-megerősítések. A gyulafehérvári vadásztársulat, a bocsári kaszinó-egylet, a fraknó­­uj­telki »Echo« férfi-dalegylet, a révkomáromi csizmadia szaktársulat temetkezési egyletének, a hód­ság­h­i II. temetkezési egylet, a lindgrabeni és rév­a­u­j­f­a­l­u­s­i önkéntes tűzoltótestüle­­k, a buda­pesti hivatalszolgák kölcsönös nyugdíj-egyletének és a csokalyi önkéntes tűzoltó-testület alapszabályait a belügyminiszter a bemutatási záradékkal ellátta. Megerősítés. A kereskedelemügyi miniszter a buda­pesti áru- és értéktőzsdének e hó 21-én tartott közgyűlé­sében megválasztott tőzsdetanácsosokat ezen állásukban megerősítette. Személyi hírek. Ferdinand és Ottó főherczegek ma Abbáziába érkeztek. — Frigyes főherczeg az osztro­­magyar államvasuton ma reggel 9 órakor Bécsbe uta­zott. — Gróf Szapáry Gyula miniszterelnök ma reg­gel 9/28 órakor a magyar államvasuton Nagyváradra utazott. — Wekerle Sándor pénzügyminiszter ma reg­gel 8 órakor Bécsből Budapestre érkezett. — Szlávy József koronaőr és főrendiházi alelnök 200 frtos ala­­pítványnyal a Kisfaludy-társaság alapító tagjai so­rába lépett. Királynénk Athénben. A görög sajtó — mint Athénből sürgönyzik — rendkívül szimpatikus han­gon emlékszik meg Erzsébet királyné athéni tartóz­kodásáról. Ő Felsége hasonlóképen a legnagyobb el­ismerését fejezte ki ama fogadtatás felett, a­melyben őt Athénben részesítették. Ybl Miklós szobra. Az Ybl-szobor emelése és a módozatok megbeszélése czéljából a mérnök- és épí­­tészegylet utolsó választmányi üléséből h­a­r­m­i­n­c­­ tagú bizottmányt küldött ki, mely fe fogja szólítani a főváros hatóságát és a közmunka­tanácsot, hogy kebelükből a bizottmányt tetszés sze­rinti számú taggal egészítsék ki. A gyűjtést a szo­borra már megkezdték. Magyar állami alapítványi helyek. A honvédel­mi miniszter a hadsereg katonai nevelő- és képző in­tézeteiben rendszeresített helyek közül az idén meg­üresedőkre pályázatot hirdet. Az idén előreláthatólag 100/a hely üresedik meg, melyekre csak magyar bűn­illetékesek pályázhatnak. A budapesti ügyvédi kamara Hodossy Imre elnöklete alatt ma tartotta rendes közgyűlését. Az évi jelentés szerint 1890. évben a felvételre jelentkezett 56 ügyvéd; a felvétel megtagadtatott kettőnek, kitöröltetett rendes után 26, az ügyvédek létszáma 1890. év végével 898-ra rúgott. Fegyelmi panasz 147 ügyvéd ellen érkezett, 18 végtárgyalás volt, és ez alkalommal 12 esetben vétkesnek és 6 esetben nem vétkesnek találtatott a vádlott ügyvéd. A kamara az elmúlt évben több felterjesztést inté­zett az igazságügyminiszterhez az ügyvédi kar és igazságszolgáltatás érdekében. A választmány az igazságügy miniszter felhívására most foglalkozik »a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv némely határozatainak módosításáról« szóló törvény­­javaslatra vonatkozó véleményes jelentésének előké­szítésével. A választmány terjedelmes évi jelentésében szól a kir. táblák dec­entralizác­iójáról, majd fölem­líti, hogy az igazságügyi kormány a magánjogi tör­vénykönyv megalkotása tekintetében a parc­iális meg­alkotás és életbeléptetés elvét fogadta el. A kisebb polgári peres ügyekben való eljárás reformjára vo­natkozólag nyilvánosságra jött kormányjavaslatra nézve megjegyzi a jelentés, hogy az helytelen alap­elvből indul ki és hogy az a 13 év óta folyton han­goztatott sérelmeket nem fogja orvosolhatni. A jelen­tés előterjesztése után dr. Horváth János kérte az elnökséget, hogy tenne lépéseket az iránt, hogy a kamarai felterjesztések az igazságügyminiszterium­­ban el is intéztessenek. A választmány jelentésének tudomásulvétele után az 1891. évi költségelőirány­zatban 15,400 frtnyi kiadást és ugyanannyi bevételt irányoztak elő. A kamarai segély­pénztár állása 1891. évi február hó 28-án 65,738 frt 84 kr volt. A pénz­tárnok jelentéseinek tudomásulvétele után a közgyű­lés véget ért. Az államosítás ellen. A 48-as és függetlenségi párt erdélyrészi szervező bizottmánya — mint la­punknak Kolozsvárról sürgönyzik — ma délelőtt tíz órakor a Nemzeti szállodában ülést tartott. A szer­vező bizottság tagjai a következők: Elnök: Ugron Gábor. Alelnökök: Bartha Miklós, dr. Győrffy Gyula, Molnár József, Betegh Ferencz. Bizottsági tagok Csik megyéből: Győrffy Gyula, dr. Molnár László, Csejdi István, dr. Bochkor Béla, Bogády Károly; Háromszékből: Könczey Miklós, Geréb János, Barthos Károly, Incze József, Szacsvay Gyula; Maros-Tordából: Balla László, Gálffy Sán­dor, Berzenczey István, Rédiger Géza, Kispál Mi­hály ; Torda-Aranyosból: Ferenczi Miklós, Szentki­rályi István, Czakó László; Kolozs megyéből: Benkő Mihály, Ugrón György, Putnoki Domokos, Bogdánffy Gábor; Szolnok-Dobokából: R­etteghi Sándor,Biró Ist­ván, Szombatfalvi Győző, Bodor Bertalan; Marosvá­sárhelyről: D. Nagy János, Kuthy Albert, Vass Ta­más ; Kisküküllőből: Geren­day István és báró Szentkereszti Pál; Kolozsvárról: Nagy Lajos, Szász Gerő, Somody István, Deáky Albert, Merza Lajos, Hory Béla, dr. Török István, dr. Csernátony Gyula, Magyary Mihály és Bénes Ferencz. Az értekezlet, miután megállapodott abban, hogy a szervezke­dést kerületenként kell megkezdeni s miután elhatá­rozta, hogy »intéző irodát« állít fel, kimondotta, hogy a közigazgatás államosítása ellen a többi pár­tok munic­ipalistáival együttesen kell fellépni, mi ha nem sikerülne, akkor a párt saját erejével is küzd ellene. Délután a pártszínezet nélküli municzipalis­­ták értekezletén, melyen szintén Ugron Gábor elnö­költ, elhatározták, hogy az ismeretes municzipalisták kerestessenek meg, hogy, habár kormánypártiak is, nyíltan foglaljanak állást a felvetett kérdésben; el­határozták továbbá, hogy a nagyobb városokban mi­előbb népgy­űlések tartassanak, ezenkívül megyei, városi s községi gyűléseken a kormány javaslata el­len feliratok intéztessenek. — Székesfehérvár város tegnapi közgyűlésén tárgyalta Tóth Arthur bi­zottsági tag amaz indítványát, hogy a közigazgatás ál­lamosítása ellen intézzenek feliratot az országgyűlés­hez. Többen az indítvány ellen nyilatkoztak, de végre is hosszas vita után az indítványt huszonhét szava­zattal kilencz ellenében elfogadták. Uj bélyegjegyek. A magyar korona országai te­rületén 1880. évi január elseje óta forgalomban levő magyar bélyegjegyek helyett, melyek forintos kate­góriái, rózsaszínű és krajczáros kategóriái sötétbarna szinü alnyomattal vannak ellátva, 1891. évi április 1. napjától kezdve más színezetű, de változatlan alakú bélyegjegyek fognak forgalomba bocsáttatni. Az új színezetű bélyegjegyek alnyomata úgy a forin­tos, mint a krajezáros kategóriáknál fotográfiái barna és a forintos jegyek belső képe kék, a krajezároké pedig sötétzöld színű. A jelenlegi bankjegyek ez év aug. 31-én használaton kívül helyeztetnek és ez év szeptember 1-től kezdve kizárólag csak új színezetű bélyegjegyeket szabad elárusítani. Az ipar és keres­kedelmi könyveken és nyomtatványokon régebben al­kalmazott bélyegjegyek ez időponton túl is haszná­latba vétethetnek. Az ornithológiai kongresszus részletes pro­­grammját Herman Ottó már összeállította s nyom­tatásban megküldte a bizottság tagjainak, valamint az ország összes érdekelt intézeteinek. A kongresszus Budapesten május hó 17-én lesz s ugyane hó 20-ik napján zárul be. A kongresz­­szus alkalmából a nemzeti múzeum előcsarnokában lesz Magyarország madárfajainak kiállítása, mely felöleli Bosznia-Herczegovina madárfaunáját is. Ez a kiállítás nagyban készül és mindenfelől a legpom­pásabb fajú madarak érkeznek be, melyeket Chernel István titkár, dr. Madarász Gyula és Szikla Gábor tanár most csoportosítanak. Ezúttal lesz az élő ba­romfi- és galambkiállítás is. A bizottmány ez alka­lomból kiadja az első magyar ornithológus, Petényi Salamon Jánosnak életrajzát, valamint Magyar­­ország madárfajának Erivaldszky János múzeu­mi őr által szerkesztett tudományos katalógusát. Az ornithologiai bizottmány tanácskozásai május hó 14-én kezdődnek. A kongresszus után, annak tag­jai kirándulnak az ország ornithologiailag fontosabb pontjainak megtekintésére. És pedig: a »Kis Bala­­ton«-hoz, gróf Festetich Tasziló uradalmára, a velen­­czei tó és a dinnyési mocsárhoz, Meszlény Bencze és Pál birtokára, a Fertő tavához, gróf Széchenyi Béla uradalmára, a »Hanság«-hoz (Kapuvár-Csorna) báró Berg Gusztáv uradalmára, Mezőhegyesre, az állami birtokra és végül Drávátokra, Bellyére, Albrecht főherczeg minta-uradalmára. Reményi Ede vidéki körútjáról visszatérve, né­hány napig , újra a fővárosban időzik, a­hol barátai szívélyes figyelemben részesítik. Ma ebédre Szász Károly ref. püspök vendége volt, este pedig dr. F­a­j­t­h Péter vízgyógyintézeti tulajdonos házába látogatott el, a­hol tiszteletére estélyt rendeztek. Elő­kelő társaság volt és alkalomból együtt, mely gyö­nyörrel élvezte a mester művészi játékát. A tanulók országos tornaversenye tárgyában ma délelőtt a közoktatásügyi minisztériumban gróf C­s­á­k­y Albin elnöklete alatt értekezlet volt, melyen a május 17-én tartandó tornaversenyek főbb pont­jaira nézve végleges megállapodások történtek, a részletekre nézve pedig végrehajtó bizottságot kül­döttek ki. A miniszter bevezető szavai után dr. F­i­­n­á­c­z­y Gyula és dr. S­u­p­p­á­n Vilmos előadók kö­zölték az értekezlettel, hogy a márczius 15-ig kitűzött határidőig több mint négyszáz tanuló jelentkezett a versenyekre úgy a fővárosból, mint a vidékről, te­hát nemcsak biztosítva van az ünnepély sikere,hanem a fővárosi iskolák jelentkezőit redukálni kell, különben a kitűzött versenytéren nem férnek el. Versenytérül ugyanis véglegesen a Városliget azon része jelöltetett ki, a­hol télen a korcsolya-egylet mesterséges jégpá­lyája van. A vidéki tanulók elszállásáról a rendezőbi­zottság fog gondoskodni s az ingyenes elszállásolás mérsékelt áru élelmezéssel lesz egybekötve. Elhatá­rozta az értekezlet, hogy a versenyekkel egyidejűleg tervezett tornászati kiállítás eszméjét az idén elejti. Végül Hegedűs Sándor elnöklete alatt Kun Gyula, Porzsolt Jenő, dr. Fináczy Ernő, dr. Téry Ödön és Krenedics Győző tagokból álló albizottságot küldött ki az értekezlet oly megbízással, hogy a további rész­letek iránt tegyen javaslatot. Téli világ. Alig köszöntött be a tavasz, már is­mét hidegek járják. A fővárosban ma ugyan mosoly­gott a nap, de oly csípős hideg szél támadt, hogy a téli kabátok ismét előkerültek. Az ország különböző részeiből havazásokról érkeznek jelentések, így sürgöny­zik Nagyszebenből, hogy hosszabb, derült idő­járás után ma valóságos tél jelentkezett. Hideg szél fu és sűrűn esik a hó. — Aradról sürgönyzi tudósí­tónk : Egész éjszaka tartó hideg esőzés után az idő teljesen téliesre változott. Kora hajnal óta, egész dél­előtt, kegyetlen hózivatar dühöngött A tél legkriminálisabb napjaira emlékeztetett a zord időjá­rás. Az utczákat lábnyi magas hó borítja.­­ Sza­kadatlanul süvöltött az északi szél és csapkodott a hózivatar, mely csak dél felé szűnt meg. Pályanyertes szakczikkek. A mérnök- és épí­­tészegylet H­o­rl­á­n pályadíjait a napokban ítélték oda. Az első 200 frtos dijat H­e­r­z­o­g József és Stark Lipót mérnököknek »A villanyos vezetékek számítása« czímű munkálatának, a második 100 frtos dijat Gárlik István »A hídfők és hídoszlopok leg­­czélszerűbb helyzetének meghatározása« czimű czik­­kének ítélték meg. A dr. Wagner Jenő-féle 100 arany franknyi díjat E­d­v­i Illés Aladárnak a vasról szóló három czikke nyerte meg. Kiemelték még Zi­­pernovszky Károly és Zselinszky Szilárd munká­latait. Az orleansi herczeg­­ inasruhában. A párisi lapok ugyancsak találékonyak érdekes események »kidolgozásában«. Most azt a hírt röpítik világgá, hogy a fiatal orleansi herczeg állítólag néhány nap óta álruhában ismét Francziaországban időzik. A »Ma­tin« szerint ugyanis Melba asszony, az ismert nevű színésznő csütörtökön nagy kísérettel tért vissza Pá­­risba a keleti vonaton. Különösen feltűnik kíséreté­ben egy rendkívül elegáns inas. A határőrök és a rendőrség jelentést tettek az esetről a kormánynál, különös intézkedéseket azonban nem tettek, mert elég­ségesnek tartják a visszatérteknek egyszerű szemmel­­tartását. Tegnap óta különben nyomuk veszett. — A kalandos hírre vonatkozólag a »Frankfurter Zei­­tung«-nak jelentik Párisból, hogy a belügyminiszté­riumban rossz életnek tekintik az egészet, mert a herczeg nincs Francziaországban. — A »Matin« el­lenben fentartja hírének alapos voltát és hozzáteszi, hogy a herczeget felkérték, hogy Párisból haladék­talanul távozzék, minthogy különben letartóztatnák. Megtalált csodaszép szőnyegek. A versaillesi palotában jelenleg a királyné termeinek egyikében két csodaszép szőnyeg van kiállítva, melyet egy oda­való ember a Bretagne egy ódon házában fedezett fel, hol közel száz esztendeig hevert észrevétlenül. E szőnyegek annak idején Lebrun rajzai szerint ké­szültek s XIV. Lajos fiának tulajdonát képezték. A forradalom idején Loeden de Kérémen abba a Bre­­tagneba vitte a szőnyegeket. Nagy Sándor csatáiba két epizódot ábrázolnak: Mutkurov temetése­ Szófiából sürgönyzik. Mutkurov tábornok volt hadügyminiszter holtteste tegnap ide érkezett a külön vonaton, melyen Szam­­b­u­­­o­v miniszterelnök, az elhunyt rokonai, a minisz­terek és a szófiai polgármester Czám­bródig mentek a holttest elé. A megérkezés után a szófiai pályaudvar­ban rövid egyházi szertartás volt, mire a holttestet az elhunyt lakására szállították. Nacsovics, Bul­gária bécsi ügyvivője, szintén ugyanazon a vonat érke­zett ide. A temetés ma nagy pompával ment végbe. Az impozáns gyászmenet élén csendőrség és lovas­ság haladt zeneszóval, aztán a különböző iskolák nö­vendékei következtek számos koszorúval, majd Ger­gely metropolitan zsinat elnöke a papságtól környezve, az elhunyt rokonai, Ferdinánd fejedelem polgári és katonai kíséretével, a miniszterek, a helyőrség tisztjei, az ország különböző részeiből érkezett kato­nai küldöttségek és a főtisztviselők. A hóvihar és a hideg időjárás daczára óriási néptömeg vett részt a temetésén. A holttestet a székesegyházba vitték, hol gyászistentisztelet volt, aztán örök nyugalomra he­vezték a halottat. A szokásos gyászlövéseket egy zászlóalj gyalogság és egy üteg tüzérség adta meg váltakozva. A székesegyházban tartott gyászisten­tiszteleten Klementina herczegné,Ferdinánd ,fejedelem unokaöccse és a diplomácziai testület is j­elen voltak. A középületek ma zárva vannak. Sergius nagyherczeg neje, mint a »Kölnische Zeitung« jelenti, a böjt utolsó hetében tér át a görög­keleti vallásra. Baleset gróf Clam-Gallas temetésénél. Az el­hunyt gróf Clam-Gallas holttestét hétfőn vitték át a raindorffi búcsujáró templomba. Az átvitelnél baleset is történt. Ugyanis a­mint a hosszú gyászmenet a templom felé haladt, egy söröskocsi lovai megvadul­tak s a tömeg közé rohantak. A menet egy pillanat alatt szétugrott, egyesek a közeli Persch-féle gyár falára kúsztak fel, mások pedig a Wittig vizébe ug­rottak. Irtózatos pánik uralkodott. A lovak több em­­bert elgázoltak. Egy urnak sikerült a lovakat m­egál­­itani, mire a menet újra rendbe sorakozott. Indóházakba czimzett levelek. A kereskedelmi miniszter oly czélból, hogy a vasúti indóházakban, vagy ezek közelében lakó egyéneknek szóló levelezés a városba szóló bevitel által szükségtelen késedelmet ne szenvedjen, valamint, hogy bárkinek módjában álljon a czímére érkező előre ismert sürgős leveleket, rög­tön az indóházban átvenni, vagy átvétetni intézkedett, hogy az ily postai küldeményeket külön kezeljék és azt az odaszóló hírlapokkal együtt az átvevő postakö­zegeknek zárlaton kívül kiadják. Hogy valamely le­vélpostai küldemény így kezeltessék, szükséges, hogy azt a feladó egyrészt teljesen bérmentesítse, másrészt könnyen felismerhetővé tegye az által, hogy a czim­­oldal homlokára szembeötlő betűkkel e szót ,Indó­­iát« kiírja vagy kinyomatja és ezt vörös trónnal több­szörösen aláhúzza. A new-orleansi események: Louisa­na kor­mányzója, mint New­ Orleansból távirják, Blaine államtitkárnak a new­ orleansi eseményekre vonat­­kozó távirataira válaszolva kijelenti, hogy a nagy súry alaposan megvizsgálja az ügyet. Az események­ben a fajgyűlöletnek nem volt része. A megölt egyének legtöbbje amerikai állampolgár volt. A kormányzó nem tart további rendzavarásoktól. Az esküdtek kö­zül többeket már vád alá helyeztek. Prédikácziók siketnémák számára. Páris egyik templomában a süketnémákat hat lelkész gyóntatja. Egy közülök jelek által prédikál és alig képzelhető meghatóbb, mint az a figyelmesség, melyet a szeren­csétlenek a lelkész prédikácziója iránt tanúsítanak. A templomban halotti csend uralkodik ilyenkor. Az influenza. Mint Chicagóból sürgönyzik. A legutóbbi két hét alatt 1540 személy betegedett meg influenzában. A kórháza­k túl vannak tömve. A német kórház 8 orvosa szintén megbetegedett. A bokszegi orgyilkosok. Aradi levelezőnk távírja. A bokszegi orgyilkossággal gyanúsított jegyző, úgy látszik, tisztázni fogja magát a gyilkos merénylet vádja alól. Igaz, hogy az elfogott Krizsán Mojsza, ez a tizenkétéves, korán érett suhancz, azt vallja, hogy ő a merényletet, amit már az első vallatásnál beismert, Bodnár jegyző és W­e­n­d­­­i­n­g uradalmi gazdatiszt társaságában követte el. De ez a vallomása meghazudtolja korábbi vallomását, mely szerint ő és két, magához hasonló fiatal suhancz, lőttek a malom mellett a marquis kocsijára. — Tegnap már azt val­lotta Krizsán, hogy nem pajtásaival, hanem Bognár­ral és Weudlinggel állott a malom mellett s hárman lőttek együtt a kocsira. — Nyilvánvaló hazugságok­ból álló vallomását azzal bővíti ki, hogy őt — Bog­nár és Weudling — parasztruhában öltözve keres­ték föl s miután öt forintot adtak neki, elvitték magukkal a malomhoz s ott együtt követték el a merényletet. Hogy ez tiszta hazugság, bizonyítja a jegyző alibije, mely szerint Bognár a merénylet idején a községi árendásnál vacsoráit. Krizsán Mojsza, a ki valóságos fejlődő tipusza a bükszegi haramiáknak, sok dolgot fog adni a vizsgálóbírónak; a mellett, hogy magára nézve mintegy dicsekvően ismeri be a merényletben való részvételét, a czinkos társakra nézve egész meséket gondol ki s mindenké­­pen ki akarja fárasztani s félrevezetni a vizsgálatot. Állásától felfüggesztett jegyző. Nagyváradról írják, hogy Izsáki József püspöki jegyzőt, ki hir sze­rint ezrekre menő községi és kincstári pénzt sikkasz­tott, állásától felfüggesztették. A községi elöljáró­ság tegnap az alispánnal erélyes és gyors vizsgála­tot kért. Veszedelmes kelepczében. Nagyváradról írják: Rémes jelenetet idézett elő a napokban Tolbesz László, Rimanóczy nagyváradi építész kocsisa. A vá­rad-velenczei állomásnál éppen abban a pillanatban hajtott a vágányokra, mikor a váltóőr a sorompót az egyik oldalon leeresztette. A megrémült kocsis se ki, se át nem tudott hajtani, pedig a vonat már egészen közel dübörgött. A lovak szilajodva ágaskodtak s a közönség rémülten nézte a jelenetet. Szerencsére az állomási elöljáró nem vesztette el hidegvérét s még idején megállíttatta a személyvonatot, mialatt a so­rompót felnyitották s a kocsinak sikerült a veszedel­mes kelepczéből kijutnia. Erdő-égés. Nagy-Zsámról írják, hogy a község­től mintegy hat kilométernyire fekvő uradalmi erdő­ből három holdnyi terület tegnapelőtt lángokba bo­rult. A meggyuladt erdő gróf Zichy Ernő tulajdonát képezte, ki midőn a környékbeli tűzoltóknak sikerült a tüzet elfojtani, az erdészlakban gazdagon megven­dégelte őket. Meggyilkolt detektív. Ralisokból távírják. A varsói titkos rendőrség egyik alkalmazottját, nem messze Dobrától, meggyilkolva találták. Gyanít­ják, hogy a gyilkosságot anarchisták követték el. — -------------=------------—====« « Bismarck herczeg képviselőjelöltsége. Noha Bismarck herczeg személyesen még nem nyilatkozott arról, elfogadja-e a mandátumot, hivata­los fölléptetése a nemzeti­ szabadelvű párti választók részéről már megtörtént. Tegnapelőtt jelent meg a választási felhívás, mely a 19. számú hannoveri kerü­letben Bismarck herczeget kiáltja ki képviselőjelölt­nek s megválasztását ajánlja a szavazóknak. Felem­líti azonban, hogy névaláírás nincs a felhí­váson, mely »a birodalomhoz hű választókhoz« fordul s a többek közt azt mondja: »Tisztességes, becsületes fegyverrel és tárgyilagosan akarunk har­­czolni. Ezzel tartozunk pártunk hagyományainak s jelöltünk, Bismarck herczeg fenkölt egyéniségének s mi e jelben győzni fogunk.« Részletes programm nincs a felhívásban, mely csak arra kéri a választó­kat, hogy­­a német birodalom megalapítóját, a század s minden idők legnagyobb államférfiát válaszszák meg, mert az nagy becsületére és kitüntetésére válnék a kerületnek.« A felhívás azt is hangsúlyozza, hogy a nagy német birodalom egyetlen kerülete sem dicsekedhetik azzal, hogy Németország leghíresebb államférfia kép­viseli. »Legyen rá gondotok, — végzi a felhívás, — hogy fenkölt jelöltünk már az első szavazásban nagy többséggel választassák meg.« Bismarck ellenjelöltje, a haladópárt egyik tagja, A­d­­­o­l­f Frigyes, hamburgi magánzó, kit a kerület haladópárti központi bizottsága már kijelölt s érde­kében szintén felhívást intézett a szavazókhoz. De a welfek és szoczialisták valószínűleg szintén állítanak jelöltet. A képvi­selőválasztás a kerületben, melynek főhelye Geestemünde, április 15-ikén fog megej­te­­­n­i. Melyik jelöltnek vannak több kilátá­sai, azt még senki sem tudja, mert az általá­nos szavazatjog s a választók sok ezernyi száma mellett minden jövendölés csak üres kombináczió. A kerület nagy többsége azonban eddig nem­zeti­ szabadelvű volt s Bismarck kilátásai általában kedvezők. Könnyen azonban megválasztása még sem fog menni, mert a német sajtó még azon közlönyei sem igen lelkesednek Bismarck jelöltségéért, melyek eddig nagyon közel állottak hozzá. Minthogy hire jár, hogy a herczeg, ha megválasztatik, a képviselő­házban »gazdasági pártot« óhajt alakítani, a czentrumpárt főlapja, a »Germania« kijelenti, hogy ez irányban Bismarck ne várjon a czentrumtól sem­mi támogatást. Ez természetes is; a czentrum s általában min­­den önálló párt elég erős arra, hogy azokat a gazda­sági érdekeket, melyeket a népre fontosaknak tart, maga is megvédje. Csakugyan most a »Kreuz-Zig«, a konzervatívok lapja szintén kijelenti, hogy új párt­­alakításra az ő köreiben sincs semmi kedv. Még na­gyobb feltűnést kelt, hogy az ottendorfi »Kreisblatt«, tehát a helyi hivatalos közlöny, mely eddig nem fog­lalt állást, tegnap élesen kikelt Bis­marck herczeg jelöltsége ellen. A máskülönben soha számba nem vett vi­déki officziózus magaviselete Berlinben tegnap élénk feltűnést keltett, és a legkülönbözőbb kom­­binácziókra adott alkalmat. Általában úgy ma­gyarázzák a dolgot, hogy a kormány nem haj­landó támogatni Bismarck herczeg je­löltségét, sőt sokan azt következtetik a lap czik­­kéből, hogy Berlin és Friedrichsruhe közt ismét rosszabbra fordultak a viszonyok. Noha a herczeg maga a jelöltség elfogadásáról még nem nyilatkozott, teljesen bizonyos, hogy fel­léptetése az ő tudtával történt. Buhl nemzeti­ szabadelvű képviselő járt ez ügyben a her­­czegnél. Ezt az exkanc­ellár lapjai el akarták tagad­ni, de most a »Kreuzzeitung« kijelenti, hogy Buhl 18-án este érkezett Friedrichsruhéba s másnap reg­gel utazott el onnan, a mi bizonyossá teszi, hogy föl­léptetéséről a herczegnek előzetes tudomása volt. De ha már a mérsékeltebb lapok sem igen lelkesednek megválasztásáért, régi ellenségei az alkalmat arra használják, hogy epés, néha egész kegyetlen támadásokat intézzenek ellene. Kiemelik, hogy a képviselői mandátum nem díszpolgári oklevél, nem rendjel-diploma, s a választók csak annak adhat­ják, a­ki az ő nézeteiket és politikai törekvéseiket fejezi ki. A­ki a dohánymonopóliumot, az élelmi­sze­rek megdrágítását, a parlamenti befolyás megszorítá­sát akarja, csak az szavazhat jó lelkiismerettel Bis­marckra, de a­ki mindezt ellenzi, annak másra kell szavaznia. Felhozzák azt is, hogy a »haragos« ex­­kanczellár a mandátumot nem is azért keresi, hogy »komoly, becsületes parlamenti működést« indítson meg, hanem a választást csak tüntetésnek, Boulan­ger-féle plebiszczitumnak kívánja felhasználni. A választási tusa kimenetele elé­ egész Német­ország a legélénkebb kíváncsisággal tekint. Budapest, márczius 25. A képviselőház e hó 26-án, csütörtökön d. u. 1 órakor ülést tart. Nemzetközi békebíróság. A svájczi köztársaság kormánya nemrég azon indítványt tette követe útján az észak-amerikai Egyesült­ Államok kormányának, hogy Svájcz és az Unió olyan szerződésre lépjenek, melyben örök időkre kötelezik magukat, hogy a köztük fölmerülő viszályokat választott bíróság útján intézik el. A w­ashingtoni kabinet elfogadta az eszmét . Harrison

Next