Pesti Napló esti kiadás, 1891. május (42. évfolyam, 119-147. szám)

1891-05-02 / 120. szám

záporral kezdte meg az ostromot. Eleinte a csendőrök akarták szétoszlatni a rajongókat, de midőn ez nem sikerült, a katonaság kivont karddal és lövésre készen nyomult előre. Többször lőttek a nép közé s számtalan sebesülés történt. Egy Szilasy Mihály nevű munkásnak a fejét behasították, Skorka Jánosnak szintén a fejét sebezték meg. De azért a felizgatott tömeg nem akart tágítani s csak hosszas küzdelem után sikerült szétkergetni. Az összes korcs­mákat bezárták s bár estefelé a rend helyreállott, a katonaság egész éjjel folytatta az őrjáratokat. Nagy tűz. Colmarból (Elzász) távirják, Mussig falvában tűz ütött ki, mely a nagy szélvihar követ­keztében rohamosan terjed s elhamvasztott száz lak­házat, a templomot és a községházát. Betörés. Szeif Károly külső váczi út 1693. szám alatt levő vendéglőjének pinczéjébe ma éjjel álkulcs segélyével ismeretlen tettesek behatoltak s onnan három hordó bort elloptak. Leégett kunyhó. A Lehel­ utcza 11 szám alatti telken levő fakunyhó, mely kocsisoknak szolgált lak­helyül, ma délben tizenkét órakor ismeretlen okból kigyulladt és leégett. A kár jelentéktelen. Rablómerénylet. Zágrábból írják, hogy Laki­­nics mészárost tegnap délelőtt egy sétány közelében két csavargó megtámadta s miután késszurásokkal súlyosan megsebesítették, pénzes erszényét elra­bolták. Szinsz és művészet. Az operában a mára hirdetett »Hugonották« előadása Prevost és Broulik betegsége következtében elmaradt s helyette a »Granadai éji szállás« és »A bécsi keringő« kerül színre. Bercsényi Béla, ki két évnél tovább nem volt tagja a nemzeti szinháznak, ismét az intézet kötelé­kébe lépett. Tegnap írta alá a szerződést, melynek értelmében szeptember 1-én kezdi meg működését. Törvényészki csarnok. A Pulszkyék uzsorásai. — A »Magyar Hiradó* tudósítása. — A mai folytatólagos végtárgyaláson Eötvös Károly védő felolvasni kérte a terézvárosi iparbank 1884. évi mérlegét feltüntető *Compassz«-t, a mely­­lyel azt akarja igazolni, hogy a Löwinger Sámuel által Altmann Jánosnak adott részvények nem 5 fo­rintot értek, a­mint azt Pálfi ügyvéd mondotta, ha­nem legalább 40 frtot. Egyébiránt számokkal is bizo­nyíthatja, hogy az illető bank liquidáló bizottsága helytelenül sőt oktalanul járt el, bizonyíthatja, hogy a kérdéses részvények száz forintot is megértek s hogy a liquidáló bizottság egyes tagjai a felszámolás után meggazdagodtak. Örülne, ha mindezt a királyi büntető törvényszék előtt bebizonyíthatná. A közvádló ellenzi a kompaszszal való bizo­nyítást, már csak azért is, mivel annak külzetén a »Budapesti iparbank« és nem a »terézvárosi ipar­bank részvénytársaság« czíme látható, már pedig va­lószínű, hogy e két intézet nem egy és ugyanaz. A védő megmaradt kérelme mellett. Hivatko­zik Füzesséry Géza védőtársára, mint a­ki bizonyít­hatja, hogy a két intézet egy és ugyanaz. A törvényszék e kérdés tisztázása czéljából a tárgyalást felfüggesztette. Konstatáltatván a két pénzintézet azonossága, a bíróság elrendelte a védő által kért részek felolvasását. A bizonyító eljárás befejeztével dr. Baumgar­­ten közvádló terjesztette elő érdemleges indítványát. Tagadó és ügyes vádlottal szemben a bizonyítás mindig nehézségeket okoz a közvádlónak, de különö­sen uzsoraperben. Míg más büntetendő cselekmé­nyeknél kizárólag a tettes az, ki a megtorló igazság kijátszására törekszik: az uzsora sajátságos termé­szeténél fogva az adós gyakran a nyomok elsimításá­ban közreműködni kényszerül. Aki annnyira megszo­rult, hogy kész anyagi romlásával megvásárolni a pillanatnyi pénzsegélyt, könnyen lesz rábírható egy irat kiállítására, melyet a hitelező felhasz­nálhat, midőn igazolnia kell, hogy nem haladta túl a polgári kamatlábat. Ezen nyilatkozatra szokott támaszkodni a vádlott, midőn a vádolt fél a végtár­gyalás alkalmával a kizsákmányolásról panaszkodik. Ehhez járul, hogy sok esetben — és ezzel áttérek a jelen bűnker jellemző sajátosságára — az adós nem ismeri a kölcsönadót. Az uzsora­ügyletek egyik jel­­lemzetes sajátossága az ügynökök nagy száma, kik közvetítői díjak felszámításával egyfelől apasztják a kölcsöntőkét, másfelől csoportot képeznek, mely az adós előtt eltakarja a hitelforrást. A kölcsönadó ezen inkognitója akkor sem szűnik meg, midőn a követe­lés peresítésére kerül a sor. Semmi sem könnyebb, mint váltót rokonra, vagy ismerősre átruházni. A névtelen hitelezőt felváltja az álarc­os fel­peres. Nem csoda, hogy ily tényállás mellett nem tud bizonyítani az uzsora áldozata, sok eset­ben nem is akar. A sértett fél nem közvádló, kinek hivatalos kötelessége a bűntettek kinyomozása és a tettesek megbüntetésének eszközlése. Ha a vizs­gálat során az üldözőbe vett uzsorások a zsákmány egy részét elejtették, nincsen többé érdeke az eljárás folytatásában, és ha hosszú idő választja el a végtár­gyalást a bűnper megindításától, emlékező tehetsége cserben hagyja őt épp úgy, mint a bosszúvágya. Kom­plikált uzsoraperekben lehetetlen feladatra vállalkoz­nék tehát, aki a bűnösséget bizonyítani akarná oly ér­telmében, mint az orvos egy külső sérülés méreteit és minőségét megállapítja. A bíró meggyőződését ily esetekben kizárólag bizonyos szimptómákra alapít­hatja és azon módszerre van utalva, melyet az or­vosi tudomány belső betegségek diagnosisánál követ. Ezen eljárásnál pedig ugyanazon jelenségek, melyek a bizonyítását nehezítik oly indiciumokat képeznek, melyekből a tapasztalt bíró az uzsora fenforgására következtet. Lojális hitelügyletnél nem szokta az adós a váltóösszeg teljes leszámolását külön írás­ban elismerni. Ott nem találunk 3 vagy 4 ügy­nököt, kiknek a kezéhez a kölcsön egy része ta­pad. Az adós végre ismeri hitelezőjét. Sőt bizonyos szempontból vádlott ellen szól a sértett fél visszalé­pése is, mely a kár jóvátételének gyanúját felkelti. Ezek után áttér a bűnper egyes részleteinek ismertetésére és valamennyi vádlott ellen a vádat fen­­tartja, mert vádlottak bűnös cselekményei az uzsora tényálladékához teljesen elegendő anyagot szolgáltat­tak és sértettek szorult helyzete is beigazolást nyer. Kéri a vádlottak megbüntetését. A tárgyalás további menetéről reggeli lapunk­ban tudósítunk. Halálozások. Gregorovius Nándor történetiró, mint Mün­chenből távírják, tegnap este 8 órakor meghalt. Gregorovius 1821-ben született Eibenburgban; atyja törvényszéki elnök volt. A későbbi történet­iró előbb egyetemet végzett, aztán theologiát; a tör­ténelemmel csak későbben kezdett foglalkozni. Mun­kái közül a »Borgia Lucretiá«-ról szóló magyar for­dításban is megjelent. T­á­v i­r­a t­o­k: Berlin, május 2. (A Pesti Napló távirata.) A »Voss. Ztg.« londoni jelentése szerint Bismarck a nemrég Friedrichsruhéban időzött Sidney-Whit­­man író előtt a hármas szövetséget változatlan szük­ségességnek mondotta. Berlin, május 2. (M. É.) A »Vossische Zeit.« megc­áfolja a hírt, mintha a czár a babelsbergi kas­télyban látogatást tenni szándékoznék. Berlin, május 2. (A Pesti Napló távirata.) Kínos benyomást kelt a »Hamburger Nachrichten «­­nek az osztrák-magyar hadsereget és Ausztria-Ma­­gyarországot mint szövetségest mélyen degradáló czikke. A »Volkszeitung« e czikkre azt jegyzi meg, hogy az exkanczellár igen merész játékot játszik, a­melynek nem más a czélja, mint hogy újból a kan­­czellári állásra emelkedjék és e czélja elérésénél nem törődik azzal, hogy saját művét, a hármas szövetsé­get aláássa. Buenos-Aires, május 2. A belügyminiszter be­adta lemondását. A geestemündei pótválasztás. Geestemünde, május 2. A Bismarck és Schmalfeld közt megejtett pótválasztás ered­ménye a következő: Bismarck nyert 10,544, Schmalfeld 5486 szavazatot. Berlin, május 2. (A Pesti Napló távirata.) A geestemündei választásról a lapok minden szenve­délyesség nélkül beszélnek. Egész határozottan be­szélik, hogy Bismarck csak rendkívül fontos alkal­makkor fog a birodalmi gyűlésen megjelenni. A »Na­tional Zeitung« jelentése szerint Bismarck nem nyi­latkozott határozottan, hogy a kereskedelmi szerző­dések tárgyalásánál meg fog-e jelenni. Azt azonban kijelentette, hogy mindannyiszor szólani fog, ha azt hiszi, hogy a külpolitikában hibát követtek el. A »National Zeitung« erre azt jegyzi meg, hogy nézete szerint a külpolitika nem igen adhat neki okot oppo­­nálásra, mert az most is a Bismarck által teremtett mederben halad. Munkásmozgalmak, Bécs, május 2. A vidékről érkező táviratok szerint május elseje egész Ausztriában teljes csend­ben folyt le. A gyűléseken és mulatságokon átalában kevesebben vettek részt a munkások, mint tavaly. Ma rendesen munkába állottak. Troppau, május 2. Az osztrau-kano­ni szénbá­nyavidék összes bányáiban rendesen munkába állottak a munkások. Berlin, május 2. Az »Eiskeller«-nél tartott nagy szoczialista­ gyűlésen Liebknecht beszédet mon­dott május elsejének jelentőségéről s a munkás­osz­tályokat egyetértő eljárásra hívta fel. Erre rezolu­­cziót fogadtak el a normális munkanap, s a munkások védelme tárgyában a párisi kongresszus határozatai értelmében. Elhatározták továbbá, hogy a mai nap keresményének egy harmadrészét az agitáczió czél­­jaira fordítják. Zavargás nem történt. Lüttich, máj. 2. Tegnap a polgári gárdát elbo­csátották, mivel azt hitték, hogy estére elég lesz a rendőrség és a csendőrség. — Morlawelzben meeting volt, melyen Deb­out erélyesen kikelt az általános sztrájk ellen. Van Velde ugyanezen tárgyról szólott. A tömegből, mely tetszéssel fogadta az általános sztrájk későbbre halasztásának eszméjét, ilyen kiál­tások hallatszottak. A német bányamunkások is ismét munkába állottak, kövessük példájukat! Paris, május 2. A belügyminisztériumba érke­zett jelentések szerint csak Cr­­­c­h­y-b­en és Four­­miesben történtek sajnálatos esemé­nyek. Magában Párisban a tegnapi nap sokkal nyu­­godtabban folyt le mint tavaly. A vidéken a gyűlések, Lyon kivételével, nagyon nyugodtan folytak le, de sokkal népesebbek voltak és sokkal több helyen tar­tottak gyűléseket, mint a múlt esztendőben. Con­st­a­n­t miniszter számos levelet kapott, melyekben halállal fenyegették. Este 8 órakor a katonaság és a rendőrség sok helyről visszavo­nult. Tizenegy órakor Clichyben és a Rue Levallois­­ban, valamint a boulevardokon is teljes nyugalom volt. A Place de la Republique-en sok rendőr és kiváncsi álldogált. A Szajna bal partján teljes csend volt. Este sokhelyütt nyilvános gyűléseket tartottak, melyek azonban rendháborítás nélkül folytak le. Az a hír, hogy Graham angol képviselőt letartóztatták, va­lótlan. Az est folyamán busz elfogatás történt. Teg­nap összesen körülbelül 250 embert tartóztattak le, kik közül mintegy 140-et tartottak fogva. A belügy­minisztériumhoz érkezett legújabb hírek konstatál­ják, hogy a vidéki városok nagy részében folyton nyugalom van. Komolyabb jellegű zavargást csak Lyonból és Fourmiiesból jelentettek. Páris, május 2. (M. É) A munkások gyüleke­zései csak gyéren voltak látogatva. Constans miniszter a nap folyamán többször sétálgatott a Con­­corde-téren. Néhány gyárvárosban a tüntetők össze­tűztek a rendőrséggel és a katonasággal. Saint- Queenben letartóztatták a politechnikum egyik taná­rát, ki dinamitot elidegenített, hogy az anarchisták­nak átadhassa. Lyonban négyszer ismétlődtek a za­vargások. A Lafayette-hídon 2000 tüntető fenyegette a rendőröket, hogy a Rhoneba dobják. A lovasság közbelépett és több asszonyt eltiport. Páris, május 2. A lapok sajnálattal konstatál­ják, hogy egy eltűnőleg csekélyszámú anarchista elemnek sikerült május 1-jének általános csendes lefolyását megzavarnia és komoly inezidenseket elő­idéznie. Kiderült, hogy a kormánynak sokak által túl­zottaknak tartott intézkedései feltétlenül szükségesek voltak. Több oldalról kiemelik, hogy Páris, az egykor legforradalmibb város most a legcsendesebbek közé tartozik. Egyes lapok jelentése szerint Fourmiesben nem három, hanem hét munkást öltek m­e­g és tizenkettő súlyosan megsebesült. Lyon, május 2. A tüntetések a munkástőzsde körül még este is tartottak. Félt tíz óra felé körülbe­lül 800 tüntető vonult zászlóval a munkástőzsdéhez. A vértesek megtámadták a tömeget, dulakodás köz­ben öt revolverlövés dördült el és egy katona súlyosan megsebesült. A vértesek újabb támadásánál két katona megsebesült és egy őrmester földre bukott. A nap folyamán, a munkáso­kat nem számítva, összesen tíz katona és rendőr sebesült meg és hatvan elfoga­tás történt. Lyon, május 2. A Moncey-utc­ában teg­nap két vértest a tömeg lerántott a lóról, egyikük súlyosan megsebesült. A telefondrótokat elvágták. Mivel a tömeg a munkástőzsdénél nem akarta elhagyni a he­lyét, a katonák szurony rohamot intéztek el 11 é­v­e, mire a tömeg azonnal szétoszlott. Ötvenhat embert letartóztattak, több ember megsebesült. A Lafayette bidon egy lovas kardjával egyik tüntető felé vágott, ki revolverével rálőtt a lovasra, de egy rendőrt sebesített meg. A Magdolna-temetőnél a rendőrség egy altisztje felső lábszárán törést szenvedett. Avesnes, május 2. Fourmiesban a mun­kások tegnap délelőtt erőszakkal ki akarták szabadítani társaikat, ki­ket letartóztattak és a mairieben tartottak fogva. A zavargók két katonát megsebesítet­tek, mire a katonaság sortüzet adott. Két ember meghalt és három súlyosan meg­sebesült. Róma, május 2. A tegnapi gyűlés után történtek miatt Cipriani Hamilkárt az éjjel letartóztatták. Cipriani fején sebe­sült meg. A tegnapi összeütközés alkalmával megsebesültek közt van Barzilai kép­viselő is. Róma, máj. 2. A »Popolo Romano«, Opinione« és »Don Chisciotte« épp most külön kiadásban jelen­tek meg. Az ellenzéki »Popolo Romano« a tegnapi római esetről szólva, helyesli a kormány magatartá­sát. Az »Opinione« és a »Don Chisciotte« kiemelik, hogy a római esettől eltekintve, a munkások egész Olaszországban nyugodtan viselték magukat és nem vétettek a törvény ellen. Róma, május 2. Egy polgárt, ki tegnap résztvett a tüntetésekben, halva hozták a St. János-kórházba. Egészben véve tegnap 200 ember­t tartóztattak le, kiket mielőbb bíróság elé fognak állítani. A rendőrök közül 10 ember megsebesült, ezek közül egyik ma reggel meghalt. Ma az összes boltok, mint rendesem nyitva vannak. Genua, május 2. Az Arénában tegnap szoczia­­lista gyűlést tartottak. A résztvevők egyike azt in­dítványozta, hogy vonuljanak a városba. A tömeg meg is kísérelte ezt, de a kapunál a vámőrség föltar­tóztatta őket. Több embert letartóztattak. A rend csakhamar helyreállt. London, május 2. Tegnap nem történtek mun­ké­stüntetések. New­ York, május 2. Pittsburg környékén mint­egy 6000 bányamunkás sztrájkol, mivel a munkabér­­tarifa tegnap lejárt. A sztrájk nem függ össze a nyolcz órai munkanap kérdésével. A legtöbb ohioi bányamunkás abbanhagyja a munkát; 1892. évi má­jus 1-éig való alkalmaztatást és az 1890. éviekhez hasonló béreket kérnek. Indianában 3000 bánya­munkás sztrájkol. Dugueinban (Ilionis) a sztrájk még folyton tart. A sztrájkolók a nyolcz órai munka­napról szóló törvény végrehajtását követelik. Szom­baton minden munkás után 15 cent lesz befizetendő a sztrájkpénztárba. A munkások a jelzett követelés kielégítése előtt nem akarnak munkába állani. KÖZGAZDASÁG. Ipar- és kereskedelem. Az erdélyi kőolajfinomító-gyár részvénytársaság Ribáry Sándor elnöklete alatt ma délelőtt 11 óra­kor tartotta meg a felszámolást befejező rendes köz­gyűlését, melyen az összes részvényeket képviselő részvényesek egyhangúlag elfogadták az 1890/91. évi zármérleget és felszámolási zárszámadást, melyek szerint a társaság összes ügyeinek lebonyolítása után 194.700 frt vagyon maradt fenn, melyből a közgyű­lés határozatához képest részvényenként 97 frt 35 krt fognak a részvényeseknek visszafizetni. A közgyű­lés a felszámolóknak és a felügyelő bizottságnak a felmentést egyhangúlag megadta és a c­ég törlését, valamint a könyvek elhelyezését elhatározta. A tőzsdetanács a magyar jelzáloghitelbank ál­tal 100, 500, 1000 és 5000 ftos czimletekben kibocsá­tott, 50 év alatt sorsolás útján törlés­zendő és éven­ként ápril­is október 1-jén esedékes 41/2 °­ C-os ka­matszelvényekkel ellátott községi kötelezők hivatalos tőzsdei árjegyzését e hó 2-tól fogva elren­delte. E kötelezőkből 5000 ft névérték képez egy tőzsdei kötést. Biztosítás. A Fonciére pesti biztosító­intézet ma délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését báró Kochmeis­ter Frigyes elnöklete alatt. A közgyűlésen 30 rész­vényes volt jelen 272 szavazat képviseletében. Az igazgatóság jelentéséről kiemeljük a következőket: A közvetlen üzlet a múlt évben is tetemes gya­rapodást mutat föl ugyan, annak tavalyi eredményei azonban, az igazgatóság gondozása ellenére is, úgy a tűz-, valamint a légbiztosítási ágazatban kedvezőtle­nül zárulnak. Különösen a magyarországi közvetlen tűzbiztosítási üzletből kifolyólag szenvedett az intézet érzékeny veszteségeket, épp úgy, mint mindazon tár­saságok, a­melyek az üzletágat az országban kiterjed­tebb mérvben művelik. A rendkívüli mennyiségben előfordult s az intézet részéről tetemes kártérítést igényelt helység- és terményégések oka azonban na­gyobbrészt az évtizedek óta nem ismétlődött szo­katlan szárazságban keresendő, a­mely a múlt év nyarán országunkban uralkodott.­­ Ellen­ben különös megelégedéssel jelentheti ki az igaz­gatóság, hogy úgy az elst-, valamint a szállít­­mány-biztosítási ágazat — a­mely utóbbi nagyobb­részt csupán folyam- és szárazföldi szállítmányokra vonatkozik — jelentékeny nyereséggel zárul. — Ez­után az egyes biztosítási ágazatok részleteit terjeszti elő az igazgatóság. — E szerint a tűzbiztosí­tási ágban, a törlések után fönmaradt készpénz­­díjbevétel volt: 3.022,100 frt 93 kr; visszbiztosítási díjak fejében 978,651 frt 07 kr kiadás volt, míg az intézet saját számláját terhelő károk 1.624,018 frt 44 krnyi összeget vettek igénybe. A későbbi években esedékes díjkötelezvények és díj­váltók állománya 4.950,971 frtot tesz. Díjtartalékba 691,000 frt lett helyezve. Az életbiztosítási ágban a lefolyt üzletévben 4.102,230 forint tőke és 600 forint járadékösszeget képviselő 2669 ajánlat­kötvény lett kiállítás útján elintézve, míg 864,135 forint tőke- és 200 frt járadék­összegről szóló 555 drb ajánlat részint elutasíttatott, részint nem realizáltatott. 1890. év deczember 31-ikén érvényben fönnállott: 17.449.417 forint tőke- és 9940 forint járadék­­összegről szóló 12.000 biztosítási kötvény, a meg­előző évi állománynyal szemben a szaporodás te­hát 1.117,700 frt tőkét képviselő 639 kötvény. Az­­ intézet ez ágbeli bevételei 812,140 forint 02 krról 844,076 frt 42 krra emelkedtek. A jogbiztosí­­tási ágban 362,867 frt 15 kr. készpénz díjbevé­tel volt, míg károk fejében, a visszbiztosított rész le­vonásával, 360,322 forint 10 kr. kifizetés történt. A szállítmánybiztosítási ágban a készpénz díjbevétel 638,898 frt 54 krra rúg; visszbiztosítási dijak fejében 271,775 frt 79 kr., a saját számlát terhelő károk fejében pedig 258,143 frt 83 kr. kiadás volt. Ez ágban díjtartalékul 37.000 ft van kiadásba helyezve. Az elemi biztosítási ágakbeli díjtartalékok 764,016 frt 47 krra emelkedtek, míg az életbiztosítási ágak díj­tar­taléka a tavalyival szemben 268,402 frt 47 krral szaporodott és ez idő szerint 3.267,243 frt 47 krt tesz ki. Indítványozza az igazgatóság, hogy a lefolyt üzletévből keletkezett 127,249 frt 44 krnyi veszteség az alapszabály értelmében a 267,604 frt 95 krt tevő tartalékalapból fedeztessék. Megjegyzi végül az igaz­gatóság, hogy az intézet működése a folyó évben eléggé kedvező lefolyású volt. A felügyelő bizottság jelentésének fölolvasása után a közgyűlés az igazga­tóság jelentését tudomásul vette, javaslataihoz hozzá­járult s a fölmentvényt minden irányban megadta. A közgyűlés ezzel véget ért. A budapesti gabonatőzsdéről. Búzát ma mérsékelten kínáltak. A vételkedv élénk, az irány szilárd. Elkelt mintegy 18,000 mm. 5 — 10 krral drágábban. Egyébb gabonanemüekben gyér forgalom, árak és irány változatlanok. Elkelt: b­uza • Tiszavidéki: 100 mm. 80 k. 10.70, 100 mm. 30 k. 10.20, 200 mm. 80 k. 10.50, 300 mm. 79 k. 10, 600 mm. 79 k. 10.20, 100 mm. 78.5 k. 9,95, 1200 mm. 77­ k. 10. , 200 mm. 77 k. 8.85, 200 mm. 78 k. 9.85 forin­ton. Fehérmegyei : 500 mm. 765 9.877a, forinton. Kalocsai: 2000 mm. 78 k. 10W/a forinton. Becskereki: 2300 mm. 75 5 k. 9.65, 2300 mm. 75 6k. 9.72­/a forinton. Bácskai: 2000 mm. 75­ 3 k. 9.70, 9­0 mm. 74 k. 9.70, 100 mm. 76 5 k. 9.70, 200 mm. 76 2 k. 9.90 forinton. Bánáti: 300 mm. 77­5 k. 9.82 forinton. Tengeri : 100 mm. 6.80, 500 mm. 6.82 írton készpénzben. Mind 3 havi időre. A határidőüzletben az irányzat szilárd és emelkedő. Búza 1891. tavaszra —.— pénz, —.— áru; 1891. máj. júniusra 9.78 pénz. 9.80 áru ; őszre 9.32 pénz, 9.34 áru; tengeri 1891. máj.—júniusra 6.88 pénz 6.80 áru ; julius - augusztusra 6.98 pénz, 7.— áru ; zab 1891. tavaszra —.— pénz,—.— áru; őszre 6.27 pénz, 6.29 áru ; káposztarepes­e 1891. aug.— szept.-re 16.’/„ pénz, 17.— áru. A határidő-üzletben a déli tőzsde zárlatai a kö­vetkezők : Búza 1891. tavaszra —pénz, —.— áru; 1891. máj.-jun.-ra 9.78 pénz, 9.80 áru; őszre 9.33 pénz, 9.35 áru; tengeri 1891. május—júniusra 6.79 pénz, 6.81 áru; julius—augusztus 6.98 pénz, 7.— áru ; zab 1891. tavaszra —.— pénz , —.— áru; őszre 6.27 pénz, 6.30 áru ; ká­­posztarepeze 1891. aug - szept.-re 16.— pénz, 17.— áru. Felmondatott 3000 métermázsa tengeri, 2900 mé­termázsa búza. Mai hivatalos effektiv árak: A budapesti termetnytttaüldöző­. Terményekben ma gyönge volt a forgalom. Zsir­­áru változatlan. Szerb szokványszilva okt.—novemberre 6.’Re, 100 drbos 10, 85 drbps ll°/s, forintta­ kelt. Szesz Szilárd: A budapesti értéktőzsdéről. A tőzsde ma is határozottan szilárd volt. A nemzetközi értékek és a járadékok lényegesen emel­kedtek. A közlekedési értékek közül különösen az államvasutiak emelkedtek élénk forgalom mellett. A helyi piacz is élénk volt. A valuták szilár­dabbak. As 9­­­8­­­8 i­­­á én Osztrák hite­lank 301.50 —801.90 forinton, Magyar hitelbank 346.50— 346.75 fo­rinton, 4 százalékos magyar aranyjáradék 105.477a— 105.50 írton, magyar papujáradék 101.60 írton, Rima­­murányi 179.75—182 írton, M. állam­vasút 255.25—256 frton került forgalomba. Hivatalos f­e­l­s­zára­m­lá­s­i ár­f­o­ly­a­m : osztrák hitelrészvény: 301.10, magyar aranyjáradék 105.55. A díjbiztosításoknál: osztr. hitelrész­vény holnapra: 1.50—2.—, 8 napra: 4—4 50, egy bóra 8.—9. A déli tőzsdén magyar aranyjáradék 105.55 frton, magyar papirjáradék 101.5­0—101 70 forinton, osz­trák hitelintézet 302—302.20 forinton, 1889. évi 4 és fél száz lakos adóm. áll. vas. k. ezüst. 99.90 forinton, Buda­pesti bankegyesületi részv. 138—188.50 forinton, magyar leszámítoló és pénzváltó­ bank 115—115.­0 forinton, pesti magyar kereskedelmi bank 962 írton, Concordia malom 512—520 forinton, első budapesti malom 1105 forinton, Lujza malom 28­0- 290 forinton, Pannónia malom 920 forinton, »Adria« m. teng. haj. r. 160 forinton, osztrák­magyar államvasut 256—258,75 írton, Egyesült buda­­pest-főv. takarékp. 1030—1035 forinton, kőszénbánya és téglagyár (Dräsche) 440 — 446 forinton, salgótarjáni kő­szénbánya részv. 510—512 forinton, Tégla- és mészégető, újlaki 196 - 202.50 forinton, rimamurány-salgótarjáni vas­mű részv. társaság 181 76—182 60 forinton, Török bírod, dohányegyedárus. társ. 160.50—160 forinton, Nagyszebeni földhitelint. 5 száz. 101.50—102 forinton, ugyanaz 5 és fél száz. 102—102.50 forinton kerültek forgalomba. Mai hivatalos árfolyam: Államadósság. nagy. aranyj. 4°/0-os 105.55 Egyes, adóss. cs. kir. papirjáradék 5°/o-os 101.60 ápril-okt. 46/io°/o 92.75 Magy. 1876. keleti v. Szőllődézsmav. k. (100 aranyban 5%, 113.50 fit) 5°/o —• — 1889. m. k. adóm. m. Osztr. aranyj. 4°/o 110.75 kir. áll. vasúti kölcsön Osztr. papirj. 5°/o 101.50 ar. 41/s°/o 116.50 Osztr. adósság 1854.250 M. nyer. köles. 100 frt. 138.­ frt p. 4°/o 134.— » » » 50 » 138.— Osztr. adóss. 1860. 500 4V.°/o adóm. r.­k. kötv. 97.60 frt 5°/o 140.— Tiszai és szeg. kőt. 4°/o 129.50 Osztr. adóss. 1860. 100 M. kir. 4°/o adóm. Ma­ frt 5°/o 149.U gyarorsz. földt. k. i. j. 92.40 Osztrák adósság 1864. M. földteherm. k. 5°/o 104.50 100 frt 182— M. földteherm. k. 1867. Osztrák adósság 1864. zár.­k. 5°/o —.— 50 frt 182— M. úrbéri válts. kötv. A temes-bégavöl. viz­(100 frtos) 5°/o 100.— szab. társ. 5°/o 100.50 Egyes. áll. adóss. febr. Budapest főv. kölcsön és aug. 4B/io°/o 92.75 1890. 47,°/0 k. 98.25 Egyes, adóss. 45/io 92.75 Szerk. nyer. 8% 41.— Egyes, adóss. cs. kir. Bécs v. ny. k. 1874. 148.50 jan.-jul. 45/jo°/o 92.75 Záloglevelek. M. földb. int. 5°/o 102.— Pesti m. kér. b. 5% —.— Ugyanaz 47a p. 101.50 » » » » 47a%o 99.75 » 41/a°/o 95.75 Bpesti m. k. b. kk. 47a 101.— » a. v. ez. 5°/o 116.— »Albina« t. s. b. i. 6°/o 101.— M. jelzálogb. 57a°/o 102.— » » » » » 5°/o 99.50 » » 5°/o 101.25 Nagysz. föld. 5°/o 101.50 » » 41/a°/o 99.75 » » 5V.°/o 102— M. orsz. közp. tkp. 47» 98.75 » » 6°/o 103.— Kis. p. földh. i. 51/a°/o 102.75 » ált. takp. 5% 102— » » 5°/o 101.25 M. jelzb. ny. k. k. 4»/o 112.75 Osztr.-magy. k. 41/a°/o 101.50 » » nyer. jegy. 21.— » » 4% 99.70 Oszt. f. i. d. k. k. 3°/o 109.25 » » 50 év 4°/o 99.70 Osztr. f. int. k. nyj. 3°/o 25.50 Pesti m. ker. b. 5°/o 101.— Pesti hazai e. tp. 5°/0 —.— » » » » 6Va°/o —•— » » » » 4°/o 99.75 frtól írtig Búza a bánsági................ 76—81 kig--------------­» új tiszavidéki .... 76—81 » 9.70 1015 » » pest,vidéki .... 76-81 » 9.65 1010 » » fehérmegyei . . . 76—81 » 9.70 10­15 » » bácskai . . . 76-81 » 9.70 1015 » » északmagyarorsz. 76 - 81 » 9 55 10 — Rozs­a................................... 70 - 72 » 810 8.25 Árpa » takarmány .... 60—62 » 7 05 7 30 » » égetni való .... 62—64 » 7 40 7 75 » » serfőzdéi .... 84—66 » 7 90 8 90 Zab »................................... 39—41 » 7.15 7 45 Tengeri » bánsági ...... 75 » 6.75 6.80 » » másnemű ..... 73 » 6.70 6.75 Köles » . . . . 7.60 7.90 Káposztarepcze » . . . . —.— — .— A. kiadó tulajdonos Athenaeum irodalmi s nyomdai r. társulat betűivel. Budapest, boráncok-tere, Athenaeum-éjat­let, Magyar-gal. v. 5°/o 200.— Elsőbbségek. Alföldi vasút 5°/o —.— M. nyug. vp. 5°/« 101.50 » » 1874. 5°/o —» » 1874. kib. 5°/o 101.25 Bp. közúti vasút 4Va°/o 97.25 M. vasút els. köles. bor. Báttasz.-d.-z. v. 5°/o —•— czél. ar. 5°/o Hl- — Bpesti lánczhid 6%> 103.50 » » » 47a°/o 114.25 Bpest-pécsi vasút 4% 92.25 I. erdélyi vasút 5°/o —.— Éjszakk. vas. t. 5°/o 101.— Kassa-odb. v. ez. 4°/o 92.75 » » ar. 5% 117. » -eperj.-tarn. v. m. » » ar. 6°/o 119.25 r. ez. 5% 101.25 Lloyd-épület 5%­ 99.50 Kassa-odb. v. (oszt. v.) Magy. gal. vasút 102.— 1889. kib. 4­ 95.— Victoria malom e. k. 255.— Tiszav. vasút 5°/o —•— Váltók árfolyama. (látra.) Páris 100 frank 46.35 Ném. bp. 100 bir. m. 57.35 Svájczi piaczok 100 frk 46.20 Amste­­d. 100 holl m. 96.75 London 10 fnt szerl. 117.10 Magánsorsjegyek. Osztr. hitelintézet —.— Osztr. vör. kér. sorsjegy. 20.50 Magy. vör. ker. sorsj. 11.10 »Jó­ sziv« sorsjegy 3.50 Olasz » » 13.25 Ny. k. bpesti lipótv. bazil. 6.50 Pénznemek. Cs. kir. arany (vert) 5.47 20 frankos arany 9.27 » » (körm.) 5.41 20 márka 11.47 O. Magy. 8 frtos ar. 9.27 Német kir. b. 100 m. 57.35 Részvények. a)Bankok. M. nyugati v. 5°/O 199.50 Angol-osztrák bank —.— Márm. sóv. r. t. e. r. *— • Bpesti bankegyes. 137.50 O.­magy. áll. vasút 5»/« 258— Bpesti k. és iparbank 98.­ Pécs-barcsi v. 5°/o 199.50 M. áll. hitelb. 346.75 Tiszavidéki v. 5»/, -.­M. jelz. hitelbank Dunagőzh. társ. 50/„ 308.­Ugyanaz II. kib. 173.75 Pe30 küzut/ VP. 333-~ M. lesz. és pr. b. 115.10 Pesti k- V­ élv. J. 163. L - r.t- 30­60 Osztr.-magyar bank 995.— Bpest III. kér. 118. I. m. iparbank 180.50 Orsz- közP- 610-— Pesti m. kér. b. 961.- Pesti hazai elsö L e- r- 8275.­Sziszeki hitelbank­­.- Egyes- bp. főv. 1030— Union bank M. ált. takarékp. 114.75 b) Bizt. társaságok.­­ Különféle vállalatok. Bécsi bizt. társ. 157.— Alagút 165.— Bécsi életjár. b. int. 285— Alt. wagg. k. t. 88— Első m. ált. k. t. 2800— »Athenaeum« t. 400— Fonciére pesti b. t. 66— »Franklin« t. 238. Magyar-franczia b. t. 80— Pesti könyvnyomda 1180— Pannónia vb. i. 970.­ Pallag »• ny. r. t. 215— Fiúm. I.m. rizsh. gy. t. 965.— ^ c) Gőzmalmok. Ganz v. ö. és ggy. 1620.— Concordia m. 519— Gsehwind szgy. 400. Első bpesti m. 1105— Gyapjú-mosó 330— Erzsébet m. 409.— Keresk. épület Henger m. 565— Kőszénb. (Dräsche) 440— Lujza-malom 290— 8.-tarjám kszb. 512— Molnárok és s. m. 446.— Gőztégl. gy. köt. 499. Pannónia m. 920— Tégla­ és mészégető 201.50 Victoria m. 252— Magy- fegyvergyár —— Nemz. nagy. k. 104.50 d) Köziek, vállalatok. Rimám.­s.-tárj. 182.— »Adria« m. t. h. t. 155.— Schlick vasönt. 244.50 Alföld-fiumei v. 5% 202.50 Serfőződe, I. m. 925.— Bpest-pécsi v. r. t. 5°/o 201.— Sertéshizlaló 322.— Bpest-Szt-Lőrincz v. 2.— Spod. s csontliszt gy. 124.— Déli vasút 5°/o 116.— Szálloda r. t. 175.— Észak-keleti v. 197.50 Szeg. szgy. és fin. r. t. —.— Erdélyi vasút 5°/o 200.50 Török dohány e. á. t. 160.50 Kassa-oderb. v. 40/o 178.— Uj-Antal v. üv.-gy. r. t. —— P.N A bécsi értéktőzsdéről. — Május 2. — Megnyitás. Osztr­. hitel-részv. 301.50 Unio-bank-részvény —. — 20 frankos arany 9.28 Magy. jelz. hitelb.-r. —.— Magy. orsz. bank.-r. —.— Magyar hitelb.-részv. —.— 4°/o magy ar anyjár. 105.55 M. leszám. és váltób.-r. —.— E 1­ő t­ő z s d e. Osztr. hitelint. részv. 301.50 Unio-bank-részvény 240.25 20 frankos arany 9.287b Magyar hitelrészvény 346— 5°/0 magyar papir-jár. 101.50 Angol osztr.­bank-r. 161.60 Déli vasúti részvény 114.37 Osztr. államvasuti r. 255.25 4°/ o magy. aranyjár. 105.55 Kivonat a Budapesti Közlönyből. • — Május 2. — Árverések a fővárosban. Szűz u. 5., máj. 9. Dübel Henrik ingós. 8785 frt. — Erzsébet­ körút 42., máj. 5. Reich Adolf ingós. 845 frt. — Újpest, Főút 60., máj. 6. Fischer és Nadel ingós. 754 frt. — Csengery­ u. 52., május 8. Dr. Goldmann Albert ingós. 975 frt. — Csömöri-út 89., május 4. Lányi Mór ingós. 863 frt. — Gizella-tér 4., május 5., Berger E. és M. ingós. 157 frt. Árverések a vidéken. Szeged, máj. 28. Dr. Galambos Zsigmond ingatl. 46,388 frt — Kőhalom, május 23. Gróf Haller Ferencz ingatl. 1650 frt. — Budafok, május 4. Feldmann Mór ingatl. 1100 frt. — Zombor, május 24. Lá­­zics Teréz ingatl. 237 frt. Pályázatok. A pestvidéki törvényszéknél irnoki áll. 2 hót a. — A karánsebesi törvényszéknél bírói áll. 2 hét a. Színházak, ma, május 2-án: A nemzeti színházban: Széchy Mária. — Az operaház­ban: A granadai éji szállás és Bécsi keringő. — A n­é­p­­szinházban: Szegény Jonathan. FŐVÁROSI VIGADÓ Vasárnap, 1891. május 8-án ( G°85) a csecsemők versenykiállitása. "Wi Bemenet 60 kr. Gyermekek és katonáknak 30 kr. — Kezdete 3 c.­m Dezső Kamon-kávéházában IV., hatvanv­iteza 3. szám (4106) holnap, vasárnaptól kezdve saját készítményt! fagylalt és jegeskávé lesz kapható, melyek az e téren számos éven át nyert gy­akorla­­tom folytán úgy kitűnő minőség, mint ízletesség tekintetében még a legkényesebb igényeknek is megfelelnek. — A n. é. kö­zönségnek egyúttal szives tudomásul adom, hogy a nap min­den szakában tisztelt vendégeimnek frissen készült kávé­val szolgálok. — Számos látogatásért esedezve,­­maradtam kitűnő tisztelettel NÉREY DEZSŐ, kávés. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL Nyilt tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) — (4105) Ügyvédi irodám, a mai naptól: Lipót­ utcza 10. számú házban van. MELCZER LAJOS ügyvéd. R­oh 11 s­­ A ROHITSI SAVANYUVIZ a legkellemesebb izü üdítő ital és mint gyógyszer, tapasztalat szerint, felülmúlhatat­lan hatású emésztési zavarok, étvágyhi­­ány, gyomor- és bélhurut eseteiben. Főraktár: Hoffmann Józsefnél Budapesten, Akadémia­ u. 8. Savanyuviz (4097)

Next