Pesti Napló esti kiadás, 1891. június (42. évfolyam, 149-177. szám)

1891-06-02 / 150. szám

Mért akarnak tehát egy fontos misszióval bíró intéz­ményt áligazságok kedvéért eltörölni ? Ha igaz az előadónak állítása, hogy a megyék felében többségben vannak a nemzetiségek, szégyen volna, ha az állam nem rendelkeznék egyéb eszkö­zökkel a nemzetiségek túlkapásainak megfékezésére. Ne az intézményeket töröljék el, hanem a rendszert, mely eddig dédelgetésekkel engedte nagyra nőni a nemzetiségeket. A történelem tanulságaira hivatkozik és azt mondja, hogy ezek óvatosságra intenek. A jó fejedel­mek mennek s jöhetnek olyanok, kiknek nem szabad kezükbe adni oly hatalmat, melylyel esetleg nemzet­­ellenes czélokat is szolgálhatnak. Végül a független­ségi párt magatartását magyarázza s kijelenti, hogy e pártot nem a fanatizmus, hanem az önzetlen haza­­fiság vezeti. Nem fogadja el a törvényjavaslatot, hanem csat­lakozik a Szederkényi Nándor határozati javaslatá­hoz. (Éljenzés a szélsőbalon.) Rakovszky István szerint a kormány tizenhat éven át ismételten és ismételten kísérletet tett, hogy törvényjavaslatokkal a régi rendszer alapján javítsa a közigazgatást, de hasztalan. Nem a törvényjavasla­tokban, nem is annyira a rendszerben volt a hiba, mint inkább abban a körülményben, hogy e régi rendszer jó hitelét visszaállítani szinte lehetetlen. Az első halá­los csapást Eötvös mérte a megyére a­­Falu jegy­zőjével s azóta a csapások egyre hullottak a me­gyére. Nagy bűnük van e tekintetben azoknak is, kik a választási rendszer híveinek vallják magukat, de akik azért egyetlen alkalmat sem mulasztottak el arra, hogy a régi rendszerről rosszat mondjanak. A füg­getlenségi párt nagyon gyakran megtette, hogy a kor­mányt kényszeríteni akarta bizonyos megyei üzelmek megtorlására. Ha árvapénzek körül volt baj, nem az egyes tisztviselőket hibáztatták, hanem az egész rend­szert. Ezek után — bár ő nagyon szerette volna az ősi vármegyét fenntartani — kénytelen meghajolni azon érvelés előtt, mely azt bizonyítja, hogy a régi rendszer jó hitele többé vissza nem szerezhető s hogy ennélfogva okvetlenül rendszerváltoztatáshoz kell folyamodni. Nemcsak a tisztviselők, de az egész köz­vélemény a mellett vannak, hogy a kinevezési rend­szerhez kell fordulni. A javaslatot elfogadja. (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) öt perc­nyi szünet után felszólal. Dr. Prónay Dezső. E nagy elvi jelentőségű törvényjavaslatot nem szabad külön bírálni, hanem mint egy egész új rendszer első lánczszemét. E javas­latnak a reform többi részeivel való szoros összefüg­gését a közigazgatási bizottság is oly fontosnak te­kintette, hogy jelentésébe fölvette a miniszterelnök­nek a­ reform többi részeire vonatkozó elvi kijelenté­seit. Éppen azért alapos bírálat alá kell venni a re­form egészét. Most csak egy javaslat fekszik előttünk, a többi csak jelezve van s ezekről még csak annyi tájékozás­sal sem bírunk, mint amennyi arra szükséges, hogy a jelen törvényjavaslat alaposan megbírálható legyen. A bírálat tehát nehéz, de mentül nehezebb, annál inkább kötelesség. Hogy a bírálatban ki volt elfogu­latlan, azt majd csak akkor fogják megítélhetni, ha a javaslat ellenzői és támogatói nem állanak többé egymással szemben. Ha áll az, a­mit gr. Apponyi mondott, hogy nem volna méltányos teljesen elfogulatlan ítéletet várni e javaslatra nézve azoktól, kik a javaslat alap­elvét sem fogadják el, akkor áll az is, hogy viszont elfogulatlan ítéletet az önkormányzattól nem lehet várni azoktól, kik eleve a kinevezési rendszernek hí­vei. Szépnek és nemesnek tartja, ha azok, kiknek élet­­czélja volt a közigazgatás államosítása, most a meg­valósulással kecsegtető javaslatot pártolni akarják. De hasonló mértéket követel azokra nézve, kik az önkormányzat hívei. Ő az elfogultság vádja ellen nem védekezik. Nem tagadja, hogy ő azt a régit szereti s nem akar­ja, hogy azt a fonált, melyet számunkra a párkák ezer év óta szőnek, elvágják. Az erdőt vágni szabad, de irtani nem. Ne tegyék rá a fejszét arra az ősi fára. Valamint a művészet is ott fejlődött legorgani­­kusabban és legszebben, a­hol az antik művészet romjait még kegyelettel őrizték, valamint a renais­sance Itáliában fejlődött, úgy az igazi újkor ott vir­radhat, hol a középkori alkotmányosság fogalmai szerinti szabadságot — bár romokban — őrizni tudták. Mentül inkább tudja, hogy a nemesség csak egy történelmi emlék, annál kicsinyesebbnek tartja a feu­dalizmusra való hivatkozást. Olyannak tartja ezt, mintha egy magát modern stratégának tartó törzs­tiszt egy középkori lovagvár lerombolását javasolná, mert azt veszélyesnek nézi. Ne higgyék, hogy a mo­dern alkotások örök érvényűek ; éppen azért tartsa kötelességének minden­kor, hogy a reá maradt örök­séget legalább formáiban tovább adja. Megengedi, hogy ő a szabadságot szeret­i az el­fogultságig, de akkor viszont engedjék meg, hogy le­hetnek olyanok, kik az állam mindenhatóságát szere­tik az elfogultságig. Azt szokták mondani, hogy min­dent a népért és mindent a nép által. Ez túlzás. De isten mentsen a másik véglettől is, hogy mindent a népért és semmit a nép által. Ő úgy állítja fel az el­vet, hogy mindent a népért és mentől többet a nép által. (Élénk helyeslés.) Magyar király van, de magyar dinasztia a mo­hácsi vész óta nem volt és ma sincs. S a legnagyobb szerencsétlenségnek tartja Ma­gyar­országra nézve, hogy nem maradt inkább török fenhatóság alatt. (Roppant zaj.) Akármilyen megütközéssel vagy mosolylyal fo­gadják ezt, neki ez erős meggyőződése. A török fen­hatóság alól függetlenül kerültünk volna ki, most pe­dig nem vagyunk azok. Foglalkozik ezután gróf Apponyi beszédének ama részével, melyben a magyar társadalom egy ré­szének felfogását az önkormányzatról a feudalizmus­sal egyértelműnek mondotta. C­áfolja ezt s aztán fejtegeti, hogy társadalmunkban most is vannak ural­kodó osztályok, melyeknek tetszésével találkozott a kormány óhaja. Különösen az ingó tőke befolyásos osztálya óhajtja a kinevezési rendszert, mert ez nem kívánja az önkormányzat jogait a velük járó terhek miatt. Akadtak hangok, melyek a reform mellett nyi­latkoztak, de oly indokolással, hogy azt a maguk me­gyéje miatt nem tartanák szükségesnek, csak a töb­biek miatt. Ő merné állítani, hogy az országban igen sok oly megye van, melyben a közigazgatás legalább is van olyan jó, mint másutt a kinevezett tisztvise­lőkkel. Ő a régi szervezetet fentartandónak véli és a törvényjavaslatot még általánosságban sem fogadja el. (Zajos éljenzés a szélsőbaloldalon.) Földváry Miklós vázolja azt a változást, mely a régi vármegyében végbement. A kormány a meg­változott viszonyokkal számolt, midőn a szőnyegen levő törvényjavaslatot benyújtotta s báró Prónay Dezső nem nagy ismerője a viszonyoknak, ha az új rendszernek száz éves életet se jósol. A javaslatot elfogadja. Dr. Prónay Dezső félreértett szavait igazítja helyre. Ő nem az uj rendszerre, hanem egyáltalán az uj theoriákon épülő intézményekre értette azt a megjegyzést. KÜLÖNFÉLÉK. — junius 2. A hív­ lapból. Nemesség-adományozás. A király Szon­­t­a­g­h Gyula és Szontagh Géza aradi kereske­dőknek, valamint törvényes utódaiknak, ősi magyar ne­mességük épségben tartása mellett, a »szepes-szombati« el­őnevet adományozta. Kitüntetés A király Anders Antal Marc­­elin zágrábi irgalmas rendi szerzetesnek és kórházi segéd­or­vosnak, a betegápolás terén kifejtett sok évi buzgó te­vékenysége elismeréséül, az arany érdemkeresztüt ado­mányozta. A kamarási méltóságot adományozta díjmentesen a vály herczeg Odescalchi Livius 8. sz. huszár­ezred­­beli tartalékos hadnagynak, valamint báró Salis-Sa­­mudén Károly 49. sz. gyalogezredbeli főhadnagynak. A konzulság köréből. A király K­o­s­s­i Emiliót, a tripoliszi tisztb. konzulság ügyvivőjét, ugyanoda alko­n­­zullá — a tarifaszerü konzuli illet­ékek szedésére való feljo­­go­llással— kinevez­i. Áthelyezés. A budapesti kir. főügyész : Teszáry Lajos szegzárdi kir. ügyészségi írnokot, hasonló minő­ségben a budapesti kir. ügyészséghez helyezte át. Alapszabály-megerősítés. A margittai ipar­­etstület kebelében szervezet békéltető -bizotastság, a som­fa­e­r­e k­i temetkezési egylet, az isaszeghi olvasó­­kör alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátták. Ferencz Ferdinánd föherczeg betegségére vo­natkozólag a hivatalos lap a következőket közli: O cs. és kir. fensége osztrák-estei Ferencz Ferdinánd fö­herczeg a múlt éjjel némi megszakítással nyugodtan aludt. A­ lázas tünetek, valamint a köhögés mérsé­keltek. Állapota egészben véve kielégítő. Haldokló miniszterelnök. Ottawából távírják. Mac­Donald miniszterelnök állapota annyira rosszra fordult, hogy halálát minden órára várják. A közoktatásügyi minisztériumból A király — mint már jelentettük — a közokt. miniszter előter­jesztésére S­z­a­l­a­y Imre miniszteri tanácsosi czim­­mel és jelleggel felruházott osztálytanácsost minisz­teri tanácsossá nevezte ki. (Szalay Imre aránylag még fiatal ember; 1846-ban született Bécsben, a­hol atyja, Szalay Ágoston a magyar udvari kanczellária titkára volt. Huszonhárom év előtt lépett államszol­gálatba s 1869 óta szakadatlanul a közoktatásügyi minisztériumban működik.­ Továbbá kinevezte a ki­rály Schirilla János miniszteri titkárt osztályta­nácsossá és Kuliszeky Dezső titkári czimmel és jelleggel felruházott fogalmazót miniszteri titkárrá; a vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig Káló­­czy Zoltán miniszteri segédfogalmazót miniszteri fogalmazóvá, legifj. dr. Szász Károly fizetéstelen segédfogalmazót fizetéses segédfogalmazóvá, dr. R­a­d­­nai Rezső fogalmazógyakornokot pedig fizetéstelen segédfogalmazóvá nevezte ki. A ferenczrendiek ügye. A ferenczrendiek tegnap Pozsonyban értekezletet tartottak, melyen több tar­tományi tanácsos vett részt. Megállapodás történt, hogy Rómába írnak új főnök kinevezése végett. Kirabolt vonat. A Cserkeszkiei mellett kirabolt keleti vonat sorsára vonatkozólag újabban azt jelentik, hogy az egyik utas Izrael bankár, kit a rablók a váltságdíj megszerzésére szabadon bocsájtottak,tegnap délután 3 órakor Konstantinápolyba érkezett. R­a­­d­o­w­i­t­z német nagykövet nyomban, még a délelőtt fo­lyamán megtette a szultánnál és a portánál a szük­séges lépéseket, hogy legelébb is a foglyok életét biz­tosítsa. A nagykövet, a­ki a legnagyobb előzékeny­séggel találkozott, reménye, hogy a szükséges vált­ságdíjat is meg fogja szerezni. A váltságdíjjal Izrael bankár Kirkilisse-be, a rablók által megnevezett helyre tér vissza. A rablók görögök és nem mahome­­dánok. — Mint Szófiából sürgönyzik. A vasúti össze­köttetést Konstantinápolylyal már helyreállították. — Cserkeszktől a tizenegyedik állomás Konstan­tinápoly előtt és 130 kilométernyi távolban van a török fővárostól. A vonat itt vadregényes tájon robog keresztül és a sínpár egyik oldalán a Tsorlu patak foly, míg másik oldalán sűrü erdővel benőtt hegylán­­czolat húzódik, mely jó tanyát nyújt a rablóknak. Az egyetemről. A budapesti tudományegyete­men a jogi karban dékánná V­é­c­s­e­y Tamás az orvosi karban Fodor József, a filozófiai karban Beöthy Zsolt választatott. A sáska kérdés: Kairóból távírják. A kormány megbízta Hookert, hogy tanulmányozza a s­á­s­­k­a-k­ér­dést. Hooker jelentette, hogy a délvidék el van árasztva fiatal sáskákkal s az a veszély fenye­get, hogy ellepik majd az egész deltát. Komoly óvin­tézkedésekről kell gondoskodni, hogy a veszély elhá­­ríttassék. A Cumming por tegnapi tárgyalása folyamán — mint Londonból távirják — Clarcke főügyész ki­fejtette az egész ügy egyes részleteit s utalt főleg a Cumming és a Walesi herczeg közt fennállott régi barátságra. Cumming mint tanú kihallgattatván, a leghatározottabban tagadta, hogy tisztességtelenül játszott volna. Cumminghoz ezután Sir Charles Rus­sel, az elsőrangú vádlód képviselője intézett kereszt­kérdéseket, nevezetesen ama­ nyilatkozatra vonatkozó­lag, a­melyet Cumming a kritikus estén írt alá, kije­lentvén abban, hogy sohasem fog többé kártyázni, öngyilkosság detektív jelenlétében. Deutsch­­ Vilmos Cserhát­ utcza 5. szám alatt lakó pékmester ma kora reggel előállíttatta a főkapitányságnál 18 éves unokaöcscsét,Deutsch Lipót lakatossegédet s azt adta elő, hogy unokaöcscse tegnap ágyából a dunyha alatt elrejtve volt 100 frt értékű arany óralánczát ellopta. A kihallgatás folyamán Deutsch Lipót a lo­pást be is vallotta s előadta, hogy a lánczot ötven forintért zálogosította el s ez összeg nagy részét a 19 éves Fischer Károly nevű lakatossegéd társával, aki gazdájától Peiner Domonkos győri lakatosmestertől 46 forint elsikkasztása után megszökött — külön­böző mulatóhelyeken elköltötte. Deutsch­e vallomása alapján a rendőrség rögtön a már régóta körözött tolvaj-szökevény­e kinyomozására egy detektívet kül­dött ki, a­ki a fiatal tolvajt a Régi­ Posta­ utczában levő »Aranykéz« szállodában fel is találta. Midőn azonban letartóztatni akarta, Fischer ágyából a ván­kos alól elővette revolverét s mielőtt a detektív meg­akadályozhatta volna, főbe lőtte magát. Mire a tele­fonon értesített mentők megérkeztek, Fischer már meg volt halva. Szerencsétlenség. Ma reggel 6 órakor Weiner Salamon Külső-Stáczió­ utcza 13. szám alatti házában a 11. számú földszinti lakásban, hol Farkas Imre ló­vasúti őr lakik feleségével — a konyha padlózata le­szakadt s Farkasné a padlózattal együtt a pinczébe zuhant s sulyos sérüléseket szen­vedett. Földváry Miklós azt hiszi, hogy dr. Prónay ezzel még csak súlyosbította tévedését. ülés vége 2 órakor. Helyi u­­­r­a­k. Leszakadt folyosó. Szerencsétlenség történt ma reggel a Dembinszky és Nefelejts­ utcza sarkán épülő házban. A ház tulajdonosa Schlewszky János építész, ki egyszersmind ugyan e ház építőmestere is. A három emeletes épületnek most készítik az udvari folyosóit s most helyezik el a gránitköveket a vastartályokra. Ma reggel 7 órakor K­u­b­á­n­y­i Má­tyás 28 éves liptómegyei születésű, Pa­lisch József 51 éves, R­a­d­ó­k János 23 éves szent Máriái (Liptó m.) születésű napszámosok, továbbá Toldy József 38 éves ludrói (Liptó m.) születésű kőmives, két faruddal a vállukon egy több mázsa súlyú gránitlapot szállítottak, hogy ezt az első eme­leten elhelyezzék a vastartályokra.­­ A­mint a folyosó közepére értek, egyszerre a vállukon levő farud eltörött és a roppant súlyú kő oly erővel esett a folyosó most még könnyen elhelyezett gránitlap­jára, hogy azt kettérepesztette és leszakította, és a négy munkás ennek következtében az udvarra zu­hant. A lezuhantak közül K­u­b­á­n­y­i Mátyás a gerinczoszlopon, fején és hátán, Palisch József jobb térdén és bal karján súlyosabb, a másik kettő pedig könnyebb zúzódásokat szenvedett. A mentők Kuba­n­y­i Mátyást lakására vitték, a többit pedig a hely­színen hagyták. A rendőrség értesítette a mérnöki hivatalt, a­mely holnap fogja megtartani a vizs­gálatot. Pinczetűz. Az Andrássy­ út 20. sz. ház pinczé­­jében ma reggel 8 órakor az ott felhalmozott szalma meggyuladt és elégett. A tűz tovaterjedését a VI. ker. őrség akadályozta meg. Tudomány, irodalom. Magyar nyelvtörténeti szótár. A legrégibb nyelv­emlékektől a nyelvújításig. A m. tud. akadémia meg­bízásából szerkesztették: Szarvas Gábor és S­i­­m­o­n­y­i Zsigmond. Harmadik kötet, első füzet. Budapest, 1891. Kiadja Hornyánszky Viktor akadé­miai könyvkereskedése. A kitűnő vállalat, mely hat heti füzetekben jelenik meg, örvendetesen közeledik teljes befejezéséhez. Most vettük a harmadik—utol­só — kötet első füzetét, mely a szak­szemlél szavak közti nyelvanyagot ritka teljességgel nyújtja az olva­sónak. Melegen ajánljuk a nagy munkát a magyar nyelv minden barátja támogatásába. Egy-egy igen díszesen kiállított negyedrétű füzet ára­­ írt. Torda és családai. Irta kövesdi V­e­r­e­s­s Sán­dor. Második kiadás. Szerző tulajdona. Kolozsvárt, 1891. Közművelődés­i r. és nyomdai r. társaság. Való­ban ritka eset, hogy egy történelmi munka nálunk második kiadást érjen. A jelen könyv a ritkaságok közé tartozik s aránylag igen rövid idő alatt érte meg az uj kiadást. Mikor az első megjelent, teljes elisme­réssel nyilatkoztunk róla s kiemeltük, minő hasznos és tanulságos feladatot oldott meg a szerző, midőn a Torda városának régi lakosairól fenmaradt értékes emlékeket közzétette és feldolgozta. A második ki­adásra szintén felhívjuk a közönség figyelmét. A 140 oldalra terjedő munka ára 70 kr. Halálozások: Szentkirályi Albert orsz. képviselő holttestét ma délelőtt 11 órakor Gödöllőről vasúton behozták a fővárosba és egyenesen a kerepesi­ úti temető ha­lottas házába szállították, hol díszes s­avatalt állítot­tak fel. A koporsóba zárt holttestet ma délben elhe­lyezték a r­avatalon. A beszentelés holnap, szerdán délután 5 órakor lesz s szertartás után a halottat Tápió-Szentmártonba szállítják és az ottani családi sírboltban helyezik örök nyugalomra. T­áviratok:­ ágráb, jun. 2 A tartománygyűlés mai ülésén befejezték a vitát a földtehermentesítési alapról szóló jelentés fölött.­­ Egersdorfer előadó még egy­szer visszatér a földtehermentesítési fölösleg történel­mi fejlődésének fejtegetésére, indokolja a regnikolá­ris bizottság eljárását, sorra c­áfolja az ellenzék ál­tal fölhozott érveket és végül elfogadásra ajánlja a regnikoláris bizottság jelentését. A jelentést ezután 64 szavazattal 11 ellenében elfogadták és elfogadták, vita nélkül, az erre vonatkozó törvényjavaslatot is. A mai ülésen még több kisebb javaslatot intéznek el. Szófia, jún. 2. A miniszterek tegnap Filippo­­polból visszaérkeztek ide. Wiesbaden, jun. 2. (A Pesti Napló távira­ta.) A görög trónörökös tegnap neje nélkül ideérke­zett. Nagyatyjánál a dán királynál három órai láto­gatást tett, azután ismét visszatért Darmstadtba. — Ama látogatásnál nem vett részt neje, melyet a trón­örökös néhány n­ap előtt Hamburgban Frigyes csá­szárnénál tett. Enn­ek, valamint az elmaradt berlini látogatásnak nem a hitváltoztatás feletti kedvezőtlen hangulat az oka, hanem a trónörökösné állapota. A trónörökösné ugyanis a legközelebb gyógyfürdőt fog használni. Róma, jun. 2. Crispi a leghatározottabban de­­montálja, hogy a »Contemporary Review «-ben »Egy olasz államférfi« aláírással megjelent czikknek ő volna a szerzője. Madrid, jun. 2. A képviselőház ülésén a belügy­miniszter kijelentette, hogy Bilbasban a rend helyreállt. New-York, jún. 2. A Reuter-ügynökség jelenti. A haiti-i követhez érkezett port-au-prince-i táviratok megerősítik, hogy ott május 28-án lázadást kíséreltek meg. A zendülők vezéreit kivégezték. Azóta a nyugalom zavartalan. A nyugati departement hadi törvények altt áll.­­ Egy magántávirat szerint negyven lázadót végez­tek ki. A távirat hozzáteszi, hogy a nyugati depar­­tement-ban újabb lázadás várható. Buenos-Ayres, jun. 2. A helyzet rendkívül vál­ságos. A betevők ostromolják a bankokat, hogy visszavegyék betéteiket. Sztrájk-mozgalmak, London, jan. 2. (M. É.) A szabó-sztrájk London keleti részében még mindig tart, sőt sokan attól tar­tanak, hogy nagyobb terjedelmet fog ölteni. A sztráj­­kolók tegnap verekedni akartak azokkal a munká­sokkal, a­kik nem csatlakoztak a sztrájkhoz, e­miatt aztán összetűzés támadt köztük és a rendőrség között. Savona, jún. 2. (M. É.) Két kikötői munkás le­tartóztatása a munkások körében nagy izgalmat kel­tett, mely csakhamar zavargássá fajult. A rend hely­reállítására megjelent rendőrüket kövekkel fogadták, mire a rendőrök a levegőbe lőttek. A tömeg azonban folytatta a támadásokat és a rendőrökre lőtt, kik kö­zül négy könnyen, egy súlyosan megsebesült. A ka­tonaság szuronyt szegezve közbelépett és számos elfogatási eszközölt. A zavargások még tartanak. Páris, jun. 2. (M. É.) A vasúti hivatalnokok között forrongás tört ki, melynek következtében sztrájk kitörésétől tartanak. Hírek Londonból. London, jan. 2. Az alsóház tegnapi ülésén Ferguss­on államtitkár kijelentette, hogy az a tilalom, melyet Újfundlandban egy franczia tiszt bo­csátott ki s mely eltiltja, hogy az amerikai halászok­nak csalétket adjanak el, sérelmes az angol alattvalók jogaira nézve és oly juriszdik­­czió gyakorlását involválja, mely beleütközik a brit korona szuverén jogaiba. A kormány azonnal tudo­mására hozta ez ügyet a franczia kormánynak.­­ A fókavadászatról szóló törvényjavaslatot a ház egy­hangúlag elfogadta. Smith miniszter kifejtette : a javaslat czélja az, hogy a vitás kérdést választott bíróság ítélete útján döntsék el. A fákvadászatra vonatkozó tilalmat a Behring-tengeren 1892. május 1-jéig fogják föntartani. A tilalmat akkor fogják ki­bocsátani, ha Oroszország is hozzájárul a fókavadá­szat eltiltásához a Behring-tengeren. London, jún. 2. Saint-Jeanból (Új-Fundland) jelentik: Az Unió kormánya pánczélos hajót küldött a Saxet Georges öbölbe, hogy vizsgálatot indítson a franczia beavatkozás ügyében, a­melylyel megkárosít­ják az amerikai halászokat. London, jun. 2. (M. É ) Hir szerint Carvalho portugál pénzügyminiszter ideérkezett, hogy a kor­mánynyal tárgyalásokat folytasson a Delagoa-öbölnek 15 millió font sterlingért való eladása iránt. London, jun. 2. Balmoralban, a­hol ez idő szerint a­ királynő tartózkodik, a kastélyban alkalmazottak közt kiütött az influenza. London, jun. 2. A Reuter-ügynökségnek jelen­tik Rio de Janeiróból: Fonseca köztár­sasági elnök egészsége helyreállt. London, jun. 2. A Parnley-ben (Skóczia) megej­tett képviselőválasztáson a Gladstone-párti Barbour helyére 4145 szavazattal Duna Gladstone pártit vá­lasztották meg Lekerrel unionista ellenében, a­ki 2807 szavazatot kapott. Oroszországi események, Moszkva, jun. 2. Sándor czár tegnap elutazott Péter­várra, mig a czár­né, Xenia nagyherczegnő, Mihály Nikolajevics nagyherczeg és fia Sándor, Livadiába utaztak. Elutazásuk előtt meglátogatták a középázsiai kiállítást, a kórházat és a katonai iskolákat. London, jún. 2. (M. É.) Moszkvából jelentik: A rendőrség 12,500 zsidót akar kiűzni, 7500-at már ki is utasított. A rendeletet Szergiusz nagyher­­czegnek tulajdonítják, ki azt követeli, hogy a zsidó­kérdés megoldassák, még mielőtt kormányzói állását Moszkvában elfoglalja. KÖZGAZDASÁG, Bécs, máj. 2. Az osztrák-magyar bank állása május 31-én : Bankjegyforgalom 400.517.000 frt (+ 2.993,000 frt) érczértékkészlet 243.553,000 frt (— 404,000 frt), tárc­a 148.758,000 frt ( + 3.658.000 frt), lombardüzlet 19.848,000 frt ( + 438.000 frt), adómentes bankjegy-tartalék 46.408,000 frt (— 3 223,000 forint). Bécs, jún. 2. A Länderbank a tőzsdén elterjedt hírekkel szemben kijelenti, hogy Szolonikiben nin­csenek veszteségei. A budapesti gabonatőzsdéről. Búzát ma gyengén kínáltak, a vételkedv kor­látolt volt és mindössze 1000 métermázsa kelt el változatlan árakon. A határidő-üzletben az irányzat szilárdabb volt. K­­s­.w. 1891. tavaszra —.— pénz, —.— áru; 1891. má­jus—júniusra —pénz, —. áru ; őszre 9.64------.— pénz, 9.70 áru; tengeri junius—júliusra —pénz, —.— áru; julius augusztusra 6.55 pénz, 6.59 áru; 1812. máj.— júniusra —.— pénz —.— áru; zab 1891. ta­vaszra—.— pénz, —.— áru; őszre 6.15 pénz, —.— áru; káposztarepere 1891. augusztus— szeptembe­re 16.90 pénz, 17.­ ára. A határidő-üzletben a déli tőzsde zárlatai a kö­vetkezők : Búza 1891. tavaszra —.— pénz, —.— áru; 1891. máj.-jun.-ra 9.95 pénz, 10. áru; őszre 9.68 pénz, 9­70 áru; tengeri junius—júliusra 6.46 pénz, 6.48 áru; julius —augusztus 6.58 pénz, 6.60 áru; 189­2. május—juniusra —.- pénz —áru; zab 1891. tavaszra—.— pénz, —— áru; őszre 6.14 pénz, 6.16 áru ; káposztarepeze 1891. aug szept.-re 16­90 pénz, 17.— áru. & budajcesti tér»«»}'tónctérfil. Terményekben rendkívül korlátolt volt a forga­lom. Zsiráru lanyha. A szilva határidők is lanyhultak. Szerb szokványáru okt.—novemberre 9.50 forinton, 100 drbos 10.50 frton kelt. Szilvasz üzlettelen. A hu­n­apesti értéktőzsdér­öl. A tőzsde ma lanyha van. A tiz­­­z­­közi értékek csökkentek. A járadékpiacz is lényegesen nyugod­­tabb volt. A közlekedési értékek közül csak az osz­trák-magyar állam­vasúti részvények emelkedtek. A helyi papírok közül a salgótarjáni és a közúti rész­vények emelkedtek. A valuták változatlanok. Az előtőzsdén Oszt­ák hitelbank 299,25 — 299 60 forinton, magyar hitelbank 243—243.25 írton, 4 százai, magy. ar anyjáradék 104.771/1 -104.827. írton, magyar papirjáradék —.-----. .— f­rinton, magyar le­számítoló és pénzváltóbank - .-----.— forinton, rima­murányi vasmű-----.-----, forinton, magyar állam­vasúti részvény 274.75—278.— írton került forgalomba, kőszén- és téglagyár (Dräsche) 492 írton. Hivatalos felszámolási árfolyam: osztrák hitelrészvény: 298,40, magyar aranyjáradék 104 80. A díjbiztosításoknál: osztr. hitelrész­­vény holnapra: 1.50—2, 8 napra: 4.-----4.50 egy hóra 8.-----9 A déli tőzsdén magy. aranyjáradék 104.75 - 104.80 frton déli vasút 101.75-102 forinton, 1889. évi 40/s száz. adó mentes m. kir. állami vasúti kölcsön arany­ban 116.60 forinton, egyesit. áll. adósság p­pírban 92.25 frton, osztr. papirj. 102.75 frton, magyar általános hitel­bank 142.1/s — 343.50 forinton, magyar jelzáloghitelbank II. kibocsátás id­elism. 173.25 —173.5/s forinton, I. magy. iparban­k 190—192 forinton, pesti magyar kereskedelmi bank 987 983 for­inton, osztrák-magyar államvasut 277.5—278.5/s frton, pesti közúti vaspálya 315 — 318 fo­rinton, észak-magyarországi egyesült kőszénbánya részv. társaság 161 forinton, Ganz és társa vasöntöde és gép­gyár 1760 forinton Sal­gótarjáni kőszénbánya 550 - 555 frton, gőztéglagyár kőbányai 659 forinton, tégla- és mész­égető, újlaki e­gv. jegyér 208 frton került forgalomba. Mai hivatalos effektiv árak: ír­tól Írtig XSusett­ó bánsági ...... 76—91 kig -----­» aj tiszavidéki .... 76—81 » 9 85 10 30 » i pistvidéki .... 76—81 * 9 80 10 25 * » fehérmegyei . . . 76—81 » 9 85 10 30 » i»­bácskai ... 76—81 » 9.85 10 30 * » északm­­agyaros HZ 76 81 » —.— —.— Boza a............................... 70—72 » 7 85 8— árpa » takarmány .... 60 - 62 » 6 65 6 85 » » égetni való .... 62—64 » 7 10 7 40 » » serfőzdéi .... 84—66 »------—. — Zab » . ......... 89—41 * 6.55 680 Tengeri » bánsági ............ 75 » 6.40 6.45 » » másnemű ..... 78 * 6 35 6.40 Helén » . . . . 7.40 7.70 Adipesttl«h­ei»e»e » . . . . —.— —.— A kiadó tulajdonos Athenaeum irodalmi s nyomdai r. társulat betüiyeL Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-apfilaL Mai hivatalos árfolyam s Államadósság. Magy. aranyj. 4%-03 104.80 Egyes, adóss. cs. kir. papirjáradék 5°/o-os 101.40 ápril-okt. 4s/io°/o 92.25 Magy. 1876. keleti v. Szőlődézsmav. k. (100 aranyban 5% 113.50 frt) 5% —•— 1889. m. k. adóm. m. Osztr. aranyj. 4%, 110 75 kir. áll. vasúti kölcsön Osztr. papirj. 5°/o 102.25 ar. 4,/,°/o 116.75 Osztr. adósság 1854.250 M. nyer. köles. 100 frt. 136.50 frt p. 4»/o 133— » » , 50 » 136.50 Osztr. adóss. 1860. 500 4*/a®/o adóm. r.­k. kötv. 99.— frt 5°/o 139— Tiszai és szeg. köt. 4°/o 129.— Osztr. adóss. 1860. 100 M. kir. 4°/o adóm. Ma- frt 5°/o 148.— gyarorsz. földt. k. i. j. 92.25 Osztrák adósság 1864. M. földteherm. k. 50/o 104.50 100 frt 183.— M. földteherm. k. 1867. Osztrák adósság 1864. zár.­k. 5°/o —.— 50 frt 183— M. úrbéri válts. kötv. A temes-bégavöl. viz­(100 frtos) 5°/o 100.— szab. társ. 5% 100.50 Egyes. áll. adóss. febr. Budapest röv. kölcsön és aug. 45/io°/o 92.25 1890. 4'/.°/o k. 98.25 Egyes. adóss. 45/io 92.25 Szerk. nyer. 3°/o 40.50 Egyes, adóss. cs. kir. Bécs v. ny. k. 1874. 151.— Concordia m. 503.— Gschwind szgy. 400.— Első bpesti m. 1105.— Gyapjú-mosó 340. Erzsébet m. 395.— Keresk. épület .— Henger m. 555.— Kőszénb. (Dräsche) 490. Lujza-malom 280.— S.-tarjáni kstb. 555.— Molnárok és s. m. 430.— Gőztégl. gy. köt. 558.— Bannonia m. 950.— Tégla- és mészégető 207. Victoria m. 255— Magy. fegyvergyár —— ., v- i 7 ... Ti, Nemz. wagy. k. 105.50 d) Köziek, vállalatok. Rimam.-s.-tart. 178.50 »Adria« m. t. h. t. 140.— Schlick vasönt. 241.— Alföld-fiumei v. 5°/o 201— Serfőződe, I. m. 930.— Bpest-pécsi v. r. t. 5°/o 201— Sertéshizlaló 322.— Bpest-Szt-Lőrincz v. —.— Spod.­s csontliszt gy. 124.— Déli vasút 5°/o 101— Szálloda r. t. 175.— Észak-keleti v. 197.50 Szeg. szgy. és fin. r. t. —.— Erdélyi vasút 5°/o 201.50 Török dohány e. á. t. 159.— Kassa-oderb. v. 5°/o 178.50 Uj-Antal v. üv.-gy. r. t. —.— Magyar-gal. v. % 200.50 Záloglevelek. M. földh. int. 5% 102— Pesti m. ker. b. 5'/# — Ugyanaz 4‘/a p. 100.75 » » » » 4Va°/o 99.75— » 41/a°/o 95.75 Bpesti m. k. b. kk. 4'/« 101.— » a. v. ez. 5°/o 116— »Albina« t. s. h. i. 6°/o 101— M. jelzálogb. 5'/a0/o 102— » _» » » » 5°/0 99.50 » » 5°/o 101.25 Nagysz. föld. 5°/o 101.50 » » 4'/.°/o 99.75 » » 5'/»<­/o 102— M. orsz. közp. tkp. 498.50 » » 6°/o 103.— Kis. o. földh. i. 5'/a°/o 102.75 » ált. takp. 5'/o 102.— » » 5°/o 101.25 M. jelzb. ny. k. k. 4°/o 112.50 Osztr.-magy. b. 4Va°/o 100.75 » » nyer. jegy. 21.— » » 4°/o 99.70 Oszt. f. i. d. k. k. 3°/o —.— » » 50 év 4°/o 99.70 Osztr. f. int. k. nyj. 3°/o 25.50 Besti m. ker. b. 5°/o 101.— Besti hazai e. tp. 5°/« —•— » » » » e'/aVo —.— » » » » 99.75 Elsőbbségek: Alföldi vasút 5°/o —.— M. nyug. vp. 5°/o 102.— » » 1874. 5«/o —» » 1874. kib. 5”/o 101.50 Bp. közúti vasút 4./«°/o 97.25 M. vasút els. köles. ber. Báttasz.-d.-z. v. 5% —•— czél. ar. 5°/o 118.— Bpesti lánczhid 6°/o 103.50 » » » 4'/a0/0 115.50 Bpest-pécsi vasút 4°/o 92.50 I. erdélyi vasút 5°/o —.— Éjszaka. vas. t. 5°/o 101.25 Kassa-odb. v. ez. 4°/o 92.50 » » ar. 5°/o 119. »­­eperj. tarn. v. m. » » ar. 6°/o 120.50 r. ez. 5/o 101.25 Lloyd-épület 5°/o 99.50 Kassa-odb. v. (oszt. v.) Magy. gal. vasút 102.50 1889. kib. 4°/« 95.— Victoria malom e. k. 255— Tiszav. vasút 5% —.— Pénznemek. Cs. kir. arany (vert) 5.52 20 frankos arany 9.32 » » (körm­.) 5.42 20 márka 11.55 O. Magy. 8 frtos ar. 9.32 Német kir. b. 100 m. 57.75 Váltók árfolyama. (látra.) Bázis 100 frank 46.70 Ném­. bp. 100 kir. m. 57.75 Svájczi piaczok 100 frk 46.60 Amsterd. 100 holl. frt 97.25 London 10 fnt szerl. 118.10 Magánsorsjegyek. Osztr. hitelintézet 186.— I Osztr. vör. kér. sorsjegy. 19.25 Magy. vör. kér. sorsj. 11.— I »Jó­sziv« sorsjegy 3.40 Olasz » » 12.50 lNy. k. bpesti lipótv. bazil. 6.— A bécsi értéktőzsdéről. — Junius 2. — jan.-jul. 4Vio% 92.25 Részvények. a) Bankok. M. nyugati v. 5°/0 200— Angol-osztrák bank —.— Márm. sóv. r. t. e. r. . • Bpesti bankegyes. 138.25 O.­magy. áll. vasút 5% 278. Bpesti k. és iparbank 96.— Bécs-barcsi v. 5°/# 200. M. ált. hitelb. 343— Tiszavidéki v. 5% —— M. jelz. hitelbank —.— Dunagőzh. társ. 5°/o 265. Ugyanaz II. kib. 173.50 pesti közúti vp. 317— M. lesz. és pr. b. 114.60 pesti k. v. élv. j. 150. • 5 AS r"t- 2^ e.Tak• Osztr.-magyar bank 996.— BpestiII. ker. 118. I. m. iparbank 190— Orsz. közp. 603— Pesti m. ker. b. 983— Pesti hazal első L­e-­r- 8125— Sziszeki hitelbank —.— Egyes. bp. föv. 943. Union bank _ _ M. ált. takarékp. 116— b) Bizt. társaságok. — Különféle vállalatok. Bécsi bizt. társ. 145.— Alagút 164. Bécsi életjár. b. int. 285.— Alt. nagy. k. t. 87. Első m. ált. b. t. 2775— »Athenaeum« t. 423— Fonciére pesti b. t. 69— »Franklin« t. 240.— Magyar-franczia b. t. 80— Pesti könyvnyomda 1180— Bannonia vb. i. 985.— Ballas i. ny. r. t. 218. Fium. I.m. rizsh. gy. t. 1050.— c) Gőzmalmok. Ganz v. ö. és ggy. 1745.— Megnyitás. Előtőzsde. Osztr. hitel-részv. 299.25 Osztr. hitelint. részv. 299.— Unio-bank-részvény —.­­ Unio-bank-részvény 236.50 20 frankos arany 9.34.'/­ 20 frankos arany 9.34 '/• Magy. jelz. hitelb.-r. —.— Magyar hitelrészvény 342.25 Magy. orsz. bank.-r. —.— 5'/6 magyar papir-jár. 101.45 Magyar hitelb.-részv. —.— Angol osztr.-bank-r. 155.75 4°/o magy aranyjár. 104.90 Déli vasúti részvény 101.35 M. leszám. és váltób.-r. —.— Osztr. államvasuti r. 276.50 — 40/o man. aranyjár. 104.95 Kivonat a Budapesti Közlönyből. — Junius 2. — Árverések a fővárosban. Erzsébet-körut 12. jun. 3. Kormuth Frigyes ingós. 1519. frton. Törvénykezési épület jun. 5. Klein Jakab ingatl. 1897. frton. Külső-Stáczió ut­­cza 18. jun. 4. Pillinter Vilmos ingós. 632 frton. Törvény­kezési épület jun. 80. Tárczy Sándor ingatl. 172,163 frton. Árverések a vidéken. Szabadka jun. 5. Macskovics Titusz ingós 8120 frton. — Somogy-Szili, jun. 3. Társíts Imre ingatl. 1767 frton. - Tököl, jun. 6. Markovics Sándor ingós. 7897 frton. — Boglár, aug. 15. Laskay Tivadar in­gatl. 3013 frton. — Janova, jun. 23 Adamovits György in­gatl. 2564 frt­n. — Kecskemét, szept. 5. Hábel Zsuzsanna ingatl. 3600 frton. — Sz.­András, aug. 15. Traut­ner János ingatl. 1862. frt. — Kolozsvár, jun. 20. Stampa Keresztély ingatl. 52,850 fr­on. — N-Becskerek, aug. 26. Várkonyi Lajos ingatl. 2182 frt. — Kecskemét, szept. 4. Zinhóber Adolf ingatl. 24­00 frton. Vízállás, június 2. Színházak, ma: Június 2-án : A nemzeti színházban: A jó falusiak. — A népszínház­ban: Sötét titok. — A budai színkörben: Hoffmann meséi. — A városligeti színkör­ben: Jávor Mártha Felelős szerkesztő Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL Méterl Méter Nér.­o ! Változik a T". O Változik szerint a szevint­e fölött | alatti fölött | alatt I Duna Tisza Bozsony 2.47 — áradó M.-Sziget 0.94 — áradó Komárom 2.76 — apadó V.Namény 1.66 — áradó Budapest 2.57 — apadó Tokaj 1.92 — apadó Mohács 3.62 — apadó Szolnok 2 18 — apadó Vukovár — — — Szeged 8.11 — apadó Újvidék 4.14 — apadó Bodrog Bancsova 4.20 — apadó S.­Batak 0.77 — apadó Orsova 4.11 — apadó Szamos , Szatmár 1.24 — apadó Dráva Kőrös Barcs 1.61 — apadó Gyoma 3.06 — áradó Eszék 2.98 — apadó Maros , Arad 0.30 — áradó Száva Sziszek 1.53 — apadó Bllga Mitrovica 3.87 — apadó Temesvár 0.68 — áradó PJ*

Next