Pesti Napló esti kiadás, 1891. június (42. évfolyam, 149-177. szám)
1891-06-02 / 150. szám
Mért akarnak tehát egy fontos misszióval bíró intézményt áligazságok kedvéért eltörölni ? Ha igaz az előadónak állítása, hogy a megyék felében többségben vannak a nemzetiségek, szégyen volna, ha az állam nem rendelkeznék egyéb eszközökkel a nemzetiségek túlkapásainak megfékezésére. Ne az intézményeket töröljék el, hanem a rendszert, mely eddig dédelgetésekkel engedte nagyra nőni a nemzetiségeket. A történelem tanulságaira hivatkozik és azt mondja, hogy ezek óvatosságra intenek. A jó fejedelmek mennek s jöhetnek olyanok, kiknek nem szabad kezükbe adni oly hatalmat, melylyel esetleg nemzetellenes czélokat is szolgálhatnak. Végül a függetlenségi párt magatartását magyarázza s kijelenti, hogy e pártot nem a fanatizmus, hanem az önzetlen hazafiság vezeti. Nem fogadja el a törvényjavaslatot, hanem csatlakozik a Szederkényi Nándor határozati javaslatához. (Éljenzés a szélsőbalon.) Rakovszky István szerint a kormány tizenhat éven át ismételten és ismételten kísérletet tett, hogy törvényjavaslatokkal a régi rendszer alapján javítsa a közigazgatást, de hasztalan. Nem a törvényjavaslatokban, nem is annyira a rendszerben volt a hiba, mint inkább abban a körülményben, hogy e régi rendszer jó hitelét visszaállítani szinte lehetetlen. Az első halálos csapást Eötvös mérte a megyére aFalu jegyzőjével s azóta a csapások egyre hullottak a megyére. Nagy bűnük van e tekintetben azoknak is, kik a választási rendszer híveinek vallják magukat, de akik azért egyetlen alkalmat sem mulasztottak el arra, hogy a régi rendszerről rosszat mondjanak. A függetlenségi párt nagyon gyakran megtette, hogy a kormányt kényszeríteni akarta bizonyos megyei üzelmek megtorlására. Ha árvapénzek körül volt baj, nem az egyes tisztviselőket hibáztatták, hanem az egész rendszert. Ezek után — bár ő nagyon szerette volna az ősi vármegyét fenntartani — kénytelen meghajolni azon érvelés előtt, mely azt bizonyítja, hogy a régi rendszer jó hitele többé vissza nem szerezhető s hogy ennélfogva okvetlenül rendszerváltoztatáshoz kell folyamodni. Nemcsak a tisztviselők, de az egész közvélemény a mellett vannak, hogy a kinevezési rendszerhez kell fordulni. A javaslatot elfogadja. (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) öt percnyi szünet után felszólal. Dr. Prónay Dezső. E nagy elvi jelentőségű törvényjavaslatot nem szabad külön bírálni, hanem mint egy egész új rendszer első lánczszemét. E javaslatnak a reform többi részeivel való szoros összefüggését a közigazgatási bizottság is oly fontosnak tekintette, hogy jelentésébe fölvette a miniszterelnöknek a reform többi részeire vonatkozó elvi kijelentéseit. Éppen azért alapos bírálat alá kell venni a reform egészét. Most csak egy javaslat fekszik előttünk, a többi csak jelezve van s ezekről még csak annyi tájékozással sem bírunk, mint amennyi arra szükséges, hogy a jelen törvényjavaslat alaposan megbírálható legyen. A bírálat tehát nehéz, de mentül nehezebb, annál inkább kötelesség. Hogy a bírálatban ki volt elfogulatlan, azt majd csak akkor fogják megítélhetni, ha a javaslat ellenzői és támogatói nem állanak többé egymással szemben. Ha áll az, amit gr. Apponyi mondott, hogy nem volna méltányos teljesen elfogulatlan ítéletet várni e javaslatra nézve azoktól, kik a javaslat alapelvét sem fogadják el, akkor áll az is, hogy viszont elfogulatlan ítéletet az önkormányzattól nem lehet várni azoktól, kik eleve a kinevezési rendszernek hívei. Szépnek és nemesnek tartja, ha azok, kiknek életczélja volt a közigazgatás államosítása, most a megvalósulással kecsegtető javaslatot pártolni akarják. De hasonló mértéket követel azokra nézve, kik az önkormányzat hívei. Ő az elfogultság vádja ellen nem védekezik. Nem tagadja, hogy ő azt a régit szereti s nem akarja, hogy azt a fonált, melyet számunkra a párkák ezer év óta szőnek, elvágják. Az erdőt vágni szabad, de irtani nem. Ne tegyék rá a fejszét arra az ősi fára. Valamint a művészet is ott fejlődött legorganikusabban és legszebben, ahol az antik művészet romjait még kegyelettel őrizték, valamint a renaissance Itáliában fejlődött, úgy az igazi újkor ott virradhat, hol a középkori alkotmányosság fogalmai szerinti szabadságot — bár romokban — őrizni tudták. Mentül inkább tudja, hogy a nemesség csak egy történelmi emlék, annál kicsinyesebbnek tartja a feudalizmusra való hivatkozást. Olyannak tartja ezt, mintha egy magát modern stratégának tartó törzstiszt egy középkori lovagvár lerombolását javasolná, mert azt veszélyesnek nézi. Ne higgyék, hogy a modern alkotások örök érvényűek ; éppen azért tartsa kötelességének mindenkor, hogy a reá maradt örökséget legalább formáiban tovább adja. Megengedi, hogy ő a szabadságot szereti az elfogultságig, de akkor viszont engedjék meg, hogy lehetnek olyanok, kik az állam mindenhatóságát szeretik az elfogultságig. Azt szokták mondani, hogy mindent a népért és mindent a nép által. Ez túlzás. De isten mentsen a másik véglettől is, hogy mindent a népért és semmit a nép által. Ő úgy állítja fel az elvet, hogy mindent a népért és mentől többet a nép által. (Élénk helyeslés.) Magyar király van, de magyar dinasztia a mohácsi vész óta nem volt és ma sincs. S a legnagyobb szerencsétlenségnek tartja Magyarországra nézve, hogy nem maradt inkább török fenhatóság alatt. (Roppant zaj.) Akármilyen megütközéssel vagy mosolylyal fogadják ezt, neki ez erős meggyőződése. A török fenhatóság alól függetlenül kerültünk volna ki, most pedig nem vagyunk azok. Foglalkozik ezután gróf Apponyi beszédének ama részével, melyben a magyar társadalom egy részének felfogását az önkormányzatról a feudalizmussal egyértelműnek mondotta. Cáfolja ezt s aztán fejtegeti, hogy társadalmunkban most is vannak uralkodó osztályok, melyeknek tetszésével találkozott a kormány óhaja. Különösen az ingó tőke befolyásos osztálya óhajtja a kinevezési rendszert, mert ez nem kívánja az önkormányzat jogait a velük járó terhek miatt. Akadtak hangok, melyek a reform mellett nyilatkoztak, de oly indokolással, hogy azt a maguk megyéje miatt nem tartanák szükségesnek, csak a többiek miatt. Ő merné állítani, hogy az országban igen sok oly megye van, melyben a közigazgatás legalább is van olyan jó, mint másutt a kinevezett tisztviselőkkel. Ő a régi szervezetet fentartandónak véli és a törvényjavaslatot még általánosságban sem fogadja el. (Zajos éljenzés a szélsőbaloldalon.) Földváry Miklós vázolja azt a változást, mely a régi vármegyében végbement. A kormány a megváltozott viszonyokkal számolt, midőn a szőnyegen levő törvényjavaslatot benyújtotta s báró Prónay Dezső nem nagy ismerője a viszonyoknak, ha az új rendszernek száz éves életet se jósol. A javaslatot elfogadja. Dr. Prónay Dezső félreértett szavait igazítja helyre. Ő nem az uj rendszerre, hanem egyáltalán az uj theoriákon épülő intézményekre értette azt a megjegyzést. KÜLÖNFÉLÉK. — junius 2. A hív lapból. Nemesség-adományozás. A király Szontagh Gyula és Szontagh Géza aradi kereskedőknek, valamint törvényes utódaiknak, ősi magyar nemességük épségben tartása mellett, a »szepes-szombati« előnevet adományozta. Kitüntetés A király Anders Antal Marcelin zágrábi irgalmas rendi szerzetesnek és kórházi segédorvosnak, a betegápolás terén kifejtett sok évi buzgó tevékenysége elismeréséül, az arany érdemkeresztüt adományozta. A kamarási méltóságot adományozta díjmentesen a vály herczeg Odescalchi Livius 8. sz. huszárezredbeli tartalékos hadnagynak, valamint báró Salis-Samudén Károly 49. sz. gyalogezredbeli főhadnagynak. A konzulság köréből. A király Kossi Emiliót, a tripoliszi tisztb. konzulság ügyvivőjét, ugyanoda alkonzullá — a tarifaszerü konzuli illetékek szedésére való feljogollással— kinevezi. Áthelyezés. A budapesti kir. főügyész : Teszáry Lajos szegzárdi kir. ügyészségi írnokot, hasonló minőségben a budapesti kir. ügyészséghez helyezte át. Alapszabály-megerősítés. A margittai iparetstület kebelében szervezet békéltető -bizotastság, a somfaere ki temetkezési egylet, az isaszeghi olvasókör alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátták. Ferencz Ferdinánd föherczeg betegségére vonatkozólag a hivatalos lap a következőket közli: O cs. és kir. fensége osztrák-estei Ferencz Ferdinánd föherczeg a múlt éjjel némi megszakítással nyugodtan aludt. A lázas tünetek, valamint a köhögés mérsékeltek. Állapota egészben véve kielégítő. Haldokló miniszterelnök. Ottawából távírják. MacDonald miniszterelnök állapota annyira rosszra fordult, hogy halálát minden órára várják. A közoktatásügyi minisztériumból A király — mint már jelentettük — a közokt. miniszter előterjesztésére Szalay Imre miniszteri tanácsosi czimmel és jelleggel felruházott osztálytanácsost miniszteri tanácsossá nevezte ki. (Szalay Imre aránylag még fiatal ember; 1846-ban született Bécsben, ahol atyja, Szalay Ágoston a magyar udvari kanczellária titkára volt. Huszonhárom év előtt lépett államszolgálatba s 1869 óta szakadatlanul a közoktatásügyi minisztériumban működik. Továbbá kinevezte a király Schirilla János miniszteri titkárt osztálytanácsossá és Kuliszeky Dezső titkári czimmel és jelleggel felruházott fogalmazót miniszteri titkárrá; a vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig Kálóczy Zoltán miniszteri segédfogalmazót miniszteri fogalmazóvá, legifj. dr. Szász Károly fizetéstelen segédfogalmazót fizetéses segédfogalmazóvá, dr. Radnai Rezső fogalmazógyakornokot pedig fizetéstelen segédfogalmazóvá nevezte ki. A ferenczrendiek ügye. A ferenczrendiek tegnap Pozsonyban értekezletet tartottak, melyen több tartományi tanácsos vett részt. Megállapodás történt, hogy Rómába írnak új főnök kinevezése végett. Kirabolt vonat. A Cserkeszkiei mellett kirabolt keleti vonat sorsára vonatkozólag újabban azt jelentik, hogy az egyik utas Izrael bankár, kit a rablók a váltságdíj megszerzésére szabadon bocsájtottak,tegnap délután 3 órakor Konstantinápolyba érkezett. Radowitz német nagykövet nyomban, még a délelőtt folyamán megtette a szultánnál és a portánál a szükséges lépéseket, hogy legelébb is a foglyok életét biztosítsa. A nagykövet, aki a legnagyobb előzékenységgel találkozott, reménye, hogy a szükséges váltságdíjat is meg fogja szerezni. A váltságdíjjal Izrael bankár Kirkilisse-be, a rablók által megnevezett helyre tér vissza. A rablók görögök és nem mahomedánok. — Mint Szófiából sürgönyzik. A vasúti összeköttetést Konstantinápolylyal már helyreállították. — Cserkeszktől a tizenegyedik állomás Konstantinápoly előtt és 130 kilométernyi távolban van a török fővárostól. A vonat itt vadregényes tájon robog keresztül és a sínpár egyik oldalán a Tsorlu patak foly, míg másik oldalán sűrü erdővel benőtt hegylánczolat húzódik, mely jó tanyát nyújt a rablóknak. Az egyetemről. A budapesti tudományegyetemen a jogi karban dékánná Vécsey Tamás az orvosi karban Fodor József, a filozófiai karban Beöthy Zsolt választatott. A sáska kérdés: Kairóból távírják. A kormány megbízta Hookert, hogy tanulmányozza a sáska-kérdést. Hooker jelentette, hogy a délvidék el van árasztva fiatal sáskákkal s az a veszély fenyeget, hogy ellepik majd az egész deltát. Komoly óvintézkedésekről kell gondoskodni, hogy a veszély elháríttassék. A Cumming por tegnapi tárgyalása folyamán — mint Londonból távirják — Clarcke főügyész kifejtette az egész ügy egyes részleteit s utalt főleg a Cumming és a Walesi herczeg közt fennállott régi barátságra. Cumming mint tanú kihallgattatván, a leghatározottabban tagadta, hogy tisztességtelenül játszott volna. Cumminghoz ezután Sir Charles Russel, az elsőrangú vádlód képviselője intézett keresztkérdéseket, nevezetesen ama nyilatkozatra vonatkozólag, amelyet Cumming a kritikus estén írt alá, kijelentvén abban, hogy sohasem fog többé kártyázni, öngyilkosság detektív jelenlétében. Deutsch Vilmos Cserhát utcza 5. szám alatt lakó pékmester ma kora reggel előállíttatta a főkapitányságnál 18 éves unokaöcscsét,Deutsch Lipót lakatossegédet s azt adta elő, hogy unokaöcscse tegnap ágyából a dunyha alatt elrejtve volt 100 frt értékű arany óralánczát ellopta. A kihallgatás folyamán Deutsch Lipót a lopást be is vallotta s előadta, hogy a lánczot ötven forintért zálogosította el s ez összeg nagy részét a 19 éves Fischer Károly nevű lakatossegéd társával, aki gazdájától Peiner Domonkos győri lakatosmestertől 46 forint elsikkasztása után megszökött — különböző mulatóhelyeken elköltötte. Deutsche vallomása alapján a rendőrség rögtön a már régóta körözött tolvaj-szökevénye kinyomozására egy detektívet küldött ki, aki a fiatal tolvajt a Régi Posta utczában levő »Aranykéz« szállodában fel is találta. Midőn azonban letartóztatni akarta, Fischer ágyából a vánkos alól elővette revolverét s mielőtt a detektív megakadályozhatta volna, főbe lőtte magát. Mire a telefonon értesített mentők megérkeztek, Fischer már meg volt halva. Szerencsétlenség. Ma reggel 6 órakor Weiner Salamon Külső-Stáczió utcza 13. szám alatti házában a 11. számú földszinti lakásban, hol Farkas Imre lóvasúti őr lakik feleségével — a konyha padlózata leszakadt s Farkasné a padlózattal együtt a pinczébe zuhant s sulyos sérüléseket szenvedett. Földváry Miklós azt hiszi, hogy dr. Prónay ezzel még csak súlyosbította tévedését. ülés vége 2 órakor. Helyi urak. Leszakadt folyosó. Szerencsétlenség történt ma reggel a Dembinszky és Nefelejts utcza sarkán épülő házban. A ház tulajdonosa Schlewszky János építész, ki egyszersmind ugyan e ház építőmestere is. A három emeletes épületnek most készítik az udvari folyosóit s most helyezik el a gránitköveket a vastartályokra. Ma reggel 7 órakor Kubányi Mátyás 28 éves liptómegyei születésű, Palisch József 51 éves, Radók János 23 éves szent Máriái (Liptó m.) születésű napszámosok, továbbá Toldy József 38 éves ludrói (Liptó m.) születésű kőmives, két faruddal a vállukon egy több mázsa súlyú gránitlapot szállítottak, hogy ezt az első emeleten elhelyezzék a vastartályokra. Amint a folyosó közepére értek, egyszerre a vállukon levő farud eltörött és a roppant súlyú kő oly erővel esett a folyosó most még könnyen elhelyezett gránitlapjára, hogy azt kettérepesztette és leszakította, és a négy munkás ennek következtében az udvarra zuhant. A lezuhantak közül Kubányi Mátyás a gerinczoszlopon, fején és hátán, Palisch József jobb térdén és bal karján súlyosabb, a másik kettő pedig könnyebb zúzódásokat szenvedett. A mentők Kubanyi Mátyást lakására vitték, a többit pedig a helyszínen hagyták. A rendőrség értesítette a mérnöki hivatalt, amely holnap fogja megtartani a vizsgálatot. Pinczetűz. Az Andrássy út 20. sz. ház pinczéjében ma reggel 8 órakor az ott felhalmozott szalma meggyuladt és elégett. A tűz tovaterjedését a VI. ker. őrség akadályozta meg. Tudomány, irodalom. Magyar nyelvtörténeti szótár. A legrégibb nyelvemlékektől a nyelvújításig. A m. tud. akadémia megbízásából szerkesztették: Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond. Harmadik kötet, első füzet. Budapest, 1891. Kiadja Hornyánszky Viktor akadémiai könyvkereskedése. A kitűnő vállalat, mely hat heti füzetekben jelenik meg, örvendetesen közeledik teljes befejezéséhez. Most vettük a harmadik—utolsó — kötet első füzetét, mely a szakszemlél szavak közti nyelvanyagot ritka teljességgel nyújtja az olvasónak. Melegen ajánljuk a nagy munkát a magyar nyelv minden barátja támogatásába. Egy-egy igen díszesen kiállított negyedrétű füzet ára írt. Torda és családai. Irta kövesdi Veress Sándor. Második kiadás. Szerző tulajdona. Kolozsvárt, 1891. Közművelődési r. és nyomdai r. társaság. Valóban ritka eset, hogy egy történelmi munka nálunk második kiadást érjen. A jelen könyv a ritkaságok közé tartozik s aránylag igen rövid idő alatt érte meg az uj kiadást. Mikor az első megjelent, teljes elismeréssel nyilatkoztunk róla s kiemeltük, minő hasznos és tanulságos feladatot oldott meg a szerző, midőn a Torda városának régi lakosairól fenmaradt értékes emlékeket közzétette és feldolgozta. A második kiadásra szintén felhívjuk a közönség figyelmét. A 140 oldalra terjedő munka ára 70 kr. Halálozások: Szentkirályi Albert orsz. képviselő holttestét ma délelőtt 11 órakor Gödöllőről vasúton behozták a fővárosba és egyenesen a kerepesi úti temető halottas házába szállították, hol díszes savatalt állítottak fel. A koporsóba zárt holttestet ma délben elhelyezték a ravatalon. A beszentelés holnap, szerdán délután 5 órakor lesz s szertartás után a halottat Tápió-Szentmártonba szállítják és az ottani családi sírboltban helyezik örök nyugalomra. Táviratok: ágráb, jun. 2 A tartománygyűlés mai ülésén befejezték a vitát a földtehermentesítési alapról szóló jelentés fölött. Egersdorfer előadó még egyszer visszatér a földtehermentesítési fölösleg történelmi fejlődésének fejtegetésére, indokolja a regnikoláris bizottság eljárását, sorra cáfolja az ellenzék által fölhozott érveket és végül elfogadásra ajánlja a regnikoláris bizottság jelentését. A jelentést ezután 64 szavazattal 11 ellenében elfogadták és elfogadták, vita nélkül, az erre vonatkozó törvényjavaslatot is. A mai ülésen még több kisebb javaslatot intéznek el. Szófia, jún. 2. A miniszterek tegnap Filippopolból visszaérkeztek ide. Wiesbaden, jun. 2. (A Pesti Napló távirata.) A görög trónörökös tegnap neje nélkül ideérkezett. Nagyatyjánál a dán királynál három órai látogatást tett, azután ismét visszatért Darmstadtba. — Ama látogatásnál nem vett részt neje, melyet a trónörökös néhány nap előtt Hamburgban Frigyes császárnénál tett. Ennek, valamint az elmaradt berlini látogatásnak nem a hitváltoztatás feletti kedvezőtlen hangulat az oka, hanem a trónörökösné állapota. A trónörökösné ugyanis a legközelebb gyógyfürdőt fog használni. Róma, jun. 2. Crispi a leghatározottabban demontálja, hogy a »Contemporary Review «-ben »Egy olasz államférfi« aláírással megjelent czikknek ő volna a szerzője. Madrid, jun. 2. A képviselőház ülésén a belügyminiszter kijelentette, hogy Bilbasban a rend helyreállt. New-York, jún. 2. A Reuter-ügynökség jelenti. A haiti-i követhez érkezett port-au-prince-i táviratok megerősítik, hogy ott május 28-án lázadást kíséreltek meg. A zendülők vezéreit kivégezték. Azóta a nyugalom zavartalan. A nyugati departement hadi törvények altt áll. Egy magántávirat szerint negyven lázadót végeztek ki. A távirat hozzáteszi, hogy a nyugati departement-ban újabb lázadás várható. Buenos-Ayres, jun. 2. A helyzet rendkívül válságos. A betevők ostromolják a bankokat, hogy visszavegyék betéteiket. Sztrájk-mozgalmak, London, jan. 2. (M. É.) A szabó-sztrájk London keleti részében még mindig tart, sőt sokan attól tartanak, hogy nagyobb terjedelmet fog ölteni. A sztrájkolók tegnap verekedni akartak azokkal a munkásokkal, akik nem csatlakoztak a sztrájkhoz, emiatt aztán összetűzés támadt köztük és a rendőrség között. Savona, jún. 2. (M. É.) Két kikötői munkás letartóztatása a munkások körében nagy izgalmat keltett, mely csakhamar zavargássá fajult. A rend helyreállítására megjelent rendőrüket kövekkel fogadták, mire a rendőrök a levegőbe lőttek. A tömeg azonban folytatta a támadásokat és a rendőrökre lőtt, kik közül négy könnyen, egy súlyosan megsebesült. A katonaság szuronyt szegezve közbelépett és számos elfogatási eszközölt. A zavargások még tartanak. Páris, jun. 2. (M. É.) A vasúti hivatalnokok között forrongás tört ki, melynek következtében sztrájk kitörésétől tartanak. Hírek Londonból. London, jan. 2. Az alsóház tegnapi ülésén Fergusson államtitkár kijelentette, hogy az a tilalom, melyet Újfundlandban egy franczia tiszt bocsátott ki s mely eltiltja, hogy az amerikai halászoknak csalétket adjanak el, sérelmes az angol alattvalók jogaira nézve és oly juriszdikczió gyakorlását involválja, mely beleütközik a brit korona szuverén jogaiba. A kormány azonnal tudomására hozta ez ügyet a franczia kormánynak. A fókavadászatról szóló törvényjavaslatot a ház egyhangúlag elfogadta. Smith miniszter kifejtette : a javaslat czélja az, hogy a vitás kérdést választott bíróság ítélete útján döntsék el. A fákvadászatra vonatkozó tilalmat a Behring-tengeren 1892. május 1-jéig fogják föntartani. A tilalmat akkor fogják kibocsátani, ha Oroszország is hozzájárul a fókavadászat eltiltásához a Behring-tengeren. London, jún. 2. Saint-Jeanból (Új-Fundland) jelentik: Az Unió kormánya pánczélos hajót küldött a Saxet Georges öbölbe, hogy vizsgálatot indítson a franczia beavatkozás ügyében, amelylyel megkárosítják az amerikai halászokat. London, jun. 2. (M. É ) Hir szerint Carvalho portugál pénzügyminiszter ideérkezett, hogy a kormánynyal tárgyalásokat folytasson a Delagoa-öbölnek 15 millió font sterlingért való eladása iránt. London, jun. 2. Balmoralban, ahol ez idő szerint a királynő tartózkodik, a kastélyban alkalmazottak közt kiütött az influenza. London, jun. 2. A Reuter-ügynökségnek jelentik Rio de Janeiróból: Fonseca köztársasági elnök egészsége helyreállt. London, jun. 2. A Parnley-ben (Skóczia) megejtett képviselőválasztáson a Gladstone-párti Barbour helyére 4145 szavazattal Duna Gladstone pártit választották meg Lekerrel unionista ellenében, aki 2807 szavazatot kapott. Oroszországi események, Moszkva, jun. 2. Sándor czár tegnap elutazott Pétervárra, mig a czárné, Xenia nagyherczegnő, Mihály Nikolajevics nagyherczeg és fia Sándor, Livadiába utaztak. Elutazásuk előtt meglátogatták a középázsiai kiállítást, a kórházat és a katonai iskolákat. London, jún. 2. (M. É.) Moszkvából jelentik: A rendőrség 12,500 zsidót akar kiűzni, 7500-at már ki is utasított. A rendeletet Szergiusz nagyherczegnek tulajdonítják, ki azt követeli, hogy a zsidókérdés megoldassák, még mielőtt kormányzói állását Moszkvában elfoglalja. KÖZGAZDASÁG, Bécs, máj. 2. Az osztrák-magyar bank állása május 31-én : Bankjegyforgalom 400.517.000 frt (+ 2.993,000 frt) érczértékkészlet 243.553,000 frt (— 404,000 frt), tárca 148.758,000 frt ( + 3.658.000 frt), lombardüzlet 19.848,000 frt ( + 438.000 frt), adómentes bankjegy-tartalék 46.408,000 frt (— 3 223,000 forint). Bécs, jún. 2. A Länderbank a tőzsdén elterjedt hírekkel szemben kijelenti, hogy Szolonikiben nincsenek veszteségei. A budapesti gabonatőzsdéről. Búzát ma gyengén kínáltak, a vételkedv korlátolt volt és mindössze 1000 métermázsa kelt el változatlan árakon. A határidő-üzletben az irányzat szilárdabb volt. Ks.w. 1891. tavaszra —.— pénz, —.— áru; 1891. május—júniusra —pénz, —. áru ; őszre 9.64------.— pénz, 9.70 áru; tengeri junius—júliusra —pénz, —.— áru; julius augusztusra 6.55 pénz, 6.59 áru; 1812. máj.— júniusra —.— pénz —.— áru; zab 1891. tavaszra—.— pénz, —.— áru; őszre 6.15 pénz, —.— áru; káposztarepere 1891. augusztus— szeptembere 16.90 pénz, 17. ára. A határidő-üzletben a déli tőzsde zárlatai a következők : Búza 1891. tavaszra —.— pénz, —.— áru; 1891. máj.-jun.-ra 9.95 pénz, 10. áru; őszre 9.68 pénz, 970 áru; tengeri junius—júliusra 6.46 pénz, 6.48 áru; julius —augusztus 6.58 pénz, 6.60 áru; 1892. május—juniusra —.- pénz —áru; zab 1891. tavaszra—.— pénz, —— áru; őszre 6.14 pénz, 6.16 áru ; káposztarepeze 1891. aug szept.-re 1690 pénz, 17.— áru. & budajcesti tér»«»}'tónctérfil. Terményekben rendkívül korlátolt volt a forgalom. Zsiráru lanyha. A szilva határidők is lanyhultak. Szerb szokványáru okt.—novemberre 9.50 forinton, 100 drbos 10.50 frton kelt. Szilvasz üzlettelen. A hunapesti értéktőzsdéröl. A tőzsde ma lanyha van. A tizzközi értékek csökkentek. A járadékpiacz is lényegesen nyugodtabb volt. A közlekedési értékek közül csak az osztrák-magyar államvasúti részvények emelkedtek. A helyi papírok közül a salgótarjáni és a közúti részvények emelkedtek. A valuták változatlanok. Az előtőzsdén Oszták hitelbank 299,25 — 299 60 forinton, magyar hitelbank 243—243.25 írton, 4 százai, magy. ar anyjáradék 104.771/1 -104.827. írton, magyar papirjáradék —.-----. .— frinton, magyar leszámítoló és pénzváltóbank - .-----.— forinton, rimamurányi vasmű-----.-----, forinton, magyar államvasúti részvény 274.75—278.— írton került forgalomba, kőszén- és téglagyár (Dräsche) 492 írton. Hivatalos felszámolási árfolyam: osztrák hitelrészvény: 298,40, magyar aranyjáradék 104 80. A díjbiztosításoknál: osztr. hitelrészvény holnapra: 1.50—2, 8 napra: 4.-----4.50 egy hóra 8.-----9 A déli tőzsdén magy. aranyjáradék 104.75 - 104.80 frton déli vasút 101.75-102 forinton, 1889. évi 40/s száz. adó mentes m. kir. állami vasúti kölcsön aranyban 116.60 forinton, egyesit. áll. adósság ppírban 92.25 frton, osztr. papirj. 102.75 frton, magyar általános hitelbank 142.1/s — 343.50 forinton, magyar jelzáloghitelbank II. kibocsátás idelism. 173.25 —173.5/s forinton, I. magy. iparbank 190—192 forinton, pesti magyar kereskedelmi bank 987 983 forinton, osztrák-magyar államvasut 277.5—278.5/s frton, pesti közúti vaspálya 315 — 318 forinton, észak-magyarországi egyesült kőszénbánya részv. társaság 161 forinton, Ganz és társa vasöntöde és gépgyár 1760 forinton Salgótarjáni kőszénbánya 550 - 555 frton, gőztéglagyár kőbányai 659 forinton, tégla- és mészégető, újlaki egv. jegyér 208 frton került forgalomba. Mai hivatalos effektiv árak: írtól Írtig XSusettó bánsági ...... 76—91 kig -----» aj tiszavidéki .... 76—81 » 9 85 10 30 » i pistvidéki .... 76—81 * 9 80 10 25 * » fehérmegyei . . . 76—81 » 9 85 10 30 » i»bácskai ... 76—81 » 9.85 10 30 * » északmagyaros HZ 76 81 » —.— —.— Boza a............................... 70—72 » 7 85 8— árpa » takarmány .... 60 - 62 » 6 65 6 85 » » égetni való .... 62—64 » 7 10 7 40 » » serfőzdéi .... 84—66 »------—. — Zab » . ......... 89—41 * 6.55 680 Tengeri » bánsági ............ 75 » 6.40 6.45 » » másnemű ..... 78 * 6 35 6.40 Helén » . . . . 7.40 7.70 Adipesttl«hei»e»e » . . . . —.— —.— A kiadó tulajdonos Athenaeum irodalmi s nyomdai r. társulat betüiyeL Budapest, barátok tere, Athenaeum-apfilaL Mai hivatalos árfolyam s Államadósság. Magy. aranyj. 4%-03 104.80 Egyes, adóss. cs. kir. papirjáradék 5°/o-os 101.40 ápril-okt. 4s/io°/o 92.25 Magy. 1876. keleti v. Szőlődézsmav. k. (100 aranyban 5% 113.50 frt) 5% —•— 1889. m. k. adóm. m. Osztr. aranyj. 4%, 110 75 kir. áll. vasúti kölcsön Osztr. papirj. 5°/o 102.25 ar. 4,/,°/o 116.75 Osztr. adósság 1854.250 M. nyer. köles. 100 frt. 136.50 frt p. 4»/o 133— » » , 50 » 136.50 Osztr. adóss. 1860. 500 4*/a®/o adóm. r.k. kötv. 99.— frt 5°/o 139— Tiszai és szeg. köt. 4°/o 129.— Osztr. adóss. 1860. 100 M. kir. 4°/o adóm. Ma- frt 5°/o 148.— gyarorsz. földt. k. i. j. 92.25 Osztrák adósság 1864. M. földteherm. k. 50/o 104.50 100 frt 183.— M. földteherm. k. 1867. Osztrák adósság 1864. zár.k. 5°/o —.— 50 frt 183— M. úrbéri válts. kötv. A temes-bégavöl. viz(100 frtos) 5°/o 100.— szab. társ. 5% 100.50 Egyes. áll. adóss. febr. Budapest röv. kölcsön és aug. 45/io°/o 92.25 1890. 4'/.°/o k. 98.25 Egyes. adóss. 45/io 92.25 Szerk. nyer. 3°/o 40.50 Egyes, adóss. cs. kir. Bécs v. ny. k. 1874. 151.— Concordia m. 503.— Gschwind szgy. 400.— Első bpesti m. 1105.— Gyapjú-mosó 340. Erzsébet m. 395.— Keresk. épület .— Henger m. 555.— Kőszénb. (Dräsche) 490. Lujza-malom 280.— S.-tarjáni kstb. 555.— Molnárok és s. m. 430.— Gőztégl. gy. köt. 558.— Bannonia m. 950.— Tégla- és mészégető 207. Victoria m. 255— Magy. fegyvergyár —— ., v- i 7 ... Ti, Nemz. wagy. k. 105.50 d) Köziek, vállalatok. Rimam.-s.-tart. 178.50 »Adria« m. t. h. t. 140.— Schlick vasönt. 241.— Alföld-fiumei v. 5°/o 201— Serfőződe, I. m. 930.— Bpest-pécsi v. r. t. 5°/o 201— Sertéshizlaló 322.— Bpest-Szt-Lőrincz v. —.— Spod.s csontliszt gy. 124.— Déli vasút 5°/o 101— Szálloda r. t. 175.— Észak-keleti v. 197.50 Szeg. szgy. és fin. r. t. —.— Erdélyi vasút 5°/o 201.50 Török dohány e. á. t. 159.— Kassa-oderb. v. 5°/o 178.50 Uj-Antal v. üv.-gy. r. t. —.— Magyar-gal. v. % 200.50 Záloglevelek. M. földh. int. 5% 102— Pesti m. ker. b. 5'/# — Ugyanaz 4‘/a p. 100.75 » » » » 4Va°/o 99.75— » 41/a°/o 95.75 Bpesti m. k. b. kk. 4'/« 101.— » a. v. ez. 5°/o 116— »Albina« t. s. h. i. 6°/o 101— M. jelzálogb. 5'/a0/o 102— » _» » » » 5°/0 99.50 » » 5°/o 101.25 Nagysz. föld. 5°/o 101.50 » » 4'/.°/o 99.75 » » 5'/»</o 102— M. orsz. közp. tkp. 498.50 » » 6°/o 103.— Kis. o. földh. i. 5'/a°/o 102.75 » ált. takp. 5'/o 102.— » » 5°/o 101.25 M. jelzb. ny. k. k. 4°/o 112.50 Osztr.-magy. b. 4Va°/o 100.75 » » nyer. jegy. 21.— » » 4°/o 99.70 Oszt. f. i. d. k. k. 3°/o —.— » » 50 év 4°/o 99.70 Osztr. f. int. k. nyj. 3°/o 25.50 Besti m. ker. b. 5°/o 101.— Besti hazai e. tp. 5°/« —•— » » » » e'/aVo —.— » » » » 99.75 Elsőbbségek: Alföldi vasút 5°/o —.— M. nyug. vp. 5°/o 102.— » » 1874. 5«/o —» » 1874. kib. 5”/o 101.50 Bp. közúti vasút 4./«°/o 97.25 M. vasút els. köles. ber. Báttasz.-d.-z. v. 5% —•— czél. ar. 5°/o 118.— Bpesti lánczhid 6°/o 103.50 » » » 4'/a0/0 115.50 Bpest-pécsi vasút 4°/o 92.50 I. erdélyi vasút 5°/o —.— Éjszaka. vas. t. 5°/o 101.25 Kassa-odb. v. ez. 4°/o 92.50 » » ar. 5°/o 119. »eperj. tarn. v. m. » » ar. 6°/o 120.50 r. ez. 5/o 101.25 Lloyd-épület 5°/o 99.50 Kassa-odb. v. (oszt. v.) Magy. gal. vasút 102.50 1889. kib. 4°/« 95.— Victoria malom e. k. 255— Tiszav. vasút 5% —.— Pénznemek. Cs. kir. arany (vert) 5.52 20 frankos arany 9.32 » » (körm.) 5.42 20 márka 11.55 O. Magy. 8 frtos ar. 9.32 Német kir. b. 100 m. 57.75 Váltók árfolyama. (látra.) Bázis 100 frank 46.70 Ném. bp. 100 kir. m. 57.75 Svájczi piaczok 100 frk 46.60 Amsterd. 100 holl. frt 97.25 London 10 fnt szerl. 118.10 Magánsorsjegyek. Osztr. hitelintézet 186.— I Osztr. vör. kér. sorsjegy. 19.25 Magy. vör. kér. sorsj. 11.— I »Jósziv« sorsjegy 3.40 Olasz » » 12.50 lNy. k. bpesti lipótv. bazil. 6.— A bécsi értéktőzsdéről. — Junius 2. — jan.-jul. 4Vio% 92.25 Részvények. a) Bankok. M. nyugati v. 5°/0 200— Angol-osztrák bank —.— Márm. sóv. r. t. e. r. . • Bpesti bankegyes. 138.25 O.magy. áll. vasút 5% 278. Bpesti k. és iparbank 96.— Bécs-barcsi v. 5°/# 200. M. ált. hitelb. 343— Tiszavidéki v. 5% —— M. jelz. hitelbank —.— Dunagőzh. társ. 5°/o 265. Ugyanaz II. kib. 173.50 pesti közúti vp. 317— M. lesz. és pr. b. 114.60 pesti k. v. élv. j. 150. • 5 AS r"t- 2^ e.Tak• Osztr.-magyar bank 996.— BpestiII. ker. 118. I. m. iparbank 190— Orsz. közp. 603— Pesti m. ker. b. 983— Pesti hazal első Le-r- 8125— Sziszeki hitelbank —.— Egyes. bp. föv. 943. Union bank _ _ M. ált. takarékp. 116— b) Bizt. társaságok. — Különféle vállalatok. Bécsi bizt. társ. 145.— Alagút 164. Bécsi életjár. b. int. 285.— Alt. nagy. k. t. 87. Első m. ált. b. t. 2775— »Athenaeum« t. 423— Fonciére pesti b. t. 69— »Franklin« t. 240.— Magyar-franczia b. t. 80— Pesti könyvnyomda 1180— Bannonia vb. i. 985.— Ballas i. ny. r. t. 218. Fium. I.m. rizsh. gy. t. 1050.— c) Gőzmalmok. Ganz v. ö. és ggy. 1745.— Megnyitás. Előtőzsde. Osztr. hitel-részv. 299.25 Osztr. hitelint. részv. 299.— Unio-bank-részvény —. Unio-bank-részvény 236.50 20 frankos arany 9.34.'/ 20 frankos arany 9.34 '/• Magy. jelz. hitelb.-r. —.— Magyar hitelrészvény 342.25 Magy. orsz. bank.-r. —.— 5'/6 magyar papir-jár. 101.45 Magyar hitelb.-részv. —.— Angol osztr.-bank-r. 155.75 4°/o magy aranyjár. 104.90 Déli vasúti részvény 101.35 M. leszám. és váltób.-r. —.— Osztr. államvasuti r. 276.50 — 40/o man. aranyjár. 104.95 Kivonat a Budapesti Közlönyből. — Junius 2. — Árverések a fővárosban. Erzsébet-körut 12. jun. 3. Kormuth Frigyes ingós. 1519. frton. Törvénykezési épület jun. 5. Klein Jakab ingatl. 1897. frton. Külső-Stáczió utcza 18. jun. 4. Pillinter Vilmos ingós. 632 frton. Törvénykezési épület jun. 80. Tárczy Sándor ingatl. 172,163 frton. Árverések a vidéken. Szabadka jun. 5. Macskovics Titusz ingós 8120 frton. — Somogy-Szili, jun. 3. Társíts Imre ingatl. 1767 frton. - Tököl, jun. 6. Markovics Sándor ingós. 7897 frton. — Boglár, aug. 15. Laskay Tivadar ingatl. 3013 frton. — Janova, jun. 23 Adamovits György ingatl. 2564 frtn. — Kecskemét, szept. 5. Hábel Zsuzsanna ingatl. 3600 frton. — Sz.András, aug. 15. Trautner János ingatl. 1862. frt. — Kolozsvár, jun. 20. Stampa Keresztély ingatl. 52,850 fron. — N-Becskerek, aug. 26. Várkonyi Lajos ingatl. 2182 frt. — Kecskemét, szept. 4. Zinhóber Adolf ingatl. 2400 frton. Vízállás, június 2. Színházak, ma: Június 2-án : A nemzeti színházban: A jó falusiak. — A népszínházban: Sötét titok. — A budai színkörben: Hoffmann meséi. — A városligeti színkörben: Jávor Mártha Felelős szerkesztő Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL Méterl Méter Nér.o ! Változik a T". O Változik szerint a szevinte fölött | alatti fölött | alatt I Duna Tisza Bozsony 2.47 — áradó M.-Sziget 0.94 — áradó Komárom 2.76 — apadó V.Namény 1.66 — áradó Budapest 2.57 — apadó Tokaj 1.92 — apadó Mohács 3.62 — apadó Szolnok 2 18 — apadó Vukovár — — — Szeged 8.11 — apadó Újvidék 4.14 — apadó Bodrog Bancsova 4.20 — apadó S.Batak 0.77 — apadó Orsova 4.11 — apadó Szamos , Szatmár 1.24 — apadó Dráva Kőrös Barcs 1.61 — apadó Gyoma 3.06 — áradó Eszék 2.98 — apadó Maros , Arad 0.30 — áradó Száva Sziszek 1.53 — apadó Bllga Mitrovica 3.87 — apadó Temesvár 0.68 — áradó PJ*