Pesti Napló esti kiadás, 1891. szeptember (42. évfolyam, 239-268. szám)

1891-09-01 / 239. szám

elintézésére várt 112 szüneti darab, e számhoz já­rult 272 újonnan érkezett ügy, összesen tehát volt 384, melyből elintéztetett csak 139; ennek oka, köztudomásilag, a több mint két hetet igénybe vevő temesvári lottó-ügy. A polgári ügyek hátra­léka volt, a szünidő kezdetén: 3486 ; ma hátralék­ban van 5015, a hátralékszaporodás tehát 1519. A váltóügyek hátraléka volt: 482; jelenleg 1058; szaporodás: 216; büntető ügyek hátraléka volt: 2436 ; ma 3824; szaporulat: 1388. Összes hátralék szám volt: 7118; ma 10,013; a hátralékok szapo­rodása tehát összesen: 2895. Ennek irányában mit volt mit tenni az elnökségnek, mint a bírák önfel­áldozó szorgalmát hívni fel a felszaporodott hátra­lékösszeg leapasztására.­­ Az öreg urak tehát dolgozni fognak ismét éjjel-nappal, ünnepet s pihentető elszóródást alig ismerve, munkájok értékének meg nem felelő sovány fizetésért, a hi kötelességteljesítés önérzete által jutal­mazva. Az elnöki jelentésből kitetszik, hogy a kúriai személyzetben sem történt változás, azon­ban két jeles bíró benyújtotta nyugdíjaztatás iránti folyamodását, s így két hely legközelebb üresen fog maradni. E bírák: Nagy Sámuel s K­a­s­z­a­y Zsigmond. Magasabb fizetési kategóriá­ba jutott Szentiványi Gyula kur. bíró. Szep­tember hóra, minthogy a szünidő alatt Budapesten maradt bírák e hó folytán többnyire távol lesznek, a büntetőtanács nem ítélhet. A 4-ik tanács szüne­telni fog; tanácselnöke , Tóth Lőrincz az első tanács vezetését veszi át; a Kúria másodelnöke pedig, Daruváry Alajos a kereskedelmi tanácsban fog elnökölni a szabadságát élvező tanácselnök, Manojlovich helyett. A többi tanácselnök, Csemegi Károly kivételével, megérkezett s helyét elfoglalta. Az ülések megkezdődtek. A váczi anyagyilkos Huber József előtt ma délelőtt hirdette ki a pestvidéki törvényszék a kú­ria ítéletét, mely szerint három és félévi fegyházra van jogerősen ítélve a vádlott. E büntetésből másfél évet a kúria ki­­töltöttnek vett s igy Huber József még két évet tölt a fegyházban. A védő Eötvös Károly kép­viseletében dr. Perl Soma volt jelen az Ítélet ki­hirdetésénél. Tanügyi hirek. Az angol­ kisasszonyok Sancta Maria-intézete elemi és felsőleányiskoláiban a beiratások szep­tember 1—3. napjain történnek a kath. vallá­­suakra nézve és 4-én a más vallásuakra, minden­kor délelőtt 8—12 órák közt. 5-dikén osztályren­dezés lesz, 7-dikén »Veni Sancte« és 9-dikén a rendes előadások kezdete. Tandíj leszállítás. A helybeli IV. ker. állami felsőbb leányiskolában a közoktatásügyi miniszter az uj tanévtől fogva, az évi iskoladijat 100 írtról 80 írtra szállította le s ez összeg is három részlet­ben fizethető le. A rendes tanítás ez iskolában szept. hó 9-én kezdődik. Az állami ipartanodában (VIII. Népszínház utcza 8.) a beiratások szeptember 1. napjától 5-ig a délelőtti órákban lesznek s naponként 9 órakor kezdődnek. Az V. ker. (Aranyosi-féle) nyilvános polgári és kereskedelmi iskolában — Nagykorona­ utcza 13. sz. — a beiratások m. hó 31-én kezdődtek. A föl­vételi és javító vizsgák szeptember 1—3. napjain tartatnak. Z óra: (I.) A »Kurul« megérkezése valóságos riadal­mat okozott a dalmát fővárosban. A rekkenő me­legség daczára a nép pár percz alatt csoportokba verődött össze és olyan feszélyező kíváncsisággal bámult meg bennünket a ríva naováról, hogy toilette-ünket a kajütben voltunk kénytelenek el­végezni. Úgy, a­hogy Fiume óta hajónkon utaz­tunk , rossz, viseltes ruhában, gallér, kézelő és nyakkendő nélkül, nem mertük magunkat egy fő­városban mutatni és azért hamarosan egyszerű, de tisztességes úti­ruhánkat öltöttük fel. Finom vászon nadrág, fehér-kék csikós öv, ugyanilyen triket­ing, gallér és kézelő, széles karimájú fe­hér nemezkalap, kék nyakkendő, kabát és sár­ga nyersbőrből készült dalmát topánka képezte öltözetemet. A többiek is, csekély eltérésekkel, ugyanilyen fajta ruhát viseltek, mely elegánsnak éppen nem volt nevezhető, de nekünk, ittas embe­reknek, elég jól illett és czélszerűségénél fogva minden más ruhánál alkalmasabb volt. Fiume óta ma történt meg velem először, hogy tükörbe néztem. Az után egyikünknek sem jutott eszébe tükröt használni és csak a czivilizá­­czió közelléte emlékeztetett bennünket megint ar­ra, hogy még ilyen lukszus-tárgy is van a hajón. Barna voltam teljes életemben, még­pedig olyan barna, hogy akár czigánynak is beillettem volna, nem csoda tehát, ha mindig azt hittem, hogy az én a rezszínemen már úgy sem változtathat sem­mi sem. — Ez a hit olyan meggyőződéssé kövesedett meg bennem, hogy útközben soha sem jutott eszembe napernyőt használni vagy árnyékot kérését. — No de meg is adtam az árát! — A tükör olyan feketét mutatott, mikor belenéztem, hogy első pil­lanatra azt hittem, hogy nem is én vagyok én. Hát még mikor feltettem a fehér nemezkalapot, akkor látszott ám még csak, hogy a földrajzi szélesség­nek hány soskával lettem feketébb! — Már-már komolyan arról kezdtem gondolkozni, hogy talán jó lenne, ha a városban valami fehérítószert, ha mást nem, legalább egy kis poudre de serailt vásárolnék, mert még megeshet, hogy nubiainak néznek és azt hiszik, hogy mutogatni jöttem magamat — mi­dőn véletlenül szemem elé kerül a mi kedves ka­pitányunk, és ez teljesen megvigasztalt. — Kell is nekem fehérítő szer! — Oda állok a »Kurul« kapitánya mellé és akkor egyszerre olyan fehér leszek hozzá képest, akár egy kisasszony. Az egész dolognak az volt a java, hogy — mint később láttuk — napbarnította arczunkkal úgy beleillettünk a dalmát főváros népe közé, hogy a legkisebb fel­tűnés nélkül forgolódhattunk volna közöttük, ha már előbb olyan hamar nem ment volna hire, hogy éppen akkor érkeztünk meg, és hogy tetőtől talpig edit stranierik vagyunk. Kis csónakunk párosával tett ki bennün­ket a partra. Én mentem ki legelőször és bevár­tam a többit. A derék záraiak hangosan találgatták, hogy kik vagyunk, honnan jövünk, mit keresünk náluk és miféle földnek polentáján nőttünk nagyra. Olyan fenhangon folytatták az eszmecserét, hogy minden szót jól hallhattam, de azért úgy tettem, mintha nem érteném beszédüket, nehogy még jobban ne­kibátorodjanak és közvetlenül hozzám intézzék kérdéseiket. — Szeretném tudni, hogy honnan jöttek, — mondá egy derék polgár, velenczei olasz kiejtéssel. — Hát nem látod?! Hiszen a hajó farára van írva, hogy »Fiume!« — Igaz, igaz , de milyen nyelven beszélnek ? — Erre azután már egyik sem tudott megfelelni és csak sorra találgatták, hogy inglesik, francesik vagyunk-e, sőt volt köztük egy, a­ki bizonyosan Khinában tanulta a geográfiát, hol minden térké­pen lefelé van éjszak és felfelé van dél, mert olyas­mit mondott, hogy: — Felülről jöttek, bizonyosan turchik! A magyar zászló még jobban növelte za­varukat. — Vörös, fehér, zöld! — Talán olaszok ? — Olaszok ! — Hiszen akkor csak értenéd őket, aztán meg az olasz zászló nem hosszában, hanem szélté­ben és megfordítva vörös, fehér, zöld-csikos! — Akkor hát horvátok! — Hogy-hogy ? — Hát a horvát lobogó éppen ilyen : vörös, fehér . . . kék! — Nem kék az te, hanem zöld! Biz az kék, vagy legalább is kék volt, csakhogy a nap kiszívta a színét és a megfakult kék szín most zöldnek látszik. Mikor már mindnyájan kint voltunk a ríván, az egyik, nekibátorodott és súgva megkérdezte a matrózt, hogy hát tulajdonképpen milyen náczió is vagyunk mi, így tudták meg, hogy magyarok vagyunk és következő perezben már szájról­­szájra járt, hogy: »sono ungheresi!« »sono maggiari!« A rivából eleget láttunk a hajóról, azért egyenesen a belváros felé tartottunk. Szűk, sötét sikátorok tömkelegébe kevered­tünk. Ezek a kis utczák olyan keskenyek, hogy az egymással szemközt fekvő házak lakói ablakaikból akár kezet is foghatnának. A göröngyös kövezetig alig ér le a nap világa és a magas házsorok közt csak egy keskeny kék csík látszik az égből. Min­den fal fekete az időtől és a porral lepett penésztől. Modern épületet keveset láttunk. A templomok, lakóházak és középületek legnagyobb részt az el­múlt századok hagyatékául szálltak a mai Zárára és valószínűleg tovább fognak öröklődni, generá­­czióról generáczióra, még néhány száz esztendőn át. Itt csak lassan, nehézkesen és nyikorogva forog az időkereke. Vannak Zárának lakott épületei, melyeket a kelő nap három-négyszáz évvel ezelőtt sem látott különbeknek, mint mi. — Zára olyan, mint az erőteljes férfi, kit az idő csak megeszit, de még soha sem vénít. Pedig kevés városnak volt olyan mozgalmas múltja, mint Zárának. Mióta megvetették alapjait, háromszor cserélt nevet. Az ős Jaderából, Diodora, Diodorából Zára lett, de azért főváros volt mindig és máig is az maradt. Az országok, a­melyekhez tartozott, a tartományok, a­melyeknek városai közt a vezérlő szerepet vitte, nem léteznek többé. Az ókorban Liburnia fővárosa volt, a középkorban a kelet-római birodalomhoz tartozott. A 10. század legvégén Velencze fönhatósága alá került és 1000 —1409-ig nyolczszor lázadt fel ellene és mind­annyiszor hosszú ostromokat állt ki. Századokon át czivakodtak birtokáért és minduntalan urat cserélt. A velenczeiektől Kál­mán király foglalta el és a magyar koronához csa­tolta. Alig száz évvel később a velenczeiek a franczia keresztes hadakkal egyesülve megint visz­­szafoglalták. Nagy Lajos alatt másodszor lett be­lőle magyar birtok, de 1409-ben Velencze újra visz­­szaszerezte és meg is tartotta 1797-ig, mikor a campoformiói béke után Velenczével együtt Ausz­triához került. Még egyszer, 1809-ben a francziák kerítették hatalmukba Zárát, de 1813-ban Ausz­tria rövid ostrom után megint visszafoglalta. Olyan tűzzel láttunk a város nevezetességei után, hogy a tikkasztó nyári meleg csakhamar be­terelt bennünket a Caffé degli Specchi-be, mely a Piazza dei Signorin fekszik és Zára legelőbbkelő kávéháza. Ide jár a város intelligencziája. Hiva­talnokok, kereskedők és katonatisztek adnak egy­másnak találkát asztalai körül és itt beszélik meg a magas politikát és a városi ügyeket. Elképzelheti mindenki, hogy édességhez és süteményféléhez szokott szánk milyen élvezettel fogyasztotta a Caffé degli Specchii holmijait. A ká­véházi publikum nagy álmélkodására mindenből hozattunk, a mi csak kapható volt és mikor végig­ettük a rövid ét jegyzéket, megint élülről kezdtük a rendelést. Kárpótoltuk magunkat az elmulasz­tottakért, sőt még azt is figyelembe vettük, hogy Zárán túl megint meg leszünk minden e féle jóságtól fosztva. — Költekezésünk meg­lepte a takarékossághoz szokott polgárokat, kik rendesen üres asztal mellé ülnek és ha rendelnek is 10 krért egy jókora pohár jeges limo­nádét, ketten osztozkodnak meg rajta és még egy harmadiknak is adnak belőle. Mindenütt igen jó hűsítő italokat lehetett kapni és a­mi nekem leg­inkább feltűnt, az a fagylalt olcsósága és rendkí­vüli finomsága volt. Az étel-ital itt általában nem olyan jó, mint a mi vendéglőinkben és kávéhá­zainkban, de a fagylalt az a legjobb budapesti ké­­szítménynyel is kiállja a versenyt, sőt talán még túl is tesz rajta, pedig az elsőrangú dalmát kávé­ház alig emelkedik a mi harmadrendű kávéházaink nívójáig. A kávéház asztala mellett hamarjában meg­beszéltük, hogy merre menjünk és mit nézzünk meg még az nap. Ki-ki a maga útjára indult és azt nézte meg legelőször, a mi legjobban vonzotta. Velencze minden dalmácziai kikötővárosra rá­nyomta sajátságos bélyegét és a hányban csak megfordultunk, mindegyiken meglátszott a velen­czei jelleg. A város terve, az utczáknak egymást többnyire épszögletekben keresztező hálózata, a szűk és régies városháztér és zöldpiacz, a keskeny, sikátorok és a meztelen, ódonságtól feketéllő kőhá­­zak, erkélyeikkel és loggiáikkal csaknem mindenütt egyformák voltak. Szinnyei Otmár, Páris, szept. 1. P­i­c­h­o­n képviselő a külügyi költségvetésről szóló jelentésében, melyet ma kül­dött meg a képviselőház tagjainak, a következőket mondja: Nincs mit tartanunk senkitől. Eszélyes­­ségünkkel oly baráti viszonyokra tettünk szert, melyek rendíthetetlen bizalommal töltenek el a mindent jóvátevő igaz­ságosság iránt. Örömmel üdvözöljük a virradatot. Páris, szept. 1. A pénzügyminiszter Bou­tin­­, az egyenes adók főigazgatóját, Defovillet, a statisztikai hivatal főnökét és Caignont, a vámstatisztikai hivatal főnökét nevezte ki delegá­tusokká a bécsi nemzetközi statisztikai kon­gresszusra. Páris, szept. 1. (M. É.) A »Temps« koholtnak nyilvánítja azt a jelentést, mintha a gyalogság számára pajzsokat terveznének. Pétervár, szept. 1. (A Pesti Napló táv­irata.) A lókivitel korlátozására legközelebb ren­deletet fognak kibocsátani. Róma, szept. 1. (A Pesti Napló távirata A mai reggeli lapok egybehangzó jelentése sze­rint a tegnapi minisztertanács, részben magasabb helyen nyilvánult óhajtás folytán, részben pedig az általános helyzetre való tekintettel, elismerte hogy a hadügyi és tengerészeti költségvetésben még nagyobb megtakarításokat eszközölni lehe­tetlen és hogy némely adót módosítani szükséges. A »Capitano Fracassa« szerint a beviteli vámok és a gyártási adó (más lapok szerint a szesz­vámok) fognak változást szenvedni. Berlin, szept. 1. Az »Elbe« Lloyd­ gőzös fűtői és az amerikai rendőrök közt Hobokenben történt konfliktusra vonatkozólag, a­mely alkalommal a rendőrök a német főkonzul közbenjárása nélkül léptek az »Elbére« a »Norddeutsche Allgemeine Zeitung« közli, hogy a vizsgálat alkalmával a rendőrök az ellenük felhozott kihágásokat esküvel tagadták. Különben az amerikai kormány föltét­lenül elismerte, hogy német hajóra lépni a kon­zuli hatóság értesítése nélkül tilos. A hiba csupán a rendőrök tudatlanságára vezethető vissza. A kormány azonban, a hatóságoknak adandó utasí­tás által elejét fogja venni annak, hogy hasonló esetek ismétlődjenek. Az eset ezzel, mint a »Nord­deutsche Allgemeine Zeitung« megjegyzi, úgy látszik, megnyugtató megoldást nyert. Bukarest,szept. 1.A szultán trónraléptének évfordulója alkalmából E s­a­r­c a külügyminiszter kifejezte a török követségnél szerencsekivonatait a kormány nevében és a király hadsegéde a a ki­rály nevében. New-York, szept. 1. (A Pesti Napló táv­irata.) Mint Valparaisoból jelentik, Lawrint, a »Commercio« czimű Balmaceda-párti napilap kiadóját főbelőtték, mert egy oly röpira­­tot terjesztett, melynek éle a kongresszusi kor­mány ellen van intézve. Róma, szept. 1. (M. É.) A pápa Bordeaux és Cambray püspökét a jövő konzisztóriumban bibor­­noki méltóságra fogja emelni. BÉCS, szept. 1. Miklós montenegrói fejede­lemhez az éjjel egy bécsi orvost hívtak, mivel to­rokbaja rosszabbra fordult. München, szept. 1. A müncheni évi kiállítás jury-je a második érmet Geller Nép. János bécsi festőnek ítélte oda. Drezda, szept. 1. a király holnap délelőtt György herczeggel és három hadsegéddel kü­­lönvonaton Schwarzenauba utazik. Orosz-franczia barátkozás. Cauteret­, szept. 1. Báró Mohrenhei­m orosz nagykövet tiszteletére, a­ki családjával itt időzik, ünnepélyt rendeztek, a­mely alkalommal a nagykövet lelkes tüntetés tárgya volt. A maire és számos testület képviselik tisztelegtek a nagykö­vetnél. A maire tolmácsolta Cauterets lakosságá­nak hódolatteljes érzelmeit, mire báró Mohren­­h­e­i­m meleg szavakban mondott köszönetet. A fogadtatás után punsch volt, a­melynél az első pohárköszöntőt a prefektus mondotta az orosz czárra és Oroszországra. Breteuil képviselő, csatlakozva a prefektus szavaihoz, megemlékezett arról, hogy Mohrenheim volt előmozdítója a békés c­élzatú franczia-orosz uniónak s hozzátette, hogy Francziaország közeledése Oroszországhoz nem fogja elhidegíteni a jó viszonyt a köztársaság és Nagy-Britannia közt. Báró Mohrenheim kö­szönetet mondva, Francziaországra és Carnot köz­­társasági elnökre ürített poharat. Ezután az orosz himnuszt és a marseillaiset énekelték zajos tet­szés közt. A porta és Oroszország. Berlin, szept. 1. (A Pesti Napló távirata.) A »National­ity« a »Standard« konstantinápolyi jelentésére vonatkozólag, mely szerint Törökor­szág a Dardanellák kérdésében engedett Orosz­országnak, szerződéses jogainak egy részét fel­adta és nemcsak bocsánatot kért a hajó feltartózta­tása miatt, hanem hír szerint szerződést is kötött, hogy a Dardanellák szorosa jövőre csak orosz ha­jók számára áll nyitva, míg más nemzetek hajói számára zárva marad, az utóbb feltartóztatott orosz hajók miatt keletkezett differencziák kiegyenlítése a jelentés második részétől elválasztandó és az utóbbi megerősítése bevárandó. Az első rész ugyanazt jelentené, hogy a porta nagyon meg­alázta magát Oroszország előtt, de nem bírna elvi jelentőséggel. Ellenben a másik rész megerősítése azt jelentené, hogy Törökország az orosz gyámság alá helyezte magát. Magától értetődik, hogy nem lehet egyoldalúlag felfüggeszteni oly szerződést, melyet Törökország 1841-ben valamennyi állam­mal megkötött és 1856., 1871. és 1878-ban megerő­sített. Első­sorban Angliát érinti ez ügy. London, szept. 1. A »Standard« konstantiná­polyi levelezőjének tegnap jelzett jelentésében a tévesen közölt végpasszus valójában úgy hangzik, hogy sir White-t, a konstantinápolyi angol nagy­követet Gasteinból való visszaérkezése óta még nem fogadták ama válasz miatt, melyet Salisbury marquis adott az Egyiptomra vonatkozó tárgyalá­soknak újból való felvétele iránt tett török javas­latra. Halálozások: Bikoli ifj. Wiser Gusztáváé szül. szulyói és káromi Szulyovszky Szidónia, múlt hó 27-én, esteli 9 órakor életének 41-ik évében súlyos szenvedés után Érden meghalt. Kullmann Mihály, Kullmann Lajos fővárosi tanácsjegyző atyja, múlt hó 29-én, élte 84-ik évében elhunyt. Mutschenbacher Alajos, fővárosi tisztviselő és háztulajdonos, életének 39-ik évében, hosszas szen­vedés után jobblétre szenderült. KÖZGAZDASÁG. Bécs, szept. 1. Gabonavásár. Effektív üzlet élénkebb. Árpában, melyet körülbelül 20—25 kraj­­czárral olcsóbban kínáltak, Dél-Németország élén­ken részt vett az üzletben. Búzában csekély a for­galom, de a kiviteli üzlet is megindul. Határidők szilárdak. Őszi búza 10.92, tavaszi 11.43, új ten­geri 6.41, őszi rozs 10.60, tavaszi 10.80, őszi zab 6.31, tavaszi 6.51. Bécs, szept. 1. Az osztrák hitelsorsjegyek mai húzásánál a főnyereményt a 2290 sor. 95 sz. nyer­te. A 304 sor 5 sz. harminczezer forintot, a 2290 sor 58 sz. tizenötezer forintot, a 153 sor. 50 sz. és 2369 sor. 62 sz. öt-ötezer forintot nyertek. Kihú­zottak még a következő sorozatszámok: 108 607 1093 1169 1182 1215 1440 1509 2440 2971 3369 3460 3626 4129 4152. London, szept. 1. Az uruguayi kötvények bir­tokosai elfogadták a külföldi kölcsönök kamatjá­nak leszállítását 31/2°/0-ra. A kiadó tulajdonos Athenaeum irodalmi a nyomdai r. társulat betűiveL Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület Táviratok: Pola, szept. 1. A »Fasana« és »Aurora« osztrák­magyar hadihajók ma elindultak innen. A »Fasana« körülhajózza a földet, az »Aurora« Észak-Ameri­kába megy. Bécs, szept. 1. Gróf K­á­­­n­o­k­y külügymi­niszter maaschwarzenaui hadgyakorlatokra utazik. Kívüle és a hadügyminiszteren kívül más minisz­ter nem lesz jelen a hadgyakorlatokom_________ Ipar- és kereskedelem. Az aranyos-maróth nagysurányi vic­inális vasút engedélyesei letették a kormánynál az óvadékot, s így a finanszírozás sikerülvén, az építkezésnek mi sem áll útjában. A budapesti gabonatőzsdéről. Búzát ma jól kínáltak, a vételkedv élénk volt és szilárd irányzat mellett 30,000 méter mázsa kelt el 10 krral magasabb árakon. Elkelt: Búza, Tiszavidéki: 100 mm. 80 k. 11.15 frt, 100 mm. 79'5 k. 11.- írt, 600 mm. 78-2 k. 10-90 írt, 100 mm. 78-2 k. 11.10 frt, 200 78 k. 11.10 frt, 100 mm. 78 k., 200 mm. 77 k. 10.80 frt, 200 mm. 77 k. 10.70 frt, 100 mm. 79 k., 300 mm. 77-5 k., 100 mm. 77- 6 k. 10.97'/» frt, 1000 mm. 76 k. 10.80 frt, 100 mm. 75 k. 10.75 frt, 100 mm. 76 k., 100 mm. 76-8 10.70 frt, 100 mm. 76-3 k. 10.77'/» frt,800 mm. 77 k. 10.85 forint, 100 mm. 74-3 k. 10.40 frt, 100 mm. 77-5 k., 100 mm. 77 k. 10.80 forint, 100 mm. 77 k. 10.80 frt, 300 mm. 77 k. 10.80 frt, 100 mm. 76 5 k. 10.70 forinton került for­galomba. Pestmegyei: 100 mm. 78 k. 10.85 frt, 100 mm. 77-6 k. 10.80 frt, 200 mm. 76‘5 k. 10.65 frt, 1500 mm 75-7 k. 10.75 frt, 100 mm. 73-8 k., 100 mm. 73 k. 10.20 forinton került forgalomba. Kalocsai: 2000 mm. 75 k. 10.60 forinton ke­rült forgalomba. Fehérmegyei: 1200 mm. 75 k. 10.55 forinton került forgalomba. Bánáti: 200 mm. 79 k. 10.90 frt, 1000 mm. 78­­8 k. 11.07'­, frt, 1200 mm. 788 k. 11.10 frt, 200 mm. 80 k., 100 mm. 79 k., 100 mm. 78 k., 200 mm. 77 7 k., 100 mm. 77 k. 10.80 frt, 200 mm. 77 k. 10.70 frt, 200 76­9 k., 100 mm. 76 k. 10.55 frt, 200 mm. 76­3 k. 10.60 forinton került forgalomba. Bácskai: 100 mm. 79-5 k. 11.5 frt, 3200 mm. 78-2 k., 100 mm. 77 k. 10.85 frt, 1400 mm­. 76-2 k. 10.70 frt, 100 mm. 74 k. 10.40 forinton került forgalomba. Dunai: 808 mm. 77-5 k. 10.75 forinton került forgalomba. R­omániai: 500 mm. 76 k. 10.70 frt, 100 mm. 75­5 k., 100 mm. 75 k. 10.40 forinton került forgalomba. Mind 3 hóra. Bors szilárd, 10 krral drágább árakon került forgalomba. Tengeri : 300 mm. 6.50 frt, 500 mm. 6.40 forint készpénzfizetés mellett került forgalomba. A határidő-üzlet nagyon szilárd volt. Búza őszre 10.54 pénz, 10.54 áru; márczius ápr­isra 1892. 11.15 pénz, 11.13 áru; tengeri julius— augusztusra-----.-----pénz, —.— áru ; szeptember— októberre —pénz, —■.— áru; — 1892. május— júniusra 5.91 pénz, 5.94 áru; — zab őszre 5.93 pénz, —.— áru, 1892. tavaszra —.— pénz, —.— áru ; ká­­posztarepere augusztus—szept. —pénz, —.— áru. A határidő-üzletben a déli tőzsde zárlatai a következők: Búza őszre 10.53 pénz, 10.55 áru ; 1892. márczius— áprilisra 11.12 pénz, 11.13 áru ; tengeri jul.—augusztusra —.— pénz, —.— áru ; szept.—okt.-re 6.40 pénz, 6.50 áru; 1892 május—júniusra 5.92 pénz, 5.94 áru; zab őszre 5.93 pénz, 5.95 áru; 1892 tavaszra 6.23 pénz, 6.25 áru; káposztarepeze aug.—szept.-re 14.75 pénz, —.— áru. Mai hivatalos effektiv árak: A budapesti terménytőzsdéről. Terményekben lanyha az irányzat. Disznó­zsír 54 írttal, boszniai szilva 85 drbos október—novem­berre 11.50 írttal, szlavóniai szilvaiz szeptember—októ­berre 17 írttal, szerb áru 16.50 forinttal kelt. A budapesti értéktőzsdéről. A tőzsde meglehetős szilárdan nyílt meg, de a politikai hírek lankasztólag hatottak a nemzet­közi értékre. A helyi piac­ érintetlen maradt. A valuták lanyhultak. Hivatalos felszámolási árfolyam osztrák hitelrészvény: 274.40, magyar aranyjára­dék : 102.80. A díjbiztosításoknál: osztr. hitelrész­vény holnapra: 3.-----3.60, 8 napra: 6.50—7.—, egy hóra: 14.-----15.—. Az előtőzsdén: Osztrák hitelbank részvény 275.50—275—276.25—275.80 forinton, magyar hitelbank részvény 325—325­/s forinton, magyar aranyjáradék 102.85 —102.90 forinton, magyar papirjáradék 100.75—100.60 forinton, rima-murányi ISO7/1—1803/., forinton, oszt. áll. vasút 286.25—285.50 forinton, Lombard 100.25—99.75 írton került forgalomba. A déli tőzsdén:4 fél száz, magyar aranyjára­dék 102.85 forinton, magyar papirjáradék adómentes szept. 15-re 100.60 forinton, osztrák papirjáradék adóm. 102.40 forinton, Disconto- és értékpapirbank r.­t. 108 fo­rinton, magyar általános hitelbank 324’/s—324.25 írton, osztrák hitelintézet szept. 4-re 275.50—274.50 írton, pesti magyar keresk. bank 1030—1034 írton, Fonciére, pesti bizt. intézet 78.50—80 forinton, Erzsébet-malom 466— 467 forinton, déli vasút szept. 30-ra 98—99.59 forinton, osztrák-magyar­­ állam­vasút, szept. 30-ra 284.75—284.50 forinton köttetett. Mai hivatalos árfolyam : Államadósság. Záloglevelek. M. földh. int. 5°/o 101.— Pesti m. ker. b. 5’/o —.— Ugyanaz 4'/, p. 99.65 » » » » 4‘/»°/o 99.75 » 4'/,“/O 95.10 Epesti m. k. h. kk. 4*/, 101.— » a. v. ez. 5®/0 116.— »Albina« t. s. h. i. 6% 101.— M. jelzálogh. 5'/,°/» 102.— » » » » » 5’/o 99.50 » » 5°/o 101.25 Nagysz. föld. 5°/» 101.50 » » 4 '/,»/„ 99.75 » » 5'/,»/» 102.— M. orsz. közp. tkp. 4’/, 98.75 » » 6'/» 103.— Kis. p. földh. i. 5'/,°/o 104.— » ált. takp. 5°/o 102.— » » 5°/0 101.25 M. jelzb. ny. k. k. 4°/o 113.— Osztr.-magy. k. 4*/,°/o 101.— » » nyer. jegy. 21.— » » 4°/o 99.40 Oszt. f. i. d. k. k. 3°/o —.— » » 50 év 4®/o 99.50 Osztr. f. int. k. nyj. 8#/o 25.50 Pesti m. ker. k. 5°/o 101.— Pesti hazai e. tp. 5°/o —.— » » » » 67.°/o —.— » » » » 4«/« 99.75 Elsőbbségek: Alföldi vasút 5°/o —.— M. nyug. vp. 5°/o 101.50 » » 1874. 5»/o —.— » » 1874. kib. 5«/o 101.— Bp. közúti vasút 4'/»“/O 96.- M. vasút els. köles. bor. Báttasz.-d.-z. v. 5“/• —•— czél. ar. 5°/o 118.— Bpesti lánczhid 6°/o 103.— » » » 4'/»'/o 113.— Bpest-pécsi vasút 4“/„ 89.50 I. erdélyi vasút 5®/» —.— Éjszakk. vas. t. 5°/o 100.— Kassa-odb. v. ez. 4°/o 91.— » » ar. 5°/0 118.— »­­eperj.-taru. V. m. » » ar. 6°/0 121.— r. ez. 5°/0 100.— Lloyd-épület 5°/o 99.50 Kassa-odb. v. (oszt. v.) Magy. gal. vasút 100.— 1889. kib. 40/o 94.50 Victoria malom e. k. —.— Magánsorsjegyek. Osztr. hitelintézet 189.— Osztr. vör. kér. sorsjegy. 18.75 Magy. vör. kér. sorsj. 10.50 »Jó­ sziv« sorsjegy 8.— Olasz » » 12.— Ny. k. bpesti lipótv. bazil. 8.75 Pénznemek. Os. kir. arany (vert) 5.57 20 frankos arany 9.34 »­­ (körm.) 5.45 20 márka 11.54 O. Magy. 8 frtos ar. 9.84 Német kir. b. 100 m. 57.70 Váltók árfolyama. (látra.) Páris 100 frank 46.55 Ném. pb. 100 kir. m. 57.85 Svájczi piaczok 100 frk 46.45 Amsterd. 100 holl. frt 97.25 London 10 fnt sterl. 117.65 A bécsi értéktőzsdéről. — Szeptember 1. — Magy. aranyj. 4°/0-os 102.80 papirjáradék 5%-os 102.80 Magy. 1876. keleti v. aranyban 5°/0 112.75 1889, m. k. adóm. m. kir. áll. vasúti kölcsön ar. 4*/,®/, 116.25 M. nyer. köles. 100 frt. 140.— » » » 50 » 140.— 4'/»°/o adóm. r.­k. kötv. 96.— Tiszai és szeg. köl. 4°/„ 131.— M. kir. 4% adóm. Ma­gyarorsz. földt. k. i. j. 90.— M. földteherm. k. 5% 104,50 M. földteherm. k. 1867, zár.­k. 5°/o —.— M. úrbéri válts. kötv. (100 frtos) 5°/o 100.— Egyes. áll. adóss. febr. és aug. 4®/io°/o 90.50 Egyes. adóss. 41/,0 90.50 Egyes, adóss. cs. kir. jan.-jul. 4®/10°/g 90.50 Uj-Antal v. üv.-gy. r. t. —.— Búza uj bánsági........... 76—81 kig 10.35 11.— » » tiszavidéki . . . 76—81 » 10.35 11.— » » pestvidéki. . . . 76—81 » 10.30 10.95 » » fehérmegyei . . 76—81 » 10.35 11.— » » bácskai........... 76—81 » 10.35 11.— » » északmagyarorsz. 76—81 » —.— —.— Bozs­ó .......................... 70—72 » 9.80 9.95 Árpa » takarmány. . . . 60—92 » 6.25 6.65 — » » égetni való . . . 62—64 » —. — —.—­­ » » serfőzdéi .... 64—66 » —.— —.— Zab »............................. 39—41 » 6.15 6.40 Tengeri » bánsági.............. 75 » 6.40 6.45 » » másnemű............ 73 » 6.35 6.40 Heles »............................ —.— —. -H&posztarepcze­i . . . . 14.25 14.75 Egyes, adóss. cs. ak­. ápril-okt. 4®/,o%1­90.50 Szőlődézsma v. k. (100 frt) 5“/„ —__ Osztr. aranyj. 4®/» 110 50 Osztr. papirj. 5“/„ 102.25 Osztr. adósság 1854.250 frt p. 4°/o 135.50 Osztr. adóss. 1880. 500 frt 5®/o 136.— Osztr. adóss. 1860. 100 frt 5®/o 147.— Osztrák adósság 1864. 100 frt 180.— Osztrák adósság 1864. 50 frt 179.75 A temes-bégavöl. viz­szab. társ. 5®/« 100.— Budapest főv. kölcsön 1890. 40/»°/o k. 97.50 Szerk. nyer. 3®/0 38.50 Bécs v. ny. k. 1874. 151.— Részvények. a) Bankok. Angol-osztrák bank —.— Bpesti bankegyes. 188.50 Bpesti k. és Iparbank 87.— M. ált. hitelb. 324.75 M. jelz. hitelbank —.— Ugyanaz II. kib. 170.75 M. lesz. és pr. b. 113.25 M. orsz. bank r.­t. —.— Oszt. hitelint. 274.90 Osztr.-magyar bank 1010.— I. m. ipai bank 184.— Pesti m. ker. b. 1030.— Sziszeki hitelbank —.— Union bank —.— b) Bizt. társaságok. Bécsi bizt. társ. 150.— Bécsi életjár. b. int. 285.— Első m. ált. b. t. 2900.— Fonciére pesti b. i. 78.50 Magyar-franczia b. t. 80.— Pannónia vb. i. 1000.— c) Gőzmalmok. Concordia m. 548.— Első bpesti m. 1258.— Erzsébet m. 465.— Henger m. 578.— Lujza-malom 325.— Molnárok és s. m. 455.— Pannónia m. 995.— Victoria m. 246.— d) Köziek, vállalatok. »Adria« m. t. h. t. 137.— Alföld-fiumei v. 5°/o 200.50 Bpest-pécsi v. r. t. 5°/» 198.50 Bpest-Szt-Lőrincz v. —.— Déli vasút 5°/o 101.50 Észak-keleti v. 196.50 Erdélyi vasút 5°/» 200.— Kassa-oderb. v. 5°/, 173.— Magyar-gal. v. ®/o 199.— M. nyugati v. 5®/o 1*9.— Márm. sóv. r. t. e. r. 94.50 O.­magy. áll. vasút 5®/o 285.50 Pécs-barcsi v. 50/o 202.— Tiszavidéki v. 5°/o —•— Dunagőzh. társ. 5°/o 800.— Pesti közúti vp. 324.— Pesti k. v. élv. t. 160.— e) Tak. pénztárak. Bpest III. ker. 125.— Orsz. közp. 605.— Pesti hazai első t. e. r. 8250.— Egyes. bp. főv. 950.— M. ált. takarékp. 114.— f) Különféle vállalatok. Alagút 166.— Ált. nagy. k. t. 87.60 »Athenaeum« t. 400.— »Franklin« t. 250.— Pesti könyvnyomda 1200.— Pallas i. ny. r. t. 220.— Fiúm. I.m. rizsh. gy. t. 1000.— Ganz v. ö. és ggy. 1750.— Gschwind szgy. 405.— Gyapjú-mosó 320.— Keresk. épület —.— Kőszénb. (Dräsche) 445.— S.-tarjáni kszb. 598.— Gőztégl. gy. köt. 498.— Tégla- és mészégető 225.— Magy. fegyvergyár —.— Nemz. nagy. k. 105.— Rimám.-s.-tarj. 180.50 Schlick vasönt. 236.— Serfőződe, I. m. 945.— Sertéshizlaló 333.— Spod. s csontliszt gy. 124.— Szálloda r. t. 180.— Szeg. szgy. és fin. r. t. —.— Török dohány e. á. t. 158.— Megnyitás. Előtőzsde. Osztr. hitel-részv. 275.50 Osztr. hitelint. részv. 275.62 Unio-bank-részvény —. Unio-bank-részvény 227.75 20 frankos arany 9.82­/, 20 frankos arany 9.32 Magy. jelz. hitelb.-r. —.— Magyar hitelrészvény 323.75 Magy. orsz. bank.-r. —.— 5®/0 magyar papir-jár. 100.40 Magyar hitelb.-részv. —.— Angol osztr.-bank-r. 161.60 4“/0 magy aranyjár. 102.90 Déli vasúti részvény 99.50 M. leszám. és váltób.-r —.— Osztr. államvasuti r. 283.25 — 4®/0 magy.­arangjár. 102.90 Külföldi tőzsdék, New-York, szept. 1. A tőzsde élénk hangulatban nyílt meg. Az árak 2°/,-kal felszállottak, később csekély visszahatás állott be, ezután pedig ismét kicsiny emel­kedés következett. A piac­ a legmagasabb napi­ árfolya­mokkal zárult. Európából jelentékeny arany-behozatalt várnak. Ezüst­­/, centtel emelkedett, az ezüst-készletet 4.967,000 uncziára becsülik, eladatott 168,000 unczia. New-York, szept. 1. A búzapiacz élénk hangulatban folyt le. Búza 4 centtel emelkedett bushelenként. Tengeri szinten javult 1 czenttel. A kivitel számára történt el­adások kielégítők. Felelős szerkesztő: ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL . Kivonat a Budapesti Közlönyből. — Szeptember 1. — Árverések a fővárosban. Petőfi­ utcza 2. szept. 10. Neumann Salamon ingós. 527 frt. — Andrássy­ út 64. szept. 2. dr. Lövényi L. ingós. 1231 frt. — Felső-Erdő­sor 13. szept. 4. Dezsinyi G. ingós. 1054 frt. — Külső­­váczi-út 1569. szept. 2. Miglitzer Sámuel ingós. 404 frt. — Aradi-utcza 64. szept. 3. Broghammer Szevér ingós. 324 frt. — Hunyady-tér 10. szept. 4. Schlesinger G. in­gós. 828 frt. — Külső-Stáczió­ utcza szept. 9. Pillitzer V. ingós. 433 frt. Árverések a vidéken. Zsámbok, szept. 7. Kovács Ákos ingós. 380 frt. — Újpest, szept. 9. Pordán Gusztáv­né ingatl. 3000 frt. — Hervád, szept. 5. Cserna Gy. ingós. 22,730 frton. — Bozsok, szept. 2. Bognár G. in­gós. 4027 frton. — Tétény, nov. 26. Győrik Józsefné ingatl. 4124 írton. — Nyúlás, nov. 30. Wanderer, A. in­gatl. 4099 írton. — Lajtafalu, nov. 24. Mantl Ádámná ingatl. 5659 írton. — Barátfalu, nov. 12. Andaehter Magdolna ingatl. 2692 írton. — Féltorony, nov. 6. Reg­­ner M. ingatl. 4912 írton. — Barátfalu, decz. 1. Seuftner G. ingatl. 7404 írton. — Barátfalu, nov. 9. Hoffmann Mi. ingatl. 1929 írton. — Baracska, szept. 12. Diener Fe­­rencz ingós. 5014 írton. — Losoncz, szept. 7. Hirschl L. ingós. 5961 írton. — Kis-Oroszi, szept. 19. Szüts Jó­zsef ingós. 1593 írton. Pályázatok. Nemzeti muzeum érem- és régiség­osztályánál gyakornoki áll. okt. 15-ig. Vízállás, szeptember 1. Színházak, ma, szeptember 1-jén: A nemzeti színházban: Bánk bán. — A népszín­házban: A tékozló fiú. — A budai színkör­ben: Methuzálem herczeg. — A városligeti szín­körben: Ne hagyd magad Schlesinger! Méter Méter sölat • Változik JSt .» Változik fölött alatt fölött alatt Duna Tisza Pozsony 2.56 — apadó M.-Sziget 0.32 — apadó Komárom 3.03 — apadó­­Seameny — 64 áradó Budapest 2.99 — apadó Tokaj 0.22 — apadó Mohács 4.55 — apadó Szolnok 0.80 — áradó Vukovár — — — Szeged 0.84 — áradó Újvidék 3.89 — áradó Bodrog Pancsova — — áradó S.-Patak 0.46 — apadó Orsova 2.55 — áradó Szamos Dráva Szatmár 0.26 — apadó* Kőrös Barcs 1.72 — apadó Gyoma 0.25 — apadó Eszék 3 34 — apadó Maros Szílva Arad ~ 1-— áradó Sziszek 0.41 — apadó Béga Mitrovica 1.52 — apadó Temesvár — 0.65 áradó *»

Next