Pesti Napló esti kiadás, 1891. november (42. évfolyam, 301-329. szám)

1891-11-03 / 302. szám

sünkre, hogy e kérdés felett gondolkozhassunk míg ennek megoldásához ismét hozzáfogunk. Ezekből folyólag, belpolitikai beteg viszo­nyaink megjavulására, ma megadatott a lehetőség. Apponyiéktól függ, megragadják-e erélylyel a kedvező esélyeket; Ugronéktól, megállnak-e consequensen helyükön, nem fognak-e lankadni nehéz, de hazafias feladatukban; végre a nemzet­től, látja-e, érzi-e a veszélyt s nem szalasztja-e el a kínálkozó alkalmat. Mert, ha a mai »nemzeti párt« nem tudna tért foglalni, Ugronék fellépése most sem találna nagyobb visszhangra, és habár a mai kormány­ s pártjáért bizony senki sem lelkesedik, de nincs is miért lelkesedjék, az uralkodó apathia, a megszo­­kottság, a hatalom nyomása mellett és mert sze­rencsétlen pártviszonyaink, mint már fentebb ki­fejeztem, béklyót vetnek a szabadabb mozgás le­hetőségére, — természetes, hogy a mai kormány­párt, az úgynevezett szabadelvű párt, a választá­sok alatt ismét óriási többséget nyerend; bekövetkezend úgy az ország, mint a parlament­ben, pártviszonyainknak a mainál is nagyobb apa­­thikus elposványosodása, mi maga után vonandja újabban a természetszerű káros következményeket Határozottan szaporodni fogna azonban a függetlenségi párt, a közjogi ellenzék, mely körül­mény egyéb szempontok mellett, alkotmányjogi tekintetből sem hagyható figyelmen kívül. A függetlenségi 48-as pártnak van létjoga, e pártnak a magyar parlamentben s az országban léteznie kell, a zászlajára irt tiltakozás és nem­zeti aspirácziók, mint magasztos ideálok, gyökérrel kell hogy bírjanak minden magyar kebelében; ha nem igy volna s nem igy lesz, elveszett e nemzet; de, hogy e párt még inkább megerősödjék és tért foglaljon, úgy az országban, mint a parla­mentben, az adott viszonyok közt és parlamenta­rizmusunk egészséges fejlődése érdekében, nem kívánatos. E párt már ma is túlerős és politikai tagadó állásfoglalásában, mint jeleztem, határozottan káros hatást gyakorolt s gyakorol belpolitikai viszonyainkra. A nemzet túlnyomó nagy többsége elfogadta a 67-iki kiegyezést, híve annak ma is, de elfo­gadta azon tudatban, hogy az fejleszthető és hogy azon megállva, megszerezhetők idővel és lassan kint mindazon attribútumok, melyekre államiságunk­ban szükségünk van s melyek bennünket joggal megilletnek; azaz erős, felbonthatlan kötelékü szövetség Ausztriával, de nem beolvadás. Ez a Deák Ferencz művének igaz magyará­zata, a ki nem igy tartja s mondja, az azt félre­magyarázza. A mai kormány és pártja a félremagyarázás lejtőjére lépett (mi szintén az általam már említett egyeduralmi helyzet káros hatásának következ­ménye) és azért, ki igaz híve a 67-iki (hamisítat­lan) kiegyezésnek, ki képes volt megérteni és meg akarja érteni az abban rejlő szellemet, az ma, e fontos szempontból is, Apponyiékkal, a »nemzeti párttal« kell, hogy kezet fogjon. A kiegyezés hívei közül pedig mindazok, kik ugyancsak nem bíznak már a mai kormány­ és pártjában, kik azonban egy vagy más tekintetből nem mehetnek, vagy nem akarnak menni Apponyi­ékkal, azok ott találják Ugronékat, csatlakozhat­nak hozzájuk, támogathatják őket, de együtt mehetnek Ugronékkal első­sorban a fügetlenségi 48-as pártot követők, a­nélkül, hogy vallott elvei­ket távolról is feladnák, Ugron sem teszi, és vele mehet a függetlenségi 48-as pártiakból mindenki, ki aktív politikát kíván, ki belátja az eddigi meddő­ség czéltalanságát, mely politika egyik fő oka beteg pártviszonyainknak s mely politikai irányzat, ha még jobban tért foglalna, esetleg alkotmányos zavarokat is teremthetne. Kettős tehát a feladat és a kívánatos meg­oldás : a szabadelvű párt megbontása s a függet­lenségi párt további s túlmegerősödésének meg­­gátlása. Ha ez sikerül, egészségesebb lesz parlamen­­tarizmusunk, megjavul a belpolitikai helyzet s a helyzet minden irányban. Fővárosi ügyek­. A községi választások. Az igazoló választmány ma délelőtt ülést tartott, Mérő János elnöklete alatt. Radnay Jenő dr. fölolvasta az eddig ho­zott határozatokról szóló jegyzőkönyvet s aztán az elnök kijelentette, hogy most már a választók névjegyzéke jogerőre emelkedett, s elérkezett az ideje, a választás határnapja, helyisége kitűzésé­nek s a szavazatszedő küldöttségek névsora meg­állapításának. Minthogy a választásnak a névjegy­zék végleges megállapítása után 12 napon belül kell megtörténni, az igazoló választmány a válasz­tás idejét e hó 13-ik és 14-ik napjaira (péntek és szombatra )tűzte ki. A választás helyiségei ke­rületenként a következők lesznek: I. kér. a vár­beli városháza; II. kér.­ a vízvezetéki épület­ben levő II. kér. elöljáróság helyisége; III. kér. az óbudai városháza; IV. kér. a régi városháza tanácsterme; V. kér. az elöljáróság helyisége; II. kér. az érsek-utczai elemi iskola; VII. ker. az elöljáróság helyisége; VIII. ker. a Bezerédj­­utczai elemi iskola; IX—X. ker. a Bakács-téri középület. A szavazatszedő küldöttségek megvá­lasztása előtt az elnök bejelenti, hogy úgy a VI. mint a VIII. kerületből kérvényt intéztek hozzá, hogy mivel mindkét helyen két párt áll szemben egymással, tekintettel legyenek a ki­jelölésben e szempontra. Az igazoló választmány, mivel a községi választásoknál pártokra tekintet­tel nem lehet, mindkét kérvényt mellőzte. A sza­vazatszedő küldöttségeket ezután a következőkben alakították meg: I. ker. Elnök: Scheich Károly, alelnök: Magyarievics Jeremiás, rendes tagok: Erczhegyi Ferencz, Vlassek Ede, póttagok: Mauks János, Lindenbach János.­­ II. ker. Elnök: Hampel Sándor, alelnök: Freyberger Pál, rendes tagok: Szabó M. Ferencz, Prokesch Antal, póttagok: Lindenmayer Ferencz, Pfeiffer János. III. ker. Elnök: Zboray Béla. Alelnök : Id. Hászmann Jó­zsef. Rendes tagok: Christofori Fortunato, Litz Károly. Póttagok: Hoffmann lipót, Vörösváry Bernát. IV. ker. Elnök: Kléh István. Alelnök: Morlin Imre. Rendes tagok: Heinrich Istv., Forgó István. Póttagok: Frey József,­­Sigray Pál. V. ker. Elnök: Gelléri Szabó János. Alelnök: dr. Stil­ler Mór. Rendes tagok: Kelecsényi Ödön, Kun­­newalder M. L.; póttagok Mandl Ignácz, Herzl Izidor. II. ker. Elnök: Szászy László, alelnök Németh Titusz; rendes tagok : Hirsch Sebestyén, Tenczer Pál; póttagok: Vuk Lajos, dr. Ónodi Adolf. — VII. ker. Elnök: dr. Morzsányi Károly, alelnök: Kaschnitz Gyula; rendes tagok : Ehr­lich J. Gusztáv, Osztoics Miklós; póttagok : Fo­dor Kálmán, Kauu Manó. — VIII. ker. Elnök: Nászai Mór, alelnök: Kauser János; rendes ta­gok: Kölber Alajos, Michl Alajos; póttagok: dr. Ebner János, dr. Havass Rezső. — IX. ke­rület. Elnök: Vámossy Mihály; alelnök: Bau­­prann Antal; rendes tagok: Dobronyi János, Schmidtlechner Károly; póttagok : Horváth Lajos, Tichy Ferencz. A legtöbb adót fizetők névsorára beadandó szavazatok összeszedésére külön bizott­ságot küldöttek ki, a­mely a választások befejezte után a régi városháza tanácstermében kezdi meg működését. E bizottság tagjai a következők : El­nök : Batizfalvy Samu; alelnök: dr. Schwarzer Ottó ; tagok : Dersényi József, Milassin Mi­hály, dr. Rock Géza, Erczhegyi Ferencz, Massanek Rezső, dr. Nikola József, Baumann Antal, Vlassek Ede, Bohn József, dr. Gombár Tivadar, Andaházy László, Sigray Pál, Wimmer Antal, dr. Schmidt Titusz, Preuszner József, Linczer Imre, Légrády Károly, Baintner Imre, Pucher József, Mendl Ist­ván, Thék Endre, Krausz Lajos, Freyszieder Nán­dor, Szabó M. Ferencz, dr. Burszky Dániel, Komo­­róczy Sándor, dr. Tatay Adolf, dr. Gebhardt Jó­zsef, Kölber Alajos, Krancz Ede, ifj. Ludvig János, Steger Tamás, Horváth Lajos, Rémi Róbert, Za­­chár Antal, Kaschnitz Gyula, Németh Titusz, dr. Wagner Jenő, Szelestey Géza, Palotai Rezső, budai Goldberger Imre, dr. Kern Tivadar, Schweiger Márton. Végül megállapították a választások ügyé­ben közzé teendő falragaszhirdetmény szövegét. A fővárosi egylet I. évi nov. 3-án, kedden délután 5 órakor a régi városház tanácstermében értekezle­tet tart. KÜLÖNFÉLÉK. — november 3. A hir. lapból. Kinevezések. Kachelmann Far­kas pénzügyminiszteri titkárt, a selmeczi bányaigazga­tósághoz bányatanácsossá és kohóügyi előadóvá, V­i­­t­á­n­y­i József szászvárosi m. kir. adóhivatali ellenőrt, ideiglenes minőségű II. oszt. m. kir. pénzügyi fogal­mazóvá, a selmeczi bányaiskolához Litschauer La­jos harmadik tanárt első tanárrá, Székely Vilmos III. osztályú kohótisztet második tanárrá és Kovács Ká­roly bányászati és erdészeti akadémia tanársegédet har­madik tanárrá, loso­nyi Géza győri I. oszt. adóhiv. ellenőrt a letenyei kir. adóhivatalhoz III. oszt. adótár­nokká, Korchmáros Sándor II. oszt. adóhiv. ellen­őrt a győri adóhivatalhoz I. oszt. ellenőrré, a körmöczi pénzverő hivatalhoz Greisiger Róbert pénztári ellenőrt aranyválasztó ellenőrré, Ü­r­m­ö­s­s­y Kálmán pénztári tisztet, pénztári ellenőrré, F­r­o­c­h Antal IV. oszt. adótisztet az alsókubini adóhivatalhoz III. oszt. ellenőrré, Ge­dremencz Lyubomir buziási adóhiv. V. oszt. adótisztet a pécsi adóhivatalhoz IV. oszt. adó­tisztté, Fischer Samu okleveles bányagondnokot IV. osztályú bányatisztté, az aknasugatagi bányahivatal­hoz Szűcs Dénest szertárnokká, Szentlé­le­k­y Géza segédfogalmazót miniszteri fogalmazóvá, Frank Béla segélydíjas fogalmazó-gyakornokot mi­niszteri segédfogalmazóvá, Mahler Ignácz ok­leveles mérnököt, az államépítészeti hivatalok sze­mélyzeti létszámába ideiglenes minőségű kir. segéd­mérnökké, H­u­b­a­y János számvizsgálót szám­taná­csossá ; Zömöt Ferencz I. oszt. számtisztet számvizs­­gálóvá ; P­o­r­t­h Béla II. oszt. számtisztet I. osztályú, Szip János és Varga János III. oszt. számtiszteket II. osztályú, J­á­n­o­s­i­k Béla és Deák Andor számgya­kornokokat III. oszt. számtisztekké,­­ F­i­r­o­n Béla, C­s­ó­r­a György és Szemler Jenő számvevőségi napi­­díjasokat pedig számgyakornokokká, Péntek Gyula díjtalan adóhivatali gyakornok-jelöltet, az ungvári kir. adóhivatalhoz díjtalan adóhivatali gyakornokká, Tóth Ferencz tordai kir. törvényszéki díjtalan joggyakornokot a kolozsvári kir. ítélőtábla területére segély­díjas jog­gyakornokká nevezték ki. Névmagyarosítások: Lengyel Mihály (Putnok) »Lendvai«-ra, Vei­ter Móricz (Ó-Gyalla) »Fökrvári«-ra, T­e­r­e­­­y­a Iván (Uj-Holyatin) »Török«-re magyarosítot­ták nevüket. Személyi dir. Ágost koburgi herczeg Párisba érkezett. Margit Zsófia főherczegnő állapotáról ma reg­gel kiadott orvosi jelentés igy hangzik : A kissé fokozódott láz daczára a beteg az élét nyugodtan töltötte. A hőmérsék reggel 38,5, az érverés 104. Az öntudat tisztább. A szepesi püspökség jelöltjei. Mint a »Bad. Tagblatt« értesül, a Császka György kalocsai ér­sekké történt kinevezésével megüresedett szepesi püspökség betöltésére nézve három jelölt nevét emlegetik :Rossival Istvánt, Szmrecsányi Pált és gróf C­s­á­k­y­t. Az idézett lap szerint leg­több kilátása van az utóbbinak. Uj miniszteri tanácsos. A király a személye kö­rüli magyar miniszter előterjesztése folytán, hiregbi Hirsch Károly, miniszteri tanácsosi czim- és jelleggel felruházott osztálytanácsost, valóságos miniszteri tanácsossá kinevezte. Kitüntetés. A király a személye körüli magyar miniszter előterjesztése folytán, saját kérelmükre történt nyugalmaztatásuk alkalmából, sok évi hű és buzgó szolgálatuk elismeréséül: B­o­z­ó­k­y István­n­a­k, a kereskedelmügyi magyar minisz­térium segédhivatali igazgatójának, a Ferencz József-rend l­ovagkeresztjét, Medvés Sándor ugyanazon minisztérium segédhivatali aligazgató­jának pedig a koronás arany érdemkeresztet ado­mányozta. A tisztviselők fizetésemelése. A minisztériumi tisztviselők fizetését, a végleg megállapított tör­vényjavaslat szerint — mint a »M. H.« értesül következőleg fogják javítani. A miniszteri ta­nácsosok fizetésjavítást nem kapnak, csak lak­bérük emelkedik körülbelül 800 forintra. Ugyanez áll az osztálytanácsosokról is. A tulajdonképeni fizetésjavítás a miniszteri titkároknál kez­dődik. A mostani 1000 frt fizetésű tisztviselőkig a fizetésjavítás 200 forint. Az még nem bizonyos, várjon ezt a nyugdíjba beszámítják- e? A lakbérüket 100 forinttal emelik. A gyakornoki álláso­kat eltörlik és e helyett járulnoki állásokat szer­veznek 500, 600 és 700 forint ösztöndíjjal vagy fizetéssel, a szolgálati idő arányában. Az ezekre vonatkozó törvényjavaslatot a miniszter novem­ber 15-e előtt okvetlenül a ház elé terjeszti. A herczegprimás névjegyei. Az nap, melyen a mi­niszterelnök távirata Pannonhalmára megérkezett, meg­rendelték egy győri nyomdában az uj herczegprimás névjegyeit. A névjegyek szö­vege a »Győri Hírlap« szerint a következő : VASZARY KOLOS pannonhalmi főapát, k. k. esztergomi érsek, Magyarország hercz­egprimása. Megjegyzendő, hogy a k. k. azt jelenti: kegyelmesen ki­nevezett. Az érseki javak. Esztergomból jelentik : Simor János volt herczegprimás hagyatékának leltározá­sát a vegyes bizottság befejezte. Az érseki birto­kon levő ingatlanságokon a bizottság rongálmá­­nyok czímén 253.000 frtnyi hiányt konstatált. Az is kiderült, hogy az érseki javakat nem nagy lel­kiismeretességgel kezelték. A bolgár ezüstpénzek tömeges előállítását teg­nap kezdték meg a körmöczbányai pénzverdében. A képviselőház mai ülésén Láng államtitkár be is mutatott a már előállított darabok közül egy ezüst két frankost. Egyik oldalán igen sikerült mell­képe látható Bulgária fejedelmének »I. Ferdinánd bolgár fejedelem« körirattal; a másik oldal köze­pén az érték megjelölését tünteti fel. A feliratok cyrill betűkből állanak és a pénzverő hely szintén cyrill betűkkel van megjelölve. (K. B.) Az előállí­tásért pénzverési díj fejében egy százalékot kap a pénzverő hivatal. A »gróf Andrássy Gyula emlékbizottság« rendes tagjává a minisztérium Hauszmann Alajos mű­­egyetemi tanárt nevezte ki.__________________ Henczi sírját halottak napján is megkoszo­rúzta a 2. műszaki ezred, Weinberger István, a főváros gazdája, a­ki már 1849-ben is e tisztet töltötte be, a szabadságharczi emlékek kiállítását meglátogatta, s több érdekes dolgot beszélt Hen­­tziről és Budavár ostromáról. 1849. április 24-kén, a­mikor a komáromi csatavesztések hírére az osz­trák seregek elhagyták Pestet, Henczi várpa­rancsnok megjelent a pesti városházán s tudatva, hogy még az­nap visszavonul a várba, érzékenyen elbúcsúzott a városi tisztviselőktől, mindegyikük­nek egy-egy emléktárgyat adva át. »Tudom, hogy élve nem látnak többé« — mondá bucsuzáskor Henczi — a magyarok ügye igaz ügy, győzniök kell s én ott fogok veszni Budavárában. A fekete-sárga zászlót, jegyezte meg, leszedhetik, de mihelyt kitűzik a magyar lobogókat, rögtön ágyaztatni fogom Pestet és ezt felsőbb uta­sításra teszem.« Henczi visszavonult az­nap az elsánczolt várba s alig fejezte be a vár tel­jes elzárását, Aulich honvédhuszárai már is Pestre érkeztek. A nép örömujjongásba tört ki és mind hangosabban követelte a nemzeti zászló kitű­zését. A városi tisztviselők haboztak, míg végre egyiknek az az ötlete támadt, hogy a zászlót ne a városház tornyára, hanem az erkélyre tűzzék ki, a­honnan nem látszott el a várba, a lelkesedő nép kívánságának eleget tettek és Henczinek nem adtak rá okot, hogy már ezúttal bombáztassa ösz­­sze a várost. Kedélyes. A vidékiek kedélyes emberek. Egyik vi­déki lap így kezdi a »Madarász« czímű operettéről szóló kritikáját: »A Zeller bácsi operetteje nagy sikert ara­tott tegnap színpadunkon.« Lejebb ismét a kritikus új jelzőt is talál ki, mert egy dallamot igen poétikés­­n­e­k talál. Poétikés, ez egy a kritikus bácsi vidékén közkeletű jelszó lehet. Ez igen kedélyes. Családi tragédia. Németbogsánból jelentik, hogy Vichend Viktor németbogsáni birtokos há­rom gyermeke széngőzben meghalt. Az a gyanú merült fel, hogy az atya maga idézte elő gyerme­kei halálát. Egy magyar szökevény. Nápolyból írják, hogy a rendőrigazgatóság egy fiút szolgáltatott át az osztrák-magyar konzulátusnak, ki szept. 20-án elszökött hazájából és gyalog jutott el Nápolyba. A fiút Tőkés Jánosnak hívják, betegen és elron­­gyolódott ruházatban érkezett oda. Helyi hírek. Letartóztatott csaló. Fischer Mór és társa di­vatkereskedő elég, tegnap panaszt tett a főkapi­tányságnál, hogy egy ismeretlen egyén állított be az üzletbe egy másik divatkereskedés megbízottja gyanánt mutatva be magát s két vég selymet kért. A czég adott is, de óvatossági szempontból egy inast adtak az ismeretlen mellé. Ezzel az ismeret­len a kerepesi bazár egyik első emeleti lakásába ment be, mondván, hogy a selymet egyenest a ve­vőnek adja át. A gyerek kint várakozott, az isme­retlen azután kijött, azt mondván a gyermeknek, hozzon még negyven méter selymet. Ez azonban feltűnt a Fischer-czégnek. Visszaküldte a gyerme­ket, de mire oda ért, az ismeretlenek s a két vég­selyemnek nyoma sem­ volt. A csalót a rendőrség még az éjjel Klein Ármin 28 éves rovott múltú egyén személyében kinyomozta s letartóztatta. — Klein, ki ellen csalás miatt több feljelentést tet­tek, a csalást már beismerte. Törvényszéki csarnok. Változások a budapesti törvényszéknél. A buda­pesti kir. büntetőtörvényszék egyik legtehetsége­sebb vizsgálóbirája, dr. Simonffy Béla, ma bú­csúzott el itteni kartársaitól, hogy új állását Deb­­reczenben elfoglalja, hova alügyészszé neveztetett ki. Simonffy Béla tehetségét a budapesti kir. törvényszéknél, hol még ez év elején is Tóth Ernő tanácselnök jegyzője volt, csakhamar felis­merték s igy lett e rövid időn vizsgálóbíróvá ez év tavaszán. Itt is annyira kitüntette magát gyors és erélyes működésével, hogy már a múlt hónap­ban alügyészszé nevezték ki a debreczeni kir. tör­vényszékhez. Helyére a nagy­ károlyi törvényszék­től R­ó­t­h Károlyt helyezték át ide vizsgáló­bíróul. KÖZGAZDASÁG, Bécs, nov. 3. Az osztrák-magyar bank állása okt. 31-én: bankjegyforgalom 465.859.000 frt­ (4­­11.686.000); éremérték 247.611.000 frt (+207.000 frt); tárcza 200.891.000 frt ( + 12.906.000 frt); lombardüzlet 27.782.000 frt ( + 1.815.000 frt); a bankjegyforgalomból adóköteles 11.930.000 frt. Ipar és kereskedelem. Wahrmann Mór országgyűlési képviselőnek és kamarai beltagnak a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnökévé történt megválasztatását a kereskedelmi miniszter megerősítette. A bécsi biztosító társaság választmánya Bécs­­ben megtartott tegnapi ülésében a társaság vezér­­igazgatójává N­y­i­t­r­a­y Zsigmondot, az első ma­gyar általános biztosító társaság vezértitkárát vá­lasztotta meg Budapestről. A budapesti gabonatőzsdéről. Búzát ma jól kínáltak, a vételkedv gyen­gébb, az irányzat nyugodtabb volt és 20,000 mé­ter mázsa kelt el változatlan árakon. R­o­z­s 5 krral csökkent. Elkelt: Buza: Tiszavidéki: 200 mm. 79-5 k. 11.45 frt, 100 mm. 78 k. 11.35 frt, 100 mm. 77-7 k. 11 30 frt, 100 mm. 77-3 k. 11.25 frt, 100 mm. 77 k. 11.20 frt, 100 mm. 77 k 11.20 frt, 400 mm. 77 k. 11.15 frt, 1800 mm. 76 7 k. 11.221/. frt, 200 mm. 7C'4 k. 11.10 frt, 200 mm. 76 k. 11.05 frt, 200 mm. 76 k. 11.10 frt, 100 mm. 75 k. 10.82 V, frt, 100 mm. 75 k. 11.85 frt, 100 mm. 74 k. 11.75 forint, 100 mm. 748 k. 10.80 frt, 300 mm. 75-5 10.90 forinton került forgalomba. Pest megyei: 300 mm. 76­4 k. 11.10 frt, 200 mm. 76 k. 11.8 frt, 100 mm. 76 k. 11.05 frt, 200 mm. 75 k. 10.80 frt, 100 mm. 76 k. 10.90 frton került for­galomba. Fehérmegyei: 900 mm. 73­2 k. 10.55 frt, 500 mm. 74 k. 10.70 forint, 500 mm. 72­5 k. 10.35 frt, 1400 mm. 78. k. 11.40 forinton került forgalomba. Perjámosi: 1000 mm. 78­8 k. 11.35 forinton került forgalomba. Bácskai: 600 mm. 77'4 k. 11.20 frt, 1900 mm. 75­6 k. 10.95 frton, 1400 mm. 75 k. 11.8 frton került forgalomba. Bánáti: 100 mm. 77.5 k. 11.10 forint 100 mm. 76'7 k. 10.90 forinton került forgalomba. Oláh: 400 mm. 76­5 k. 10.60 frt, 200 mm. 75 k. 9.60 forinton került forgalomba. Mind 3 hóra. Rozs: Csendes, 5 krral olcsóbb. Eladatott: 200 mm. 10.15 frt, 300 mm. 10.20 írton készpénzben került forgalomba. Árpa:: 100 mm. 6.371 /a frt, 400 mm. 6.57­/, írton készpénzben került forgalomba. Zab: 200 mm. 6.40 frt, 100 mm. 6.35 frt, 200 mm. 6.25 frt, 100 mm. 6.30 frt, 100 mm. 6.40 forinton készpénzben került forgalomba. Tengeri : 3000 mm. 6.45 frt, 600 mm. 6.50 frt, 1500 mm. 6.50 frton készpénzben került forgalomba. A határidő-üzlet nyugodt volt. Búza őszre —.— pénz. —.— áru; márczius— áprilisra 1892. 11.26 pénz, 11.23 áru; tengeri julius— augusztusra —.— pénz, —.— áru; szeptember— októberre —.— pénz, —.— áru; — 1892. május— júniusra 6.16 pénz, 6.12 áru ; — rab őszre —.— pénz, —.— áru, 1892. tavaszra 6.60 pénz, 6.67 áru ; ká­­posztarepere augusztus—szept. 14.70 pénz, 14.75 áru. A határidő-üzletben a déli tőzsde zárlatai a következők: Búza őszre —.— pénz, —.— áru ; 1892. márczius— áprilisra 11.23 pénz, 11.24 áru ; tengeri jul.—augusztusra —.— pénz, —.— áru ; szept.—okt.-re —.— pénz, —.— áru; 1892 május—júniusra 6.11 pénz, 6.13 áru; zab őszre —.— pénz, —.— áru ; 1892 tavaszra 6­57 pénz, 6.59 áru; káposztarepere aug.—szept.-re 14.75 pénz, —.— áru. Mai hivatalos effektiv árak: A budapesti terménytőzsdéről. Z s i­r á r­u lanyha. Szilva szilárd. Effektiv szerb szokványáru 7.75, 100 drbos 8.75, 85 drbos 9.25, szilvasz 17.75 írttal kelt. Szesz szilárd. Szesz nyers kontingentált 20.75—21.25 írton, élesztő­ szesz 21.75— 22.25 írton, szesz, finomított 58—59 írton, 100 liter szá­zalékonként. Búza uj bánsági........... 75—80 kig 10.70 11.35 » » tiszavidéki . . . 75—80 » 10.70 11.35 » » pestvidéki. . . . 75—80 » 10.65 11.30 » » fehérmegyei . . 75—80 » 10.70 11.35 » » bácskai.............. 75—80 » 10.70 11.35 » » északmagyarorsz. 75—80 » —.— —.— Rozs » .............................. 70—72 » 10.10 10.25 Árpa » takarmány. . . . 60—62 » 6.25 6.60 » » égetni való . . . 62—64 » 6 80 7.30 » » serfőzdei .... 64—66 » 7.50 890 Zab ».............................. 39—41 » 6.25 6.50 A budapesti értéktőzsdéről. A tőzsde a nemzetközi értékekben lanyhán nyílt meg, de az üzlet folyamán a kedvezőbb kül­földi hírekre kissé javult. A helyi piac­ nyugodt volt. A valuták szilárdultak. Hivatalos felszámolási árfolyam osztrák hitelrészvény: 274 20, magyar aranyjára­dék : 103.30. A díjbiztosításoknál: osztr. hitelrész­vény holnapra: 2.-----2.50, 8 napra: 5.50—6.— egy hóra: 11.-----12.—. Az előtőzsdén: Osztrák hitelbank 274.20— 275.20 írton, magyar hitelrészvény 8201­,—321 forinton, magyar anyjáradék 103.30—103.35 forinton, rimamurányi 1675/9 frton, osztrák-magyar államvasut 2777­—277­ fo­rinton, lombardok 89.50 forinton, Concordia 554—555 frton köttetett. A déli tőzsdén: magyar 4 százalékos arany­járadék adómentes nov. 15-re 103.30 — 103.40 forinton, 4 és fél száz. adóm. m. k. regálekártalanitási kötvények 95.55—95.70 forinton, magyar általános hitelbank no­vember 15-re 321.75-321.’/1 forinton, magyar leszámí­toló és pénzváltóbank nov. 15-re 111 forinton, osztrák hitelintézet decz. 4-re 274.50—275.50 forinton, pesti ma­gyar kereskedelmi bank 1002—1005 forinton, Concordia­­malom 555 forinton, déli vasút november 30-ra 90.25— 90.50 forinton, osztrák-magyar államvasút 2777,­278 forinton, pesti közúti vaspálya 327 forinton, nemzetközi villamossági társaság 237 írton, Gans és társ., vasönt. és gépgyár 1715—1735 forinton, rimamurány-salgó-tarjáni vasmű r.­t. 167.50 - 167’/e írton, magyar 5 száz. földh. aduk­érték 101.25 írton köttettek. Mai hivatalos árfolyam : Allamadósság. Magy. aranyj. 470-es 103 30 Egyes, adóss. cs. kir. papirjáradék 5°/«-os 100.30 ápril-okt. 47io7o 91.30 Magy. 1876. keleti v. Szőlődézsmav. k. (100 aranyban 5%, 111.50 frt) 5°/o —.— 1889. m. k. adóm. m. Osztr. aranyj. 4°/o 109 — kir. áll. vasúti kölcsön Osztr. papirj. 57, 101.50 ar. 4,/«°/o 116.— Osztr. adósság 1854.250 M. nyer. köles. 100 frt. 141.35 frt p. 47o 134 50 » » , 50 » 139.25 Osztr. adóss. 1860. 500 41/,o/0 adóm. r.­k. kötv. 99 frt 57o 136.— Tiszai és szeg. köt. 4°/0 129 75 Osztr. adóss. 1860. 100 M. kir. 4°/o adóm. Ma­ frt 5% 145 50 gyarorsz. földt. k. i.j. 90 50 Osztrák adósság 1864. M. földteherm. k. 57o 108 50 100 frt 181.50 M. földteherm. k. 1867. Osztrák adósság 1864. zár.­k. 5°/o —■50 frt 181.— M. úrbéri válts. kötv. A temes-bégavöl. viz­(100 frtos) 5°/o 100.— szab. társ. 57o 100.50 Egyes. áll. adóss. febr. Budapest főv. kölcsön és aug. 4»/io4/o 91-50 1890. 4’/,7o k. 97.— Egyes. adóss. 47io 91.50 ( Szerk. nyer. 3°/O 87.50 Egyes, adóss. cs. kir. I Bécs v. ny. k. 1874. 150.25 jan.-jul. 4./io 1/o 91.30­ Magánsorsjegyek. Osztr. hitelintézet 184.—­­Osztr. vör. kér. sorsjegy. 17.— Magy. vör. kér. sorsj.­­ . — » Jó-sziv« sorsjegy 2.90 Olasz » » —•—­­Ny. k. bpesti lipótv. bazil. 6.— Váltók árfolyama. (látra.) |Páris 100 frank 46.55 Ném. pb 100 kir. m. 57.85 | Svájczi piaczok 100 frk 46.45 Amsterd. 100 holl. frt 97.25-London 10 fnt sterl. 117.65 Pénznemek. Cs. kir. arany (vert) 5.58 20 frankos arany 9.34 » » (körm.) 5.48 20 márka 11.65 O.-Magy­a fztos ar 9.34 Német kir. b. 100 m. 57 80 A kiadó tulajdonos Athenaeum irodalmi a nyomdai r. társulat betüivel Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület. Táviratok. Belgrád, nov. 3. Minthogy T­aus a no­vi é­s kereskedelemügyi miniszter szintén lemond, az egész kabinet beadta le­mondását. Az új minisztériumot P­a­s­i­c­s fogja megalakítani. BOCS, nov. 3. (A képviselőház ülése.) A kor­mány benyújtja a Törökországgal, Bulgáriával, Spanyolországgal és Portugáliával való kereske­delmi viszony ideiglenes szabályozásáról, továbbá a munkások baleset elleni biztosításáról szóló tör­vény kiegészítéséről illetőleg módosításáról szóló törvényjavaslatokat, mely utóbbi szerint a bizto­sítási kényszer többek közt fuvarozási és színházi vállalatokra is kiterjesztetik, végül az 1892. évi újonczjutalék megszavazására vonatkozó törvény­­javaslatot. Ezután megkezdték a vallás- és közok­tatásügyi tárcza költségvetésének részletes tár­gyalását. Berlin, nov. 3. (A Pesti Napló távirata.) A »Kreuzzeitung« is megerősíti, hogy Romá­nia háború esetén a hármas­ szövetségnek tagja lesz és az előőrsi szolgálatokat venné át Oroszor­szág ellen, habár írásbeli megállapodások nem lé­teznek is. Tiflis, nov. 3. (A Pesti Napló távirata.) Az orosz kormány erélyes intézkedéseket fogana­tosít a szundisták ellen. Négy vezért elfog­tak s öt évre egy a perzsa határ mentén levő he­lyi területre küldtek. Száztíz protestánst, mindkét nemből, Elizabethpol tartomány egyik falvába számkivetettek, a­hol most szükséget szenvednek. A protestáns szülőket gyermekeiktől megfosztják s orthodox gyámok felügyelete alá helyezik őket. Pétervár, nov. 3. Az orosz császári pár a többi fejedelmi személyiségek kíséretében Spassow-Skit állomásra, Borki közelében megér­kezett és megtekintette ott az 1888. október 17-én történt vasúti szerencsétlenség emlékére épülő templomot valamint egyéb egyházi épületeket. London, nov. 3. A Reuter-ügynökségnek jelen­tik Valparaisóból. Az izgatottság, melyet a »Bal­­timore« matrózai ellen intézett támadás okozott, lecsillapult. A köztársaság elnökségét George Monténak ajánlották fel. A kongresszus megnyi­tását november 16-ikára tűzték ki. A legtöbb poli­tikai foglyot szabadlábra helyezték. A kormány kész az idegenek jogosult kívánságainak eleget tenni. New-York, nov. 3. (A Pesti Napló táv­irata.) A déli szigetekről érkezett jelentések sze­rint a francziák Locona, Vanna, Lara, Buhabuka és Tagra szigeteket erőszakos módon elfoglalták s azokon állomáshelyeket szándékoznak létesíteni. Záloglevelek: M. földh. int. 5°/o —.— Pesti m. ker. b. 57o —.— Ugyanaz 4'/« p. 100.— » » » » 4‘/««/o 99.10 »­­'/10/o 95.— Epesti m. k. b. kk. 41/, 101.— » a. v. ez. 57o 116.— »Albina« t. s. h. i. 6°/o 101.— M. jelzálogb. 5»/,7, 102.— » » » » » 5»/o 99.50 * * 5°/o 100.50 Nagysz. föld. 5%, 101.50 » » 47,0/, 99.75 » » 5­/,7„ 102.— M. orsz. közp. tkp. 47, 96.50 » » 6»/o 103.— Kis. p. földh. i. 57,7o 104.— » ált. takp. 5Vo 102.— » » 5Vo 101.25 M. jelzb. ny. k. k. 47o 112.75 Osztr.-magy. b. 47,7o 101.— » » nyer. jegy. 21.— * » 47o 99.50 Oszt. f. i. d. k. k. 370 109.25 » » 50 év 47, 99.50 Osztr. f. int. k. nyj. 370 24.— Pesti m. ker. k. 576 101.— Pesti hazai e. tp. 57, —.— » » » » 67,7. —» » » » 47, 99.50 Elsőbbségek. Alföldi vasút 57, —.— M. nyug. op. 57, 100.50 » » 1874. 57, —.— » » 1874. kib. 57, 100.75 Bp. közúti vasút 4*­,7, 94.25 M. vasút els. köles. ber. Báttasz.-d.-z. v. 57c —.— czél. ar. 570 - .— Bpesti lánczhid 670 103.— » » » 47,70 __. Bpest-pécsi vasút 47, 89.50 I. erdélyi vasút 57. — Éjszakk. vss. t. 57c 100.— Kassa-udb. v. ez. 47, 90 25 » » ar. 57c —.— »­­eperj.-tarn. v. m. » » ar. 67, —.— r. ez. 5»/, 100 — Lloyd-épület 5°/, 99.50 Kassa-odb. v. (oszt. v.) Magy. gab vasút 100.— 1889. kib. 47. 94 50 Victoria malom e. k. —.— Részvény«*. a)Bankok. . M. nyugati v. 5«/. 197.— Angol-osztrák bank —.—­­Mánn. sóv. r. t. e. r. 94.50 Bpesti bankegyes. 140.— O.­magy. áll. vasút 5»/. 277.75 Bpesti k. és iparbank Sz.— Pécs-barcsi v. 5% 200.— M. ált. hitelb. 321.75 Tiszavidéki v. 5°/o —.— M. jelz. hitelbank —.— Dunagőzh. társ. 5»/o 282__ Ugyanaz n. kib. 166.— Pesti közúti vp. 327.— M. lesz. és pr. b. 111.— Pes­ti k. v. élv. j. 160.— M. orsz. bank r.-t. —.— . _ , ... , Oszt. hitelint. 274.50 e) Tab­. pénztárak. Osztr.-magyar bank 1008.— Bpest III. ker. 130.— I. m. iparbank 187.— Orsz. közp. 605.— Pesti m. ker. b. 1004.— Pesti hazai e­se­dk­e- 1- 8300.— Sziszeki hitelbank —.— Egyes- bp. főv. 960.— Union bank —.— M­­ált. takarékp. 112 25 b) Bizt. társaságok. f) Különféle vállalatok. Bécsi bizt. társ. 152.— Alagút 167.50 Bécsi életjár. b. int. 280.— Alt- wagg- k- *1­88.— Első m. ált. b. t. 2825.— »Athenaeum« t. 415.— Fonciére pesti b. i. 72.— »Franklin« t. 266.— Magyar-franczia b. t. 2.— Pesti könyvnyomda 1200.— Pannónia vb. i. 1050.— Padas­i- ny. r. t. 225.— Fiúm. I.m. rizsh. gy. t. 1000.— c) Gőzmalmok. Ganz v. ö. és ggy. 1702.— Concordia m. 554.— Gschwind szgy. 405.— Első bpesti m. 1225.— Gyapju-mosó 300.— Erzsébet m. 448.— Keresk. épület —.— Henger m. 585.- Köszénb. (Dräsche) 503.— Lujza-malom 308.— S.­tarjáni kszb. 575.— Molnárok és s. m. 445.— Gőztégl. gy. köt. 540.— Pannónia m. 1005.— Tégla- és mészégető 240.— Victoria m. 250.— Magy- fegyvergyár —.— d) Köziek, vállalatok. Rimam.-s.-tart. 167.75 »Adria« m. t. h. t. 134.— Schlick vasönt. 237.— Alföld-fiumei v. 5%, 200.50 Serfőződe, I. m. 970.— Bpest-pécsi v. r. t. 57, 199.— Sertéshizlaló 318.— Bpest-Szt-Lőrincz v. —.— Spod. s csontliszt gy. 85.— Déli vasút 57, 91.— Szálloda r. t. 180.— Észak-keleti v. 195.50 Szeg. szgy. és fin. r. t. —.— Erdélyi vasút 5%. 200.50 Török dohány e. á. t. 153__ Kassa-oderb. v. 5°/« 173.— Uj-Antal v. üv.-gy. r. t. —. Magyar-gal. v. •/• 197.— A bécsi értéktőzsdéről. — November 3. — Megnyitás. Előtőzsde Osztr. hitel-részv. 274.62 Osztr. hitelint. részv. 275.— Unio-bank-részvény —.— Unio-bank-részvény 219.— 20 frankos arany 9.35 20 frankos arany 9.35 Mű­gy. jelz. hitelb.-r. —.— Magyar hitelrészvény 321.— Magy. orsz. bank.-r. —.— 50­0 magyar papir-jár. 100.80 Magyar hitelb.-részv. —.— Angol osztr.­bank-r. 147 75 47c magy aranyjár. 103.20 Déli vasúti részvény 89 75 M. leszám. és váltób.-r —.— Osztr. államvasuti r. 277.75 — 47c magy. aranyjár. 103.35 Kivonat a Budapesti Közlönyből. — November 3. — Árverések a fővárosban Teréz-körút 44., nov. 14. Herczfeld Károly ingós. 638 frt. — Újpest, Sándor-utcza 21., nov. 4. Hatosy József ingós. 5529 frt. — Nagy­ János-utcza 19., nov. 11. Wollank Frigyes ingós. 1003 frt. — Hatvani-utcza 18., nov. 7. Frank János ingós. 978 frt. — Alkotmány-utcza 22. nov. 6. Vogl Kern Irma ingós. 6500 frt — Szerecsen-utcza 49., nov. 4. Matters­­dorfer Reg­na ingós. 850 frt. — Dalszinház-utcza 10., nov. 5. Sári Emma ingós. 408 frt. Árverések a vidéken Békés, nov. 9. Harzsa Fe­rencz ingós. 2465 frt. — M.-Óvár, nov. 17. Pleszl Má­tyás ingatl. 2101 frt. — Mohács, nov. 13. Bakó Gergely ingós. 2375 frt. — Lébeny, nov. 18. Bauchwarter Máté ingatl. 2807 frt. Pályázatok. A czeglédi járásbíróságnál albirói áll. 2 hét a. — A sátoralja­ujhelyi törvényszéknél aljegyzői áll. 2 hét a. — A gyulai törvényszéknél aljegyzői áll. 2 hét a. Vízállás, november 3 Buna Tisza Pozsony 1.01 — apadó M.-Sziget 0.16 — változat). Komárom 1.10 — apadó­­Namény — 113 apadó Budapest 0.70 — apadó Tokaj 0.52 — apadó Mohács 0.92 — apadó Szolnok — 0.87 áradó Vukovár — — — Szeged — 1.25 áradó D Újvidék 0.73 — apadó Bodrog Pancsova 0.07 — változatl. S.-Patak 0.07 — apadó Orsova 0.97 — áradó Szamos Szatmár 0.06 — áradó Srava Kőrös Barcs 0.37 — apadó Gyoma 0.12 — áradó Eszék 1 50 — apadó Maros Száva Árad — 1.30 apadó Sziszek — 0.26 apadó Béga Mitrovica 1.39 — apadó Temesvár — 0.61 apadó Színházak, ma­ november 8-án : A nem­zeti színházban: Frou-Frou. —Az operaház­ban: Az afrikai nő. — A népszínházban: Tél és tavasz. — A várszínház: Zárva. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL fülyik­ tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartama sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség). CSETJEÉÍYI ADOLF ügyvédi irodája (4735) Budapesten, IV. Kalap-utcsa 22. sz. a. (a Zöldfa-u­ca sarkáig .-Az ATHENAEUM könyvkiadó­ hivatalában (Budapest, Ferencziek­ tere 3.) megjelent és minden könyvkereskedés­ben kapható . Az Athenaeum KÉZI LEXIKONA. Szerkeszti Dr. Acsády Ignácz, a m. tud. akadémia lev. tagja. II. FÜZET. (Államtitkár — A­ranytermelés). 4 melléklettel: (Baktériumok szines táblája. — Afrika legújabb térképe. — Jelenkori műipar, kettős fekete tábla. — Az Árpádok és Anjouk családfája.) A Kézi Lexikon 40 kéthetenkint megjelenő 30 kraj­­czáros füzetben adatik ki Előfizetések legczélszerűbben 10 füzet árá­nak (3 frt) beküldése által eszközöltetnek, mely esetben a kiadóhivatal a füzeteket bérmentve szállítja Méter Méter Név- -------------------- Név- -szerint.­­ Változik szerint O Változik fölött alatt__________________fölötti alatt

Next