Pesti Napló esti kiadás, 1892. május (43. évfolyam, 122-151. szám)
1892-05-23 / 143. szám
- ragagBggw» ijmJiBiiii iiiimiiii||i|■ mi»i Ji|||i^w||w|!n«JTWi|i|1i TUMinmiiiTirrírír Budapest, május 23. Az új kereskedelmi miniszter. Budapestről írják a »Neues Wiener Tagblatt«-nak : »A kérdés, hogy ki üljön Baross örökébe, véglegesen (?) meg van oldva. Hieronymi Károly orsz. képviselő lesz az utódja, aki annak előtte az államvasutak igazgatósági elnöke és még előbb a közlekedésügyi minisztérium államtitkára volt. A legnagyobb nehézséget tulajdonképen Lukács kereskedelmi államtitkár állása okozta, akinek jogos igénye volt a miniszterségre, de a ki az állami számvevőszék elnökével, Gajzágóval való közel rokonsága folytán miniszterré nem lehet. Attól féltek, hogy meg fog válni hivatalától, de miután Lukács úr kijelentette, hogy kész szolgálni Hieronymi alatt is, Hieronymi kineveztetésének többé mi sem áll útjában és e kineveztetés a költségvetés letárgyalása után azonnal meg is fog történni.« Franczia katonai reformok. Tegnapelőtt Freycinet hadügyminiszter, mint távirataink jelentik, ismét két nagyfontosságú törvényjavaslatot terjesztett a minisztertanács elé, mely kétségkívül megadta beleegyezését, hogy azok a parlament elé hozassanak. Az egyik a rendes és a territoriális, vagy honvédségi hadsereg tisztikarának egyesítését, illetve bizonyos különbségek megszüntetését czélozza, melyeket az eddigi törvények a fegyveres erő két tisztikara közt megállapítottak. Sokkal fontosabb a másik törvényjavaslat, mely az eddigi hadügyi törvények egyik alapvető határozatát akarja módosítani. Eddig a védköteles a rendes hadseregben vagy tartalékában összesen csak hat évet volt köteles szolgálni s azután a honvédségbe lépett. Most a rendes hadseregnél, illetve tartalékánál a szolgálati idő hétről tíz évre emeltetik föl, ami természetesen igen nagy mértékben szaporítja a rendes hadsereg hadilétszámát. A honvédségnél a szolgálati idő három évvel leszállíttatik ugyan, de ez egészen másodrendű ama ténynyel szemben, hogy a rendes hadsereg olyan tetemes szaporodást nyer. Az új tartalékosokból úgynevezett vegyes ezredeket fognak alakítani, melyek a rendes hadsereg egy s a tartalék két zászlóaljából fognak állani. A szárazföldi haderő ez átalakításával lépést halad a tengerészet fejlesztése is. Már említettük, hogy Cavaignac tengerészeti miniszter a napokban a kéviselőház első ülésén óriási hitelkövetelésekkel állt elő. És pedig kér az 1893. évre 22%/a millió, az 1892. évre póthitelképen 39.706.000 frankot. Viszont a miniszter ígéri, hogy ha e pénzt megkapja, a franczia hajórajból 105 hajó 14.000 emberrel állandóan harczkész állapotban lesz. A miniszter azt is ígéri, hogy az építés alatti új hadihajók öt év alatt mind elkészülnek és pedig két nagy pánczélos hajó még ez évben, egy a jövő évben, hat pedig legkésőbb 1897-ig. A legközelebbi három évben, tehát még 1896-ig 21 gyorsczirkáló hajó s egész sereg mindenféle torpedóhajó, ágyunaszád stb. fog elkészülni. Noha Francziaország pénzügyi helyzete éppen nem igazolja a roppant költekezést, mégis kétségtelen, hogy a törvényhozás a hadügyi és a tengerészeti miniszterek újabb tetemes követeléseit mind meg fogja szavazni. ORSZÁGGYŰLÉS: A képviselőház ülése május 23-án. Az elkeresztelési vita folyt tovább ma a képviselőházban. Először Neumann Ármin mondott figyelemmel hallgatott beszédet, felemlítvén a zsidó vallás reczepczióját s hangsúlyozván, hogy ha az 1868. 53-ik törvényczikk 12. §-át a szabadelvüség szempontjából kifogásolják , akkor ne álljanak meg ennél az egynél, hanem kifogásolják és orvosolják mindazt, ami ezzel kapcsolatban a szabadelvűséggel ellenkezik. Ő utána Bujanovits Sándor szólalt fel saz utóbbi két év története által igazolta álláspontját, melyet választói előtt kifejtett mindjárt a februáriusi rendelet kibocsátása után. Bujanovits szépen és higgadtan érvelt a vallási béke helyreállítása érdekében s ez idő szerint a 68-iki törvény revízióját nem tartván helyesnek. Zajos jeleneteket idézett elő Tódor József, kormánypárti képviselő beszéde, mely nemcsak a szónoknak volt első felszólalása, hanem első felszólalás volt a katholikus papképviselők közül is az elkeresztelési vitában. Tódor József beszédén erős felekezeti szellem vonult végig és ez volt, ami több ízben nyugtalanságot és zajos tiltakozásokat keltett a függetlenségi párt padjaiban. A mai vita érdekessége és fontossága Horánszky Nándor beszédében kulminált, mely az ülés végén következett be. Horánszky Nándor mélyen belement a kérdés jogi és politikai fejtegetésébe és egy perczre sem hagyta el az ildommal párosult, objektivitást. Fejtegetéseinek gyakorlati értékét fokozta az a tapintatos és koncziliáns modor, melylyel a történteket bírálta és a teendőket formulázta. Horánszky a februári rendelet kibocsátását elítélte, de a miniszteri jóhiszeműségét nem vonta kétségbe, ellenben igazságot kért szolgáltatni az alsó papságnak, mely (mint a következmények beigazolták) méltatlan elbánásban részesíttetett, holott nem volt lázadó és csakis kötelességét teljesítette. A partiális anyakönyvek behozatalát Horánszky nem ellenzi, de a maga részéről nem tartja czélhoz vezetőknek és nagyobb komplikáczióktól tart, mint az eddigiek voltak. Kifejti, hogy ugyanazon apparátussal, mely a parcziális anyakönyveket megbízhatókká teszi, be lehetne hozni az általános polgári anyakönyveket, melyek egyedül vezethetnének gyökeres orvoslásra. Addig is azonban, míg az általános polgári anyakönyvek behozatnak, czélszerűbbnek tartaná viszályok kiegyenlítésére és a 68-dik törvény végrehajtására azt a módot, mely abban állana, hogy a vegyes házasságokat a hatóságok tartanák nyilvános ellenőrzés alatt s tartanák evidencziában az azokból született gyermekeket és minden egyházi ingerenczia nélkül közölnék az illető egyházakkal a születési eseteket, hogy a törvény alapján ekként a legális keresztlevelek megállapíthatók legyenek és az állam a maga részéről csak ezen legális keresztleveleket ismerné el. Horánszky részletesen kifejtő tervét, melyet az egész ház igen nagy figyelemmel hallgatott meg, és melyről még alighanem sokszor lesz szó a vitában. Horánszky a zsidó vallás reczepczióját kívánatosnak tartotta s hozzájárulását kijelentette. Beszéde végén a katholikus autonómiával foglalkozott. Elnök: dr. Bánffy Dezső. Jegyzők: Molnár Antal, Josipovich Géza, Szederkényi Nándor. A kormány részéről jelen vannak: Gróf Szapáry Gyula, gr. Csáky Albin, Josipovich Imre. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, hitelesíttetik. Elnök bemutatja a beérkezett kérvényeket, melyek a megfelelő bizottságnak adatnak ki. Széll Ákos az állandó bizottság nevében jelenti, hogy Lukás Gyula nagyszalontai képviselő a szokásos harminc napi fentartással igazoltatott. A közoktatásügyi tárcza. Következik a napirend: a vallás- és közoktatásügyi tárcza költségvetésének folytatólagos tárgyalása. Neumann Ármin szükségesnek tartja, hogy az állam és egyház közti viszony végre az egész vonalon rendeztessék. A katholika egyház egészen külön szervezete és törvényei által, melyek a jus divinumon alapulnak, nem egyszer oly helyzetbe jön, hogy kénytelen az állami törvénynyel súrlódásba jönni. Ezért az állam érdekeit nem lehet máskép megvédeni, mint az egyház és állam közti viszony végleges és teljes rendezésével. A modern állam perhorreszkálja az államvallás és az egyházzal való koordinácziót; az államnak a polgárok polgári érdekeiről külön kell gondoskodnia, azért az állam és egyház közti határt meg kell vonni. De a felekezetek lelkiismereti aggodalmait nem szabad érinteni és azért örömmel üdvözli a kormányt, hogy a kérdést egy benyújtandó törvényjavaslattal akarja megoldani. Szerinte oly államban, mint a mienk, hol a társadalom sima tükre alatt annyi államellenes aspiráció lappang, minden alkalmat meg kellene ragadni oly intézmények létesítésére, melyek a társadalmi elemek összeolvasztását idézhetik elő. Ily szempontból föltétlenül szükségesnek találja a polgári házasság behozatalát. Építsünk templomot, melyben az összes vallásoknak jusson egy oltár; addig azonban, míg ezt megtehetjük, legalább ne bontsuk le azt a régi hajlékot, melyben a nem reczipiált vallások is menhelyet találnak. Végül a zsidó vallás reczepcziója ügyében megindult mozgalomról nyilatkozik. Arról van szó, hogy a zsidók kiemeltessenek a jelenlegi szégyenteljes helyzetből s a törvény biztos sánczai közé helyeztessenek. (Élénk helyeslés.) A trón és a kormány úgy nyilatkozott, hogy a vallások egyenjogúsítását történeti alapon kívánja fejleszteni; de hát ez alapon nem érkezett még el az ideje, hogy a zsidó vallás reczipiáltassék? Beöthy Ákos: Ne mifelénk tessék fordulni, hanem a kormánypárt felé. Mert mi helyeseljük a mozgalmat. (Tetszés.) Neumann Armin: A zsidó vallás nem követel egyebet, mint amit a szabadelvűség és méltányosság szerint méltán követelhet. Elfogadja Iványi Dániel határozati javaslatát. Bujanovich Sándor minden félreértésnek és ma már nem szokatlan gyanúsításnak elejét veendő, kijelenti, hogy tőle az elkeresztelés kérdésében reverzálist nem kértek és nem is adott volna. De nyomban az elkeresztelési rendelet kibocsátása után érintkezésbe lépett választóival és már akkor mondotta, hogy a rendeletet, mint amely dogmatikus lelkiismeretbe ütközik, hatályon kívül helyezendőnek tartja. S ha a miniszter most két év után erről szintén meggyőződött s ezt elégtételnek nevezi, úgy nem irigyli tőle ezt az elégtételt. Örömmel üdvözli azonban a minisztert azért, hogy ezt beismeri és bölcsen lát hozzá, hogy a kérdést a lelkiismereti aggályok tiszteletben tartásával kívánja megoldani. Fejtegeti ezután, hogy az 1868. Lili. t.-cz. ellen 1890-ig számbavehető mozgalom nem volt s az agitácziót csak a februári rendelet kibocsátása idézte elő. Ha a miniszter máskép volt informálva, rosszul volt informálva. S örömmel látja, hogy a miniszter nem kíván egyebet, mint a vallási békét. Ő maga a törvény módosítását kívánja, de megjegyzi, hogy erre a jelen pillanatot alkalmasnak nem tartja, mert a revízió ma még nagyobb zavarokat idézhetne elő. De azt a reményt táplálja, hogy nyugodtabb időben sikerülni fog a törvényt az összes felekezetek megelégedésére szabadelvű szellemben módosítani. Elismeri, hogy a végleges polgári anyakönyvvezetés létesítésével a rendeletnek mérge elvétezik; minthogy azonban a benyújtandó törvény részleteit nem ismeri, véleményt arról még nem is alkothatott magának s erre a jogot fentartja magának akkorra, mikor a törvényjavaslat be fog nyúttatni. Polemizál ezután egy tegnapelőtti szónokkal, aki óva intett attól, nehogy dogmatikai vitákba ereszkedjenek. Nem tudja, kihez intézte a szónok ez intést, de valószínű, hogy a miniszterhez. Mert az a szabadelvűség, melyet a kormány és pártja e kérdésben tanúsítottak, ad usum Delphini mindenképpen magyarázható. A magyar katholikusok nem akarnak dogmatikus vitát, hanem vallási békét és lelkiismereti aggályaiknak tiszteletben tartását. Sürgeti ezután Saághy Gyula és Győrfffy fejtegetéseihez csatlakozva a katholikus autonómiát és a lelkészi kongrum szabályozását. Az utóbbit annál inkább is sürgeti, mert a lelkészi javadalmazások javítására nekünk külön alapunk is van. Végül kijelenti, hogy Iványi Dániel határozati javaslatát elfogadja, a zsidó vallás recepcziójára vonatkozó mozgalmat pedig helyesli. (Tetszés balfelöl.) (Az elnöki széket időközben Bokross Elek foglalja el.) Tódor József elfogadja a költségvetést, mert a közoktatási kormánynak czéltudatos, hazánk kultúrái érdekét előmozdító törekvését látja, őszintén és nyíltan kijelenti az egyházpolitikai kérdésre nézve egyéni meggyőződését. A konfliktus súlypontja nem a rendeletben van, ez csak felszínre hozta. A rendelet visszavonása nem is szüntetné meg a konfliktust, mert megmaradna a törvény, melynek sokat említett 12. §-a megmarad, minthogy a kath. egyház, mint Krisztus által alapított igaz egyház (Mozgás több felől) nem mondhat le a vegyes házasságból származó gyermekekről. (Felkiáltások : Ez őszintén volt mondva.) Nem lesz mindenkit megnyugtatólag és alaposan elintézve a parcziális polgári anyakönyv által az a konfliktus, mig fennmarad a katholikusokra nézve sértő 1868-iki törvény. A gyermekeket nem adhatja oda a kath. egyház. Nem mondhat le a vegyes házasságból származó gyermekek neveléséről a kath. egyház öngyilkosság nélkül. (Nagy zaj a szélsőbalon. Thaly Kálmán : Akaszszák föl magukat! Nagy zaj.) A kath. egyházat sértő 1868-iki törvény nem maradhat fenn, azt módosítani kell. (Több hang balról: Csak a katholikusok érdekében ?) Ő megvédelmezi saját egyházának jogát és szabadságát, de meghagyja a képviselő uraknak a jogot, hogy megvédelmezzék a saját egyházuk jogát. (Helyeslés a jobboldalon.) A kath. egyház, mely ma is állami egyház (Zaj a baloldalon: Csanády: Nem igaz!) A költségvetést a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Horánszky Nándor beszédére reggeli lapunkban visszatérünk. A vitát holnap folytatják. Ülés vége 2 óra 15 perczkor. A koronázás jubileuma. A király koronázásának 25 éves jubileuma alkalmából Császka György kalocsai érsek a következő főpásztori körlevelet bocsájtotta ki: »A jövő június hó 8 án lesz huszonötéves fordulója azon örvendetes eseménynek, midőn ő császári és apostoli királyi Felsége, dicsőségesen uralkodó I. Ferencz József királyunk és urunk Felséges asszonyunkkal, királynénkkal a Mindenhatónak különös jóvoltából, a magyar nemzet legőszintébb örömrivalgása között, ünnepélyesen megkoronáztattak. A királyok királyának ezen szentlényre árasztott malasztjai bőven meghozták gyümölcsüket azon fölvirágzásban, melynek hazánk a bölcs és jóságos fejedelem uralkodása által boldogított országokkal egyetemben békés fejlődésben és haladásban örvend, a kölcsönös szeretetnek, ragaszkodásnak és hűségnek azon szilárd kapcsában, mely a legelső magyar embert a magyar nemzethez fűzi, mindenek fölött pedig ama legnagyobb áldásban, mely a béke idejének daczára súlyos megpróbáltatásokat átszenvedett, de fejedelmi kötelmeit mindig példátlan lelkiismeretességgel betöltött királyt számunkra megtartotta. Hálatelt lélekkel tekint azért Magyarország ama napon föl a Mindenhatóhoz, kérvén őt,hogy akit milliók fölé helyezve milliók javára kent fel királylyá, tartsa meg, áldja meg a saját és hű népeinek boldogulására. Az apostoli kiváltság, melylyel az egyház a magyar királyságot már bölcsőjében megajándékozta, az uralkodó Fölséges párnak hagyományos mély vallásossága, melylyel méltóképen felel meg ama kiváltságból reá háruló föladatainak, az ezen első fejedelmi erényből az egyházra áradó végtelen jótétemények katholikus alattvalóikra kétszeresen mérik a hála szigorú kötelmét, melynek ünnepélyes tüntető tanúsítására hív föl bennünket a közelgő jubileumi ünnepély. Ennek a főegyházmegyémben méltó megülése végett ezennel elrendelem, hogy a pünkösd vasárnapján tartandó szent beszéd végén kihirdetendő e körlevelem szerint: 1. június 7-én este, az angyali üdvözlet után félóráig valamennyi templomban az összes harangok huzassanak, figyelmeztetvén a híveket a másnapi ünnepélyre; 2. június 8-án, mint a koronázási nap évfordulóján, minden plébánia és szerzetesi templomban ünnepélyes hálaadás, Te Deum és szentmise tartassék,melyre a közhatóságok meghívandók,az összes tanulóifjúság elöljáróival együtt megjelenni köteles; 3. minthogy junius 8-ra, mint a pünkösd ünnepét követő hét szerdájára kántorböjt esik . Szentsége az ország herczegprimásának adott engedménye szerint a magyarországi katholikus híveket mind a böjt, mint a megtartóztatás kötelezettsége alól az ünnepélyre való tekintetből felmentette. Budapest, 1892. május hó 10. Császka György, s. k. kalocsai és bácsi érsek.* A koronázás jubileuma napján tartandó ünnepélyes istentisztelet részleteit e héten állapítja meg a belügyminisztérium az illetékes egyházi közegekkel egyetértőleg. Az eddigi megállapodások a következők : Az istentisztelet a budavári helyőrségi templomban délelőtt 10 órakor kezdődik. A megjelenő püspökök a papsággal már előzőleg gyülekeznek a herczegprimásnál, s 410 órakor, a templom bejáratánál, az Ecce sacerdos magnus hangjai közt fogadják s a főoltárhoz kísérik. A főpap itt felölti teljes ornátusát s igy vonul a papsággal a kapuhoz, hol az érkező királyt fogadja. A király megérkezése után megkezdődik a Te Deum s utána az énekes nagymise. A zenei részek rendezését gróf Zichy Géza intendáns vállalta el, a magánrészeket az opera tagjai, a karokat a budavári főplébánia templomnak megerősített kara adja elő Erkel Sándor karnagy vezetése alatt. A próbák Liszt Ferencz »Koronázásmisé«-jéből, mely ez alkalommal előadásra kerül, már megkezdődtek. A templomba, melynek belsejét budapesti udvari kárpitosok díszítik, csakis a belügyminisztérium által kiadott meghívókkal lehet belépni. A notabilitásoknak kijelölendő helyeket s a díszítést illetőleg e napokban tartják meg a helyszíni szemlét. 143 szám. — Ara 3 kr. vidéken 4 kr. (reggeli lappal együtt 7 kr.) Mint az »O. É.« jelenti junius 7-én reggel ő Felsége szemlét tart a vérmezőn a budapesti helyőrség összes csapatai felett. * Az Andrássy-út torkolatánál felállítandó diadalkapu építéséhez ma fogtak hozzá. A főkapitány ennélfogva elrendelte, hogy addig, míg a diadalkapu elkészül, az Andrássy-út torkolata reggeli 7 órától délutáni 2 óráig a kocsiközlekedés elől elzárassék. Délután 2 órától fogva azonban, tekintettel az akkor beálló élénkebb forgalomra, a torkolat ismét átadatik a forgalomnak. A kocsiközlekedés addig a Szerecsen- és Révay-utczán át történik. Az ágostai evangélikus zsinat. A tanügyi javaslatot tárgyalták ma folytatólag Péchy Tamás és Zelenka Pál püspök társelnöklete alatt. Az iskolákról szóló második részt olvasták s a kisdedóvókról, elemi és felső népiskolákról, leányiskolákról szóló részt rövid vita s néhány nem lényeges módosítással fogadták el. Az elemi iskoláknál a 21. szakasznak azt a pontját, hogy a tanító köteles a meghívó egyházközség nyelvét tudni, Kund Samu kihagyatni javasolta, mert ez teljesen felesleges. Mudron Pál fentartani kívánja a szakaszt, mert nem képzel olyan iskolát, amelyben más nyelven lehetne előadni, mint amelyet a gyermekek értenek. A szöveget Kund Sámuel módosításával fogadta el a zsinat. A tanítóképző intézetek cziménél Zoch Pál kiemeli az ág. ev. tót hívek hitközségét s azt hiszi, hogy ennek megtartását csak akkor lehet elérni, ha tótul jól tudó tanítók és lelkészek hirdetik nekik az igét. Különben elvesznek az egyházra nézve éppen úgy, mint a hazára nézve, mert szoczialista és anarchista tanok könnyen találnak utat hozzájuk. Azt indítványozza, hogy a tanítóképzőkben és középiskolákban a tót nyelv heti 2—2 órában taníttassák. Breznyik Mátyás a szóló megnyugtatására közli, hogy a selmeczi ág. ev. tanítóképzőben nem 2, hanem heti 4—4 órában taníttatik a tót nyelv. Händel Vilmos különösen azért szólal fel, hogy Z ochnak arra az állítására feleljen, hogy a tót nép vallásosabb volna a más nyelvűeknél. Ez a jelszó bizonyos irányban a külföldön is terjesztetik s ezért kijelenti, hogy annak nincs semmi alapja Zoch Pál felelve kijelenti, hogy ő nem mondta azt, hogy a tótok vallásosabbak, mint a magyarok. Hörk József nem tartja szükségesnek a különös intézkedést, mert minden tanítóképzőben és theológián szükségképpen már régen tanítják a tót nyelvet. Báró Kaas Ivor nem emel kifogást az ellen, hogy a tótok a tót kultúrát műveljék, ezt jobban szereti, mintha a cseh, vagy orosz nyelvet tanulják s ő sohasem volt ellensége tót honfitársainknak, csak azt a politikai irányzatot akarja kiküszöbölni az ág. ev. egyházból, melyet a pánszlávizmus csempész be, a templomba és iskolába. "Zajos éljenzés.) A Zoch Pál indítványát tehát nem ellenzi, de itt külön intézkedést nem lát szükségesnek, mert hiszen az, amit az indítvány kíván, már meg van. Vágh Károly hangsúlyozza, hogy úgy az országos, mint az egyházi törvények biztosítják azt, amit Zoch most ki akar mondatni. Schneller István előadó a vitát befejezőleg kiemeli, hogy ez a törvényjavaslat a tanterv megállapítását nem akarta korlátozni, az pedig, amit Zoch kíván, tisztán a tantervbe tartozik, nem pedig ide. A zsinat Zoch Pál indítványát nem fogadta el. A zsinatot délután folytatják. KÜLÖNFÉLÉK. — május 23. A hiv. lapból. Uj kereskedelmi tanácsos. A király Sommer István pozsonyi törvényszéki kereskedelmi ülnöknek a királyi kereskedelmi tanácsosi czimet díjmentesen adományozta. Bírósági kinevezések. A király F ronius Károly fehértemplomi törvényszéki birót a temesvári és Váry Gyula pécsi törvényszéki birót a pécsi Ítélőtáblához birákká, Aschinger Ferencz újvidéki törvényszéki birót a lugosi ügyészséghez ügyészszé ; Bary József nagyváradi ítélőtáblás tanácsjegyző-albirót a nagyváradi törvényszékhez bíróvá ; Nagy Miklós balassagyarmati járásbirósági albirót a füleki, és ifj. Sánor Géza galgóczi járásbirósági albirót a galgóczi járásbírósághoz birákká ; végül dr. Glaser József losonczi járásbirósági aljegyzőt a rétsági, — Mályusz Egyed beszterczebányai törvényszéki aljegyzőt a muraszombati, — Finkey Pál sátoraljaújhelyi törvényszéki aljegyzőt a kisvárdai, és dr. Makircz Arthur budapesti törvényszéki aljegyzőt a debreczeni járásbírósághoz albirákká kinevezte. Kinevezések: Dr. Kovách Ödön váczi kir. járásbirósági aljegyzőt a pozsonyi kir. törvényszékhez jegyzővé, Péter Ferencz egri törvényszéki joggyakornokot az egri kir. törvényszékhez aljegyzővé, Kristóffy Kálmánt pedig a földm. minisztériumhoz számgyakornokká nevezték ki. Áthelyezések: Draskói Farkas Géza pozsonyi kir. ítélőtáblái biró a budapesti kir. ítélő táblához, Veryáczky Gyula nagykállói járásbiró a nagyváradvárosi járásbírósághoz, Keller János lugosi törvényszéki biró az aradi törvényszékhez és Markovich Jenő zsadányi járásbirósági albiró az egri járásbírósághoz saját kérelmükre áthelyeztettek. Személyi hírek. József főherczeg szombat óta egész családjával a fővárosban időzik. — Jenő főherczeg Budapestről pár napra Bécsbe utazott. — Klotild főherczegasszony tegnap családjával Alcsuthra utazott. — Vaszary Kolos herczegprimás egészségi állapota megnyugtató. — Báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter állapotában a beállott javulás tartós, egyelőre azonban a minisztérium vezetését még nem veszi át. — Szögyény-Marich László miniszter — mint Bécsből távírják — tegnap este családjával elutazott Klagenfurtba. — Szász Károly református püspök, befejezvén hosszabb püspöki körútját, visszaérkezett a fővárosba. — Bogisich Mihály budavári esperesplébános az elmúlt héten esperesi körutat tartott, megvizsgálva a kerületébe tartozó iskolákat. Ebéd a nagykövetnél, Párisból táviratozzák, hogy Hoyos gróf osztrák-magyar nagykövet tegnap este ebédet adott Carnot köztársasági elnök és neje tiszteletére. Az ebéden résztvettek : Loubet miniszterelnök, Freycinet, Ribot és Cavaignac miniszterek nejeikkel, Münster gróf német nagykövet, Bruyère tábornok, Poucelle, Seine megye prefektusa, D’Orvasson gróf és számos más előkelőség. Az ebéd után nagy fogadás volt, amelyen a diplomácziai kar, a polgári és katonai méltóságok s a párisi társaság és az osztrák-magyar telep notabilitásai vettek részt. Báró Bánffy Dezső, a képviselőház elnöke, azt a beszédet, amelyet a koronázási jubileum alkalmával a képviselőházban mondani fog, ma teljes szövegében közölte az ellenzék vezéreivel. A közlésnél jelen voltak gróf Apponyi Albert, Irányi Dániel és Ugrón Gábor s mindhárman helyeselték a beszéd tartalmát. Requiem Klapka Györgyért. Ma délelőtt 10 órakor tartották meg az ünnepélyes gyászistentiszteletet a Ferenczrendiek belvárosi templomában Klapka György tábornok lelki üdvéért. A templom erre az alkalomra gyász pompát öltött. A bejáratot ezüst bojtos fekete kárpit fedte, a Klapkacsalád czimerével. A szentélyben magas katafalk emelkedett 60 égő gyertya közt, Magyarország s a család czimerével ékítve. A katafalk mellett az Entreprise díszruhás tisztjein kívül a honvédmenháznak tagjai állottak diszőrséget dr. Pongrácz főhadnagy vezetése alatt. A gyászistentiszteletet Bán Sándor házfőnök tartotta fényes papi segédlettel. A gyászlepellel bevont első padsorokban foglalt helyet a gyászoló család, közte Klapka György és Ernő, az elhunyt tábornok fiai. A kormány tagjai közül Wekerle Sándor pénzügyminiszter jelent meg, azonban tévés értesülés folytán előbb a belvárosi templomba ment s igy a rekviemhez kissé késve érkezett. Ott voltak még : Gerlóczy Károlyh. polgármester,gr. Apponyi Albert, Hollán Ernő altábornagy,főrendiházi tag, Cserey és Gaál honvédezredesek, Harkányi Frigyes, Dégen Gusztáv, Horváth Gyula, Szederkényi Nándor, Molnár Antal, Miklós Ödön, Dókus Ernő, Kiss Albert, Madarász József,Sturmann György, Luppa Péter, Eszterházy Kálmán gróf, Károlyi Gábor gróf országgyűlési képviselők, Medveczky Frigyes egyetemi tanár s nagyszámú kegyeletes közönség. A gyászmise végeztével, mely alatt magyar gyászdalokat adott elő a templomi énekkar, a papság a katafalkhoz járult s azt a miserere hangjai közben, a szokásos szertartások közt, beszentelte, mire a gyászistentisztelet véget ért. A távozó előkelőségeknek a templom kijáratánál köszönte meg Klapka György, a tábornok fia, a család nevében a gyászukban tanúsított részvétet. Az epreskerti művészestély. A ma, hétfőn, a Bajza utcza 19. száma alatt levő epreskertben tartandó művészestély esti 8 órakor veszi kezdetét. Akik meghívóra igényt tartanak és még nem kaptak volna, napközben a műcsarnokban (Andrássyút 69. sz. a.) jelentkezhetnek. Az estélyen kosztümben is, de utczai öltözetben is meg lehet jelenni. Tegnap este a világításból s az előadásokból is próba tartatott. A kert szép látványt nyújt. 7 óra felé kigyuladtak a lampionok, villamos lámpák, reflektorok s csakhamar tündéri fényben állott minden. A futó zápor ugyan megzavarta a panorámát, de csak rövid időre. Az ógörög színjáték és a vígszínházi előadások próbái a legjobban sikerültek. A jelen volt előkelő közönség, köztük Jókai Mór, Berczik Árpád, a Dessewffy, Andrássy, Zichy, Pejacsevics grófi családok stb., megnézték az egyes pavillonokat is, a legnagyobb tetszésüket fejezve ki a látottak felett. Különösen tetszett a bejárat előtti két óriási szörny, a Barman múzeum, a Very-féle kocsma,melynek pompás karrikatúráit Tóth László festette. Nagy derültséget keltett a »vígszínház« előtt Vizváry Gyula szobra, ki mint Pry Pál áll egy talapzaton. Rész idő esetében a rendőrség hírlapilag fogja tudatni, hogy mikor tartják meg. A kecskemétiek kegyelete. Szombaton délelőtt leplezték le Kecskeméten azt az emléktáblát, melyet az 1848/49-iki szabadságharczban elesett kecskeméti honvédhősök emlékének megörökítésére emeltek közadakozás utján. Az ünnepély fél kilencz órakor gyászmisével kezdődött, Bogyó Pál apátplébános végezte nagy segédlettel. Innen a közönség kivonult az emléktáblához, hol Bogyó Pál beszentelte az emléket s megható beszéd kíséretében a város gondjaira bízta. Lestár polgármester lépett ezután az emelvényre s szent fogadást tett, hogy kegyelettel fogja őrizni ezt az emléket. Majd Konda Antal kegyesrendi tanár szavalta el Torkos László pályanyertes ódáját. Az áhítattal hallgató közönséget nem zavarta a szakadó eső sem s csak mikor a dalárda elénekelte a szózatot s az ünnepély véget ért, oszlott szét a Rákóczy- és Kossuth-indulók lelkesítő hangjai mellett. Délután a kaszinó helyiségében lakoma volt. Az ünnepélyen jelen voltak Bartók Lajos és Hévizy János országgyűlési képviselők is. A zónaidő. A keresk. és honvédelmi miniszterek értesítették a főváros közönségét, hogy a maguk részéről is elrendelték azt, hogy június hó elsejével a hatóságuk alá tartozó összes hivataloknál az egységes zónaidő alkalmaztassék. A keresk. miniszter egyúttal intézkedett, hogy a budai reáliskolában a déli 12 órai lövést az új idő szerint tegyék meg , hogy a műegyetemi nyilvános órát is a zónaidő szerint igazítsák. Az összes posta és táviróhivatalok június elsétől kezdve a meteorológiai intézettől fogják naponként a pontos időjelzést kapni, azonkívül intézkedés történt, hogy a posta és táviróhivatalok óráit a nagyközönség a hivatalos órák alatt megtekinthesse és a saját óráját azok szerint igazíthassa. A keresk. miniszter fölkérte a többi minisztereket is a megfelelő intézkedésekre. Az ev. ref. egyház egyetemes konventje. Ma délelőtt vették kezdetüket az ev. ref. egyház egyetemes konventjének tanácskozásai Tisza Kálmán világi s Kun Bertalan püspök egyházi elnökök vezetése mellett. Az alakulás munkálatai előtt Kun Bertalan püspök emelkedett szellemű imát mondott s aztán bejelentette, hogy mivel idé ay Miklós b. a megjelenésben akadályozva van, a világi felnöki tisztre Tisza Kálmánt mint legidősebb fögondnokot kérte föl. (Éljenzés.) Jegyzőkké egyházi részről Tóth Sámuelt és Mitrovits Gyulát, világi részről Szász Bélát, és György Endrét választotta. Megalakultak ezután az egyes bizottságok, a közigazgatási bizottság (elnöke Vályi János), a közjogi bizott. Hétfő, május 23.