Pesti Napló esti kiadás, 1892. június (43. évfolyam, 152-180. szám)

1892-06-01 / 152. szám

gyar­ország elleni rossz akarat és kicsinylés miatt használják. Nem tartottam ezt bebizonyí­­tottnak azért, mert meglehet — mint a­hogy a szerkesztő leveléből erről meg is győződtem — hogy ez tisztán a dolog nem ismeréséből és az ed­digi szokásnak hely telen tovább folytatásából ered. Magában abban a levélben, a­melyet alkalmam volt látni, a szerkesztő elismeri és belátja, hogy a helyes elnevezés az »osztrák-magyar monarkia.« (Helyeslés a jobboldalon.) A­mit a t. képviselő úr javaslatba hoz, hogy kényszereszközök alkalmaztassanak e lappal szem­ben, nevezetesen, hogy a posta­engedély Magyar­­országra nézve a laptól elvonassék, ezt én czélsze­­rűnek nem tartanám és egy független, elterjedt lappal szemben kényszereszközöket alkalmazni vagy utasító rendeletekkel eljárni, felfogásom sze­rint, czélhoz nem vezet.­­Nagy zaj a szélsőbalolda­­lon. Helyeslés a jobboldalon.) Méltóztassanak meg­hallgatni, (Halljuk! Halljuk!) de azt hiszem, hogy nem is az a czél, hogy e lap megrendszabályoz­­tassék, hanem az, hogy elérjük azt, hogy úgy ezek­ben, mint más külföldi lapokban is az az elneve­zés használtassék, a­mely az osztrák-magyar mon­archiát teljes joggal a közjogi alapon megilleti. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Épen ennek a czélnak szem előtt tartásával egyik-másik kényszereszköz alkalmazása helyett, megkísérlettem azt, hogy az illető lap szerkesztőjét erre a helytelen elnevezésre olyan egyén figyel­meztesse, a­kiről tudom, hogy vele összekötte­tésben van. Az erre a figyelmeztetésre, vála­szul érkezett levélből meggyőződtem arról, hogy a lap szerkesztője csakugyan belátta, hogy tel­jesen korrekt az a kifejezés, a­melyet mi alkal­maztatni kívánunk, (Helyeslés a jobboldalon. Zaj és ellenmondás a szélsőbaloldalon.) de kijelentette egyúttal, hogy a fenyegetések és rendszabályok alkalmazása esetén nem fog az eddigi szokástól eltérni, ha azonban irányában rendszabályok nem alkalmaztatnak. (Zaj és közbeszólások a szélső­baloldalon. Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon,­ maga is átlátva azon kifejezése helytelenségét, saját maga jószántából meg fogja tenni az intézkedéseket arra nézve, hogy a helyes elnevezés használtassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Minthogy ez a czél ezen az úton elérhető, ké­rem a t. házat, méltóztassák eljárásomat helyeslő­ig tudomásul venni. Meg vagyok róla győződve, hogy ezen az utón legközelebb e lapban is a kor­rekt elnevezés fog használtatni. Méltóztassanak vá­laszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobbolda­lon. Zaj a szélsőbaloldalon Polonyi Géza. A miniszterelnök válaszát nem veszi tudomásul. Furcsán védi a miniszterelnök az állam tekintélyét, ha itt a parlamentben azt java­­­­solja, hogy ne fenyegessük azt a külföldi lapszer­kesztőt, mert az a törvényeinket csak akkor res­pektálja, ha neki tetszik, de nem teszi meg, ha fe­­nyegetik. Különben a »Hamburger Nachrichten« eljá­rása csak egy szimptóma. A baj az, hogy az egész diplomáczia nem respektálja Magyarország önálló­ságát. Egy képén hágai levélből tudja, hogy ottani nagykövetünk czíme ez: »K. K. österreichische Gesandschaft«. Különben a miniszterelnöknek a külföldi szerkesztővel folytatott alkudozása egé­szen beillik az általa elkövetett politikai tapintat­lanságok lánczolatába. Gr. Szapáry Gyula csak egy rövid megjegy­zést tesz Polónyi Géza beszédére, aztán válasza tu­domásul vételét kéri. Elnök jelenti, hogy szabályszerűen név sze­rinti szavazást kértek. De a házszabályok szerint a tudomásulvétel fölött csak egyszerű szavazással lehet dönteni. Polonyi Géza a házszabályokhoz szólva meg­­jegyzi, hogy az egyszerű szavazással a kifejezés nem akar egyebet jelenteni, mint azt, hogy vita nélkül azonnal szavazni kell. De a szavazás mód­ját e szakasz nem korlátozza. Gr. Tisza Lajos, mint annak idején a házi­ sza­bályok revíziójára megbízott bizottság elnöke, azt állítja, hogy a szakasz értelmét az elnök magya­rázta helyesen. Lukáts Gyula: Most igy értelmezi. Gr. Tisza Lajos: Én nem kiáltok az úr sza­vába, ne kiáltson tehát az enyémbe se. (Nagy zaj.) Lukáts Gyula: Az elnöktől elfogadok rendre­utasítást, de mástól nem. (Nagy zaj. Kiáltások: »Szegeden lehet igy beszélni, de itt nem.«) Elnök rendreutasítja Lukáts Gyulát. Gr. Károlyi Gábor: Utasítsa rendre Tiszát is. Elnök : Gr. Károlyi Gábort is rendreutasítom. (Hosszantartó zaj.) Gr. Tisza Lajos: Az a bizottság akkor úgy értelmezte e szakaszt, mint most az elnökömért kü­lönben azt a kifejezést használta volna, hogy »ta­nácskozás nélkül« egyszerűen szavaz. Madarász József a házszabályok értelmében a névszerinti szavazás elrendelését kéri. Eötvös Károly szerint sohasem volt rá eset, hogy húsz képviselőnek névszerinti szavazás el­rendelése iránti kérelmét megtagadták volna. Ha a házszabályokat ily erőszakosan akarják magya­rázni, akkor az ellenzéknek van módja a házsza­bályok czimén sokkal hosszabb vitát provokálni, mint a­mennyit egy névszerinti szavazás vesz igénybe. Czélszerűségi szempontból is kéri tehát a névszerinti szavazás elrendelését. Gróf Apponyi Albert: T. ház ! Én csak azért kértem szót, mert a ház igen t. elnöke a házat sza­vazásra kérte fel a fölött, vájjon a névszerinti sza­vazás elrendeltessék-e ? Madarász József: Ez abszurdum! Gróf Károlyi Gábor: Erre kérek névszerinti szavazást­! (Nagy zaj a jobboldalon. Felkiáltások: Itt, nincs névszerinti szavazásnak helye.) Gróf Apponyi Albert: Nagyon kérném, hogy ily preczedensek­ alkotását, a melyekben a ház a saját tanácskozási szabályai felett szavaz, méltóz­­tassanak mellőzni, mert ez a házszabályok világos , értelmének egyszerű visszautasítása. A házszabá­lyok 17. § a kimondja azt, hogy 20 jelenlévő tag­nak írásban beadott kívánságára név szerinti fel­hívás mellett történik a szavazás. (Igaz! Úgy van e­­ a bal- és szélsőbaloldalon.)­­ Ez oly általános szabály, mely alól, ha kivé­­­­telnek volna helye, a­mint Eötvös Károly barátom­­ mondotta, ezen kivételnek a házszabályokban vi­­­­lágosan kifejezve kellene lennie. (Igaz ! ügy van­­ a bal- és szélsőbaloldalon.) Az eset, amelyről szó van, a 158. §-ban nyer preczírozást, a­mely pedig azt mondja, hogy a mi­­­ niszter által adott válaszra az illető képviselőnek,­­ ha jelen van, joga van nyilatkozni és annak meg-­­ hallgatása után a ház egyszerű szavazással határoz­­ a fölött, vájjon a miniszter válaszát tudomásul ve-­­­szi-e vagy nem ? Itt a verbum régens az, hogy a­­ ház határoz és pedig minden tanácskozás nélkül egyszerű szavazással határoz. (Zajos helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon. A ház eljárásának a módja van itt megálla­pítva, nem pedig a szavazásnak mikéntje. (Igaz! Úgy van! Zajos helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Ha a házszabályok az általam előbb idézett általános szabálytól eltérőleg akartak volna ezen az esetre intézkedni, szóval, ha az általános szabály alól kivételt akartak volna statuálni, ezt világos szavakkal kellett volna kimondani. (Zajos helyes­lés a bal- és szélsőbaloldalon.) Méltóztassanak elolvasni a 123 §. további be­kezdéseket , azokban körülírva fogják találni, hogy fölszólalásra micsoda jogok állnak még fen; szóval világos, hogy a 152. §. intenziója a vitatkozás a tárgyalás kizárása, kivévén az illető képviselő fel­szólalási jogát és nem a szavazás mikéntjének meg­határozása. (Igaz! Úgy van! Zajos helyeslés a bal és szélsőbalon.) Nagyon kérem tehát a házszabályoknak ezen szerintem igen világos és számos prec­edens által megállapított értelmét egyszerűen alkalmazni és a húsz képviselő által kért név szerinti szavazását elrendelni. (Élénk helyeslés a bal és szélsőbal­oldalon). Hegedűs Sándor kéri a névszerinti szavazás elrendelését, mert az eddig követett gyakorlat ezt kívánja. Elnök ennélfogva a névszerinti szavazást el­rendeli, de megjegyzi, hogy meggyőződése szerint az ő álláspontja a helyes. (Zaj.) A névszerinti szavazás megtörténik s ered­ménye a következő : A miniszterelnök válaszát tudomásul veszi 95, nem veszi tudomá­sul 104, távol van 248 képviselő; a Válasz tehát 9 szótöbbséggel nem vétetik tudomásul. Elnök jelenti, hogy a válasz tudomásul nem vétetvén, annak napirendre tűzése iránt majd ja­vaslatot fog tenni. Polonyi Géza azonnal napirendre kéri tűzetni a választ. (A kormánypárton ívet írnak alá, hogy a na­pirendre tűzés elhalasztása iránt név szerinti sza­vazást kérjenek. A szélsőbal ezt látva, tapsolni kezd.) Beöthy Ákos prec­edensekre hivatkozva kéri, hogy ma állapítsák meg, mikorra tűzessék a válasz napirendre. Polonyi Géza nem akarván most már a ju­biláns ünnepélyeket zavarni, indítványozza, hogy a válasz az ünnepélyek utáni első ülés napirend­jére tűzessék. Dr. Szapáry Gyula miniszterelnök kéri a házat, hogy a napirendre tűzés iránt holnap hatá­rozzanak. Horváth Gyula e kérést méltányosnak tartja. (Kiáltások a szélsőbalon: »Elfogadjuk!«) Gr. Károlyi Gábor: Mi, mint többség kulánsab­­bak vagyunk. (Nagy derültség.) Thaly Kálmán a ház engedelmével interpel­­láczióját holnap fogja megtartani. Elnök jelenti, hogy Horánszky Nándor sür­gős interpellácziót jelentett be, melyet most fog megtartani.* Az ülés végén Horánszky Nándor sür­gős interpellácziót intézett az összkormányhoz ab­ban az ügyben, hogy a kormány most tizenöt na­pig költségvetés és indemnity nélkül kormányozza az országot. Gr. Szapáry kijelentette, hogy ez interpelláczióra ő vagy a kormány valamely tagja a pénteki ülésen fog válaszolni. Az interpelláczió szövegét esti lapunkban nem közölhetjük, mert a miniszterelnök Horán­szky kéziratát magához kérette, hogy bemu­tassa a minisztertanácsnak, mely nyomban az ülés után összeült. KÜLÖNFÉLÉK. A hir. lapból. Kinevezései:­ P­o­t­á­s­s­y Gyula buda­­esti kir. törvényszéki joggyakornokot a beregszászi k­. törvényszékhez aljegyzővé, Polgár Béla gyulai kir. törvényszéki díjtalan joggyakornokot a nagyváradi kir. ítélőtábla kerületébe, R­ó­t­h Kornél végzett jog­hallgatót a pozsonyi ítélőtábla kerületébe díjas joggya­kornokokká, P­e­t­y­k­ó Róbert és W­e­i­s­z Ignácz adóhi­vatali jelölteket, a sajó-szent-péteri, illetve a mis­­kolczi kir. adóhivatalhoz díjtalan gyakornokokká ne­vezték ki. A király az orsz. kertészeti egyesületnek. A ki­rály ö­felsége a hivatalos lap mai közlése szerint a budapesti országos magyar kertészeti egyesület részére a­z. év június havában tartandó virág-, gyümölcs- és zöldségkiállítás alkalmá­ból egy királydíjra 50 darab aranyat ado­mányozott magánpénztárából. Uj arany gyapjas vitézek. A hivatalos lap ma közli ama főurak neveit, kiket ő Felsége legutóbb, — mint azt egy félhivatalos távirat már előre jel­ző — az arany gyapjas-rend lovagjaivá nevezett ki. A táviratban felsoroltakon kívül azonban még hárman jutottak e magas kitüntetéshez, névszerint: sárvári és felsővidéki gróf Széchenyi Imre berlini nagykövet, zicsi és vásonykeői gróf Zichy Nándor, gróf Croy-Dülmen Lipót lovassági tábornok és herczeg Fürstenberg Emil Egon szóig. kir. őrnagy. Érdekes koronázási emlék van most Zichy Jenő gróf birtokában. Ez nem más, mint az a toll, melylyel a király a koronázásról felvett jegy­zőkönyvet aláírta. A jegyzőkönyv aláirói közt volt az országgyűlés részéről kiküldött Ullmann és gr. Zichy Jenő, ki a király által használt tollat ez alkalommal emlékül ejtette. Hir szerint gr. Zichy Jenő e tollat a koronázási jubileum alkalmával a királynak fogja fölajánlani; a király ezt az erek­lyét valószínűleg a nemzeti múzeumnak ajándé­kozza. Nemességadományozás. Mint a hivatalos lap mai száma jelenti, a király a személye körüli mi­niszter előterjesztése folytán C­s­e­r­é­p­y Nándor Késmárk sz. kir. város polgármesterének és törvé­nyes utódainak régi magyar nemességük épségben tartása mellett a »Kygrruszkai« előnevet díj­mentesen adományozta. A jogi kar új dékánja. A tudomány­egyetem jogi kara — mint értesülünk — ma délelőtt vá­lasztotta meg dékánját a jövő 1892/93-iki tanévre. Tíz szavazattal kilencz ellenében dr. Pl­ó­s­z Sán­dor ny. r. tanár választatott meg. Ugyanezen ülé­sen választotta meg a jogi kar kebeléből kikülden­dő rektorválasztókat, névszerint dr. Hoffmann Pált, dr. Nagy Ferenczet, dr. Antal Gyulát és dr. Kovács Gyulát. A rektorválasztás e hó 8-án lesz, ezúttal a hittudományi kar tagjai közül. A kassai új főügyész, A király ő­felsége az igazságügyminiszter előterjesztése folytán Batt­­­­a­y Imre főügyészi helyettest a kassai főügyész­séghez főügyészszé nevezte ki. A június 1.­ i Bányatűz. Birkenbergből távírják. Tegnap délután a birkenbergi ezüstbánya Mária-aknájában tűz ütött ki. Ma reggelig 12 halottat hoztak ki a bányából. A mentési munká­latokat részben siker koronázza. Úgy látszik, az égés már megszűnt. Még több bányász hiányzik. Prágából a következő hiteles jelentés érkezett: Az éj folyamán két orvost reduiráltak. Reggeli 4 óráig 12 halottat és 20 élőt hoztak ki a bányából, mire felfüggesztették a munkát, mint­hogy a mentőket a kifejlődött gáz elkábította. Délelőtt a mentési munkálatokat ismét megkezd­ték. A tűz teljesen kialudt. A tűz oka ismeretlen. A szakértők azt hiszik, hogy a fadeszkák meggyu­­ladtak a petróleumlámpáktól. Vasúti szerencsétlenség. Mint Zágrábból táv­írják, a bosznabródi vasút Novska (Pozsega me­gye) állomása mellett tegnap vasúti szerencsétlen­ség történt. Közelebbi részletek eddig hiány­zanak. Verekedő fogorvosok. Néhány lapban az a hír jelent meg, hogy Appel Mór budapesti fogtechni­kust saját lakásán csúnyán elverték a lovagias ügy­ben hozzáküldött szekundánsok, a­kik Grósz Sán­dor fogorvos megbízottjaiként jelentkeztek nála. E kínos esetre vonatkozólag, mely a fővárosban élénk megbeszélés tárgyát képezi, teljesen megbíz­ható forrásból a következő értesítést vesszük : Dr. Grósz Sándor fogorvosnak tudomására jutott, hogy Appel Mór budapesti fogtechnikus becsmérlő meg­jegyzést tett róla bizonyos alkalommal. Felvilágo­­sítást kérendő a nevezettől, elküldte hozzá két fog­orvos kollegáját, dr. Dalnoky Viktort és dr. Blum Róbertet. A megbízottak közül dr. Dalnoky Vik­tor adta elő az ügyet és higgadt modorban, ille­delmes szavakkal intézett kérdést Appel Mórhoz: való-e, hogy felükről becsmérlőleg nyilatkozott s ha való, hajlandó-e oly nyilatkozatot tenni, mely e sértést elenyésztetni képes ? Az illedel­mesen előadott szavakra Appel Mór »Ihr Hal­iunken, ihr Bettyáren« kiáltás­sal felelt és egyik kezével mellen ragadva dr. Dal­­nokyt, a másikkal ütést akart mérni rá. Dr. Dal­noky — a­ki mellesleg mondva tartalékos had­­nagy — hirtelen megragadta Appel fölemelt kezét és az inzultust elhárította magától. Erre a dü­höngő fogtechnikus tömör vasból készült műszert kapott föl íróasztaláról és azzal rohant Dalnokyra. Hogy ezután dulakodás fejlődött ki és tettlegesség történt, mely a fogtechnikus hátrányára végző­dött, ez megfelel a valóságnak, de a botrányt nem a szekundánsok idézték elő, hanem a fogtechni­kus, a­ki a megbízottak illedelmes föllépésére pá­ratlan durvasággal felelt. Ily értelemben nyilat­koztak a megbízottak Zsarnay rendőrkapitány előtt is, a­ki egybehangzó vallomásaikat jegyző­könyvbe vette. A műbarátok köre az »Argyrus Királyfi« czímű dalmű szövegének megzenésítésére kiírt pályázat iránt érdelődöket figyelmezteti, hogy a szöveget minden köznapon a műbarátok köre irodájában (Mérleg­ utcza 12. sz.) a hivatalos órák tartama alatt, délután 5—7 óráig átvehetik. Fővárosi ügyek­. Az uszályos ruhák ellen. Az országos közegész­ségi egyesület — mint ezt lapunkban már közöl­tük , oly kérelemmel fordult a belügyminiszter­hez, hogy a földet érő női ruhák viselését nyilvá­nos helyeken tiltsa be, mert azok a ragályos be­tegségek csíráit tartalmazó port felverik és így a közegészséget veszélyeztetik. A belügyminiszter, tekintettel a kérdéses ti­lalom kibocsátásának és keresztülvitelének rend­kívüli nehézségeire, meghallgatta ez ügyben az orsz. közegészségi tanácsot, arra nézve kérvén ki tanácsát, hogy mily módozatok szerint lehetne a kívánt és tényleg fontos és méltánylandó czélt el­érni. A közegészségi tanács utalván azon nagy­mérvű ártalmakra, a­melyek az utczai porból a közegészségére háramlanak, szükségesnek és indo­koltnak tartja azt, hogy e baj orvoslása iránt meg­felelő intézkedések történjenek; másrészt azonban arra figyelmeztet, hogy a fővárosban még számtalan porfészek van s az utczai tisztításnak jelenlegi mód­ja is óriási mennyiségben veri fel a port, a melylyel szemben a földig érő női ruhák által okozott por elenyésző csekély, úgy, hogy az uszályos ru­háknak betiltása, mely intézkedés a személyes szabadságot is sérti, annyival kevésbbé volna in­dokolt, mert más hatósági intézkedések által is lehet a bajon segíteni. A közegészségi tanács en­nélfogva azt javasolja, hogy a közegészségi egye­sület tartson népszerű előadásokat és bocsásson ki közleményeket az uszályos ruhák ellen; másrészt pedig, hogy a hatóság a szabad területeket fásítsa be és g­yeppel terítse, és az utczák locsolására több figyelmet fordítson. A belügyminiszter a közegész­­ségi tanács javaslatát megfontolás, intézkedés és jelentéstétel végett a főváros közönségéhez kül­dötte le. Helyi hírek. A legújabb sikkasztás. A Coock Tamás-féle utazási iroda kárára elkövetett 38.750 forintos sik­kasztás tettesét Kövér Géza irodavezetőt a főkapi­tányság ma átadta a kir. ügyészségnek. Gyilkossági vagy öngyilkossági kísérlet. Rejté­lyes eset foglalkoztatja a rendőrséget. A rákospa­lotai pályaudvar bejáratánál ugyanis ma hajnal­ban egy 20—22 év körüli, középtermetű, látszólag az előkelőbb osztályhoz tartozó nőt találtak esz­méletlen állapotban, a bal arc­án két lősebbel. A nőt a környéken senki sem ismeri, azt se tudják hogyan került a pályaudvarra. A helyszínre ki­ment rendőrtisztviselő sem tudott ez ügyben ered­ményt elérni. A nőnél semmiféle iratot nem talál­tak, a­miből kilétét meg lehetne állapítani s a lő­­sebről sem ítélhető meg, vájjon öngyilkossági kí­sérletről, vagy bűntényről van-e szó. Zsebében mindössze egy »D­ J.« monogrammos asztalkendőt találtak s balkezén egy gyémánt gyűrű van. A nőt kórházba szállították, de mindeddig nem lehe­tett kihallgatni. Halálozások. Czirer Ákos, a múlt országgyűlés egyik rokon­szenves és képzett tagjának elhunytát jelentik táv­iratban Pécsről. A boldogult tegnap délután nejé­vel és gyermekeivel kocsin Pécsről vernyéki bir­tokára utazott, útközben hirtelen rosszul lett s mielőtt még orvosi segítség érkezhetett volna, meg­halt. Szélhűdés érte az alig 41 éves férfiút. A holttestet Pécsre hozzák, a­hol atyja Czirer József a takarékpénztár igazgatója. Czirer Ákos 1851-ben született Pécsett. Jogi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. Részt vett Bosznia okkupácziójában mint tartalékos hadnagy. Számos jogi kérdésről tanulmányt irt. Ál­talános figyelmet keltett »A hadsereg kérdése és pénzügyünk« cz. röpirata, melylyel» A hadsereg kér­dése« cz. röpiratra válaszolt. Két czikluson át volt a képviselőház tagja, és pedig az 1881—4-iki és az 1887—92. országgyűlés alatt. A függetlenségi pártnak volt tagja, melyet a véderő-bizottságban képviselt. A 48-as párt megalakulásakor kivált a függetlenségi pártból és Ugron Gáborhoz csatla­kozott. A legutóbbi képviselőválasztások alkalmá­val újból fellépett, de kisebbségben maradt. Czirer Ákos azóta teljesen gazdaságának szentelte idejét. Halála a parlament tagjai közt is élénk részvétet kelt, mert az elhunytnak szerény fellépése és ki­váló képzettsége köztiszteletet szerzett képviselő­társai részéről. Táviratok. Bécs, június 1. A románok memorandu­mát ma délben adja át a kabinetirodában dr. Ratiu, a küldöttség vezetője, ki ez al­kalommal Braun báró államtanácsoshoz, a kabinet­iroda főnökéhez beszédet fog intézni. A memorandum körülbelül 100 lapra terjedő kézirat. Német, magyar és román nyelven van írva és felsorolja a nem­zetiségekről szóló törvénybe ütköző intézke­déseket és a magyar kormány eljárását 1867 óta, a­mely által a románok sértve látják nemzetiségi jogaikat. Követeléseket, pro­­grammot vagy a monarchia közjogi viszo­nyának netaláni újjáalakítására vonatkozó eszméket az emlékirat nem tartalmaz. — A küldöttség egy része már a ma reggeli vonatokkal elutazott. Zágráb, junius 1. (O. E.) Tegnap tartomány­­gyűlési képviselőkké választottak: Plaskiban Kusevics Svetozar, Nustarban Cincsek F., Ivigban Gyurgyevics Vaso. Valamennyien a nemzeti párt hívei. Négy kerületből még nem tud­ni az eredményt. Ma választ Zágráb három kerü­lete is. Itt a nemzeti párt győzelme biztos. München, jun. 1. A regensherczeg az udvar, a miniszterek, a diplomácziai kar, a hatóságok fe­jei és számos művész jelenlétében megnyitotta a műkiállitást. S­t­i­e­­­e­r elnök üdvözölte a regens­­herczeget, ki röviden válaszolt. A regensherczeg erre a jelenlévők Hoch kiáltásai között körüljárt a termekben. A kiállítás tágas és tartalmára nézve az újkor egyik legjelentékenyebb kiállítása. Páris, jún. 1. A minisztertanács elhatározta, hogy a nancyi helyőrség Carnot elnök előtt el­léptessen. Azt a tervet, hogy az elnök szemlét tart­son a csapatok felett, mely Chamoin ezredes, Car­not elnök főhadsegéde illetéktelen kezdeményezé­séből eredt, elejtették. — A­­lapok ez alkalomból megtámadják az elnök katonai irodájának hatás­körét. (M. É.) Szófia, jún. 1. A »Szvoboda« szerint Szam­­bu­k­ov miniszterelnök, mihelyt Salisbury lord balesetének hire érkezett, nyomban távirati­lag tudakozódott a kormányelnök állapota felől. Salisbury meleg hangú táviratban mondott köszönetet. tulajdonos Athenaeum irodalmi a nyomdai r. társulat betűiről, Budapest, barátok­ fcere, Athetiaeum-énül­. A budapesti terménytőzsdéről. Terményekben üzlettelenség uralkodott. — Szesz lanyha. Nyers osztalékok­ 17.—17.50 forinton, élesztő szesz 20.60—21.— forinton, szesz finomított 55.—55.25 forinton 100 liter százalékonkint. A budapesti értéktőzsdéről. A tőzsde ma is nagyon szilárd volt. A nem­zetközi értékek közül a két hit­elrészvény és az osztrák-magyar államvasúti részvények emelked­tek, de a realizálások következtében zárlatuk gyengült. A helyi papírok közül a malomrészvé­nyek nyugodtak, a Ganz-részvények javultak, a valuták változatlanok. A forgalom nagyon élénk volt. Hivatalos felszám­olási ár­folyam: osztrák hitelrészvény: 321.10, magyar aranyjára­­dék: 110.65. A díj­biztosításoknál: oszt. hitelrész­vény holnapra: 2.50—2.75, 8 napra 6.-----7.—, egy hónapra 12.-----13.—. Az előtőzsdén: Magyar hitelbankrészvények 364—363.75 forinton, magyar aranyjáradék 110.60 forin­ton, rimamurányi vasmű 184.25 — 185.50 forinton, osz­trákmagyar államvasuti részvények 303— 305 forinton, déli vasút 87.50—89.50 forinton köttettek. A déli tőzsdén: magyar 4 százalékos arany­járadék adómentes június 15-re 110.60—110.62 és forin­ton, magyar 5 százalékos papirjáradék adómentes 100.95 — 101.02­/a forinton, osztrák 5 százalékos papirjáradék adómentes 101.40 forinton, budapesti bankegyesül. részv.­­társ. 129.50—129.75 forinton, magyar általános hitelbank 363—364 forinton, magyar leszámítoló és pénzváltó­bank június 15-re 116.75—117.25 forinton, osztrák hitel­­intézet június 4-re 321.20—322.60 forinton, Erzsébet-­­malom 471—472 forinton, Pannonia-malom 955 forinton, Viktoria-malom 285 forinton, északkeleti vasút 197.25 írton, osztrák-magyar államvasuti részvények június 30-ra 304—305.50 forinton, Ganz és társ. vasönt. és gépgy. 1880—1900 forinton, kőszénb. és téglagy. (Drä­sche) 469—471 forinton, salgótarjáni kőszénbánya 624— 625 forinton, tégla- és mészégető újlaki 263—268 írton, tégla- és czementgyár r.-társ. egyes. id. elis. 137.50— 138 forinton, rimamurányi-salgótarjáni vasmű részv.­­társaság junius 15-re 184­­5—1855/8 forinton, Schlick-féle vasöntő- és gépgy. 236—239 forinton köttettek.­ ­ . KÖZGAZDASÁG. Bécs, jun. 1. Az 1864. állami sorsjegyek mai húzásánál a főnyereményt 3617 sorszám 24. sz. nyerte; húszezer forintot nyert 2073 sorsz. 92. sz. tízezer forintot nyert 3617 sorsz. 63. sz.; ötezer forintot nyertek 1364 sorsz. 95. sz. és 3062 sorsz. 81. sz.; kétezer forintot nyertek 1010 sorsz. 82. sz. és 2073 sorsz. 19. sz., egyezer forintot nyer­tek 267 sorsz. 23. sz., 1288 sorsz. 93. sz. és 347 sorsz. 84. sz. A budapesti gabonatőzsdéről. Búzában ma a kínálat mérsékeltebb, a vé­telkedv korlátolt volt, nyugodt irányzat mellett 10,000 mm. kelt el változatlan árakon. Elkelt: Búza: Tiszavidéki: 100 mm. 78 k. 9.30 írton, 200 mm. 78 k. 9.35 forinton, 400 mm. 77 k. 9.20 írton,100 mm. 79 k. 9.40 forinton, 100 mm. 77 k. 9.20 forinton, 400 mm. 76 k. 9.05 forinton került forgalomba. Pest megyei: 100 mm. 78 k. 9.35 forinton, 200 mm. 77 k. 8.721/» forinton, 200 mm. 76­8 k. 8.721/» forinton, 100 mm. 74­5 k. 8.95 írton, 750 mm. 74 k. 8­65 forinton került forgalomba. Fehérmegyei: 400 mm. 77 k. 9.27­/« írton került forgalomba. Tolnai: 2000 mm. 76 k. 9.20 forinton került forgalomba. Bácskai: 800 mm. 76­5 k. 9.05 forinton került forgalomba. Bánáti: 500 mm. 79­8 k. 9.35 forinton, 100 mm. 80 k., 200 mm. 79 8 k . 200 mm. 79 4 k. 9.45 forinton, 200 mm. 78 k. 9.25 forinton került forgalomba. Raktáráru: 2200 mm. 76 k. 8.75 forinton került forgalomba. Oláhországi: 700 mm. 76­ 5 k. 8.30 forinton, 1600 mm. 75 k. 7.85 írton transito áruban került for­galomba. Mind 8 havi időre. Zab : 200 mm. 5.60 forinton, 100 mm. 5.75 fo­rinton, 100 mm. 5.72­/1 forinton, 100 mm. 5.55 frton készpénzben került forgalomba. A határidőüzletben a forgalom mérsékelt. Búza 1892. május—júniusra 8.56 pénz, 8.66 áru ; szeptember—októberre 8­06 pénz, 8.08 áru; tengeri május —júniusra 4.98 pénz, 5.— áru ; július—augusztusra 5.05 pénz, 5.06 áru ; zab máj.­jan.-ra —.— pénz, —.— áru ; zab őszre 5.52 pénz, 5.50 áru; káposztarepere augusztus— szeptemberre —.— pénz, —.— áru. A határidő-üzletben a déli tőzsde zárlatai a következők: Búza 1892. május—júniusra 8.64 pénz, 8­66 áru ; szeptember—októberre 8­08 pénz, 8.10 áru; tengeri május —júniusra 4.98 pénz, 6.— áru; julius - augusztusra 5.05 pénz, 5.07 áru ; zab máj.-jan.-ra 5.46 pénz, 6.48 áru; zab őszre 5.50 pénz, 5.52 áru; káposztarepere aug.—szept.-re 11.90 pénz, 12.— áru. Mai hivatalos effektiv árak: Kivonat a Budapesti Közlön­y­nél. — Június 1. — Árverések a fővárosban. Soroksári-utcza 51. ju­nius 3. Nádasdy Ferencz József ingós. 3044 frt. — Külső- Stáczió-utcza 7. junius 3. Löwy Adolf ingós. 1008 frt. — Király-utcza 72. jun. 3. Csillag és társa ingós. 491 frt. — Szervita-tér 5. június 3. Roth Dávid ingós. 101 forint. — Váczi-körút 51. jun. 2. Rosenthal Teréz ingós. 560 forint. Árverések a vidéken. Tapolca, jun. 30. Kelemen Dávid ingós. 5218 forint. — Kis-Zsám, jun. 24. Vladi­­szavlyev Alexa ingós. 1581 forint. — Szolnok julius 12. Deutsch Lipótné ingatl. 7600 frt. — Hódmezővásárhely, jun. 17. Józsa Jenő ingatl. 2104 forint. — Közép-Csöp­­pöny, junius 27. Garazsaly Mihály ingatl. 2500 forint. — Nagy-Szombat, junius 13. Grünfeld Jakab ingatl. 2910 forint. Pályázatok. A szombathelyi törvényszéknél, a ko­máromi, esztergomi, kapuvári, zirczi és devecseri járás­bíróságnál 6 sdíjas joggyakornoki áll. — A kassai ügyészségnél irnoki áll. 4 h. a. — A nyitrai törvény­széknél albirói áll. 2 h. a. Színházak, ma, junius 1-jén: A nemzeti színházban: A Pont Biquet-család.. — A nép­színházban: Sztrogoff Mihály útja, Moszkvától Ir­­kuczig. — A budai színkörben: A színi tanoda. EGERVÁRY kioszkja Erzsébet-tér, minden kedd, csütör­tök, szombat, vasár­nap és ünnepnap dél­után (5555) katona-zene. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL. Nyílt tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) Koronázási jubileum bevonulására előkelő családok számára két nagy I-ső emeleti balkonerkély kiadó a Teréz-körsír 31. szám .1. Bővebbet Blockner I. hirdetési iroda IV., Sü­tő­ utcza 6. _________________________________________ (5559) M Margitliget. Hajóközlekedés félóránként. Utolsó hajó a szigetről '/ali órakor. Menetdij 20 kr oda-vissza. Ebédek személyenként 1 frttól 5 frtig. (5592) Naponta 2-szer czigányzene és katona- hang­­versen­y. A koronázási ünnepélyre zászlókat, transparenteket és egyéb díszleteket művészi kivitelben szállít NEUMANN ISNAGZ, festő, Budapest, Váczi­ körút 7. Árjegyzék bérmentve. (5549) Az ATHENAEUM könyvkiadó­ hivatalában megjelent és általa minden könyvkereskedésben kapható :­­A­sobotta János Jellemrajzok és Tanulmányok korunk történetéhez. 1892. Nagy nyolczadrét, 634 lap. — Ára 5 frt. Tartalma : A magyar birtokos osztály hanyatlása. — Eszmék a magyar faj hivatásáról. — A székelyek és a magyar jellem különféleségei. — Három korszak. — Dessewffy Aurél — Széchenyi István. — A conservativek a forradalom után. — Eötvös. — Kemény Zsigmond. — Deák. — Kossuth. __ Palmerston. — Almássy Pál. — A kiegyezéshez. — Irodalmi mozgalmak a kiegyezés után. — Szinirodalom, művészet és kritika. Vajda János. — Mikszáth. — A franczia nemesség. — Bismarck és az uj Németország. — II. Sándor ez úr halála. — Báró Sennyey Pál. — Munkácsy. — Natália királyné, stb. ** "** n«.i. ~ ”” .......... Búza a bánsági.............. 75—79 kig 8.60 9.25 » » tiszavidéki . . . 75—79 » 8.60 9.25 » » pestvidéki.... 75—79 » 8­55 9.20 » » fehérmegyei. . . 75—79 » 8.60 9.25 » » bácskai............... 75—79 » 8.60 9.25 » » északmagyarorsz. 75—79 » —.— —— »OZS »................................ 70—72 » 8.40 8.60 Árpa » takarmány.... 60—62 » 6.40 5.60 » » égetni való . . . 62—64 » —.— —.— » » serfőzdéi............ 64—66 » —.— —.— Zab ».................................39—41 » 5.45 5.75 Tengeri » bánsági................... 75 » 5.— 5.05 » »a másnemű ... 73 » 4.95 5.— » » uj............................ » » —.— —.— Káposztarepeze................. » » —.— —.— Köles »................................... » » 5.35 5.65

Next