Pesti Napló, 1892. július (43. évfolyam, 181-211. szám)

1892-07-01 / 181. szám

m­ascagini új operája, a »b­antulla« szerkesz­tője levelet kapott Mascagni­tól, melyben a fiatal maestro nemrégiben befejezett dalművéről, a »Rantezauki«-ról ír. A levél Livornóban kelt és tartalma körülbelől a következő : »Sonzogno leg­közelebb itt járt és akkor abban állapodtunk meg, hogy a Bantzaukat jövő november 3-án adatjuk először. Tehát november 3-án, este fél 9 órakor fog elsülni a dolog a florenzi Pergola-színház­ban. Az opera zenéje teljesen kész, jövő szom­­baton kezdem instrumentálni és 65—80 nap alatt valószínűleg elkészülök vele. A főszerepeket signora Darclée (Lujza) de Lucia (György) Battestini, Lottolana és Broglia fogják játszani. A zenekart Ferrari dirigálja, a karokat Venturini tanítja be. Egyelőre nem mondhatok többet. Csak annyit te­szek hozzá, hogy operámat azoknak dedikálom, a­kik hálára köteleztek. Első dalművemet Larderel grófnak, a másodikat Sonzognónak ajánlottam, a­ harmadikat szövegíróimnak ajánlom, a­kiknek na­gyon sokat köszönök. A szövegről és a zenéről most egy mukkot se szólok. Majd novemberben minden kisül. Te is eljösz ? Mindig azt mondod hogy szerencsét hozol nekem. No hát jel Flo­­renczbe! Ha diadalt aratok a te védszárnyaid alatt, akkor neked adom a jövedelem felét! »Egy páholyt kettőnk számára már lefoglaltam. Ölel M a s c a g n i d!« A nemzeti szinház tagja közül a két havi szü­netet legtöbben üdülésnek szentelik s csak néhá­­nyan mennek vendégszerepelni. P­r­­­e­rr­e Korné­lia asszony pár heti körútja után a Mármarosban, Jászai Mari Gödöllőn fog nyaralni. H­e­­­v­e­y Laura, Lendvayné, Felekyné, Mihályfi Leányfalun, Csillag Teréz a körti tónál, Ber­csényi Béla Tátrafüreden, Szigeti József s a Vízvár­i-pár a Svábhegyen nyaralnak. Rákosi S­z­i­d­i asszony Párisba, Márkus Emilia pedig külföldi fürdőbe készül. Zilahi művész-estélye­ket rendez egyes vidéki városokban. Magyar író sikere külföldön. A berlini Resi­denz-Theater művészei Hamburgban a múlt hét folyamán előadták Almási Tihamér »Két év múltán« czimü vigjátékát, még pedig, mint onnan távirják, fényes sikerrel. Vendégszereplés: K. Kopácsy Juliska, a népszinház primadonnája, Miskolczi Henrik színtársulatával Szolnokról Szarvasra utazott s ott öt estén vendégszerepel. A művésznő felléptei iránt nagy az érdeklődés. Jutalomjátéka vasár­nap lesz. Törvényszéki csarnok. A konkurrensek. — Esküdtszéki tárgyalás. — Harmadéve a belügyminisztérium a hazai ipar fellendülése érdekében, egy leiratában azt ajánlotta a törvényhatóságoknak, hogy a mennyi­ben tűzfecskendőkre lenne szükségük, azokat Tarnóczy Gusztáv, Geitner és Rausch, Walser Ferencz és Seltenhofer soproni gyárosoktól szerezzék be. Egy tűzfecskendőkkel tartott versenyben Trogmayer Gyula újvidéki gyáros is részt vett, a­ki aztán folyamodott a mi­nisztériumhoz, hogy őt is ajánlja. Tarnóczy erre azzal felelt, hogy Trogmayert feljelentette, mintha ő tűzfecskendeit nem maga készítené, hanem az alkatrészeket külföldről szerzi be s csak összeál­lítja azokat.­­ Később a miniszter egy uj rendeletben azt adva tudtul, hogy Tro­g­­mayernek fejlődésében levő gyárát a vizsgálat után sem ajánlhatja, Tarnóczy e rendeletet kinyomatta és szerte küldte az országban.­­ Trogmayer erre egy fővárosi napilapban Tarnóczy ellen nyi­latkozatot adott ki, a­mely nyilatkozat miatt Tar­nóczy Gusztáv rágalmazás és becsületsértés czímén sajtópert indított. Ma volt ez ügyben az esküdtszéki tárgyalás. Tarnóczy magánvádló dr. V­a­­­s­z Sándor kísére­tében jelent meg, a vádlottat pedig dr. Visontai Soma védte. Az esküdtszék megalakulása, valamint a vádlevél és inkriminált közlemény felolvasása után Trogmayer Gyula a törvény előtt való felelős­séget magára vállalja nemcsak ezért, de ama röpiratért is, a­melyre nézve a panaszos szintén vádat emel és a­mely egyébként ugyanoly tar­talmú. Elnök mindenekelőtt az erkölcsi tanukat hallgatja ki. Báró Podmaniczky Frigyes, ki 68 éves »agglegény«-nek mondja magát, a társadalmi és köztérről tisztességes, becsületes embernek ismeri Tarnóczyt. Hasonlóképp Wahrmann Mór kép­viselő is. Dr. Visontai: Nincs-e a tanúárrokonság­ban a panaszossal ? Wahrmann: Mindössze annyiban, hogy römnek a sógora, sógora neki. Báró L­i­p­t­h­a­y Béla, R­á­t­h Károly főpol­gármester, Odescalchy Gyula herczeg, Ra­­dócza János, Zsámbokréthy József, Hó­dos­s­y Imre, mindannyian kedvezőleg nyilatkoz­nak Tarnóczy felöl, de a védő kérdésére kijelentik, hogy mint kereskedőt nem ismerik. A bizonyítás kérdésére kerülvén sor, a i­­s­o­n­t­a­i védő több bejelentett tanú s ezenfelül Lukács György államtitkár kihallgatását, jegy­zőkönyvek, bizonyítványok s a kérdéses miniszteri leirat felolvasását kéri. V­a­­­s­z dr. kijelenti, hogy ha a védő bizo­nyítani akarja, hogy Tarnóczy képviselői állásá­val visszaélt, hogy megvesztegetni akart s még egyebeket, ám tegye, de ne csak pletykákkal ho­zakodjék elő. Tanuk kihallgatását is megengedi, szóval semmit sem ellenez, nehogy ellenfele azt mondhassa, hogy elütötte őt legjobb bizonyítékai­­tól. A védő amiatt panaszkodott, hogy Tarnóczy kegyelmes urakat és­­nem gyárosokat hozott ide erkölcsi tanuknak, beleegyezik abba is, hogy a védő kívánságára a sajtóbíróság bárkit nyomban beidézzen. Vi­sontai védő erre Walser és Geit­­n­e­r g­épgyárosokat kéri kihallgatni Tarnóczy üz­leti viselkedését illetőleg. A bíróság visszavonulván tanácskozásra, Z­s­i­t­v­a­y elnök rövid idő múlva kihirdeti a ha­tározatot, a­mely vádlottnak állításai bizonyítását a btkv. 263. §-ának 4. és 5. pontja (jogos magán­érdek és vádló beleegyezése) alapján megengedi,­­­ bár az iratok közül többnek felolvasását, vala­mint Walser és Geitner beidézését megtagadja. A bizonyítást a tanuk kihallgatásával kezdik meg. tiogjr­ittiuuua.yuak­urroszmann nevű alkalma­zottja ott járván Uj vidéken, ez őt pénzigérettel arra vette, hogy járjon utána, hol szerzi be Trog­mayer a géprészeket. Elnök: Mit mondott önnek Groszmann ? — Azt, hogy Trogmayert üldözni fogják, mig tönkre nem megy. Baumgarten biró. Itt önnek aztán Tar­nóczy ? — Igen, de pénzt előre küldeni nem akart. A leveleket felolvassák, melyben azt írja a magánvádló, hogy honorálni fogja Hukot, de zsák­ban macskát nem vesz. (Nagy derültség.) Előbb közölje vele az adatokat, várjon külföldön vásá­rol-e a vádlott géprészeket. V a­­­s­z dr.: Kívánt-e egyebet tudni felem ? — Nem. Balla Emil újvidéki rendőrkapitány el­mondta, hogy a minisztérium utasításásából vizs­gálatot tartott egy bizottsággal Trogmayer gyár­helyiségében. Azt találta, hogy a gépeket ott ál­lítják elő. Elnök: Meg volt említve a miniszter leira­tában, hogy kinek feljelentésére történik a vizs­gálat ? —Úgy emlékszem,hogy Tarnóczy volt meg­nevezve, de biztosan nem tudom. Részt vett e bizottságban Bruck Ferencz kereskedelmi iskolai igazgató is, mint szakértő. Azt állítja, hogy teljesen rendben levő gyárüze­met látott. Elnök: Milyen benyomást tett önre a felje­lentés és a tapasztalt eredmény ? — Én világos denuncziálást láttam a do­logban. M­o­h­á­c­s­y Imre fametsző azt vallja, hogy Tarnóczytól hozzája hozták Trogmayer képekkel ellátott árjegyzékét, melyekről ő kliséket ké­szített. Magyarits Ágoston iparfelügyelőt a ke­reskedelmi minisztériumból leküldték Újvidékre, hogy megvizsgálja a gyárat. Azt tapasztalta s er­ről jelentést is tett, hogy Trogmayer maga állítja elő a tűzfecskendőket. Végül Groszmann Sándort, műszaki ve­zetőjét a Tarnóczy-féle gyárnak hallgatták ki, a­kit az elnök számtalanszor figyelmeztetett arra, hogy gondolja meg, mit mond, mert eskü alatt vall. Elmondta, hogy ott járt Újvidéken és beszélt is Hukkal, de csak azért, hogy egy fióktelep felállítá­sát b­eszélj­e meg vele. Elnök: Ment-e pl. a Geitner és Rausch czégtől valaki Újvidékre szimatolni ? — Igen. — Vigyázzon, mert esküt tett. — Én, kérem, hallomásból úgy tudom. Visontai: Az elhalt Szalaynak nem tette ön ugyanazt az ajánlatot, mit Huknak ? — Nem, s a­mit tettem, azt a hazai ipar érde­kében tettem. (Derültség.) — Önök tönkre akarták tenni a védencze­­met, ez volt az érdek, még pedig az önöké. Ezzel befejeztetvén a bizonyító eljárás, a párbeszédekre került a sor. Dr. V­a­­­s­z a magánvádló képviseletében a vádlottat kéri »vétkes«-nek nyilvánítani. Dr. Visontai védőbeszéde során főként azzal foglalkozott, hogy tisztességes dolog volt-e egy szintén fecskendő gyárostól, a­ki e mellett or­szággyűlési képviselő is volt akkor, akként tá­madni meg egy konkurensének existencziáját, hogy lenyomatott egy miniszteri leiratot s azt szétküldözve s mint bizonyítani akarta, de meg nem engedték, amerikai módra egyidejűleg magát ajánlta egy véres czédulán a vevő közönségnek. Felmentést vár. Az esküdtek tanácskozás után az inkrimi­nált közleményben 9 szóval 3 ellenében rágalma­zást láttak, s ebben 7 szóval 5 ellen »vétkes«-nek nyilvánították a vádlottat. Visontai védő arra kéri a bíróságot, hogy függessze fel az ítélethozást, mivel ő az állított té­nyeket bizonyította, ez pedig büntelenséget bizto­sít. Kéri annak idején az ügyet új esküdtszék elé terjeszteni. A sajtóbíróság e kérésnek helyet nem adott, hanem meghozta az ítéletet, a­melylyel Trog­mayert két rendbeli rágalmazás vétsége miatt a btk. 93. §-ának alkalmazása mellett 30 frt fő- és 20 frt mellék­pénzbüntetésre ítélte, s a költ­ségek viselésére kötelezte. Az elitélt megnyugodott. Halálozások. Iglói Szontagh Albert kir. tanácsos, nyugalma­zott m. kir. kataszteri központi felügyelő jan. hó 30-án Budapesten elhunyt. A megboldogult a gazda­sági ügyek, a nemzetgazdaság egyik leghivatottabb munkása volt, ki évek hosszú során át szerzett renkívül gazdag tapasztalataival és szakismeretei­vel azok közé tartozott, kik Magyarország gazda­sági állását a legbehatóbban ismerték és a köz­jóért fáradni soha meg nem szűntek. A megboldo­gult még az elmúlt télen is a földmivelésügyi mi­nisztérium megbízásából Magyarország földmive­­lési statisztikájának kidolgozásával bízatott meg és ez alkalommal szerezte meg a gyilkos kór csiráit mely munkás életének véget vetett. Nemcsak a nagyszámú Szontagh nemzetség, közöttük fia, dr. Szontagh Tamás m. kir. geologus, hanem min­dazok igaz részvéttel gyászolják a megboldo­gultat, kiknek csak valaha alkalmuk volt vele érintkezni. Áldás és béke poraira. Táviratok, Szeged, jan. 30. A városi tanács elhatározta, hogy Szeged közönsége nevében felkéri az orszá­gos középiskolai tanár-egyletet, hogy jövő évi nagygyűlésüket Szegeden tartsák meg. Bécs, jun. 30. A városi tanács a polgármester indítványára elhatározta, hogy Herbst hamvainak díszsírhelyet ad. Newyork, jun. 30. Panama-Galvestonon át Caracasból távirat érkezett, melyben jelentik, hogy Crespo és Rojas Pál a volt elnök között egyrészt, másrészt pedig az ideiglenes kormány között a háború újból kitört. Crespo 11.000 emberrel halad Caracas felé. Caracast Mongas tábornok védelmezi 7000 emberrel. A városban a legnagyobb rendet­lenség uralkodik. Számos rendőrhivatalnok lemon­dott állásáról, mert már régebb idő óta nem kap­ták meg a fizetésüket. El van terjedve az a hír, hogy a foglyok közül többen éhen haltak. London, jún. 30. A Reuter-ügynökségnek je­lentik Simlából, hogy a Hazara-törzset Kilamar­­ban orosz részről felbujtották az afghanistáni emir ellen. Gilgitből azt jelentik, hogy Aklusban az in­diai határ közelében nagyobb számú oroszt láttak. Az indiai kormányt nyugtalanítják a kafiristani legutóbbi események és intette az emirt, hogy ne támadja meg Muraj khánt. Az indiai kormány fel fogja szólítani az emirt, hogy álljon el Badiaur »Quo usque tandem ...« Arad, jun. 30. Arad városa ma sajnos demonstráczióknak volt színhelye. A Witt­­mann-féle nagy sörcsarnokban A­n­c­u Miklós román ügyvéd nejével, Mangra Vazul ro­mán lelkész és egy román tanár vacsoráz­tak, midőn a mellettük levő asztalnál egy Kiss nevű fiatal­ember »Se treasca nationala« felkiáltással demonstrálni kezdett ellenük. A román társaság erre a Zemplényi kávéház nyílt helyiségébe ment, hova nagy tömeg ki­sérte őket. A románok kihívó magatartása a tömeget mindig jobban izgatta, és midőn a tár­saság egy kávéházbeli vendég felszólítására elmenekült, ezután is követték a társaságot, de útközben a tömeg annyira felszaporodott, hogy a rendőrség nem tudta útját állani. Az utczán valóságos harcz fej­lődött ki a demonstrálók és a románok között, miközben Beles harmad­éves román theológus jobb karján megsebe­sült. A tömeg 11 óra felé szétoszlott. Teg­nap óta roppant nagy az izgatottság az egész városban egyes románok kihívó magavisele­te miatt. Az itteni lapok heves czikkekben támadják meg e miatt a románokat. (L. »Ro­mán agitáczió« cz. közleményünket. Szerk.) A franczia fővárosból. Páris, jan. 30. A kamarában Delahaye konzervatív képviselő interpellált az esküdtszéki törvényszék elnökének a Drumont-Burdeau-perben tanúsított magatartása ügyében, kit azzal vádol, hogy az esküdtek verdiktjét azzal az ígérettel csi­karta ki, hogy a büntetés enyhe lesz. Ricard igazságügyminiszter azt válaszolja, hogy a meg­indított vizsgálat kiderítette, hogy az elnök köte­lessége szerint járt el; a neki tulajdonított beszé­det egyátalában nem mondotta. Élénk vita után a ház az igazságügyi miniszter által kívánt napi­­rendretérést 309 szavazattal 202 ellenében elfo­gadta. Páris, jan. 30. (A kamara ülése.) Mely kép­viselő interpellácziót intéz a kormányhoz a legkö­zelebb Párisban tartandó nemzetközi hajózási kon­gresszus tárgyában, m­ely a külföldi megbízottak­nak alkalmat fog adni, hogy a franczia kikötőket és csatornákat megtekintsék. V­­­e 1r­e közmunka­ügyi miniszter azt válaszolja, hogy a nevezett kon­gresszus nem veszélyeztetheti a hon­védelem ér­dekeit és hogy semmi veszélylyel nem járhat, ha idegen mérnököket fogadnak. A miniszter a napi­rendre térést kéri, a­mit a kamara csaknem egy­hangúlag el is fogad. Páris, jun. 30. A minisztertanács mai ülésé­ben a pénzügyminiszter közölte, hogy az 1891. évben a felesleg a végleges leszámolások szerint 83,990,292 frankot tesz. Király és storthing. Christiania, jun. 30. A storthing elnöksége a királynak feliratot nyújtott át, a­melyben a storthing sajnálkozásának ad kifeje­zést, hogy a király a storthing határozatát az ön­álló norvég konzulátusok fölállítása ügyében nem akarta szentesíteni, a­mi a minisztérium rályt, hogy a na "• A felirat vá ■■ x*° érdeké­kében szentesítse ’ a ^rályság­a és ezzel vegye elejét a , * sto^hing h&táloLuW? most egyedül bírja a storthing Diztumau. cAkrkírálytól írásbeli választ várnak. Christiania, jun. 30. Steen miniszterelnök tudatta a storthinggal, hogy a minisztérium beadta lemondását, minélfogva ő nem ve­het részt a tárgyalásokon. Erre a storthing elnöke a tárgyalások elhalasztását indítványozta. Ez in­dítványt 69 szavazattal 42 ellenében elfogadták. Bismarck ellen, München, jún. 30. A czentrumpárt a freisingi választó­kerületben gyűlést tartott, melyben S­o­­den, Orterer és Daller Bismarck herczeg­­nek a »Neue Freie Presse« munkatársa előtt tett nyilatkozatait a hazaáruláshoz közel állóknak mondták. A Bismarck-féle napok a nemzeti szabadelvűpárttal való együttműködést nem egy kérdésben nehezítették meg. A szocziál­­demokrácziával szemben az államfentartó pártok együttes működése szükséges és lehetővé van téve. Világkiállítás Párisban. Páris, jan. 30. Delendle képviselő a kamará­ban legközelebb határozati javaslatot fog előter­jeszteni, melylyel a kormányt felhívja, hogy egy 1900-ban Párisban rendezendő világ­kiállítás érdekében már most tegye meg az előkészítő lépéseket. A nevezett képviselő kez­deményezésének czélja az, hogy Francziaország­­nak biztosítsa az elsőséget Németország elöl egy 1900-ban rendezendő világkiállításra nézve. Páris, jun. 30. A »Temps« jelentése sze­rint az 1900-ik évben tartandó világkiállítás kérdése legközelebb a minisztertanácsban szóba fog kerülni. A kolera. Pétervár, jun. 30. Ma közölték első ízben a lapok a kolera terjedését feltüntető hivatalos ada­tokat. A május 28-ától június 23-ig terjedőről szóló jelentés szerint a járvány az orosz-perzsa határ mellett állomásozó katonák közt lépett föl először, hol az előfordult 43 koleraeset közül 21 halállal végződött, a többi 23 megbetegedési esetről még nem tudni, milyen volt a lefolyásuk. A Szamar­­kandban állomásozó csapatok 26 kolerás betege közül 19 halt meg. — A jövő hónapban a városi és falusi orvosok egész Oroszországból összehivat­nak a felől tanácskozni, hogy mily intézkedéseket kellene foganatosítaniok. A közegészségügyi egye­sület ez ügyben rendkívüli gyűlést hív egybe. A Samarra kormányzóságban a tífuszjárvány megint ritka hevességgel lépett fel. Novo-Uzensk kerület­ben június hónap eleje óta 3385 ember esett tifusz­­betegségbe, kik közül 555 meghalt. Egy másik ke­rületben 259 beteg közül 154 halt meg s a kor­mányzóság egyéb kerületeiben is ijesztő mérték­ben uralkodik a tífusz. A vidéki parasztnép babo­nából ellenszegül minden egészségügyi rendelke­zésnek. (M. E.) Pétervár, jun. 30. Bakes-ban a kolerajárvány egyre tart. — Magában Astrah­anban nem fordult elő koleraeset, csak a kikötőben horgonyzó hajó­kon konstatáltak egynéhány megbetegedést. Róma, jun. 30. A »Stefanie-ügynökség« a leghatározottabban megc­áfolja azt a hírt, hogy Brindisiben koleraese­tek fordultak volna elő. Az egészsé­gi állapot úgy Brindisiben, mint egész Olaszországban kitűnő. A valuta a Lajthán túl. Bécs, jan. 30. A valutabizottság elvetette Schwal határozati javaslatát és változatlanul elfogadta a koronaértéknek a vámfizetéseknél való alkalmazásáról szóló törvényeket valamint a bank­alapszabályok 87. czikkére vonatkozó novellát és azután megkezdte a kölcsöntörvény tárgyalását. Steinwender a német nemzeti párt nevében kijelentette, hogy politikai okokból a törvény el­len fog szavazni. E a­­­z­­ a kérdést fejtegeti, nem volna-e elegendő kisebb kölcsön is. A tárgyalást este folytatják. Bécs, jan. 30. A valutabizottság ma esti ülésében a kölcsönről szóló törvényjavaslatot hosszabb vita után név szerinti szavazással 17 sza­vazattal 8 ellenében elfogadta. 21 tag hiányzott, köztük az egyesült német balpárt összes tagjai. Ezután a konvertálásról szóló törvényjavaslatot is elfogadták s ezzel m­i­n­d a hat törvényjavaslat elfogadtatott második olvasásban és nyomban rá harmadik olvasásban is. Előadóvá Szce­­panovszkit választották meg. A pénz­ügyminiszter végül kijelentette, hogy ha Magyarország a tízkoronás érmek vezetését magán­számlára megengedné, ez nem eshetnék ki­fogás alá, mert a magyar részről vett tízkoro­nás érmék czirkulatív­ költségeit a magyar pénz­ügyi kormány viseli. Bécs, jan. 30. A valuta­bizottság mai ülésé­ben szenzácziós esemény adta elő magát. Az egyesült német baloldal tagjai ugyan­is a kölcsöntörvény tárgyalásának megkezdése előtt távoztak az ülésteremből, a­nél­kül, hogy előbb bármi nyilatkozatot tettek volna. Ennek következtében a bizottság határozatképte­lenné lett, úgy hogy a tanácskozást félbe kellett szakítani. A távozás oka valószínűleg az, hogy Steinwender képviselő a valuta­bizottság mai ülé­sében azt a nyilatkozatot tette, hogy a német nem­zeti párt politikai indokokból ellene fog szavazni a javaslatnak és hogy a baloldal sem e nyilatko­zat mellett, sem az ellen állást foglalni nem akart. Más oldalról pedig arról biztosítanak, hogy a bal­oldalt Steinwender nyilatkozata annyira meglep­te, hogy első­sorban is e távolmaradás által ki akar térni a határozott állásfoglalás elől. Attól tart ugyanis, hogy az alpesi országokban nem eléggé német érzésűeknek fogják tartani. Stein­­wender nyilatkozata a következő volt: »Politikai okokból, melyeket a javaslat tár­gyalása alkalmából a plénumban ki fogunk fej­teni, a törvényjavaslat ellen fogunk szavazni. Ha közreműködünk ahhoz, hogy egy ily fontos reformkérdéssel szemben a kormány javaslatait módosítani kell, a felelősség ezért nem minket terhel, hanem a kormányt, mely — ellentétben a tridi, orakiai és más törzsekkel. Róma, jun. 30. A legközelebbi konzisztó­­riumot most már hivatalosan kitűzték. A pápa abban több püspököt fog prekonizálni, de bíbornokot nem fog kinevezni. Róma, jun. 30. A tengerészeti miniszter el­rendelte, hogy azonnal fogjanak hozzá két p­á­n­­czélos fregatta hajó építéséhez. A megren­delés huszonhat millió lírára rúg, mely­ért a minisztérium két pánczélos czirkáló hajót és hat torpedó hajót kap. (M. E.) Szófia, jún. 30. A Belcsev gyilkosai elleni per tárgyalását ma délelőtt 9 órakor kezdték meg a katonai iskolában. Királyunk Brünnben. Brünn, jun. 40. (A P­e­s­t­i Napló táv­irata.) Miután a király tegnap délután meg­tekintette a múzeumot, az épület udvarán Proskovecz lovag a gazdasági egylet elnöke bemutatta neki a morvaországi gazdasági egyletek képviselőit, ő Felsége megszólítot­ta Czepek b­ottai (Biatricz mellett) földbir­tokost és tudakozódott körülményei felől. Czepek erre csehül válaszolt: »Jól megy sorom, de még jobban menne, ha Felséged Csehország ki­rályává koronáztatná ma­gát.« A király szó nélkül sarkon fordult s a gazdasági egyletek más képviselőivel eresz­kedett szóba. Brünn, jun. 30.­0 Felsége a helytartóhoz in­tézett legfelsőbb kéziratában köszönetet mond a szives fogadtatásért, a császárhoz és az uralkodó­házhoz való hűség és ragaszkodás nyilvánulásáért és kifejezi abbeli óhaját, hogy egyetértő működés, szorgalom és becsületes munka biztosítsák tovább­ra is az ország és a főváros üdvös fejlődését. Brünn, jan. 30. Ő Felsége ma délután több intézetet és gyártelepet látogatott meg. Este 6 óra után ő Felsége a nép lelkes ovácziói közt a pálya­udvarba hajtatott, hol a hatóságok fejei jelentek meg bucsúzásra. Az uralkodó köszönetet mondott a helytartónak az igazán szép fogadtatásért, mely­ben Brünn városa részesítette és kijelentette, hogy a lakosság megérdemli a kéziratban kifejezett el­ismerést. Ezután megszólítással tüntette ki a tar­tományfőnököt, Bauer püspököt és a polgármes­tert, hangsúlyozván, hogy a Brünnben töltött na­pokra kedvesen fog visszaemlékezni. A vonat a jelen voltak lelkes »hoch« kiáltásai közt robogott ki a pályaudvarból. Bécs, jan. 30. Ő Felsége ma este 9 óra 15 perc­kor Brünnből ide visszaérkezett. Hivatalos fogadtatás nem volt. Az északi pályaudvaron, a Praterstern-en, a Praterstrasse-n ezrekre menő kö­zönség jelent meg, mely lelkes ovácziókban ré­szesítette ő Felségét, ki nyájasan szalutálva kö­szönte meg a tüntetést. Ő Felsége Sohönbrunn­­ba ment. w viwuvvwuvuuWi wu i*iuviittw\*w«VÄ í-.wooíju 0\ által a népképviselőket ellenzéki magatartásra, kényszeríti.« A bizottság esti ülésében határozatképes volt és el is fogadta a javaslatot a baloldal hozzájáru­lása nélkül. A jelen volt 26 bizottsági tag közül 17-en a törvényjavaslat mellett, 8-an ellene sza­­vaztak. A német nemzetiek és dr. Ebenhoch ifj­ú cseh párti a javaslat mellett szavaztak. Mikor k­iülnek a javaslatok a plénum elé, az attól füg hogy milyen lefolyást vesznek a minisztereink, és a baloldal közt folytatandó tárgyalások. (M. ) Közgazdasági táviratok. Lisszabon, jun. 30. Hír szerint a kormát semmi esetre sem gondol a portugál dohányk­ésen czimleteinek redukálására, vagy értékű megváltoztatására. Bécs, jun. 30. Az Unió-bank a következő­­ nnkét teszi közzé: Az Unió-bank a Károly Lajz­s­liV6-os elsőbbségi kötvényei konvertálásának fia végett a 4°/0-os kötvények 14,66 milliónyi viai­gére az opeziót gyakorolta és a nevezett kö úgy a kicserélési, mint a készpénzbeni ábrás, legközelebbi napokban megnyitni szándék5511”­gatar Bécs, jun. 30. Az esti tőzsde gyenge 9 tanúsított. Osztrák hitelrészvény 317.87. — gyár államvasuti részvény 302. — Májusi t&1 — Magyar aranyjáradék 110.60. Berlin, jun. 30. A tőzsde szilárd irányzatban , meg. A forgalom túlnyomólag élénkebb volt, az árfa­mok magasabban állottak. Bankrészvények, rubel,­­ legtöbb vasúti részvény javult. Járadékok csendes űzi mellett szilárdan jegyeztek. Török sorsjegyek és mexi­kóiak gyengék voltak. Kőszénbányaértékek jól tartották magukat. Vasbányaértékek engedékenyek voltak. Később­­általános ingadozás állott be, de azután ismét­­megszi­lárdult a tőzsde. — Zárlatkor jegyeztek: Osztrák hitel­­részvény 169.20. Osztrák-magyar államvasuti részvény 130.75. Déli vasúti részvény 43.37. Diskont-bankrészv­é­y 190.75. Magyar aranyjáradék 94. Belgrád, jun. 30. A búzavetésekben a rozsda mi inkább terjed; sok a megdőlt úgy, hogy beérése ek károsodhatik. A tavaszi kalászosok, valamint a kapásm vények is jól nőnek. Szőlő kielégítő, gyümölcs ke­vés lesz. Odessza, jan. 30. Az itteni kikötő raktáraiban ke­letben van 550.000 csetvert búza, 176.000 csetvert ár, 400.000 csetvert kukoricza. Az utóbbi piaczi árak: but 84—110 kopek, árpa 60—65 kopek, kukoricza 65—70 ko­pek. A kiviteli forgalom nem remélt lanyhán folyik. A budapesti gabonatőzsdéről. A ma délutáni zárlatok a következők vol­tak: Búza tavaszra —.— pénz, —.— áru. Búza má­jus-júniusra 8.04—8.06. Búza őszre 8 44 pénz, 8.46 ár Tengeri (1892.­ május—juniusra 4.77 pénz, 4.79 ár Zab őszre 5.36 pénz, 5.38 áru, (1892.) tavaszra — pénz, —.— áru. Káposztarepcze (1892) aug.­su szeptemberre —.— pénz, —.— áru. A budapesti értéktőzsdéral. A délutáni tőzsdén gyengült az irányzat. Jegy­zései a következők voltak: Osztrák hitelrészvények: 317.50—316.75 forinton, 4 százalékos aranyjáradék — forinton, osztrák-magyar államvasuti részvények 302.25 —301.75 forinton, lombardok 101.25—101.— forinton köttettek. Zárlatkor osztrák hitelrészvény 817.— forin­­ton köttetett. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, junius 16. (A Pesti Napló távirata.) A előtözsdén és a déli forgalomban szilárd volt­­ irányzat. Magyar értékek zárlata. Osztrák értékek zárlat. Magyar földteher. kötv. 94.50 Osztrák hitelrészv. 811 Erdélyi földteher. kötv. —Déli vasut-részvény 10­5­/.°/o magy. földh.­int. 4°/o oszt. aranyjáradék 112. záloglevek Londoni váltóár 119.5 Erdélyi vasut-részv. 200.— Károly Lajos vasut-r. 214 . 1876. m. k­v. áll. é. k. 117.75 1864. sorsjegy 181.2 Magy. ny. k. sorsjegy 142.— 412°/o ezüstjáradék 95 1 Szölődézsmaválts.kötv. —.— 1860. sorsjegy 141.» Kassa-Oderb. v. részv. 182.40 Török sorsjegy 42.-5°/0 papirjáradék 100.52 Dunagőzhaj.-r.-t. 849.­­Adna m. teng. gőzh. r. —.— Angol-osztrák bank-r. 165 2 Magyar vas. kölcsön 100.25 Osztrák államvasut-r. 302 5 Magyar hitelb. részv. 361.50 20 frankos arany 9.60 Alföldi vasut-részv. 200.— 4,2°­0 papirjáradék 95.40 Magy. é.-kel. vasut-r. 197.— Osztrák hitelsorsjegy 189.— 1869. m. k. v. áll. els. k. —Osztr.-magy. bank-r. 997.— Tiszav. vasut-részv. —.— Cs. kir. arany 5.67 M. lesz. és váltób. r. 115.50 Német bankváltók 53 62 Tiszai és szeg. k. sorsr. 185.40 Elbevölgyi vasut-r. 238 50 40­, aranyjáradék 110.85 Bécsi Bankverein-r. 11410 A bécsi gabonat­asadérok. Bécs, junius 30. (A Pesti Napló távirata.) A mai zárlatok a következők voltak : Búza tavaszra —_____ forinton, — junius—júliusra —.-----fo­rinton, búza őszre 8.27—8.30 forinton, rozs tavaszra --------- — írton, junius—júliusra —.-----.— forint­­, rozs őszre 7.48—7.51 forinton, zab tavaszra 6.70—5­80 forinton, zab őszre 5.82—5.85 forinton, tengeri junius —júliusra 5.12—5.15 forinton, káposztarepeze augusztus —szeptemberre 12,25—12,85 írton, káposztarepcze szep­tember-októberre —.--------.— írton köttetett.. Vásári jelentés. A budapesti marhavásár, (1892. junius 20.) (F i­s­c­h­­ Fülöp fia és Neubauer­ czég jelentése a Pesti Napló számára.) A mai vásárra felhajtatott: 364 drb magyar ökör, 520 szerb ökör, — darab szerb te­hén, 327 darab magyar tehén, 16 darab bivaly, 40 darab bika. Utólag felhajtva 389 darab. Felhajtottak tehát összesen: 1656 darab vágómarhát. — Valami­vel kisebb felhajtás és változatlan árak mellett 3­ vásár iránya szilárd volt. — Az árak a követ­kezők : Hízott ökör jobb minőségű 31—331/1 fo­rint, kivételesen — forint, hízott ökör középminő­ségü--------forint, hízott ökör silányminőségü--------— frt, legelő ökör jobb minőségű 28—31 frt, legelő ökör silány 26—27 frt, szerb ökör 24—30 frt, kivétel. — frt, svájczi hizó tehén 26—32 frt, kivétel — frt, magyar tehén 26 — 30 frt, kivétel — frt, bivaly 20—24 frt, bika 26—30 frt, kivétel — frt, métermázsánkint élősúly­ban. Legelő tehenek páronkint 170 forinttól 240 frtig. A budapesti borjúvásár. Junius 28-án. Ide szállíttatott 240 db borjú. Élő borjuk ára 86—40 kr, elsőrendű 48 —46 kr, kilónként élősúlyban. A vásár élénk volt. A budapesti juh­vágstr. Junius 28-án. Felhajtatott 1570 drb juh. Árak pá­ronkint jobb minőség 14—19 forint, alárendelt 8.50— 12.50 forint, élősúlyra 18—24 krajczár kilónkint. Miu­tán helybeli és vidéki mészárosok egyaránt résztvettek a vásáron az üzlet jó kereslet mellett élénk volt. Fiamifero Kassay Fracassa Gireth Fieramosca Füredy Kezdete 7 órakor. Műsor: (Folytatás a mellékleten.) Szml­M és mulatságok. ■ ...sssssasaaaaaaBsyaaaeaag­aeaaaeas gaBBáásg—sajjjassep­ej****n Budai színkör (a Krisztinavárosban.) Julius 1-én: Először : Az erkölcsörök. Operette 3 felvonásban. írták Bessel Nándor és Zappert Brúnó. — Zenéjét szerzé : Schwimmer Aurél. Személyek: Annunciáta Ledofszky M. Carletto hg Németh Accido Gyöngyi Petsonella Berzsenyi J. Báró Confuccio Kovács Flamella Szigethy L. Enrico Serédy S. Rozina Baron A. Szombaton: Az erkölcsörök. Vasárnap, A vén bakancsos és fia a huszár. Városligeti színkör Julius 1-én: Az ublánusok. Víg operette 3 felv. Fordítot­ták Fáy­é­ Reiner. Zenéjét szerző Weinberger Károly. Kezdete 7 órakor.

Next