Pesti Napló, 1892. október (43. évfolyam, 241-271. szám)
1892-09-01 / 241. szám
vedett. A verekedésnek csakis az elősietett csendőrségnek és rendőrségnek sikerült véget vetni, mely az egész karavánt letartóztatta s a városházára kisérte. Ma vették fel a karavánnal a jegyzőkönyvet, s azután további eljárás czéljából az egész karavánt átadták a kir. ügyészségnek. A vizsgálat folyamatban van s mig befejezést nem nyer, a karaván fogva marad. Agyongázolta a vonat. Huschek Mátyás, 55 éves czeglédi lakos a héten feljött a vásárra s tegnap kiment a fővárosból Kispestre, ahol, miután dolgait elvégezte, betért a korcsmába s a jó vásárra alapos áldomást ivott. A korcsmából távozva, ittas állapotban indult útnak a vasút mentén, de alig haladt pár perczig a pályatesten, a vele szemben jött kispesti vonat elgázolta a szerencsétlen embert. A vonatvezető későn vette észre s mire a vonatot megállította, a kerekek már levágták az ember két lábát. A különben is súlyosan sérült ember pár percz múlva meghalt. A műegyetem órája. A műegyetem nagy szünidejének bevégződésével a műegyetem városszerte ismeretes villamos órája újra megindult s mutatja abudapesti pontos időt.* A szünet alatt a villamos órát ismét pontosan kijavították s a szünidejéről hazatért tanársegéd gondjaira bízták. A rejtélyes holttest. A törvényszéki orvostani intézetben ma délelőtt bonczolták fölLaboncz János gyári munkás holttestét kis tegnap holtan találtak a Linczer-gyár mellett elterülő telek egyik fája alatt. A bonczoló orvosok megállapították, hogy az illetőnek halálát agyrázkódás, illetőleg agyburki vérzés idézte elő. A bonczoló orvosok azt hiszik, hogy az illető részegen bandukolt az üres telken s e közben elesve szenvedte a tompa ütést, a repesztett sebet s ezután vánszorgott a fa alá, ahol meghalt. A holttestet ma délután koporsóba téve kiszállították az uj temetőbe s eltemették. Halálozások. Moser, titkos tanácsos, az osztrák-magyar bank volt kormányzója egy bécsi távirat szerint ma délelőtt Pressbaumban meghalt. Wittner udvari tanácsos, a bécsi egyetemen a mathematika tanára, Semmeringen meghalt. TORS KALMAN 1843—1892. Nemes, önzetlen ember szive szűnt meg dobogni ma délután 6 órakor. Tors Kálmán, a magyar hírlapirodalom s vele a magyar közélet egyik előkelő munkása Pál-utczai lakásán elhunyt. Szinte váratlanul ér bennünket a gyász híte, mert csak kevesen tudták, hogy Tors Kálmán hetek óta súlyos beteg, amelylyel szemben a gyengéd hitvesi szeretet és az orvosi tudomány tehetetlenül állott. Az elhunyt azok közé a férfiak közé tartozott, kikre lelkiismeretességük és szerénységük ráhárítva a közpálya számos válfaját, munkálkodásuk terét bearanyozzák a nemesen érző szív és az igénytelen jellem költészetével. Hírlapíró volt a szó legszebb értelmében s e hivatásának élt akkor is, midőn egy nagy alföldi várost csaknem másfél évtizeden át képviselt a törvényhozó testületben. Szónoklatainak melegsége s szakavatott előadása mellett itt is az az igénytelen, egyszerű természet, mely a munkában magában megtalálja a fáradozások gyümölcsét, tette különösen rokonszenvessé és tisztelné Tors Kálmán alakját. Még a leghevesebb viták közepette is megörzé galambszivét s a parlament viharai alatt nem egyszer az ő békülékeny szava simította el a tornyosuló hullámokat. Mindenkit védett s mindenkit szeretett; ezért szerették őt is mindazok, a kik vele érintkeztek. Jóságos arcza nemes szivének volt hü tükre s ha talán voltak ellenfelei, ezeket csak a félreértés támaszthatta. A véderő viták idején az utczai zajongás közben egy hevesebb vérü polgártárs botja sebet ejtett fején. Utóbb aztán kitűnt, hogy ettől a csapástól Tors Kálmán egy kormánypárti képviselőt kímért meg. Az utolsó képviselőválasztáson Szentes város polgárainak bizalmát nem nyerte meg és Balogh Jánossal szemben kisebbségben maradt. A pótválasztások alkalmával a csornai kerület jelöltségét fogadta el, de heves küzdelem után Linder György a nemzeti párt jelöltje győzött. Tors Kálmánt már ez időben mind hevesebben támadta meg rég lappangó mellbaja és ellene Puszta-Szt-Mihály falusi levegőjét kereste föl, hol sógora Kétli egyetemi tanár is gyakran meglátogatta. A leggondosbb ápolás daczára a beteg ereje folyton hányatott és saját kivonatára a család tegnap a fővárosba Pál utcza 2-ik szám alatti lakására hozta, hol bekövetkezett a halál, mely megváltotta szenvedéseitől. Utolsó perczéig eszméleténél volt s jeles öntudattal hunyta le örök álomra szemeit. Törs Kálmán Gömör megye Rima-Brezó községében született. A gimnziumot Rimaszombaton kezdte meg, hol Mikszáth Kálmánnal járt együtt is Késmárkon fejezte be, hol Mudrony Soma volt skolatársa. Innen a budapesti egyetemre került, hol a jog- és államtudományi tanfolyamot hallgatta. Ennek sikeres bevégzése után ügyvédi oklvelet nyert. Az ügyvédi pálya azonban nem feelvén meg hajlamának, az irodalmi pályának szemelte tevékenységét. A szépirodalom csaknem minden válfaját sikerrel mivelte, irt költeményeiet, novellákat, kritikákat stb. 1867-től kezdve , »Hon« szerkesztőségében dolgozott, de mikor e lap Tisza Kálmán kormányra jutáával a szabadelvű párt szolgálatába állott, Törs Kálmán megvált a laptól. 1869 óta szakadatlanul felső tagja volt a »Vasárnapi Újság« szerkesztőségnek és czikkei Junius Brutus álnév alatt, vagy »is« jelzéssel jelentek meg, melyeket épp ugyint szépirodalmi munkáit a stilus választékossága s a magyaros nyelvezet tett becsessé. 1876 ban az Életképek« czimü szépirodalmi napilapot szeresztette. 1878-ban Szentes városa országgyűlési képiselőjévé választotta s ezt a várost képviselte a lgutolsó választásig. A függetlenségi párt részéül a ház egyik jegyzői tisztét viselte s mint a közlkedési bizottság tagja szakkérdésekben gyakran figyelmet keltett szakszerű, nagy képzettségre valló beszédeivel. Az utolsó években vezérczikkírója volt az »Egyetértés«-nek és a »Pesti Hírlap« nak. Mint önálló művek jelentek meg tollából: A Margit-sziget leírása, Deák Ferencz élete, Dembinszky naplójának fordítása is. Déryné naplóját ő rendezte sajtó alá. Megemlítendő itt a Tisza folyóról irt tanulmánya az »Osztrák-magyar monarchia írásban és képben cz, irodalmi vállalatban, amely mint utolsó nagyobbszabásu dolgozata érdekesen mutatja be, mennyire ismerte e folyót és vidékét. Szigligeti Ede Aranka leányát vette nőül, kit most húsz évi boldog házasélet után özvegységben hagyott. Árvái : Aranka, Kálmán, Fatime és Tibor, kik közül az utóbbi csak három éves. Törs Kálmán alapító tagja volt a Petőfi-társaságnak és nagy buzgóságot fejtett ki a magyarországi hírlapírók nyugdíjintézetének létesítése körül, melynek egyik alelnöki állásával őt tisztelték meg kartársai. Az elhunytat pénteken délután temetik a Pál utczai gyászházból. A temetés pontos ideje fölött még nem határozott a gyászoló család. Színház és művészet. A népszínházban ma »Szép Heléna« került színre. Az előadásnak új tag fellépése ígért érdekességet. De régibb tagok gondoskodtak róla, hogy az est a közönség épülésére szolgáljon. Az új tag , Káldi Mariska Oresztes szerepében mutatkozott be és kedves megjelenésével rokonszenvet tudott maga iránt kelteni. A czímszerepben K. Kopácsi Juliska játékban és énekben egyaránt sikerült alakítást nyújtott. Sok taps jutalmazta. A férfiak közül Kalkasz szerepében Solymosi vált ki igazán művészi alakítással, amely tele volt humorral, kedélylyel és közvetlenséggel. Kassainak Menelaus ismert kitűnő szerepe. Ezzel azután végére jutottunk annak, ami a mai előadásban dicséretes és lehetetlen elhallgatunk azt a valóban ízléstelen jelenetet, amelyet egy színész tapintatlan rögtönzése idézett elő a darab vége felé. Parist Dárdai játszotta. Dárdai ehhez a szerephez vaskos, nehézkes. Ezenfelül még mindig nem tud magyarul. Ma is a legönkényesebben bánt a szórenddel és ölyv helyett következetesen övét mondott. De ez hagyján. Midőn a harmadik felvonásban mint főpap megjelenik és Menelaus népétől az áldozatoknak szánt száz borjú »megajánlását« kéri, Paris odaszólt a bősz Achillesnek, hogy »Maga hatalmas borjú.« Erre a bősz Achilles hajlamainak megfelelő hevességgel természetesen azt válaszolta : »Maga pedig nagy ökör«. A késő éjjeli órákban, amikor ezeket a sorokat írjuk, nem tudjuk konstatálni, hogy vájjon így diskuráltak-e egymás közt a görög főpapok és nagy urak. De azt tudjuk, hogy az ilyen beszéd magyar színpadon és a fővárosban nem járja. A rendezőnek kellene gondoskodnia arról, hogy az ily botrányos jelenetek nyílt színen, le ne játszódhassanak. Ha a színészeknek tetszik, hogy gorombaságokat mondjanak egymásnak, végezzék el odahaza, vagy a színfalak közt. A krisztinavárosi színkörben szombaton, szeptember hó 3-án lesz a társulat fiatal baritonistájának, Kassay Károlynak jutalomjátéka. Ez alkalommal Souppé gyönyörű zenéjű operettfeje, »Donna Juannita« kerül színre, melyet már évek óta nem adtak a fővárosban. Kassay Riego evangélistát ábrázolja, a főbb szerepeket pedig Serédy Saroltának, Ledofszky Marinak, Kovácsnak, Gyöngyinek, Németh Jánosnak s Girethnek osztották ki. Filharmónia. A filharmóniai társaság alelnöke és ügykezelési vezetője, Mészáros Imre, több havi távollét után e napokban érkezett meg a fővárosba s azonnal megkezdte a jövő hangversenyt évadra vonatkozó nagymérvű előmunkálatokat. A filharmóniai társaság, melynek új alapszabályait a belügyminiszter már jóváhagyta, a közelgő évad folyamán, az eddigi 6 hangverseny helyett, Erkel Sándor elnök-karnagy vezénylete alatt 8 rendes hangversenyt fog tartani; ezekre az eddigi egységes árak alkalmazása mellett bérletet nyitnak. A Vendégszereplésre felszólított külföldi művészek részéről eddig beérkezett nagyszámú kötelező nyilatkozatok után, a filharmonikusok legközelebbi szezonja rendkívül változatos és érdekes lesz. A részletekről eddigi szokás szerint az egész évadra vonatkozó, hangversenyenként csoportosított s ideje korán közzéteendő főműsortervezet fog kimerítő felvilágosítást nyújtani. Iskolai értesítők: 107. Kiskunhalasi hely hitv. liczeum értesítője. Szerkeszti Csontó Lajos igazgató tanár. Az iskola uj épületet kap, a mely 1892. szept. 1-jére kész lesz . Közölve van azon emlékirat, a mely az alapkőbe letétetett. Az iskola tartott Comenius- és koronázási ünnepet, azonkívül megülte a szabad vallásgyakorlatot biztosító törvénycikk 100 éves jubileumát, arról azonban megfeledkeztek, hogy Széchenyi születésének 100-ik évfordulója is ez évbe esett. Csodálatos megfeledkezés, mikor a kormány rendeletileg hagyta meg az iskoláknak, hogy megünnepeljék. Távol van tőlünk, hogy az összes reform, iskoláknak szemrehányást tegyünk, bár nem ez az első értesítő részükről, amelyben ezt a hibát találjuk, de találjuk viszont azt is, hogy megünnepelték, ily általános szemrehányáshoz tehát nincs jogunk. Hanem ahhoz igenis van jogunk, hogy direkt ennél az intézetnél megkérdezzük, hogy mért nem tartottak Széchenyi ünnepet? Mi tudunk rá példát, hogy Arany temetésekor egy katholikus képezde igazgatója megtagadta az ünneplés azon módját, amit a többi iskolák tanúsítottak, hogy t. i. a temetés idejében szünetet tartottak, megtagadta pedig azon kijelentéssel, hogy »Arany nem volt közülünk való« (értsd: nem volt kath.); nem vádoljuk ily nyomorult felfogással a halasi reform, tanárokat, nem mondjuk, hogy Széchenyit nem vallják magukénak azért, mert nem reform, volt, de saját érdekükben áll igazolni a mulasztást, hogy esetleg oly gyanútól meneküljenek, ami sértő volna a legcsekélyebb műveltségű emberre is, nem egy egész tanári testületre. A tanári testület 12 tagból áll. Különös, hogy az egyik tanár tanít mennyiségtant IV—VIII-ig és magyar nyelvet a III. osztályban. Ez a tanár valószínűleg (biztosan is mondhatnék), nem okleveles, hanem gyakorlat alapján van képesítve, de hát mégis képesítve van, kétség kívül a mennyiségtanból. De hát ha ez a szakmája, mért adnak neki azzal egészen ellenkező tárgyat, magyar nyelvet ? Talán azt tartják, hogy a magyar nyelv az alsó osztályokban olyan könnyű dolog, hogy bárki, ha magyar ember, eltaníthatja ? Az iskolairodalom tanára meg tudja magyarázni ezt az alapos tévedést. Megmondhatja, hogy a In. osztály magyar nyelvi tananyaga egyike a legfontosabbaknak az egész iskolában, amelynek tanítása határozott szakembert követel, egy mathematikustól kívánni sem lehet, hogy valamennyire is ismerje azt az óriási haladást, amit újabb időben a magyar nyelvtudomány tett. Rá kell ezt bízni az irodalom tanárára, a bölcsészetet aztán taníthatja más is. Az is hiba, hogy a tanárok egy része 18 óránál, a maximumnál többet tanít, míg ellenben a rajztanár nem tanítja a maximumot. Az iskolának még egy tanárra volna szüksége. A tankönyvek általában elég jók; örömmel látják, hogy megválasztásukban nem uralkodik az a szűkkeblű felekezeti elfogultság, mely itt-ott ócska, elavult könyvek használatára vezet. Rendkívüli tárgyak: műének, szabadkézi rajz, franczia nyelv, gyorsírás. A tanulók száma 228, magántanuló 9, idegen születésű 22. Az osztályozási statisztika ugyan nem jó, nem mutatja meg, ki hányból bukott, de talán szigorúbbak is, lehetnének, főkép a felsőbb osztályokban. Érettségi vizsgálaton 20 közül megbukott 5, mind egy tárgyból. A statisztika itt is hiányos, az írásbeli eredményét nem mutatja ki. A tanári könyvtár, ha a számot tekintjük, elég jól gyarapodott, minőség tekintetében azonban, amit ajándékba kaptak, mindnyájára rámondhatni: ajándék lónak nem nézik csikófogát. Bizonyára azok a becsesebbek, amiket vettek. Különben az egész könyvtár igen nagy, 24 ezer műből áll; ennyi könyv között sok jó lehet. Ösztön-, segély - és tápintézeti díjban az intézet 2313 írttal segélyezte tanítványait. A tápintézet igen olcsó, teljes élelmezést ad 7 írtért. Ez ismertetés után nem habozunk kimondani, hogy ez iskola az értesítőből jobbnak, de sokkal jobbnak tűnik fel — és mi ítéletünkben aligha csalódunk , mint amilyen volt régebben a hite. Mert, ne haragudjanak meg, de nem volt nagyon jó hire. Örülünk, hogy olyan haladást tett, örülünk, ha annak a jó magyar alföldi népnek jó iskolái vannak. Ez elismerés után talán szívesebben hallgatják meg, ha a czímre teszünk egy megjegyzést. Mért nevezik ezt a gimnáziumot lyczeumnak? Az 1883. XXX. t.-cz. 1. §-a így szól: Középiskolák alatt ezen törvényben a gimnáziumok és reáliskolák értendők. íme a törvény nem tud semmit lyczeumról. Gyakorlatban pedig úgy áll a dolog, hogy Magyarország 151 gimnáziuma közül mindössze néhány protestáns iskola nevezi magát lyczeumnak vagy kollégiumnak, a többi mind a törvényes gimnázium nevet viseli, az öszszes államiak, kath.-ok és községiek. Hát tegyék le a protestánsok is (már t. i. az a néhány, mely más névvel él), azt a régi nevet, mely ok nélkül megkülönbözteti más iskoláktól, a melyektől valóságban, szervezet tekintetében nem különböznek. Egy ügyet szolgálunk mindnyájan, viseljünk egy nevet. Reményem, a névben nem keresnek autonómiát. Törvényszéki csarnok. Az őrült vagyona. — Saját tudósítónktól. — A fówdroe twiwi uKlwilwn v talnoág(jg xxaToob Ikrében állott még pár év előtt Bulyovszky János, nyugdíjas bányatiszt. Úgy beszélték, hogy halomszámra van azanya-ezüstje ama házán kívül, a melyben visszavonultan élt. De azért kisebb kölcsönökért gyakran fordultak meg házában emberek, mert soha senkit el nem utasított. Az utolsó években Bulyovszkyn az elmezavar jelei mutatkoztak s ez idő óta vagyona valósággal szabad prédája volt mindenkinek. Fogyott is a vagyona folytonosan annyira, hogy 1888-ban nem volt egyebe, mint a budain kívül még Újpesten egy háza. Ez időben ismerkedtek meg vele Szekrényessy Lajos hivatalnok és neje Szubota Jozefa, akik magukhoz vették Bulyovszkyt s egy életjáradéki szerződést kötöttek vele. E szerint a 70 éves öregember annak fejében, hogy Szekrényessy őt élethossziglan eltartja, ráíratta házait, a melyeken 4800 forint adósság volt. Alig egy esztendőt tartott ez a viszony és a szegény öreg arra eszmélt, hogy házai nincsenek már és kitették a szűrét. Bulyovszky, aki különben magával teljesen tehetetlen ember és megelőzőleg mint »aggsági butaságban« (dementia senilis) szenvedő,gondnokság alatt is állott, panaszszal fordult a budapesti törvényszékhez, amely úgy a Szekrényessy házaspár, mint társaik ellen megszüntette ugyan az eljárást, de a kúriai vád alá helyező határozatot hozott a következő tényállás alapján: Szekrényessy és neje előbb arra vették rá a teljesen beszámíthatlan állapotban levő embert, hogy engedje meg budai házának eladását úgy, hogy a vételárból kifizetik 4800 frt adósságát, a maradékot pedig neki adják. Amint ezzel végeztek, előállott egy Bücher Mór nevű ügynök, a gyanú szerint Szekrényessyék megbízásából, s arra beszélte rá a könnyen befolyásolható elmebeteget, hogy bontsa fel életjáradéki szerződését, mert jó vevőt tud újpesti ingatlanaira. Bulyovszky »jóakarója« tanácsára közjegyzőhöz ment s ezt a házát eladta Haas Adolf és nejének, a kik lefizették ugyan a vételárt, neki azonban mindössze 50 forintot adtak belőle s azzal biztatták, hogy »a többi majd jön.« A legfőbb bíróság határozata következtében Szekrényessy nejével és Büchler Mór ma csalás büntette miatt ültek a vádlottak padján. A végtárgyaláson, melyen dr. Verovácz Gyula elnökölt és dr. Kardos Kálmán képviselte a vádhatóságot, megjelent Lázár Ignácz ügyvéd kíséretében Bulyovszky is, akire csak egy tekintetet kell vetni és meglátszik rajta, hogy teljesen beszámíthatatlan. Azt sem tudja, hol van és miként került oda, ahol ül. Idegesen kapkod jobbra-balra s a tárgyaló teremben ügyet sem vet semmire, egy ízben még a kalapját is fejére teszi. Erre való tekintettel a bíróság elrendeli, hogy Moravcsik Ernő dr. egyetemi tanár vizsgálja meg a panaszost a végből, várjon kihallgathatja-e őt a bíróság. Az orvosszakértő erre kijelenti, hogy Bulyovszky tényleg aggsági butaságban szenved s betegsége nemcsak folytonos, de egyúttal olyan természetű, amelyből ki sem gyógyulhat. Hosszabb idő telik el ezután még a panaszos mostani és korábbi elmeállapotának felderítésével, amiben különösen a védelem tesz ki magáért, azt akarva bizonyítani, hogy Bulyovszky az 1888—89. években még képes volt felfogni cselekedeteinek horderejét. Dr. Visontai védő: Mióta elmebajos a panaszos ? Dr. Moravcsik: Az iratok szerint 1886. óta. — Feltehető-e a tanár úr előbbi véleménye után, hogy Bulyovszky 1890-ben ügyvédjének a történtekről hű informácziót adott ? — Ahhoz kétség fér, mert még csak világos perczei sincsenek az ilyen betegnek. Elnök: Hát 1888-ban, az ügyletek kötése idején milyen lehetett a panaszos agybaja? — Bizonyára kisebb fokú, mert az aggsági butaság mindig nagyobbodik. A védők ezek alapján ellenzik, hogy a bíróság a panaszost kihallgatás alá fogja, mire az utóbbinak ügyvédje a tárgyalás elhalasztását és azt kéri, hogy a törvényszék gondnok kirendelése végett keresse meg a főváros árvaszékét. Kardos kir. ügyész hozzájárul e kérelemhez, míg Steinhardt Bódog dr. védő ellenzi a tárgyalás elhalasztását. A tárgyalásnak ebben a stádiumában, amikor úgy állott a dolog, hogy egy teljesen beszámíthatlan őrült panasza fekszik a bíróság előtt a nélkül, hogy jogszerű képviselője lenne, a védelem az eljárás teljes beszüntetését kérte. Ám a törvényszék elutasította a kérelmet s úgy intézkedett, hogy gondnoksági eljárás megindítása végett átír az árvaszékhez s addig is, mig a panaszos részére gondnokot rendelnek, a tárgyalást elhalasztotta. Táviratok. Berlin, aug. 31. (A Pesti Napló távirata.) A »Kreuzzeitung« azt jelenti Konstantinápolyból, hogy Nyidov orosz nagykövet csak azért tér vissza Konstantinápolyba, hogy visszahívó levelét átadja. Wiesbaden, aug. 31. (A Pesti Napló távirata.) A homburgi fürdőből jelentik: Az itteni előkelő társaság körében általános feltűnést kelt ama szívélyes érintkezés, mely Frigyes császárné és Bismarck herczeg családjának tagjai közt újabb időben keletkezett. Bismarck herczeg neje ugyanis gyógykezelés végett Vilmos fiával és menyével itt időzvén, a császárné meghívására részt vettek az udvari ebéden. Néhány nappal ezelőtt Bismarck Vilmos gróf és neje névjegyeiket hagyták hátra a császárnő villájában. Foligno, aug. 31. Umberto király a turini gróf, a hadügyminiszter, a vezérkari főnök és a külföldi katonai attadék kíséretében jelen volt a hadgyakorlaton. Azután megszemlélte a táborozó csapatokat, mire visszatért Folignába. A királyt mindenütt lelkesen fogadták. A csapatok egészségi állapota kitűnő. Genua, aug. 31. Az osztrák-magyar hajóraj megérkezését holnapra várják. A radikálisok körében nagy mozgalom van, mely oda irányul, hogy a francziákat nagy ovácziókban részesítsék. Belgrád, aug. 31. (A Pesti Napló távirata.) Szendrőben a választók Pera Marinkovics ügyvéd, a radikális disszidensek fővezére elnöklete alatt gyűlést tartottak, mely kijelentette, hogy a liberális uralom inparlamentáris és alkotmányellenes és hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a radikális programm megvalósítása érdekében a jövőben nagyobb buzgalmat kell kifejteni. A liberálisok az itteni polgárság körében Maxinkovics radikális polgármesternek szóló bizalmatlansági nyilatkozathoz aláírásokat gyűjtenek. Páris, aug. 31. A lapok jelentései szerint Cremieux-Foy Ernő a Mores-féle per tegnapi tárgyalásánál előfordult inczidens folytán ma délelőtt a meauxi tiszti kaszinóba ment, hogy Trochu hadnagyot, ki e per tárgyalásánál mint tanú szerepelt, kihívja. Trochu barátjai eltávolították Cremieuxt. Bern, aug. 31. Az interparlamentáris békekongresszus elhatározta, hogy Bernben központi irodát állít fel, mely 5—10 tagból különböző államokból alattvalóiból fog állani. Ez irodának elnöke mindig a tagja lesz a svájczinak és az fogja az ügyeket intézni. Bern, aug. 31. A ma bezárt interparlamentáris békekonferenczia elhatározta, hogy a jövő évi gyűlést Christianiában tartja meg. A konferenczia tagjai holnap Interlakenba rándulnak. New-York, aug. 31. A »New-York Herald«nak jelentik Ouracaóból. A Puerto Capelloban kiütött zavargások következtében, amelyeknél magánvagyonban is sok kár esett, »Magon« franczia hadihajót és a »Jorge Juan« spanyol hajót a franczia és spanyol alattvalók védelmére oda rendelték. Német, angol és hollandi hajókat is rendeltek oda. Bródy, aug. 31. Orosz jelentések szerint az Usukba vezető vasút, mely stratégiai tekintetben igen fontos, szeptember végéig elkészül s átadható lesz a forgalomnak. (M. É.) New-York, aug. 31. A »New-York Héraldéinak jelentik Trinidadból, hogy a venezuelai felkelők bevették Laguayrát, Caracasban a legutóbbi események okozta izgalom következtében az üzlet teljesen pang. Troppau, aug. 31. Az itteni törvényszék ma tárgyalta egy Habi nevű elvetemedett suhancz bűnperét, ki egy fiút előre megfontolt szándékkal meggyilkolt. A tárgyalás során kitűnt, hogy a vádlott különféle rémtörténetek olvasásának behatása alatt követte el végzetes tettét. Tekintve fiatal korát — még csak 19 éves — a törvényszék 19 évi börtönre ítélte. Giers Francziaországban. Pétervár, aug. 31. A külföldi lapoknak Giers külügyminiszter aix-les-bainsi útjához fűzött hírei alkalmából a »Novoje Vremja« megjegyzi, hogy Ribot miniszter kétségkívül meglátogatja udvariasságból Gierst. De a tegnap közzétett hivatalos kommuniqué szerint a külügyi hivatal vezetésével Siskin titkos tanácsos van megbízva, Oroszország nemzetközi viszonyainak súlypontja tehát, csak úgy, mint eddig, Péterváron marad. Az orosz-afghán konfliktus. London, aug. 31. (A Pesti Napló távirata.) Mint hírlik, az orosz kormány megküldte az angol kormánynak Janovnak az orosz-afghán öszszetűzésről írt tudósítása másolatát, azzal a határozott biztosítással, hogy a Pamir-expedíczió kiküldetése által éppenséggel nem volt szándékában a brit érdekeket megsérteni. Janov csak vezetője egy tudományos expedícziónak, melynek létszámáról nagyon is túlzott hírek voltak elterjedve. London, aug. 31. A Reuter-ügynökségnek jelentik Simlából mai kelettel. Az afghánok visszafoglalták Ramsant a nazaráktól. Az emir azonban drágán fizette meg győzelmét. Veszteségét 460 halottra teszik. A nazarák ellenben más pontokon arattak győzelmet s a jelentés szerint el vannak határozva, hogy a küzdelmet a végsőig folytatják. Közgazdasági táviratok. Bécs, aug. 31. Az esti tőzsde gyenge magatartást tanúsított. Osztrák hitelrészvény 313.73. Osztrákmagyar államvasuti részvény 297.50. Májusi járadék 96.10. Magyar aranyjáradék 111.40. Berlin, aug. 31. A tőzsde várakozólag és többnyire gyengébben nyílt meg bécsi jelentések folytán, később azonban szilárd lett a bányaértékek emelkedése folytán, mely utóbbit az a körülmény okozta, hogy kedvezőbb hírek érkeztek a nyugati bányakerületekből. Zárlatkor tartotta magát a tőzsde. Jegyeztek: Osztrák hitelrészvény 167.25. Osztrák-magyar államvasuti részvény 126.75. — Déli vasúti részvény 43.37.— Diskont bank 104.25.— Magyar aranyjárdék 94.87. Berlin, aug. 31. (Utótőzsde.) Osztrák hitelrészvény 167.20. Pétervár, aug. 31. Váltó Londonra 98.50. London, aug. 31. Ezüst 38.12. Hamburg, aug. 31. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrészvény 266.25. Frankfurt, aug. 31. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrészvény 266.50. Szilárd. Páris, aug 31. A tőzsde szilárd irányzatban folyt le realizálások folytán. 3°/6-os franczia járadék 99,90. Magyar aranyjáradék 94,43. London, aug. 31. A tőzsde nyugodtan folyt le. A budapesti gabonatőzsdéről. A ma délutáni zárlatok a következők voltak : Búza őszre 7.75 pénz, 7.76 áru. Búza (1893) tavaszra 7.41 pénz, 7.42 áru. Búza szeptemberre —pénz, — áru. Tengeri szept.—októberre 4.88 pénz, 4.89 áru. Tengeri (1892.) őszre —.— pénz, —.— áru. Zab őszre 5.45 pénz, 5.47 áru. Káposztarepcze augusztus—szeptemberre.- pénz, áru. A budapesti értéktőzsde* A délutáni tőzsdén kevés volt az üzlet. Jegyzései a következők voltak: Osztrák hitelrészvények 313.20—313.40—313 forinton, 4 százalékos magyar aranyjáradék —.— forinton, osztrák - magyar államvasutak 297.75—297.— írton, rima-murányi —.— írton, lombardok —.— forinton köttetett. Zárlatkor osztrák hitelrészvény 313,10 (prolongálva) forinton köttetett. A bécsi értéktőzsdéről. Bras. aug. 30. (A Pesti Napló távirata.) Az előtőzsdén és a déli forgalomban nyugodt volt az irányzat. Magyar értékek zárlata. Osztrák értékek zárlata. Magyar földteher. kötv. 93.90 Osztrák hitelrészv. 313.25 Erdélyi földteher. kötv. —Déli vasut-részvény 100.25 BVIVo magy. földh.-int. 4°/0 oszt. aranyjáradék 113 80 záloglevek.— Londoni váltóár 119.60 Erdélyi vasut-részv. 199.25 Károly Lajos vasut-r. 215.50 1876. m.kv. áll. e.k. 117.30 1864. sorsjegy 183.25 Magy. ny. k. sorsjegy 143.75 4,2°/0 ezüstjáradék 95.35 Szölödézsmaválts.kötv. —.— 1860. sorsjegy 139.75 Kassa-Oderb. v. részv. 182.50 Török sorsjegy 43.90 5/, papirjáradék 100.40 Dunagőzhaj.-r.-t. 832.— Adna m. teng. gőzh. r. —__Angol-osztrák bank-r. 150.30 Magyar vas. kölcsön 100.25 Osztrák államvasut-r. 297.35 Magyar hitelb. részv. 357.50 20 frankos arany 9.50 Alföldi vasut-részv. 200.— á^/o papirjáradék 96.07 Magy. é.kel. vasut-r. 197.— Osztrák hitelsorsjegy 190.— 1869. m. k. v. áll. els. k. —Osztr.-magy. bank-r. 997.— Tiszav. vasut-részv. —Cs. kir. arany 5.69 M. lesz. és váltób. r. 115.50 Német bankváltók 58 62 rpi'DMA4 A. K. DOT. 33..bw*wi5J|t VOOUt/T, £,ái./vO 4*/. aranyjáradék 111.40 Bécsi Bankverein-r 114 25 Budapest-kőbányai sertéskeresk. csarnok távirata. Aug. 31. A hízott sertés üzletirányzata: lanyha. .A) Hízott sertés árak: I. Magyar első rend tt. Öreg nehéz (páronkint100 klgron felüli súlyban) --------krig. Öreg közép (páronkint 300—400 k.gr. súlyban) —.--------.— krig. Fiatal nehéz (páronkint 320 klgron felüli súlyban) 45 —46 krig. Fiatal közép (páronkint 251—320 klgr. súlyban) 45—46 krig. Fiatal könnyű (páronkint 250 klgrig terjedő súlyban) 47—48 krig. — II. Magyar szedett: Nehéz (páronkint 280 klgron felüli súlyban)--------------krig. — Közép (páronkint 220—280 klgr. súlyban) 44 —45 krig. — Könynyű (páronkint 220 klgrig terjedő súlyban) 46—47*/ krig. — III. Romániai: Nehéz (páronkint 820 klgron felüli súlyban)-----.— krig. Közép (páronkint 250— 320 klgr. súlyban)-----.-----krig. Könnyű (páronkint 250 klgrig terjedő súlyban)-----.-----krig. — IV. Romániai eredetű (Stachl): Nehéz (páronkint 240 klgron felüli súlyban)-----.-----krig. Könnyű (páronkint 240 klgrig terjedő súlyban)-----.-----krig. — V. Szerbiai: Nehéz (páronkint 260 klgron felüli súlyban) 43—44 krig. — Közép (páronkint 220—260 klgr. súlyban) 44—44'/5 krig. Könnyű (páronkint 220 klgrig terjedő súlyban) 45—46 krig. Sertéslétszám: aug. hó 29. napján volt készlet 142.271 darab, augusztus hó 30-ik napján felhajtatott 2304 db, augusztus hó 30-ik napján elszállittatott 1552 drb, aug. 30-ik napjára maradt készletben 143.023 drb. Megjegyzés: A fent jegyzett árak súly stemm él pedig a szokásszerü levonások mellett egy kilogramm súlyra ferajoz árokban értandők. Szokásszerüleg a hízott sertések teljes (brutto) súlyából az életre párönkint 45 klgr. vonandó le. A sertések vételárából a vevő javára 4 *?tása és vonandó le. — A sertések osztályozásánál azok teljes (élő) súlya vétetik irányadónak. — Moser György. Kezdete 7- órakor. — — Kezdete 7 órakor. Holnap, pénteken. — Jő Fülön Holnap, pénteken. A kis sorsjáték húzása augusztus 31-én. Brünn : 30 53 18 58 5 Színházat és mulatságot Nemzeti színház. Bizot ^a,ssai . ftvi bérlet 147. sz. Havi bérlet 1. az Solymosi c . , - t Emil, fia Dárdai Szeptember 21-én : Mori^ Mr6né Vidorné Uj betanulással : Durand, fűszeres Újvári A kegyencz. Rendőrtiszt, Békési Tragédia 5 felvonásban. Irta Dajka Vasváriné gróf Teleki László. Groom Fodor Személyek: Egy suhancz Gellei K. III. Valentinianus Gy szolga Eory Caesar Gyenes — Aetius Bercsényi Kezdete fél 8 órakor. Gaudentius, fia Dezső Boethius Egressy Holnap, pénteken: Petronius Maxonus Szacsvay NebálktSVirág. Avienus Pintér----------------------------------- Ä'.’ A«, Budai színkör Szolga Vidtor (A Krisztinavárosban.) Fulgentius Mihályfi Szeptember 1-én: Palladius Nagy I. Pécskay A. hangversenyek és Heracles Gabányi A könyvtárnok, Endoxa Heyesi M. * ’ Placidia, leánya Fáy Sz. vagy '• Robert. Julia Jászay M. Vígjáték 4 felvonásban, Zita -------------------------- Quasimodo, Népszínház. I a notre-damei templom ha- Szeptember 1-én : rangozója. Operette 3 felv. Bayard és Városligeti színkör Vanderbunch után megzenési- Szeptember 1-én : tette Konti József. _ . . , , , Személyek: Bolondok háza, Özv. Meunierné M. Csatai Zs. Zsoby és Lauf bohózata ( Eliz ) ... Mészáros ( felvonásban, Józsi ) UnoMl V. Margó C. I ........... ............. . ............... , Felelős szerkesztő: ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL