Pesti Napló esti kiadás, 1892. szeptember (43. évfolyam, 241-270. szám)

1892-09-01 / 241. szám

Rozália iránt. Ily szerelme­seknél nem ritka elha­tározottsággal nem sokáig habozott, hanem odalé­pett a r­a­gom biró elé és annak rendje és módja­­szerint megkérte a leány kezét.A biró egyszerűen kikosarazta a fiút és ez eljárását még indokolni sem találta szükségesnek. Az elutasított kérő any­­nyira zokon vette a dolgot, hogy hazament, revol­vert vett elő és szívén lőtte magát. A halál oly hirtelen állott be, hogy a fiú a lövés után meg sem mocrczant, úgy találták meg holt­testét, a széken, ülő helyzetben. Az öngyilkos több levelet hagyott hátra, egyikben a leánytól vett érzékeny búcsút, a másikban testvéreivel tudatja, hogy véget vet életének és a harmadikban édes­anyjának azt a kissé nehezen kivehető üdvös tanácsot adja, hogy gyermekeit úgy nevelje, hogy szívekben sohse ver­hessen gyökeret a szerelem. A poétikus lelkületű jó fiút az egész község sajnálja. Helyi hírek. Behatások. A magyar királyi állami nőiparisk­olá­jában (VII. ker. Szentkirályi utcza 7.) ma, szeptember 1 jén kezdődtek a beh­atások. A gyakorló irányban szer­vezett nőipariskolában a vegyes munkákat, fehér- és műhimzést, fehérneművarrást, ruhavarrást külön tanfo­lyamokban tanítják. Az iskolába 12—14 éves leányok s felnőttek is beiratkozhatnak. Beiratási dij 2 forint, tan­díj havi 4 forint. Az igazgatóság délelőtt 9—12-ig kész­ségesen szolgált bővebb felvilágosításokkal. — A bódéi fiókiskolában (II. ker. Szalay­ utcza 3.) szintén ma, szeptem­ber 1-én kezdődtek a beiratások s naponkint délelőtt 9—12 óráig tartanak. — A II. ker. állami gimnázium­ban a beiratásokat holnap kezdik meg. A közoktatás­­ügyi miniszter legújabb rendelete szerint a felvételi di­jakat 4 írtról 5 írtra emelték.­­ A budapesti zeneked­velők ének- és zeneképző intézetében a beiratás, illetve felvétel ma, szeptember 1-jétől 5-éig tart. Oktatást ad az intézet minden zenekari hangszeren, zongorán, ma­gánkar- és opera-énekben. Rendőri hírek. T­ü­z. Ma délelőtt a Korona­tér 1. szám alatti ház tetőzete kigyult s jó darab belőle elégett. A tüzet a II., III-ik kerületi tüzőr­­ség és az óbudai összes gyártüzérség közreműkö­désével oltották. — Lopás a Ferencz Jó­zsié­f kaszárnyában. Löwenstein Lajos kantinos A Wertheim szekrényéből 1000 frt kész­pénzt és arany óráját, Gosztosa nevű csaposa ki­lopta és megszökött. — Ellopta viz­­befult társának a ruháját. Múlt hó 21-én a szigetvágánynál Kis Sándor még egy társával fürdött a Dunában s fürdés közben a vizbe fulladt. A rendőrség most kinyomozta társát, Fischer Ferencz rovott múltú póksegéd személyében, ki bevallotta, hogy vízbefült társának ruhaneműit el­lopta. Lopás a vasúton. Gábry László föld­birtokos, szabadkai lakos Arad és Maglód közt utazott első osztályú kupéban. Nagy megütközés­sel konstatálta még útközben, hogy kalapjában levő ékszereit a hálóból kilopták. Az ellopott óra, gyűrűk stb. értéke 300 frt. Vakmerő szé­delgő. Talóra Ferencz Podmaniczky­ ut­­czai asztalos lakásán ma egy ismeretlen a be­jelentési hivatal küldöttének jelentette ki magát és követelte a lapokat. Miután csak a kis­fiú volt odahaza, őt kényszerítette a lapok előmutatására. Midőn a fiú a szekrényben keresgélte a bejelentési lapokat, az ismeretlen tolvaj onnan több ékszert el­csent.­­ Leesett a mozdonyról tegnap déli 12 órakor a köztemetői vasút felé haladván Ku­­t­ner Béla fűtő. A mozdonyról kihajolva, egy pár­nába ütközött s ennek következtében esett is ki. Súlyos sérüléseket szenvedett. — Szerencsét­lenség a sinek között. A szentendrei vi­­czinális vasút pomázi állomásán Sinkovich Mihály honvédszázados 6 éves fiacskája a sinek közt játszott, elbukott és mindkét lábát eltörte. Halálozások. Moser Alajos, az osztrák magyar bank volt kormányzója, ki tegnap délelőtt Pressbaumban elhunyt, 1818 junius havában született a felső­­ausztriai Leopoldsschlagban. Tanulmányainak be­fejezése után az állami pénzügyi igazgatás terére lépett. 1860-ban osztálytanácsossá lett a pénzügy­minisztériumban s egyúttal a tőzsdebiztos hivata­lát is viselte, azonkivül a nemzeti bank ülésein a kormányt képviselte. Később a pénzügyminiszté­rium osztályfőnökévé nevezték ki és gróf Al­­mássy után a földhitelintézet kormányzója lett. 1878 szeptember 28-án az újjá szervezett nemzeti banknak első kormányzójává választották meg. Az 1879-iki válságos esztendőben Moser hathatósan dolgozott a földhitelintézet ügyeinek rendezésén. Moser tudvalevőleg csak nemrég vonult nyuga­lomba s az ő örökébe lépett Kautz Gyula. Az el­hunytat ő Felsége az I. oszt. vaskoronarenddel, titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki és 1876-ban kinevezte az osztrák urak háza örökös tagjává. TORS KÁLMÁN Tors Kálmán halála mély és általános rész­véttel találkozik, különösen a sajtó munkásai közt, a­kik a legjobb barátot és a legkitűnőbb dolgozó társak egyikét vesztették el benne. A lapok meleg hangú nekrológjai bizonyítják az elhunyt ritka kedvességét, mert a róla írt dicséreteken nem a halottaknak megadni szokott obligát udvariasság, hanem a legőszintébb szeretet és a legigazabb megindulás csillog keresztül. Kazár Emil, az elhunytnak egyik legrégibb barátja és munkatársa, a­kivel évekig dolgozott együtt benső egyetértés­ben, ezeket írja Tors Kálmánról : Nemes, igaz embert gyászolunk és régi bará­tunkat. Ideális szép lélek szállt el. Fegyelmezett és gazdag elme szűnt meg. Jeles toll vesztette el a biztos és vezérlő kezet. A­ki Tors Kálmánt is­merte, azok közt nincs senki, a­ki mélyen ne fáj­lalná, hogy ily korán meghalt. Nincs senki ezek közt, a ki ne szerette és ne becsülte volna. Ennél az Íróasztalnál, a­hol én most nekro­lógját irom a derék embernek, kedves barátomnak, itt szokott dolgozni. A múlt esztendőben, augusz­tus első napjára hagyta itt ezt az asztalt. Gyön­­­gélkedett, pihenni akart egy kissé, hát félretette tollát; legalább ezen az asztalon félretette, mert a tollat csak a halál vette ki kezéből. Gondoltuk, hogy nagyon eltelt a politikával, nem akar egy darabig public­ista lenni, hanem csak belletrista. A­kik szépirodalommal is foglalkoznak, szeretnek sokszor visszamenekülni azokba a kedvesebb ber­kekbe. Senki sem hitte volna, hogy már ehhez az asztalhoz nem fog többé leülni. Erőteljes ember volt, a legszebb férfikorban. Semmi más szenvedélye, mint a munka, mint a szeretet. Családi köre az első, aztán munkaköre. A kettő összeolvadt. Az ideális emberek kifogyha­tatlanok a szeretetben és a munkában. A politika csakugyan nehézséget okozott ne­ki. Legalább úgy tetszik nekünk, me­rt az ő áldott jó szive nem ismert sem neheztelést, sem haragot. Kerületében, mely 1878 ban választotta meg elő­ször képviselőjének, torzsalkodások merültek fel nem miatta, hanem helybeli okokból. A­mint ér­tesült, hogy mozognak ellene, azt mondta, hogy az ő személye ne legyen viszálykodás magva. Félre­vonult. De már beteg is volt. Kerületébe nem ment le többé. A hozzá hívek az utolsó választásnál is fölléptették Szentesen, de kisebbségben maradt. Pártja, mely nagyra becsülte, a csornai kerületben kívánta megválasztatni. A tavasz elején betegen ment oda. Ez volt utolsó nyilvános szereplése. El­lenfelét választották meg. Betegsége marczingoló erővel ragadta meg. Rémülve láttuk, hogy nincs számára menekü­lés. Minden íze sorvadt, csak szíve és feje ma­radt ép. A »Hon« szerkesztőségében ismerkedtem meg vele, hogy aztán évek hosszú során együtt műveljük az úr szellejét. Mint hírlapíró, gyorsan kiforrta és kinőtte magát. A »Hon«-nál kezdetben kisebb közleményeket írt, majd a színházi rovatot bízták rá. Sokat olvasott, épeszű, gyorskezű fiatal­ember volt. N­ecsak dolgozni tudott, hanem kel­lemes formát is adni mindennek. Hatásköre egyre tágult. írt politikai szatirikus apróságokat is, telve éllel, ötlettel, szatírával Megeredt benne a humor vidám ere. Jókai rábízta az »Üstökös« szerkeszté­sét is, mely akkoriban kedvelt életlap volt. Évekig csinálta azt Tors Kálmán. Közbe írt politikai ve­­zérczikkeket, tárczaczikkeket, jóízű rajzokat. Az ilyesmit olvassa a közönség, élvezi, mulat rajta, de csak ritkán tudja, hogy ki a szerzője. Tors Kál­mán ritkán írta alá nevét. Nagyobb ambícziói voltak, arra tartogatta nevét. Úgy gondolkozott, hogy ez csak átmenet, majd alkot­­ nagy dolgo­kat. Legsikerültebb dolgozatait »Junius Brutus« névvel jegyezte alá. E név alatt sok kedves és hu­moros rajza jelent meg. Méltó volna megmenteni az elkallódástól. Akkoriban a két legelterjedtebb ellenzéki lap a »Hon« és »Eilenör« volt. Mind a kettő a bal­közép orgánuma. Mikor Tisza Kálmán kormányra jutott, mind a két lap ezen a fordulón is követte Tisza Kálmánt. A lap munkatársai két csoportra szakadtak. Ez egyik csoportról, a­melyik úgy akar­ta, gondoskodtak. Megadták nekik a módot, hogy lehettek képviselők is. Lett közülök nem egy miniszteri tanácsos, államtitkár. A másik csoport­tal tartott Tors Kálmán, mely ott hagyta a lapnak tájékát is. Irodalmi munkásságának legszebb, legter­mékenyebb része ekkor következett s ezt részben a »Vasárnapi Újság« kötetei őrzik. E népszerű lapba már azelőtt is sokat dolgozott, most erejének leg­javát — kezdetben csaknem egészen — e lapnak szentelte. Bámulatos az a sokoldalúság, amit itt kifej­tett. Mindig együtt voltam vele, de ha ki kellene jelölnöm, hogy mit írt, melyik az ő czikke, nem mernék rá vállalkozni. Az ismeretek egész tárhá­­ját igénybe veszik az ily­encziklopédikus lapok, és Tors Kálmán készen volt bármely pillan­atban. Minden, a­mit irt, előkelő irodalmi színvonalra emelkedett. Könnyen dolgozott és mindig valódi tartalommal, soha sem fűszer nélkül. Magva, színe, formája megvolt legkisebb czikkének is. Rajzai, humoros elmélkedései, pezsgő elevenségű leírásai pedig mint külön gennek a német lapokba is el­jutottak. Tehetségét, választékos tollát egészen a hír­lapirodalom vette igénybe, mely annyi alkotó képes­séget elnyel. De a zászló alatt ki kell tartani, mert egyetlen lobogó, melynek a mi vizeink fölött ár­­bocza van. Irt néhány elbeszélést is, szintén a »Vasárnapi Ujság«-ba, s fordított egy pár színmű­vet a nemzeti színház számára, egy lengyel és egy orosz vígjátékot. Becses dolgozata D­é­r­i­n­é naplója, színészeti történetünk e monumentális emlékirata és e század első felének társadalmi kor­rajza. Dériné, a régi magyar színészet csillaga, agg korában írta meg emlékiratait, nagy terjede­lemben. Az érdekes kézirat Szigligetinek, Tors Kálmán apósának kezébe jutott, s az ő biztatására fogott hozzá Tors, hogy e nagy irathalmazt rész­ben kivonatozva, részben átdolgozva, élvezetes olvasmánynyá alakítsa át. A Kisfaludy-társaság adta ki két kötetben. Az egyetlen könyv, melyre Tors Kálmán neve rá van nyomtatva, pedig hány különböző fajú kötetet lehetne összegyűjteni, szigorú válogatással is e soha sem pihenő toll termékeiből. Apadhatatlan munkaerejéből a politikai la­poknak is bőven jutott. Világos, eszes feje mellett az erős meggyőződés, szilárd elvűség, jóizlés és tárgyias nyugalom jellemzik politikai dolgozatait. Sokszor írt a tárczarovatba is. Otthon volt az irodalom minden ágában. Igazi hírlapiró, telve kedvvel, hivatással és készséggel. Mindenütt tisztelték: az országgyűlésen, a hírlapírók nyüzsgő táborában, a magánéletben. Hirlapiró kollégái nemcsak mint nagyérdemű tag­társukat becsülik, hanem őrizni fogják emlékét, mint a hirlapiró nyugdíjintézet egyik alapítóját is. Évekig küzdött tollával a mellett, hogy azok­nak kik a hirlapirásnak szentelik életüket, va­lamennyire biztosítva legyen jövőjük, ha mun­kaképtelenek lesznek, biztosítva családjuk, ha ők meghalnak. Mindig megújította a föl­hívást, szavát intézve egyformán az olvasó­közönséghez és a hírlapírókhoz. Évek múltak el, mígnem egy megrendítő eset egész megdöbbentő alakjában felmutatta a hírlapíró sorsát. Az öreg K­u­b­i­n­y­i Lajos, a­ki irt sok könyvet, volt napi­lap szerkesztője, egész életét mint hírlapíró töl­tötte, agg napjaiban fegyvert fogott maga ellen, hogy megszabaduljon a nyomortól. Utólszor és most már nem a pusztában kiáltó hangján szólalt meg Tors Kálmán. A hírlapírói nyugdíjintézet megalakult, virágzik s alelnökéül Tors Kálmánt választotta. A ki annyit munkálkodik, mint ő, az boldog ember. Az is volt ez a szeplőtelen jellemű, ideális nemességü férfiú, a ki életében soha meg se hara­gított senkit, a ki mindenkinek csak javát akarta, a kinek ellensége nem lehetett. Kedves, szerető család, vette körül. Neje Szigligetinek egyik leánya. Árvája négy maradt. Ezek vigasztalhatatlanok; az a gyöngéd, szerető apa, ki egész életét nekik szentelte — immár nincs többé. Súlyos betegségében a nyári hőség elöl szentmihályi kis mezei lakásába vitték. Ott is dolgozgatott még, ha a láz csillapult. De az utolsó napokban már nem volt nyugta. Visszakivánkozott a városba s most, mikor a gyermekek iskolája is megkezdődik, határozottan sürgette, hogy költöz­zenek be. Tegnap a mentők kocsiján szállították városi lakásába. Nagyon kimerülten érkezett meg. Különben is mindenki el volt készülve már a leg­rosszabbra. Sógora, dr. Kétly egyetemi tanár ez iránt semmi kétséget sem hagyott s ma már ér­tesítette is Tors barátait a beteg válságos hely­zetéről. Egyik legnemesebb alakja volt a hirlapirók­­nak — a­kit a nagy­közönség nem ismert eléggé Táviratok. Berlin, szept. 1. A »Nordd. Alig Ztg.« telje­sen alaptalannak mondja a lapok kombináczióit a törvényhozói munkák megkezdése ügyében az in­téző körökben állítólag fölmerült differencziákról és válságokról, a­melyeket el kell enyésztetni. A felsőbb régiókban semmiféle válság nem merült fel s a birodalmi és az országgyűlés összehívása, valamint az azok elé terjesztendő javaslatok te­kintetében nem volt semmi ellentét. Páris, szept. 1. Hír szerint Lavigerie bi­­bornok súlyosan megbetegedett. Páris, szept. 1. Az államügyészség a Cremien- Foa és Trochu közt fenforgó ügyben vizsgá­latot rendelt el. A hadügyminisztert is érte­sítették az esetről. Az ügy valószínűleg nem fog bírói beavatkozást maga után vonni. Lisszabon, szept. 1. A lakosság foglalkozás nélküli részében egyre erősbödik a forrongás. A szoczialisták tömeges tüntetéseket szerveznek. Czóljuk: államköltségen való foglalkoztatást kö­vetelni a munkások számára. A kolera. Páris, szept. 1. A franczia határhoz érkező idegenekre nézve a következő eljárást rendelték el : Az utasok a vonat elhagyása után az orvos előtt elvonulnak, ki a vámterem előtt levő helyi­ségben tartózkodik. Minden embert, ki gyomor­vagy vékonybélgyulladásban megbetegszik, visza­­tartanak s a hat ágyból álló gyógytelepen ápolják. Azok, kik egyszerűen gyanús tüneteket mutatnak, megfigyelés végett visszatarthatók. Egészséges utasok egészségi igazolványt kapnak, melylyel a megtörtént orvosi vizsgálat igazoltatik. Ez iga­zolványt kötelesek előmutatni azon helység ható­ságánál, a­hová utaznak. Itt meghatározott ideig megfigyelés alatt állanak, mely a kolera kifejlődési folyamatának felel meg. A szorgos podgyászvizs­gálatot vámhivatalnokok és egy betegápoló telje­sítik. A podgy­ászdarabokat felnyitják és a szeny­­nyes ruhát, valamint mindazon tárgyakat, melyek deszinficziálandók, a gőzkamrában való fertőtlení­tés után visszaadják. Minden egészségügyi őrség 10 emberből áll, köztük egy belgyógyász-spec­ia­­lista és egy másik orvosból, továbbá betegápolók­ból és ápolónőkből. Páris, szept. 1. Az egészségügyi helyzet vál­tozatlan. A lapok jelentései szerint tegnap 20 beteget vettek fel a kórházakba. Tizen meghaltak. Berlin, szept. 1. Az éjjel megint több kolera­­gyanús eset történt, de halálozást nem jelentettek. Hamburg, szept. 1. A halandóságban némi csökkenés észlelhető. A lakosság rendkívül depri­málva van. Az üzlet teljesen pang. London, szept. 1. Islingtonban két koleraeset fordult elő. Liverpoolban és Grimsbyben egy-egy ember halt meg kolerában. A leithi hatóságok fel­tartóztatták a Hamburgból oda érkezett »Kob­lenz« hajót, mert kolerás betegek vannak rajta. A doveri polgármester megc­áfolja azt a hírt, hogy ott két ember halt volna meg ázsiai kolerában. Doverben az egészségi állapot kitűnő. Kopenhága, szept. 1. A thingwallai hajózási társaság elhatározta, hogy az utasokat, kik kolera által sújtott, helyekről érkeznek, vonalaikon nem továbbítja. Ennek következtében nem vettek fel több németet, kik Hamburgból Stralsundon át ide érkeztek, hogy a társaság hajóival Észak-Ameri­­kába vándoroljanak. Stockholm, szept. 1. A kormány elrendelte, hogy a Dániából jövő valamennyi hajó legénysége, utasai és rakománya a fertőzött vidékekről jövő hajókra nézve előírt módon kezeltessék és ehhez képest két napi vesztegzár alá vettessék. E rend­szabályt a Helsinborg és Helsingver közt közle­kedő gőzkompokra is kiterjesztik. Bukarest, szept. 1. A kormány eltiltotta a fe­hér- és ágyneműnek, öreg ruháknak, rongyoknak, valamint mindennemű papírhulladékoknak N­é­­metországból és Ausztri­a-M­agyaror­szágból való behozatalát, amennyiben a czikkek kereskedelmi czélokra szolgálnak. New York, szept. 1. A »Moravia« hamburgi gőzösön ide érkezett összes utasok és tengerészek egészségesek. Az utazás közben elhaltak közül 13 Lengyelországból, 3 Hessenből és 1 Ausztriá­ból való. Búzát ma sürgősen kínáltak, a malmok tartózkodók voltak, az irányzat lanyha maradt és 16,000 mmázsa kelt el 5 —10 krral alacsonyabb árakon. Elkelt: Huv.it.: Tiszavidéki: 500 mm. 81 k., 400 mm. 815 k., 200 mm. 79-5 k , 200 mm. 78 k. 8.25 forin­ton, lOO mm. 80 k 8.10 forinton, luu mm. 79-5 k. 8.10 forinton, loO mm 79 5 k. 8.15 futón, 100 mm. 79 k. 8.— forinton, 1000 mm. 79 k. 8.20 forinton, 400 mm. 78-5 k. 8.05 forinton, 100 mm. 78 k. 8.— írton, ICO mm. 77 k. 7.70 írton, 100 mm. 77 k, 7.85 forinton, 1(0 mm. 77 k., 100 mm. 76 5 a., 300 mm. 76 k. 7.70 forinton, 200 mm. 76 5 k. 7'7ö forinton került forgalomba. Pest megyei: 300 mm. 82 k. 8.10 forinton, 100 mm. 82 k. 8.15 forinton, IC0 mm 81 k. 8.10 írton, 600 mm. 79 k. 7.90 írton, 100 mm. 78 5 k. 7.90 forin­ton, 300 mm. 78 k 7.95 forinton került forgalomba. Fehérmegyei: 500 mm. 776 k. 810 forinton, 800 mm. 76 k. 7.70 forinton került forgalomba. Ó-B­e­c­s­e­i : 3800 mm. 76 k. 7.76 forinton került forgalomba. Bánáti: 1000 mm. 79 5 k. 7.80 írton, 100 mm. 78 k., 200 mm. 77 3 k., 200 mm. 76 k. 7.50 írton, 200 mm. 77 3 k. 7.60 írton került forgalomba. Bihari: 100 mm. 76 k. 7.60 forinton ke­rült forgalomba. Bácskai: 160 mm. 74­5 k. 7.45 forinton került forgalomba. Északmagyarországi: 100 mm. 76 k. 7.40 forinton került forgalomba. Mind 3 hóra. Rozs: Változatlan, üzlettelen, helyben minőség szerint 6.20—6 40 frton fizettetett. Zab : 100 mm. 5.40 frton, 100 mm. 5.65 forinton, 100 mm. 5.70 forinton, 100 mm. 6.32­/a forinton, 100 mm. 5.50 forinton készpénzben került forgalomba. Köles: 200 mm. 4.60 forinton készpénzben került forgalomba. A határidő üzlet­ben a forgalom lanyha. Búza 1892. szeptember—októberre 7­32 pénz, 7.32 áru ; márcz.—ápr. 7­69 pénz, 7.67 áru; tengeri szept.­­októberre 4.86 pénz, —áru; május—júniusra 6.31 pénz, 5.31 szra; zab őszre 5.42 pénz, 5.40 áru ; tavaszra (1893.) 6.67 pénz, —.— áru; káposztarepere szept.— októ­berre —.— pénz —.— áru. A határidő-üzletben a déli tőzsde zárlatai a következők: Búza 1892. szeptember—októberre 7­32 pénz, 7.34 áru; márcz.-ápr. 7.67 pénz, 7.69 áru; tengeri szept— októberre 4.86 pénz, — 4.88 áru; május—júniusra 5.30 pénz, 7.31 áru ; zab őszre 5.40 pénz 6.42 áru; tavaszra (1893) 6 64 pénz, 5.67 áru; káposztarepere szeptemberre — októberre 1125 pénz, 11.35 áru. A budapesti terménytőzsde. Zsiráru változatlan Disznózsír 52.50 forinton, 3 darabos táblaszalonna 48.50 forinton, 4 darabos 46.50 forinton, boszniai 86 darabos 21.20 írton, szlavóniai szilvasz szeptember—októberre: 19.25 forinton kelt. — Szesz: Lanyha. Szesz nyers osztalékok­ 16 —16.60 forinton, élesztő-szesz osztalékok­ 19.-----19.50 fo­rinton, szesz, finomított 63.50—54.— forinton 100 liter százalékonkint. A budapesti értéktőzsde. A tőzsde irányzata ma általában szilárdabb volt. Némi javulás után azonban az osztrák-magyar államvasuti részvények újból csökkentek és lany­hán zárultak. A helyi piac­ nyugodt. A forgalom csekély, a valuták lanyhábbak. Hivatalos felszámolási árfolyam: osztrák hitelrészvény: 313 70, magyar aranyjára­dék: 111.50. A dij­biztosításoknál: oszt. hitelrész­vény holnapra: 2.-----2.50, 8 napra 5 50 — 6 50, egy hónapra 11.50—12 50 Az előtőzsdén: Osztrák hitelintézeti részvé­nyek 312.80—314.10 forinton, magyar hitelbank részvé­nyek 358.25—358.50 Irton, magyar aranyjáradék 111.871/1 — 111.55 forinton, rimamurányi vasmű 189.75 forinton, osztrák-magyar államvasut 297­/.—296.25 forinton köt­tettek. A déli tőzsdén: Magy. aranyjáradék 4 és fél száz. 111.52­/.—111 57 és írton, magyar aranyjáradék 4 száz. szept. 5-re 100.66 írton, magyar papirjáradék 5 száz. adómentes 100.45—100.60 írton, osztr. papirjára­dék 5 száz. adóm. 100.65 írton, magyar általános hitel­bank szept. 15-ére 358 75 írton, magyar leszámítoló és pénzváltóbank szeptember 15-re llö.s/8—115.50 írton, osztrák hitelintézet szept. 15-ére 314.25—314 75 forinton, osztrák-magyar államvasuti részvények szeptember 30-ra 296.50—297.1/8 forinton, pesti bazi első takarékp.­egyes. 8100 forinton, riunamurány-salgó-tarjáni vasmű részv. 189.60—189’/s forinton köttettek. Mai hivatal­os árfolyamok: Államadósság. Részvények. Alföldi vasút 6«/o —.— M. nyug. vp. 5°/. 100.— » » 1874. 5«/. » » 1874. kib. 6»/„ 100— Bp. közúti vasút 4•/.•/• 96.50 M. vasút els. köles. bér. Báttasz.-d.-z. v. 5°/o — czél ar. 5°/o 119.50 Bpesti lánczhid 6°/o — » » » i'W'U 118.50 Bpest pécsi vasút 4'/o 93.50 I. erdélyi vasút 5°/0 —.— Éjszakk. vas. t. 5 %, 100.— Kassa-odb. v.oszt. v.4°/o 94.25* » » ar. 5°/o 120.50 »­­eperj.-tam. v. m. » » » ar. 6°/o 120.60 r. ez. 5°/o —.—• Lloyd épület 5°/o 99.60 Kassa-odb. v. (oszt. v.) Magy. gal. vasút 103.— 1889. kib. 4'/. 96.60 Vitoria malom e. k. —.— 2&r .Jlt »*!»». M. földh. int. 5.„ 101.50 Pesti m. ker. b. 5*/« 101.— Ugyanaz 4*/. p. 100.50 » » » »4V*°/o 100.— » 4°/o 96.— Bpesti m. k. b. kk. 4°/o 101.50 » a. v. ez. 5'/, 116.26 »Albina« t. és h. i. 6»/o 101— M. jelzálogb. 5*/s°/o 102.50 » » » 5°/o 101— » » 6°/o 102.— Nagysz. föld. 6°/o 101.75 » » 4*/»“/o 100.­­» » b'I.Vo 102— M. orsz. közp. tkp.4’/« 99__ » » 6% 103— Kis. p. földh. i. 5«/.°/o 102— » ált. takp. 5»/„ 102— » » 5'/o 101.50 M. jelzb. ny. k. k. 4°/0 122.60 Osztr.-magy. b. 4­/.°/o 100.60 » » nyer. jegy 123 60 » » 4°/0 99.70 Oszt. f. i. d. k. k. 3°/0 112 50 » » 50 év 4% 99.70 Osztr. f. int. k. nyj. 4°/0 —.— Pesti m. ker. b. 5«/0 101— Pesti hazai e. tp. 5°/o —— » » 6'/.°/. —— » » » » 4*/.•/. 99.50 Magánsorsjegyek. Osztr. hitelintézet 193— Oszt. vör. ker. sorsj. 17.50 Magy. vör. ker. sorsj. 10.50 »Jó­ sziv« sorsj. 2­90 Olasz » * 13— Ny. k. bpesti lipótv.bazil. 6— Pénznemek. Cs. kir. arany (vert) 5.67 20 frankos arany 9.48 » » (körm.) 5.60 20 márka 11.72 O.­Magy . fztos ar. 9.48 Ném. b. v.e.b. 100 m. 58.60 Váltók árfolyama. (látra.) PárislOO frank 47.50 Ném. pb. 100 bir. m. 58.60 Svájczi piaczok 100 frk 47.40 Amsterdi 100 boll, frt 98.70 London 10 font sterl. 119.60 Kivonat a »Budapesti Közlöny «-ből — Szeptember 1. — Árverések a fővárosban. Sziv-utcza 33. szept. 12. Klein Miksa ingós. 822 frt. Árverések a vidéken. Szombathely, szept. 14. Gosz­­tonyi Antal ingatl. 2641 frt. — Hantó, szept. 27. Ruff Lénárd ingatl. 2048 forint. — Pápa, szept. 30. Hahn Farkas ingatl. 2900 forint. — Nagy-Szarva, szept. 20. Szerencsés Ferencz ingatl. 3381 frt. — Mortzó, nov. 17. Nagy Mihály ingatl. 1081 frt. Pályázatok: Léva városnál számvivői áll. szept. 20-ig. — A csongrádi adóhivatalnál III. oszt. adótár­noki áll. 4 h. a. — A soproni pénzügyigazgatóságnál VI. oszt adótiszti áll. 2 h. a. — A makói adóhivatalnál VI. oszt. adótiszti áll. 2 h. a. Színházak, ma, szeptember 1-én: A nem­zeti színházban: A kegyencz. — A népszín­házban: A suhancz. — A budai színkörben: A könyvtárnok. — A városligeti színkörben: Bolondok háza. Felelős szerkesztő: ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL. Mail IMPERIAL. Matt V Váczi-körztt 48. szám. IK Fellépnek : a VÍG BÉCSIEK, JEAN VALLOIS nevű piczing ko­mikus, a kit MINIATUR-GIKAHBI-nak szokás nevezni. Végül gm­­párisi éjjeli élet. (5942. Etablissement ÁRUM­. Igazgatóság: ÁRMIN és KUN Király-utcza 16. szám. ESCHEN és WALDEN. PAVLOV-terezett. SHORGENSTREK asszony kaapja. Ferenczvárosi históriák : A CZIGÁNYNŐ (5983) GERVARY kioszkja Erzséb-tér. Minden kedd, csütör­tök, szombat, vasár­nap és ünnepnap dél­után (5687) katona­zene. Nyílt tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) Hol találkozik a jogászvilág­­sal minden este*? *91­­­17 L I­I*11 T l­ kávéházban, főh­erczeg Ali gytí II L IV 1 II A Sándor-utcza 22. szám. Az „Elek­tra“ kávéház az egyetlen helyiség, a­hol kedélyesen lehet mulatni. Az »Elektrá«-ban működik estén­ként jól szervezett magyar czigány-banda. Az »Elektra« kávés gondoskodót kitűnő italokról és rendes kiszolgáltatásról. Az „ELEKTRA“ kávéház egész éjjel nyitva marad. (1982) Magy. aranyj. 4°/0-os 111.45 papirjáradék 5°/0-os 100.45 Magy. 1875. keleti v. aranyban 5°/O 117.50 1889, m. k. adóm. m. kir. áll. vasúti kölcsön ar. 4'/,”/o 120 — M. nyer. köles. 100 frt. 142.50 » » » 50 » 142 25 41/«"/o adóm. r.­k. kötv. 99.8­­ Tiszai és szeg. köl. 4°/o 186 50 M. kir. 4'/o adóm. Ma­­gyarorsz. földt. k. i. j. 94.20 M. földteherm. k. 5°/„ —— M. földteherm. k. 1867, zár.­k. 6*/0 —.— M. úrbéri válts. kötv. (100 frtos) 5°/o 100 25 Egyes. áll. adóss. máj.­­nov. 4s/io°/o 95 50 Egyes. áll. adóss. febr. és aug. 4Vio°/o­ 95.50 Egyes, adóss. cs. kir. jan.-jul. 4./io°/o 95.50 Egyes, adóss. cs. kir. ápril-okt. 41/io°/8 95.75 Osztr. aranyj. 4'/o 118.75 Osztr. papirj. 5°/o 100.60 Osztr. adóss. 1854. 250 frt p. 4°/o 140 50 Osztr. adóss. 1860. 500 frt 5°/ 149.— Osztr. ado­ss. 1860.100 frt5°/o 150.50 Osztrák adósság 1864 100 frt 184 50 Osztrák adósság 1864. 50 frt 184— A temes-bégavöl. viz­­szab. társ. 5°/o 103.— Budapest jöv. kölcsön 1890. 40/­°/o k. 99.50 Szerk. nyer. 3°/0 88.25 Becs v. ny. k. 1874. 119.60 A kiadó tulajdonos Athenaeum irodalmi s nyomdai r. társulat betűivel. Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület Mai hivatalos effektiv árak: Búza uj bánsági.......... 75—81 kig 7.40 8.10 » » tiszavidéki . . . 75—81 » 7.50 8.20 » » pestvidéki. . . . 75—81 » 7.45 8.10 » » fehérmegyei. . . 75—81 » 7.50 8.20 » » bácskai............ 76—81 » —.— —.— » » északmagyarorsz. 75—81 » — .— Rozs­uj................ 70—72 » 6.40 6.15 Árpa­i takarmány.... 60—62 » 5.30 5.50 » » égetni való . . . 62—64 » 5.70 6.20 » » serfőzdei 64—66 » 6.40 7.50 Zab »....................39-41 » 5.40 5.70 Tengeri » bánsági.............. 75 ‚ 4.85 4.90 » » másnemű .... 73 » 4.80 4.85 Káposztarepere................. — 10.70 11.10 » bánsági . . — —.— —.— Köles­i.............................. - -------------­a) Bankok. Magyar gal. V. •/• 199.76 Angol-osztrák bank —.— M. nyugati v. 6*/• 199.75 Bpesti bankegyes. 127.75 Márm. jóv. r. t. e. r. 95.— Bpesti k. és iparbank 97.— O.­magy. áll. vasút 6%, 296.75 M. ált. hitelb. 357.75 Pécs-barsoi v. 5°/O 203.— M. ipar- és ker. bank 116.50 Tiszavidéki v. 5°/o —— M. jelz. hitelbank —.— Dunagőzh. társ. 5°/1­830— Ugyanaz II. kib. 184.75 Pesti közúti vp. 375.— M. lesz. és pr. b. 115 25 Pesti k. v. élv. j. 180.— M. orsz. bank r.-t. —.— Osztr. hitelint. 314. e) Tak. pénztárak. Osztr.-magyar bank 995.— Bpest III. ker. 128.— I. m. iparbank 189.— Orsz. közp. 650.— Pesti m. ker. b 1002. — Pesti hazai első t.e. r. 8100.— Sziszeki hitelbank —.— Egyes bp. föv. 1030.— Union bank —.— M. ált. takarékp. 116.60 b) Bizt. társaság. f) Különféle vállalatok. Bécsi bizt. társ. 160.— Alagút 103— Bécsi életjár. b. int. 275.— .olt. nagy. k. t. 106.— Első m­ált. b. t. 2920.— »Athenaeum« t. 865— Fonciére pesti b. i. 80.50 »Franklin« t. 268— Magyar-franczia. u t. 80. - Pesti könyvnyomda 1340.— Pannónia vb. i. 1000 — *. llas i. ny. r. t. 220.— Fium. I. m. rizsh. gy. 1130.— c) Gőzmalmok. Ganz v. ö. és ggy. 1855.— Concordia m. 616 — Gschwindt­szgy. 440.— Első bpesti m. 1320. - Gyapju-mosó 840— Erzsébet m. 464 — Kőszénb. (Dräsche) 473.— Henger m. 665.— S.­tarjáni kstb. 675.— Lujza-malom 315.— Köztégl. gy. köt. 595.— Molnárok és s. m 445— Tégla és mészégető 282.— Pannónia m. 945.— Tégla és czementgy. 142.50 Victoria m. 299.— Magy. fegyvergyár —.— Nemz. wagy. k. 180.— d) Köziek, vállalatok. Rimam.­s.-tart. 189 50 »Adria« m. t. h. t. 138.— Schlick vasönt. 239.— Alföld-fiumei v. 5°/o 200.25 Serfőzöde, I. m. 1220.— Bpest-pécsi v. r. t. 5°/o 200.— Sertéshizlaló 348.— Bpest-Szt-Lőrinczi v. —.— Spod. s. csontliszt gy. —.— Déli vasút 5'/o 100.75 Szálloda r. t. 210.— Észak-keleti v. 197.— Szeg. szgy. és fin. r. t. —.— Erdélyi vasút B»/o 199.75 Török dohány e. á. t. 186— Kassa-oderb. v. 5°/« 188 50 Uj-Antal v. üv­­gy. tr. —.— Elsőbbségek. — habár napjában találkozott vele. Az ő­ mun­kássága legnagyobb részét a névtelenség ta­karta el. Koszorút érdemel nemcsak pályatársaitól és barátaitól, hanem a közönségtől is, mely negyed századon keresztül gyönyörködött elméjében, szí­ve és lelke frisseségében és okult, eszméket és gondolatokat érzett keletkezni az ő czikkeiből és fejtegetéseiből. Mi a régi barátot és a kitűnő munkatársit gyászoljuk Tors Kálmánban. * Tors Kálmán haláláról a család a következő gyászjelentést adta ki : Tors Kálmánné Szigligeti Aranka a maga és gyermekei: Aranka, Kálmán, Fatime, Tibor és az összes rokonság nevében mély fájdalommal tudatja feledhetetlen jó férjének Tors Kálmánnak, hosszas szenvedés után, életének 49 ik és boldog házasságának 21-ik évében, 1892. évi augusztus hó 31-én délután 6 órakor történt elhunytát. A megboldogult hült tetemeit folyó évi szeptember hó 2-án délután 4 órakor fogják Pál­­utcza 2. sz. a. lakásáról az ágostai evang. egyház szertartása szerint a kerepesi­ uti sirkertben örök nyugalomra tenni. Budap­esten, 1892. évi augusz­tus 31-én. Áldás poraira. KÖZGAZDASÁG. Sorsolások. A bazilika sorsjegyek XV. húzása ma délelőtt volt a közoktatásügyi miniszt­érium­ helyiségében, mely alkalommal a következő sorozatszámokat húz­ták ki a törlesztési húzásban: 63, 89,232, 628 938, 1138,1780,2393, 2407, 3031, 3163, 3224, 4630, 6014, 6427, 6789, 7003, 7273, 7429, 7951. Ezen so­rozatokban foglalt 2000 sorsjegy mindenike 6 fo­rintot nyert. A nyereményhúzásban kihúzták: a főnyereményt 10 000 frttal sor. 2957, ny. sz. 24. 1000 frtot nyert5295 — 49 500 500 frtot 2122-59, 2518­ 87, 7060 - 4 100 100 frtot nyertek : 638 35, 977 65, 2162 15, 2687 69, 2742 46, 3382 29, 4459 89, 4874 48, 5570 23, 6441 50, 7463 42, 7494 76, 7893 49, 50­50 frtot nyertek: 438 88, 483 80, 791 96, 1385 40, 1859 35, 1942 51, 2378 48, 2385 14, 3034 93, 3255 12, 3277 23, 3297 12, 4347 86, 4355 45, 4544 43, 4937 71, 5411 30, 5498 12, 5590 85, 5927 13, 6961 20, 7102 92, 7107 11, 7111 60, 7725 73, 25— 25 frtot nyertek : 11 84, 161 35, 202 17, 540 84, 553 78, 688 4, 828 32, 1026 24, 1398 13,­­ 1443 25, 1453 64, 1715 48, 1782 35, 1851 55, 1858 25, 1998 18, 2048 53, 2169 37, 2660 38, 2715 51, 2828 92, 2909 89, 2930 56, 3438 22, 3692 44, 3792 15, 3804 48, 3851 36, 3894 67, 4189 24, 4264 26, 4288 54, 4437 12, 4626 32, 4891 20, 5091 37, 5173 16, 5443 53, 5764 99, 5781 3, 5952 89, 6115 45,­­ 6216 10, 6243 54, 6390 38, 6458 1, 7148 96, 7340­­ 100, 7357 87 és 7765 27. A hitelsorsjegyek mai húzásánál — mint Bécs­­ből távírják — a következő sorozatokat húzták ki: 113,503, 538, 804 941, 983, 1120, 1256, 1610, 2269, 2125, 2495, 2713, 2939, 3440, 3957, 4092,­­ 4103 és 4187 . A főnyereményt 150,000 forintot , a 3440 sor. 15 sz., a második nyereményt 30 000 f frtot, az 538 sor. 33 sz., a harmadik nyereményt, a 15 000 frtot, az 1256 sor 64 sz. nyerte. Egyenként 1­5000 frtot nyertek a 2269 sor. 97 sz., és 2713 sor. 63 sz. Egyenként 2000 frtot nyertek a 941 sor. 8­­ sz. és 1120 sor. 37 sz. Egy­enként 1500 frtot nyertek­­ a 983 sor. 21 sz. és 2939 sor. 47 sz. Egyenként 1000 frtot nyertek az 538 sor. 11 sz., a 2425 sor. 69 szám, a 2939 sor. 75 szám, és 4103 sor. 47 sz. A iMiüttjiesU KiuiuitaioiMierOi. RN

Next