Pesti Napló, 1892. december (43. évfolyam, 332-370. szám)

1892-12-03 / 334. szám

Sima tagjaira nézve, kik a kúriai bírákkal egyenlő, vagy azoknál magasabb rangfoko­zatban vannak. Ezek a megszavazott tör­vényjavaslat szerint 70-ik életévük betölté­sével lépnek nyugalomba, kivéve ha az igazságügyminiszter, illetőleg a pénzügymi­niszter (a pénzügyi közigazgatási bíróság tagjait illetőleg­ őket hivataluk folytatá­sára felszólítja és szolgálni kívánnak. E szabály alól természetesen kivételt képez a megállapított szolgálatképtelenségnek esete. A kir. kúrián ma is működnek bírák, a­kik daczára annak, hogy a nyugdíjtörvényben megállapított korhatárt átlépték, a jogász­közönség köztisztelete és megnyugvása mel­lett teljesítik súlyos b­rói kötelességüket s mi bízunk a magyar bírói karnak erőtelje­sen kifejlett középületében, mely a legha­talmasabb gátját fogja képezni annak, hogy találkozzék valaha igazságügyi kormány, mely eltávolítani igyekeznék bírói székéből oly magyar főbírót, még ha át is lépte a most kiterjesztett korhatárt, a­kire nézve igazságszolgáltatási objektív indokok nem igazolják azt, hogy a törvény rendelkezése hatályt nyerjen. Ugyanennek a czikknek keretében aka­runk röviden megemlékezni arról a tör­vényjavaslatról, mely a mi nézetünk sze­rint perjogi instituc­ióinknak egyik érez­hető hézagát lesz hivatva kitölteni. Értjük a fizetési meghagyások intézményét, mely meg­szabadítja a bíróságokat munkaterhük egy részétől, másrészről pedig oly követelésekre nézve, melyek a ténykérdésben ép úgy, mint jogi részükben a felek között nem vitásak, lehetővé teszi a hitelező jogainak gyors ér­­vényesítését, a­mit a forgalom érdekei főleg ama nagy munkahalmaz közepette, mely pe­res eljárásunk lassúságának egyik legfőbb okát képezi, régóta sürgetőleg követelnek. Ha valaki attól fél, hogy ezen eljárás behozatala esetében visszaélések fognak a hitelező részéről felmerülni, ez ellen megte­remthetők törvényhozási uton a kellő ga­­ranc­iák, de a mi meggyőződésünk az, hogy a­ki a szóbeliség teljes érvényesülését akarja, annak legelső kötelessége­ arról gondoskodni, hogy egy­részről a bíróság megszabaduljon attól a munkatehertől, mely a tisztán for­mális természetű ügykezelésnek tárgyalási proc­edúrákkal való összeköttetése által áll elő ; másrészről pedig, hogy a hitel for­galmi igényeinek gyors kielégítése ne ta­láljon akadályt ama szigorú perjogi fázi­sokban, melyeket a szóbeli per behozatala tesz szükségesekké, legalább ott ne, a­hol a kötelezett védekezni vagy nem tud, ha per netas akarna is, vagy egyáltalában nem akar, mert jogi alapja nincs. Ha ez az intéz­mény úgy hozatik be, hogy a kötelezett ré­széről gyakorol, egyszerű és minden indoko­lást nélkülöző ellenmondás is rögtön megszün­teti magának a fizetési meghagyásnak hatá­lyát, nem látjuk az okot, mely egy szükséges peren kívüli eljárás behozatalának útjában állana; e mellett mi a szóbeli peres eljárás közmegnyugvást keltő meghonosodásának és egyúttal tekintélyének egyik előfeltéte­lét éppen abban látjuk, hogy a forgalmi élet azon igényei, melyek e nélkül is kielé­gítést nyerhetnek, a perjogi formák meg­kötöttsége által sérelmet és szükségtelen ha­lasztást ne szenvedjenek. A magunk részéről is lesz alkalmunk tüzetesen szólani e törvényjavaslathoz, melyre több irányban vannak megjegyzéseink, de valamint a múltban mindig sürgettük ezen eljárás behozatalát, azt ma is perjogi intéz­ményeink átalakulásának egyik nem mellőz­hető tényezőjeként kell tekintenünk. Iparos osztály a magyar parlamentben kellő képviselettel nem bír és azért önök elhatározása, helyes politikai néze­tekre és érzékre vall, melyet én csak helyeselni tudok. Sőt tovább megyek s azt mondom, hogy sajátlagos, önök előtt jól ismert viszonyaink mellett ezen kereske­delmi képviselet nem lokális, de mondhatni országos jelentőséggel bír. Ha mindezek daczára hozzám intézett megtisztelő felhívásnak, hogy a jelöltséget elfogadjam, sajnálatomra ezúttal nem felelhetek meg, úgy kötelességemnek tartom ennek indokait önök előtt teljes nyíltsággal kifejteni. Nem riadok vissza politikai küzdelmektől, de ha a választási mozgalomnak eddigi lefolyását tekintem, úgy nem politikai, de valljuk meg őszintén, csak­is a személyes küzdelem jelenségeit látjuk. Látunk oly jelenségeket, melyek alapos­nak tüntetik fel önök előtt is azon­­ aggályt, hogy a kerületn­ek tradíc­iói, melyek egy negyedszázad óta szilárd alapot biztosítottak a választók bizalma letéte­ményesének, már a küzdelem kezdetén tünedezni kezde­nek és az­t tekintve éppen a választási küzdelmeknek személyes jellegét, nagyon félőssé teszi, hogy nem min­denki fogja úgy tiszteletben tartani és megőrizni mint mi, a tiszta választások fényes zománczát. S én uraim, önök­kel együtt a választás tisztásságát épp oly fontosnak tartom, mint magát a politikai elvhűséget. De hiányát látjuk már most azon egységnek és összetartásnak, a­mely nem pusztán külső jelenséget, hanem igen fontos kelléket képez ahhoz, hogy a kereskedelmi érdek sikeres képviseltetése egyáltalán helyt fogjon. Hazafias köteles­séget vélek tehát teljesíteni akkor, a­midőn elhatáro­zásommal a személyes harczok porondjától távol marad­va tartózkodásommal hozzájárulni kívánok a kerület tradiczióinak fentartásához. Budapest, decz. 2. A lipótvárosi választási mozgalom. A Krausz­ Lajos-párt nagy végrehajtó bizottsága ma este értekezletet tartott az Európa-szállodában, a­melyen elhatározta, hogy vasárnap délutánra ösz­­szehívja a párt nagygyűlését az elnök megválasz­tása czéljából.­­ A Friedmann-párt végre­hajtó bizottsága is tartott ma este ülést. Elhatá­rozta, hogy a jelöltet felkérik, hogy programmbe­­szédét a jövő hét folyamán megtartsa, vasárnap este pedig társas összejövetel lesz, a­melyen a je­lölt is nyilatkozni fog.­­ Mezey Mór pártja ma délelőtt jött össze értekezletre az Európa-szál­lodában s megválasztotta az elnökséget. Pártel­nökké egyhangúlag Hüttl Tivadart választották. A lipótvárosi választók az a része, mely kereskedő jelöltet óhajt, ma dr. Gerő Lajos elnök­lete alatt bizottságot küldött ki, mely ma Jely­nek Henrik lóvasúti igazgatónak felajánlotta a jelöltséget. Jelynek megköszönte polgártársai bizalmát, aztán így nyilatkozott: Fontos elhatározás előtt állok, mert az V. ker. kimagasló jelentőséggel bír. Két szempontra kívánok e tekintetben utalni. Az egyik az, hogy e kerület a ma­gyar kereskedelemnek központját képezi, s hogy annak képviselője a közvélemény által azon attribútummal ru­­háztatott fel, miszerint egyidejűleg az egész ország ke­reskedelme szószólójának tekintetett. A másik a kerület választási tradíc­iói, a­melyek főleg abban nyilvánultak, hogy ezen az intelligenc­ia legmagasabb színvonalon álló kerületben, a választások mindig a leg­nagyobb tárgyilagossággal és nyugodtsággal folytak le, hogy e tekintetben mindig a megbízólevél a tiszta választások tündöklő zománczá­­v­a­l b­i­r­t. Önök­­, polgártársaim egy választói értekezleten azon elvi határozatot hozták, hogy a kerület képvisele­tét kereskedőre óhajtják bízni. Népképviseleti rendszer folyománya ugyan az, hogy a kerület képviseletére jo­gosult és hivatott az, a­ki tekintet nélkül foglalkozásá­ra a választók többségének bizalmát bírja. De a nép­­képviseleti rendszer teljességében csak ott érvényesül, a­hol az ország főbb gazdasági körei és minden társadal­mi rétege megfelelő képviseltetést bir. Kereskedelmi és Taaffe veresége. — Távirati tudósítás. — Az osztrák képviselőház mai ülésén folytatta és befejezte a vitát a »rendelkezési« alap felett. Az egyesült baloldallal történt kenyértörés után előrelátható volt az a vereség, melyet Taaffe mi­niszterelnök ma szenvedett, mikor a képviselőház névszerinti szavazással 167 szóval 146 ellenében elvetette a »rendelkezési alap« czimet s ezzel bi­zalmatlanságát, fejezte ki a kormánynyal szemben. A vita ily eredményét vezérczikkünk méltatja; itt az emlékezetes ülés lefolyásáról adunk számot, kiegészítve esti lapunk tudósítását a következő táviratban: Bécs, decz. 2. Jaworski fejtegetései folyamán ki­emeli még, hogy a dualizmus a lengyelekre nézve spec­iális jelen­tőséggel is bír,mint Ausztria-Magyar­­ország külpolitikájának alapja, a­melylyel a lengye­lek tartományuk érdekében teljesen egyetértenek, mivel az Ausztria jövőjét illetőleg lényeges biztosí­tékot nyújt. (Tetszés a lengyeleknél.) A lengyelek többször kijelentették, hogy helyeslik a hármas­szövetséget. Szóló hálásan ismerte el Plener kép­viselő önmérsékletét, hanem Plener beszédének azon része, mely Capriviról és Wekerléről szólt és mely legjobban mutatta, mily mélyen meggyökeredzett az egyesült német balpártban a kormány gyűlöletes indulatáról való meggyőződés, szóló szerint jobb lett volna, ha el nem mondatott volna, nem Taaffe gróf miniszterelnök, hanem az osztrák kormány elnöke érdekében. (Tetszés.) Szóló fejtegeti azután a többség-alakítás kérdését, visszatér az azelőtti többség viszonyaira, mely többség nem a kormány kezdeményezésére, hanem közös megegyezés alapján alakult meg. A lengye­lek még ma is lehetségesnek, ámbátor igen nehéz­nek tartják a többség-alakítást. Szóló végül hang­súlyozza a lengyelek teljes egyetértését az utolsó trónbeszéd programmjával. Herold Schwarzenberg herczeg türelemre in­tésével szemben kijelenti, hogy a cseh nép nem adja fel futólagos kedveskedések miatt eddigi magatartását. Szóló pártja nem határozhatja el magát többségalakításra, mielőtt a kormány és a pártok a cseh néppel szemben meg nem változtat­ják magatartásukat. Addig a krízis permanencziá­­ban marad. A dualizmusból még nem követ­kezik, hogy Ausztriában éppen a dec­emberi al­kotmánynak kellene fennállania. A­míg a cseh kérdés problémája megoldva nincsen, szóló pártja az oppozíczióban kitart. (Tetszés az ifjú cse­heknél.) Hohenwart kijelenti, hogy a cseh kiegyezés más fórum elé tartozik, visszautasítja Plener szemrehányásait, hogy Schwarzenberg beszédére oly gyorsan válaszoltak és hogy Kuenburg grófot a válaszról nem értesítették, kijelentvén, hogy Schwarzenberg herczeg nem beszélt pártja nevében és hogy nem szabad annak minden egyes szavát az aranymérlegre tenni. A konzervatívok mindig állást foglaltak Magyarország történeti jogai mellett. (Bravo.) Ameddig a kiegyezés Magyarországban a kritika tárgyát képezi, nem lehet itt elejtett ellenkező véleményű szót rossz néven venni. (Helyeslés és taps a ezen d­rumban ) Egy párt sem engedi magát egyszerűen belepa­­rancsoltatni a Plener által kívánt koo­dináczióba. Pártja szívesen kész közvetlen és pozitív javasla­tok komoly és lelkiismeretes megfontolására. Szó­nok sajnálja a beállott feszültséget és a munkának ez által előidézett megzavarását. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Taaffe gróf miniszterelnök : (Az összes kép­viselők a miniszteri pad köré csoportosulnak.) A vita folyamán különböző oldalról tett nyi­latkozatokkal szemben a kormány szükségesnek tartj­a, hogy álláspontját a legvilágosabban és leg­határozottabban jelezze. A kormány eltántorítha­­tatlanul áll a fennálló alkotmány alapján és ez ál­láspontot semmi esetben sem fogja továbbra sem elhagyni. A kormány utógondolat nél­kül ragaszkodik a monarchia magyar felével törvényesen szabályozott vi­szonyhoz és a monarchiának ezáltal teremtett or­ganiz­ác­ióját tartósan befejezettnek tekinti. Nem tekintheti tehát indokoltnak, hogy minden tetszés szerinti alkalom­mal e kérdésre visszatérjen,de élénk köszönettel kell vennie, hogy lojális magatartása a magyar kor­mány részéről mint mindig, úgy a legutóbb is nyílt elismerésben részesült. A jelenlegi helyzetre áttérve, csak kijelentheti, hogy a kormány az 1891. ápril 11-én mondott trónbeszéd alapelvei­­hez törhetl­enül ragaszkodik. Valamennyi mérsé­kelt párt közös munkájában, melyek a kormányt eddig a legnagyobb hálára méltó módon és spec­iá­lis kívánságaikna­k háttérbe szorításával támogat­ták, a kormány a legbiztosabb eszközét látja szi­lárd és általa is kívánatosnak és szükséges­nek tartott többség alakítására. E czél eléré­sére a kormány, csak­is az állam javára gondolva, és tekintet nélkül saját érdekeire, tőle kitelhetőleg semmi fáradságot nem fog kímélni. Éppen e szem­ponttól vezéreltetve, a kormány az általa elvállalt kötelezettségek tudatában továbbra is arra fog tö­rekedni, hogy a cseh királyságban a két néptörzs közt az egyetértést előmozdítsa. Ily tekintetektől vezéreltetve, melyek csak az összállamra és annak legfontosabb érdekeire vonatkoznak, a kormány a tárgyalás alatt levő költségvetési tétel megszava­zásának vagy elvetésének nem tulajdonít­hat oly nagy fontosságot, hogy az elveitől eltántoríthatná vagy a mérsékelt pártok­kal szemben elfoglalt magatartását meg­­változtathatná. (Élénk helyeslés jobbról. Mozgás az egész házban.) A következő szónok, Schneider, csak perczek múlva tud szóhoz jutni. Kijelenti, hogy a keresz­­tény-szoc­iális antiszemiták megszavazzák a ren­delkezési alapot, nem azért, mintha a kormánynyal meg volnának elégedve, hanem azért, mert a bal­párt tendenc­iái ellen mindenütt és föltétlenül ál­lást foglalnak. Pattai azt hiszi, hogy a parlamenti válság összefügg a magyarországi egyesült szabadelvű­­pártoknak a vegyes házasság mellett és a keresz­­tény konfessziók ez idő szerinti jogai ellen való állásfoglalásával. A keresztény-szoc­iális párt meg­szavazza a rendelkezési alapot, nem azért, mintha bizalommal viseltetnék a kormány iránt, hanem azért, mert az egyesült balpártnak az állam ke­­resztény alapjellege ellen irányuló törekvéseit po­litikailag és gazdaságilag károsnak tartja. Plener hangsúlyozza, hogy Javorski alap­elveivel a többség alakítását illetőleg a német szabadelvűek egyetérthetnének, de a pártkoalí­­c­iónak nem szabad odáig mennie, hogy a pártok kivetkőzzenek saját jellegükből és hogy a kormány minden politikai vonástól megfosztassék. Oly pár­tok, a­melyek közt az alapvető állami kérdések felfogása tekintetében áthidalhatatlan ellentét van, nem állhatnak össze többséggé. Ez áll az állam­jogra nézve is. Taaffe mai nyilatkozata megelége­déssel vétetett tudomásul, de ezek csak szavak, a­melyeknek végrehajtása elmarad. Schwarzenberg herczeg tiltakozik a dualiz­musra vonatkozó nyilatkozatainak hamis felfogása ellen. Ő és elvtársai nem bitorolják azt a jogot, hogy a monarchia két felének viszonyát máskép ítéljék meg, mint a­hogy azt a törvényes alap kí­vánja. Mi — úgymond a szóló — mindig tisztel­tük a dualizmust és csak azt kívánjuk, hogy a Lajthán túl is épp úgy tiszteletben tartsák az 1867-iki kiegyezési törvényeket. Magyarország ré­széről a támogatást pártja nem kereste és nem is akarta keresni. Erre a névszerinti szavazás megejtet­­vén, a »Rendelkezési alap« czimet 167 szavazattal 146 ellenében el­vetették. Ellene szavaztak: az egyesült német balpárt, a német nemzeti párt, a né­met nemzeti antiszemiták, az ifjú csehek, to­vábbá Lienbacher, Kronawetter és Zucker. A balpárt a szavazás eredményét hosszan tartó tetszéssel fogadta. A legközelebbi ülést hétfőre tűzték ki. * BéCS, decz. 2. (A Pesti Napló táv­irata.) A rendelkezési alap feletti szavazás eredménye még a balpárt várakozását is felülmúlta, a­mennyiben ez a párt nem szá­­mított ily nagy szavazattöbbségre. Érdekes, hogy Lienbacher szintén ellene szava­zott a rendelkezési alapnak. Az ifjú­­csehek közül senki sem vonta ki ma­gát a szavazás alól. Távol volt ugyan néhány ifju­ cseh-párti képviselő, de ez nem a szavazás miatt történt. A C­o­r­o­­nini-körből csak Coronini szavazta meg a rendelkezési alapot. A parlamenti helyzet alakulásának várható folyamatáról mit sem tudnak. Mindössze annyi bizonyos, hogy Kuenburg gróf lemondását a hivatalos lap vasárnapi száma fogja közzé tenni. Szó van az országgyűlés feloszlatásáról is, de sokkal valószínűbbnek látszik az a föltevés, hogy közönséges h­i­v­a­t­al­n­o­k-m­i­n­i­s­z­t­é­­rium fog alakíttatni; evvel szemben a bal­párt azonban megmarad az ellenzéki állás­ponton. Az ev. református egyház zsinata. A fakultásokról szóló 15-ös bizottsági jelen­tés részletes tárgyalását kezdték meg ma. Felolvas­ták a tiszáninneni kerületnek a zsinathoz intézett feliratát, melyben kijelenti, hogy az új fakultások költségeihez hozzá nem járulhat. A zsinat egyhangúlag elfogadta a bizottsági jelentés első pontját, mely szerint a két fakultás költségeiből hiányzó 16.000 forint, adókivetés mel­lőzésével közadakozás és állandó gyűjtés útján fe­deztessék. A második javaslata a 15-ös bizottságnak az, hogy alapíttassék egy központi kölcsön-könyvtár, melyből szegényebb egyházak iskolai és egyházi czélokra kölcsönt kapnának. E kölcsön-pénztár jö­vedelme első­sorban a fakultások költségeinek fe­dezésére fordíttatnék. Czike Lajos nem látja elég indokoltnak az indítványt s felsorolván ag­godalmait, kijelenti, hogy nem járulhat hozzá. M­e­c­z­n­e­r Béla nem tenné ki az új egyház­i alkotásokat olyan esélyeknek, a­milyennek a pénz­­kölcsönökből folyó jövedelmek mindig ki vannak téve. A tiszáninneni kerület határozatának indo­kolására felhozza azt, hogy a­mikor 600 frtos lel­­készi állások, 2—300 frtos tanítói állások vannak az egyház körében, nem látja olyan nagy szüksé­gét az új teológiának. Első­sorban sok más égető kérdés vár megoldásra. Szász Domokos püspök azokat az aggodal­makat igyekszik eloszlatni, melyek a kölcsönpénz­tár felállítása ellen szólnak. Az egyetemes egy­háznak szüksége van újabb és újabb segélyforrá­sokra. Lehet, h­ogy az államsegély felemelésére irányzott akc­ió is sikerre fog vezetni, de súlyt fektet arra, hogy a ref. egyház az önmagában rejlő erőt kiaknázza. A kölcsönpénztár új segély­­forrás lesz egyházakra nézve, mert ingatlanaikra, olcsó pénzkölcsönt kaphatnak, ha szükségük van rá, mely kölcsönt hosszabb határidő alatt könnyű módozatok mellett törleszthetik.­­ A javaslatot ajánlja elfogadásra. Fejes István ellene szól a kölcsönpénztár alapításának. Beöthy Zsigmond kiemeli, hogy az egyház morális feladataival nem egyeztethető össze bankszerű üzlet alapítása, mely rendkívül fáradságos volta mellett még koc­kázattal is jár. Kéri, hogy ez az indítvány ejtessék el. Kovács Albert aggodalmait fejezi ki az­iránt, hogy a pénzspekulácziók sikerülni fognak. Nincs olyan üzlet, a­melyben koc­kázat nincs s ez a tervezett üzlet sem jár biztos nyereséggel. Ezért ellenzi a pénztár felállítását. Kiss Albert tiltakozik az ellen, hogy ez a tervezet a szegény egyházakon való nyerészkedés lenne. Ez nemcsak a két fakultás czéljára kon­­templáltatott, hanem más egyházi és iskolai czé­lokra is. Tisza Kálmán kijelenti, hogy a bizottság maga sem volt valami vérmes reményekkel a terv iránt. Különben is csak felhatalmazást kért a zsi­nattól a bizottság a terv megfontolására. A zsinat a javaslat e pontját kihagyatni határozta. A harmadik pont szerint e czélra államse­­gélyt nem kérhet az egyház, sem a közalapot igénybe nem veheti. Ezt a zsinat egyhangúlag el­­fogadta, valamint a jelentés többi részét is. Ennek értelmében a zsinat egy kisebb bi­zottságot küld ki a fakultások érdekében teendő további lépések előkészítésére. Ezután az iskolaügyi javaslatot állapították meg harmadszori olvasásban. A zsinatot holnap folytatják. Megyék és városok. Nógrád megye őszi közgyűlése Degenfeld Lajos gróf főispán elnöklete alatt, tegnap folyt le Balassagyarmaton. A közgyűlés elhatározta, hogy üdvözlő feliratot intéz a Wekerl­e-kormányhoz. A közgyűlés ezt a határozatot gróf G­y­ü­r­k­y Ábrahám orsz. képviselő oly értelmű felszólalása után,hogy reméli a közjogi alapon álló pártok mielőbbi egyesülését, egyhan­gúlag hozta. A megüresedett tiszti főügyészi állás­ra az egyedül pályázott Dessewffy Eleket vá­lasztották meg, ifjú Farkas Ferencz megyei al­jegyzőt pedig a főispán t. főjegyzővé nevezte ki. Közigazgatási bizottsági tagok újból G­y­ü­r­k­y Ábrahám gróf, Szakáll Barna, Szontágh Pál, Posztóczky Iván és Ba­l­ás Antal lettek. Végül Beniczky Árpád országgyűlési képvi­selő indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy a megye Kossuth Lajoshoz 9ll-ik születésnapja alkalmából, üdvözlőiratot intéz. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, deczember 3 án. A képviselőház ülése délelőtt 10 órakor. — A főrendiház ülése délelőtt 11 órakor. — A földmivelésügyi miniszter fogad d. u. 2 órakor. — A horvát-szlavén miniszter fogad délelőtt 10 órától délután 1 óráig. — A magyar jo­gászegylet teljes ülése este 6 órakor az ügy­védi kamarában. — A magyar történeti tár­sulat választmányi ülése délután 4 órakor az akadémia üléstermében. — A műcsarnok téli kiállítása nyitva reggeli 9 órától délután 4 óráig és villamos világítás mellett esti 5 órától 9 óráig. Beléptidij 50 krajczár. — Szabadságharc zunk emlékeinek kiállítása a vigadóban, nyitva na­ponként délelőtt fél 10 órától délután fél 4 óráig. — Nemzeti muzeum , képtár, nyitva délelőtt 9 órától d. u. 1 óráig. A muzeum többi tárai 50 krajczár belépti dij mellett megtekinthetők. — Iparművészeti muzeum az Andrássy-úton, nyitva délelőtt 9 órától délután 1 óráig. — Technológiai ipar­múzeum, saját épületében (Népszinház­ utcza 6.), nyitva d. e. 9— d. u. 1-ig és 3—5 óráig. — A földrajzi társaság könyvtára az egyetem épületében este 5—7 óráig.— Nyilvános könyvtárak. Akadémiai nyitva d. u. 3 órától esti 7 óráig. — Egyetemi nyitva dél­előtt 9 órától 12-ig és délután 4 órától 8 óráig. — Kereskedelmi múzeum: Hazai termé­kek állandó kiállítása a városligeti iparcsarnokban, szabad bemenet mellett megtekinthető délelőtt 9 órá­tól 12 óráig, délután 3 órától esti 6 óráig. Va­sár- és ünnepnapon 20 krajezár belépő dij. — S­ö­r­­árpakiállitás a Köztelken : megtekinthető egész nap, belépti dij nincs. — M­e n t­ő e­gy e s­ü l­e t a Markó- és Sólyom-utczák sarkán. — Állattért nyitva egész nap. Belépő dij 30 krajezár. — decz. 2. A konym­a-ügyben javaslattételre kiküldött bizottság Császka György kalocsai érsek elnöklete alatt november 29-én folytatta és tegnap befejezte tárgyalásait. Jelen voltak Császka György kalo­csai érsek budai lakásán : Pável Mihály nagyvá­radi gör. kath., Mihályi Viktor lugosi, Szabó János szamosujvári, Bende Imre beszterczebányai, Fir­­czák Gyula munkácsi és Szmrecsányi Pál szepesi megyés püspökök. E bizottságnak jegyzőkönyvei Vaszary Kolos herczegprímás elnöklete alatt a püspöki kar megtartandó értekezletén, melynek határidejét a prímás fogja kitűzni, véglegesen tár­gyaltatni fognak. Igazságügyi kinevezések,­­ Felsége — mint értesü­lünk — az igazságügyminiszter előterjesztése folytán ki­nevezte : Dr. Csipkés Károly kolozsvári ügyészségi alügyészt a mármarosszigeti és Oszlányi Kornél lu­gosi alügyészt a karánsebesi ügyészséghez ügyészekké, D­u­b­a­y József sátoralja­ujhelyi törvényszéki albírót a miskolczi ügyészséghez alügyészszé, végül dr. C­s­á­n­y Iván kaposvári törvényszéki jegyzőt a mohácsi, Köb­­c­z­ö­l János győr-szentmártoni gyakorló ügyvédet a zirszi és H­u­d­á­k Andor miskolczi gyakorló ügyvé­det a miskolczi járásbírósághoz albirákká ; végül meg­engedte K­ö­v­e­s­s­y Gyula nagy­ becskereki járásbi­­rósági albirónak hasonló minőségben­ a szegedi já­rásbírósághoz leendő áthelyeztetését. , ,Az igazság­ügyminiszter kinevezte : dr. K­e­c­z­e­r Ákos miskol­czi királyi közjegyző helyettest Mezőkövesdre kir. közjegyzővé és C­z­i­n­k Sándor brassói járásbirósági jog­gyakornokot a nagy­szebeni tervszékhez aljegyzővé; végül L­a­u­f­f­e­r Gyula trencséni, dr. Vizlendvay Imre győri és dr. Age­r­asz­tó Péter kalocsai alügyé­­szeket a budapesti ügyészséghez helyezte át. Tanítók a kultuszminiszternél. A tanítók orszá­gos bizottságának egy küldöttsége tisztelgett teg­nap C­s­á­k­y Albin kultuszminiszternél. A kül­döttséget L­a­k­i­t­s Vendel­e bizottsági elnök ve­zette. Üdvözlő szavaira C­s­á­k­y gróf a követke­zőkben válaszolt: »T. uraim ! Szónokuk említette volt, hogy elter­jedt országszerte az a hír, miszerint én a kormányvál­ság következtében a közoktatási tárc­ától megválni és eddigi működésem körét elhagyni akartam. Az igazat megvallva, uraim, ez a hír nem felelt meg teljesen a valóságnak, mert tárc­ámtól én csak feltételesen szándé­koztam megválni, de nem mindenáron. S e között nagy a különbség. — A­mióta a közoktatási tárcza vezetésére vállalkoztam, a népnevelés ügyére irá­nyuló cselekvésemben mindig az volt a törekvésem, hogy a saját eszméim, saját felfogásom, saját aka­ratom és saját meggyőződésem érvényesüljenek. S mi­után a beállott kormányválság ebbeli törekvése­met és elhatározásomat nem érintette, férfiúi kötelességem volt e helyen továbbra is megma­radni. Szónokuk különben két dologra nézve tett emlí­tést, melyek a tanítóságot legközvetlenebbül érdeklik. Ezek egyike ama törvényhozási intézkedés, mely a ta­nu­t­ó­k nyugdíjazására vonatkozik. Úgy vagyok meggyőződve, uraim, s ezt teljes határozottsággal állít­hatom, hogy e téren a múlthoz képest el nem vitatható a haladás és az új törvényben is elő van ké­szítve az út, hogy a hiányok pótoltassanak. A­mi a tanítói fizetések rendezését, javítá­sát illeti, biztosíthatom önöket, s általuk az ország tanítóságát, hogy miként a tanítói nyugdíjtörvényt is kedvezőbb alakban óhajtottam megalkotni, mint a­mi­lyen, úgy a tanítói fizetések javítása dolgában készített törvényjavaslat sem egészen az én óhajtásom szerint lesz megoldható. Az okos politikus felhasználja a jelent s ha nem alkothat is meg mindent egyszerre a saját kí­vánsága, érzelme, meggyőződése szerint, az ügynek, az igaz érdemeknek is megfelelőleg, legalább előkészíti a talajt, az utat a jövőnek. Nekem számolnom kell a kö­rülményekkel. Saját érzelmeimet tekintve, az önök érdemeit s a hazának tett szolgálataikat illetőleg elis­merem, hogy igen fontos hivatást töltenek be, s őszin­tén mondhatom, hogy a fizetésre vonatkozó ama javas­lat, mely legközelebb a törvényhozás elé fog kerülni, nem egészen az én személyes érzelmem alapján készült; egész nyíltan megvallom, hogy e kérdést illetőleg is más volt a szándékom, akaratom, mint amennyit az eredményben megvalósítani lehet. Szándékaim tisztasá­gáról, önök iránt érzett jóindulatomról eddig is meggyő­ződhettek, s biztosítom önöket, hogy én azon az úton és irányban haladok, melyen haladtam eddig, és bizto­síthatom arról is, hogy összes törekvésem oda irányul, hogy a hazai tanítóság állását emeljem, javítsam és biz­tosítsam.« A küldöttség ezután Berzeviczy Albert államtitkárnál is tisztelgett. Jay Gould az ismert amerikai milliomos egy távirat szerint ma délelőtt 10 órakor New­ York­­ban meghalt. Jay Gould mesésen gazdag ember hírében állt s az amerikai lapok minduntalan oly részleteket közöltek háztartásáról, a­minőket iga­zán csak a »milliomosok királya« engedhet meg magának, mint a­hogy az óczeánon túl nevezni szokták Vanderbilt szerencsés vetélytársát. Jay Gould tehát meghalt, s minket európaiakat még az sem vigasztalhat, hogy valamelyikünk ameri­kai nagybácsiját vesztette el benne. Érdekes régiség. A napokban igen érdekes Árpád­kori bronz gyertyatartót küldtek Szabolcs megyéből a nemzeti múzeumba. A gyertyatartó esetlenül mintázott szirént ábrázol, ügyetlen lábakkal, madár törzszsel. A régiségen a czizelirozás nagy gyakorlottságra vall s a XII-ik század művészetét képviseli. Nálunk az ily em­lékek igen ritkák, de a rajnavidéki templomokban gya­koribbak. A kolera. Az utolsó huszonnégy óra alatt (csütörtök éjféltől péntek éjfélig) ketten bete­gedtek meg a kolera tünetei között és a régi bete­gek közt egy halálozás frdult elő. Gyógyultan hárman hagyták el a kórházat. Jelenleg húsz beteg van a pesti barakban. Az »Eperjesi Széchenyi- kör«-ben Csengey Gusztáv a »Petőfi-társaság tagja tartott felol­vasást »Vándorló jegygyűrűk« czímmel. A felol­vasott novella mindvégig lekötötte a nagyszámú és leginkább hölgyekből álló közönség érdeklődé­sét. A kör több irodalmi estélyt tervez, melyeken a jelesebb ifjú írókat akarja bemutatni. Decz. 9-én »Murai-estély« lesz, melyen Murainak egy még ismeretlen humoreszkjét fogják bemutatni. A kör meghívta Márkus Emíliát is, kit a hölgyek nagy ovácziókkal készülnek fogadni. Tűzoltók a kerékpározók ellen. A kerékpározók az utóbbi időben nagyon felkapták a kéthangu jelző sípo­kat s a kéthangu jelzést, mely éppen úgy hangzik, mint a tűzoltók vészjelzése. A kerékpározók ez a sípolása sok­szor alaptalan félelmet keltett a közönségben s irritálta a tűzoltókat. A budapesti tűzoltó testületek szövetsége most közgyűlési határozatból kifolyólag átirat útján kérte föl S­é 1t­e­s főkapitányt, hogy a kerékpározóknak a kéthangú sípjelzést rendeletileg tiltsa el. Az E. M. K. E. bálja. Az E. M. K. E. bálrende­­ző bizottsága megalakult s első ülését e hó 5 én — hétfőn — este 7 órakor tartja meg a Vadászkürt vendégfogadóban. A bál január hó 25-ikén lesz a VI.—VII. kerületi kör termeiben. Károly bajor herczegről, kinek eltűnéséről már esti lapunk adott hirt, még nem tudni bizonyosat. A herczeg Lajos herczeg másodszülött fia, s igy unokája Luitpold bajor régensherczegnek. Most 19-ik évében van és mint hadnagy szolgál a bajor hadseregben. Párbaj halálos kimenetellel. Lipcséből jelen­tik. E hó 27-én a szomszéd Gautzsch község erdejében pisztoly­párbaj ment végbe két fiatal orvos közt. Egy kávéházban szólalkoztak össze a pinczérnő miatt. A párbaj feltételei rendkívül súlyosak vol­tak, így pl. a távolságot 10 lépésre szabták meg. Az egyik párbajozónak, dr. Przgrembel Reinbold­­nak, ki a felső-sziléziai Pitschenből való, már az első golyóváltásnál bal tüdejébe hatolt a golyó és néhány perczre rá meghalt. Ellenfele Balack szi­gorló orvos azonnal jelentkezett az ügyészségnél. Mind a két fiatal ember a kolera idejében Ham­burgban tartózkodott s tevékeny részt vettek a mentési munkálatokban. Rablógyilkosság Pécsett Múlt hó közepe táján történt, — sürgönyzi Pécsről tudósitónk — hogy S­i­n­k­ó József korcsmáros, borbevásárlás czéljá­ból 500 forintot vevén magához, hazulról elment s azóta nem is tért vissza. Hogy hova lett, arról senki se tudott felvilágosítást adni. Kedvese azt hiresztelte, hogy vele összeveszett s e miatt talán más vidékre költözött. Ezt hiresztelte a csa­­poslegény, Berdin György is. A dolog már-már fe­ledésbe ment, mikor most egyszerre kiderült, hogy Sinko rablógyilkosságnak esett áldozatul és a gyilkosok éppen azok, kik a fenti mesét világgá bocsátották. Berdin, a korcsmáros rejtélyes eltű­nése után Szigetvárra költözött, hol nagy mérvű költekezésével magára vonta a figyelmet. Tudo­mására jutott ez a pécsi rendőrkapitánynak, a­ki rögtön tisztában volt azzal, hogy Berdin nem igaz után szerezte a pénzt. Egyéb gyam­okok is felme­rültek arra nézve, hogy a korcsmáros rablógyil­kosságnak esett áldozatul, mire a rendőrkapitány elrendelte, hogy a korcsmáros pinczéjében ása­tásokat eszközöljenek. Már több mint 20 ko­csi homokot hordtak el a pinezéből s már abba is akarták hagyni az ásatást, midőn a homokból egy kéz bukkant elő s csakha­mar előkerült Sinkó holtteste. Az esetről rögtön értesítették az ügyészséget, mely megindította a vizsgálatot. Úgy látszik, hogy Sinkó borért ment a pinezébe s mikor a csapnál volt elfoglalva, há­tulról fejszecsapással megölték s papírpénzét el­vették. Zsebeiben 15 forintnyi ezüstpénzt találtak. A rendőrség a meggyilkolt kedvesét letartóztatta, a szigetvári csendőrséget pedig táviratilag szólítot­ták fel, hogy Berdint tartóztassa le. Az eset Pé­csett nagy izgalmat kelt, mert húsz év óta nem történt rablógyilkosság a városban. Az »Athléta-bál«-bizottság alakuló ülése nem e hó 3-án, hanem deczember hó 5-én (hétfőn) dél­után 6 órakor fog a klub irodájában megtartatni: a bál 1893. február 4 én fog a vigadó összes ter­meiben megtartatni. Unitárius istentisztelet lesz a Koháry-utczai temp­lomban decz. 4-én délelőtt 11 órakor. Präuscher világhírű anatómiai múzeuma holnap szombaton, deczember 3-án nyílik meg a Károly­i körút 19. számú ház I. emeleti dísztermében. Eredeti Nicolak és Halifax Kertész T.-nál.

Next