Pesti Napló, 1893. április (44. évfolyam, 95-123. szám)
1893-04-01 / 95. szám
95. szám. Budapest, szombat PESTI NAPLÓ, 1893. április 1. A szemle és a szakértők alkalmazása a jelenlegi jogtól eltérően, külön-külön részletesen van szabályozva. Az esküt, mint bizonyító eszközt, a tervezet mellőzi és helyébe a félnek eskü alatt való kihallgatását teszi. A felek azonban megállapodhatnak abban, hogy valamely döntő ténykörülménynek valósága vagy valótlansága eskütől tétessék függővé. A bírói határozatok: ítéletek és végzések. Ha több követelés közül csak egy, vagy ha a kereseti követelésnek csak egy része alkalmas a végeldöntésre, a bíróság részítéletet hozhat. A tanácskozás és a szavazás nem nyilvános. A határozatok a szavazatok általános többségével hozatnak. A határozat megokolását illető egyes vitás kérdések a határozat hozatala előtt döntendők el. A marasztalás a kérelmen túl nem terjedhet, a perköltségek viselésének kérdésében azonban a bíróság kérelem nélkül is határoz. A bíróság az ítéletben a perköltség megtérítése iránt hivatalból intézkedik. A vesztes fél a nyertes fél költségének megtérítésében elmarasztalandó, amennyiben ezt a bíróság, a jog érvényesítésére vagy a védelemre szükségesnek ítéli. Ha a fél részben nyertes, részben vesztes, a perköltségek kölcsönösen megszüntetendők. A bíróság azonban az eset minősége szerint az egyik felet az ellenfél összes költségeiben, vagy ennek egy részében is elmarasztalhatja. Ha alperes a perre okot nem szolgáltatott és felperest a követelt teljesítéssel a tárgyalást előzőleg megkínálta, a költségeket felperes tartozik viselni. A mulasztás orvoslása igazolással, vagy ellentmondással történik. Ha alperes nem jelent meg a perfelvételi határnapon, az ítélet ellen ellentmondással élhet. A tervezet 4-ik címe a járásbírósági eljárást szabályozza és meghatározza azokat az eltéréseket, melyek azt a törvényszéki eljárástól megkülönböztetik. A keresetlevél szóval is előadható és ezen esetben jegyzőkönyvbe veendő. Ha a keresetlevélből kitűnik, hogy a járásbíróság nem bír hatáskörrel vagy illetékességgel, a keresetlevél hivatalból visszautasítandó. A járásbírósági eljárásban nincs külön perfelvételi tárgyalás s nincsenek előkészítő iratok. A perindítás előtt a járásbíróságnál egyezségi kísérletre való idézést lehet kérni; az idézést csak a járásbíróság székhelyén szabad kézbesíteni. A tárgyalásról jegyzőkönyv veendő fel, amelyet a felek is aláírnak. Részletes intézkedések szabályozzák a sommás visszahelyezési és birtokháborítási perekben követendő eljárást. A tervezet 5-ik címe a felebbvitelről szól. A felebbvitelnek három neme van: felebbezés, felülvizsgálat és felfolyamodás. A felebbezési bíráskodást a kir. járásbíróságoktól felebbezett ügyekben a kir. törvényszék, a kir. törvényszékektől felebbezett ügyekben a kir. ítélőtábla gyakorolja. Nincs helye a felebbezésnek a kir. járásbíróságnak készpénz, ingó dolgok vagy munkateljesítés iránt indított perekben hozott ítéletei ellen, ha a per tárgyának értéke 100 koronát meg nem halad. Ez esetben a járásbíróság ítélete ellen csak felülvizsgálatnak van helye a kir. törvényszékhez. A felebbezési határidő a kir. törvényszékek ítéletei ellen 30 nap. A felebbezés két okból történhetik: ha vagy a tényállást vagy a jogkérdést döntötte el az első bíróság tévesen. Az első esetben, ha t. i. a tényállás lett hibásan megállapítva, a szóbeliséget érvényre kell juttatni, és azt nem lehet kizárni az esetben sem, ha a felek valamennyien el is állanak a szóbeli tárgyalástól. Ha azonban csak a jogkérdésben történik felebbezés, a szóbeliséget nem célszerű a felekre ráerőszakolni. Ezen esetben a bíróság a felek nélkül is elintézheti az ügyet. A királyi járásbíróságok ítéletei ellen a felebbezési határidő 15 nap. A felebbezési bíróságok ítéletei ellen csupán a jogkérdésben felülvizsgálatnak van helye. 400 korona értéket meg nem haladó ügyekben, valamint két egybehangzó határozat ellen a felülvizsgálat ki van zárva. A királyi törvényszékek ítéletei felett a királyi ítélőtábla, a királyi tábláknak ítéletei ellen a királyi kúria gyakorolja a felülvizsgálati bíráskodást. A felülvizsgálat határideje ugyanolyan, mint a felebbezésé. Végzések ellen 8 nap alatt felfolyamodással lehet élni. A felfolyamodást az ellenfél meghallgatása nélkül is el lehet intézni. A kiküldött és megkeresett bíró eljárása és intézkedései ellen előterjesztéssel lehet élni. A tervezet 6-ik címe a perújítást szabályozza. A jelenlegi perrend perújítási és semmiségi keresete egybefoglalva jelenik meg a tervezet által megengedett perújításban. A perújítás határideje 60 nap és azon bíróság előtt indítandó meg, melynek jogerejű ítéletét megtámadja. Közokiratok, hitelesített, és telekkönyvi bejegyzések alapjául szolgált okiratok alapján fizetési meghagyásos eljárásnak van helye. A bíróság ily okiratok alapján az alperesnek meghallgatása nélkül hagyja meg, hogy kötelességének 15 nap alatt eleget tegyen. Alperes a fizetési meghagyás ellen 15 nap alatt kifogásokat adhat be. E megyhagyásos eljárás alkalmazandó csekély eltérésekkel a váltókeresetekre és visszkeresetekre is. A bérlet felmondását a tervezet szintén külön eljárás tárgyává teszi. A felmondási kérvényre a bíróság kibocsátja a meghagyást az ellenfél részére, hogy a bérlet tárgyát adja át, illetőleg vegye át. Az ellenfél 8 nap alatt kifogásokat adhat be. Végül a tervezet a holttányilvánítási és a választott bírósági eljárást szabályozza, állam sorsában, melyet az orosz diplomácia akciójának területéül kiszemelt. Az a fordulat, mely az orosz udvar körében monarkiánk és Németország irányában a legeslegutóbbi időkben beállott, oly váratlan volt, hogy általános meglepetést keltett. Az orosz trónörökös bécsi és berlini látogatása volt bevezetése ennek a fordulatnak. Nagyon lehet tartani attól, hogy a bécsi és berlini udvaroknak ily elaltatási kísérletét nyomon fogja követni valamely orosz akció Szerbia és Montenegro beléletében. Íme a jelek: a montenegrói trónörökös, ki csak az imént volt Pétervárott, most tért vissza Csettinyébe. Ott a viszonyok egy idő óta igen feltűnő átalakuláson mentele keresztül. Nikita fejedelem népszerűtlen lett saját népe előtt s ugyanakkor elvesztette az orosz cár kegyelmét. A trónörökös utazását ezzel kapcsolatban úgy fogták fel, hogy Danilo herceg, akit tudvalevőleg igen benső és közeli családi kötelék fűz az orosz családi dinasztiához, megengesztelni akarta a hatalmas orosz cárt. Mennyire sikerült ez, nem lehet tudni, de nagyon valószínű, hogy Pétervárott szóba jött az az eshetőség is, hogy ha Nikita fejedelem lemondana trónjáról, azt Danilo herceg foglalná el. Ez a meglepetés annál inkább beillenék Oroszország terveibe, mert Montenegro közvetlen szomszédságában, Szerbiában, tarthatatlan állapotok fejlődtek ki, melyek véres bonyodalmakra vezethetnek s ez esetben nagy szükség van arra, hogy a montenegrói trónon oly fejedelem üljön, az bírja az orosz cár teljes kegyét, ami nem megvetendő előny a szerb nép szemeiben, sem oly uralkodónál, aki Szerbia trónjára áhítozik. A külföldi és különösen a frakcia lapokban napok óta oly hírek jelennek meg, melyek közeli eshetőségként tüntetik fel Szerbia területén a forradalom kitörését. Az ottani szabadelvű kormány erőszakkal szerezte meg magának a legutóbbi választások alatt a néhány szavazatra rugó többséget, a kisebbségben maradt radikálisok pedig, kiket a nép s kivált a parasztság túlnyomó többsége támogat, nyíltan beszélnek arról, hogy ily erőszakoskodással szemben nem marad más fegyverük, mint a forradalom terére lépni, amely, ha kitör, a szerb gyermek király trónja összeomlik. Az a fejedelem, aki Montenegró trónját foglalja el, az orosz diplomácia támogatása mellett az esetben nemcsak könnyen ülhet Szerbia trónjára, hanem biztos lehet abban, hogy a szerb nép örömujjongással fogja üdvözölni, mint a cár pártfogoltját, aki Nagy-Szerbiát, a szerbek álmát, van hivatva megalapítani. Oroszország közeledése monarkiánkhoz és főleg a berlini udvarhoz, amily váratlan, épp oly gyanús jel s a diplomácia jól fog tenni, ha kétszeres éberséggel őrködik a fölött, hogy mi történik azokban a kis államokban, melyek az orosz diplomácia keleti politikájának támaszpontjait és jól előkészített aknáit szokták képezni. Az angol kékkönyv. Az angol közvélemény nagy elégtétellel fogadta azt a diplomáciai akta-gyűjteményt, melyet lord Roseberry külügyminiszter az imént terjesztett a képviselőház elé az egyiptomi politikára vonatkozólag. Még az ellenzék is meg lehet elégedve a legújabb blue-book tartalmával, mert ugyanazt a külpolitikát tüntetik fel a kék könyvben foglalt okmányok, melyet a volt konzervatív kormány inaugurált Egyiptommal szemben. Midőn a Gladstone-kormány megalakult, általános volt az aggodalom Angliában, hogy különösen Egyiptomot illetőleg az agg pártvezér folytatni fogja a nála megszokott makacssággal korábbi szerencsétlen politikáját, mely oda vezetett, hogy az angol befolyás teljesen megszűnt, a keleten irányadó lenni. Gladstone rokonszenve eléggé ismeretes Oroszország és Franciaország iránt s ez kétszeresen jogosulttá tette az aggodalmat, sőt mindenki azt hitte, hogy az új angol kabinet meg fogja nehezíteni a hármasszövetség feladatát is. A kabinet megalakulását követő napokban Gladstone csakugyan a maga külpolitikáját akarta érvényesíteni, de ehhez nem kapott külügyminisztert L lord Roseberry csak azon feltétel alatt vállalt tárcát, ha Gladstone nem gyakorol befolyást az ő külpolitikájára. Ezt a kabinet feje úgy látszik maga is helyesebbnek tartotta s kizárólag a belügyi politikát tartotta fenn magának, míg lord Roseberry ugyanazt a külpolitikát folytatja, melyet a Salisbury-kormány kezdett meg. Az angol kékkönyvben foglalt minden okmány azon elhatározott szándékról tesz tanúságot, hogy Anglia nem vonja ki csapatait Angliából, dacára annak, hogy Gladstone, mint ellenzéki pártvezér épp ezért támadta meg legnagyobb heyességgel több ízben Salisbury egiptomi politikáját. Egyiptomban ma nagyobb angol haderő van, mint volt valaha s az angol diplomácia nyíltan kijelenti, hogy e haderőre ott feltétlen szükség van jó hosszú ideig, mert különben Egyiptom ismét az anarkia áldozatává lesz, s az ottani európai érdekek kiszámíthatatlan csorbát fognának szenvedni. Az egyiptomi alkirály megkísérelte nem rég azt, hogy szabaduljon az angol fenhatóság alól s a maga akarata szerint nevezett ki minisztereket, kiket azonban kénytelen volt s alig néhány nap múlva Anglia határozott és fenyegető ■ fellépésével szemben elbocsátani. Azóta történt az egyiptomi angol haderő szaporítása s Anglia ismét ura lett, otta helyzetnek, nagy fájdalmára és bosszúságára főleg Franciaországnak, mely azt hitte, hogy Gladstone kormányra jutásával az angolok helyét Egyiptomban a francia befo- a vihogó kardalos kisasszonyok bizonyos félelemmel néznek utánuk: — A kritikus! ... A Szabad Sajtó kritikusa! . .. A kis színésznők melegen rázzák meg a kezüket, a direktor tisztelettel bókol feléjök, az ügyelő aggodalmasan tudakozódik az egészségük után. A bíráló komoly és ünnepies marad, akár egy temetkezési egyesület alelnöke. Csak néha szól kegyesen és vontatottan: — Egészen csinosan alakít a kisasszony! Többnyire mindegyiknek megvan a maga kedvence, akit tüntetőleg favorizál. Szándékosan használom ezt a lóversenyi kifejezést, mert a nyári kritikusok legnagyobb része szenvedélyes sportman, aki úgy dobálódik a turibeli kifejezésekkel, akár az arabs művész az ő késeivel az orfeum színpadán. Mindegyik zsebjükben biztosan találkozik egy-egy csalhatatlan tizes. Tíz után hazakísérik az imádott hölgyet, s majdnem bizonyosan hoznak tőle egy csinos szegfűt, egy illatos rózsabimbót. Késő éjjel, lihegve és kimerülten érkeznek meg végre a redakcióba. A tollak szorgalmasan percegnek itt, a szedők ki és befutnak az egyes termekbe, a táviratkihordó újabb szálllitmányokat hoz, a bécsi, a pesti telefon csilingel — a derék fiúk érkezése abszolúte nem kelt itt figyelmet. Fontoskodva állanak meg a segédszerkesztő asztala előtt s izgatottságuk nem igen sejtet kevesebbet, mint hogy az orosz cár a levegőbe repült, vagy hogy Kossuth Lajos államtitkári állást vállalt a honvédelmi minisztériumnál. He a fríz, melylyel kirándulásukból megtérnek, mégsem ilyen természetű. Lihegve szólnak: — A Csiszárék Bibikéje című népszínműben ma uj színész játszotta a Galand Istók szerepét . . . A segédszerkesztő ideges. — Miért közli velem ezt a bizalmas hírt? — Okvetetlen írni kell felőle ... A többi lapnak is lesz tudósítása a vendégszereplésről . . . Választ nem kap, de ez őt nem igen alterálja. Hetventől kétszáz sorig terjedő tudósításban írja meg, miben különbözik az új Galand Istók játéka előnyösen és miben hátrányosan a régi Galand Istók játékától? Rövid ötven sorban kifejti a népszínmű elméletét, prózai költeményt ír a kis naiv színésznő csodálatos bájosságáról, s végül kifejezi azt a reményét, hogy a Csiszárék Bicikéje cinál népszínmű, vagy az Ólomkatona cirill operette markáns nyomot hagy a kultúrhistóriában. Éjfélutáni félhárom óra felé csinos essay-t fejez be a Horváth János népszínművének nőalakjairól s verejtékező homlokkal teszi le a „kis bírálatot“ a segédszerkesztő asztalára. A lap cinikus éjjeli redaktora melegen rázza meg a kezét. — Köszönöm tisztelt barátom, sohasem felejtem el. Epoduális munkálat, de a lapban nem jelenik meg . . . Nem szabad remekművekkel kényeztetni a publikumot. A szegény fiú alkudni kezd: — De legalább valamit . . . Husz-huszonöt sort, megígértem . . . Az Ígéret, fájdalom, nem váltódik be. A kis naiva hasztalan várja reggel az újságot; az utókor számára nem őrzi meg írott emlék az ő tegnapi szereplését . . . Oh, mily irigy a világ, mily klikk-rendszer mindenütt! . . Néha azonban mégis becsempésznek egy színházi hírecskét, egy kritikát az új darabok felől, pár dicsérő szót, egy intrikus megjegyzést. Micsoda ábrázattal jelennek meg az ilyen estén a színházakban! Talleyrand arcával ejtenek el valamit itt is, ott is. — írtam néhány sort az előadásokról . . . Alkalmasint tárcában fogok reá visszatérni a hét folyamán ! . . . Jól megmártogatják magukat a dicsőségben és boldogan távoznak. Vacsora közben, ha a beszéd a színházi kritikákra szorul, önérzetesen düllesztik ki a mellüket. •— Szem kell ahhoz, biztos és objektív szem ! . . . A kritika, terringettét, nem gyerekjáték, amint önök hiszik . . . KÜLFÖLD, Szerbia és Montenegro. Különös jelenségek észlelhetők Oroszország két hűbéres államában: Szerbiában és Montenegróban. Az orosz diplomáciának megvan az a sajátszerűsége, hogy amikor valamit forral egyik, vagy másik állam területén, rendszerint nagyon barátságos magatartást kezd tanúsítani azon hatalmak iránt, melyek érdekelve vannak vagy közvetve, vagy közvetlenül azon itgás foglalhatja el.