Pesti Napló, 1893. június (44. évfolyam, 154-183. szám)

1893-06-01 / 154. szám

4 Budapest, csütörtök FESTI­­NAJPIMO, 151. szám, 1893. junius 1. önök, tábornok úr, mit szándékoznak tenni azon esetre, ha Németország megüzeni a háborút és moz­gósít ? — „Mi, felséges uram, volt a válasz, nem fe­jeztük be hadi szervezetünk átalakítását, nem vagyunk képesek sikerrel megütközni s azért csapatainkat kardcsapás nélkül délre vonjuk vissza, hogy Európa lássa, mint gyilkol le Németország rabló módjára egy védtelen nemzetet.“ II. Sándor cárt annyira meghatot­ták ezen szavak, hogy egy pillanat alatt megszületett lelkében az elhatározás, hogy e nemzet védő­je­ként fog megjelenni barátja, az agg Vilmos császár előtt Alig lehet kételkedni abban, hogy ha II. Sándor cár megéri a későbbi fejleményeket, ezek őt reábírták volna arra, hogy megkösse Franciaországgal a szövet­ségi szerződést. De a jelenlegi cár, ha csak váratlan kompli­kációk nem kényszerítik őt erre a lépés­re az utolsó pillanatban, alig képes oly nagy horderejű po­litikai lépésre, minőt egy szövetségi szerződés meg­kötése igényel. II. Sándor cár trónralépte óta nem ér rá az állandó rettegéstől tervszerű külpolitikát folytatni. E mellett egész egyénisége olyan, hogy irtózik a döntő elhatározásoktól s a politika, melyet Oroszország az ő uralkodása óta folytat, az időnkénti és pillanatnyi, de mindig múló fél - elhatározásoknak foglalatját képezi. A különbséget, mely közte és atyja kö­zött van, szinte megérezte mindenki, a­kinek volt alkalma látni az apát és fiút. Amaz európai uralkodó volt a maga egész megjelenésében, imponáló és rokonszenves, szép vonásokkal, ez valóságos orosz muzsik, a muzsik fájdalmasan kontempláló s téveteg tekintetű szemeivel, a­ki azt a benyomást teszi, hogy jobban szereti, ha magára hag­yják s csak az elke­­rülhetlen szükség esetére kell fellépnie. Egész egyé­niségét legjobban jellemzi az, hogy külügyminisztere, Griers, évek óta beteg, s alig néhány hónapot tölt az orosz székvárosban, míg az év legnagyobb részében a felső-olaszországi tavak partjain időzik, hogy meg­rendült egészségét ápolja. A­mennyire tehát az eseményekből és a politi­kában irányadó tényezők pszichológiájából következ­tetni lehet, minden a mellett szól, hogy az orosz­­francia­ szövetség e szó tulajdonképpeni értelmében nem létezik s csak váratlan külpolitikai bonyodalmak kény­szere vezethet arra, hogy azok az érzelmi és érdek­­dispoziciók, melyek erre nézve kétségkívül megvan­nak, ily formaszerű szövetség megkötésében nyerjenek megtestesülést. PESTI NAPLÓ. Tisztelettel kérjük vidéki előfizetőinket, hogy május 31-dikén lejáró előfizetésüket mielőbb megújítani szívesked­jenek, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. Egyúttal figyelmeztetjük t. vidéki előfizetőinket, hogy úgy az előfizetés megújításánál, valamint minden reklamációhoz, lakóhelyváltozás bejelentéséhez és a lap szétküldésére vonatkozó egyéb felszólalásokhoz egy-egy cim­szalagot mellékelni szíveskedjenek. A Pesti Napló reggeli kiadásának, mely az előző napon beérkezett összes híreket magában foglalja, tehát a teljes Pesti Napló­nak előfizetési ára Budapesten és a vidéken korán és pontosan házhoz juttatva, az esti lap küldése nélkül: Egész évre ..................... 14 frt — kr. Fél évre....................... . 7 „ — „ Negyed évre.................. 3 „ 50 „ Egy hónapra.................. 1 „ 20 „ Esteli és reggeli lap együtt egyszerre küldve a vidékre: Egész évre..................... 18 frt — kr. Fél évre ........................ 9„ — „ Negyed évre.................. 4 „ 60 „ Egy hónapra .................. 1 „ 60 „ Naponkint kétszer, reggeli és esti kiadás külön-külön házhoz vagy postán küldve: Budapesten: Vidéken: Egész évre . . 18frt — kr. Egész évre . 20 frt— kr. Fél évre . . .9 „ — „ Fél évre . . 10 n­r. Negyed évre .4 „ 50 „ Negyedévre. 5 „n Egy hónapra . 1„ 60 „ Egy hónapra 1 g170 . A Pesti Napló esti lapjára külön is elfogad előfizetéseket, úgy, hogy ha valaki más újságot já­rat és a megszokott újságtól megválni nem akar, az előfizethet a Pesti Napló esti lapjára, vidéken negyedévenként 2 frt 30 krral, Budapesten 2 fo­rinttal.A Pesti Napló kiadóhivatala. (Ferenciek tere, Bazár-épület.) KÜLÖNFÉLÉK. Budapest, május 31. — Személyi hírek. Ő felsége az eddigi intézkedé­sek szerint junius vége felé először is Gastei­nba megy a királynéval s csak Gasteinban való időzése után utazik hosszabb tartózkodásra Iseidbe. — Gróf Bethlen András és Josipovich Imre miniszterek ma Bécsbe utaztak. — Dr. Kiss János a Szent István Társulat igazgatója Nizzából visszaérkezett Budapestre. — Dr. Pilisy Lászlót a Rókus­­kórház alorvosává nevezték ki. — A­ssel'in király B­agyarországon. A fiatal szerb király, mint megbízható forrásból értesü­lünk, a nyáron pár hetet Magyarországon fog tölteni. Rokonának, Ahrenberg Júlia hercegnőnek vendége lesz ennek pozsonymegyei birtokán, Ivánkán. Az ifjú király ott tartózkodása alatt Natália és esetleg Milán exkirály is vendége lesz az ivánkai kastélynak. — Játek­­ffeherceg Kisjenőn. József főherceg, mint levelezőnk táviratozza, ma délután négy órakor érkezett a Kétegyháza felől jövő vonattal Kisjenőre. Vele utazott Ormós Péter volt alispán és adjutánsa, több kísé­retébe tartozó ezredes, Fábián László arad megyei főispán és Szathmáry alispán. A pályaudvaron nagy, intelligens kö­zönség várta a főherceget, a­kihez Pécseni Elek kisjenői főbíró intézett üdvözlő beszédet. Majd Szabó csendőr­­őrm­ester tett jelentést a főhercegnek, a ki az ovációkat megköszönve a nagy és éljenző közönség kíséretében kasté­lyába hajtatott. József főherceg öt napig marad Kisjenőn. — Ik­méry püspök kon­szekrációja. Vaszary Kolos hercegprímás, mint pozsonyi tudósítónk táviratozza, Ró­mából arról értesítette Riméiy uj besztercebányai püs­pököt, hogy Pozsonyban a koronázási dómban fogja kon­­szekrálni. Agliardi nuneius a püspöknek Pozsonyban való konszekrálásához hozzájárult. — Schmerling politikai hagyatéka. Stuttgart­ból jelentik, hogy a napokban elhunyt Schmerling lovag terjedelmes politikai feljegyzéseket hagyott látra, a­melyek a stuttgarti Cotta-féle könyvkiadó cég birtokában vannak. Az agg államférfiú­ez iratait, melyek bizonyára az osztrák történet nem egy eseményét új világításban tüntetik föl, már régebben átadta a cégnek, de kikötötte, hogy a cég csak királyunk elhunyta után hozhatja nyilvánosságra. Schmerling kétségtelenül tudta, hogy Beust emlékiratainak megjelenése az udvarnál rossz vért szült s ezért volt óvatosabb. — József főherceg köszönete. József főherceg — mint azt már megírtuk — megvásárolta a honvédfőparancs­nokságnak szent-györgy-téri épületét, a­hol a főherceg és családja eddig is lakott. A főherceg a palota átalakításán kívül a krisztinavárosi homlokzat elé kertet is akar léte­síteni, és ezért a szükséges terület átengedését kérte a fővárostól. A fő- és székváros közgyűlése a Bástya-sétány odavágó részét ingyen engedte át, a mihez a közmunkák tanácsa is készséggel hozzájárult és erről a főherceget le­vélben értesitette. József főherceg a főváros előzékenysé­géért az alábbi levélben mondott köszönetet: Nagyméltóságu Báró Podmaniczky Frigyes urnak, mint a fő­városi közmunkák tanácsa elnökének Budapesten. Nagyméltóságodnak 131. szám alatt hozzám intézett becses átiratára válaszolva örömmel veszem tudomásul, hogy a fővárosi közmunkák igen tisztelt tanácsa készséggel hajlandó az általam vett palota körül tervezett kert létesítését előmozdítani és nekem e célra a Bánffy- és Harang-utcák területét, valamint a palota mögötti oldalas területet örök időkre áten­gedni szíveskedik; továbbá, hogy a kis tüzérlaktanya 227 négyszögölnyi területét és a fehérvári kapu mel­lett volt laktanya telkéből fenmaradt 142 négyszög­ölnyi területet négyzetösenkint 50 forintjával és végül a tüzérbástya 1011 226 négyszögölnyi területét négyzet­ölenkint 2 forintnyi önköltségi áron nekem eladni hajlandók. Midőn ezen ajánlatot, melyben a fő- és szék­város személyem iránti ragaszkodásának egy nyílt bizonyítékát látom, örömmel elfogadom, nem mulaszt­hatom el, hogy Nagyméltóságod előtt benső köszöne­­temnek kifejezést ne adjak, azon kérelemmel, hogy­ hálámat a közmunkatanács igen tisztelt tagjainak is tudomására hozni szíveskednék. Melyek után vagyok Nagyméltóságodnak Alcsuth, 1893. május hó 22-én őszinte tisztelője József főherceg s. k. — Német Írók Jókainak, t Bécsben a Deutscher Schriftsteller- Verband kongresszusán Hatsek Adolf indít­ványára elhatározták, hogy Jókait ötvenéves írói jubileuma alkalmából üdvözlik. Egyúttal megbízták az indítványo­zót, hogy a jubileumi ünnepségeken a német írók szövet­ségét képviselje. A Jókaihoz nyomban az ülés után elkül­dött üdvözlő távirat így hangzik: „Az egyesü­lt német írók szövetségének jelenleg Bécsben tárgyaló közgyűlése Jókai Mórnak, a ma­gyar költőnek ötven éves, Németországban is elis­mert és magasztalt írói működésének jubileuma alkalmából szerencsekivonatait és szives üdvözletét küldi. Az elnökség nevében Willenbruch Ernő A — B Markus Cayula püspök halála. A központi Pap­­nevelő épületén hatalmas fekete zászló jelenti az intézet gyászát. A komor épület belsejében gyászolók járnak-ken­­nek. A barátok és ismerősök, a kik kegyeletüket rójják le a ravatalnál, a szegények, a kik a jótékony főpapban párt­fogójukat siratni mennek, folyton nagy tömegekben veszik körül a ravatalt. A mai nap folyamán gróf Szapáry Gé­­záné, dr. Breznay Béla egyetemi rektor, dr. Kiinger Ist­ván, dr. Rapaics Raymond, dr. Kanyurszky György, dr. Aschenbrier Antal egyetemi tanárok és még számosan je­lentek meg a ravatal mellett. Ma délben a törvényszéknél felbontották az elhunyt végrendeletét. A felbontásnál jelen voltak: dr. Jómezeit Antal, a Papnevelő aligazgatója és a vég­rendelet végrehajtója, dr. Aschenbrier Antal, Keilemaréné szüle­tett Márkus Cecil az elhunyt nővére, Erendits Vilma az el­hunyt rokona, egy közjegyzői helyettes és a törvényszéki biró. A végrendeletben a következő jelentékenyebb hagyo­mányok vannak: Saját lelkeüdveért misére alapítvány .... 1000 frt Egyházmegyei címekre....................................... 1500 „ Szent-Ferencieknek Esztergomban ..... 200 „ Az esztergomi apácák Szent-Annánál .... 500 „ A Szent-István-Társulatnak.............................. 500 „ A Szent-László-Társulatnak.............................. 500 „ Az országos katolikus tanítók segélyalapjának 500 „ A besztercebányai gimnáziumnak.................... 1200 „ Az egyházmegyei nyugdíjalapra.................... 10.000 „ A besztercebányai árvaházra.............................. 35.000 „ A szegényeknek a temetéskor való elosztásra 100 „ Ezeken a hagyományokon kívül nagyobb összegeket testált rokonainak. A gyászesetről az elhunyt nővére és a Papnevelő adott ki gyászjelentést. A Papnevelő-intézet gyászjelentése így hangzik: Méltóságos és főtisztelendő Márkus Gyula ur vár, dulcinói püspök, pápa ő szentsége házi főpapja, a szent Istvánról nevezett Esztergom-vári prépost, szent keresztről címzett telki­ apát, esztergomi kanonok és barsi főesperes, a budapesti központi papnevelde igazgatója, gimnáziumi érseki biztos, szent László társulati alelnök, az országos katolikus tanítók segélyalapjának volt elnöke, a haldoklók szentségeinek ájtatos felvételével, pápa­i szentsége által apostoli áldásban is részesülve példás keresztény türelem­mel viselt hosszas betegség után, folyó évi május hó 30-án, élete 68-ik évében tiszta lelkét visszaadta terem­tőjének. A megboldogultnak tetemei június hó 2-án délelőtt. 9 órakor a lelke üdvéért, az egyetemi templomban tartandó gyász­szent mise után, ugyanott fognak beszenteltetni és a Kere­pesi út melletti temetőben nyugalomra helyeztetni. Buda­pesten, 1893. május 30. Nemes szivének és szelíd lelkének Isten maga legyen örök jutalma! — A budapesti központi papnevelde. — A szellemes főkapitány. Dr. Sélley Sándor fő­kapitány a következő igazán elmés levelet intézte lapunk főszerkesztőjéhez: Kedves barátom! Becses lapodnak mai (153-ik) számában „A fő­kapitány és a rákok“ című közlemény helyreigazí­tásául bátor vagyok veled közölni, hogy a kérdéses alkalommal nem rákok, hanem kacsák — még pe­dig tavalyiak — árvereztettek el, melyeket úgy­­látszik, ezúttal mind a te riportered vásárolt össze. Kiváló tisztelettel lévén Budapesten, 1893. évi május hó 31-én, őszinte hived Dr. Sélley Sándor. A főkapitány urnak erre a cáfolatára a cikk írója a következőket jegyzi meg: Midőn a főszerkesztőnkhöz intézett elmés cáfolatot tudomásul vesszük, tisztelettel kérjük a főkapitány urat, ne méltóztassék összetéveszteni a rendőrség udvarát a rendőrség sajtóirodájával. A kacsákat ez utóbbi helyi­ségben árverezik el, s belőlük, mint a főkapitány úr helye­sen mondja, nemcsak laptársainknak, de nekünk is többször jutottak már egyes ízletesebb falatok. Az udvaron tényleg a rákokat licitálták a múlt héten, s minthogy dr. Sélley urat az ilyesmiről úgy látszik nem értesítik az ő közegei, figyelmeztetjük, hogy pénteken vagy szombaton újabb árverés lesz a rendőrségi palotában. Ezúttal azonban nem rákok, hanem pompás fiatal csirkék kerülnek eladásra. — Az öngyilkos huszár. A soproni tudósí­tások nem egész híven mondották el Deutsch Gyula huszáraltiszt öngyilkosságának történetét, sőt kever­tek bele szándékos valótlanságokat is, a­melyek méltán okoztak fájdalmat a szerencsétlen katona hozzátartozóinak. A halott testvéröcscse, a­ki az első f­írte Sopronba sietett, megbízható tanuk elbeszélése nyomán a következő értesítéssel szolgált lapunknak: Az öngyilkosság vasárnap délben történt. Deutsch Gyula szakaszvezető napos altiszt volt a századánál s egész délelőtt az istállóban időzött, szemmel tartva a lovak körül foglalatoskodó legénységet. Tizenegy órakor betoppant az istállóba Szmrecsányi ezredes s megakadt a szeme három lovon, a melynek tisztasága nem állotta ki szigorú kriti­káját. Kettő tiszti paripa volt, a harmadik kincstári ló. Maga elé szólította Deutsch szakaszvezetőt s megkérdezte tőle kemény hangon, hogy ki a gondviselője ennek a há­rom lónak. A szakaszvezető megmondta az illető közlegény nevét, mire az ezredes szitkozódni kezdett. — Jelentem alá van ezredes úr, vágott közbe mély alázattal a napos, egy ember nem igen győzheti három lónak a tisztogatását. Az ez­redest még jobban elfutotta a méreg. — Te nyomorult zsidó, hát még védelmezni meredi

Next