Pesti Napló, 1893. július (44. évfolyam, 184-214. szám)

1893-07-01 / 184. szám

3 Budapest, szombat _____________PESTI NAPLÓ.___________ 1893. julius 1. 184. szám. magyar parlament szólásszabadságának korlátozása valamikor a h­orvátoknak és oláhoknak válhatnék javára. Ily tanulságos az írek szabadságáért neme­sen lelkesülő Gladstone erőszakossága, ki midőn egy elnyomott népet felszabadítani tűzte fel hatául, halálát, a nagy Britániát feldarabolja. Mert máris Izland példájára Skótország kér külön parlamen­tet és kormányt magának. De még az alsóház többsége dacára a lordok Anglia egységét, nagy­ságának történeti alapját megmentik egyszer. Hiszen, míg három ország volt, mind kicsi volt, az unió tette világbirodalommá. Az írek szabad­sága, vagy Anglia nagysága között választani a nehéz feladat. Gladstone a kettő közül választott és vállalkozott. De csakis az angol szólásszabad­ságon ejtett csorbával véli, hogy célhoz juthat. Mi pedig, a veszedelmes játék nézői örülhe­tünk, hogy a magyar szabadságot klotúr nélkül megtartottuk. mAÓLD. A kedves románok. A nagyszebeni Tribuna nagy gyönyörűséggel reprodukálja azokat a féktelen kirohanásokat, melyekben a román újságok maguknak tetszelegnek. Az ember szinte azt h­ihetné, hogy a ga­rázdálkodásaiért többször megfenyített Tribuna mos­tanában a szíve szerint való cikkeket előbb romániai újságokban adatja ki, hogy aztán minden nagyobb veszedelem nélkül reprodukálhassa. Mert ilyen hangon s ilyen esztelen gyűlölséggel alig tehát más, mint a ki idehaza már nem mer nyitan beszélni, s mint a meg­félemlített eb, csak a szomszédos sövény mellől adja ki dühét. De ott aztán mindent kimond, a­mi csak gyűlölködő szivében s megbomlott fantáziájában meg­mozdult. Ez a legújabb cikk is ilyen természetű s jó darabig eldöntetlen marad, hogy mi benne a több a vakmerőség vagy az őrültség. A Tribuna kedve sze­rint való cikk, mely a galaci Dáciá­ban jelent meg, így hangzik: Vájjon mit fog tenni a román nép, a kormány és különösen Károly király azokkal a barbárságokkal szemben, a­melyeket a magyarok saját vérünk ellen, országunk határánál elkövetnek. A román királyság népe kimondta a közösséget a Kárpátokon túl lakó tesvéreivel, s ezt Európának szóval és írásban kijelentettük. Szolidárisak vagyunk, tehát vagy mindnyájan együtt élünk, vagy együtt meghalunk, de azt tűrni nem fogjuk, hogy a magyarok három millió románt kiirtsanak. A román nép így érez, így gondolkozik és el van szánva ekképpen cselekedni is. És ez a nép beváltja szavát, mert saját létében meg van támadva. Románia 200.000 katona és 500 ágyú felett rendelkezik és sok költséggel formidábilis erődítéseket hozott létre, mint Orth János, a szabad és független hajóska­pitány. A tenger szabaddá tette, de drágán fizettette meg vele e szabadságot. Ott ólálkodott nyomában a halál, hogy hideg hullámsírjába takarja a dicsőséget és szerelmet egy iránt. Oh miért háborítottad vihar útjukat, miért bo­rultatok rá hideg fényetekkel halvány csillagok, miért nem érhettek partot ők, a szerelem örök hatalmának világhirdetői ? Vájjon ott a zöld hullámok mélyén édes-e a pi­henés? Te királyi hajós, óh mi szép volna élni, mi­kor az élet boldogságáért már annyit áldozál?! Vagy talán igazat mond a regék szép reménye s van még élet azon a viharvert hajó fedélzetén ? Ki­rályi herceg, hajósregék modern bolygó hollandiáia, várjon a boldogságot hervadt homlokodról csakugyan a tenger hullámai csókolták-e le ? S ha széttört hajód ron­csai reá borulnak hideg sírodra, vájjon édes-e ott a pihenés ? Ne kísértsen a trónok pompája, király maradsz te ott is örökre! Országod a végtelen víztükör s pa­rancsoló szavad belezúg a csapkodó viharba. Fejed felett sikongva repül végig a sirály s lecsap hullám­­sirodra, mert érezi, hogy lelked rokon volt vele s annak is voltak hatalmas, erős szárnyai. Eleget éltél, ,mert meghaltál boldogan. Talán Alfieri szavaival: Élni nehéz, csókolj meg édes! Az álmot az örök szabadságról és örök szere­lemről folytatod ott lenn a tenger fenekén. A világot pedig sokkal jobban elfoglalja a kufár-érdekek hit­vány zaja, hogy sem emlékezetével megzavarná álmai­dat. Sokkal inkább szívén fekszik az az udvari hit, hogy a kéthónapos főhercegi csecsemő kigyógyul-e a vörösből, mint a te sorsod megrázó tragikuma. A hamburgi törvényszék ítéletét már magyarázni kell az újságoknak, mert lel emlékeznék két év múlva Chik János nevére! Ez a feledés a mi közös sorsunk. Azért jobb ott neked. Mert százszor inkább nyugodnám én is a tenger fenekén a bolygó hollandi alakjában, mint visszatérnék Ripp van Winkleként az életbe, hogy fájdalommal lássam emlékemet elmúlva és elfeledve. E szerint neki határozott szava lesz a jövendő hábo­rúban: kardja sokat nyom! A román nép elvárja, nem a konzervatív kormánytól, melynek sem román érzelmei, sem nemzeti eszményei nin­csenek, de elvárja bölcs királyától azt, hogy használja fel családi összeköttetését a berlini császári házzal, használja fel saját országának erejét és követelje parancsolólag az osztrák-magyar románok nemzeti egzisztenciájának biztosí­tását és a magyaroknak megzabolázását! Abban az esetben, hogyha kérelme teljesítve nem lesz, fordítson hátat a hármas szövetségnek, mert a románok saját hóhérjaiknak szövetségesei nem lehetnek! Hogyha ő felsége közönyös lesz a Kárpátokon túl dúló atrocitásokkal szemben, akkor a román nép kénytelen lenne saját sorsának védelmét a maga kezébe venni. A románok barátja és szövetségese csak az lehet, aki velünk közreműködik a magyarok megzabolázására és a románok nemzeti ezi­sztenciájának biztositására! Megyék és városak.­ ­ (Az Emié és Hódmező-Vásárhely.) Hódmező­vásárhelyen mozgalom indult meg, hogy Nyíregyháza pél­dájára az Emke fiókegyesületét megalapítsák, fraksa Lajos polgármester értesítette is a kolozsvári vezetőséget, hogy kész magára vállalni a kezdeményezést. Most tehát várják, míg a központ közli az alakulás módozatait s ha azt meg­kapják, remélik, hogy az alakulást a legrövidebb idő alatt befejezik.­­ (Lelkészválasztás Várpalotán.) A várpalotai reformátusok három év óta nem tudták betölteni egyházuk lelkészi állomását, mert a lelkész fizetését nem bírták egyet­­értőleg sem meghatározni, sem az egyes egyháztagokra kivetni. Pár hónappal ezelőtt azonban végre megállapo­dásra jutott­ak és igy a meghirdetett pályázat után végre ma lelkészválasztó gy­ilést tartottak, melyben egyhangúlag Tánczos Gyula helybeli adminisztrátor-lelkészt választot­ták meg.­­ (Uj vashíd a Dunán.) Rövid három év leforgása alatt megépítik a harmadik dunai vashidat is a vidéken. Esztergom­ból táviratozza levelezőnk, hogy az állandó híd számára a Lukács Béla miniszter által személyesen meg­jelölt irányban ma fejezték be a próbafúrásokat és a folyam medrében mindenütt alkalmas talajra találtak. Most még a várostól távolabb eső Istenhegy közelében tesznek fúrási kísérleteket, de minden valószínűség szerint a miniszter által választott helyen. A jelenlegi hajóhíd szomszédságában épül fel a legújabb dunai vashíd, amely­nek építéséhez még a nyár folyamán hozzáfognak. Pestmegye és a főrendiház. — A Pesti Napló tudósítójától. — Budapest, junius 30. Pestmegye állandó választmánya Beniczky Ferenc főispán elnöklete alatt ma ülést tartott. A választmány másfél óráig tartott vita után tudo­másul vette Debrecen városnak a főrendiház reformálása ügyében Pest megye közönségéhez intézett átiratát, de mi­után annak megokolását magáévá nem tehette, felkérte Földváry Mihály alispánt, indítványozza a legközelebbi közgyűlésen, hogy Pest megye közönsége a képviselőháztól feliratilag kérje a főrendiháznak olyan reformálását, hogy jövőre a főrendiháznak a megyék képviselői is tagjai legyenek. Másodsorban tárgyalás alá került Háromszék vár­megye közönségének a képviselőházhoz intézett ama kér­vényére vonatkozó átirata, melyben az ártatlanul elítéltek kárpótlása érdekében országos törvény alkotását kérik. A választmány azt javasolta, hogy Pest megye Háromszék megye kérvényét hasonló értelmű kérvénynyel támogassa. Az idegen hatóságok átiratainak elintézése után a folyó ügyeket intézték el. Aszód és vidéke jótékony nő­­egyesületének kérvényére, az Aszódon felállítandó kórház javára egyszers mindenkorra 200 forint kiutalását javasolja. Az alispán előterjesztésére, melylyel a vármegye do­logi kiadásainak miképpen való fedezésére határozat­hozata­lát kéri, a választmány azt javasolja, hogy miután a foly­tonos deficit már meghaladja a tizenegyezer forintot és miután ismételt felterjesztésre és kérelemre ezt­ a bajt­ sem a közgyűlés, sem a miniszter nem orvosolta, és miután a kiadások múlhatatlan fedezése a kényszerhelyzetet már megteremtette, nincs más mód, mint hogy a közgyűlés a hiányzó szükségletet az úgynevezett státusok­ pénztárából fedezze. Szent­ Endre képviselőtestületének a koronázás 25-ik évfordulója alkalmából tett alapítványa tárgyában ho­zott határozatát, jóváhagyták, de javasolják a köz­gyűlésnek, hogy utasítsa Szent­ Endrét az ezer forint alapítvány befizetésére, mert ezt a terhet az utódok nem viselhetik. A Tinnye községe és Horváth Kálmán közt fenforgó vitás tulajdon ügyében megengedni véleményezik a Hor­váth javára való bekebelezést 200 forint lefizetése után. Teljesítendőnek tartják továbbá a nagykovácsi temp­lom tornyának javítása ügyében beadott kérelmet; Rákos- Palota bírójának és pénztárnokának kérelmét; Uj-Szász községnek másodjegyzője részére építendő lakás céljából 1000 forint kölcsön felvételére vonatkozó kérelmét és Kun- Szent­m­iklós községnek a legeltetési szabályrendelet megerő­sítésére vonatkozó kérelmét. Nem pártolták ellenben Tápió- Sáp képviselőtestületének a segédjegyzői állás szervezése céljából hozott határozatát. Jász-Kerekegyháza községnek az elöljárók és községi szolgák fizetésére vonatkozó sza­bályrendeletét pártolólag terjesztik elő, ha az elöljárók napi­­díjon és fuvaron kívül semmi más költséget fel nem számít­hatnak. A belügyminisztériumnak Kalocsa község utca­öntö­zési szabályrendelete tárgyában érkezett leiratára vonat­kozólag a választmány azt javasolja, hogy Kalocsa részére a megye készíttessen szabályrendeletet. Jóváhagyni véleményezik: Kunszent­ Miklós község piac­rendészeti szabályrendeletét, Ráckeve községnek a fogyasztási adókezelés és fogyasztási adóbevételeknek hova­­fordítása ügyében hozott határozatát ; Ordos község ingat­­lan-vagyon-vételét, Szent-Márton község építkezési sza­bályrendeletét , de nem javasolták Hajós községben egy második jegyzői állomás szervezését, Kerek-Egyháza szer­vezési szabályrendeletét pedig pótlás végett visszauta­sították. KÜLFÖLD: A klotár Angliában. Ma dönt az angol képviselő­ház Gladstone amaz indítványa fölött, hogy a home-rule­­bill tárgyalása négy hét alatt véget érjen. A javaslat egyes szakaszainak tárgyalása bizonyos meghatározott na­pokra korlátoltatik s azokon túl a tanácskozás ezen sza­kaszok fölött nem folytatható. Ha a képviselőh­áz ezt az indítványt elfogadja­, úgy a parlament jelenlegi ülésszaka augusztus közepe táján befejezhető lesz. Mint említettük, az indítvány előterjesztése nagy felháborodást keltett az ellenzék soraiban. Az épp oly meglepő, mint váratlan volt. Az ellenzék joggal mondhatta, hogy a kormány el akarja fojtani a közmeggyőződés szavát s keresztül akarja a par­lamentáris erőszak felhasználásával hajtani a bilit, csak­hogy életét a birodalom egységének feláldozásával meg­hosszabbíthassa. Az elkeseredés az alsóházban oly nagy volt, hogy Balfour, az ellenzék egyik vezére, időszaki őrültségnek nevezte azt a politikát, mely Anglia kormá­nyán ez idő szerint uralkodik. Chamberlain egyenesen áruló­nak nevezte a kormányt, ki az íreknek eladja a háromegy ki­rályság jogait. Érdekes, hogy Gladstone a sürgős tárgyalásra vonatkozó indítványát oly napon vetette fel, melyen éjféli tizenkét órán túl bizottsági tárgyalás nem folytatható. E napok az angol képviselőház házszabályai szerint: hétfő, kedd, csütörtök és péntek. Mindemellett a házszabályoknak első pontja, illetőleg az 1. szám alatt oda beigtatott ház­határozat, — mert az angol ügyrend nem szakaszokra van felosztva, hanem a különböző alkalmakkor hozott ügyrendi határozatoknak sorszám szerint összeállított lajstromából áll — kimondja, hogy a kormány, a­mennyiben sürgős államügyekről van szó, indítványozhatja, hogy ezen napo­kon a tanácskozás éjfélen túl tartson, de az indít­vány alapján hozott határozat mindig csak arra az egy ülésre szól. Ily indítvány fölött az angol alsóház az ügyrend szerint vita nélkül határoz. Az indítványt úgy szokták nevezni, hogy az az éjféli ülés­zárásra vonatkozó szabály felfüggesztésére irányul. Ezért tartalmazták a teg­nap éjjel érkezett londoni táviratok azt a kifejezést, hogy az „éjféli szabályzatnak felfüggesztését, a Ház 302 szava­zattal 271 ellenében elfogadta, a­mi az angol házszabá­lyoknak ismerete nélkül meg nem érthető. Így magyaráz­ható meg, hogy a tanácskozás korlátozására vonatkozó indítvány fölött a képviselőház ma hajnali negyedfél óráig tanácskozott. A tanácskozás természetesen nem ment akadályok nélkül, mert az ellenzék részéről Chaplin megkísértette az obstrukciót, azt az indítványt ter­jesztvén elő, hogy a home-rule-bill kényszerű letárgya­­lására vonatkozó javaslat tárgyalása elhalasztassék. Ez szokott az agyonbeszélésnek Londonban is egyik eszköze lenni. Az elhalasztási indítvány elvettetvén, egy óra letel­tével az ellenzék egy másik szónoka az ülés bezárását in­dítványozta, ami fölött újabb vita keletkezett és a Háznak szavaznia kellett. Alig hogy a Ház a szavazás után, mely­ben a többség az elhalasztást ellenezte, ismét belekezdett a kormány indítványának tárgyalásába a sürgősség kimon­dása iránt, ismét a vita további folytatásának elhalasztá­sát indítványozta az ellenzék, ami fölött ismét tanácskozás folyt és szavazás történt, így ment volna ez a végtelenig, úgy, hogy végre a kormány kénytelen volt engedni. Mára halasztotta a tárgyalás folytatását, azon feltétel alatt, ha az ellenzék megígéri, hogy a sürgősségi indítvány fölött a tárgyalást esti 7 óráig befejezi. Ez az ígéret megadatott s kevéssel hajnali 4 óra előtt az ülés véget ért, hogy ma délután három órakor újra kezdődjék. Ha a kormány sür­gősségi indítványa ma elfogadtatik, a home-rule-bill foly­tatólagos tárgyalása, időhatárhoz kötötten vagy ma, vagy a hétfői ülésben ismét megindul s valószínűleg az eddigi­nél is még szenvedélyesebben fog tovább haladni. Német hadgyakorlatok Metz körül. Augusztus végén fognak megkezdődni Metz körül a nagy német had­gyakorlatok, melyeken Vilmos császár is részt fog venni.

Next