Pesti Napló, 1895. augusztus (46. évfolyam, 208-238. szám)

1895-08-01 / 208. szám

208. szám. Budapest, csütörtök 1895. augusztus 1, 3 note dominante-ja összehoz egymással oly elemeket, amelyeket azelőtt éles közjogi ellentétek választottak el. A különbség Anglia között és köztünk csak egy. Ott, aki a közjogi bomlást akarja, ezt nyíltan be­vallja, minálunk ellenben a klerikálisok mód nélkül megharagszanak, ha rájuk olvassa az ember, hogy az egyházpolitikai liberalizmus intézményeinek ellen­ségei. Ott a politikai tisztesség első feltétele a poli­tikai őszinteség, minálunk politikai becsületről prédi­kálnak és korrupciót kiabálnak azok, akikben ma­gukban sincs elég tisztesség, hogy levetve az állibe­ralizmus álarcát, őszinte klerikálisoknak mutassák be magukat. Már­pedig a politikai őszinteség nélkül tiszta választások képzelhetetlenek. Nemcsak borral és pálinkával, hanem lelkiismeretlen és frivol hazug­ságokkal is lehet vesztegetni és olyan mandátum, amelyet klerikális ember liberálisan kendőzött pro­grammal csal ki a választókerület bizalmából, nem kevésbbé szennyes, mint az, amelyet etetés és itatás árán szereztek meg. Angliában a közélet ha­gyományos tisztessége és tisztasága nemcsak az anyagi, hanem az erkölcsi megvesztegetés ellen is fellázad; minálunk az anyagi vesztegetések ellen legjobban azok lármáznak, akik a hazugságok erkölcsi veszte­getésével szándékoznak mandátumhoz jutni. Íme az angol-magyar viszonyok helyes analógiája. Ultramon­­tán ellenfeleink okulhatnak belőle. Megyék és városok.­ ­­ (Egyházmegyei közgyűlés.) A budapesti evan­gélikus esperességnek tegnap este közgyűlése volt Urálik Lajos felügyelő és Bab­ál Dániel főesperes elnöklete alatt. A közgyűlésen sokan jelentek meg az egyházmegye lelkészei, tanítói és felügyelői közül. Jelen voltak: dr. Wagner Géza első, dr. Vétseg István másod­iskola-felügyelő, dr. Andaházy László, dr. Matuska Péter, dr. Elischer Gyula, Bexhert Ármin, Urszinyi Arnold és még sok tagja az egy­házmegyének. Az egyházmegyei elnökségre Králik La­jost, főesperessé Bachát Dánielt, esperességi jegyzőkké Schwetz Gusztáv budai lelkészt, Perczel Gyula ügyvédet, pénztárossá Belitzay Bélát, ügyészszé Gsengey Gyulát, le­véltárossá Falvay Antalt választották meg. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az elnök indítványát, hogy az anya­könyvek államosításával s a polgári házassággal szemben kártalanítsák a lelkészeket. A közgyűlés üdvözlő iratot kül­dött a Budán nyugalomban élő 82 éves Sztehló Andor fő­­esperesnek, aki most ünnepelte az aranylakodalmát. Ezután elintézték a folyó ügyeket s ezzel a közgyűlés véget ért. Az állami anyak­önyv­e­k: Budapest, julius 31. Az anyakönyvvezetői felügyelők kinevezését nyomon követi az anyakönyvvezetőké. Perezd Dezső belügyminiszter az új állami intézményhez méltó ko­molysággal hozzáfogott az anyakönyvvezetői állások betöltéséhez és már legközelebb ki lesz nevezve min­denütt az anyakönyvvezető, hogy az egyházpolitikai törvények életbeléptetése napjára, október elsejére kellőleg megfelelhessenek mindannyian nagy lelki­ismeretességet követelő és nagy felelősséggel járó állásuknak. Az állami anyakönyvvezetők kinevezése Békés, Csanád, Esztergom, Mosony és Tnocsa vármegyék anyakönyvvezetőinek kinevezésével indult meg. A fentebb említett megyékbe kinevezett állami anyakönyvvezetők névsora, amelyet a hivatalos lap holnapi száma közöl, a következő: Békés vármegyében, a gyulai kerületbe anyakönyv­vezető: Dukay Béla polgármester; dobozi kerületbe: Kéry Elek első jegyző anyakönyvvezető, helyettese : Berényi Lajos másodjegyző; a gyulaváriba Bán Károlyt első jegyző. A Fe­­keteegyházaiba Szerb Miklós első jegyző, helyettes: Popovics Aurél, községi írnok; a csabaiba Szeiler Elek szolgabiró, he­lyettese: Grósi Miklós jegyző Írnok; az új­kigyósiba: Pain Károly jegyző; a békésibe­: Popovics Viktor szolgabiró, he­lyettese: Bakó Mátyás jegyzői Írnok; a mező­berényibe: Ko­­lozsi Endre pénztáros, helyettese: Mucsi Mihály jegyző; a körös-tarcsaiba: Petneházi Ferenc jegyző, helyettese: Lósa Albert jegyző; a szarvasiba: Baross Dezső szolgabíró, he­lyettese: Csernák István jegyzői írnok ; az öcsödibe: György Imre jegyző, helyettese: Gólyán Lajos jegyző; szent­­andrásiba: Blazekovics Hugó jegyző, helyettese: Fab­­riczi Soma jegyző; a kondorosiba: Suhajda Antal jegyző­helyettese: Baross István jegyző; a szeghalomiba: Hi­­vessy Károly szolgabíró, helyettese: Debreceny Károly írnok; a­ füzes­gyarmatiba Bácsi Dani jegyző; a vésztőibe Tar­dós Lajos jegyző, helyettese: Putics Sándor jegyző; az orosházaiba: Vangyel Sándor szolgabiró, helyettese: Lá­zár Lajos Írnok; a kőrös-ladányi betöltetlen; a szabad-szent­­-tornyaiba Gottstág Sándor jegyző; a bánfalvaiba Duck István; a nagyszénásba: Torkos Kálmán jegyző, helyet­tese: Menyhárt Zsigmond albíró; a pusztaszent-tornyaiba: Kuczkay Zoltán jegyző; a csorvásiba Gremsperger jegyző, helyettese : Kovács Albert jegyző ; a tót-komló­­siba: Povázsay Mihály jegyző, helyettese: Lachata János jegyző­; a puszta­földváriba: Govrik István jegyző, helyet­tese : Pap Károly községi Írnok ; a sámsoniba: Veres Gyula jegyző; a gyomaiba: Jantvik Mihály szolgabíró, helyettese: Kovács János jegyzői Írnok; az endrődibe: Viskovics Ignác jegyző, helyettese : Korcsok János jegyző. Brassó vármegyében: a brassói kerületbe: Bren­nerberg Ferenc polgármester, helyettese: Jákobi Károly és Alexius Oszkár városi tanácsosok; az apácai kerületbe: Kovács Gyula községi jegyző; a bot­falusi kerületbe: Rheind Rezső községi jegyző; a földvári kerületbe: Hu­­bács Péter községi jegyző; a krizbai kerületbe: Illyés Károly községi jegyző; a prázsmási kerületben: Copossy János községi jegyző; a szász-hermányi kerületbe: Hor­váth Péter községi jegyző; a szász-magyarosi kerületbe: Copossy Márton községi jegyző; a szentpéteri kerületbe: Goldschmiedt Márton községi jegyző; a veresmarti kerületbe: Georgy János községi jegyző; a barcsa-vjlahi kerületbe: Szabó László községi jegyző; a fekete-halomi kerületbe: Bolesch Károly községi jegyző; a költövényi kerületbe: Nikolaus György községi jegyző; a keresztény falvi kerü­letbe: Mérthes János községi jegyző; a rozsnyói ke­rületbe: Pfaff Mihály községi jegyző; a vidomba­­kiba: Bolesch Henrik községi jegyző; a volkányi ke­rületbe: Gugesch János községi jegyző; a bácsfa­­lusiba: Domokos István községi jegyző; a cserhát­falusiban: Sipos János községi jegyző; a hosszúf­alusiba :■ Lukács Károly községi jegyző; a pürkerecibe: Giró István községi jegyző; a tarrangi kerületbe: betöltetlen, helyet­tese: Fris Mihály főbiró; a türkösibe: Rusz János; a bajzoniba: betöltetlen, az anyakönyvezetői helyettes: Rab János főbíró. Csanád vármegyében. A makói kerületbe: Széll György főpolgármester , helyettes: Bakos Ferenc főjegyző. Az albertisbe :­Thury Sándor községi jegyző. Az ambrusfalvaiba: Nicsovics Jenő községi jegyző. Az apát­falvaiba: Munkácsy Jó­zsef községi jegyző, helyettese :­dr. Divald Károly községi orvos; a földeákiba: Réti Rezső községi jegyző, helyettese: dr. Istók Barnabás községi orvos; a Zois-királyhegyesibe: Fehér Sándor, helyettesejegyző; a lekibe: Smajda Mihály, községi jegyző; a nagy-majláthiba: Szarka Sámuel községi jegyző; a pitvarosiba: Molitorisz József községi jegyző ; a nagylakiba: Pápay Ferenc községi jegyző, helyettese: Lantos József jegyző; a csanád-palotaiba: Bratgarten Henrik községi jegyző, helyettese: Szántó István nyilván­tartó; a sajtényibe: Mik­sa János helyettes jegyző; a kövegyibe: Csillag Antal községi jegyző; a batto­nyaiba: Lovrics Pál községi jegyző; helyettese: Tó­dor Manó jegyző; a tornyaiba: Lovrics István községi jegyző; a kis-irat­osiba: Horváth Márton községi jegyző; a kevermesibe: Kiss Vilmos községi jegyző a mező­hegy­esibe: Baksa Béla községi jegyző; helyettese: Tot­­tál Károly községi pénztáros; a dombegyházaiba: Győri­ Etele községi jegyző; helyettese: dr. Weil Izsó körorvos; a mező­ kovácsházaiba: Bagyik Antal községi jegyző; he­lyettese: Hapányi Gyula szolgabirói írnok; a végegyházaiba: Gortva István községi jegyző; a református kovácsházaiba: Kovács Dezső községi jegyző; a tót-bánhegyesibe : Chrenka Mihály községi jegyző; helyettese: dr. Hoffmann Ignác köz­ségi orvos; az apácaiba: Faludy Károly községi jegyző; helyettese: Csomós Jakab községi­ orvos; a m­agyar-bánhe­­gyesibe : Pataki Aurél községi jegyző; a linnágotaiba: Baj­­csi László községi jegyző; helyettese: Kun László községi tanító; a dombiratosba: Székessy Antal községi jegyző. Esztergom vármegyében: Az esztergomi kerület betöltetlen; a pilis-masokiba: Fischer Dezső jegyző; a dö­­mösi betöltetlen; a táticiba: Obert Zsigmond jegyző; a nyerges-ajfaluiba: Rédly István jegyző; a bajóthi betöl­tetlen; a pisztesibe: Andréka Gyula jegyző; a sülibe: Apary Ferenc jegyző; a dorogiba: Benedek József jegyző; a csolnoki betöltetlen; az unyi kerületbe: Dogossy Lajos jegyző; a hajnalba: Novák János jegyző; a nagy­­sápiba: Válsz Endre jegyző; a párkányiba: Joanile Gyula jegyző; a rónaiba: Porubszky Károly körjegyző; a kőhid-­gyarmatibg: Balogh József jegyző; a kéméndibe : Hegedűs Béla jegyző; a bényibe: Rapp Géza jegyző; a barliba: Verbó Pál jegyző; a kétyibe: Zsarnóczay István jegyző; a nagy-ölvedibe : Országh Elek jegyző; a farnadiba: Meszes Ferenc jegyző; a magyar-szölgyénibe: Csongrády Gyula jegyző, helyettese Pászthy József körorvos; a libá­dba: Lévay Sándor körjegyző; a kis-ujfaluiba: Szvoboda Sándor jegyző; a köbölkutiba: Berényi József körjegyző; a musslaiba: Báthy Géza jegyző; a duna-mocsiba: Nagy Móric körjegyző; a bácsiba: Varga József jegyző; a bátor­­keszibe: Haetelendy Gyula jegyző; a keszlek­ibe: Zsarnó­­czay Mihály jegyző. Moson vármegyében: a halászti kerületbe: Hamar Imre községi jegyző; a lébenyibe: Boldini Rezső községi jegyző; a magyar­óváriba: Ekhadt Ferenc városbíró, helyettese: Hegyi Sándor községi jegyző; a mosoniba: Gsellmann Gyula körjegyző, helyettese: Horváth Ferenc állami iskolai igazgató tanító; a puszta-somorjaiba: Shaffer Lajos köz­ségi jegyző; a szent-témosiba: Wachtel Ferenc községi jegyző; szent­p­éter­be: Wallner Gusztáv községi jegyző; a szolnokiba: Serényi József községi jegyző; a tárcsáiba: Puszter Ede községi jegyző; a tétényi: betöltetlen; a kál­­nokiba : Pollhammer János körjegyző;a magyar­ kintiéi betöl­tetlen ; a pisimbe:­­Tandl Nándor körjegyző; darnói betöltetlen; a szentmiklósiba: Bandler István körjegyző; a mercséri betöl­tetlen ; a bánfalvaiba: Wimmer Miksa községi jegyző; a barátfaluiba: Vajda István községi jegyző; a boldogasszo­nyba: Müllner Ulrik községi jegyző; a féltoronyiba: Stube­­voll Tivadar községi jegyző; a gólosba:Pollreisz Mátyás köz­ségi jegyző; az alsó-illmiczibe: Mészáros János községi jegyző; a császár­ kőbányaiba: Csóka Endre körjegyző; a nezsideribe: Hegyi Mihály községi jegyző; helyettese: Róth Ede községi aljegyző; a nyúlásba: Marecsek István községi jegyző; a pándorfiba: Jankovics János községi jegyző; az Apát­­falvaiba: Csirts Ödön községi jegyző; a pomogyiba: Finda Imre községi jegyző; a sásonyiba: Kirchlechner Imre köz­ségi jegyző ; a szent­andrásiba: Mi­lián Adolf községi jegyző; az ujj­alusiba: Pollhammer Ernő körjegyző; a vallóiba: Várhegyi Ferenc községi jegyző; a védenyibe: Ehrengruber Károly községi jegyző; a bruck-ujfaluiba: Holczer József áll. elemi iskolai igazgatótanító; a rajkaiba: Filsinger Sándor kör­jegyző; az oroszváriba: Bubich Antal körjegyző; a kört­, vélyesibe: Strobl József körjegyző; a hegyes­halomba: Lan­ger Kázmér körjegyző; a köpcsényibe: Struck János köz­ségi jegyző; a géltaiba: Lanczer Endre községi jegyző; a zurányiba: Trájtler János községi jegyző; a miklósfalu­­siba: Ivicsics István községi jegyző; a kilittibe: Silihányi István községi jegyző. Ugocsa vármegyében: A nagy­szölősi kerületbe: La­tor Béla községi jegyző, helyettese: Molnár István segéd­jegyző; a tisza­ujlakiba: Imrék László községi jegyző, he­lyettese : Pillér József állami tanító; a subánkba: Szarka Dezső községi jegyző, helyettese Szarka Dezső községi elöl­járó ; a fekete-ardóiba: Morvay Zoltán községi jegyző, he­lyettese : Sükösd István állami tanító; a tur-terebesbe: Szabó György községi jegyző, helyettese : Erdélyi Kor­­iolán állami tanító ; a taréiba: Papp Gyula községi jegyző, helyettese : Farkas Gyula állami tanító; a királyháza­ töl­­gyesfalvaiba: Goldberger Dezső községi jegyző, helyettese: Jankovics Miklós állami tanító; a kovács­ falvaiba: Froknya György körjegyző; a fancsikaiba: Szelei Lajos kör­jegyző, helyettese Jankovics Béla állami tanító; az egresibe: Mészáros Lajos körjegyző; a nagy-k­omjátiba: Kalos László körjegyző; az ölyvösibe: Újhelyi István körjegyző ; az alsó-harasztiba : Csedrik János körjegyző ; a nagy-rákóciba: Hadszega Mihály körjegyző; a veresmár­­tiba­: Köncs András körjegyző; a halmiba: Szintay János körjegyző, helyettese: Szász, Béla állami tanitó; a veléteibe: Rák János körjegyző, helyettese: Vrabélyi István állami tanitó; a tekehásaiba: Újhelyi Zoárd körjegyző; a csepeibe: Klein Hermann körjegyző, helyettese: Egry István csepei birtokos; a batáriba: Bleyer József körjegyző, helyettese: Fülep Sándor községi biró; a péterfalvaiba : Kalos Bertalan körjegyző, helyettese: Szabó Gyula birtokos; a kökényes­­síbe: Orodovszki Károly körjegyző, helyettese: Köröskényi István birtokos; a kisg­érdbe: Mikolay Gábor körjegyző; a komlós-selleibe: Szóth Mihály körjegyző; a nagy-tarnaiba: Ráthonyi Sándor körjegyző, helyettese: Siménfalvi Szabolcs állami tanító; a csornatőrbe: Kerner Máté körjegyző, a nagy­ csongorai nincs betöltve. KÜLFÖLD. A helyzet a Balkánon. Egy bécsi újságí­iró, néhány nappal a szófiai gyilkos merénylet előtt beszélgetést folytatott egy államférfiuval, aki „a Bal­kán politikai mozgalmában előkelő szerepet játszik és magas állásánál fogva az európai helyzetet és különösen a keleti kérdést alaposan ismeri.“ Az államférfiú először Bulgária helyzetéről beszélt, kissé nagyravágyónak mondva Ferdinánd fejedelmet, aki mindenáron elismert uralkodó akar lenni. Pedig nem oko­san teszi, mert trónja inkább Bécstől, mint Pétervár­­tól függ és bár nem volt elismerve, mégis oly szi­lárd volt a pozíciója, amily szilárd csak lehet egy ifjú ország fejedelméé. A bolgároknak majd fel kell áldoz­­niok a moszkovitizmus­ oltárán függetlenségük felét, hogy azután elveszítsék tulajdonképpeni barátjaikat. A bolgár deputáció eszméje szerinte Párisból indult ki. Ez a tavasz­­szal történt, amikor a szultán Sztoilovot és minisztertársait rendjelekkel tüntette ki. A fejedelem akkor el akart utazni Konstantinápolyba, de előbb privát ügyben Párisba ment, ahol lebeszélték a konstantinápolyi útról és rávet­ték, hogy küldjön egy deputációt Péter­várra. Bécs­ben nem igen lelkesednek a bolgár politikának lobba­nékony, bizonytalan új fázisáért és már Kálnokynak meg­csappant a rokonszenve a fejedelemnek ,e személyes politi­kája iránt. Majd párhuzamot vont a diplomata Sztambulov és Sztoilov közt és úgy találta, hogy az előbbi céltudato­sabban, erélyesebben reprezentálta Bulgáriát. Sztambulov irányozta a fejedelmet, Sztoilov tehetetlen a fejedelemmel szemben. Sztambulov talán nem volt Cato. Hivataloskodása alatt meggazdagodott, deszpota módon kormányzott, de össze­gyűjtötte és összetartotta Bulgária erőit. A külföld hinni kez­dett Bulgária jövőjében. Biztosra vették, hogy kiküzdi majd teljes függetlenségét, mint Oláhország. A fejedelem jól tette volna, ha türelmesen bevárja az eseményeket, mint egy­kor Károly király. De Ferdinánd fejedelem az események elébe rohan. Itt az orosz politikán, nevezetesen az uralkodó- és külügyminiszterváltozáson kezdődött a beszélgetés. Az államférfin értesülése szerint Miklós cár eddig kizárólag az anyjára bízta az uralkodás gondjait, aki még Wan­­novszki és Pobjedonoszcev befolyása alatt van. Ber­lin és Pétervár közt még mindig bizonyos feszült­ség észlelhető. Amikor a hírlapíró felhozta azt a hírt, hogy kongresszust hívnak össze az örmény­ és macedóniai kérdésben, a diplomata mesebeszédnek mondta ezt a hírt; kongresszust béke idején nem szokás összehívni, mert az ily kongresszus könnyen háborút idézhet elő. Abban a pillanatban, a­mikor a kongresszus összeül, azt fogom ajánlani — szólt — hazám hadügyminiszteré­nek, hogy kettőztesse meg az arzenálok tevékenységét. A ma­cedóniai kérdés diplomáciai után könnyen szabályozható. Kétségtelen, hogy a bolgároknak is, az oláhoknak is van­nak expenzív törekvéseik Macedóniában, de inkább a bol­gárok fészkelődése veszedelmes, mert az oláhok nem ka­csinthatnak a határon át az anyaország felé. Érthető tehát, ha a török kormány ma inkább a bolgárokat tartja szemmel. Oláhország még mindig a régi barátság­gal van Bulgária iránt, bár aggódva nézi a bolgár politika legújabb fázisát.­­ Itt megjegyezte az államférfin, hogy értesülése szerint Oláhország kötelezettségeket vállalt magára a hármas-szövetséggel szemben. A hármas-szövetség, első­sorban Ausztria-Magyarország megvédené Oláhországot, ha megtámadnák, Oláhország meg arra vállalkozott, hogy Oroszországnak csinál kellemetlenségeket, ha ez Ausztriára rontana. Mondják ugyan, hogy a nemzeti liberális párt Sturdza vezetése alatt orosz szimpátiákat érez, de akárhogy van, ha kormányra jutna, külügyi kér­désekben a hármas­ szövetséggel kell tartania. Lehet, hogy orosz pénzzel egy kis pucscs ott is inszcenálható, de ez nagyon ártatlan lefolyású volna. Sokkal több rubel gurul az osz­trák rutének közé, mint Oláhországba. Oláhország orto­dox klérusa orosz érzelmű ugyan, de politikai felfogása nincsen.

Next