Pesti Napló, 1895. augusztus (46. évfolyam, 208-238. szám)
1895-08-01 / 208. szám
208. szám. Budapest, csütörtök 1895. augusztus 1, 3 note dominante-ja összehoz egymással oly elemeket, amelyeket azelőtt éles közjogi ellentétek választottak el. A különbség Anglia között és köztünk csak egy. Ott, aki a közjogi bomlást akarja, ezt nyíltan bevallja, minálunk ellenben a klerikálisok mód nélkül megharagszanak, ha rájuk olvassa az ember, hogy az egyházpolitikai liberalizmus intézményeinek ellenségei. Ott a politikai tisztesség első feltétele a politikai őszinteség, minálunk politikai becsületről prédikálnak és korrupciót kiabálnak azok, akikben magukban sincs elég tisztesség, hogy levetve az álliberalizmus álarcát, őszinte klerikálisoknak mutassák be magukat. Márpedig a politikai őszinteség nélkül tiszta választások képzelhetetlenek. Nemcsak borral és pálinkával, hanem lelkiismeretlen és frivol hazugságokkal is lehet vesztegetni és olyan mandátum, amelyet klerikális ember liberálisan kendőzött programmal csal ki a választókerület bizalmából, nem kevésbbé szennyes, mint az, amelyet etetés és itatás árán szereztek meg. Angliában a közélet hagyományos tisztessége és tisztasága nemcsak az anyagi, hanem az erkölcsi megvesztegetés ellen is fellázad; minálunk az anyagi vesztegetések ellen legjobban azok lármáznak, akik a hazugságok erkölcsi vesztegetésével szándékoznak mandátumhoz jutni. Íme az angol-magyar viszonyok helyes analógiája. Ultramontán ellenfeleink okulhatnak belőle. Megyék és városok. (Egyházmegyei közgyűlés.) A budapesti evangélikus esperességnek tegnap este közgyűlése volt Urálik Lajos felügyelő és Babál Dániel főesperes elnöklete alatt. A közgyűlésen sokan jelentek meg az egyházmegye lelkészei, tanítói és felügyelői közül. Jelen voltak: dr. Wagner Géza első, dr. Vétseg István másodiskola-felügyelő, dr. Andaházy László, dr. Matuska Péter, dr. Elischer Gyula, Bexhert Ármin, Urszinyi Arnold és még sok tagja az egyházmegyének. Az egyházmegyei elnökségre Králik Lajost, főesperessé Bachát Dánielt, esperességi jegyzőkké Schwetz Gusztáv budai lelkészt, Perczel Gyula ügyvédet, pénztárossá Belitzay Bélát, ügyészszé Gsengey Gyulát, levéltárossá Falvay Antalt választották meg. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az elnök indítványát, hogy az anyakönyvek államosításával s a polgári házassággal szemben kártalanítsák a lelkészeket. A közgyűlés üdvözlő iratot küldött a Budán nyugalomban élő 82 éves Sztehló Andor főesperesnek, aki most ünnepelte az aranylakodalmát. Ezután elintézték a folyó ügyeket s ezzel a közgyűlés véget ért. Az állami anyakönyvek: Budapest, julius 31. Az anyakönyvvezetői felügyelők kinevezését nyomon követi az anyakönyvvezetőké. Perezd Dezső belügyminiszter az új állami intézményhez méltó komolysággal hozzáfogott az anyakönyvvezetői állások betöltéséhez és már legközelebb ki lesz nevezve mindenütt az anyakönyvvezető, hogy az egyházpolitikai törvények életbeléptetése napjára, október elsejére kellőleg megfelelhessenek mindannyian nagy lelkiismeretességet követelő és nagy felelősséggel járó állásuknak. Az állami anyakönyvvezetők kinevezése Békés, Csanád, Esztergom, Mosony és Tnocsa vármegyék anyakönyvvezetőinek kinevezésével indult meg. A fentebb említett megyékbe kinevezett állami anyakönyvvezetők névsora, amelyet a hivatalos lap holnapi száma közöl, a következő: Békés vármegyében, a gyulai kerületbe anyakönyvvezető: Dukay Béla polgármester; dobozi kerületbe: Kéry Elek első jegyző anyakönyvvezető, helyettese : Berényi Lajos másodjegyző; a gyulaváriba Bán Károlyt első jegyző. A Feketeegyházaiba Szerb Miklós első jegyző, helyettes: Popovics Aurél, községi írnok; a csabaiba Szeiler Elek szolgabiró, helyettese: Grósi Miklós jegyző Írnok; az újkigyósiba: Pain Károly jegyző; a békésibe: Popovics Viktor szolgabiró, helyettese: Bakó Mátyás jegyzői Írnok; a mezőberényibe: Kolozsi Endre pénztáros, helyettese: Mucsi Mihály jegyző; a körös-tarcsaiba: Petneházi Ferenc jegyző, helyettese: Lósa Albert jegyző; a szarvasiba: Baross Dezső szolgabíró, helyettese: Csernák István jegyzői írnok ; az öcsödibe: György Imre jegyző, helyettese: Gólyán Lajos jegyző; szentandrásiba: Blazekovics Hugó jegyző, helyettese: Fabriczi Soma jegyző; a kondorosiba: Suhajda Antal jegyzőhelyettese: Baross István jegyző; a szeghalomiba: Hivessy Károly szolgabíró, helyettese: Debreceny Károly írnok; a füzesgyarmatiba Bácsi Dani jegyző; a vésztőibe Tardós Lajos jegyző, helyettese: Putics Sándor jegyző; az orosházaiba: Vangyel Sándor szolgabiró, helyettese: Lázár Lajos Írnok; a kőrös-ladányi betöltetlen; a szabad-szent-tornyaiba Gottstág Sándor jegyző; a bánfalvaiba Duck István; a nagyszénásba: Torkos Kálmán jegyző, helyettese: Menyhárt Zsigmond albíró; a pusztaszent-tornyaiba: Kuczkay Zoltán jegyző; a csorvásiba Gremsperger jegyző, helyettese : Kovács Albert jegyző ; a tót-komlósiba: Povázsay Mihály jegyző, helyettese: Lachata János jegyző; a pusztaföldváriba: Govrik István jegyző, helyettese : Pap Károly községi Írnok ; a sámsoniba: Veres Gyula jegyző; a gyomaiba: Jantvik Mihály szolgabíró, helyettese: Kovács János jegyzői Írnok; az endrődibe: Viskovics Ignác jegyző, helyettese : Korcsok János jegyző. Brassó vármegyében: a brassói kerületbe: Brennerberg Ferenc polgármester, helyettese: Jákobi Károly és Alexius Oszkár városi tanácsosok; az apácai kerületbe: Kovács Gyula községi jegyző; a botfalusi kerületbe: Rheind Rezső községi jegyző; a földvári kerületbe: Hubács Péter községi jegyző; a krizbai kerületbe: Illyés Károly községi jegyző; a prázsmási kerületben: Copossy János községi jegyző; a szász-hermányi kerületbe: Horváth Péter községi jegyző; a szász-magyarosi kerületbe: Copossy Márton községi jegyző; a szentpéteri kerületbe: Goldschmiedt Márton községi jegyző; a veresmarti kerületbe: Georgy János községi jegyző; a barcsa-vjlahi kerületbe: Szabó László községi jegyző; a fekete-halomi kerületbe: Bolesch Károly községi jegyző; a költövényi kerületbe: Nikolaus György községi jegyző; a keresztény falvi kerületbe: Mérthes János községi jegyző; a rozsnyói kerületbe: Pfaff Mihály községi jegyző; a vidombakiba: Bolesch Henrik községi jegyző; a volkányi kerületbe: Gugesch János községi jegyző; a bácsfalusiba: Domokos István községi jegyző; a cserhátfalusiban: Sipos János községi jegyző; a hosszúfalusiba :■ Lukács Károly községi jegyző; a pürkerecibe: Giró István községi jegyző; a tarrangi kerületbe: betöltetlen, helyettese: Fris Mihály főbiró; a türkösibe: Rusz János; a bajzoniba: betöltetlen, az anyakönyvezetői helyettes: Rab János főbíró. Csanád vármegyében. A makói kerületbe: Széll György főpolgármester , helyettes: Bakos Ferenc főjegyző. Az albertisbe :Thury Sándor községi jegyző. Az ambrusfalvaiba: Nicsovics Jenő községi jegyző. Az apátfalvaiba: Munkácsy József községi jegyző, helyettese :dr. Divald Károly községi orvos; a földeákiba: Réti Rezső községi jegyző, helyettese: dr. Istók Barnabás községi orvos; a Zois-királyhegyesibe: Fehér Sándor, helyettesejegyző; a lekibe: Smajda Mihály, községi jegyző; a nagy-majláthiba: Szarka Sámuel községi jegyző; a pitvarosiba: Molitorisz József községi jegyző ; a nagylakiba: Pápay Ferenc községi jegyző, helyettese: Lantos József jegyző; a csanád-palotaiba: Bratgarten Henrik községi jegyző, helyettese: Szántó István nyilvántartó; a sajtényibe: Miksa János helyettes jegyző; a kövegyibe: Csillag Antal községi jegyző; a battonyaiba: Lovrics Pál községi jegyző; helyettese: Tódor Manó jegyző; a tornyaiba: Lovrics István községi jegyző; a kis-iratosiba: Horváth Márton községi jegyző; a kevermesibe: Kiss Vilmos községi jegyző a mezőhegyesibe: Baksa Béla községi jegyző; helyettese: Tottál Károly községi pénztáros; a dombegyházaiba: Győri Etele községi jegyző; helyettese: dr. Weil Izsó körorvos; a mező kovácsházaiba: Bagyik Antal községi jegyző; helyettese: Hapányi Gyula szolgabirói írnok; a végegyházaiba: Gortva István községi jegyző; a református kovácsházaiba: Kovács Dezső községi jegyző; a tót-bánhegyesibe : Chrenka Mihály községi jegyző; helyettese: dr. Hoffmann Ignác községi orvos; az apácaiba: Faludy Károly községi jegyző; helyettese: Csomós Jakab községi orvos; a magyar-bánhegyesibe : Pataki Aurél községi jegyző; a linnágotaiba: Bajcsi László községi jegyző; helyettese: Kun László községi tanító; a dombiratosba: Székessy Antal községi jegyző. Esztergom vármegyében: Az esztergomi kerület betöltetlen; a pilis-masokiba: Fischer Dezső jegyző; a dömösi betöltetlen; a táticiba: Obert Zsigmond jegyző; a nyerges-ajfaluiba: Rédly István jegyző; a bajóthi betöltetlen; a pisztesibe: Andréka Gyula jegyző; a sülibe: Apary Ferenc jegyző; a dorogiba: Benedek József jegyző; a csolnoki betöltetlen; az unyi kerületbe: Dogossy Lajos jegyző; a hajnalba: Novák János jegyző; a nagysápiba: Válsz Endre jegyző; a párkányiba: Joanile Gyula jegyző; a rónaiba: Porubszky Károly körjegyző; a kőhid-gyarmatibg: Balogh József jegyző; a kéméndibe : Hegedűs Béla jegyző; a bényibe: Rapp Géza jegyző; a barliba: Verbó Pál jegyző; a kétyibe: Zsarnóczay István jegyző; a nagy-ölvedibe : Országh Elek jegyző; a farnadiba: Meszes Ferenc jegyző; a magyar-szölgyénibe: Csongrády Gyula jegyző, helyettese Pászthy József körorvos; a libádba: Lévay Sándor körjegyző; a kis-ujfaluiba: Szvoboda Sándor jegyző; a köbölkutiba: Berényi József körjegyző; a musslaiba: Báthy Géza jegyző; a duna-mocsiba: Nagy Móric körjegyző; a bácsiba: Varga József jegyző; a bátorkeszibe: Haetelendy Gyula jegyző; a keszlekibe: Zsarnóczay Mihály jegyző. Moson vármegyében: a halászti kerületbe: Hamar Imre községi jegyző; a lébenyibe: Boldini Rezső községi jegyző; a magyaróváriba: Ekhadt Ferenc városbíró, helyettese: Hegyi Sándor községi jegyző; a mosoniba: Gsellmann Gyula körjegyző, helyettese: Horváth Ferenc állami iskolai igazgató tanító; a puszta-somorjaiba: Shaffer Lajos községi jegyző; a szent-témosiba: Wachtel Ferenc községi jegyző; szentpéterbe: Wallner Gusztáv községi jegyző; a szolnokiba: Serényi József községi jegyző; a tárcsáiba: Puszter Ede községi jegyző; a tétényi: betöltetlen; a kálnokiba : Pollhammer János körjegyző;a magyar kintiéi betöltetlen ; a pisimbe:Tandl Nándor körjegyző; darnói betöltetlen; a szentmiklósiba: Bandler István körjegyző; a mercséri betöltetlen ; a bánfalvaiba: Wimmer Miksa községi jegyző; a barátfaluiba: Vajda István községi jegyző; a boldogasszonyba: Müllner Ulrik községi jegyző; a féltoronyiba: Stubevoll Tivadar községi jegyző; a gólosba:Pollreisz Mátyás községi jegyző; az alsó-illmiczibe: Mészáros János községi jegyző; a császár kőbányaiba: Csóka Endre körjegyző; a nezsideribe: Hegyi Mihály községi jegyző; helyettese: Róth Ede községi aljegyző; a nyúlásba: Marecsek István községi jegyző; a pándorfiba: Jankovics János községi jegyző; az Apátfalvaiba: Csirts Ödön községi jegyző; a pomogyiba: Finda Imre községi jegyző; a sásonyiba: Kirchlechner Imre községi jegyző ; a szentandrásiba: Milián Adolf községi jegyző; az ujjalusiba: Pollhammer Ernő körjegyző; a vallóiba: Várhegyi Ferenc községi jegyző; a védenyibe: Ehrengruber Károly községi jegyző; a bruck-ujfaluiba: Holczer József áll. elemi iskolai igazgatótanító; a rajkaiba: Filsinger Sándor körjegyző; az oroszváriba: Bubich Antal körjegyző; a kört, vélyesibe: Strobl József körjegyző; a hegyeshalomba: Langer Kázmér körjegyző; a köpcsényibe: Struck János községi jegyző; a géltaiba: Lanczer Endre községi jegyző; a zurányiba: Trájtler János községi jegyző; a miklósfalusiba: Ivicsics István községi jegyző; a kilittibe: Silihányi István községi jegyző. Ugocsa vármegyében: A nagyszölősi kerületbe: Lator Béla községi jegyző, helyettese: Molnár István segédjegyző; a tiszaujlakiba: Imrék László községi jegyző, helyettese : Pillér József állami tanító; a subánkba: Szarka Dezső községi jegyző, helyettese Szarka Dezső községi elöljáró ; a fekete-ardóiba: Morvay Zoltán községi jegyző, helyettese : Sükösd István állami tanító; a tur-terebesbe: Szabó György községi jegyző, helyettese : Erdélyi Koriolán állami tanító ; a taréiba: Papp Gyula községi jegyző, helyettese : Farkas Gyula állami tanító; a királyháza tölgyesfalvaiba: Goldberger Dezső községi jegyző, helyettese: Jankovics Miklós állami tanító; a kovács falvaiba: Froknya György körjegyző; a fancsikaiba: Szelei Lajos körjegyző, helyettese Jankovics Béla állami tanító; az egresibe: Mészáros Lajos körjegyző; a nagy-komjátiba: Kalos László körjegyző; az ölyvösibe: Újhelyi István körjegyző ; az alsó-harasztiba : Csedrik János körjegyző ; a nagy-rákóciba: Hadszega Mihály körjegyző; a veresmártiba: Köncs András körjegyző; a halmiba: Szintay János körjegyző, helyettese: Szász, Béla állami tanitó; a veléteibe: Rák János körjegyző, helyettese: Vrabélyi István állami tanitó; a tekehásaiba: Újhelyi Zoárd körjegyző; a csepeibe: Klein Hermann körjegyző, helyettese: Egry István csepei birtokos; a batáriba: Bleyer József körjegyző, helyettese: Fülep Sándor községi biró; a péterfalvaiba : Kalos Bertalan körjegyző, helyettese: Szabó Gyula birtokos; a kökényessíbe: Orodovszki Károly körjegyző, helyettese: Köröskényi István birtokos; a kisgérdbe: Mikolay Gábor körjegyző; a komlós-selleibe: Szóth Mihály körjegyző; a nagy-tarnaiba: Ráthonyi Sándor körjegyző, helyettese: Siménfalvi Szabolcs állami tanító; a csornatőrbe: Kerner Máté körjegyző, a nagy csongorai nincs betöltve. KÜLFÖLD. A helyzet a Balkánon. Egy bécsi újságíiró, néhány nappal a szófiai gyilkos merénylet előtt beszélgetést folytatott egy államférfiuval, aki „a Balkán politikai mozgalmában előkelő szerepet játszik és magas állásánál fogva az európai helyzetet és különösen a keleti kérdést alaposan ismeri.“ Az államférfiú először Bulgária helyzetéről beszélt, kissé nagyravágyónak mondva Ferdinánd fejedelmet, aki mindenáron elismert uralkodó akar lenni. Pedig nem okosan teszi, mert trónja inkább Bécstől, mint Pétervártól függ és bár nem volt elismerve, mégis oly szilárd volt a pozíciója, amily szilárd csak lehet egy ifjú ország fejedelméé. A bolgároknak majd fel kell áldozniok a moszkovitizmus oltárán függetlenségük felét, hogy azután elveszítsék tulajdonképpeni barátjaikat. A bolgár deputáció eszméje szerinte Párisból indult ki. Ez a tavaszszal történt, amikor a szultán Sztoilovot és minisztertársait rendjelekkel tüntette ki. A fejedelem akkor el akart utazni Konstantinápolyba, de előbb privát ügyben Párisba ment, ahol lebeszélték a konstantinápolyi útról és rávették, hogy küldjön egy deputációt Pétervárra. Bécsben nem igen lelkesednek a bolgár politikának lobbanékony, bizonytalan új fázisáért és már Kálnokynak megcsappant a rokonszenve a fejedelemnek ,e személyes politikája iránt. Majd párhuzamot vont a diplomata Sztambulov és Sztoilov közt és úgy találta, hogy az előbbi céltudatosabban, erélyesebben reprezentálta Bulgáriát. Sztambulov irányozta a fejedelmet, Sztoilov tehetetlen a fejedelemmel szemben. Sztambulov talán nem volt Cato. Hivataloskodása alatt meggazdagodott, deszpota módon kormányzott, de összegyűjtötte és összetartotta Bulgária erőit. A külföld hinni kezdett Bulgária jövőjében. Biztosra vették, hogy kiküzdi majd teljes függetlenségét, mint Oláhország. A fejedelem jól tette volna, ha türelmesen bevárja az eseményeket, mint egykor Károly király. De Ferdinánd fejedelem az események elébe rohan. Itt az orosz politikán, nevezetesen az uralkodó- és külügyminiszterváltozáson kezdődött a beszélgetés. Az államférfin értesülése szerint Miklós cár eddig kizárólag az anyjára bízta az uralkodás gondjait, aki még Wannovszki és Pobjedonoszcev befolyása alatt van. Berlin és Pétervár közt még mindig bizonyos feszültség észlelhető. Amikor a hírlapíró felhozta azt a hírt, hogy kongresszust hívnak össze az örmény és macedóniai kérdésben, a diplomata mesebeszédnek mondta ezt a hírt; kongresszust béke idején nem szokás összehívni, mert az ily kongresszus könnyen háborút idézhet elő. Abban a pillanatban, amikor a kongresszus összeül, azt fogom ajánlani — szólt — hazám hadügyminiszterének, hogy kettőztesse meg az arzenálok tevékenységét. A macedóniai kérdés diplomáciai után könnyen szabályozható. Kétségtelen, hogy a bolgároknak is, az oláhoknak is vannak expenzív törekvéseik Macedóniában, de inkább a bolgárok fészkelődése veszedelmes, mert az oláhok nem kacsinthatnak a határon át az anyaország felé. Érthető tehát, ha a török kormány ma inkább a bolgárokat tartja szemmel. Oláhország még mindig a régi barátsággal van Bulgária iránt, bár aggódva nézi a bolgár politika legújabb fázisát. Itt megjegyezte az államférfin, hogy értesülése szerint Oláhország kötelezettségeket vállalt magára a hármas-szövetséggel szemben. A hármas-szövetség, elsősorban Ausztria-Magyarország megvédené Oláhországot, ha megtámadnák, Oláhország meg arra vállalkozott, hogy Oroszországnak csinál kellemetlenségeket, ha ez Ausztriára rontana. Mondják ugyan, hogy a nemzeti liberális párt Sturdza vezetése alatt orosz szimpátiákat érez, de akárhogy van, ha kormányra jutna, külügyi kérdésekben a hármas szövetséggel kell tartania. Lehet, hogy orosz pénzzel egy kis pucscs ott is inszcenálható, de ez nagyon ártatlan lefolyású volna. Sokkal több rubel gurul az osztrák rutének közé, mint Oláhországba. Oláhország ortodox klérusa orosz érzelmű ugyan, de politikai felfogása nincsen.