Pesti Napló, 1895. október (46. évfolyam, 269-299. szám)

1895-10-09 / 277. szám

A reggeli én esti kiadás együtt, egyszere kükre Budapesten és a vidéken: Egész évre ........14 frt — kr. Félévre... .............. 7 „ — ,, Negyedévre ........ 3 „ 50 Egy hónapra ... 1 „ 20 „ Egy szám ára Budapest»: Reggeli kiadás ............ 4 kr. Esti kiadás... — ... ____8 „ Szerkesztőség: 17., 7 k­enciik­tere 3. ÜlitDUin­ipilit. Negyvenhatodik évfolyam.a A reggeli és esti kiadás külön* külön házhoz vagy post­án küldve Budapesten és a vidéken: Egész évre ...........18 frt — kr. Félévre................ 9 „ —­ „ Negyedévre ........ 4 „ 50 „ Egy hónapra........ 1 ., 60 „ Egy szám ára a vidéken: Reggeli kiadás ...............5 kr( Esti kiadás........................ 4 „ Kiadóhivatal: 17., Ferenciek-tere L bz., f. emb­er. 277. sz. Budapest, szerda, október 9. 1895. November elsején költözik át a Festi Napló s­ert­esztősége a Kosmos műintézet aradi­ utcai palotájába, s addig vendége lesz a Pátria rész­vénytársaság könyvnyomtató intézetének. Ez idő alatt saját nyomdája fölszereli magát a modern technika minden eszközével, hogy a lap külső kiállítása méltó kerete legyen belső tartalmának, amely napról-napra a tökéletesség mértékéhez alkal­mazkodik.­ ­ ORSZÁGGYŰLÉS, Budapest, október 6. Két újabb mezőgazdasági javaslat volt ma napirenden, ami újabb üres Házat jelent. Való­ban, ha a kormány csak színpadi hatásra dolgoz­nék, akkor ugyancsak igazuk volna az agráriu­soknak, mert akkor nem hoznának a Ház elé két nap egymásután három agrár­javaslatot. Az ülés elején a Ház még csak határozat­­képes sem volt. Szerencse, hogy kissé elkésve jött Herman Ottó, aki ezt konstatálhatta volna. Az Ugron-párt teljes számban hiányzott, nem­különben fegyverbarátja, a néppárt is. Az elnöki előterjesztések a megszokott zaj­ban peregtek le. A zsibongás tovább folyt zavar­talanul és senki sem vette észre, hogy a tegnap elfogadott javaslatot már harmadszor is felolvas­ták és az elnök ki is hirdette az elfogadását. Arra sem igen figyeltek, hogy G­aj­ári, Ödön ott van az előadói emelvényen és már vagy öt perce dicsérgeti a szarvasmarha-tenyésztés országos emelésére szolgáló alapról szóló javaslatot. Ezt is szinte észrevétlenül fogadták el. Hogy mégis legyen felszólalás is, hát az előadó szánta rá magát egy kis módosításra, amelyet Szilágyi sietett elfogadottnak kijelenteni. Alig telt el újabb öt perc és már Te­­rényi Lajos déli alakja emelkedett ki az elő­adó pulpitusán. A Közép-Duna egységes sza­bályozásáról és egyéb szabályozó munkálatokról szóló javaslatot ismertette a vízügyi bizottság nevében. Hosszabb, alapos és érdekes előadói beszédet mon­dott, de hát senki sem hallgatott reá. Maga az ér­dekelt miniszter is barátságos diskurzusba mé­­lyedt Horánszky Nándorral és Fejérváry honvé­delmi miniszterrel. Mindenki diskurált, mindenki másról. Csak az öreg Bánó József figyelt hűségesen az emelvény előtt és kitartott rendü­letlenül mindvégig. S miután behatóan ismertette a szabályozás tervezetét az előadó, végül kijelentette, hogy itt nem problematikus kísérletezésről, hanem arról van szó, hogy a kormány közgazdasági programm­­jának egy hatalmas részét megvalósítsa. Ezért ajánlja a javaslat elfogadását. Erre egy percig abbanmaradt a diskurzus és éljenzett az egész Ház. .. Gaják­ Ödön aztán a pénzügyi bizottság nevében ajánlotta a javaslatot. Más nem beszélt. Megszólalt a hívogató, csengettyű, a folyosó népe sietett be­szavazni. És a javaslatot minden vita nélkül elfogadták. A részletes tárgyalás csak a szakaszok felolvasásából állott. Megtörtént ez is pár perc alatt. Tizenegy órára üres lett a Ház. Holnap tizenkét órakor lesz ülés, amelynek egyetlen tárgya a mai két javaslat harmadik olvasása. BELFÖLD. A miniszterelnök Gödöllőn. A király báró Bánffy Dezső miniszterelnököt ma Gödöllőn ma­gánkihallgatáson fogadja. A millenniumi bizottság ülése. A honalapítás ezredéves ünnepségeit rendező országos bizottság­ ok­tóber 12-én délelőtt Vali órakor a képviselőházban, szokott helyiségében ülést tart. A püspöki konferencia. A Fester Lloyd megcáfolja azt a hírt, hogy a püspöki kar a val­lás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslatnak a főrendiházban való tárgyalása alkalmából kon­ferenciát tart. A főpapi kar már ismételten kife­jezte a maga álláspontját ebben az ügyben s mivel nem lát olyan új momentumot, amely esetleg ennek az álláspontnak megváltoztatására bírhatna, a mértékadó körök az újabb állásfogla­lást nem tartják szükségesnek. Megyék és városok.­ ­ (Pest vármegye főlevéltárosa.) Mai lapunk­ban az Országgyűlési Értesítő című, félhivatalosnak is­mert kőnyomatos nyomán közöltük, hogy Pest vár­megye főispánja Máriássy Bélát nevezte ki Pes­­­t megye főlevéltárosának. Benicky Ferenc főispán v vonatkozólag a következő sorok közlésére kér­t bennünket. A mai reggeli lapokból meglepetéssel olvas­tam azon értesítést, hogy Pest vármegye főlevél­tárnokává az elhunyt Székely József helyére az általam különben igen tisztelt Máriássy Béla urat neveztem ki. Ezen állásra nyilvános pályázatot hirdettem, amelynek határideje csak október 21-én fog lejárni. E szerint a lapok idevonatkozó hire minden alapot nélkülöz. Beniczky Ferenc fő­ispán.­­ (Anyakönyvi kinevezések.) A belügyminisz­ter Kolozs vármegyében a drági anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezetővé Fehér Gergely helyettes körjegy­zőt, a havasaljaiba pedig Huszár Albert helyettes kör­jegyzőt nevezte ki és mind akettőt a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. A belügyminiszter to­vábbá a székelyei anyakönyvi kerületbe beosztott Rogozsely, és a meregyói anyakönyvi kerületbe be­osztott Retyicel községet egy-egy önálló anyakönyvi kerületté alakította. A rogozseli anyakönyvi ke­rületbe anyakönyvvezetővé Miron József segéd­­jegyzőt, a retyicelibe pedig Buttyán Géza segédjegy­zőt nevezte ki, a születések és halálozások anya­könyvezésére szorítkozó hatáskörrel. A házassági anyakönyv vezetésével a belügyminiszter a rogozseli anyakönyvi kerületben a székelyei, a retyiceliben pedig a meregyói anyakönyvvezetőt bízta meg; ennélfogva a székelyói és rogozseli, valamint a meregyói és retyiceli anyakönyvi kerületek a házassági jogról szóló törvény alkalmazásánál egy-egy anyakönyvi kerületet képeznek. Gömör-Kishont vármegyében a rimaszécsi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető­­helyettessé Nagy József ügyvédet nevezte ki és őt a házassági any­akönyv vezetésével és a házasságkötés­nél való közreműködéssel is megbízta.­­ A Szolnok- Doboka vármegyei szukereki kerület állami anyakönyv­­vezetőjévé Görög János helyettes­ körjegyzőt, a galgói állami anyakönyvi kerület anyakönyvvezetőjévé Incze Sándor körjegyzőt, az ördöngös-füzesi kerület állami anyakönyvvezetőjévé pedig Cserhalmi István körjegy­zőt nevezte ki s mindezeket a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműkö­déssel is megbízta. — (Baranyamegye jövő évi költségvetése. Baranya megye választmánya keddi ülésén foglalkozott — mint tudósítónk írja — a vármegye jövő évi költ­ségvetésével. Ebből az alkalomból Szily László alis­pán memorandumot dolgozott ki, mely arra mu­tat, hogy a rendelkezésre álló erőkkel a megyei közigazgatásnak kifogástalan működését nem biz­tosíthatja. Szükséges volna a túlságosan elszapo­rodott teendők elvégzésére minden szolgabiró járás­ban egy szolgabirói, egy dijnoki és egy számvevői állás rendszeresítése , a központban pedig nagyon is elkelne két árvaszéki és két közigazgatási írnok, meg egy nyilvántartó. Természetesen így a vármegye évi 100.000 forintos dotációját 160.090 forintra kellene felemelni. Minthogy azonban jól tudja az al­ispán , hogy a jövő évi állami budget kereté­ben ez csak jámbor óhajtás marad, csupán arra volna felkérendő a belügyminiszter, hogy leg­alább a baranyavári és hegyháti járásban egyezzék bele egy-egy új szolgabirói állás kreálásába, továbbá minden járásba egy-egy dijnok és a központban négy írnok alkalmazásába, mert e nélkül a közigazgatás menete fennakadást fog szenvedni és mulasztásért egy tisztviselőjét sem teheti felelőssé. Kifejti ezek után a memorandum, hogy nagyon is kívánatos volna minden körjegyző mellé állandó segédjegyzőt alkal­mazni. Az emlékiratnak ily értelemben való fel­­terjesztését ajánlották a 12-bén tartandó közgyű­lésnek. — (Zala megye a millenniumon ) Zala megye tör­vényhatósági bizottsága, mint levelezőnk írja, leg­utóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy a millenniumi kiállítási faluban létesítendő zebeckei házat 2650 fo­rintért föl fogja építtetni.­­ (Zalamegye küldöttsége Zágrábban.) Svastics Benő főispán, ki a királylátogatás alkalmával a szom­szédos vármegyék és városok küldötteit fogja a király elé vezetni. Zala vármegye részéről a következő kül­döttséggel utazik Zágrábba: Festetits Tasziló valósá­gos belső titkos tanácsos, Csertán Károly alispán, Harkányi Károly, Péter Pál murák­ereszturi apát, dr. Duszt Ferenc keszthelyi apát, Balaton József zala­i és­ma­i apát, dr. Haudek Ágoston pápai prelátus, k. adminisztrátor, gróf Festetits Jenő, gróf Bunyi József, gelsei Gutmann Vilmos és dr. Man­­s­ Károly királyi tanácsosok, Bossán István, Herte­­rendy Ferenc, Gyömörey Gáspár, Farkas József és Daruváry Imre földbirtokosok. Négy oldal. Az ágostai egyház egyetemes gyűlése. — A Pesti Napló tudósitójától. — Budapest, október 9. Az ágostai hitvallású evangélikus egyház ma kezdte meg konventi ülésszakát, amely előreláthatólag egy hétig fog eltartani. Az első gyűlést megelőzőleg ünnepi istentisztelet volt a Deák­ téri templomban. A megnyitó ülésen jelen voltak: Baltik, Sárkány és Zelenka püspökök, Fábiny Teofil, Radó Kálmán, Laszkáry Gyula egyházkerületi felügyelők, továbbá báró Radvánszky Béla és János, báró Podmaniczky Géza, dr. Szontagh Miklós, gömöri Szontagh Pál, dr. Pulszky Ágost, Györy Elek és Farbaky István főjegy­zők, az összes esperesek és egyházi felügyelők. Báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő nagy­hatású beszéddel nyitotta meg a konventet. Minden­kor mélyen meghatva vesz részt az egyház tanács­kozó közgyűlésein. Az ágostai evangélikus egyház­ban az önkormányzati élet annyira összenőtt az egy­házi élettel, hogy ezt a tanácskozást is csak mintegy folytatásául tekinti annak a gyülekezetnek, amely "az imént a templomban isten segedelmét kérte a tanács­kozáshoz. Lényeges változások állottak be — úgymond — hazánk és egyházunk berületében. Részben törvény­hozási intézkedések által változott meg az egyház helyzete híveivel szemben, amennyiben az állam meg­szűnt polgárainak vallásos érzelmei fölött őrködni s ezzel az egyházra hárul az a nagy feladat tel­jesen, hogy­ az egyházi élet szorgosabb ápolása által az állami és társadalmi élet erkölcsi alapjait megerő­síteni segítse. A zsinat alkotásainak életbeléptetése most van folyamatban. Ritkán van nagyobb átalakulás a­nél­kül, hogy egyik-másik oldalról akadályokat ne gör­dítsenek eléje. Ezeket az akadályokat azonban sike­rülni fog, azt hiszi, minden nehézség nélkül, hamar elhárítani. Az egyház jövőjét és fejlődését ő nem félti kí­vülről jövő támadásoktól, de csak akkor nem, ha a reformáció lényeges jelentését átérezve és megértve, an­nak szellemében haladunk. Hatásosan fejtegeti a re­formációnak e békítő szellemét, amely a legnagyobb ellentéteket el tudta simítani. Megnyitja az egyetemes konventet. Viharos meg-megújuló éljenzéssel fogadták a nagyhatású beszédet. Báró Prónay Dezső ezután emelkedett hangon emlékezett meg az uralkodó család és a nemzet gyá­száról. Indítványozza, hogy József nádor unokájának, a nagyreményű László főhercegnek elhunyta alkalmá­ból fejezze ki mély részvétét az egyetemes gyűlés. Ez megtörténvén, az egyetemes felügyelő mu­tatta be felügyelői jelentését. A jelentés folyamán élénken megéljenezték Ze­lenka Pált, az újra megválasztott püspököt, Laszkáry Gyulát, az új kerületi felügyelőt. Mély részvétét fe­jezte ki a zsinat a fölött, hogy Karcag Sándor, a dunántúli kerület nagyérdemű püspöke lemondott; elhatározták, hogy az agg püspök érdemeit az egye­temes ülés jegyzőkönyvében megörösítik. Jegyzőkönyvébe igtatta végül az egyetemes gyűlés néhai Szentiványi Márton emlékét s elhatározta, hogy családjához részvétiratot intéz. Egy uj konfliktus merült fel egyházi kérdésben a vallás- és közoktatásügyi minisztérium között. A tiszai ágostai evangélikus egyházkerülethez tartozó néhány erdélyi község ügyében konfliktus keletkezett a tiszai kerület püspöke és az erdélyi konzisztórium között. E nézeteltérésben a miniszter a konzisztórium álláspontjára helyezkedett, dacára, hogy az egyetemes felügyelő fölterjesztésében szigorúan utalt a zsinati törvényekre, amelyeknek az egyház mindig érvényt fog szerezni. Az ügy ma került az egyetemes gyűlés elé, amely Radó Kálmán, Szentiványi Árpád, Győry Elek felszólalása után kimondta, hogy mindenben helyesli

Next