Pesti Napló, 1896. április (47. évfolyam, 91-119. szám)

1896-04-01 / 91. szám

91. szám. Budapest, szerda PESTI NAPLÓ, 1898. április 1. 3 Dárday Sándor miniszteri tanácsos erre előadja, hogy erre nézve történtek számítások s a legalacso­nyabb számítással is legalább 200.000 forint több kiadást okozna az 1867-ig férjhez ment honvédözvegyek nyugdíjazása. Báró Harkányi Frigyes ezt a szá­mítást csak minimumnak tekintheti, mert tapasz­talata szerint a szükséglet sokkal ... többet tenne ki. Egyébként erre a követelésre nincs meg a kellő jogalap sem, mert akik 1849. után men­tek férjhez, sohasem­ számíthattak ilynemű ellá­tásra. Hollán Ernő a fennálló gyakorlat, vagyis amel­lett nyilatkozik, hogy csak azok a honvédözvegyek ré­szesüljenek nyugdíjban, akik már 1848/49-ben férjnél voltak. Hasonló értelemben nyilatkozott Daszágó Sala­mon, aki azt kérdi, hogy mily alapon vette a honvéd­egyesületek országos gyűlése éppen az 1867-iki eszten­dőt a jogos igény alapjául. Tarkovics József államtitkár ezután konstatálja, hogy az értekezlet egyhangúlag a fennálló gyakorlat ■mellett nyilatkozik. Azután tárgyalás alá vették a követeléseknek ezt a (4)pontját: • A honvédek nyugdíjainak oly módon való föl­emelése, hogy: a kishonvéd a jelenlegi 3 forint he­lyett havonként 5 forint, a tizedes 6 forint helyett 6 forint, az őrmester 6 forint helyett 10 forint, a hadnagy 21 forint helyett 24 forint, a főhadnagy 23 forint helyett 26 forint, a százados 26 forint helyett 30 forint nyugdíjban részesüljön. Dárday Sándor miniszteri tanácsos előadja, hogy a kívánt nyugdíjfelemelés 289.336 forinttal több költsé­get igényel s hogy a jelenlegi nyugdíjösszeg meg­felel a hadsereg tíz évi szolgálata után igényelhető ellátásnak. Péchy Tamás nézete szerint az ily felemelést csak az országgyűlés szavazhatná meg. Lakatos Miklós legalább a közvitézek ellátását kívánja felemeltetni. Csatáry Lajos jogosultabbnak vélné a tisztek nyugdíjá­nak felemelését, mert azok többnyire az 1849-iki had­járat folytán pályájukat vesztették el Nedetzky István csak a sebesültek ellátását véli javíthatónak. Hegedűs Ferenc felhozta, hogy az amerikai állam nem tesz kü­lönbséget tisztek és közvitézek közt és egyenlően 65 dollárt élvez a szabadságharcban résztvett minden harcos.­­ • Tarkovics államtitkár ezután kijelenti, hogy a nyilvánult nézetek szerint az ellátási igény felemelésére egyedül az országgyűlés lenne illetékes. Most azt a követelést tárgyalták, hogy a nyugdíj­igényre jogosító vagyontalanság alapjául szóló évi ál­­­lami adó az őrmestertől a közhonvédig lefelé 2 forint­ról 3 forintra, a hadnagytól fölfelé 5 forintról 10 fo­rintra emeltessék föl. Csorba Bódog méltányosnak tartja a honvédegyesü­leteknek ezt a kérelmét és annak teljesítése mellett érvel, mire többek hozzászólása után Tarkovics József állam­giát tanított a marseillesi egyetemen.) Az öreg átöltözött s M. Duvalt azonnal meglepte festői magatartása, a szépen redőzött fehér lepel rajta, a primitív lant s az öreg egészen klasz­­szikus pózai ... Ha a minden bizonynyal koc­káztatott kísérletet akceptálja a közönség, mi ezúttal is csak gratulálhatunk M. Duvalnak, ki stb. stb. Ekkor már Páris el kell hogy legyen árasztva a stilszerű plakátokkal. Homeros né­hány vonással odavetve, lantjára hajolva, me­reng a tengerparton,­­— a hullámokon Odys­seus Bárkája. Ezeket a plakátokat ezrivel fag­­gatják az építkezési állványokra, hordják a mozgó hirdetési kocsik s néhány fogat bejárja a délutáni órákban a boulevardokat, Homeros alakját hordva a Tademma-szerü márvány­­padon. Esténkint az utcasarkokon égő betűk hirdetik: «Skala. Tentation de St. Antoin. Ho­meros. Otero. Kam-Hill.» néhol csak ennyi: «Skala. Homeros.» Homerost akceptálnák. Lehetne variálni a háttért, például mialatt énekel, árnyképekben elvonulva, Otero adná Kalypsot s Kam Hill Odysseust... Egy sze­zont betöltene, nyáron bevinnék Trouvil­­leba, Monacoba, utóbb európai körútra me­hetne, ha itt sikerülne beállítani a dolgot. Oh, a párisi közönség ízlésére lehet bátran építeni, csak ügyesen rakassák a fundamentum. Van itt keletje az ideálnak. Például az­­Egyesült Művészetek Kiállítása az Avenue de l’Operán tulajdonképpen a néhai Rose­­+­ Croix folytatása. A néhai mágus, a liliom fehér lovagja, a szent Grál vitéze, az eszme mártírja, a vallás­­alapító, a szobrász, festő, költő, zenész, mű­­kritikus, regény- és drámaíró, a hölgyek ked­vence, szóval az apostol Sar-Peladan, a télen visszavonult, megnősült és megnyilatkozott. Következnek az «Egyesült Művészetek»­e belépődíj egy frank­ titkár kijelenti, hogy az értekezlet e kívánságát a mi­niszterelnök elé fogja terjesztene A tanácskozás következő pontja a honvédeknek az a kívánsága volt, hogy a honvédsegélyző egyesület alaptőkéjét az állami segélyhez csatolják, illetve a se­­gélyző egyesület ügykörét vonják állami kezelés alá. Lakatos Miklós és Balogh Sándor ezt a kívánságot azzal okolják meg, hogy a különvált kezelési költség megtakarításával az is a honvédek segélyezésére lesz fordítható. Dárday Sándor miniszteri tanácsos azzal igazítja helyre az előbbiek kijelentését, hogy az országos segélyző egyesület kezelési költségét éppen a miniszterelnök jóakaratából most is állami do­tációval fedezik, hogy az egyesület egész vagyona a segélyezésre legyen fordítható. Nézete szerint az állam nem konfiskálhatja egy jótékonysági egyesü­let vagyonát sem. Gajságó Salamon tiltakozik az ellen, hogy az egyesület vagyonához az állam hozzá­nyúlhat, eziránt csak maga az egyesület határozhatna. Hegedűs Ferenc segélyegyesületi elnök célszerűtlennek mondja az államosítást, mert az állami kezelés nem is lenne alkalmas gyors segélynyújtásra. Turkovich­ József államtitkár ezek után ezt a pontot tárgytalannak nyilvá­nítja, úgyszintén a következő pontot, mely a honvéd­egyesületek részére portamentességet kér. Az értekezlet ezzel kimerítette tárgysorozatát és a jelenlévők köszönetüket fejezték ki a miniszterelnöknek a honvéd ügy hathatós támogatásáért és e köszönet­ük tolmácsolására az államtitkárt kérték föl.* Ez meg a maga részéről mondott köszönetet az értekezlet tagjai­nak meleg érdeklődésükért. KÜLFÖLD. A Monroe-elv. Egy new-yorki magántávirat je­lenti, hogy Phelps, az Egyesült­ Államoknak volt londoni nagykövete tegnap a Monroe-elvről előadást tartott és kifejtette, hogy az Anglia és Venezuela közt fenforgó viszály az Egyesült­ Államokat nem érinti közvetetlenül, mert Anglia és Venezuela közt csupán békés választott, bíróságról van szó. Az előadó kimutatta, hogy az Egye­sült­ Államoknak nincs joguk a közbelépésre, amíg a béke nem forog veszélyben. A kubai felkelésről a szóló úgy beszélt, mint banditák lázadásáról, akik fosztogat­nak, gyújtogatnak és gyilkolnak. Az Egyesült­ Államok­nak nincs joguk, hogy a kubai ügyekbe avatkozzanak Lázadás Jáva szigetén. A hollandiaknak ismét bajuk van keletindiai gyarmataikkal. Az amsterdami Handelsblad a bataviai kormánynak egy táviratát, közli, amely szerint IToekoe Djohovt­atsin törzsfőnök más ve­zérekkel és katonaszökevényeknek jól felfegyverzett csapatával megtámadta a németalföldi csapatokat. Toekoe Djohom eddi­g elő­segítette a németalföldieket az azsinok ellen való harcban. A Nieum­ van den Dag című lap bataviai távirata azt jelenti, hogy az előőrsökkel való összeköttetés kettőnek kivételével megszakadt, egy ti­szt elesett, egy pedig megsebesült. Két zászlóalj gyalogos és egy hegyi üteg útnak indul Atsin felé. A lázadásról a hollandiai kormány a követ­kező kömünikét teszi közzé: Az atsinok tegnapelőtt megtámadták a németalföldi csapatokat, egy tiszt és 4 katona megsebesült. Az olehlehi kikötőhelyet megerő­sítették. A benszülöttek főnökeinek legtöbbje Toekoe Djohom­atsin főnökhöz csatlakozott. Padangból segítő­­csapatokat indítottak útnak, két további zászlóalj fogja őket követni. Vetter tábornok, a kormány meghatalma­zottja Atsinba indul. Bourgeois a szenátusban. — Távirati tudósítás. — Fáris, március 31. A szenátus mai ülésén Bar­du megtette a kül­ügyi kérdésben előre bejelentett interpellációját s ebből az alkalomból a szenátus ülésterme és karzata egészen megtelt. Bardy, mielőtt kérdéseit feltette, hangsúlyozta, hogy Berthelot lemondása időszerűvé teszi interpelláció­ját. Azt állították, úgymond, hogy helyzetünk Kínában preponderáló volt és hogy mi ott Németországgal és Oroszországgal egyetértőleg jártunk el. Azt is állítot­ták, hogy Egyiptomnak Anglia által való megszállása csak ideiglenes. Szónok kérdi: Milyen a jelenlegi helyzet? úgy lát­szik, hogy ez rosszabbodott. Bardy utal különösen az egyiptomi ügyekre és emlékeztet a képviselőházban tett nyilatkozatokra. Végül felvilágosításokat kér Kína, Madagaskar és Egyiptom ügyeiről. (Tetszés.) Bourgeois miniszterelnök kijelenti, hogy nem értesítették őt Hart Róbertnek a lsinai posta igazgatójává történt kinevezéséről. Az új kínai kölcsönt, angol és német bankcégekkel kötötték meg, mert ezek előnyö­sebb feltételeket szabtak, m­int a francia és orosz bankok. Kína kötelezte magát, hogy arra az esetre, ha a Csi- Kiang folyót a forgalomnak megnyitják, Franciaországnak megengedi, Langsonból Kínán át vasutat építsen. Bourgeois miniszterelnök azután a madagaskári kérdés­sel foglalkozik és azt mondja, hogy a kormány február 11-én Madagaskar birtokba vételét az összes hatalmak­nak notifikálta, melyek majdnem egyértelműleg minden fentartás nélkül elismerték a notifikáció átvételét. Időről időre tudomására fogjuk hozni a hatalmaknak — úgy­mond a miniszterelnök — azokat a következményeket, melyek a francia törvényeknek Madagaskarban való be­hozatalából ott mutatkozni fognak. Azt tartottuk, hogy azok a jelentékeny áldozatok, melyeket Franc­aország hozott, olyanok voltak, melyek véglegesebb tényeket iga­zolnak, mint amilyen a protektorátusnak egyszerű fen­­tartása. Ami Egyiptomot illeti, hirtelen értesítettek ben­nünket a dongolai expedícióról. Berthelot március 19-ikén kifejtette e kérdésben a kormány nézeteit. Az általa akkor előadott okok indították a francia kormányt arra, hogy e vállalatra vonatkozólag felvilágosítást kér­jen és hogy megbízottjának a szükséges utasításokat megadja. Az egyiptomi államadósságok bizottságának többsége nem járult hozzá a mi felfogásunkhoz, mire Oroszország és Franciaország megbízottai visszavonultak. A felmerült nehézséget most már csak diplomáciai úton lehet elintézni. Franciaország­­véleménye közöltetett az angol kormánynyal- A tárgyalásokat folytat­juk, még­pedig okosan és szilárdan. Oroszországgal való egyetértésünk , sohasem volt tökéletesebb és szíve­sebb, mint most. A miniszterelnök e szavakkal végzi beszédét: Szerencsnek érzem magam, hogy e szószéket e kijelentéssel hagyhatom el és kérem a szenátust, adja meg a kormánynak a szükséges felhatalmazást a folya­matba tett tárgyalások folytatására. (Tetszés.) Bardu válasza után Bourgeois miniszterelnök ki­jelenti: Egyiptomot illetőleg a Berthelot által kifejtett álláspontból mit sem adtunk fel, de e pillanatban, midőn a tárgyalások folynak, semmit sem tehetek hozzá nyilat­kozatainkhoz. (Mozgás több oldalon.) Az incidens ezzel be volt fejezve. Fázis, március 31. A mai ülés végén Bourgeois miniszterelnök hosszasabban értekezett báró Mohrenheim orosz nagy­követtel. ::iiiliiliilliliiiiiii:iiil!iliilijii:iiiiiiiniiniii:inii!iii[ii'n!iiiiiiliniil'iiini:iiiii:i:iliiiiíi!:ii!liiliiii!|iiiiii!]iiiiiiiiiiiiiiiliiliiiiilin'ii PESTI NAPLÓ. Az áprilisi évnegyedre is régi, tisztes zászlaja alá szólítja a művelt magyar közön­séget a Pesti Napló, Magyarországnak törté­nelmi múlttal ékeskedő egyetlen újsága. Akik hozzánk csatlakoznak, azokat nap­­ról-napra megújuló lelkiismeretes munkánkkal magunknál is marasztjuk mindenkorra. Mert Magyarország legrégibb újsága egyúttal a leg­modernebb újság is. Frissen adja a frisset s értesülései mindig megbízhatók. Tárcarovata élénk, változatos s a legkiválóbb elbeszélők művei mellett tudományos ismertetésekkel, művészeti kritikákkal is gyakran szolgál ol­vasóinak. Figyelmeztetjük tisztelt vidéki előfizetőinket, hogy úgy az előfizetés megújításánál, valamint minden rekla­mációhoz, lakóhelyváltozás bejelentéséhez és a lap szét­küldésére vonatkozó egyéb felszólalásokhoz egy-egy címszalagot mellékelni szíveskedjenek. Előfizetési feltételek: Esteli és reggeli lap egyszerre küldve Buda­pesten és a vidéken. Egész évre . . 14­ frt — kr.­­ Negyed évre 3 frt 50 kr. Fél évre.... 7 frt — kr. Egy hónapra 1 frt 20 kr. Naponkint kétszer, reggeli és esti kiadás külön­­külön a házhoz vagy postán küldve Budapesten és a vidéken. Egész évre . . 18 frt — kr. I Negyed évre 4 frt 50 kr. Fél évre ... 9 frt — kr. I Egy hónapra 1 frt 80 kr. A Pesti Napló kiadóhivatala.­­VI. Teréz­ körút 23.) ijiiijiiiijiiii.iaiiii.riiiiiiiriiciiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii.iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiit KÜLÖNFÉLÉK. Budapestmárcius 31. — Személyi hírek. A király ma délután Wels­­ből Bécsbe utazott. — Viktor Lajos főherceg tegnap délután meglátogatta a bécsi kongresszusi kiállítást. — Stefánia özvegy trónörökösné Bécsből Triesztbe utazott. Pál mecklenburg-sehwerini herceg több hétre Firenzébe utazott. •— A német császári család a Hohenzollern­­sachttal ma délután három órakor Nápolyból Palermóba indult, ahova holnap reggel érkezik. — Gróf Rantzau kitüntetése. A Poichsanzeiget közli gróf Rantzau volt követnek, Bismarck vejének valóságos titkos tanácsossá való kinevezését. Gróf Ranzaut egyúttal az excellenciás címmel is kitüntette a császár.

Next