Pesti Napló, 1896. augusztus (47. évfolyam, 210-239. szám)
1896-08-01 / 210. szám
210. szám. Budapest, szombat __________ PESTI NAPLÓ._________ 1896. augusztus 13 3 az európai és északamerikai államok jelentették be küldötteiket, amelyeknek parlamenti képviseltetésük van, hanem számos oly államból is érkezett jelentkezés, amelyeknek parlamentjük nincs. A Conference interparlamentaire magyar bizottsága elhatározta, hogy ilyen küldötteket is szívesen enged résztvenni a konferencia tanácskozásain, azoknak a jövőben való csatlakozására vonatkozólag azonban fentartja az összes államok határozatának a döntést. A konferencia tagjainak fogadtatására igen meszszemenő intézkedések tétettek. Ezúttal Magyarországon talán először lesz rá alkalom láthatni, hogy mily módon folyik le egy ilyen fontos nemzetközi társaság reprezentálása és milyen fontos internacionális formák veendők ilyen összejövetelek alkalmával figyelembe. A konferencia tanácskozásait a főrendiház tanácstermében fogja megtartani. Ezért a Nemzeti Múzeum oszlopcsarnoka előtt fel fogják venni az összes résztvevő nemzetek lobogóit, melyeknek elkészítésével már meg is bíztak egy fővárosi zászlókereskedőt. Ugyancsak valamennyi nemzet lobogója fel lesz húzva annak a hajónak az árbocára is, melyre a konferencia tagjai a dunai sétahajózások alkalmával szállni fogtak. A konferencia idején a tagok tiszteletére nagy és fényes ünnepségekre készülnek a főváros előkelő társadalmi körei. A magyar csoport tagjai a magyar parlament költségén egy nagyszerű fogadóestélyt rendez az ideérkező politikusok tiszteletére a Park-klubban. Másnap a főváros közönsége rendez nagyszerű díszes ünnepélyt, amely az eddig rendezetteket fény, pompa és gazdagság tekintetében jóval felül fogja múlni. A hivatalos ünnepélyeken kívül a magánünnepélyek egész sora van kilátásba véve és tervezve. A kongresszus tanácskozásainak befejezése után a tagok kirándulnak a Vaskapuhoz, ahol azonban csak mint magánemberek vesznek részt a megnyitási ünnepségeken, mivel az udvari ceremóniák keretében nekik helyt és szerepet adni nem lehetett. Érdekes még a felemlítésre, hogy egy itteni katonazenekar már javában tanulja az összes európai államok nemzeti himnuszait, amelyeket a konferencia tagjainak tiszteletére rendezendő ünnepségeken sorra el fognak játszani. Végül itt adunk még helyet párisi tudósítónk ama közlésének, hogy Türr tábornok a napokban Contrexéville fürdőben maga köré gyűjtötte mindazon francia politikusokat, akik a budapesti interparlamentáris konferencián részt fognak venni és akiknek száma igen tekintélyes. Majdnem valamennyi francia békeegyesület igen előkelő politikusok által lesz képviselve és így nagyban hozzá fognak járulnia budapesti konferencia fontosságának kiemelésében. val fogadták az öblös hintó mélységéből kievickélő nagyurat. Illyésházy széjjeltekintett, kereste azt az alakot, aki a háttérben szerényen meghúzódott: a szép Jakubovec Julinkát, aki a felvidéknek volt legtakarosabb özvegyasszonya. Magas, nyúlánk, szőke alak. Nefelejts szemeibe könynyen beleveszhetett a férfrész. Szépségét csak kézbeli ügyessége múlta fölül, de hordozták is ám messze vidékre, ahol csömör, csuz, köszvény szállásolta be magát az emberek tagjaiba. A kastély ura végre megpillantotta a szép asszonyt s piros orcáját megcsippentve, anyanyelvén intézett hozzá barátságos szavakat: — Jako sa más, Julka, dúsa maja? (Hogyan vagy, Julinka lelkem?) — Dobré rano prajem, ostrieteny pane! (Jó reggelt kivánok, méltóságos uram!) Felelt szerénykedve a szép menyecske, megtoldván a szót imigyen: — Kedy rozkázete, aby vás dobre natrela? (Mikor parancsolja, hogy jól megkenegessem ?) •— Eredj csak, édes lányom, de várj sorára. Elébb egy kis papramorgóval erősítem meg a szívemet meg a cimboráimét, aztán a fürdő, legutoljára pedig csemegéül a te tudományod következzék. Ebédnek is beillő falatozás várta a szemenszedett társaságot. Mindenki hozzálátott a jóhoz, csak Illyésházy, a gazda, tartózkodott. Egy-egy kupica borókalénél egyebet nem érintett. Kubra Peti oda is vágta neki a megrovó szót, hogy a régi erkölcsei hanyatlanak. — Talán példaadás kedvéért csavarod le a tónust, vagy más mi ok miatt isten-nünüsködöl, gyámoltalankodol, kedves házigazdám? Támogasd meg a gyomrodat, majd aztán vitézebbül kiállod a megpróbáltatást. A Peti cimborának az sétált a fejében, ha már vízbe kell az embernek bocsátkoznia (még kívülről sem szerette a teste körül), hát legalább kevülről járja meg a szeszt — erősítőjük Csak hamarosan el is távozott a gazda, ment az ősforrás gőzölgő, halványkékes medencéjébe — vezekelni. Elmaradhatatlan ministránsok gyanánt a bolond meg a cigány követték. Jó délfelé járt már az idő, amikor a kénesvízből meg a Jakubovecné gyúró kúrája alól megszabadult. Ezalatt odafenn vígan folyt a csintalankodó nedereskedés. A sasok egykori tanyáján, ahol Rákóczi villáma, Csajághy, Károlyi, Bezerédy, a két Lubomirszky tanakodtak a haza szabadságának kivívásán, élősdi vércsék és osztozkodni vágyó keselyűk koppasztották a türelmes bárányka gyapjúját. Bandi Jóska, aki már régóta reszelgett bőrüléses székén, fölkelt s szemeivel Motesiczy Ábrisnak intve, cimborájával a szomszédos terem egyik ablakmélyedésébe húzódott. — Kedves panicskám, baj van! Tudod, a gazdánk bolondjának néhai báni birtokocskája az enyémhez legközelebb esik. Régóta vásik rá a fogam. Illyésházy gyenge ember, valami adakozó pillanatában bizony még visszadobálja. A bolond egyre mellette settenkedik. Te sem maradsz üres kézzel, ha a dolog folyamatát fifikusan megakasztod. — Bizd rám a casust, Joskó. De mielőtt hozzáfognék, a magunk portájának elején tisztálkodjunk. Fiam régen szereti a te Marinkádat. Add rájuk áldásodat, s ha egygyé lesznek, a báni birtokból nekem is lesz részem. Bándi ravasz szemhunyoritással nyújtott kezet s némán rázta meg a nem kevésbbé sunynyogó osztozkodóét. Mikor a jól kieszelt terv fölött megnyugodtak, mintha csak szellőzni jártak volna, az étkezőbe visszatértek s nagy vivátozással fogadták a kimosakodott, szépasszony-gyurta házigazdát. Illyésházy megujhodva, vidáman köszöntötte kortyondi cimboráit. Merengő, töprengő külseje megváltozott. A kék szemű Julka mintha új emberré gyúrta volna a nem is ko pOttlik quantum potest bibat, Ille cujus bibit, vivat!2 Illyésházy háta mögött a fölszolgáló tisztet a Julka végezte, látható jó hatással a házigazdára. Egyszerű tót asszony létére jól elsajátította az urak körül kelendő erkölcsöket. Merő külsőség rejlett-e mindaz alatt, amit ez a fajtájának gyöngye Illyésházy körül tanúsított, vagy a szivetájának is volt valami köze hozzája? Hagyjuk eldöntetlenül. Illyésházy, gyengédebb pillanataiban holmi hasonlatosságot emlegetett közte s az elhalt hitves között. Hátha vigasztalta némileg az elvesztettért ez a nem megvetendő surrogatum. A cimborák egyike-másika lassanként közeledett ahhoz a ponthoz, amelyen túl a férfiembernek a lába szárába száll a jobbik esze s amit a kotyogós fejével meg nem bir, a lábaival igyekszik belőle kirugdalni. Tánc, tombolás vágya támadt föl a kor Ezredéves kiállítás. □ Bolgár miniszterek Budapesten. Petkovon, a tegnap ideérkezett bolgár hadügyminiszteren kivül még Madzsarov bolgár közmunkaminiszter is a fővárosban tartózkodik néhány nap óta Stojanovits bolgár posta- és távirófőigazgatóval. A bolgár vendégek tegnap és ma Dürr Károly főpostaigazgató kíséretében behatóan megtekintették a főváros összes táviró- és telefonberendezését s a látottak felett tetszésüket nyilvánították. A miniszternek legjobban tetszett a fővárosi csomagoknak és utalványoknak házhoz való szállítása, a csomaggyűjtési szolgálat és a vasutak által épített munkásházak, úgy annyira, hogy az erre vonatkozó szabályzatokat s utasításokat elkérte. □ Miskolci iparosok a kiállításon. Borsodmegyéből ma érkezett a kiállításra az első tömeges felránduló-társaság, mintegy 250 személy, miskolci iparosok a családjaikkal dr. Tarnay Gyula alispán vezetése alatt. Reggel kilenc órakor érkeztek a kiállítás főkapujához, ott előbb megnézték a Feszty-féle körképet és azután bevonultak a kiállítási területre. A főkapunál dr. Kovács Gyula üdvözölte őket a kiállítási igazgatóság nevében. Az üdvözlő beszédre dr. Tarnay Gyula alispán lendületes szavakban felelt, hangoztatva, hogy Miskolc városa polgárai és «Paradicsom-Borsod vármegye» közönsége kalaplevéve lépnek a kiállítás szent területére, amely azt mutatja, hogy a magyar nemzeti szellem mennyire tudott egybeforrni a XIX. század kultúrájával, és amely tanúsítja azt a magyar polgárok műveiben. A miskolciak ezután több csoportra oszolva nézték meg a kiállítást. □ Cipészek kongresszusa. Az ezredéves kiállítás alkalmából a magyarországi cipészek is tartanak szakkongresszust, mégpedig augusztus 15-én és 16-án az új városház közgyűlési termében. A kongresszus napirendjére a következő tárgyakat tűzték ki: Az 1884. évi ipartörvény módosítása. (Előadó Krintovich Lajos Budapest.) 2. Az üléses munka megszüntetése. (Előadó Gábor József Budapest.) 8. A külföldön gyártott lábbeliek behozatalának megszorítása. (Előadó Mons József Szatmár.) 4. Az iparilag előállított lábbelivel való házalás eltiltása. (Előadó Krintovich Lajos Budapest.) 5. A zsibárusoknak az uj munka készítésétől és elárusításától való eltiltása. (Előadó Heinemann Alajos Budapest.) 6. A bőrkereskedőknek a cipőfelsőrész készítésétől való eltiltása. (Előadó Havlicsek Antal Budapest.) A vásárügy rendezése. (Előadó: Polcz Nándor Siklós.) 8. A fegyencipar korlátozása. (Előadó Fodor Sándor Vác.) 9. Szövetkezetek a cipészipar szempontjából. (Előadó Schäfer Márton Szeged.) 10. A szakoktatás. (Előadó Krazsof János Budapest.) 11. Kereseti adó és szavazati jog. (Előadó Major Péter Budapest.) 12. Szaksajtó. (Előadó Barna Mihály Budapest.) 13. Vegyes indítványok. (Előadó Lengyel Károly Kolozsvár.) I. Cipésziparosok országos szövetsége. II. Megkülönböztetés a cipész- és csizmadia-iparosok között.□ Vonóshangszer-kiállítás. A hangszerkiállítás keretében élénk feltűnést kelt Reményi Mihály műhegedűkészítő csoportkiállítása. E csoportban remek kivitelű vonóshangszereket láthat a néző; a szakértőket meglepik a kiállított kvartettek kiválóan precíz, gondos és tiszta munkája, amelyek közül kiemelkednek a Stradivariusok és Guarneriusok sikerült imitációi. Feltűnik ezenkívül egy a Gaspardi Salo mintája után készült, kétszeresen berakott hegedűutánzat, amelyen a csiga helyén Hubay Jenőnek, a híres hegedűművésznek feje diszlik. E hegedű mellett van egy másik érdekes műdarab, amelyen a király olajfestésű arcképe látható ékes ornamentikával diszítve. □ A Pesti Napló a kiállításon. A kiállítást látogató közönség kényelmére a kiadóhivatal intézkedett, hogy a Pesti Napló egyes számait a kiállítás területén lévő dohánytőzsdékben is árusítsák. A pannonhalmi emlékünnep. — A Pesti Napló távirati tudósítása. — Győr, július 31. Pusztaszer, Munkács után a millenniumi emlékünnepségek rendjén Pannonhalmáé sorban a harmadik hely. Augusztus 26-án teszik itt le annak az emlékműnek az alapkövét, amelyben Asztriknak, a pannonhalmi rend megalapítójának a szobra nyer elhelyezést. Az ünnepségnek, amelyen a kormányt Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter fogja képviselni, tervezetét a miniszter felhívására már elkészítette Győr megye alispánja. A tervezet szerint, amelyet a holnapi törvényhatósági közgyűlés jóváhagyás végett a miniszterhez terjeszt fel, a következő lesz az ünnepség sorrendje : Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter a budapesti vendégekkel augusztus 25-ikén délután érkezik Győrbe. A miniszter Zalka megyés püspök rezidenciájában száll meg s itt fogadja a jelentkező küldöttségeket. Augusztus 26-ikán reggel, amennyiben a győr-zirci vasútvonal a forgalomnak akkor még nem lenne átadva, a Magyar Államvasutak különvonatán indul a társaság Pannonhalmára. Szent-Márton községben Goda Béla alispán, Pannonhalmárn pedig Fehér Ipoly főapát fogadja a minisztert és a vendégeket. Az üdvözlés után tedeum lesz, mire a közönség a kolostori könyvtárterembe vonul a bencés rend ünnepségére, amelyet a növendékpapok éneke nyit meg. Ezután Halbik Ciprián tihanyi apát Pannonhalmát mint történelmi helyet méltatja, majd a rend esztergomi főgimnáziumának igazgatója a bencéseknek a magyar közművelődés terén kifejtett munkásságát ismerteti. Ezt követi az országos ünnepség, a pannonhalmi emlékmű alapkőletétele, amelynél egy század honvédség is jelen lesz. A Szózat zenehangjai után Wlassics miniszter mond beszédet, mire dr. Földvári Elemér országgyűlési képviselő, Győr megye tiszteletbeli főjegyzője felolvassa az alapkőbe helyezendő emlékokmányt, Iránál fogva korhadozó alakot. Lépcsős, szervezte tokája, amelyen a Peti cigány borotvája remekelt, mintegy eltűnni látszott s az egész alak vagy tiz évvel megfiatalodott. Ha tisztes potrohát is el tudták volna tüntetni, legénysorba is bevált volna. — Nos, uraim, válogatott cigánylegények, csülökre! Megpuhult már a szépasszony-főzte, ha a bajusztalan Janó szakács kotyvasztotta is. Ma mulatunk, minden zsigeremben érzem. Csicsa, te, fordult a bolondhoz: — emberül megálld a helyedet, különben a báni birtok bánja. — Peti, folytatá a cigány felé tekintve, nesze egy kis hegedühurra való. Ma mind az én nótámat húzod: kuruc kedvemben a kurucnótákat. Kanálra legénység. Vacsorába szakadt ebéd következett, s ami jó és drága volt, nem kimélték. Ottlik, a bolond, gazdája balján foglalt helyet, tányérja mellett félrörös, pintes pezsgős pohár és a kétfüles boros üveg, amelybe a zay-ugróci üveghutában égették bele ezt a jelmondatot.