Pesti Napló, 1896. szeptember (47. évfolyam, 240-269. szám)

1896-09-24 / 263. szám

283 szám. Budapest, csütörtök ___________FESTI NAPLÓ.________ 1896. szeptember 24 1­5 örmény venne részt. Várják az erre vonatkozó irádét. A­­portál értesítették, hogy külföldön élő örmények e hónap 30-ikára újabb merényleteket terveznek. A Ga­­zetta Piemontese jelenti, hogy az olasz tengerészeti miniszter hatezer szabadságolt tengerésznek, behívását rendelte el. Ez azért volt szükséges, mert újabban több hadihajó indult a levantei vizekre. NAPI HÍREK. Budapest, szeptember 23. — A király nevenapja. Október negyedikét, a király nevenapját nagy ünnepséggel ülik meg az idén is országszerte. A főváros katolikus templomaiban min­denütt hálaadó istentisztelet lesz ezen a napon. A hiva­talos Te Deumot a budavári Mátyás-templomban Vaszary Kolos bíboros érsek, hercegprímás végzi fényes papi segédlettel. Az istentisztelet a vámháztéri híd fel­avatása miatt, amelyet szintén ezen a napon délelőtt tizenegy órakor tartanak, nem — mint rendesen — tíz órakor, hanem reggel kilenckor lesz. A misére az összes polgári és katonai hatóságot meghívják. — Királyunk Romániában. Ferenc József ki­rály bukaresti fogadtatása programmjáról a következő­ket i­­­s: A király hétfőn reggel 6 óra 15 perckor érkezik a verc­orovai pályaudvarba, ahol a gorjei gya­logezred egy díszszázada zászlóval megadja a katonai tisztelgést. 6 óra 45 perckor a vonat Turnszeverinbe érkezik, ahol 3 percig áll, mialatt egy tüzérüteg 21 lövéssel üdvözli az uralkodót, akinek tiszteletére a ki­kötőben horgonyzó hajók lobogódíszt öltenek. Krajo­­vába a vonat 9 óra 15 perckor érkezik meg, ahol Károly király üdvözli ő felségét. A kíséretek köl­csönös bemutatása után az uralkodók különvonatra ülnek, amely Bukarestbe viszi a felségeket. A két ural­kodó a különvonaton Szlatina és Pitesti közt meg­­reggelezik. Délután 3 óra 15 perckor érkezik meg a vonat a­ bukaresti északi pályaudvarba, ahol a román királyné, a trónörökös-pár, Ágost szász-kóburg-gótai herceg, a diplomáciai testület, a miniszterek, a tábor­noki és tisztikar üdvözlik a felségeket. Robessky bukaresti polgármester ezüst tálcán kenyeret és sót nyújt a ma­gas vendégnek. Azután megindul a menet. Az első ko­csikban ő felségeik, a trónörökös-pár és Ágost szász­­koburg herceg foglalnak helyet. Azután következnek a királyné főudvarmesternője Paar tábornokkal és Somo­gyi alezredessel; egy udvarhölgy Bolfras altábornagy­­gyal és Pollák-Kleinberg alezredessel, azután Golu­­chowsky külügyminiszter Sturdza miniszterelnökkel; Beck táborszernagy Barocci vezérkari főnökkel stb. A menetet lovas csendőrcsapat kiséri. Midőn az uralkodó kocsija a királyi­­ palota elé ér, a palota ama szárnyán, amelyben Ferenc József ő felsége fog lakni, ki fogják tűzni a császári lobogót. — A délután folyamán ő felsége az osztrák-magyar kö­vetség palotájában fogadja a magyar és osz­trák kolónia tagjait. Este hét órakor nagy díszebéd lesz a királyi palotában, amelyen Károly király fel­­köszönti a magas vendéget, kilenc órakor fáklyásmenet lesz, amelyen a második hadtest valamennyi zenekara részt vesz. Másnap, kedden ő felségeik reggel nyolc óra­kor a kotroceni gyakorlatra indulnak a nagy katonai szemlére, amely kilenc órakor kezdődik. Amerre a királyi kocsik elhaladnak, a boulevardok mentén a különféle testületek és egyesületek sorfalat álla­nak. Kotroceniből délután fél kettőkor Szinajába utaz­nak; útközben Chitillában kiszállnak, amelynek erődjé­ben bemutatják a páncéllövést. Szinajába délután fél öt­kor érkeznek ő felségeik, ahol fél nyolckor nagy dísz­ebéd lesz a pelesi kastélyban.­­ Harmadik nap a ki­rályi felségek a trónörökös-párral és Ágost szász-kóburg herceggel kirándulnak a környékre és a Pojána-hegyen egy e célra külön épült pavillonban megreggeliznek. Este fél kilenckor hangverseny lesz a pelesi kastély­ban, tiz órakor pedig Ferenc József ő felsége külön­vonaton elutazik Romániából Predeálon át hazafelé. — Miniszteri köszönet. A Nagy­kanizsai Taka­rékpénztár Részvénytársaság a nagy­kanizsai katolikus főgimnázium, valamint az ottani felsőkereskedelmi iskola szegénysorsú, szorgalmas és erkölcsös növendékeinek jutalmazására, illetve segélyezésére 1000—1000 forintos alapítványt tett. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, a nevezett társaságnak ezen, a tanügy előmozdítását célzó hazafias áldozatkészségéért köszönetét és elismeré­sét fejezte ki. — A király az ügyvéd-kongresszusnak. A napokban lefolyt ügyvéd-kongresszus, mint jelentettük, üdvözlő táviratot küldött a királynak. Ő felsége az ügyvédek hódolatát köszönettel elfogadta, amiről báró Bánffy Dezső miniszterelnök a következő levélben érte­sítette most Györy Eleket, a kongresszus elnökét. Ő császári és apostoli királyi felsége az ügy­védek országos kongresszusának hódolatnyilvání­­tásáért legfelsőbb köszönetét méltóztatván kifejezni, erről azzal van szerencsém a tisztelt elnökséget ér­tesíteni, hogy ezt a kongresszus tudomására hozni szíveskedjék. Budapesten, 1896. évi szeptember 22-én. Báró Bánffy s. k. — Az aldunai királynapok. Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter ma este, dr. Návay Aladár miniszteri titkár kíséretében Orsovára utazott, a vas­kapui ünnepségekre. — Temesvári tudósítónk távira­­tozza: A temesvári posta- és táviró-igazgatóság, mint levelezőnk jelenti, az aldunai ünnepségek tarta­mára, ahol három király és azoknak udvara, valamint Európa számos államférfia és diplomatája meg a világ­sajtó annyi képviselője lesz együtt, a posta és táviró forgalom érdekében a legmesszebbmenő intéz­kedéseket tette. Bukarest, Budapest és Bécs felé Hughes­­féle írógépek fognak működni, azonkívül is számos közvetlen vonal és Morse-féle gépek bekapcsolása által gondoskodás történt a levelezés lehető leggyorsabb expediálása iránt. Egy külön vonatot az orsovai illetőleg herkulesfürdői udvari távírónak tartott fenn Orsova-Bécs-Hofburg között. Az orsovai és herkules­fürdői királyi posta- és táviróhivatalokon kívül még táviróhivatalokat állítanak fel: a pályaudvaron, az iskola­­épületben, a király lakása mellett, a herkulesfürdői Sarolta-fürdőben, sőt a József Károly-hajón is, amelyen az újságírók fognak utazni. Tíz biciklis futár fogja a expedíciót gyorsítani, sőt az utcán is levélhordók fog­ják a leveleket, táviratokat felvenni s értékjegyeket árusítani. A fővezetést maga Petheő János királyi taná­csos igazgató vette át, melléje vannak rendelve Rat­­kovszky mérnök a technikai és Krajcsevits biztos a sze­mélyzeti ügyek felügyeletére. Az udvari távírókhoz dr. Kovács Géza titkárt és Herkulesfürdőre Demkó Jenő titkárt rendelték ki. — Sándor szerb királyt a magyar határon Zimonyban a vukovári főispán és a zimonyi kerületi főnök üdvözli. — Rendjelviselési engedély. A király meg­engedte, hogy Ippen Tivadar császári és királyi konzul Konstantinápolyban a szuvjén Johannita-lovagrend I. osztályú Donát-keresztjét és a Szent Sir-rend közép­­keresztjét elfogadhassa és viselhesse. — Schlauch bíboros Debrecenben. Dr .Schlauch Lőrinc bíboros nagyváradi püspök szombaton érkezik székhelyéről Debrecenbe, hogy ott háromezer gyermek­nek a föladja bérmálás szentségét. A bíboros fogadta­tására nagy előkészületeket tesznek. — A nápolyi herceg házassága. Holnap, 24-én a nápolyi herceg ismét Cettinjébe megy kíséreté­vel menyasszonya látogatására. Hire jár, hogy a ná­polyi herceget Cettinjében kellemes meglepetés várja, az tudniillik, hogy Heléna fejedelemkisasszony az utóbbi idő alatt rendkívüli haladást tett az olasz nyelvben. Eddig csak franciái cseveghettek egymással, holnap már a nápolyi herceg édes anyanyelvén fogja szórakoztat­hatni a menyasszonyát. Heléna fejedelemkisasszony ter­mészetesen olasz mesternél tanul,de legjobb tanítója maga a montenegrói fejedelem, aki tudvalevőleg Triesztben nevelkedett s folyékonyan beszél olaszul. A fejedelem­kisasszony különben nagyon szereti a szép Olaszországot, ahová mindig vágyódott. Mindamellett megigértette a vő­legényével, hogy gyakran elkíséri majd vissza a monte­negrói hegyek közé. Az esküvő október 20—25-ke kö­zött fog megtörténni s azután a fiatal pár Flórencbe megy, noha a menyasszony inkább Nápolyba, vágyó­dik. De hát belenyugszik a dologba, úgymond, mert a­­férje katona s a katonának engedelmesség a sorsa Egyik külföldi újság munkatársa megintervieválta a fejedelemkisasszonyt, aki csupa előzékenység és grá­cia s amellett kitűnően fest és rajzol. A hírlapíró kért is tőle néhány tollrajzot. — De minek? kérdezte a fejedelemkisasszony ijedten. — Ki szeretném adni valamelyik képes lapban. — De akkor megtagadom a kérését, mondta a fejedelemkisasszony. — Gondolja meg, hiszen az a lap valamennyi előfizetőjét elveszítené. — Beteg miniszteri tanácsos. Dr. Bezerédj Viktor belügyminiszteri tanácsos több nap óta izületi lobban fekszik, állapota azonban aggodalomra nem ad okot. — A királyi palota építése. A budai királyi palota építésével nemsokára elérik már a második­ emeleti padló magasságát s akkor a munkát a jövő tavaszig be is szüntetik. Az építkezésből az idénre ennyi volt tervbe véve. A palotát tető alá csak a jövő évben hozzák. A munkák különben most gőzerővel folynak, mert e hónap végéig, mikorra az udvart Bu­dapestre várják, rendbe akarnak hozni mindent. ■— Óriás tengeri vihar. Ostendéből táviratozzák, hogy ott óriás tengeri vihar dü­höng. Az orkán ereje oly rettenetes, hogy több hajót a sziklához csapott; egy léghajó a förge­teg előtt szállott föl, s két katonatiszt volt rajta, ezek a tengerbe estek. Két vitorláshajó elsüllyedt.. A vihar még egyre tart. — Zarándoklás Lourdesba. A lourdesi zarán­dokok pénteken reggel indulnak el Budapestről a Déli Vasút pályaudvarából. A búcsújárásra 89 hivő jelent­kezett, akiket Bogisich Mihály címzetes püspök vezet. Az indulás előtt a Mátyás-templomban szent misét tart a címzetes püspök s a miséről mennek a bucsujárók a Déli Vasút pályaudvarára. — Dessewffy püspök Oravicán. Dessewffy csa­nádi püspök bérmáló útjában Versecről jövet e hónap 21-én Oravicára érkezett. A vasúti állomáson­ nagy közönség várta a népszerű főpásztort, akit a patronátus nevében Heny államvasút-társasági főtiszttartó, a járás nevében Mozsidlovszky főbíró, Román-Oravica nevében Stojakovics főjegyző üdvözölt. A főpap román paraszt­­bandérium kíséretében hajtatott végig a két testvér­községen, amelyeknek utcáit szépen földiszítették. úgy a görög-katolikus, mint a görög-keleti román papság temploma előtt ornátusban fogadta a­ püspököt, aki mind a két templomba betért rövid imára. Oravicabányán gót stilü diadalív alatt ott állottak az összes hivatalok képviselői és a polgárság, majd távolabb a csinos kápol­nában a papság Kruesz Ferenc főesperessel az élén. A püspök itt leszállott, papi ornátusba öltözött s harang­zúgás és tarackok durrogása között vonult be a római katolikus templomba. Mise után a főesperes lakásán a püspök egymásután fogadta az ottani hivatalok, román és zsidó hitközségek és egyesületek küldöttségét. Este szerehád és fáklyászene volt a városban, melyet a püspök tiszteletére kivilágítottak. Tegnap délelőtt volt a bérmálás, mely után Kruesz főesperes nagy ebédet adott, este pedig hangversenyt rendeztek a színház­ban. A püspök még tegnap délután utazott el Szász­kára Kun László kanonok, Heny prépost és dr. Várady püspöki titkár kíséretében. Szászkáról Moldovára megy Dessewffy, azután pedig Orsovára utazik a Vaskapu megnyitására. — A svéd király és Nansen. A svéd király tudvalevőleg megneheztelt Nansenre, akinek ünnepelte­­tésében politikai tüntetést látott norvég részről. Erről a lapokban többféle közlemény jelent meg, amiket most maga a király igazíthat helyre. Ugyanis Nansen ma a következő levelet kapta Nilsen államtanácsostól: A király Gran államtanácsos útján megbízott engem, hogy közöljem önnel, hogy helytelen volt, ha a külföldi lapoknak küldött közleményekben azt mondták, hogy a király nyilatkozata szerint ön megígérte, hogy a norvég politikától távol tartja magát. Ezt e király sohasem mondta. Ellenben mondta kürülbelül a következőket: — Nansen­ nem óhajtja, hogy az ünnepségek po­litikai jelleget nyerjenek, hanem hogy általános nemzeti ünneppé váljanak. Félhivatalosan ezenkívül­ kijelentik, hogy a kül­földi lapoknak a király állítólagos nyilatkozatairól szóló hírei sok részben nem felelnek meg a valóságnak, de cáfolatra nincs szükség, mert a közlemények már ma­gukon viselik a valótlanság jellegét. — Asszonyok parlamentje, Berlinből telegra­­fálják, hogy a nők kongresszusának ma délelőtt tartott ülésén a közgazdaság szomorú helyzete, valamint a közerkölcsnek ezáltal való veszélyeztetése képezte a vita tárgyát. A jelentés megemlékezik a német, francia, orosz és amerikai nőegyesületek és szövetkezetek áldá­sos működéséről. Montessari kisasszony azt a kérelmet terjeszti elő, hogy a kongresszus vegye kezébe az olasz munkásnők sorsát, akiknek száma nagyobb, mint a munkásoké, követeli, hogy a munkásnők bére az állami és az állam ellenőrzése alatt álló gyárak­ban egyenlő legyen a munkásokéval. Schlesingerné (Bécs) az akord- és szezonmunka ellen szólalt föl. — Özv. Neudtvich Gusztávné szül. Hoffmann Jolán a női kézimunkának Magyarország különféle tanintéze­teiben való tanításáról és irányáról értekezett. Az­ elemi népiskolákban a tanítás célja a munkaösztön felkel­tése s ápolása. A polgári, iskolákban a háztartás köré­ben használható s keresetforrásul szolgáló női kézimun­kákat tartják szem előtt. A felsőbb leányiskolákban a nők nevelésében a testi s a szellemi erők fokozatos fejlesztését tekintik feladatnak s ez az elv érvényesül az egész tanterven keresztül. A tanitónőképezdékben a női kézimunka tanításában az oktatási képesség fej­lesztésére törnek s a felső nép- és polgári-iskolai tani­­tónőképezdék tantervének ismertetése után az állami nő­­ipariskola szervezetét s működését adta elő.Nézete szerint a kellő eredmény biztosítása végett a szakképzésre kell áttérni, ami ma csakis a nőipariskolákban szerezhető meg, amelyeknek növendékei nemcsak mint iparos­munkások, hanem mint önálló ház- és üzletvezetők nyernek alkalmazást. E cél elérésére Magyarországon minden megtörténik. Ennek igazolására felemlíti, hogy a második országos és egyetemes tanügyi kongresszus kimondta, hogy a nőipariskolák részére a tanerők szak­­tanfolyamokon képeztessenek és hogy a nőipariskolák végzett növendékei lehetőleg az illető tanintézetekben alkalmaztassanak, mint segédmunkások. Ehhez járul még az, hogy legutóbb az állami nőipariskola egyes szakmáit lehetőleg benépesíteni törekszenek. — A kapitány büntetése. Aradon Mihajlovits Konstantin 33. gyalogezredbeli századost, aki össze­vagdalta legényét, a hadbíróság tizenöt évi várfogságra ítélte. Aradról ma azt táviratozzák, hogy oda megérke­zett a legfelsőbb katonai bíróságtól az ítélet azzal a változtatással, hogy a kapitányt a fogságbüntetés alól felmentették ugyan, de katonai rangjától meg­fosztották.

Next