Pesti Napló, 1897. február (48. évfolyam, 32-59. szám)
1897-02-01 / 31. szám (32. szám)
32. szám. Budapest, hétfő PESTI NAPLÓ-1897. február 1. 8 Érdekesnek tartjuk felemlíteni, hogy a kaszinó palotásainak évi bérhozama a tagok helyiségeivel együtt 50 ezer forint, ami 1.000.000 forint tőkének felel meg. Egyébként a Kossuth- és Újvilág-utcák szabályozásával beállott nagymérvű értéknövekedéstől eltekintve, kerek 900.000 forintot tesz ki az összeg, amibe teljes befejezésig a palota a kaszinónak kerül. A közgyűlés ezentúl a választással foglalkozott, miután a választmány egyharmada évenként kilép. A kaszinó 1311 tagja közül 494 élt szavazati jogával s a szavazatok eredményének összeszámítása, a késő esti órákig tartott. Megválasztottak a következők: Karap Ferenc, gróf Széchényi Béla, gróf Apponfi Albert, báró Máriássy János, Markovich József, Vértessy Ferenc, Beniczky Lajos, báró Rudnyánszky Béla, Dobroveczky József, Csernovich Dávid, Miklós Ödön, Lónyay Tihamér és Jiadé Albert, Ugrón Ákos, Nagy Ödön, Bársony János. A Pesti Napló új regénye. Lapunk keddi számában új regény közlését kezdjük meg, amely csak a minap került a párisi könyvpiacra s úgy irodalmi körökben, mint a nagyközönség között olyan feltűnést keltett, hogy rövid pár nap alatt több ezer példányt kapkodtak el belőle. A regény fordításban lapunk hasábjain jelenik meg először. Szerzője, Marcel Prévost, aki ebben az új regényében ismét a finom lélektani elemzéssel, megkapó élethűséggel, rendkívül érdekfeszítő mesével pályázik az olvasó érdeklődésére. A regény címe: A rejtett kert. Hősnője egy harminchét éves asszony, aki tizenhárom esztendei házasság után egy este — egyedül marad a lakáson, mert a férj elutazott, hogy fölvegyen egy örökséget. A férj fiókja nyitva maradt s a nő kíváncsiságtól hajtva beletekint a fiókba, amely mindeddig zárva volt előtte. Egy csomó levelet, arcképet talál a fiókban s kiolvassa belőlük, hogy a férje őt megcsalta . . . Először az villan meg az agyában, hogy boszut áll a hitelenen, de aztán belenéz a saját szivébe s kénytelen megvallani, hogy neki is — mint minden ember szivének — van egy rejtett kertje, ahová a férjnek sohasem volt szabad belépnie. A nő efölfedezés után elhatározza, hogy lemond boszujáról s ezután csupán a gyermekének fog élni. A rejtett kertet jó magyar fordításban teszszük közzé, amely visszatükrözi az eredeti szöveg finomságait s igy a regény bizonyára nálunk is éppen olyan nagy hatást fog kelteni, mint Franciaországban. ■íitiiitiiiiffiiimiiiiiiiiir.iausiiiiMiiiiifitaiiaukiiiiiiiiaiiiiiaHaiiiMaiiaiiaiisiiiiiiiiaiiaiiatiiiiitifuiiiiiiiiiiuaiiiiiiiiinauiiiiiiiiiiiifuina Főváros. * A vásári iparosok és kiskereskedők a belügyminiszterhez. A székes főváros tanácsa a vásárcsarnokok megnyíltával a csarnokok övezetén belül fekvő piacokat megszünteti. A vásár iparosoknak és kiskereskedőknek azonban nem jutott hely a csarnokokban, amelyeknek a területét jobbára az élelmi cikkekkel kereskedők foglalták le maguknak. Az érdekelt iparosok és kiskereskedők ma gyűlést tartottak, amelyen elhatározták, hogy memorandumot intéznek a belügyminiszterhez, amelyben arra kérik fel, hogy utasítsa a fővárosi tanácsot: gondoskodjék a csarnokokból kiszorult vásári iparosok és kiskereskedők elhelyezéséről. * A piaci árusok tiltakozása. A piaci árusok egy körúti kávéházban ma délután gyűlést tartottak, amelyen tiltakoztak Matuska Alajos tanácsosnak a főváros legutóbbi közgyűlésén használt ama kifejezése ellen, amelylyel a piaci árusokat «kétes exisztenciáknak» bélyegezte. Elhatározták még azt is, hogy felkérik a tanácsot: tiltsa meg a zsibárusoknak az új iparcikkekkel való kereskedést. * A budai Vigadó. A budai Vigadó épületének tervpályázatára beérkezett művek sorsa felől vasárnap délelőtt döntött az e célból kiküldött bizottság, amelynek elnöke Haberhauer János alpolgármester, tagjai pedig: Hausmann Alajos, Czigler Győző, Eckermann Ede, Pucher József, Kauser János, Bakos János, Heuffel Adolf. A bizottság a 3000 forintos első díjat a Fő utca jeligével ellátott pályaműnek ítélte oda, amelynek szerzői Kalina Mór és Arkay Aladár építészek. A második, 1200 forintos díjat a Gaudeamus jeligéjű műnek ítélték; ennek a szerzői Korb Flóris és Giergl Kálmán építészek. A 800 forintos harmadik díjra legjobbnak találták az Él magyar, áll Buda még jeligéjű művet, amelynek a szerzői Balás Ernő és ifjabb Orczy Gyula székesfővárosi mérnökök. A bizottság a pályadíjak kiadására vonatkozó eme javaslatát azzal terjeszti a tanács elé, hogy az első díjat nyert pályamű szerzője az építés keresztülvitelével is megbizassék Színház és zene. * Népszerű kamarahangverseny. A Grünfehl- Burger vonósnégyes-társaság mai, hatodik hangversenyének nem nagyszámú közönsége végre hát eléggé tiszta, majdnem zavartalan műélvezetben részesülhetett. A művészek kitűnően voltak diszponálva s két érdekes vendéget is hoztak meglepetésül: Beethoven ritkán hallott Szerenádját és Pewny Irént, az Operaház művésznőjét. Igen, a Beethoven is vendég volt s vajmi kevesen ismerik azt a naiv, derült, gyermekies, de mesterkezü Beethovent, akinek a hatalmas szenvedélyek halhatatlan dalosa e fuvolára, hegedűre és brácsára irt hármasában megnyilatkozik. A művésztársaság (a fuvolát Pichler Elemér operai tag játszotta) tőlük eddig alig hallott egyöntetűséggel, ritmikai lendülettel és árnyalatgazdasággal játszotta a nagymester ifjúkori művét s ez egyszer igazán megérdemelte azokat a zajos tapsokat, amelylyel a közönség minden tétel után tetszésének adott kifejezést. Bürger, aki ma Zaccczienigordonkaszontáját adta elő, úgy látszik, gondosabban játszik sóléban, mint az együttesben, honnan gyakran bántólag kirí. Tónusa ugyan így is melegség nélküli, staccatója zengés nélküli édes zörej, de fölfogása, színes előadása és néhány finom pianója váratlan élvezetet szereztek s mintegy előkészítői voltak annak a gyönyörűségnek, amelyet Pewny Irén, Mendelssohn, Bungert és D’Albert egy-egy dalának eléneklésével szerzett. Pewny ama kevesek közül való, akik tudnak énekelni s tudásukhoz hanggal is rendelkeznek. Hangvétele ugyan néha hibás s hangja bizonyos határokon túl érdessé válik, de énekteknikája, előadásmódjának finomságai és jellemző, a szöveghez simuló vonásai, mint dalénekesnőnek is igazi sikert biztosítanak. A lelkes, viharos tapsokat Taubert Madárdalának eléneklésével kellett megköszönnie. Befejezésül a Volkmann egyik gyengébb művét, az A-moll vonósnégyest hallottuk, amelyben csak az utolsó tétel vall ez eredeti, markáns egyéniségre. A művésztársaság a Volkmann művét elég roszszul játszotta s a hangversenynek a kezdethez alig illő véget adott. I.t. Judillon Kelén. A bécsi Volkstheater jeles művésznője ma föllépett a Somossy-féle orfeumban, amely a borsos helyárak dacára is megtelt közönséggel. A német társaság Schönthan és Koppel szinműgyaros urak Arany Éva című vígjátékát adta elő, amelyben azonban több része van Shakespearenek és Goldoninak, akiket a szerzők alaposan megdézsmáltak, míg összekalapálták az Arany Évát, amely minden törekvés mellett is csak talmi maradt. Ezt a talmi darabot Odillon asszony igazán bearanyozta temperamentumos, ötletes, bájos játékával, úgy hogy végül mégis csak Arany Éva vált belőle. A művésznő különösen azokban a részletekbn volt kitűnő, ahol dévajságát és pajkosságát mutathatta ki. A környezete meglehetősen gyönge. Odillon asszony holnap Bracco Hütelen-jének a címszerepét játszsza. Schubert Ferenc emlékezete. (1797-1897.) , Budapest, január 11. Száz évvel a születése után, végre méltóképp ünnepük osztrák szomszédaink legnagyobb zeneköltőjüket, Schubert Ferencet, az egyetlen zenei lángelmét, mely az osztrák szellemet képviselő Bécsben megtermett. Nagy költők végzete szerint, Schubert is a sorsharaggal egy anyaméhben született. Élete merő nyomorúság és szenvedés, felületes elismerés és állandó mellőztetés, testi gyötrődés és a lélek emésztő alkotási lázának folytonos láncolata, melyet csak rövid időre szakít meg kétszeri tartózkodása Magyarországon, ahol 1818-ban és 1825-ben gróf Eszterházy János leányai mellett zenetanárkodott. Itt szívta magába a reménytelen szerelem sorvasztó mérgét, amely lelkét sötét melankóliába merítette s annyi mélységes költészetü dalnak lettszülőanyjává. Itt ismerte meg a magyar zenét, amelynek szilaj, erőteljes ritmikája, sötét színezetű, bánatos, szenvedélyes dallamvilága, képzeletgazdagsága annyira rokon volt az ő lelke hangjaival. Itt alkotta meg azokat a műveit, amelyekben a magyar zene művészi formálásának útját Beethoven után másodiknak megjelölte s ezzel nemzeti zenénk történetében alapitó nevet alkotott magának. A Divertissements hongrois, számos szonáta és zongoradarab, egy-egy szimfónia- és kamaraműtétes remeke a magyar zenének, tanulsága minden magyar zeneszerzőnek. De nemcsak a nemzeti szempont, általános művészeti jelentősége is érdemessé teszik, hogy emlékezetét mi is megünnepeljük. Képzeletének csodagazdag forrásából ezernyi dallam fakadt, bensőségteli és megkapó, színes és kifejezésteli, minőt utána egyetlen zeneszerző sem alkotott. S Beethoven után ő az egyedüli, aki a minden zeneköltők legnagyobbikát megközelítette, sőt egy-egy kamaraműben melléje is emelkedett. A dal terén pedig egyenesen reformátori tevékenységet fejtett ki. Ő volt az első, aki a dal strofaikus szerkezetét megszüntetve, azt egységes, a szöveggel együtt haladó kompozícióvá szélesítette. 600 dala, mind egy-egy remeke a dalköltészetnek, s a ballada drámaiságától egész a tréfás, enyelgő meséig minden érzést, minden hangulatot kifejez. Nélkülözései és kora halála dacára is óriási a műveinek száma. 4 befejezett opera, 5 töredékben, 5 operette, 9 nyitány, 5 nagy mise, három más nagyobb és számtalan kisebb egyházi szerzemény, 9 hatalmas szimfónia, vagy 30 kamarazenemű s a százat jóval meghaladó két és négykezes zongoraszerzemény őrzik emlékét rövid, szerencsétlen életének, amely 1828. november 19-én ért véget. Műveinek legnagyobb részét csak hagyatékában találták meg s azután is csak nagysokára, néhány évtized múlva ismerték meg szélesebb körökben. Ma már az egész világon, mint Beethoven után legtisztább, leggazdagabb zeneköltőt ismerik és ünnepük. Bécsben, mint már megírtuk, Schulerer-kiállítást rendeztek emlékezetére, s a kéziratait, emléktárgyait és leveleit, valamint műveinek kiadásait feltüntető tárlatot január elején nyitották meg. Ma, születésének századik évfordulóján pedig a bécsi zene- és dalegyesületek nagy hangversenyt és emlékünnepet rendeztek az életben alig méltatott zeneköltő dicsőségére, akinek nagyságát különben a saját művein kívül a bécsi Stadtparkban fölállított szobra is hirdeti, amelyet ma díszes koszorúkkal borítottak el. Budapesten egyedül a filharmonikusok fogják emlékét megünnepelni s február 15-iki hangversenyükben egyik nagymiséjét fogják előadni. Egyéb művésztársaságaink, különösen a vonósnégyes-társaságok elmulasztották az évfordulót Schubert-est rendezésére fölhasználni, holott Schubert, mint kamarazeneszerző a legnagyobbak között foglal helyet s ilyetén műveinek nem egyikében magyaros stílben dolgozik, ami magyar kamara társaságnak Schubert emléke megülését kötelességévé teszi. Amit azonban a fővárosi művészvilág s a zenes iskolák elmulasztottak, megtette Arad, ahol, mint tudósítónk táviratozza, vasárnap délelőtt a Líceum dísztermében a Schreyer-féle konzervatórium fényes Schubertünnepet rendezett, amelyen az intézet ötven tagú női énekkara, továbbá Basch Ida, Krystory Mariska, Denk Adolfin, Kossitzky Gizike, Scheinberger Bella, Bildhauer Irén, Bayer Olga, Bettelheim Terka, Kárász Irén és Rozsinszky Jolán énekkel és zongorán, valamint egy hatvan tagú növendékekből álló vonószenekar abszolválta a tisztán Schubert műveiből összeállított műsort. A hangversenyen az intézet tanárai, Schreyer Harry igazgató, Grünzweig Adolf és Unger Mór is szerepeltek, Himpfner Béla főgimnáziumi igazgató pedig felolvasást tartott Schubertról. A hangversenyen nagyszámú és előkelő közönség gyűlt egybe, amelynek soraiban Fábián László főispán és családja, Vásárhelyi Béla, a főrendiház tagja, Salacs polgármester, Krystovy János, a kereskedelmi kamara és Havas Sándor, az ügyvédi kamara elnöke is megjelentek. TÁVIRATOK, Zágráb, január 31. Blanka főhercegnő ma fiúgyermeket szült. Sevilla, január 31. A montpensieri hercegné állapota javult. A párisi grófné anyja a beteg hercegné látogatására ideérkezett. Prága, február 1. Az ifjú cseh párt dr. Riegert az itteni ötödik választási kúriában a szocialista képviselőjelölttel szemben fel akarta léptetni. Rieger azonban nem fogadta el a jelöltséget. Goluchowski Rómában. Trieszt, február 1. A Mattino egy római értesülése nyomán azt a fentartással közlött hírt hozza, hogy gróf Goluchowski külügyminiszter Rómába fog menni, hogy Umberto királynál bemutatkozzék és az olasz államférfiakkal értekezzék. A római osztrák-magyar nagykövetség állítólag már készülődik is Goluschowski fogadtatására. Muraviev Berlinben, Berlin, január 31. Hír szerint Muraviev gróf a délután folyamán Hohenlohe kancellárral és Marschall államtitkárral értekezett. A nemzetközi egészségügyi konferencia. Kairó, január 31. A velencei nemzetközi egészségügyi értekezleten Egyiptomot Serif basa külügyi államtitkár fogja képviselni. Szocialisták a klerikalizmus ellen. Bécs, február 1. Tegnap az itteni szociáldemokrata párt kilenc népes gyűlést tartott, amelyeken egy-egy munkásvezér és egy-egy tanító mondott beszédet az iskoláknak felekezetivé tétele tárgyában. Valamennyi gyűlésen ugyanegy határozati javaslatot fogadtak el, amely a népiskoláknak a klerikalizmus alól való teljes függetlenílését kívánja. A kubai lázadás, Madrid, január 31. Manillai magántávirat jelenti, hogy Emilio Agrinaldo, a cavilei felkelők vezére Polavieja tábornokhoz intézett levelében kijelentette, hogy megadja magát azzal a feltétellel, hogy a szökevények