Pesti Napló, 1897. március (48. évfolyam, 60-90. szám)

1897-03-01 / 60. szám

60. szám Budapest, s­étíti PESTI NAPLÓ 1897. március 1­­8 hogy átmegy a szomszédszobába, megírja a nyugtát. Ki is ment egy ajtón, azután vissza sem jött többé. Bajkán várt jó darabig, azután megkérdezte a házi­asszonyt, hogy hol van az az úr. A háziasz­­szony kijelentette, hogy az már reggel elköltözött tőle s ő nem tudja hol van. A kocsis erre panaszt tett a rendőrségnél, amely most a szélhámost nyomozza. — Öngyilkossági kísérlet a börtönben. Brajnik Mátyás 46 éves napszámost tegnap botrányos részegség miatt bekísérték az újpesti kapitányságra, s ott elzárták. Az illető eközben a börtön ajtajára felakasztotta magát, de szerencsére észrevették s idejekorán levágták. Ki­hallgatása alkalmával nem emlékezett arra, hogy fel­akasztotta magát. — Tűz. Ma délután a József­ körut 42. szám alatt levő Friedmann Albert lakatos üzleté­ben tűz támadt, amelyet a kivonult tűzoltóság csakha­mar eloltott. A kár jelentéktelen. Főváros. * A millenniumi emlék. Az ezredéves évfor­duló emlékére tudvalevőleg Budapesten a Városliget­ben, az Andrássy-út végén nagyszerű emlékművet fog­nak emelni. Minthogy az előmunkálatok már annyira haladtak, hogy az építész április hónapban hozzá fog a föld- és kőmivesmunkákhoz, a belügyminiszter felhívta a főváros hatóságát, hogy­ a terület átengedése iránt sürgősen tegye meg a kellő intézkedést. * Slhalasztott közgyűlés. A Fővárosi Egyesü­let ma délelőttre hívta össze rendes közgyűlését. Mor­­lin Imre elnök azonban konstatálta, hogy a határozat­­képességhez szükséges 40 tag nem jelent meg s így kimondták, hogy a közgyűlést jövő vasárnapra, azaz március 7-ikén, délelőtt 1 órára újból összehív­ják, amikor a mai napirendre nézve, a megjelentek szá­mára való tekintet nélkül, határozatképpes lesz a közgyűlés. Színház és zene. * A Négy Évszak a Várszínházban. Hevesi József és Hetényi Béla drámai idilljét, a Négy Évszakot, ma este a Várszínház közönségének is bemutatták. A költői szépségekben bővelkedő színmű itt is oly teljes sikert aratott, mint a Nemzeti Színházban. A nézőteret a közönség zsúfolásig megtöltötte, s megtörtént az, amire a Várszínház legöregebb látogatói sem emlékez­nek, hogy a szerzőket, a felvonások végén többször zúgó tapssal szólították a lámpák elé. Az előadást báró Bánfffy Dezső miniszterelnök és Wlassics Gyula közoktatási miniszter is végignézték.­­ Népszerű kamarahangverseny. A Grünfeld- Bürger vonósnégyes társaság mai nyolcadik hang­versenyén végre Cherubininek egy szerzeményét, az Es-dur négyest is bemutatta s ezzel igaz gyönyörűsé­get szerzett a zene barátainak. Cherubini a zene­­irodalom egyik legkiválóbb egyénisége, akinek alkotásai egyenesen Beethoven és Mozart művei mellé állíthatók. Épp ezért csodálatos, hogy művészeink oly ritkán­­szó­laltatják meg a zenének ezt a nagy mesterét a hang­­versenyteremben. A mai bemutatószámba menő előadá­son a közönség a vonósnégyest nagy tetszéssel fogadta, bárha a művészek játéka sok tekintetben kívánni valót hagyott fönn. Ebben is, meg a végezetül előadott Schinma­nn-kvartettben kifogástalan összjátékkal, de gyakran színtelenül, nyersen játszottak. A nagyszámú közönség különben zajos tapssal fogadta a buzgó mű­vészek minden előadását s lelkesen fogadta Lichten­berg Dóra bensőségteli énekét, aki különösen egy régi angol dal stílszerű, nemes előadásával aratott nagy sikert.­­ «A poéta» bukása. Gerolamo Rovetta leg­újabb drámája, A poéta, tegnapelőtt került színre elő­ször a milánói Manzoni-színházban. A színház a három­szorosan fölemelt helyárak dacára zsúfolásig megtelt. A darab azonban éppenséggel nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Rovetta költője — az új dráma hőse — karrikatúrája a Nietzsche-féle Uebermenschnek. Léha fickó, aki mindent megenged magának, mert néha egy-egy csengő verset tud faragni s mert láng­elmének képzeli magát. A dráma egy nyaralóban játszik a Lago Maggiore partján. Paolo Sardi — így hívják a költőt — jótevő­jének, Vandoni textilgyárosnak a házában élvezi a jó ember vendégszeretetét. A nyaralóban lakik Vandoni testvére és menyasszonya, egy fiatal hamburgi leány, Förstel Anna, míg Vandoni csak vasárnaponkint rán­­dul ki kedvesei látogatására. A poéta verseivel elcsa­varja Vandoni és Förstel kisasszony fejét, sőt a szoba­leányt is meghódítja. Signor Vandoni tudatára ébred, hogy menyasszonya elidegenedett tőle. Kérdőre vonja s a leány nyíltan beismeri, hogy nem szeretheti többé, mert szive a költőé. Hogy szerencsétlensége be­teljék, a szegény signor a következő jelenetben meg­tudja azt is, hogy testvére szintén a költőbe szerelmes. Első felindulásában signor Vandori meg akarja fojtani a poétát, de végre is beéri azzal, hogy kidobja a házából. Ámde a két nő pártját fogja a poétának, mert sej­telmük sincsen álnokságáról. A poéta mind a két leány­nak szökést ajánl. Anna nem akar szökni, Giulia Vandoni azonban hajlandó a szökésre. De még a szökés előtt a szobaleány, Giulia szeme láttára ön­gyilkossági kísérletet követ el. Miért ? A poéta elcsá­bította. Hólyag esik le a két nő szeméről. Förstel kis­asszony nem utazik vissza Hamburgba, hanem valószí­nűleg kibékül a vőlegényével, a poéta pedig jótevőjétől kitaszítva kénytelen írnokságot vállalni Szicíliában. A darab első felvonása untatta a közönséget, a második némi érdeklődést keltett, a harmadikban a szobaleány öngyilkossága hangos tiltakozásra ingerelte a közönséget, a nyárspolgári befejezés pedig­ megpecsé­telte a szerencsétlen poéta gyászos bukását.­­ A milánói Scala válsága. Milanóban a Scala-színházban e hónap 21-én csúnya botrány ját­szódott le. Tudnivaló, hogy egy idő óta a híres szín­házban nem adnak egyebet mint a Sport című ballet­tet és Istenek alkonyának harmadik felvonását. A vá­ros azonban a karácsonytól húsvétig tartó szezon alatt 200.000 líra segélyben részesíti a színházat, minélfogva igen érthető, hogy nem éri be a Sporttal és az Istenek alkonyával. E hónap 21-én este is az Istenek alkonyának harmadik felvonásával kezdték meg az előadást. A meglehetősen rosszul játszott gyászinduló után a publikum lármázni és fütyülni kezdett, úgy hogy a felvonást be sem lehetett fejezni. A zaj csak akkor csillapult le, amikor az impresa kijelentette, hogy a bérlőknek nem számítják föl ezt az előadást, a nem bérlőknek pedig visszaadják a pénzüket. Ezután elkezdődött a Sport, de a közönség ezt is kifütyülte. * Botrányok a stockholmi operában. A Stock­holmban megjelenő Aftonbladet szigorú kritika alá vette a stockholmi operát, ahol Bundberg főrendező működése folytán fölburjánzott a protekciós rendszer. A cikkre nem jött cáfolat, míg végre egy nap a Dagens Ryheder kommünikét közölt, amely szerint Baren kamarásnál, az opera vezetőjénél megjelentek az összes operaházi tagok is bizalmi nyilatkozatot írtak alá. Az opera ve­zetősége egyszersmind röpiratot bocsájtott közre, amely­ben kijelentette, hogy az operaházi viszonyok a leg­fényesebbek. Erre a Aftonbladet­ban nyilatkozat jelent meg, amelyet az operaház négy kiváló tagja írt alá. E tagok tiltakoztak a bizalmi nyilatkozat ellen, kijelentették, hogy ők jelen sem voltak albizalmi nyilatkozat aláírásánál s hozzátették, hogy különben is teljesen értelmetlen és érték nélkül való az olyan nyilatkozat, amelyet a ve­zetőségtől függő színházi tagok írtak alá. Linden Ma­tild operai énekesnő pedig az «Unser Land» című lapban nyilatkozik s azzal vádolja a bizalmi nyilatkozat aláíróit, hogy menthetetlen dolgot műveltek, mert va­lamennyien tudták, hogy a Aftonbladetben megjelent vádak egytől egyig igazak. Most már a publikum is állást foglalt ez ügyben s minden este tüntet a tilta­kozók mellett, akiknek írásbeli bizonyítékaik is vannak a főrendező ellen. * Fordulóponton. A bécsi Raimund-színház, közvetlenül a Piros bugyelláris után, Halbe Miksa «Fordulóponton» című drámáját hozta színre. A darab témája Seribe «Nők harca» című vígjátékára emlékez­tet. Egy különös és körülbelül érthetetlen azért, akit Weylan­dtnak hívnak, két nő verseng: Olga és Berta. Olga ideges, Berta indulatos és menyasszonya Ebert­­nek. Az egész cselekmány furcsa és zavaros. Az első felvonásban a közönség nyugtalankodott, a másodikban boszankodni kezdett, a harmadik ellen azonban már fölfegyverkezett s a legkomolyabb részletekbe oly gú­nyosan kacagott bele, hogy a klakk minden erőlködése hiábavalónak bizonyult. A darab megbukott. — Halbe különben most fejezett be egy új darabot, amelynek címe Anya­föld, s amely Boroszlóban fog először színre kerülni. Halbe már fölolvasta darabját a színháznál ahol az Anyaföldnek nagy sikert jósolnak. Ö­zönség érdeklődése melegen nyilatkozott meg a fiata­­­ egyesület iránt, amely ez első estélyével társaséletünk , tényezőjévé emelkedett. Az estély hangversennyel­ kezdődött, amelyen először is Belli Emma, a Vigszin­, ház tagja olvasta fel kedvesen Mikszáth Kálmán szel­lemes prológját. Nagyon érdekes volt a műsor követ­kező száma, gróf Szapáry Pál cimbalomjátéka Neseder Károly zongorakisérete mellett. A fiatal gróf oly kedv­vel, oly művészettel játszott, hogy a közönség nem győzött betelni vele és zugó tapssal kérte a bravúro­san előadott szép dalok megismétlését. Helvey Laura nagy hatással szavalta el Inczédy László költe­ményét, A nő-1, majd Verő Györgynek Bécsben színre került darabjából, az oroszlánvadászból énekeltek részleteket V. Margó Célia és Hegyi Aranka, olyan elragadó kedvességgel, hogy a tapsviharra a duettjukat meg kellett ismételni. Az ovációból kijutott a szerzőnek, Verő Györgynek is. Jókai Mór tréfás monológját Helvey Laura adta elő s a koronás író művét persze zajos tetszés kisérte. A hangversenyen egy kis színdarabot is előadtak: a Bakancsos és a picard leányt, Reiner Ferenc pompás átdolgozásában. Az­­ operettben Krzmi Klára, a Népszínház primadonnája pompás kedvvel ját­szott és énekelt, a partnere pedig Tollagi Adolf volt. ,Küry Klárának a közönség köréből is szép koszorút adtak át. A színdarabhoz a zenekíséretet Tarnay Alajos játszotta. — A sikerült hangverseny után vacsora és hajnalig tartó táncmulatság volt. Egyesületek. 1. A Mérnök- és Építészegyesület közgyű­lése. A Magyar Mérnök- és Építészegyesület ma dél­előtt tartotta évi rendes közgyűlését saját helyiségei­ben, Czigler Győző elnöklésével. Az éljenzéssel fogadott megnyitóbeszéd után Fittler Kamill titkár olvasta fel évi jelentését. A lefolyt évben 73 ülést tartottak a szakosztályok, az üléseken 34 előadás volt. A tagok száma 2098. Az egyesület vagyona 144.933 forintra rúg. A múlt évi pályázatok eredményének kihirdetése következett ezután. A Hollán-féle két pályadíjat, ame­lyek az egyesület közlönyében megjelent alapos és új eszméket felölelő cikekre voltak kitűzve, Rejtő Sándor (200 frt) és Hirschfeld Sámuel (100 frt) nyerték el. Az ezredéves pályadijra 11 mű érkezett, de a bírálóbizott­ság még nem készülhetett el jelentésével s igy a jutalmat valamelyik választmányi ülésen fogják az ér­demesnek átadni. Az egyesület építészeti nagy pálya­díját, amely az egyesületi mulató tervrajzára volt kitűzve, három mű közül Frommer Lajos nyerte el. Az egyesület a folyó évre egy a Gellért­hegyre állítandó nemzeti emlékmű tervére hirdet pályázatot. Ezután a tisztikart választották meg. Elnö­knek nagy lelkesedéssel, egyhangúlag Hieronymi Károlyt választották, Kruspér Istvánt, a nyugalmazott nagyhírű műegyetemi tanárt pedig az egyesület tiszte­letbeli tagjának. Igazgató Fábián János lett, könyvtáros pe­dig Czekeliusz Aurél. Hieronymi hálás köszönetet m­ondott megválasztatásáért, s kérte tisztársait és az ü­gylet tagjait, támogassák őt, mert csak közös műkö­déssel érhetők el az egyesület elé tűzött nagy célok. Végül a szegedi folyammérnökök egy indítványát tár­gyalta a közgyűlés. Az indítványt, amely Vásárhelyi Pálnak, a Tisza-szabályozás keresztülvivőjének emlék­­szobrot óhajt emelni, a közgyűlés magáévá tette. Farsang. * (Az újságírók egyesületének estélye.) A budapesti újságírók egyesülete ma este tartotta első nagy vigasságát, amely zsúfolásig igen szép közönség­gel töltötte meg a Royal-szálloda nagy­termét. A kö­­ zörvényszék.­ ­ A kúria új tanácselnöke. Egy te­mesvári német lap hiteles forrásból jelenti, hogy dr. Paizs Andort, a temesvári királyi tábla elnökét legközelebb tanácselnökké ne­vezik ki a királyi Kúriához.­­ Bíró és ügyész. Megírtuk a múltkor, hogy e­gy végtárgyaláson az elnöklő dr. Soós Kálmán bíró és dr. Csapó Ferenc királyi alügyész, aki a vádhatósá­got képviselte, összezördültek. Az elnök ugyanis, midőn a közvádló kérését egy határozat meghozásával telje­sítette, hozzáfűzte, hogy a törvényszék csak a gyengéb­bek kedvéért tartotta szükségesnek a határozatot. Ebből heves szcéna támadt, mert az ügyész odaszólt, hogy a rávonatkoztatott sértő megjegyzést visszautasítja. Soós elnök pedig erre rendreutasította a közvádlót. Kijelen­tette egyúttal a nyílt ülésben, hogy ellene fegyelmi feljelentést is fog tenni. Zsitvay Leó, a büntető tör­vényszék vezető elnöke ma délelőtt magához citálta az akkor működött tanács összes tagjait: az elnökön kívül Halászig Jenő bírót és Makutz Artúr albírót is s mind a hármat kihallgatta a történtekre nézve. Mint egy kőnyomatos értesül, dr. Soós ellen a királyi ügyészség is megteszi a fegyelmi feljelentést.­­ A háladatlan. generális. A párisi törvény­szék előtt érdekes per folyik, amely nem csekély fel­tűnést kelt, már annálfogva is, hogy nem kevesebb, mint másfél millió frank forog szóban. A felperesek egy tábornokné örökösei, az alperes egy­­ Tábornok, aki pár év óta tartalékban van. A tábornokné két évvel ezelőtt halt meg s a házassági szerződés értelmében másfél millió frankot kitevő vagyona a férjét illette. Az örökösök azonban pörrel támadták meg a tábornokot azon a címen, hogy a tábornoknét férje c­élcsapsága kergette az őrületbe s később a halálba. Hivatkoznak a polgári törvénykönyv 953-ik szakaszára, mely szerint az ajándékozási ügylet a meg­ajándékozott fél hálátlansága esetén megsemmisíthető. A tábornok hálátlansága pedig nyilvánvaló, mert évek óta szeretőt tart, akivel gyermekei is vannak. A tábornokné rájött a férje hűtlenségére s le akarta vetni magát az ablakból s csak nehezen tud­ták lecsillapítani. A féltékenység annyira gyötörte a szegény asszonyt, hogy beleőrült s egy tébolydába kellett vitetni. A tábornok ez idő alatt szeretőjével vígan élte a világát; utazott, fürdőzött s a ked­vesét mindenütt a feleségeként mutatta be. A tábornok ügy­véde IFandeck­-Rousseau, az örökösöké Poincaré volt miniszterek. Poincaré már némi sikert ért el az ügy­ben, amennyiben a törvényszék elrendelte a tábornok életmódját illetőleg a vizsgálatot. Sport. X Kerékpárverseny Bécsben. Bécsből telegra­­fálják, hogy a téli velodrómban lefolyó kerékpár­­versenyeknél tegnap a Max-Verhaens tandempárral szemben ismét az olasz Eros lett a győztes. A hu­szonöt kilométernyi versenyben Eros és Lanfranchi győztek. TÁVIRATOK: Berlin, február 28. Egy itteni lap ma újból jelenti, hogy Bennigsen legközelebb visszavonul a poli­tikától. Utódaiként Stolberg grófot és Hammerstein- Lossten bárót emlegetik.

Next