Pesti Napló, 1897. április (48. évfolyam, 91-120. szám)
1897-04-01 / 91. szám
4. Budapest, csütörtök _________PESTI NAPLÓ____________ 1897. április XII. szám izgatottságot még csak fokoznák és sajnálatos kihágásra vezethetnének. A kérdés annál kényesebb, mivel a két ország közt a viszony a legfeszültebb és ha a szertartás elmarad, viszont a görögök részéről lehet kihágásoktól tartani. Forrongás Albániában. Konstantinápoly, március 31. Szkutariban, a hasonnevű albán vilajet fővárosában ,a minapában szintén forrongás volt. A temető elhatárolása miatt vita keletkezett a katolikusok és a mohamedánok közt. A törökök állítólag elvittek egy keresztény sírkövet, amely az ő területükre tévedt. A katolikusok úgy állottak boszúl, hogy egy disznófejet loptak a főmecsetbe. Keresztények és törökök összeverekedtek, mely alkalommal többen meg is sebesültek. A nyugalom most már helyreállott, a forrongás azonban még nem szűnt meg. Konzuli jelentések szerint a tokaji mészárlásoknak száz ember esett áldozatul. Az örmények üzleteit tényleg kifosztották. miinimnnsiiiiisiismnsnsinnsimi8unniisinn»iisiisnsiisnsimisimiisnsusnsinnsnnnHHHBnsinmnsii«iisinnsiisnsinnsusnsHs PESTI NAPLÓ. Maholnap félszázada, hogy a Pesti Napló lankadatlan erővel küzd a nemzeti megerősödés és haladás szent ügyéért. Ma is a mi küzdelmeinknek és törekvéseinknek ez az egyetlen tárgya — ez a mi változatlan és változhatatlan programmunk, amelyet a Pesti Napló minden párt- és osztályérdektől függetlenül hirdet, követ és támogat s amelylyel hitünk szerint a magyar intelligencia túlnyomó nagy többségének politikai gondolkozását is képviseljük. Ennek a minden pártérdektől ment politikának a hirdetésére a Pesti Napló a magyar publicisztika legkiválóbb alakjait, a magyar közélet elsőrendű kitűnőségeit csoportosítja maga köré. A főszerkesztőn és Halász Imre főmunkatárson kívül állandó vezércikkíróink között vannak: Berseviczy Albert, Beksics Gusztáv, Matlekovics Sándor, Szabó Jenő és György Endre, akikre büszkén tekint az egész magyar publicisztika. A politika mellett azonban a Pesti Napló a magyar társadalom egyetlen kérdését sem hanyagolja el. Társadalmi, irodalmi, tudományos és művészeti téren egyaránt kutatja és mérlegeli a fölmerülő jelenségeket és szükségleteket. Így elsősorban a korunkat domináló közgazdasági kérdésekkel oly széles alapon, annyira mindent felölelő gonddal foglalkozik a Pesti Napló, amint azt még eddig egyetlen magyar politikai lap sem tette. Legelső feladatának tekinti azonban szerkesztőségünk, hogy a mezőgazdasági kérdéseknek minden részét a pártpolitikai szempontokra való minden tekintet nélkül tárgyalja s a Pesti Napló publicitásának egész súlyát latba vesse az igazi agrárérdekek védelmére. De a közgazdaság egyéb ágait se részesítjük kevesebb méltánylásban s szakrovatunk gazdagság és sokoldalúság tekintetében ,méltán mondható páratlannak. Naponta rendes vezércikket közöl az ipar, kereskedelem, vagy a mezőgazdaság köréből vett kérdésekről; pontos, megbízható szemlében ismerteti hetenkint a bécsi és budapesti tőzsdék helyzetét s részletesen kiterjeszkedik a gazdasági élet terén fölmerülő minden jelentékenyebb mozzanatra. A jogászközönségnek s főként az ügyvédi karnak szinte nélkülözhetetlen szolgálatot tesz a Pesti Napló a legfőbb bíróságunknál folyamatban levő s elintézett perek pontos jegyzékével, amelyet szombatonkint a Kúriai Értesítőben közöl. De ez csak egy része ama gazdag, érdekes tartalomnak, amelylyel a Pesti Napló olvasóihoz naponkint beköszönt. A társadalom, a politika és a közgazdaság életbevágó kérdései mellett gondoskodik a lap arról is, hogy tárcarovata, amely a legmagasabb színvonalon áll, a műveit és finom ízlésű olcsók igényét kielégítse. E célja elérését a magyar szépirodalom legkiválóbb erőinek közreműködésével sikerült a Pesti Naplónak biztosítania. Rendes tárcaíróink Benedek Elek, Endrődi Sándor, Hevesi József, Hevesi Sándor, Habos Ede, Makai Emil, Mikszáth Kálmán, Petelei István, Sas Ede, Simonyi Zsigmond, Szomaházy István, Tábori Róbert, Tóth Béla. Szépirodalmi jellegű apróbb közleményeinken kívül állandóan talál az olvasó a Pesti Naplóban egy-egy hosszabb regényt, amelynek megválogatásában nem csupán az érdekfeszítő tartalom, hanem a lélektani jellemrajz, a vonzó előadás, a művészi stíl törvényeit is irányadóknak tekintjük. Csak minap fejeztük be Prévost Marcel A rejtett kert című világhírű regényét, amely az egész európai kritikát foglalkoztatta. Mai számunkban pedig Egy szerelem története címen új, érdekes s nagy irodalmi becscsel bíró regény közlését kezdjük meg, amely nem fog kisebb föltűnést kelteni, mint Prévoste híressé vált műve. De még a család apjai is megtalálják Pesti Naplóban hétről-hétre a maguk kedves ajándékát azoknak a költői és pedagógiai értékre egyaránt becses meséknek alakjában, amelyekkel Elek apó, a magyar irodalom legfáradhatatlanabb és legszerencsésebb mesemondója kedveskedik nekik. Mindezeken felül készségesen áll a Pesti Napló olvasóközönségének rendelkezésére bármi ügyben, amelyben tanácsért, felvilágosításért, útbaigazításért hozzáfordul. E célra szolgál állandóan a Szerkesztői üzenetek rovata, amelyben minden beérkező kérdésre a lehető legrövidebb idő alatt fogják olvasóink a pontos és teljesen megbízható feleletet megtalálni. Íme, mindaz, amit a Pesti Napló a közönségnek nyújt s amivel a közönségnek a múltban iránta tanúsított támogatását állandóan megtartani igyekszik. Ez a támogatás tette lehetővé, hogy a Pesti Napló egy félszázadon át híven szolgálja a nemzeti előhaladás ügyét, ezt a támogatást és csak erre a célra kérjük a műveit magyar közönségtől a jövőben is. Április 1-től új előfizetés nyílik meg a Pesti Naplóra. Kérjük azokat a tisztelt előfizetőket, akiknek az előfizetése ezen a napon lejár, szíveskedjenek a megújításról idejekorán gondoskodni, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék. Előfizetési árak e gész évre . . 14 frt — kr. ! Negyed évre 3 frt 50 kr Fél évre.... 7 frt — kr. ! Egy hónapra 1 frt 20 kr. A Pesti Napló kiadóhivatala. (VI. Teréz körút 23.) (11 • 1: 111111111 ■aríiíIiií7írTn*n«ri»»sírí«íTíTíí«n*uiTMrM^ NAPI HÍREK. Budapest, március 31. — A királyné Territtetben. Erzsébet királyné pár nap óta Territetben van, a genfi tó partján. A királyné már harmadszor kereste föl ezt a gyönyörű helyet, ahol 1893-ban volt először. Az időjárás igen kellemes és a királyné szokásához híven mindennap kirándulást tesz gyalog. Territet klímája olyan enyhe, hogy a pálma és rózsa már most a szabadban nyílik. A vendégek nagy része angolokból kerül ki, de a magyar arisztokrácia is szívesen jár a Svájc e gyönyörű helyére. Mint egy montreuxi sürgönyt jelenti, Ferenc Ferdinand főherceg tegnap Territetbe érkezett. — Báró Dániel Ernő Erdélyben. Báró Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter a sepsi-szent-gyürgycsik-szeredai vasútvonalat személyesen fogja megnyitni és ez alkalommal néhány brassói ipartelepet is megtekint. A megállapított útiterv szerint a miniszter április 2-án délután 4 óra 25 perckor különvonattal indul Brassóba és ott tölti április 3-ikát is. Április 4-én reggel 8 órakor Sepsi-Szent-Györgyre indul, itt ágazik ki az új vasútvonal. Sepsi-Szent-Györgyről 9 óra után 5 perccel történik az indulás Csíkszeredára, innen visszatérnek Sepsi-Szent-Györgyre. Éjjel 11 órakor Aradon át Budapestre indul a miniszter különvonata, ahová április 5-én este érkezik meg. Az osztrák testőrség új kapitánya. Bécsi tudósítónk telefonon jelenti: A király Piret bárót, néhai Albrecht főherceg főudvarmesterét az osztrák testőrdrabantok kapitányává nevezte ki. — Jókai az összeférhetetlenségről. Jókai Mór a Nemzet mai számában pompás tárcacikket írt az összeférhetetlenségről, amelynek az a kiinduló pontja, hogy az egész összeférhetetlenségi törvény fölösleges, mert lenyomja a parlament értelmi színvonalát. Legelőször is kizárja a bírákat a törvényhozásból, azután kizárja az állami kinevezett hivatalnokokat s a municipiális választott tisztviselőket. Ha a hivatalnoknak jelleme van, az a képviselőház padjain is jellem marad. Ami pedig a nyereségre alakult társulatok igazgatóinak és tanácsosainak kizárását illeti: erre nézve csak azt mondja, hogy aki tisztátalan után nyerészkedik, megteheti anélkül, hogy hivatalos címet akasztana a nyakába. A Panama óriási vesztegetési bűnügyébe keveredett francia képviselők nem voltak igazgató-tanácsosok. Azután elmondja a saját esetét: Mikor az összeférhetetlenségi törvény meghozatott — írja Jókai — én kérdést intéztem az összeférhetetlenségi bizottsághoz, hogy milyennek tartja az általam elfoglalt igazgatótanácsosi állást az Athenaumnál, mely bérleti viszonyban áll a kormánynyal a Budapesti Közlöny kiadására nézve? A bizottság azt felelte rá nagy bölcsen, hogy azt nekem kell jobban tudnom Én tehát leköszöntem az Athenaeum igazgató-tanácsosságáról. S azzal nyomban odaültettek a helyembe egy ellenzéki képviselőt, az ellenzék főorgánumának szerkesztőjét, s az bírta békével az állását tíz esztendeig, soha senki kérdést nem tett miatta. Hej, ha én maradtam volna azon a helyen, milyen interpelláció-zuhatag szakadt volna a miniszter fejére, meg az én nyakamba! Mikor a sajtótörvényről volt szó, Deák Ferenc azt mondta, elég oda egy paragrafus: nem szabad hazudni. Az összeférhetetlenségi törvénynek is csak egy paragrafusból kell : állam: «országos képviselő az állam kárára hasznot ne húzzon.» — Kltüntetések A király, mint a hivatalos lap mai száma közli, alvárai Manoilovich Emil, Osztrovszky József és Balásy Antal kúriai tanácselnököknek saját kérelmükre történt nyugalmaztatásuk alkalmából, kiváló szolgálataik elismeréséül a másodosztályú vaskorona-rendet díjmentesen adományozta. — Munkácsy itthon. Az endenichi vizgyógyintézet nagy betege, akinek nehéz állapota szomorúsággal töltött el minden magyar embert, nemsokára hazajön. Az orvosok levegőváltoztatást ajánlottak neki s Munkácsy elkívánkozott a hazájába. Aztóhajtja,hogy valamelyik magyarországi fürdőhelyen tölthessen pár hetet. Pável Mihály, nagyváradi görögkatolikus püspök értesült a mester óhajtásáról s táviratilag hívta meg a Máramaros megyében, Szlatina mellett levő sósfürdőjébe. Valószinü, hogy Munkácsy a püspök meghívását elfogadja s igy nemsokára itthon üdvözölhetjük a mestert, akinek felgyógyulását olyan nehezen várjuk. — Stahlar-lakoma. A filharmonikusok mai hangversenye után, amelyről lapunk más helyén emlékezünk meg, az újságírók lakomát rendeztek Mahler Gusztáv tiszteletére. A Vigadó első emeleti termeiben ez alkalomból a fővárosi művészvilág és sajtónak kétszáznál több tagja gyűlt össze, akik lelkes ovációkban részesítették az Operaház volt igazgatóját. Elsőnek Fenyvessy Ferenc országgyűlési képviselő szólalt fel s hosszabb felköszöntőben méltatva Mahler művészetét, a mai est hősére ürítette poharát. Mahler megindultan válaszolt. Bejárta, úgymond, a világot s mikor annyi év után újra Budapestre tért, úgy érzi, hogy hazajött. Dr. Cziklay Lajos a filharmonikusokat, Mészáros Imre az Újságírók Egyesületét, Pichler Győző országgyűlési képviselő a hölgyeket, Márkus József a szerkesztőségekben dolgozó kollegákat köszöntötte föl. Beszéltek még Singer Zsigmond és Mahler, aki Mihalovicsra és Diósyné Handel Bertára mondott lelkes felköszöntőt. A társaság jóval éjfél utánig a leglelkesebb hangulatban maradt együtt. — Megbírságolt egyetemi hallgatók. A Vl-ik kerületi kapitányság a legutóbbi kvótaellenes tüntetések alkalmával előállított Somogyi János gyógyszerészhallgatót rendőrsértés és utcai botrány címén harminc forint pénzbüntetésre és Kozay László joghallgatót utcai botrány címén tizenöt forint pénzbüntetésre ítélte. — Tüntető diákok. A legutóbbi utcai tüntetésen a rendőrök azokat az egyetemi hallgatókat is bekísérték, akik megmutatták diákigazolványukat. A rendőrség ez eljárása ellen a diákok kifogást tettek, amiért most Rudnay Béla főkapitány átiratot intézet a két egyetem rektorához, amelyben fölkéri őket, hogy oszlassák el az egyetemi ifjúságnak azt a téves hiedelmét, hogy a rendőrközegek kötelesek szabadon bocsátani azokat az egyetemi hallgatókat, akiket az utcai tüntetéskor kihágás miatt bekísértek, vagy bekísérni akarnak, ha fölmutatják diákigazolványukat. A rendőri közegek, úgymond a főkapitány, jogukkal élnek, mikor a rendzavarokat előállítják, ha az illető a kihágást a rendőri megintés után is folytatja; továbbá, ha a csendzavarás csak a tettes előállításával szüntethető meg. Az sem jogsérelem, ha az előállítottakat éjszaka a kapitányságon tartják, mert csak a nappal bekisérteket hallgatják ki azonnal, az éjjel bekisérteket csak másnap reggel. — A nazarénus lelkiismeret. Csóthi-Gyapjas Mihály szegedi ember kilenc évvel ezelőtt, erdőosztás után szivenlőtte Kis-Tóth Istvánt. A gyanú ellene fordult s törvény elé állították a gyilkost, aki azonban csökönyösen tagadott. Bizonyítékok nem voltak s a törvényszék Csóti-Gyapjas Mihályt fölmentette. Azóta Csóthi-Gyapjas Mihály hitet cserélt, nazarénus lett s a régi bűn furdalni kezdte a lelkiismeretét, úgy hogy most, kilenc év után beállított Pálfi szegedi polgármesterhez s — mint tudósítónk táviratozza — megvallott mindent töredelmesen, hogy, — mint ő mondta, — «kibéküljön a lelkével». — Kirabolt fogyasztási pénztár. Békés Csabáról sürgönyzik nekünk, hogy Szeghalmon betörtek a városházába s a fogyasztási pénztárt kirabolták. Elvittek száztizenöt forintot s egy halmaz iratot. Az egyik tettest már el is fogta a rendőrség Grünstein Sándor kimérő személyében.