Pesti Napló, 1897. október (48. évfolyam, 273-303. szám)
1897-10-01 / 273. szám
4 Budapest, péntek PESTI NAPLÓ, 1897. október 1 373. szám. A perronon Losonczy János polgármesterhelyettes, Deák Pál főkapitány, Salamon tanácsos, Fekete Nagy Béla tiszteletbeli főjegyző és számos törvényhatósági bizottsági tag, kereskedő és iparos, továbbá az egyetemi ifjúság és nagy hölgyközönség foglalt helyet. A királyi pár vonata zugó éljenzés közben robogott be. Mialatt a vonat gépet cserélt, Fekete Nagy Béla főjegyző a tanács megbízásából a város nevében a város színét viselő szalaggal díszített gyönyörű bokrétát adott át a román királyi útimarsallnak Erzsébet királyné számára. A bokrétát azonnal a királyné szalonjába vitték. A királyi pár a negyedórás itt tartózkodás alatt nem mutatkozott a kocsi ablakában. Mikor a vonat elindult, a közönség, némiképpen megcsalódva bár ismét lelkes éljenzéssel tüntetett. A királyi pár hazaérkezése, Bukarestből telegrafálják. A román király és királyné négy és fél órakor érkeztek Predealba, ahol a kabinet összes tagjai, élükön Sturdza miniszterelnökkel, Robesco metropolitaprímás, a bukaresti polgármester, a katonai és polgári udvartartás és nagyszámú közönség élénken üdvözölték őket. A királyi vonat ö'/'1 órakor Szinajába érkezett. Itt a királyt és királynét Ferdinánd trónörökös herceg, Mária és Beatrix hercegnők, a diplomáciai testület és nagy közönség fogadta. A királyi párt igen kellemesen lepte meg, hogy Ferdinánd trónörökös kitűnő színben volt, amikor fogadásukon megjelent. A közönség lelkesülten üdvözölte a felségeket, akik a jelenlevőket megszállítatásokkal tüntették ki. Azután a pelesi királyi kastélyba mentek, ahová öt és fél órakor érkeztek meg. A magyar ellenes tüntetés, nyilatkozataihoz az utolsókat azzal a kellemes érzéssel sorolhatjuk, amelyek az ily nyilatkozatokat kisérni szokták.» A Berliner Tageblatt így ír: Bár a köszöntők főképpen személyes jellegűek, mégis uralkodóik személyein át szoros kapcsolatot fűznek a két nemzet között. Az uralkodók egyike sem használta ugyan az «alliance» szót, mégsem kételkedik senki sem abban, hogy Románia csatlakozása a hármas szövetséghez megdönthetetlen tény. A lap rámutat a kipróbált román hadseregre. Mindazonáltal Románia csatlakozása senkire nézve sem fenyegető, legkevésbbé Oroszországra, amelynek határain csak barátok laknak. A Kölnische Zeitung egy bukaresti sürgönye azt jelenti, hogy az ottani politikai körökben kétféle tekintetben is fontosságot tulajdonítanak Károly király budapesti látogatásának. Hogy Románia a hármas szövetséghez csatlakozik, kitetszik abból, hogy utazása közvetetlen a német császár látogatása után történt. Hogy pedig a román király a magyar fővárosban viszonozta az osztrák-magyar monarkia uralkodójának látogatását, örvendetes bizonyítékául szolgál annak, hogy illetékes helyről semmiféle támogatástnem várhatnak azok a soviniszta izgatások, amelyek a történelem és a földrajzi fekvés által egymásra utalt két nemzet közt viszályt akarnak támasztani. Ma már el lehet mondani, hogy Romániában elképzelhetetlen egy olyan kormány, amely a nemzetiségi és faji érdekeket túlbecsülve, eszerint szabályozná a magaviseletét Ausztria-Magyarországgal szemben. Ha Romániában jóakaratú érdeklődéssel kísérik is a fajrokonok kulturális törekvéseit, azért egy öntudatos román államférfiú sem irányozná a politikáját az erdélyi és bánáti nemzetiségi mozgalmak szerint. Ezek az izgatók arra a meggyőződésre kell, hogy jussanak, miképp Románia barátságos viszonya a Habsburgmonarkiához és a szomszéd magyar államhoz az erdélyi és bánáti románok igazságos óhajtásaira sokkal kedvezőbb, mintha a román kormányférfiak a magyar állam érdekeivel ellenkező politikát csinálnak. A magyarországi románok a magyar király és a román király barátságából reményt meríthetnek, hogy lassan kint a köztük és a magyar kormány közt fölmerült viszály is elintézést fog nyerni. Bukarestből jelenti a Kel. Ért. telegrammja. A liga központi bizottsága felhívta a vidéki Választmányokat, hogy a vasárnapi tiltakozó népgyűlésre minél több képviselőt küldjenek és a maguk kerületeiben is kezdjék meg az akciót. Jászvásáron és Krajovában is tartanak vasárnap tiltakozó gyűlést. A jászvásáriak tüntetése annál feltűnőbb, mert Károly király épp most oda készül az egyetem megnyitására. A bukaresti liga végrehajtó bizottsága fölhívta a háztulajonosokat, hogy azokban az utcákban, amelyeken vasárnap az egyetemi polgárok tüntető körmenete elvonul, házaikat nemzeti lobogókkal és jelvényekkel díszítsék. — A Budapestről érkező jelentések következtében azonban a polgárság hangulata a tüntetésnek nem kedvező. Budapest—Bukarest. — Beszélgetés a román főkonzullal. — Bals romániai főkonzul ma este fogadta tudósítónkat s úgy nyilatkozott előtte, hogy a román királyi párra fölöttébb kellemesen hatott az a meleg, rokonérző fogadtatás, amelyben Budapesten részük volt és hogy Románia többsége meg tudja becsülni azt a szívből jövő vendéglátást, amelylyel a magyarok Románia uralkodóját fogadták. Az ünnep jelentőségéből, a fogadtatás szíves melegségéből nem vesz el semmit a bukaresti sajtó némely orgánumának heves kifakadása. Ez elvégre olyan jelenség, amely mindenütt előfordul, de a túlzók heveskedésével szemben ott van a józan és mérsékelt többség, amelyet őszinte, békés érzelmeiben semmiféle újságcikk meg nem zavar. Ezeknek a heveskedéseknek a jelentősége annyival is csekélyebb, mert félreértésekből és nem komoly okokból erednek. Rendjelek. A román király Wlassics, Perced és báró Jósika minisztereknek a román koronarend I. osztályát, Beniczky főispánnak és Rudnay főkapitánynak a román koronarend II. osztályát adományozta, König udvari tanácsost a román csillagrend nagy tiszti keresztjével, Ilaverda és Marzsó udvari titkárokat a koronarend középkeresztjével tüntette ki. Német újsághangok, Berlin, szeptember 30. A Nationalzeitung írja: «A tegnap Budapesten Ferenc József király és a román király között váltott köszöntők a két uralkodó között való szíves személyes viszonyt konstatálják és megerősítik Romániának azt a szándékát, hogy a hármas-szövetséggel egy vonalban lépjen akcióba a békéért. Hogy Romániának viszonyai megerősítésére szüksége van a békére, amelynek megőrzése, szoros kapcsolatban a hármas-szövetséggel, legközelebb fekvő útt Románia számára, ezt az ország helyzete épp úgy, mint korábbi idők tapasztalatai világosan bizonyítják, így ez év sok békeszerető Az állam háztartása. — Az 1896. évi zárószámadás. — Budapest, szeptember 30. Rakovszky István, az állami számvevőszék elnöke érdekesen csoportosítja az államháztartás főbb eredményeit abban a jelentésében, amelylyel az 1898-nyi zárószámadásokat az országgyűlés elé terjesztette. E jelentés kiemelkedő adata, hogy a mondott esztendőben az állami zárószámadás 15.481.000 forint fölösleggel s az előirányzott eredménynél 35.528.000 forinttal kedvezőbb eredménynyel végződött. Az állam vagyona 1896-ban 65.233.000 forinttal szaporodott, adóssága 253.000 forinttal apadt. A jelentés a kezelés főbb eredményeit a következőkben ismerteti: A költségvetési törvény a rendes kezelésnél a fölösleget . . . 25 257 millió fontot irányozta elő; a zárószámadás szerint a fölösleg 65,144 millió írttal tett ki s így . . . . . . 39 887 millió írttal haladta meg az előirányzatot. Az átmeneti kezelésnél előirányozva volt.............................. 973 ezer forint fölösleg; a zárszámadás szerint a fölösleg 1553 millió irtot tett ki, vagyis az átmeneti kezelésben a tiszta eredmény . 680 ezer írttal kedvezőbben alakult a költségvetésnél. A beruházások..............................19-681 millió forint hitelével szemben a zárszámadás 24-263 millió forint utalványozást tüntet fel, a túlkiadás tehát.................... 4682 mill. frt tesz. A rendkívüli közösügyi kiadásoknál az utalványozás az előirányzattal egyezően ........ 6628 millió frt volt. Ezekből kitetszik tehát, hogy míg a költségvetési törvény egészében a fölösleget.................... 21 ezer írtban állapította meg, addig a zárszámadás ........................................35-706 millió frt fölösleget mutat, vagyis a kezelés eredménye................................... 35-785 millió írttal volt kedvezőbb a költségvetési előirányzatnál. A költségvetési törvényben engedélyezett hiteleken kívül azonban a kormány külön törvényes felhatalmazások és póthitelek alapján is jelentékeny bevételek és kiadások elrendelésére volt jogosítva. Jelesül jogot nyert a kormány ez alapon külön eszközölni: bevételt az átmeneti kezelésben és a rendkívüli közösügyi bevételeknél összesen.................................... 1807 millió frt erejéig; kiadást a rendes és átmeneti kezelésben, a beruházásoknál, valamint a rendkívüli közösügyi kiadásoknál öszszesen......................................... 17-978 millió frt erejéig, s így külön törvényes felhatalmazásokon és póthiteleken alapuló kezelésben tett az előirányzott hiány..............................16-171 millió frtot, ezzel szemben a zárószámadás szerint tett: a bevétel . . 1807 millió irtot, a kiadás . . 17976t , a hiány.............................................16169 millió irtot, vagyis a tényleges eredmény ebben a kezelésben............................... 2 ezer írttal kedvezőbben alakult az alapjául szolgált fölhatalmazásoknál és póthiteleknél. Összegezve a költségvetési törvény és a külön fölhatalmazások alapján foganatosított kezelést, a következő eredmény mutatkozik: Az előirányzott összes bevétel . 474-871 millióért a zárszámadásilag előírt összes bevétel ........................................ 527-250 « « a nagyobb bevétel tehát . . . 52-379 « « az előirányzott összes kiadás . . 491-021 « « míg az utalványozott összes kiadás 507-613 « « vagyis túlkiadás ......................... 16-592 « « Ebből láthatóan a bevételek jelentékeny emelésével szemben nagy túlkiadások is vannak, s ezek között igen jelentékeny az előirányzat nélküli kiadások összege. Ezen előirányzat nélküli kiadások összege megközelíti a 15 millió frtot; ebből a rendes kezelésre 4-175 millió frt, az átmenetiekre 7-109 millió frt, a beruházásokra 3472 millió frt esik. Az előirányzat nélküli kezelésben 1116 millió forinttal szerepelnek különböző címeken fölmerült ezredéves kiállítási költségek is. Egybevetve a fentebbi adatokat, a költségvetési törvény és külön fölhatalmazások alapján előirányozva volt.........................................16-150 millió frt hiány, a zárszámadás eredménye szerint mutatkozik.................................... 19-637 * Fr fölösleg s igy a kezelés az előirányzathoz képest......................................... 35 787 millió forinttal kedvezőbben alakult. A bevételek és kiadások között olyanok is vannak, amelyek hitelműveletekből (kölcsönökből) erednek, a pénzverésnél és az aldunai Vaskapu-szabályozásnál pedig olyanokkal is találkozunk, amelyek alapszerű kezelés folyományai. Ezeket, minthogy 1896. évi jövedelmet, illetőleg költséget nem jelentenek, úgy az előirányzatból, mint az előírásból kihasítván, az elért fölösleg 15.481 millió frt, s a kedvezőbb eredmény 35.528 millió frt. A valódi cselekvő (bevételi) hátralékok az 1896. év folyamán 8 797 millió írttal növekedtek, ellenben a valódi terhelő (kiadási) hátralékok 8 330 millió írttal apadtak. A kezelésnek az állam vagyonára behatással bíró főbb mozzanatai a következők: A kiadásokból fordított a kormány ingatlan és ingó vagyon szerzésére, állami adósságok törlesztésére és oly kiadásokra, amelyekből az államnak készpénzkövetelései támadtak, összesen 85.209 millió frtos viszont a bevételek között olyanok is vannak, melyek vagyonfogyatkozásból erednek, s jelesül az ingatlan és ingó vagyonnál, értékpapíroknál, állami adósságoknál és állami követeléseknél összesen 38-352 millió irtot tesznek ki, s igy egészben véve tisztán......................... . . . 46-857 millió forint az az összeg, amely az 1896. évben utalványozott kiadásokból vagyonszaporításra fordittatott. Az állam vagyona, levonva az értékpapírokban való állami tartozások 5 787 millió frtnyi és az összes (valódi és átfutó) terhelő hátralékok 19-136 milió frtnyi növekedését, az 1896. évben egészben véve tisztán 65-233 millió frttal gyarapodott, s értéke az 1896. év végével nettó összegben 507-093 millió frt volt. Állami adósságaink álladéka az 1896. évben egészben véve tisztán 253 ezer frttal apadt. Megyék és városok. (Városi tisztujitás.) Versec törvényhatósága ma tartotta tisztújító közgyűlését. Megválasztották polgármesterré Seemayer Jánost, aki ezt a tisztet már 14 éve viseli; főjegyző Weifert Károly, pénzügyi tanácsos és árvaszéki ülnök Pavlovics Ignác, gazdasági tanácsos Kherer Béla, adóügyi tanácsos Bodry Mihály, katonaügyi tanácsos Ochmann Pál, főügyész dr. Rezucha István, árvaszéki ülnök Matser Jakab, pénztárnok Spaits János, aljegyző Koszinovits János lett. A polgármester eddig az árvaszéknek is elnöke volt és a törvényhatóság azt óhajtja, hogy jövőben is az legyen; ez ellen a főispán fölebbez a közigazgatási bírósághoz, mert a szabályzat értelmében erre az állásra kvalifikálva nincsen. Minthogy azonban erre nézve a törvényhatóság már pár hét előtt kegyelmi kérvényt intézett ő felségéhez, remélhetőleg teljesülni fog a törvényhatóság óhajtása. (Debrecen közgyűlése.) Debrecen város közgyűlése ma folytatta tanácskozásait gróf Degenfeld József főispán elnöklete alatt. A mai ülésen szóba került a Hortobágy és a város összes birtokainak eredményesebb kihasználásának kérdése. A közgyűlés rövid vita után elfogadta a tanácsnak azt a javaslatát, hogy az e célból választott bizottság tanulmányozza e kérdést és arról tegyen jelentést a jövő esztendőben a közgyűlésnek. Ugyancsak tudomásul vette a közgyűlés Ábrahám László tiszti főügyésznek azt az indíttaigt**.