Pesti Napló, 1897. október (48. évfolyam, 273-303. szám)

1897-10-01 / 273. szám

4 Budapest, péntek PESTI NAPLÓ, 1897. október 1 373. szám. A perronon Losonczy János polgármester­­helyettes, Deák Pál főkapitány, Salamon tanácsos, Fekete Nagy Béla tiszteletbeli főjegyző és szá­mos törvényhatósági bizottsági tag, kereskedő és iparos, továbbá az egyetemi ifjúság és nagy hölgyközönség foglalt helyet. A királyi pár vonata zugó éljenzés közben robogott be. Mi­alatt a vonat gépet cserélt, Fekete Nagy Béla főjegyző a tanács megbízásából a város nevé­ben a város színét viselő szalaggal díszített gyönyörű bokrétát adott át a román királyi útimarsallnak Erzsébet királyné számára. A bok­rétát azonnal a királyné szalonjába vitték. A királyi pár a negyedórás itt tartózkodás alatt nem mutatkozott a kocsi ablakában. Mikor a vo­nat elindult, a közönség,­ némiképpen meg­csalódva bár ismét lelkes éljenzéssel tüntetett. A királyi pár hazaérkezése, Bukarestből telegrafálják. A román király és királyné négy és fél órakor érkeztek Pre­­dealba, ahol a kabinet összes tagjai, élükön Sturdza miniszterelnökkel, Robesco metropolita­­prímás, a bukaresti polgármester, a katonai és polgári udvartartás és nagyszámú közönség élénken üdvözölték őket. A királyi vonat ö'/'1 órakor Szinajába érkezett. Itt a királyt és ki­rálynét Ferdinánd trónörökös herceg, Mária és Beatrix hercegnők, a diplomáciai testület és nagy közönség fogadta. A királyi párt igen kellemesen lepte meg, hogy Ferdinánd trón­örökös kitűnő színben volt, amikor fogadásu­kon megjelent. A közönség lelkesülten üdvözölte a felségeket, akik a jelenlevőket megszállíta­­tásokkal tüntették ki. Azután a pelesi királyi kastélyba mentek, ahová öt és fél órakor ér­keztek meg. A magyar ellenes tüntetés, nyilatkozataihoz az utolsókat azzal a kellemes érzéssel sorolhatjuk, amelyek az ily nyilatkozatokat kisérni szokták.» A Berliner Tageblatt így ír: Bár a köszöntők főképpen személyes jellegűek, mégis uralkodóik szemé­lyein át szoros kapcsolatot fűznek a két nemzet kö­zött. Az uralkodók egyike sem használta ugyan az «alliance» szót, még­sem kételkedik senki sem abban, hogy Románia csatlakozása a hármas­ szövetséghez meg­dönthetetlen tény. A lap rámutat a kipróbált román hadseregre. Mindazonáltal Románia csatlakozása senkire nézve sem fenyegető, legkevésbbé Oroszországra, amely­nek határain csak barátok laknak. A Kölnische Zeitung egy bukaresti sürgönye azt jelenti, hogy az ottani politikai körökben kétféle tekin­tetben is fontosságot tulajdonítanak Károly király bu­dapesti látogatásának. Hogy Románia a hármas­ szö­vetséghez csatlakozik, kitetszik abból, hogy utazása közvetetlen a német császár látogatása után történt. Hogy pedig a román király a magyar fővárosban vi­szonozta az osztrák-magyar monarkia uralkodójának látogatását, örvendetes bizonyítékául szolgál annak, hogy illetékes helyről semmiféle támogatást­­nem várhatnak azok a soviniszta izgatások, amelyek a történelem és a földrajzi fekvés által egymásra utalt két nemzet közt viszályt akarnak támasztani. Ma már el lehet mon­dani, hogy Romániában elképzelhetetlen egy olyan kormány, amely a nemzetiségi és faji érdekeket túl­becsülve, eszerint szabályozná a magaviseletét Ausz­­tria-Magyarországgal szemben. Ha Romániában jóaka­ratú érdeklődéssel kísérik is a fajrokonok kul­turális törekvéseit, azért egy öntudatos román államférfiú sem irányozná a politikáját az erdé­lyi és bánáti nemzetiségi mozgalmak szerint. Ezek az izgatók arra a meggyőződésre kell, hogy jussa­nak, miképp Románia barátságos viszonya a Habsburg­­monarkiához és a szomszéd magyar államhoz az erdélyi és bánáti románok igazságos óhajtásaira sokkal kedve­zőbb, mintha a román kormányférfiak a magyar állam érdekeivel ellenkező politikát csinálnak. A magyar­­országi románok a magyar király és a román király barátságából reményt meríthetnek, hogy lassan kint a köztük és a magyar kormány közt fölmerült viszály is elintézést fog nyerni. Bukarestből jelenti a Kel. Ért. telegrammja. A liga központi bizottsága felhívta a vidéki Választmányokat, hogy a vasárnapi tiltakozó­­ népgyűlésre minél több képviselőt küldjenek és a maguk kerületeiben is kezdjék meg az ak­ciót. Jászvásáron és Krajovában is tartanak va­sárnap tiltakozó gyűlést. A jászvásáriak tün­tetése annál feltűnőbb, mert Károly király épp most oda készül az egyetem megnyitására.­­ A bukaresti liga végrehajtó­ bizottsága fölhívta a háztulajonosokat, hogy azokban az utcák­ban, amelyeken vasárnap az egyetemi polgá­rok tüntető körmenete elvonul, házaikat nem­zeti lobogókkal és jelvényekkel díszítsék. — A Budapestről érkező jelentések következtében azon­ban a polgárság hangulata a tüntetésnek nem kedvező. Budapest—Bukarest. — Beszélgetés a román főkonzullal. — Bals romániai főkonzul ma este fogadta tudósítónkat s úgy nyilatkozott előtte, hogy a román királyi párra fölöttébb kellemesen hatott az a meleg, rokonérző fogadtatás, amelyben Budapesten részük volt és hogy R­ománia több­sége meg tudja becsülni azt a szívből jövő vendéglátást, amelylyel a magyarok Románia uralkodóját fogadták. Az ünnep jelentőségé­ből, a fogadtatás szíves melegségéből nem vesz el semmit a bukaresti sajtó némely orgá­numának heves kifakadása. Ez elvégre olyan jelenség, amely mindenütt előfordul, de a túlzók heveskedésével szemben ott van a jó­zan és mérsékelt többség, amelyet őszinte, békés érzelmeiben semmiféle újságcikk meg nem zavar. Ezeknek a heveskedéseknek a jelentő­sége annyival is csekélyebb, mert félreértések­ből és nem komoly okokból erednek. Rendjelek. A román király Wlassics, Perced és báró Jósika minisztereknek a román koronarend I. osztályát, Be­­niczk­y főispánnak és Rudnay főkapitánynak a román koronarend II. osztályát adományozta, König udvari tanácsost a román csillagrend nagy tiszti keresztjével, Ilaverda és Marzsó udvari titkárokat a koronarend középkeresztjével tüntette ki. Német újsághangok, Berlin, szeptember 30. A Nationalzeitung írja: «A tegnap Budapesten Ferenc József király és a román király között váltott köszöntők a két uralkodó között való szíves sze­mélyes viszonyt konstatálják és megerősítik Romániá­nak azt a szándékát, hogy a hármas-szövetséggel egy vonalban lépjen akcióba a békéért. Hogy Romániának viszonyai megerősítésére szüksége van a békére, amely­nek megőrzése, szoros kapcsolatban a hármas-szövet­séggel, legközelebb fekvő útt Románia számára, ezt az ország helyzete épp úgy, mint korábbi idők tapasztala­tai világosan bizonyítják, így ez év sok békeszerető Az állam háztartása. — Az 1896. évi zárószámadás. — Budapest, szeptember 30. Rakovszky István, az állami számvevőszék elnöke érdekesen csoportosítja az államház­tartás főbb eredményeit abban a jelentésében, amelylyel az 1898-n­yi zárószámadásokat az országgyűlés elé terjesztette. E jelentés ki­emelkedő adata, hogy a mondott esztendőben az állami zárószámadás 15.481.000 forint fölös­­leggel s az előirányzott eredménynél 35.528.000 forinttal kedvezőbb eredménynyel végződött. Az állam vagyona 1896-ban 65.233.000 forinttal szaporodott, adóssága 253.000 forinttal apadt. A jelentés a kezelés főbb eredményeit a kö­vetkezőkben ismerteti: A költségvetési törvény a rendes kezelésnél a fölösleget . . . 25­ 257 millió fontot irányozta elő; a zárószámadás szerint a fölösleg 65,144 millió írttal tett ki s így . . . . . . 39­ 887 millió írttal haladta meg az előirányzatot. Az átmeneti kezelésnél előirá­nyozva volt.............................. 973 ezer forint fölösleg; a zárszámadás szerint a fölösleg 1­553 millió irtot tett ki, vagyis az átmeneti ke­zelésben a tiszta eredmény . 680 ezer írttal kedvezőbben alakult a költség­vetésnél. A beruházások..............................19-681 millió forint hitelével szemben a zárszámadás 24-263 millió forint utalványozást tüntet fel, a túlkiadás tehát.................... 4­682 mill. frt tesz. A rendkívüli közösü­gyi kiadásoknál az utalványozás az előirányzattal egyezően ........ 6­628 millió frt volt. Ezekből kitetszik tehát, hogy míg a költségvetési törvény egé­szében a fölösleget.................... 21 ezer írtban állapította meg, addig a zárszá­madás ........................................35-706 millió frt fölösleget mutat, vagyis a kezelés eredménye................................... 35-785 millió írttal volt kedvezőbb a költségvetési elő­irányzatnál. A költségvetési törvényben engedélyezett hitele­ken kívül azonban a kormány külön törvényes felha­talmazások és póthitelek alapján is jelentékeny bevéte­lek és kiadások elrendelésére volt jogosítva. Jelesül jogot nyert a kormány ez alapon külön eszközölni: bevételt az átmeneti kezelésben és a rend­­­­kívüli közösügyi bevételeknél­­ összesen.................................... 1­807 millió frt erejéig; kiadást a rendes és átmeneti kezelésben, a beruházásoknál, valamint a rend­kívüli közösügyi kiadásoknál ösz­szesen......................................... 17-978 millió frt erejéig, s így külön törvényes fel­hatalmazásokon és póthiteleken alapuló kezelésben tett az elő­irányzott hiány..............................16-171 millió frtot, ezzel szemben a zárószámadás szerint tett: a bevétel . . 1807 millió irtot, a kiadás . . 17­976­t , a hiány.............................................16169 millió irtot, vagyis a tényleges eredmény ebben a kezelésben............................... 2 ezer írttal kedvezőbben alakult az alapjául szolgált fölhatalmazá­soknál és póthiteleknél. Összegezve a költségvetési törvény és a külön fölhatalmazások alapján foganatosított kezelést, a követ­kező eredmény mutatkozik: Az előirányzott összes bevétel . 474-871 millió­ért a zárszámadásilag előírt összes be­vétel ........................................ 527-250 « « a nagyobb bevétel tehát . . . 52-379 « « az előirányzott összes kiadás . . 491-021 « « míg az utalványozott összes kiadás 507-613 « « vagyis túlkiadás ......................... 16-592 « « Ebből láthatóan a bevételek jelentékeny emelé­sével szemben nagy túlkiadások is vannak, s ezek kö­zött igen jelentékeny az előirányzat nélküli kiadások összege. Ezen előirányzat nélküli kiadások összege megkö­zelíti a 15 millió frtot; ebből a rendes kezelésre 4-175 millió frt, az átmenetiekre 7-109 millió frt, a beruhá­zásokra 3­472 millió frt esik. Az előirányzat nélküli kezelésben 1­116 millió forinttal szerepelnek különböző címeken fölmerült ez­redéves kiállítási költségek is. Egybevetve a fentebbi adatokat, a költségvetési törvény és külön fölhatalmazások alapján előirá­nyozva volt.........................................16-150 millió frt hiány, a zárszámadás eredménye sze­rint mutatkozik.................................... 19-637 * Fr fölösleg s igy a kezelés az előirányzat­hoz képest......................................... 35­ 787 millió fo­rinttal kedvezőbben alakult. A bevételek és kiadások között olyanok is van­nak, amelyek hitelműveletekből (kölcsönökből) erednek, a pénzverésnél és az aldunai Vaskapu-szabályozásnál pedig olyanokkal is találkozunk, amelyek alapszerű ke­zelés folyományai. Ezeket, minthogy 1896. évi jövedelmet, illetőleg költséget nem jelentenek, úgy az előirányzatból, mint az előírásból kihasítván, az elért fölösleg 15.481 millió frt, s a kedvezőbb eredmény 35.528 millió frt. A valódi cselekvő (bevételi) hátralékok az 1896. év folyamán 8­ 797 millió írttal növekedtek, ellenben a valódi terhelő (kiadási) hátralékok 8 330 millió írttal apadtak. A kezelésnek az állam vagyonára behatással bíró főbb mozzanatai a következők: A kiadásokból fordított a kormány ingatlan és ingó vagyon szer­zésére, állami adósságok törlesz­tésére és oly kiadásokra, ame­lyekből az államnak készpénz­követelései támadtak, összesen 85.209 millió frtos viszont a bevételek között olyanok is vannak, melyek vagyonfogyat­­kozásból erednek, s jelesül az ingatlan és ingó vagyonnál, érték­papíroknál, állami adósságoknál és állami követeléseknél összesen 38-352 millió irtot tesznek ki, s igy egészben véve tisztán......................... . . . 46-857 millió forint az az összeg, amely az 1896. évben utalványozott kiadá­sokból vagyonszaporításra fordittatott. Az állam vagyona, levonva az értékpapírokban való állami tartozások 5­ 787 millió frtnyi és az összes (valódi és átfutó) terhelő hátralékok 19-136 milió frtnyi növekedését, az 1896. évben egészben véve tisztán 65-233 millió frttal gyarapodott, s értéke az 1896. év végével nettó­ összegben 507-093 millió frt volt. Állami adósságaink álladéka az 1896. évben egészben véve tisztán 253 ezer frttal apadt. Megyék és városok.­ ­ (Városi tisztujitás.) Versec törvényhatósága ma tartotta tisztújító közgyűlését. Megválasztották polgármesterré Seemayer Jánost, aki ezt a tisztet már 14 éve viseli; főjegyző Weifert Károly, pénzügyi taná­csos és árvaszéki ülnök Pavlovics Ignác, gazdasági ta­nácsos Kherer Béla, adóügyi tanácsos Bodry Mihály, katonaügyi tanácsos Ochmann Pál, főügyész dr. Rezucha István, árvaszéki ülnök Matser Jakab, pénztárnok Spaits János, aljegyző Koszinovits János lett. A polgármester eddig az árvaszéknek is elnöke volt és a törvényható­ság azt óhajtja, hogy jövőben is az legyen; ez ellen a főispán fölebbez a közigazgatási bírósághoz, mert a szabályzat értelmében erre az állásra kvalifikálva nin­csen. Minthogy azonban erre nézve a törvényhatóság már pár hét előtt kegyelmi kérvényt intézett ő felsé­géhez, remélhetőleg teljesülni fog a törvényhatóság óhajtása.­­ (Debrecen közgyűlése.) Debrecen város köz­gyűlése ma folytatta tanácskozásait gróf Degenfeld Jó­zsef főispán elnöklete alatt. A mai ülésen szóba ke­rült a Hortobágy és a város összes birtokainak ered­ményesebb kihasználásának kérdése. A közgyűlés rövid vita után elfogadta a tanácsnak azt a javaslatát, hogy az e célból választott bizottság tanulmányozza e kérdést és arról tegyen jelentést a jövő esztendőben a közgyűlésnek. Ugyancsak tudomásul vette a közgyűlés Ábrahám László tiszti főügyésznek azt az indítt­aigt**.

Next