Pesti Napló, 1897. november (48. évfolyam, 304-332. szám)
1897-11-02 / 304. szám
Budapest, ireda 1897. november 2. 3 304. szám. PESTI NAPLÓK ________ Budapest, november 1. A miniszterelnök Bécsben. Báró Bánffy Dezső miniszterelnök — mint jelentettük — a vasárnapot a kisbéri állami ménesuradalomban töltötte s azután Bécsie utazott. Ma báró Bánffy — mint a Bud. Tvr.-nak telegrafálják !Bécsből — hosszasabban tanácskozott gróf Badeni osztrák miniszterelnökkel. Délután meglátogatta Kaltenleutgebenben az ott üdülő báró Dániel Ernő kereskedelemügyi minisztert, akinek egészségi állapota örvendetes módon javul. Báró Bánffy Dezső az esti vonattal visszautazott Budapestre. A delegációknak november közepére való egybehívása megállapítottnak tekinthető. Gróf Golucovszki külügyminiszter, aki most még galíciai birtokain van, valószínűleg november 10-én tér vissza Monzáról. Valószínűleg még a külügyminiszternek Monzába való elutazása előtt, vele egyetértőleg fogják megállapítani a delegációk egybehívásának idejét, ami körülbelül november 13. és 16. között lesz, mire a magyar országgyűlés megválasztja a delegáció tagjait. Régebben is volt eset rá, hogy a delegációk tanácskozásai egy időbe estek a parlamentek tárgyalásaival és a delegációk egybehívásának időpontját ezúttal teljesen függetlenül állapítják meg attól, hogy mily stádiumban vannak a parlamentek által letárgyalandó előterjesztések. A képviselőház november 3-án, szerdán, déli 12 órakor ülést tart. A pécsi püspök kinevezése. Hettyey Sámuelnek pécsi püspökké való kinevezését — amelyről már hírt adtunk — vasárnapi számában jelentette a hivatalos lap. A királyi kézirat így szól: Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére Hettyey Sámuel déghi címzetes apátot, Esztergom főegyházmegyei kanonokot és a primásérseki iroda igazgatóját, pécsi püspökké kinevezem. Kelt Budapesten, 1897. évi október 28-án. Ferenc József, s. k. Wlassics Gyula, s. k. A függetlenségi párt bajai. A függetlenségi és 48-as párt két frakciójában nem tud helyreállani a nyugalom. A szegvári képviselőjelölés, Ugron Gábor jelölésének elejtése kiélesítette a két frakció egymáshoz való viszonyát. De ezután még mind a két pártban belső villongások is következtek. A Kossuth-pártot kettéválasztja a szegvári kerület két Kossuth-párti jelöltje. Az Ugron-pártról pedig csak a minap jelentette a Magyar Újság, hogy Bartha Miklós, az elnök apártból kilépett. Ezt a párt lapja, a Magyarország hivatalosan is megcáfolja ugyan, de a M. U. föntartja a hírét, hogy az elnök ki akart lépni. Ma azután Sima Ferenc jelentette be az Ugron-párt elnökének, hogy ■a-pártból kilép. Simára azért haragudtak pártjában, mert Szegvárott az ő műve volt a Kossuth-párti Malek jelölése. Sima erre előbb a Kossuth-párt volt lapjának, a Függetlenségnek lett társszerkesztője s ugyanekkor ez a lap a két frakció egyesülését vette programmjába. Sima eljárását erősen bírálta a Népszövetség című Ugron-párti lap, amiért ma Sima ennek szerkesztőjét, Szederkényi Nándort provokáltatta. Attól az értekezlettől, amelyet november 4-ikére Bartha összehívott, még újabb eseményeket is várnak. A béke helyett, amelynek összeboronálásán a nyári szünet után fáradoztak, a két függetlenségi frakció mint ellenség áll egymással szemben. Szentesítés előtt. A szentesítés alá terjesztendő törvényjavaslatok szövegét átvizsgáló bizottsága az országgyűlés két Házának Szilágyi Dezső képviselőházi elnök elnöklésével ma ülést tartott, amelyben a főrendiház részéről Szabó Jenő jegyző, a képviselőház részéről Molnár Antal és Nyegre László jegyzők és Pulszky Ágost előadó vettek részt. A bizottság átvizsgálván a kiegyezési provizóriumról, a Horvát-Szlavónországokkal való pénzügyi egyezmény meghosszabbításáról és a költségvetési indemnitásról szóló törvényjavaslatok végleges szövegét, azt a két Ház megállapodásaival mindenben megegyezőnek találta, minek folytán a három törvényjavaslat királyi szentesítés alá terjesztetett. A szegvári választás A mindszent-szegvári kerületben november 6-ára tűzték a képviselőválasztást. Malek Lajos, az országgyűlési Kossuth-párt jelöltje, tegnap utazta be a kerületet és mondott programmbeszédet Mindszenten és Szegváron. Útjában Müleket Kossuth Ferenc és még több Kossuth-párti képviselő kísérte. Kossuth Ferenc a választóknak mondott beszédében kijelentette, hogy csak Mülek a hivatalos jelöltje a pártnak. Uray Imre, a másik Kossuthpárti képviselőjelölt, szintén tegnap mondott programmbeszédet, előbb Szegváron, azután Mindszenten. A katolikus kongresszus munkája. A katolikus autonómiai kongresszus megnyitása után az első napokban csak néhány ülést tart. Megválasztják az igazoló bizottságot, igazolják a választásokat, azután a kongresszus előreláthatóan bizottságokat küld ki az autonómiai statútum javaslatainak elkészítésére. Ez mindenesetre hosszabb időt vesz igénybe s ezalatt a kongresszusnak ülése nem lesz. Úgy hiszik, a javaslatokat január közepe táján beterjeszthetik a bizottságok és a kongresszus csak akkor kezdi érdemleges tanácskozását. Pártszervezés. A veszprémmegyei szabadelvű párt a minap tartotta újjászervező nagy konferenciáját, amelyen résztvettek a megyebeli szabadelvű párti országgyűlési képviselők: Fenyvessy Ferenc, Szabó Imre, Bauer Antal, dr. Óváry Ferenc és Purghly Sándor. A pártszervezésre való fölhívást Kolozsváry József alispán írta alá. Néppárti gyűlés. Esztergomból telegrafálják, hogy a néppárti gyűlés, amelyet vasárnap Rajnán, Metternich herceg birtokán tartottak, igen gyengén sikerült. Kevesen mentek el a szónokok meghallgatására, s akik ott voltak, azokra sem hatottak a liberális politikát támadó beszédek. A gyűlésnek különben a célja leginkább az volt, hogy megcáfolják a hírt, amely szerint a primási megyében nem szabad néppárti mozgalmat kezdeni. A folytatásról azonban a tegnapi kudarc után a néppárt nyilván lemond. a Robilant és a hármas szövetség. Rómából táviratoztak, hogy a Nuova Anthologica Capelli képviselőnek, Robilant külügyminiszteri államtitkárának a Nuova Anthologica igazgatójához, Matteorino Ferrarishoz intézett levelét teszi közzé, amelyben Capelli kijelenti, hogy Robilant a hármas szövetséget, még annak megkötése előtt óhajtotta, mivel súlyos hibának tartotta, hogy Olaszország állandóan izolálva maradjon. Midőn gróf Robilant külügyminiszter lett, első gondolata volt a hármas szövetséget megújítani és javítani, hogy garanciákat teremtsen nem csupán Olaszország területi épségének, hanem az állam Olaszországon kívüli nagy érdekeinek is. A nagy titokban folytatott tárgyalások néhány hónapig tartottak és célra vezettek. Időközben Robilant Olaszország tengeri helyzetével foglalkozott, amelyet a hármaskövetség kellően megvédeni nem látszott képesnek. Bismarck hercegtől és más fenkölt személyiségektől támogatva Robilant gróf azon volt, hogy Angliával nem talán valami konvenciót vagy szerződést, hanem csupán barátságos megállapodásthozzon létre a két alkán pozíciójának a Földközi-tengeren való kölcsönös védelmére mégpedig a status quo alapján. Midőn Robilant terveinek megvalósítsa a lehetőség körébe jutott, közölte azokat a kamarával és négy hónappal visszalépése előtt a tervei megvalósultak. Robilant gróf akkor azt mondotta Capellinek: Mi Olaszországot a külföldön védve és biztosítva hagyjuk hátra, akárcsak egy vastornában. Capelli levele továbbá a következőket tartalmazza: A hármas szövetség egyszerűen oly államok barátsága, amelyek senkinek békéjét és nyugalmát nem zavarják, de maguk sem akarnak zavartatni belső fejlődésükben és nagy külföldi érdekeikben. Ha ma a hármas szövetséggel egyidejűleg egy kettős szövetség is fennáll, ez mitsem változtatott és ha egyáltalában történt változás, az javulást jelent. A kettős-szövetség megállapodásainak alapját nem képezhették más érzelmek, mint azok, amelyek a hármas-szövetség megteremtésénél mérvadók voltak. A Kölnische Zeitung mai jelentése érdekes magyarázatát adja a hármas-szövetség titkos történetéből való leleplezéseknek, amelyeket a Nuova Antologica állítólag Robilant gróf leveleinek nyomán tett közzé. Amikor — így szól a római jelentés — Robilant külügyminiszter lett, egy hírlapírónak határozottan kijelentette, hogy konzervatív államférfia, aki őszinte barátsággal van a hármas szövetséghez. De mit jelent akkor a berlini nagykövethez intézett levele? Robilant egyszerűen okos politikusnak mutatkozik ebben a levélben, kereskedőnek, aki nem dicséri azt a lovat, amelyet meg akar venni, hanem azt mondja róla, hogy fabatkát sem ér. Robilant jól tudta, hogy a hármasszövetség nem közkereseti, hanem biztosító társaság, mégis megkísértette, hogy a szövetség megújítása hasznot hajtson Olaszországnak. Amikor ez a terve nem sikerült, különös haszon nélkül is megújította a szerződést. Ez az eljárás világosan arra vall, hogy épp oly kevéssé volt ellensége a hármas szövetségnek, mint ahogy Crispi sem az. A bolgár emigránsok hazatérése. A régóta vajúdó bolgár emigráns-kérdésben, mint a Moszkovszkija Vjedomoszti írja, végre megtörtént a sokáig halogatott döntés. A bolgár kormány ugyanis Petkov orosz ezredessel való egyetértésben elhatározta, hogy az Oroszországban élő negyvennyolc bolgár emigráns közül kilencnek amnesztiát ad. Hazatérhetnek és a bolgár hadseregben megkapják azt a rangot, amelyet az orosz seregben viseltek. A többi harminckilenc emigránst a bolgár kormány nem is tekinti emigránsnak, ezek bármikor hazatérhetnek, de semmiféle katonai rangra vagy nyugdíjazásra nem tarthatnak számot. Városaink rendezése/) — November 1. (III.) Elfogadva a városaink között jelenleg fennálló s a városi törvényjavaslat által változatlanul fentartott két fokozatot, a legelsőben is annak pontos meghatározása lesz szükséges, hogy mely városok legyenek törvényhatósági joggal fölruházva és melyek maradjanak meg rendezett tanácsú szervezettel? E kérdés célszerű megoldásától függ voltaképpen városaink jövendő fejlődése, mert míg az arra érdemes kellő anyagi és értelmi erővel bíró városok teljes önállósítása minden tekintetben kívánatos, addig az arra nem alkalmas kisebb mezővároskák városi jellegét sordírozni kétségtelenül helytelen dolog volna. — Emellett azonban arra is törekednünk kell, hogy a városok számát az ország területéhez, lakosságához és műveltségéhez aránylagosan állapítsuk meg, — mivel a vidéki kulturális központok számából és fejlettségi fokából az ország általános kultúrájára is következtetést szoktak vonni. E fontos kérdéssel a városi törvényjavaslat nagyon is egyszerűen bánik el, amennyiben az eddigi törvényhatósági joggal fölruházott városokat a jövőre is ilyenekül hagyja, a rendezett tanácsú városok lakosságszámának minimumát pedig ötezerben állapítja meg. E mellett lehetővé teszi a városoknak községekké való degradálását, de a fejlődést, vagyis a községeknek rendezett tanácsú várossá, ezeknek pedig törvényhatósággá alakulását egészen az illető város vagy község tetszésére bízza, anélkül, hogy az átalakulás feltételeit közelebbről meghatározná. Szerintünk ez a javaslat legveszedelmesebb intézkedése, mert ahelyett, hogy a városi élet fejlődését előmozdítaná, egyenesen annak visszaesésére vezet. Van ugyanis jelenleg a fővároson kívül 24 törvényhatósági joggal felruházott és 106 rendezett tanácsú, összesen tehát 130 városunk. Ezek közül 5000-nél kevesebb lakossal bír 35, a javaslat szerint tehát ezeknek városi minősége megszűnvén, maradna a jövőben 95 városunk, vagyis a városok számának emelése helyett annak jelentékeny redukálása fog bekövetkezni. Mert az, hogy egy község maga kérje várossá emelését és ezzel terheinek megkétszerezését, a jövőben is éppen úgy a legnagyobb ritkaságok közé fog tartozni, mint manapság. S addig, míg egy-egy község ilyesmire elhatározza magát, legalább is ugyanannyi város fog akadni, mely a nagy terhek nyomása alatt a községgé alakulást határozandja el. A helyes városi politikának mindenekelőtt a városoknak minél szélesebb körben való önállósítását kell feladatul tűznie. Mostani rendezett tanácsú városaink között van számos olyan, amely az önállósításra minden irányban megérett s akár gazdasági, akár kulturális, akár végre politikai jelentőség tekintetében megérdemli, hogy törvényhatósági joggal felruháztassék, már csak azért is, mert ez nagyobb városainknál alig járna említésre érdemes személy és költségszaporítással. Miskolc, Nyíregyháza, Makó, Kanizsa, Eger, Mármarossziget, Esztergom, Szolnok, Eperjes, Ungvár, Nyitra, Szentes, Brassó, Jászberény, Becskerek és még akárhány más rendezett tanácsú városunk bizonyára legalább is éppen úgy megérdemelnék azt, hogy törvényhatóságokká legyenek, mint Versec, Pancsova, Selmecbánya, vagy akárhány más ilyen joggal fölruházott városunk. Azonban természetesen városainknak eme kívánatos előléptetését nem szabad az illető városok, vagyis inkább az egész terhükkel ránehezedő vármegyéknek akaratától tenni függővé, mert a vármegyék természetszerű érdekük az, hogy nagyobb rendezett tanácsú városaik hatalmuk alatt maradjanak, és azok önállósítását minden áron megakadályozzák. S hogy az nekik teljesen* *) Az első két közlemény Pesti Napló október 28. és 29-iki némában jelent meg.