Pesti Napló, 1898. május (49. évfolyam, 120-149. szám)

1898-05-01 / 120. szám

120. szám. Budapest, vasárnap _____________PESTI INAPLÓ. 1898. májusig 3 lehet azt következtetni, hogy dr. Kaszl e javaslatok minden részletével egyetért. Ez az ilyen bonyolult javaslatoknál lehetetlen is volna. Sőt tudvalévően a jelenlegi és a volt pénzügyminiszter közt jelentékeny nézetkülön­bségek vannak. De mivel eme nézetkülömb­­ségek nem elvi természetűek és mivel minden vál­toztatás hosszas tárgyalásokat vont volna maga után Magyarországgal, ezért is dr. Kaizl elhatározta, hogy a javaslatokat beterjeszti úgy, ahogy elődjétől át­vette. A főrendiház bizottságaiból. A főrendiház igazoló­bizottsága hétfőn, május 2-án, délelőtt 11 órakor ülést tart, amelyen új elnököt választ és folytatja a főrendek jegyzékének kiigazítását. A reichszab­. A prágai Narodni Liszti szerint a delegációk tanácskozása után, amely lehetően rövid, a reichsrath újra összeül, mert gróf Than a költségvetési provizórium meghosszabbítását akarja megkísérleni a reichsrathban. Ha ez volna gróf Than szándéka — jegyzi meg erre a hírre a N. Fr. Pr. — akkor éppen a delegációk ülésszaka alatt kellene felfüggeszteni a nyelvrendeleteket. ORSZÁGGYŰLÉS, Budapest, április 30. Két képviselő lemondott a mandátumá­ról, ezt hirdették a Háznak Szilágyi Dezső bejelentései, aki ma, a szombat dacára is, az elnöki tisztet vitte. Az egyik lemondás, a Csipkay Károlyé, várható volt, mert őt közigazgatási bírónak nevezték ki. De meg­lepetésként hatott gróf Festetlek Andornak, a volt földmivelésügyi miniszternek óbudai mandátumáról való lemondása. Sokat be­széltek a dologról folyosón, teremben, annál inkább, mert egyelőre más munka úgy sem volt. Harmadik olvasásban elfogadták a teg­nap letárgyalt javaslatokat (köztük minden baj nélkül a közjogi harci medáliával várat­lanul fölékesített japán szerződést is.) Szerb György a honvédminiszter póthitelét ka­lauzolta sikeresen az «elfogadott»-ak közé, Neményi Ambrus pedig a pénzügyminiszter házadómentességi jelentését. Most került sorra az erdők kezdéséről szóló törvényjavaslat. Az előadói székben Bedő Albert jelent meg és szimpátiával várta sza­vát az egész Ház. A képviselők nagy része köréje gyülekezett vastag gyűrűbe, úgy hall­gatták a legnagyobb figyelemmel mindvégig. Világosan, az erdőgazdaság rejtelmeiben nem nagyon jártas hallgatók számára is érthetően és élvezhetően magyarázta, mit akar a javaslata mi a gazdasági jelentősége. Bizonyos, hogy erről a témáról Bérlő Albert-A két férfi szégyenkezve hallgatott, de az asszony most siró hangon megszólalt: •­ Mindennek én vagyok az oka, mert ez az öreg ur, névszerint Müller Ferdinand fűszerkereskedő, nem más, mint hites uram, ez a fiatal pedig, névszerint Gilgey Antal, a bará­tom. Az uram kilesett, hogy Gilgey­vel együtt voltam egy budai korcsmában s ezért most szégyenletes utcai botrányt csinált. . . Pedig semmi sem volt köztünk, semmi, csak vacso­­ráltunk .. . Lászlóffy izgatottan kapta föl a karját, de az ismeretlen asszony halkan a fülébe súgta : — Ha nem hagyja helyben, amit mond­tam, — elveszít... Az uram mindent meg­tud, — és én akár rögtön a Dunának megyek. . . Lászlóffy egy futó pillantást vetett a siró asszonyra, — szőke volt, fitos orrú, alig több húsz vagy huszonegyévesnél ... És habozva, nehézkesen igy szólott: — Úgy van, — a feleségem ő emez­ál­­nok, csapodár perszona ... Ez a másik pe­dig, ez a másik . . . — Ha úgy van, menjenek haza! szólt a bölcs rendőr tapintatosan. Végezze ezt el otthon a becses nejével, — az utcára az ilyes dolog nem tartozik ... Ha fiatal asszonyt vett, vigyázzon rá, — és most Isten velünk . . . Az asszony sietve Lászlóffyba karolt, Sirály pedig az összegyűltek kacagása közt ballagott meghunyászkodva a nyomukban .. . Mikor a Mária-utcán eltűntek, egy kucséber igy szólott egy jogászhoz: — úgy kell neki, — minek vett a vén csacsi ilyen fiatal feleséget!­nél tájékozottabban aligha beszélhetne bárki is. A Ház ezt elismerte azzal, hogy a be­szédet sűrű zajos helyesléssel kísérte, végül pedig éljenzéssel fogadta. Erre egészen takaros kis vita indult a javaslatról általánosságban. A jobboldalról hozzászólt Kubinyi Árpád, akinek elismeré­séhez a községek új terhei miatt való kis aggódás is járult. Huffy Pál, ki a javaslat politikai fontosságát érintette, és Jónás Ödön, aki éppoly lendületes, mint szakavatott be­szédben a törvény hasznos következéseit méltatta. A szélsőbalról Barta Ödön már csak a javaslat formai tökéletességét dicsérte; ő azt kívánná, hogy utasítsák vissza a javas­latot előzetes tárgyalásra a pénzügyi bi­zottsághoz is. A szélsőbal helyeslése közben magánjogi szempontból is kifogásokat tett, és szemrehányóan hozta föl a máramarosi erdőknél elkövetett visszaéléseket. Melcser Vilmos, a szászok szónoka, az állami fel­ügyelet túlságos terjeszkedését panaszolta, és módosítások feltételéhez kötötte a maga szavazatát. A szünet után mondotta el beszédét Darányi Ignác miniszter, és a javaslat félre­magyarázott intencióinak igaz, őszinte meg­világításával cáfolta a kifogásokat. Bartának felelve, rámutatott, milyen megtorlással élt a kormány a visszaélésekkel szemben, és hogy éppen ez a javaslat fogja a jövőben hasonló visszaéléseknek elejét venni. Nagy erővel, élénk fordulatokkal és nagy hatás mellett foglalkozott a miniszter az elhang­zott beszédek mindenikével, a jobboldal helyeslése s tetszése pedig akkor lett leghan­gosabb,mikor arról szólt, hogy éppen az örökö­sen pártfogásba ajánlott kis­emberek érdekét mennyire szolgálja a javaslat az erdőgazda­ság nagy és fontos érdekei mellett. És mindemez előnyök mellett még azt sem lehet,“mondani, hogy a maga omnipotenciá­­ját gyarapítja megint az állam, mert tisztán a közigazgatási bíróságra ruház a javaslat minden ítélkezést. Zugó helyeslés követte a miniszter beszédét. Barta rövid zárószava után a javaslatot általánosságban megsza­vazták s azután minden fölszólalás nélkül részleteiben is elfogadták. Lukács miniszter igen megnyugtató vá­laszt adott Thaly interpellációjára, amely a munkácsi vár «megszállásáról» panaszkodott. A részletes fölvilágosításokból kitűnt, hogy korántsem «szállta meg dob- és harsonaszó­val 600 főnyi közös hadsereg Rákóczi ősi várára, sőt még a millennáris emlékszoborra se vet árnyékot a kétfejű sas szárnya. Mindössze megengedte a miniszter, hogy a vár üres épületeibe­n póttartalékos baká­kat kvártélyozzanak nagygyakorlatok ide­jén. Mindenki mosolygott, hogy a szélső­bal fehér kuruca micsoda harcias dol­gokat magyarázott ki a szegény, bé­kés póttartalékosokból. De Thaly még ma is hosszan méltatlankodott, hogy Rákóczi dicső várába minek tesznek svarcgell baká­kat, a kétfejű sas miért szorítja ki a turul­madarat, és a honleányoknak miért kell kaszárnyán keresztülmenniök, mikor az emlékszobrot akarják megtekinteni. A Ház azonban tudomásul vette a választ. Kossuth Ferenc végre meginterpellálta Perczelt, miért tiltották be a holnapi hajdúböszörményi nép­­gyűlést, amelyre függetlenségi képviselők is el akartak menni, hogy lelkesítsék a népet az önálló vámterület érdekében. A belügy­miniszter megmagyarázta, hogy különösen az idén be kellett május 1-ére minden nép­­gyűlést tiltani, bármely későbbi időpontban készségesen engedi meg a népgyűlés meg­tartását. A Ház helyesléssel vette tudomásul a választ. A Ház harmadik olvasásban elfogadja a tegnap letárgyalt javaslatokat. Szerb György előadó referálása alapján a Ház elfogadja a honvédminiszternek engedélyezendő pót­hitelről szóló törvényjavaslatot. Neményi Ambrus előadó ismertetése alapján tudomásul veszi a Ház a pénzügyminiszter jelentését a Pozsony, Szombathely, Zágráb és Eszék városok­nak adott rendkívüli házadómentességről. Az erdő­javaslat. Az elnök: Kijelenti, hogy a földmivelési mi­niszter megbízásából Horváth Sándor főerdőtanácsos van jelen a tárgyalásnál. Bedő Albert előadó: ismerteti a javaslat célját. Az erdőbirtokok általában oly kisebb területűek, hogy alig viselhetik a saját terhükre alkalmazott tisztviselőkkel való kezeltetés költségeit, közös erdő­tiszt tartására pedig sokféle okokból nem egyesül­nek a tulajdonosok. A kormány az erdőtörvény végrehajtásának már első idejében igyekezett ezen segíteni, állami kezelésbe véve az egyes területeket. Ezt az eljárást a kormány oly sikeresen folytatta, hogy most az erdők kétharmada állami kezelésben van, ahol ez nem sikerült, sok helyen a vármegyék jártak el így saját területükön. Eltagadhatatlanok az ilyen kezelés nagy előnyei. (Helyeslés.) Ismeretes, hogy ma még igen számos, közösen kezelt köz­­birtokossági és úrbéres erdő gazdasági ügyvitelénél azért nem alkalmazhatók a gazdasági vezetésnek legüdvösebb módozatai, mert hiányzik az elhatáro­zásra szükséges tényezőknek oly törvényes alapon való szervezete, működtetése és oly szabályok alko­tására hivatott jogosultsága, mely szabályoknak követése mellett aztán az illető birtokok okszerű fentartása és jövedelmezőségének nemcsak fokozása, de kellő állandósággal való biztosíthatása is érvé­nyesíthető lenne. Erről gondoskodnak a tulajdonjognak érintetle­nül hagyása mellett a törvényjavaslat második címében foglalt intézkedések s azoknak a jelzett érdekekből való szükségességét kétségtelenül is el kell ismerni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Helyes intézkedés a legeltetési célt szolgáló er­dőterületeknek az erdőtörvény hatálya alá való helye­zése; fontos ez az állattenyésztésre. A javaslat 3. §jában a földművelő bizottság által tett módosítással határozottan ki lett mondva, hogy ezeknek az erd,­dőknek a legelő erdők hivatását kell szolgálni, ennél­fogva nem lehet attól tartani, hogy ezek a birtokterü­­letek tulajdonképpeni rendeltetésük szolgálatától szi­gorúbb erdészeti szabályok alkalmazásával csak részben is elvonhatók legyenek. (Helyeslés.) Sorra ismerteti ezután a javaslat fontos rendel­kezéseit, bemutatja ezek jelentőségét. Nézete sze­rint a javaslatban foglalt rendelkezésekkel szabá­lyozott gazdasági intézkedések nem annyira a köz­vetlen szükségesség szempontjából és politikai te­kinteteiből lehetnek bírálhatók, mint inkább abból a közgazdasági jelentőségből, melylyel a javaslat,az erdészeti igények kielégítése mellett, a mezőgazda­­sági és állattenyésztési érdekek szolgálatára van hi­vatva. (Helyeslés.) Ajánlja elfogadásra a javaslatot.­ (Élénk helyeslés, tetszés és éljenzés a jobbol­dalon.) Kubinyi Árpád: Elismeri a javaslat üdvös cél­jait, de időszerűségére és végrehajtására nézve van­nak aggodalmai. A javaslat a járulékokat és költsé­geket kellő megokolással növeli. A szóló célirányosnak tartaná, ha ez a törvény a közigazgatás reformja s az adózás rendezése előtt nem lépne életbe. Köz­­gazdasági, társadalmi és politikai okokból ugyanis most a községekre nagyobb teher nem róható. A miniszter ígérte ugyan a bizottságban, hogy a költségek csak ott fognak emelkedni, ahol a haszon növekedik. Ismerve a miniszter törekvéseit és gon­doskodását, reméli, hogy eloszlatja az aggodalmakat s a szólónak lehetővé teszi a javaslat elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Barta Ödön: Osztja Kubinyi aggodalmait. A budgetjog szempontjából e javaslat mai tárgyalása határozottan sérelmes, s az sem helyes, hogy ilyen javaslat tárgyalása a pénzügyi bizottság mellőzésé­vel történik. Itt az állam jövedelmének 618.000 fo­rinttal való növekedéséről van szó, amely jövedelem állandó lesz. Javasolja, hogy vegyék le a törvény­javaslatot a napirendről, és pénzügyi mérlegelés­­végett utasítsák a pénzügyi bizottsághoz is, bár nem reméli, hogy ez indítványát elfogadják. El­ismeri, hogy korrektebbül szerkesztett és exaktab­­ban megokolt javaslat még nem volt a Ház előtt, úgy­hogy általánosságban elfogadása után a részle­tekhez aligha lesz valakinek szava. Kifogásolja, hogy a javaslatban a kormány a magántulajdon felett való­ rendelkezési jogot is vindikálja magának,s nem respek­tálja a volt úrbéresek vagyonát. Ezért nem elég kár­pótlás az, hogy orvoslást kereshetnek a károsodók a közigazgatási bíróságnál. Fölemlíti a majdánkai erdő­­irtás esetét. Az erdőséget 1895-ig mint községi va­gyont kezelték. Kutka alispán vette először észre, hogy ez nem jogosult. És mikor átadták az erdők kezelését a közbirtokosságnak, nem készítettek lel­tárt. Ki felelős most a kiirtott 5000 holdért, s miért nem tudott erről az állami erdőfelügyelő, aki nyil­vánvalóan szintén hibás? A közigazgatási bíróságnál A képviselőház ülése. — Kezdete délelőtt 10 órakor. — Szilágyi Dezső elnök. Bemutatja Csipkay Ká­roly és gróf Festetlek Andor képviselők leveleit, melyekben képviselői állásukról lemondanak. Tudo­másul vétel­k­el a Ház felhatalmazza az elnököt, hogy Zólyom vármegye breznóbányai, illetőleg Bu­dapest székes­főváros III-ik kerületében az új kép­viselőválasztás iránt intézkedjék. Bemutatja az elnök Zólyom megye közönségének feliratát, amelyben a katonai oldalfegyver szolgálaton kívüli használatának szabályozását kéri.

Next