Pesti Napló, 1898. május (49. évfolyam, 120-149. szám)
1898-05-01 / 120. szám
120. szám. Budapest, vasárnap _____________PESTI INAPLÓ. 1898. májusig 3 lehet azt következtetni, hogy dr. Kaszl e javaslatok minden részletével egyetért. Ez az ilyen bonyolult javaslatoknál lehetetlen is volna. Sőt tudvalévően a jelenlegi és a volt pénzügyminiszter közt jelentékeny nézetkülönbségek vannak. De mivel eme nézetkülömbségek nem elvi természetűek és mivel minden változtatás hosszas tárgyalásokat vont volna maga után Magyarországgal, ezért is dr. Kaizl elhatározta, hogy a javaslatokat beterjeszti úgy, ahogy elődjétől átvette. A főrendiház bizottságaiból. A főrendiház igazolóbizottsága hétfőn, május 2-án, délelőtt 11 órakor ülést tart, amelyen új elnököt választ és folytatja a főrendek jegyzékének kiigazítását. A reichszab. A prágai Narodni Liszti szerint a delegációk tanácskozása után, amely lehetően rövid, a reichsrath újra összeül, mert gróf Than a költségvetési provizórium meghosszabbítását akarja megkísérleni a reichsrathban. Ha ez volna gróf Than szándéka — jegyzi meg erre a hírre a N. Fr. Pr. — akkor éppen a delegációk ülésszaka alatt kellene felfüggeszteni a nyelvrendeleteket. ORSZÁGGYŰLÉS, Budapest, április 30. Két képviselő lemondott a mandátumáról, ezt hirdették a Háznak Szilágyi Dezső bejelentései, aki ma, a szombat dacára is, az elnöki tisztet vitte. Az egyik lemondás, a Csipkay Károlyé, várható volt, mert őt közigazgatási bírónak nevezték ki. De meglepetésként hatott gróf Festetlek Andornak, a volt földmivelésügyi miniszternek óbudai mandátumáról való lemondása. Sokat beszéltek a dologról folyosón, teremben, annál inkább, mert egyelőre más munka úgy sem volt. Harmadik olvasásban elfogadták a tegnap letárgyalt javaslatokat (köztük minden baj nélkül a közjogi harci medáliával váratlanul fölékesített japán szerződést is.) Szerb György a honvédminiszter póthitelét kalauzolta sikeresen az «elfogadott»-ak közé, Neményi Ambrus pedig a pénzügyminiszter házadómentességi jelentését. Most került sorra az erdők kezdéséről szóló törvényjavaslat. Az előadói székben Bedő Albert jelent meg és szimpátiával várta szavát az egész Ház. A képviselők nagy része köréje gyülekezett vastag gyűrűbe, úgy hallgatták a legnagyobb figyelemmel mindvégig. Világosan, az erdőgazdaság rejtelmeiben nem nagyon jártas hallgatók számára is érthetően és élvezhetően magyarázta, mit akar a javaslata mi a gazdasági jelentősége. Bizonyos, hogy erről a témáról Bérlő Albert-A két férfi szégyenkezve hallgatott, de az asszony most siró hangon megszólalt: • Mindennek én vagyok az oka, mert ez az öreg ur, névszerint Müller Ferdinand fűszerkereskedő, nem más, mint hites uram, ez a fiatal pedig, névszerint Gilgey Antal, a barátom. Az uram kilesett, hogy Gilgeyvel együtt voltam egy budai korcsmában s ezért most szégyenletes utcai botrányt csinált. . . Pedig semmi sem volt köztünk, semmi, csak vacsoráltunk .. . Lászlóffy izgatottan kapta föl a karját, de az ismeretlen asszony halkan a fülébe súgta : — Ha nem hagyja helyben, amit mondtam, — elveszít... Az uram mindent megtud, — és én akár rögtön a Dunának megyek. . . Lászlóffy egy futó pillantást vetett a siró asszonyra, — szőke volt, fitos orrú, alig több húsz vagy huszonegyévesnél ... És habozva, nehézkesen igy szólott: — Úgy van, — a feleségem ő emezálnok, csapodár perszona ... Ez a másik pedig, ez a másik . . . — Ha úgy van, menjenek haza! szólt a bölcs rendőr tapintatosan. Végezze ezt el otthon a becses nejével, — az utcára az ilyes dolog nem tartozik ... Ha fiatal asszonyt vett, vigyázzon rá, — és most Isten velünk . . . Az asszony sietve Lászlóffyba karolt, Sirály pedig az összegyűltek kacagása közt ballagott meghunyászkodva a nyomukban .. . Mikor a Mária-utcán eltűntek, egy kucséber igy szólott egy jogászhoz: — úgy kell neki, — minek vett a vén csacsi ilyen fiatal feleséget!nél tájékozottabban aligha beszélhetne bárki is. A Ház ezt elismerte azzal, hogy a beszédet sűrű zajos helyesléssel kísérte, végül pedig éljenzéssel fogadta. Erre egészen takaros kis vita indult a javaslatról általánosságban. A jobboldalról hozzászólt Kubinyi Árpád, akinek elismeréséhez a községek új terhei miatt való kis aggódás is járult. Huffy Pál, ki a javaslat politikai fontosságát érintette, és Jónás Ödön, aki éppoly lendületes, mint szakavatott beszédben a törvény hasznos következéseit méltatta. A szélsőbalról Barta Ödön már csak a javaslat formai tökéletességét dicsérte; ő azt kívánná, hogy utasítsák vissza a javaslatot előzetes tárgyalásra a pénzügyi bizottsághoz is. A szélsőbal helyeslése közben magánjogi szempontból is kifogásokat tett, és szemrehányóan hozta föl a máramarosi erdőknél elkövetett visszaéléseket. Melcser Vilmos, a szászok szónoka, az állami felügyelet túlságos terjeszkedését panaszolta, és módosítások feltételéhez kötötte a maga szavazatát. A szünet után mondotta el beszédét Darányi Ignác miniszter, és a javaslat félremagyarázott intencióinak igaz, őszinte megvilágításával cáfolta a kifogásokat. Bartának felelve, rámutatott, milyen megtorlással élt a kormány a visszaélésekkel szemben, és hogy éppen ez a javaslat fogja a jövőben hasonló visszaéléseknek elejét venni. Nagy erővel, élénk fordulatokkal és nagy hatás mellett foglalkozott a miniszter az elhangzott beszédek mindenikével, a jobboldal helyeslése s tetszése pedig akkor lett leghangosabb,mikor arról szólt, hogy éppen az örökösen pártfogásba ajánlott kisemberek érdekét mennyire szolgálja a javaslat az erdőgazdaság nagy és fontos érdekei mellett. És mindemez előnyök mellett még azt sem lehet,“mondani, hogy a maga omnipotenciáját gyarapítja megint az állam, mert tisztán a közigazgatási bíróságra ruház a javaslat minden ítélkezést. Zugó helyeslés követte a miniszter beszédét. Barta rövid zárószava után a javaslatot általánosságban megszavazták s azután minden fölszólalás nélkül részleteiben is elfogadták. Lukács miniszter igen megnyugtató választ adott Thaly interpellációjára, amely a munkácsi vár «megszállásáról» panaszkodott. A részletes fölvilágosításokból kitűnt, hogy korántsem «szállta meg dob- és harsonaszóval 600 főnyi közös hadsereg Rákóczi ősi várára, sőt még a millennáris emlékszoborra se vet árnyékot a kétfejű sas szárnya. Mindössze megengedte a miniszter, hogy a vár üres épületeiben póttartalékos bakákat kvártélyozzanak nagygyakorlatok idején. Mindenki mosolygott, hogy a szélsőbal fehér kuruca micsoda harcias dolgokat magyarázott ki a szegény, békés póttartalékosokból. De Thaly még ma is hosszan méltatlankodott, hogy Rákóczi dicső várába minek tesznek svarcgell bakákat, a kétfejű sas miért szorítja ki a turulmadarat, és a honleányoknak miért kell kaszárnyán keresztülmenniök, mikor az emlékszobrot akarják megtekinteni. A Ház azonban tudomásul vette a választ. Kossuth Ferenc végre meginterpellálta Perczelt, miért tiltották be a holnapi hajdúböszörményi népgyűlést, amelyre függetlenségi képviselők is el akartak menni, hogy lelkesítsék a népet az önálló vámterület érdekében. A belügyminiszter megmagyarázta, hogy különösen az idén be kellett május 1-ére minden népgyűlést tiltani, bármely későbbi időpontban készségesen engedi meg a népgyűlés megtartását. A Ház helyesléssel vette tudomásul a választ. A Ház harmadik olvasásban elfogadja a tegnap letárgyalt javaslatokat. Szerb György előadó referálása alapján a Ház elfogadja a honvédminiszternek engedélyezendő póthitelről szóló törvényjavaslatot. Neményi Ambrus előadó ismertetése alapján tudomásul veszi a Ház a pénzügyminiszter jelentését a Pozsony, Szombathely, Zágráb és Eszék városoknak adott rendkívüli házadómentességről. Az erdőjavaslat. Az elnök: Kijelenti, hogy a földmivelési miniszter megbízásából Horváth Sándor főerdőtanácsos van jelen a tárgyalásnál. Bedő Albert előadó: ismerteti a javaslat célját. Az erdőbirtokok általában oly kisebb területűek, hogy alig viselhetik a saját terhükre alkalmazott tisztviselőkkel való kezeltetés költségeit, közös erdőtiszt tartására pedig sokféle okokból nem egyesülnek a tulajdonosok. A kormány az erdőtörvény végrehajtásának már első idejében igyekezett ezen segíteni, állami kezelésbe véve az egyes területeket. Ezt az eljárást a kormány oly sikeresen folytatta, hogy most az erdők kétharmada állami kezelésben van, ahol ez nem sikerült, sok helyen a vármegyék jártak el így saját területükön. Eltagadhatatlanok az ilyen kezelés nagy előnyei. (Helyeslés.) Ismeretes, hogy ma még igen számos, közösen kezelt közbirtokossági és úrbéres erdő gazdasági ügyvitelénél azért nem alkalmazhatók a gazdasági vezetésnek legüdvösebb módozatai, mert hiányzik az elhatározásra szükséges tényezőknek oly törvényes alapon való szervezete, működtetése és oly szabályok alkotására hivatott jogosultsága, mely szabályoknak követése mellett aztán az illető birtokok okszerű fentartása és jövedelmezőségének nemcsak fokozása, de kellő állandósággal való biztosíthatása is érvényesíthető lenne. Erről gondoskodnak a tulajdonjognak érintetlenül hagyása mellett a törvényjavaslat második címében foglalt intézkedések s azoknak a jelzett érdekekből való szükségességét kétségtelenül is el kell ismerni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Helyes intézkedés a legeltetési célt szolgáló erdőterületeknek az erdőtörvény hatálya alá való helyezése; fontos ez az állattenyésztésre. A javaslat 3. §jában a földművelő bizottság által tett módosítással határozottan ki lett mondva, hogy ezeknek az erd,dőknek a legelő erdők hivatását kell szolgálni, ennélfogva nem lehet attól tartani, hogy ezek a birtokterületek tulajdonképpeni rendeltetésük szolgálatától szigorúbb erdészeti szabályok alkalmazásával csak részben is elvonhatók legyenek. (Helyeslés.) Sorra ismerteti ezután a javaslat fontos rendelkezéseit, bemutatja ezek jelentőségét. Nézete szerint a javaslatban foglalt rendelkezésekkel szabályozott gazdasági intézkedések nem annyira a közvetlen szükségesség szempontjából és politikai tekinteteiből lehetnek bírálhatók, mint inkább abból a közgazdasági jelentőségből, melylyel a javaslat,az erdészeti igények kielégítése mellett, a mezőgazdasági és állattenyésztési érdekek szolgálatára van hivatva. (Helyeslés.) Ajánlja elfogadásra a javaslatot. (Élénk helyeslés, tetszés és éljenzés a jobboldalon.) Kubinyi Árpád: Elismeri a javaslat üdvös céljait, de időszerűségére és végrehajtására nézve vannak aggodalmai. A javaslat a járulékokat és költségeket kellő megokolással növeli. A szóló célirányosnak tartaná, ha ez a törvény a közigazgatás reformja s az adózás rendezése előtt nem lépne életbe. Közgazdasági, társadalmi és politikai okokból ugyanis most a községekre nagyobb teher nem róható. A miniszter ígérte ugyan a bizottságban, hogy a költségek csak ott fognak emelkedni, ahol a haszon növekedik. Ismerve a miniszter törekvéseit és gondoskodását, reméli, hogy eloszlatja az aggodalmakat s a szólónak lehetővé teszi a javaslat elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Barta Ödön: Osztja Kubinyi aggodalmait. A budgetjog szempontjából e javaslat mai tárgyalása határozottan sérelmes, s az sem helyes, hogy ilyen javaslat tárgyalása a pénzügyi bizottság mellőzésével történik. Itt az állam jövedelmének 618.000 forinttal való növekedéséről van szó, amely jövedelem állandó lesz. Javasolja, hogy vegyék le a törvényjavaslatot a napirendről, és pénzügyi mérlegelésvégett utasítsák a pénzügyi bizottsághoz is, bár nem reméli, hogy ez indítványát elfogadják. Elismeri, hogy korrektebbül szerkesztett és exaktabban megokolt javaslat még nem volt a Ház előtt, úgyhogy általánosságban elfogadása után a részletekhez aligha lesz valakinek szava. Kifogásolja, hogy a javaslatban a kormány a magántulajdon felett való rendelkezési jogot is vindikálja magának,s nem respektálja a volt úrbéresek vagyonát. Ezért nem elég kárpótlás az, hogy orvoslást kereshetnek a károsodók a közigazgatási bíróságnál. Fölemlíti a majdánkai erdőirtás esetét. Az erdőséget 1895-ig mint községi vagyont kezelték. Kutka alispán vette először észre, hogy ez nem jogosult. És mikor átadták az erdők kezelését a közbirtokosságnak, nem készítettek leltárt. Ki felelős most a kiirtott 5000 holdért, s miért nem tudott erről az állami erdőfelügyelő, aki nyilvánvalóan szintén hibás? A közigazgatási bíróságnál A képviselőház ülése. — Kezdete délelőtt 10 órakor. — Szilágyi Dezső elnök. Bemutatja Csipkay Károly és gróf Festetlek Andor képviselők leveleit, melyekben képviselői állásukról lemondanak. Tudomásul vételkel a Ház felhatalmazza az elnököt, hogy Zólyom vármegye breznóbányai, illetőleg Budapest székesfőváros III-ik kerületében az új képviselőválasztás iránt intézkedjék. Bemutatja az elnök Zólyom megye közönségének feliratát, amelyben a katonai oldalfegyver szolgálaton kívüli használatának szabályozását kéri.