Pesti Napló, 1898. június (49. évfolyam, 150-179. szám)

1898-06-01 / 150. szám

Budapest, szerda , 1898. június _____________FESTI NAPLÓ. ISO wftto. A Mioorn. Budapest, május 31. A harctéri tudósítások egyre találgatják, hol a spanyol hajóhad ? Úgy látszik, ezzel még az Unióban sincsenek tisztában. Samp­son Key-West körül cirkál, míg Schley ten­gernagy Santiago de Kuba kikötője előtt foglalt állást, hogy esetleg megakadályozza a spanyol hajók távozását. Ha az amerikaiak biztosan tudnák, hogy Santiago de Kubá­ban van az ellenség, valószínűleg egyesülten zárták volna el a kikötőbe vezető utat, de mivel efelől nincsenek tájékozva, ismét megoszlottak. Santiago de Kuba kikötője szűk bejáratú, a szárazföldbe messze be­vágódó öböl, amely kellőleg elfödi a spanyol hajókat, nehezen megközelíthető, úgy, hogy a spanyol hajók felől csak a szárazföldről kaphatnának értesítést az amerikaiak. Ez azonban majdnem ki van zárva, mert a fel­kelők korán sem teszik meg azt a szolgálatot, amit az amerikaiak reméltek. Mindenesetre rendkívül érdekes a spanyolok taktikája és mindenki feszült figyelemmel néz további mozdulataik elé. Az amerikaiak tudva azt, hogy csak tetemes áldozatok árán nyomul­hatnak a kikötőbe, megkísérlették Santiago de Kuba megközelítését a szárazföld felől és erre a célra állítólag már csapatokat is szállítottak a kubai vizekbe, hogy partra szállván, Santiago de Kuba felé nyomul­janak. Mindezekből nyilvánvaló, hogy egy hosz­­szadalmas háború elején vagyunk. Mindkét fél hadereje ma is csak a tulajdonképpeni mozgósítás állapotában van, mely talán to­vább is fog tartani, mint a tulajdonképpeni háború. Addig is, míg komoly összeütkö­zésre kerül a dolog, az ellenségek egymás megtévesztésére tendenciózus híreket ter­jesztenek, melyekből roppant lehetetlen ki­igazodni. Ehez járul a táviratok szigorú cenzúrája, úgy hogy ma még megközelítő­leg hű képet se lehet adni a helyzetnek. Ma érkezett távirataink a következőket jelentik: Az ellenséges hajóhadak. Washington, május 31. Mindeddig hivatalosan nem tették közzé azt a hírt, hogy a spanyol hajóhadat Santiago de Kubában látták. Schley ma csellel élt és úgy akarta kicsalni a spanyol hajóhadat, hogy a kikötő elől eltávozott, azt akarva elhitetni Cerverával, hogy vég­képpen elhagyta Santiago de Kuba tájékát. Ekkor hirtelen visszatért és látta a Cristobal Colon és Mária Terézia spanyol csatahajókat néhány kisebb ágyunaszáddal, amint a kikötő kijárata felé közeledtek. Amint Schley ezt meglátta, rögtön táviratot küldött Washingtonba, melyben a többi közt eze­ket írja: — Most megcsíptem ők­et és megesküszöm, hogy nem fognak hazakerülni! A haditengerészeti államtitkár azt vála­szolta Schleynak, hogy semmi szín alatt ne engedje a spanyolokat elmenekülni. A táv­irat a többi közt ezt mondja:­­• Bombázza agyon, vagy sülyeszsze a ten­ger fenekére valamennyit, de semmiesetre se engedje, hogy elmeneküljenek. Mindezek dacára itt attól tartanak, hogy Cerverának sikerült elmenekülnie, mert a rendkívül viharos tenger nem engedte Schleynak, hogy a partokhoz közeledjék. (Saját tudósítónktól.) New­ York, május 31. Kingstormból jelentik. Azt hiszik, hogy Schley hajóraja legközelebb nagyjelentő­ségű mozdulatot fog tenni, minthogy Schley tegnapelőtt óta élénk sürgönyváltást folytat a washingtoni kormánynyal. Key­ West, május 31. A tengeren óriási vihar dühöng, úgy hogy Schley kényszerült Santiago de Kuba elől távozni és nyolc mértföldnyire a kikö­tőtől a nyílt tengerre menekülni. (Saját tudósítónktól.) szállítson partra s mihelyt a sziget az ame­rikaiak kezében lesz, ugyanezzel a húsz­ezer emberrel induljon el Portorikóba. Kuba megszállása miatt ellentétek merültek fel Miles vezérkari főnök és Mac­Kinley között. Miles ugyanis előbb Portoriko el­foglalását javasolta, míg az elnök minde­nekelőtt Kuba felszabadítását szeretné, miután már a kubaiaknak megígérték a függetlenséget. (Saját tudósítónktól.) Havanna, május 31. Salcedo tábornok, aki a Her­nan Cortez ágyú­­naszádon Nuevitas és Caibarien között utazást tett tegnap visszaérkezett és azt beszéli, hogy a fel­kelők lehetetlennek tartják, hogy az amerikaiakat támogassák és azt várják, hogy mindent azok tegyenek. Ezrével vonultak ki a családok a vidékre, hogy a föld termékeiből táplálkozzanak, ami által a felkelők jelentékeny élelmiszert veszítenek. London, május 31. Tampában tegnap húszezer amerikai katona hajóra szállt, hogy Santiago de Kubába menjen, ahol Pando spanyol tábornok csak tizennégyezer katonával rendelkezik. A kubai felkelők megbízottja, Omeralda Washingtonban kijelentette, hogy a sant­iagói erősségeket csak a minap hozták rendbe. Az expedícióban jórészt délvidéki emberek vesznek részt, akik elbírják az öldöklő klímát. (Saját tudó­sítónktól.) New-York, május 31. Key-Westből érkezett jelentés szerint a szállító hajóhad Cap Maisiba, Kuba legkeletibb részébe megy. Ott fogják elhatározni azt, hogy a haderőt Santiago de Kubában vagy pedig Portorikóban szállítsák-e partra. Ha időközben Schley-nek sike­rülne Cervera hajóraját megsemmisítenie, ebben az esetben az expedíció Portorikóba menne. Ellenkező esetben a csapatok a szárazföldről tá­madnák meg Santiagot. Key-Weat, május 31. A Florida gőzhajó visszatért ide, miután sike­rült neki 400, Sacres tábornok parancsnoksága alatt álló kubait, akik nagymennyiségű fegyverrel és lőszerrel indultak el Tampából, Kubán partra­­szállítani. A Fülöp-szigetek sorsa, Honkong, május 31. A Reuter-ügynökség manillai tudósítója jelenti május 27-ről: Az amerikaiak Manillát előbb semmi­esetre sem szállhatják meg, míg a csapatok Ameri­kából meg nem érkeznek. Ezeket június közepére várják. Semmi sem történik aziránt, hogy a béke­­ellenes tüntetéseknek véget vessenek. Viktória angol királynő arcképét bemocskolták. A Boston nevű amerikai cirkálóhajón komoly betegség ütött ki. Dewey ellentengernagy ígéretet tett, hogy nem bombázza Manillát, ha a spanyolok nem erősítik meg védőműveiket. London, május 31. A Manilla előtt horgonyzó amerikai hajókon ki­ütött a himlő és a hagymáz és már eddig is számos áldozatot követelt a legénységből. (Saját tudósítónktól.) Kuba megszállása. London, május 31. A szállító hajóhad vezetője parancso kapott, hogy Santiagoban húszezer ember A hatalmak Washington, május 31. A Daily Telegraph-nak az Angliával való szö­vetségről szóló jelentését sem a külügyminiszté­riumban, sem az angol nagykövetségen nem erősí­tik meg, ellenben az Egyesült Államok és Anglia között való viszonossági szerződésre vonatkozó tár­gyalás majdnem befejeződött. A Reuter-ügynökség jelenti: Az Egyesült Államok Franciaországgal viszonossági egyezményt kötöttek. Hír szerint az egyezményt Gambon francia nagy­követ és Hasson amerikai meghatalmazott szomba­ton aláírták. Az Egyesült Államoknak Franciaország részéről tett engedmények különösen húsárukra, szalonnára, friss gyümölcsre, konzervre és fára vonatkoznak, a Franciaországnak tett engedmények pedig különösen pálinkára, alkoholra, nem pezsgő­borokra és műtárgyakra. Kraffrid, május 31. A Heraldo szerint a spanyol kormány egy Franciaországban fölveendő kétszáz­ötvenmilliós kölcsön tervével foglalkozik, amelyet dohánymonopólium behozatalával biztosítanának. Bécs, május 81. Idevaló diplomáciai körökben ma az a meglepő hír terjedt el, hogy újabban a semleges hatalmak, első­sorban Franciaország és Anglia ismét megkezd­ték a hadviselő feleknél való békeközvetítést. Azt hiszik, hogy az akciónak most nagyobb sikere lesz, mert az Unió Angliában, Spanyolország pedig Franciaországban bízik. Ezüstkiviteli tilalom Spanyolországba». «, Madrid, május 31. A képviselőház az ezüst és ezüstpénz kivitelé­nek eltiltásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. Calzado feleslegesnek tartja a törvényjavaslatot és követeli a kormánytól, vezessen több ezüst­­pénzt, hogy megszüntesse az érmekalamit,ak A pénzügyminiszter azt feleli, hogy a törvényja­vaslat célja megakadályozni a vidéken felhal­mozott óriási mennyiségű ezüstpénz kivitelét." Ha ez az intézkedés nem volna tngendő, ak­kor el van tökélve még erélyesebbekhez nyúlni. A miniszter hozzáteszi, hogy a madridi pénzverde naponta egy millió pezetát fog verni. Ha ennyi nem volna elég, akkor a miniszter a párisi pénzverdéhez fordulna, hogy ez intézet verjen pr­ozt Spanyol­­ország számára, amint más országok számára is teszi. Canelles képviselő azt mondja, hogy nem szabad csalódásban ringatózni. Tranzakciók céljaira nincsen elég ezüstpénz-készlet. A pénzügyminiszter erre kijelenti, hogy a forgalom számára elegendő ezüstpénz fölött rendelkeznek, továbbá, hogy a spanyolországi bank elegendő ezüstpénzzel rendel­kezik arra a célra, hogy minden papírpénzt bevált­son. A vitát erre berekesztették és a törvényjavas­latot elfogadták. A halandóság az országban. Budapest, május 31. A statisztikai hivatal április havi kimutatásából megtudjuk, hogy a múlt hónapban elhalt Magyar­­országon 20,190 hét évesnél fiatalabb gyermek és 21,626 hét évesnél idősebb ember; az összes halá­lozás tehát 41,816. Népesedési mérlegünk az idei­­április hónapban általában véve ismét kedvezőtlen. Jóval mögötte marad a tavalyi év április hónapjá­­nak s majdnem 8000-rel kevesebb a népszaporodás, mint tavaly ilyenkor volt. Ez év április havában legtöbb a születés a tiszánvnneki megyékben, legkevesebb a tisza-Maros szögén. Legerősebb a halálozás túl a Tiszán, leg­kisebb túl a Dunán. A nagyarányú halálozás okai ismét a fertőző betegségek. És­pedig első­sorban a tüdő­rész, mely­nek közel 6000 áldozata volt. Ebből magára Buda­pestre 245 esik. A szamárhurut áldozatainak száma ezúttal­­ 1000-en alul maradt (Márciusban 1300-on is felül volt.) De mint rendesen, most is az erdélyi részben pusztított legerősebben, ahol 268 áldozatot szedett. A difteritisz áldozatainak száma 739, sefáretus­ban 1.132 volt.­ Vörhenyben több mint 300-zal kevesebb gyer­mek halt el április hónapban, mint márciusban. A Kanyaróban 991 gyermek múlt ki, tehát lófőzni kevesebb mint márciusban. Hastífuszban 460 (múlt hónapban 531), vérhaj­­ban 89 (márciusban 103); veszettségben két ember múlt ki. A statisztikai hivatal közlönye még számot ad arról is, hogy a lefolyt április hónapban 5528 há­zasságot kötöttek Magyarországon, amiből magára Budapestre 430 esik. Az egyes országrészek közül aránylag legtöbb házasságot kötöttek a Duna-Tisza közén, legkeve­sebbet a Tiszán innen és a Tisza-Maros szögén.­­ Ez a havi kimutatás bár általában véve elég szomorú képét festi az ország közegészségügyének,­­ a múlt havi kimutatáshoz képest mégis lényeges­ javulást mutat. A fertőző bajok az ország négy részében kevésbbé pusztítottak április hónapban, mint máriusban. De Erdély most is kiválik tat­­ ő ijesztő halálozási kvótájával. E nagy halan­dóság oka kétségkívül összefüggésben van az erdélyi rész hiányos közegészségügyi állapotokra­, s Erdélyben igen sok körorvosi állás van betemetle­­nül. A lakosság órákig, sőt nem ritkán egés napig kénytelen kocsizni, míg betegének orvosi segítséget­­ szerezhet. Ezt az utánjárást a félreütek, vagy setek !

Next