Pesti Napló, 1899. szeptember (50. évfolyam, 242-271. szám)
1899-09-01 / 242. szám
Budapest, péntek FESTI NAPLÓ,_________ 1899. szeptember 1. 242 szám Lebrun-Renauld : Nekem nem az volt a föladatom, hogy a vádlott vallomására vigyázzak, és én nem tagadok le abból semmit. Demange : A semmitőszék előtt ön ezt mondotta : — Úgy látszott, mintha Dreyfus igazolni akarta volna magát, de vallomása tényleg így történt! Lebrun-Renauld : Ez is személyes véleményem volt, amelyre nézve megkérdeztek. Nem tudom, mit tekintenek bizonyos emberek vallomásnak, és mit magyarázatnak. Ez a megkülömböztetés reájuk tartozik, engem nem érdekel. Labori: Miért őrizte meg jegyzőkönyvét négy évig, miért tépte szét éppen akkor, mikor fontossá lett ? Lebrun Renauld : Ez személyes ügy, és nem tudom, miért tartogattam volna tovább, hiszen öszszetéphettem, miután Gavaignac-kal közöltem és ő másolatot készített magának. Dreyfus vallomása. Az elnök : Vádlott, van-e valami megjegyezni valója? Dreyfus: Igen, ezredes úr! Az Ecole militaireben két terem van. Én a hátsó teremben voltam Lebrun-Renauld kapitány nem távozott mellőlem, egyedül volt velem. Hogy a szomszédos terembe belépett D’Attel kapitány, kit nem ismertem, vagy más tiszt, az meglehet, de a hátsó teremben, azt a leghatározottabban állíthatom, kívülünk nem volt senki. Márpedig öt év múlva az ember igazán csak olyat állíthat határozottan, amire feltétlenül tisztán emlékezik. A második teremben más tiszt nem volt. Az elnök (Lebrun-Renauldhoz) : Belépett-e d’Attel kapitány abba a szobába, melyben ön Dreyfusszal volt ? Lebrun-Renauld: D’Attel kapitány csak öt percre jött be. Mind a két terem különben igen kis térfogatú , alig három négyszögméter. Dreyfus: Nem hiszem, hogy d’Attel vagy más tiszt bejött volna a hátsó terembe; arra semmi esetre sem emlékszem, hogy midőn beszéltem, más tiszt is jelen lett volna, mint Lebrun kapitány. Szavaim ezek voltak : Ártatlan vagyok, hangosan fogom kikiáltani a népnek , a miniszter ezt nagyon jól tudja. Ez célzás volt Paty de Clam látogatására, aki azért jött hozzám, hogy megkérdezze tőlem, vájjon nem értéktelen iratokat szolgáltattam-e ki csupán azért, hogy fontosabbakat nyerjek érettük, amire én nemmel válaszoltam s mikor ő a miniszterről beszélt nekem, szavaimat igy fejeztem be: «Remélem, hogy három év múlva tudni fogják ártatlanságomat.» És most — Dreyfus e szavaknál a bírósághoz fordul — engedjék meg, hogy csodálkozásomat fejezzem ki azon, hogy öt év múltán szavaimat átalakítják. Ártatlanságomat erősítgettem az első szavakkal is, az utolsókkal is. Nem értem, mi lehetett az átalakításnak az érdeke; ez olyan eljárás, melyen minden tisztességes embernek meg kell botránkoznia. Anthoine kapitány: A következő tanú Anthoine kapitány, kijelenti, hogy mikor a lefokozásról visszajött, D'Attel századossal találkozott, aki elmondta neki, hogy Dreyfus előtte olyan nyilatkozatot tett, melyből világosan kitűnik annak a beismerése, hogy Dreyfus jelentéktelen okmányokat kiszolgáltatott, hogy fontosabbakat kapjon értük. Dreyfus ragaszkodik ahoz, hogy csak Lebrun- Renauld századossal beszélt. Lebrun-Renauld: Elismeri, hogy D’Attel százados nem beszélt Dreyfus-szal, de minthogy a terem kicsiny volt, D’Attel-nek bizonyára hallania kellett Dreyfus szavait. Labori konstatálja, hogy D’Attel a dologról nem tett jelentést főnökének. Mercier megerősíti ezt. Egyéb tanult. Anthoine kapitány után Guerin ezredest hallgatták ki. Guerin kijelenti, hogy Lebrun-Renauld mindjárt Dreyfus lefokozása után elmondta neki, hogy Dreyfus beismerő vallomást tett. Erre tanú felkérte Lebrun-Renauldot, hogy a többi katonatisztek előtt ismételje a beismerő vallomást, amit ez meg is tett. Ezután Forzinetti őrnagy lépett a tanuk sorompója elé és idézte Lebrun Renaulddal folytatott beszélgetését, melynek folyamán ez utóbbi azt mondotta, hogy Dreyfus előtte sem részbeni, sem egész vallomást nem tett. (Hosszantartó mozgás a hallgatóságban.) Tanú aztán elmondja, hogy Dreyfus magatartása a börtönben mindig olyan volt, mint ártatlan emberé. Erről a megfigyeléséről jelentést tett Boisdeffre tábornoknak. Du Paty azt kívánta tőle, hogy Dreyfust álmában vakító fényű lámpával lepje meg, azután elmondja, hogy milyen kétségbeesett volt Dreyfus és hogy öngyilkosságot akart elkövetni. Dreyfus beismeri, hogy lefokozása után azzal a gondolattal foglalkozott, hogy megöli magát. Ha mégis kiállotta a szenvedéseket, ez csak Dreyfusné műve volt, aki megértette vele kötelességét. (Mozgás.) Roger és Boisdeffre néhány felvilágosító megjegyzése után az elnök a tárgyalást háromnegyed tizenkettőkor berekesztette. Du Patyle Clam, Paris, augusztus 31. A Figaro jelentése szerint Brungére tábornok, Paris katonai kormányzója megvizsgálta Tavernier vizsgálati aktáit s azután a következő kijelentést tette: — Nem találtam bennük semmit, ami Du Paty bűnösségére vallana. Csak azt látom, hogy Du Paty mindenben, amit tett, csak félebbvalói parancsát követte. Freycinet, Paris, augusztus 31. Monaud Gabriel tanár a Figaro-ban ismerteti Freydinetvel való tegnapelőtti találkozását. Monaud bókot mondott Freydinet minapi vallomásához s aztán igy folytatta : — Még csak egy szó hiányzott vallomásából. Ez a szó Dreyfus ártatlanságának megerősítése. Freycinet: Ezt nem tehettem, mert nem arrogálhatom magamnak, hogy a bíráknak az ítéletet diktáljam. Monaud: Pedig vannak tanuk, kik ezt megtették. Ön tudja, hogy csak Dreyfus fölmentése adhatja vissza az országnak nyugalmát. Freycinet: Igaza van. Mindenkinek kívánni kell Dreyfus fölmentését; elítélése eddigi viszálykodásunk folytatását jelentené. Monaud: Boldog vagyok, hogy ön olyan alaposan szétrombolta a szindikátusról szóló legendát. Freycinet: Oh igen ! Ez ostoba, nagyon ostoba! Bronsart cáfolata. Berlin, augusztus 31. (Saját tudósítónktól.) A Kreuzzeitung Bronsart volt hadügyminiszternek következő nyilatkozatát közli: «Csak ma került kezembe a párisi Figaro 237. száma, amelyből azt látom, hogy a «Libre Parole»-ban Munier Albert úr olvasóival egy asztal mellett angolul folyt társalgást közöl, melynek alkalmával azt mondottam volna, hogy Dreyfus kapitány bűnös, hogy gazember és kém. Ez az elbeszélés minden részleteivel egyetemben puszta koholmány, még pedig annál otrombább, mert angolul egyáltalában nem is beszélek.» A kamara egybehívása. Páris, augusztus 31. Százhuszonhét képviselő beadványt írt alá, amelyben a képviselőház elnökségét fölszólítja a kamara összehívására. A párisi kiállítás ellen. Frankfurt M m., augusztus 31. (Saját tudósítónktól.) A Frankfurter Zeitung newyorki jelentése szerint Steward szenátor azt mondotta, hogy Dreyfus fővádlói annyira elvetemültek, hogyha a helyzet meg nem változik, indítványozni fogja, hogy az Egyesült Államok ne vegyen részt a párisi világkiállításon. London, augusztus 31. (Saját tudósítónktól.) Egy lap kérdést intézett a legnagyobb angol gyári cégekhez, melyek bejelentették részvételüket a jövő évi párisi kiállításon, hogy a franciaországi események mily befolyást gyakorolnak készülődéseikre. A feleletekből kitűnik, hogy sok oldalról kudarctól tartanak; egyes cégek több hét óta függőben tartják készülődéseiket, hogy bevárják a franciaországi események további fejlődését. Megyék és városok. (Az unitáriusok zsinatja.) A Székely- Kereszturon tartott unitárius egyházi zsinatot ma befejezték. A mai ülés folyamán végleg elfogadták az uj egyházi törvényt, mely 1900 január elsején lép életbe s mely különösen az egyházi főtanács hatáskörét módosítja lényegesebben. (Torontál megye közgyűlése.) Nagybecskerekről táviratoztak: Torontál megye közigazgatási bizottsága tegnap ülést tartott. Elhatározták, hogy a dologi végrehajtások szabályozása tárgyában a megye felír a belügyminiszterhez. Júliusban adóban befolyt 67,863 forint, hátralék volt július végén három millió négyszázezer forint. A főorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok kedvezők. TÁVIRATOK A porosz tisztviselők megrendszabályozása. Berlin, augusztus 31. A csatornajavaslat bukásában tudvalévően jó része van a tartományi tanácsosoknak, kik mint képviselők, mind a javaslat ellen szavaztak. Emiatt a császárnak az volt a szándéka, hogy a renitens tisztviselőket bocsássák el az állami szolgálatból. Ettől a tervtől egyelőre elállottak, de fenyegetően deletben megintették a tisztviselőket. Ez a rendelet a Reichsanzeigerben így szól : A királyi kormány nagy sajnálatára tapasztalta, hogy egy része azoknak a hivatalnokoknak, kik a király ő felsége politikáját képviselni és ő felsége kormányának intézkedéseit végrehajtani és előmozdítani kötelesek, ennek a kötelességnek nincs teljesen tudatában. Nemcsak a főbb politikai hivatalnokoknak, hanem a királyi landrathoknak sem szabad magukat hivatalos működésükben járásaik hangulata és a lakosságnak a kormány rendelkezéseiről való véleménye által befolyásoltatniuk. Nekik hivatásuk és kötelességük, hogy a kormánynak előttük ismeretes nézetét képviseljék és politikájának végrehajtását különösen fontos kérdésekben megkönnyítsék és azok iránt a lakosságban fogékonyságot keltsenek és ezt ápolják. Minden viszonyban, melybe hivatalos állásuk juttatja őket, szemük előtt kell tartaniuk, hogy a királyi kormány politikájának képviselői és a kormány álláspontját hathatósan képviselni tartoznak, ellenben semmi szín alatt sem jogosultak személyes véleményük alapján a kormány működését megnehezíteni. Ellenkező esetben magatartásukkal gyöngítenék a kormány tekintélyét, veszélyeztetnék az állami igazgatás egységességét, bénítanák erejét és zavart okoznának a kedélyekben. Ilyen magatartás a porosz közigazgatás minden tradíciójával ellenkezik és nem tűrhető. Bízunk benne, hogy elegendő lesz a politikai tisztviselőket erre komolyan és határozottan figyelmeztetni és reméljük, hogy nem adódik újra alkalom messzebbmenő rendszabályok alkalmazására. Az állami minisztérium: Hohenlohe herceg, San Domingo új elnöke. Páris, augusztus 31. A Havas-ügynökségnek azt jelentik Cap-Haitienből, hogy Santiago és Puerto- Plata tartományok Jimenezt, a felkelők vezérét, ideiglenes elnökké kiáltották ki. New York, augusztus 31. Kuba főkormányzója elrendelte Jimenez szabadonbocsátását. Egy sandomingói távirat szerint Figuereo elnök lemondott. A miniszterek megtartják hivatalukat az ideiglenes kormány megalakulásáig. A transvaali konfliktus. Pretoria, augusztus 30. Greene angol diplomáciai ügyvivő ma átadta Reitz miniszternek Chamberlain válaszát a transvaali kormánynak a vegyes bizottságokra vonatkozó ellenjavaslataira. Greene egy órahosszat tanácskozott Reitz-cel. Később a kormány és a végrehajtótanács tanácskozott Chamberlain válaszáról. Hir szerint Chamberlain távirata azt ajánlja, hogy Fokvárosban újra konferenciát tartsanak s ott vitassák meg a jövendőbeli bonyodalmak rendezésére Transvaal részéről javasolt választott biróság kiküldését s rendezzék az összes még vitás kérdéseket. London, augusztus 31. A Morningpost-nak jelentik Pretoriából: Hivatalos börzekörökben a háborút Chamberlain birminghami beszéde miatt kikerülhetetlennek tartják. A búrok, a johannesburgiakat kivéve, jól föl vannak fegyverkezve. A hadiszerek, amelyeknek Fokföldön át való szállítását Lehreiner miniszterelnök megengedte, egyenest Pretoriába érkeztek. A Standardnak Pretoriából kapott jelentése szerint föltehető, hogy Chamberlainnek Transvaal ellenjavaslataira adott tegnapi válasza nagyon okos javaslatot tartalmaz s ha a köztársaság elfogadja, a válság megszűnik .