Pesti Napló, 1900. május (51. évfolyam, 119-148. szám)

1900-05-15 / 132. szám

137. szám, Budapest, kedd FESTI NAPLÓ 1900. május 15. I vista—Szendekelt el: 20,000 koronáért vette meg Szemere Miklós, ki még a drága csikók egész sorát, majdnem az összes Bonavistákat megvette. Sokat vásárolt a tegnapi Király-dij szerencsés nyerője, gróf Degenfeld Gusztáv, így ő vette meg Lebaudy méneséből a Kegyur—Réve d’Amour csikót 15,000 koronáért s a Xantrailler—Tanella csikót 8000 koronáért. Értékes anyagot vett meg esetei Herzog Mór és lovag Mautner Viktor. Lueenbacher Miklós nem állította árverésre pettendi ménesének bejelentett lovait; úgy látszik egész anyagát ő maga fogja a versenyekben kihasználni. TÖRVÉNYSZÉK eco A kispesti gazemberek.» Ki illetné más ilyen címmel Kispest vezető embereit, mint Seper Kajetán, a kispesti ellenzék dédelgetett lapszerkesztője, ki végigszenvedte az üldöztetés minden nemét. Tolonckocsi, börtön, közönséges sablon lett immár ő neki s igy ez mind nem tartotta vissza attól, hogy Kispest elöljáróságáról a legmerészebb hangon ne írjon. Seper Kajetán nagy hivatást érzett magában arra, hogy Kispest, sőt egész Pestvármegye területéről a korrupciót kiirtsa. Ilyen célja volt «Kispesti gazemberek» című brosúrájának is, melynek következménye két sajtóper lett. Az elsőt Ács László kispesti bíró és társai indították ellene, de ez a szerzőre nézve fölmentéssel végződött. A másodikat ma tárgyalta a budapesti esküdtbíróság. Ezt Baky Béla megyei főszámvevő indította. Bakyról azt írta Seper az ő brosúrájában, hogy visszaélt az alispán nevével, mert mikor Ladányi főszolgabíró őt Monoron kihallgatta, jelen volt Baky is, ki alispánnak adta ki magát. Rágalmazásért és becsületsértésért indított pert Baky Seper ellen és ezt tárgyaltaa az esküdtbiróság Lenk táblai biró elnöklete alatt. A panaszos főszámvevőt dr. Admete Géza képviselte, védő dr. Gál Jenő volt. A törvényszék négy tanút is idézett meg a tárgyalásra: Beniczky Lajos alispánt, Bellágh Imre megyei főügyészt, Fazekas Gusztáv főjegyzőt és Ladányi László volt szolgabírót. Beniczkyt kivéve, aki ágyban fekvő beteg, mind megjelentek a tanúk. A vádlott kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. A brosúrát ő írta, ő nyomatta és ő terjesztette. Az elnök: Mi indította arra, hogy ezt a brosúrát megírja ? Seper: Én hat éve, hogy Kispesten lakom. Ismerem a viszonyokat s mint lapszerkesztőnek, kötelességem volt minden visszaélést nyilvánosságra hozni. Hogy milyen állapotok voltak Kispesten, arról talán fölösleges most nyilatkoznom, csak azt jelentem ki, hogy ma hála Istennek, a főszolgabírótól a községi bíróig mindenki elpusztult, aki viszszaélést követett el. — Hát Baky Bélát mért támadta meg? — Én őt láttam az alispán képében, mikor Ladányi úr kihallgatott. — De maga ismerte az alispánt ? — Ismertem, de abban a borzasztó helyzetben elhittem, hogy az alispán áll előttem. Elhittem annál inkább, mert a szolgabiró is alispánnak szólította Bakyt. — És mit keresett ott Baky úr ? — Részt vett a vallatásban. Ezután a tanuk kihallgatására került a sor. Előbb a magánpanaszos erkölcsi tanúit hallgatták ki, kik Bakyt mind tisztességes embernek ismerik. Majd dr. Eludik főispáni titkár, és Ladányi főszolgabíró mondta el a nevezetes kihallgatás körülményeit. Mind a ketten azt vallották, hogy Baky a kihallgatáson nem is volt jelen. A párbeszédek után az esküdtek ítélethozatalra vonultak vissza. Arra a kérdésre, hogy bűnös-e Seper a rágalmazás vétségében, nemmel feleltek, ellenben bűnösnek mondták ki a becsületsértés vétségében, mire a bíróság nyolc napi fogságra és ötven korona pénzbüntetésre ítélte a vádlottat, ki az ítélet ellen semmiségi panaszt jelentett be. Tausanovics új elitélése. Belgrádból telegrafálják, hogy Tausanovics perében ma hirdették ki az ítéletet. A vádlott az utolsó napok izgalmai következtében megbetegedett s nem volt jelen az ítélet hirdetésén. A törvényszék Tausanovics Kosztét a büntetőtörvény 148. §-a alapját okirathamisítás miatt könnyű rabláncon eltöltendő öt évi börtönre ítélte. Minthogy Taujanovics most kilenc évi fogházbüntetését üli le, a szerb bűnvádi eljárás értelmében ezt a könnyebb büntetésnemet a fogság tartamának megrövidítésével súlyosabb büntetésnemre változtatják s igy összesen tizenegyévi börtönbüntetést kell leülnie könnyű rabláncon. Perbeszédek a Sonnenberg-Ziegler-ügyben. E címen külön füzetben jelentek meg a minap lefolyt bűnügyi tárgyalás perbeszédei, nevezetesen dr. Geguss Gusztáv főügyész-helyettes vádló, meg dr. Friedmann Bernát, dr. Visontai Soma és dr. Káldor Gyula ügyvédek védőbeszédei. A beszédek előtt Lucián (Zöldi Márton) ismerteti a per történetét. Ara egy korona. Nyilttér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalmáért, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség). M. kir. Államvasutak igazgatósága, 18175.IF./IV szám. Hirdetmény. A kézbesithetlen és fölös szállítmányok a vasúti üzletszabályzat 70. §-a értelmében nyilvános átverés utján d. e. 9 órakor az alább felsorolt állomások teher, áruraktáraiban a következő napokon kerülnek eladásra melyhez a t. közönség ezennel meghivatik. Budapest Spart állomáson 1900 május 17-én » Józsefv. » » » 21-én » nyugati p. u. » » » 22-én Budapest, 1900 május havában. Az igazgatóság. KÖZGAZDASÁG. A vetések állása és a mezőgazdasági állapot. A földmivelésügyi miniszterhez a gazdasági tudósítóktól beérkezett jelentések alapján a vetések állása és a mezőgazdasági állapot a következő: Május hónap első harmadában többnyire kedvező enyhe és esős időjárás uralkodott, minek folytán a növényzet szépen fejlődött és csakis a május hónap 10—13-án bekövetkezett hidegebb időjárás következtében akadt meg fejlődésében, sőt helyenként, a május 12-én és 13-án beérkezett távirati jelentések szerint a fagy és havazás miatt némi elmaradás is mutatkozik, főleg a rozsban és általában a tavasziakban, melyekben a gaz és acat is terjed. A hideg idő a szőlők fejlődését károsan befolyásolta, sőt a május hónap 12-iki és 13-iki fagy, mely az ország nyugati, keleti és északi részére terjedt, a szőlőkben jelentékeny kárt is okozott. Szenvedett a gyümölcs is, továbbá a kerti vetemények, répa, burgonya és helyenkint a tengerin kívül még a korán halászolt rozs is. A sok eső következtében a keleti részeken a patakok és folyók kiáradtak és szórványosan döntötték a mélyebben fekvő részeket. Jégesőzések is voltak, de nagyobb kárt sehol sem okoztak. A gazdasági munkálatokkal a kedvezőbbre fordult időjárás következtében a gazdák országszerte jó előrehaladtak, csakhogy néhol a fagy okozta károsítások folytán úgy a répa, mint a korai tengeri, hüvelyes, illetve kerti vetemények és dohánypótlások eszközlése ismét szaporították a munkát. A szőlőkben a főbb munkával teljesen elkészültek. Az őszi gabonavetések közül a búza áll legjobban és nagyobbára ez a növény országszerte javult is, ellenben a rozs, amely már kalászban van, inkább változatlan, sőt néhol, amint ez fentebb kifejeztetett — fagy következtében kissé hanyatlott; az őszi árpa pedig jó közepes fejlődést mutat, míg a repce változatlanul kel, gyenge, sőt néhol ismét szenvedett a hideg időtől. Összefoglalva az elmondottakat, a búzavetések közül a koraiak a legjobbak, míg a későiek ritkák és kevésbbé is bokrosodtak. A későiek bokrosodására több helyen már alig is van kilátás, mert a vetések tulmikák és sárgák. Férgek most is károsítják. A rozs-vetések országos átlagban alig közepesek. Az őszi árpa többnyire kielégítően és jól fejlődik. A tavaszi árpát a májusi sok eső és enyhe idő előnyösen megjavította, mindazáltal az utóbbi fagy néhol fejlődésében ezt is visszavetette. Sok helyen sárgás, gazos és ritkás. A zab a hideg idő miatt néhol szintén sárgul és helyenkint rosszul is bokrosodik, nagy átlagban azonban teljesen kifogástalanul áll, sőt itt-ott üde zöld színű és erőteljes. Acat és gyom sok van benne. A repcét a május 12. és 13-iki fagy ismét megkárosította ; egyáltalában nagyon kevés repce maradt aratásra és az is mindinkább kevesebb termést ígér. Férgek most is pusztítják. A tengeriben szórványosan a május 12. és 13.-iki fagy szintén kárt okozott, országos átlagban, a korai kielégítően kelt és elég jól áll. A késői is meglehetősen kel. Még sok helyen, különösen a hegyi részeken vetik. A burgonya nagyobbára jól kelt, a májusi dér és fagy különösen egyes vidékeken megkárosította. A burgonya első hajtása ugyanis nagyon sok helyen teljesen lefagyott. A kerti veteményekben és hüvelyesekben, amelyek többnyire jól állottak, a május 12-iki és 13-iki fagy sok kárt okozott. A káposztafélék elég jól állanak. A cukorrépában, úgyszintén a takarmányrépában is sok kárt okozott az utóbbi fagy; néhol egészen fölszántották az elfagyott növényeket és új maggal pótolják a hiányt. A szőlőkben a május hónap 12-iki és 13-iki fagy sok kárt okozott, helyenként nagy a veszteség. A szőlők permetezéséhez már hozzáfogtak az Alföldön.. A gyümölcsfákat többnyire virágzás közben érte a fagy és így azok sokat szenvedtek; egyes vidékeken jóformán nincs is kilátás negyedrésznyi termésre. A pénzpiacról. A pénzviszonyok a lefolyt héten általában javultak valamivel. Londonban az 5 százalékos tételek egyelőre letűntek a napirendről és a piac visszafizette az angol banknak az ilye tételű előlegeit. Miután azonban az angol banknak még mindig erős tárcája van naponkinti esedékességekből, a piac további alakulása attól függ, hogy a központi intézet vásárol-e váltókat ? Az angol bank státusa javulóban van, mert egyrészt sok bankjegy özönlött vissza a bankba, másrészt pedig az angol bank fölemelte az amerikai eagle-ek árát, azonkívül Japánból is van útban arany Londonba. A magánkamatláb Londonban a bankráta alá sülyedt és ma 316/18 százalék. A német pénzpiac feltűnő könnyebbülést mutat és Berlinben, különösen rövid lejáratokra bőségesen van pénz, míg hosszabb lejáratok kevéssé kerestetnek. A magánkamatláb jegyzett Berlinben a héten 4Vz—45/s—4Va százalékot, naponkint esedékes pénz 4—3l/a százalék, sőt egyes esetekben még ezen alul, ultimapénz 4Vs—4 százalék. Ez a könnyebbség azonban aligha lessz tartós és Berlinben el vannak készülve arra, hogy júniusban ismét drágább lessz a pénz,, ha időközökben olcsóbbodik is valamivel. — Párisban szintén enyhült a pénzpiac és a magánkamatláb 31 4—3% százalék. Az amerikai aranyfelhozatal még egyre duzzasztja a francia bank érckészletét és a külföldi váltóárfolyamok is mind Franciaországra nézve kedvezően alakulnak, amiben a világkiállítás hatása nyilvánul. A magyarosztrák monarkiában szintén javult valamivel a pénzpiac helyzete, de leginkább csak azért, mert kereslet nincs. Az elsőrendű bankváltók kamatlába 40 1s százalékra csökkent, azonban a többi kategóriák már nem változtak és malomváltók csakis a bankkamatlábon, vagyis 42 százalékon helyezhetők el, míg kereskedelmi tárcaváltók jegyeznek lejárat és bonitás szerint 5 százaléktól fölfelé. Cseh molnárok a magyar malmok ellen. Bécsi jelentések szerint múlt pénteken az osztrák vasútügyi minisztériumban Wittek miniszterelnöklete alatt értekezlet volt, melyen cseh molnárok a magyar malmok összesége ellen konkrét esetekre való hivatkozás nélkül azt a vádat emelték, hogy a magyar malmok az új mérsékelt takarmánylisztdíjtétel alapján, melyet egyébiránt a malmok beavatkozása nélkül az osztrák mezőgazdaság érdekében léptettek életbe, finomabb lisztet takarmányliszt gyanánt szállítanak Ausztriába, hogy ilyképp az olcsóbb díjszabás kedvezését élvezzék és a megszüntetett őrlési forgalom hatását ezzel paralizálják. A Magyar Fővárosi Malomegyesület, a Vidéki Malomiparosok Egyesülete és a Magyar Vidéki Malomiparosegyesület, melyek az egész magyar malomipart képviselik, most nyilatkozatot tesznek közzé, melyben ezt a minden alapot nélkülöző és irányára nézve eléggé el nem ítélhető gyanúsítást a leghatározottabban visszautasítják. A Magyar Vasúti Forgalmi Társaság közgyűlése. A Magyar Vasúti Forgalmi Részvénytársaság ma tartotta rendkívüli közgyűlését, melyen az igazgatóság és felügyelő bizottság javaslatára elhatározták, hogy 100.000 darab 200 korona névértékű részvény kibocsátása által a társaság alaptőkéje 4 millió koronáról 6 millió koronára emeltessék fe. A közgyűlés napirendjének második pontját igazgatósági választás képezte, melyhez képest az igazgatóságba új tagul Stögermayer Károlyt, a Wiener Bankverein igazgatóját választották.