Pesti Napló, 1900. szeptember (51. évfolyam, 239-268. szám)
1900-09-01 / 239. szám
4 Budapest, szombat pesti napló . 1900. szeptember 1. 239. számi Amoi. A londoni Daily Chronicle jelenti Hongkongból tegnapi kelettel, hogy Amoi kínai lakosságának fele elhagyta a várost, melyben óriási rémület uralkodik. A város csaknem teljesen elhagyatott. A kereskedelem pang. Mindenütt tolvajok fosztogatnak. Jokohama, augusztus 31. (Ceuter.) Minthogy a kínaiak az -amoi-i japáni templomot fölgyújtották, kedden a taipei (Formóza) japáni helyőrségnek öt százada Amoiba ment, hol már két cirkálóhajó tengerészkatonaságot szállított partra. Berlin, augusztus 31. A Tiger német ágyunaszád e hónap 30-án Amoiba érkezett. Hongkong, augusztus 31. (Reuters) A kínaiak Hongkongban fel vannak háborodva az amoi-i japánok eljárása miatt és azt mondják, hogy az egész kereskedelem pang. Fokien tartományban idegenellenes mozgalomtól tartanak. A kínaiak azt állítják, hogy ez kizárólag a japániak eljárásának tulajdonítható. Mancsuország, Pétervár, augusztus 31. Grodskov tábornok jelenti a hadügyminiszternek tegnapi kelettel Kabarovszkból. Szaharov tábornok különítménye 6 hónap 17-én és 18-án megütközött az ellenséggel, azután elfoglalta Asehét, sok ágyúval, hadiszerrel és nagy eleségraktárral. Részünkről megsebesült nyolc ember. A segédkormányzó, a csapatok és csaknem az egész lakosság elmenekült. Csapatokat alakítottak a nikolszki sereggel való összeköttetés fentartására és az Asehétől keletre levő vasúti vonal megszállására és megvédésére. * A belga expedíció, Brüsszel, augusztus 31. (Saját tudósítónktól.) Arról értesülök, hogy a belga kínai expedíció kérdésében Franciaország és Németország között csaknem diplomáciai konfliktus támadt. Franciaország élénken pártolta a belga kormány tervét, sőt a belga kormánynak azt is felajánlotta, hogy a belga légió francia fővezérlet alá helyeztessék. Erre Billow jegyzéket küldött Brüsszelbe, melyben kifejtette, hogy a belga expedíció elküldését Németország ellen irányuló barátságtalan cselekedetnek tekinti. A jegyzék következtében Lipót belga királyaként intézkedett, hogy az expedíció ne induljon el Kínába. A hangulat itt erősen Németország ellen van. Belgium érdekeinek Kínában való védelmét Franciaországra bízta. Rosthorn kitüntetése: Bécs, augusztus 31. (Saját tudósítónktól.) A király Rosthorn követségi titkárt és pekingi osztrák-magyar ügyvivőt követségi tanácsossá nevezte ki és egyúttal a Lipót-renddel is kitüntette. Feleségének pedig az Erzsébetiénél, második osztályát adományozta. Megyék és városok. (Közigazgatási tanfolyamok.) A belügyminiszter ma kinevezte a kassai és a debreceni közigazgatási tanfolyamok vezetőit és tanárait. A kinevezések ezek: Kassa. Igazgató-helyettes dr. Juhász Béla tiszti alügyész, előadók : Andrejkovics Sándor anyakönyvvezető, dr. Baloghy György kir. ügyész, Bernáth József árvaszéki ülnök, Enyiczkey Béla főispáni titkár, Géczy Gyula főszolgabíró, dr. Großschmid kir. közjegyző-helyettes, Hódy Sándor kir. alügyész, Horváth Gyula pénzügyi segédtikár, Janik Ferenc pénzügyi titkár, Kozora Vince városi főjegyző, Madarász Béla rendőrkapitány, Pallaghy Gyula vármegyei aljegyző, dr. Szentimrey Ákos tiszti főorvos, Szentiványi László megyei aljegyző és Zagróczky Gyula kir. tanfelügyelő. Debrecen: Igazgató helyettes Bartha Béla jogakadémiai igazgató, előadók Budaházy Ödön vármegyei főszámvevő, dr. Czeglédy Mihály tiszti ügyész, Dávidházy Sándor vármegyei aljegyző, dr. Kérészy Zoltán jogakadémiai tanár, Kozma László állami tanítói árvaházi igazgató, dr. Losonczy Vilmos vármegyei főorvos, Nemes Zoltán vármegyei aljegyző, Oláh Imre anyakönyvvezető, Oláh Károly városi tanácsos, Pénzes Sándor vármegyei árvaszéki elnök, Szabó István pénzügyi segédtitkár és Tóth Aurél kir. albiró. (Száz esztendős község.) Lázárföld, Torontál megye egyik virágzó községe, mint Nagy- Becskerekről jelentik, tegnap ünnepelte fennállásának százéves fordulóját. Résztvettek az ünnepen Rónay főispán, Delimanich alispán, Papp Géza országgyűlési képviselő, Szabó apát és a megyei A magyar papíripar megmentése. Budapest, augusztus 31. A magyar papírgyárak júniusban értekezletet tartottak az iparág súlyos válságának orvoslása dolgában. Az értekezlet megbízásából a gyárosok által kiküldött bizottság emlékiratot terjesztett fel a kereskedelemügyi miniszterhez, aki most egy nagyon érdekes és mindenképpen helyeslendő rendeletben válaszol a memorandumra. A rendeletet, amelyet a miniszter véleményadás végett megküldött az Országos Iparegyesületnek, a következőkben ismertetjük: A rendelet első pontja elmondja, hogy a miniszter megindította a tárgyalásokat a pénzügyminiszterrel az 1899. évi XLIX. törvénycikkben foglalt állami kedvezményeknek a papírgyáraknak való megadása iránt. Felhívja a bizottságot, hogy a gyáraknak erre irányuló kérvényeit terjeszsze fel. A második pont tudatja, hogy a minisztertanács felhatalmazást adott arra, hogy az 1899—1901. években lejáró szerződések a jelenlegi szerződéses egységárak mellett 3—5 évre meghosszabbíthatók; hogy a szerződésileg le nem kötött szükségletekre nézve versenytárgyalás mellőzésével ugyanerre az időre szerződések köthetők, melyeknél a gyárak abban az arányban veendők figyelembe, melyben öszszes termelésükkel a már általuk bírt állami szállítások állanak. Ez a felhatalmazás azonban ahoz a feltételhez van kötve, hogy az összes hazai gyárak, melyek állami szállításokban részt vesznek, vagy részt venni akarnak, tartoznak minden általuk gyártott és forgalomba hozott papirost egy vízjellel ellátni, mely mint védjegyük belajstromozandó. * Minden gyárnak összes készítményeinél csak egyetlen ily védjegye lehet, mely azonban nemcsak a szállítási célokra gyártott papírnemekre alkalmazandó, hanem a gyárnak összes bárminemű készítményeire. A miniszter az összes többi miniszterrel elrendelni szándékozik, hogy állami hatóság jövőben semmiféle papirost át nem vehet, mely az említett víznyomású védjegygyel ellátva nincs, legyen az akár papiros, akár nyomtatvány, akár könyvalakú kiadvány alakjában szállítandó. E rendelkezések életbeléptetési idejét 1901. július 1-jével tartja a miniszter megállapítandónak. Hajlandó a miniszter az iránt tárgyalásokat kezdeményezni a társminiszterekkel, hogy az összes most érvényben levő, Vagy ezután kötendő szerződések egy időpontban járjanak le, mely intézkedésnek az lenne eredménye, hogy a szerződések lejártáig módjuk lenne a hazai gyáraknak úgy átalakulniuk, illetőleg üzemeiket úgy berendezniök, hogy minden egyes gyár ne készítsen minden papimemet, hanem inkább specializáljon, ami egyrészt növelni fogná az összes gyárak versenyképességét, másrészt lehetővé tenné, hogy az országban fogyasztás alá kerülő összes papírfajokra berendezkedhetnének a hazai gyárak. 8. Ugyancsak a hazai papíripar emelése és termelése, belfogyasztásának fokozása érdekében a kereskedelmi miniszter megkeresésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy a rendelkezése és vezetése alatt álló összes iskolákban és intézetekben csupán olyan iskolai füzetek, jegyfüzetek, irkák és tanszerek használtassanak, melyek hazai készítmények, valamint kimondotta azt is, hogy a tankönyvek engedélyezésénél kiváló figyelmet fog fordítani arra, hogy hazai gyártmányú papírra legyenek nyomva. Ennek a rendelkezésnek ellenőrzésére is a többször említett védjegy kötelező használata fog szolgálni, az egyéb tanszerek pedig (rajztáblák, rajzsinek, háromszögek stb.) szintén ellátandók lesznek az illető gyár, vagy ipartelep belajstromozott védjegyével. Ez a támogatás és védelem azonban csak addig tartómig a hazai iparcikk árban és minőségben, valamint egyéb feltételekben, nevezetesen szállítóképességben a külföldi papírral egyenlő, mert ellenkező esetben mindez intézkedések hatályon kívül helyeztetnének. A kellő ellenőrzés végett a m. kir. Kereskedelmi Múzeum kebeléből külön szakértő bizottságot fog a miniszter szervezni az érdekeltségi körön kívül álló szakértő egyénekből, akiknek feladata leend, negyedévenként részletes összehasonlításokat tenni a hazai és külföldi papírok minőségei és árai között. Ezenkívül szigorúan fog őrködni más közegei útján is arról, hogy ez a messzemenő támogatás és védelem ne használtathassák ki jogtalanul és méltánytalanul, mégpedig nemcsak az állam és iskolák, hanem a magánfogyasztással szemben séta s mihelyt ily tendenciát észrevenne, az összes intézkedéseket hatályon kívül helyezné. A rendelet 4. pontja az úgynevezett normálpapirosról szól, vagyis arról, hogy az összes állami hivatalok a különböző papirosnemekből mind egyfélét használjanak. Ezt a miniszter kívánatosnak tartja, hajlandó tárgyalásba bocsátkozni a normálpapiros behozatalára nézve és felhívja a bizottságot részletes javaslatának megtételére. Ezeknek a kedvezményeknek fejében a miniszter kiköti, hogy a magyar papírgyárak semmiféle külföldi szövetséghez, kartellhez, vagy társasághoz nem csatlakozhatnak, hanem feltétlenül mint önálló magyar gyárak tartoznak maradni, akár egyesülten, mint egy közös vállalat, akár külön-külön magánvállalatok s mint ilyenek, bizonyos közös érdekeik védelmére és képviseletére esetleg egyesülve. Ennélfogva felszólítja a miniszter a bizottságot, hogy hívja össze az összes hazai papírgyárak tulajdonosait közös értekezletre, — melynek ideje nála bejelentendő — és ott eziránt vegyen kötelező nyilatkozatot minden egyes gyárostól. Ugyanez értekezlet feladata lessz nyilatkozni a víznyomású védjegyek ügyében, melyeket a bizottság tartozik összegyűjteni és minden egyes cég külön jegyzésével ellátva, beterjeszteni. Az összes ily védjegyekről az egész magyar papír- és tanszeripart felölelő kis füzet lessz kiadandó, mégpedig úgy, hogy abban a bevezető általános áttekintésen kívül minden gyárnak külön lapja lessz az eredeti védjegygyel és az illető lapon a cég készítményeinek név szerint való felsorolásával, de kizárva minden reklámszerű, vagy általában üzleti tartalmat. Végül még azt a feltételt szabja meg a miniszter, hogy a támogatást igénybe vevő papírgyárosok összes gépeiket és felszereléseiket magyar készítményekből szerezzék be. Nagy ideje volt, hogy a kormány a hazai papíripar megmentésére irányuló akciónak élére álljon. Üdvözöljük Hegedűs Sándor kereskedelemügyi minisztert, hogy a kormánynak ezt az elutasíthatatlan kötelességét oly módon teljesíti, mely a sikernek és a gyakorlati segítségnek minden ismérvét mutatja, papság nagy számmal. Tiz órakor istentisztelet volt, utána a községház előtti téren ünnep, melyen Eisler tanító mondott beszédet. A német lakosság az ünnepségen lelkesen énekelte a Szózatot és a Himnuszt. A búrok végküzdelme, Budapest, augusztus 31. A több napig tartó belfasti csata a búrok teljes visszavonulásával végződött. Ennek ellenére is az angolok hadi sikere messze mögötte maradt a várakozásuknak, mivel a nagyobb haderőnek mindkét részről való alkalmazása mellett a belfasti csata is csak epizódja volt a guerilla-háborúnak. A búroknak sikerült nagy angol haderőt sokáig lekötve tartani és kifárasztani, a végső percben azonban, mikor a túlnyomó erő érvényesülhetett volna, nagyobb veszteség nélkül visszavonultak, mint az angol invázió alatt már sokszor megtették. Most ismét nyugat felé összpontosulnak a búrok, valószínűleg Neelspruit körül, ahol be akarják várni az angolok újabb és nagyon is kétséges eredményű támadását. A délafrikai harctér eseményeiről mai távirataink a következők : London, augusztus 31. A snettfer-ügynökség jelenti Melvetiafarmból 29-iki kelettel. Butter tábornok French és Polecarev ezredesekkel ideérkezett. Egyesült seregeik elűzték a búrokat a magaslatokról s most lovasitott gyalogság üldözi őket. Watervalenderbe kanadai lovasság érkezett. A búrok kisebb része észak felé tart, főhaduk pedig tüzérséggel Barberton felé megy. London, augusztus 31. Roberts lord jelenti Belfastból tegnapi kelettel. A Watervalboven és Watervalender megszállásáról szóló jelentések szerint Buller lovascsapatokkal olyan állást foglalt el, amely teljesen uralkodik Noottgedacht fölött, mely úgy látszik el van hagyatva. A benszülöttek azt mondják, hogy Krüger és az összes búr kommandók tegnap Pilgrimsresten át elvonultak. French azt jelenti, hogy a vasút Vatervalenderig az állomásnál lévő kis híd kivételével nincs megrongálva. . London, augusztus 31. Lourence-Marquesből jelentik augusztus 30-áról. A búrok főhadiszállásukat Neelspruitba tették át. Táboruk most Neelspruit és a Krokodil folyó között van. A belfasti csatában az angolok ötven ágyúval vettek részt. A legtöbb burger nem hajlandó arra, hogy tovább harcoljon. Sok búr Elandstalba menekült. Krüger és Siffijn elnököket minden órában ide várják. Egy johannesburgi távirat jelenti, hogy Theron búr parancsnok az angoloktól délre operál. Újabb hírek hiányoznak. Hir szerint Devett tábornok meghalt,de ezt a hírt még nem erősítették meg-