Pesti Napló, 1901. március (52. évfolyam, 60-89. szám)

1901-03-01 / 60. szám

Budapest pénteki PESTI NAPLÓIt «c. szám, 1901. március 1. 3' ' Megint az Emmer beszédének élénk hatása alatt oszlott szét a Ház — holnapra hagyva a tárcáról általánosságban való szavazást. Plósz Sándor igazságügyminiszter: Nagyrészt egyetért az eddigi szónokok felhozta kívánalmakkal. És ha minden részletben nem is ért egyet, mindent meg fog fontolni. (Helyeslés.) A büntető perrend­tartás eddigi eredménye kedvező. Az egész országra kiterjedő adatokkal illusztrálja ezt. A közigazgatási hatóságoknak a nyomozásnál való igénybevételéről azt mutatja, hogy az vidékenként igen eltérő, de általában nem túlságos. A községi közegeknek a nyomozásban való szerepe meglepően kedvező. A büntető perrendtartás életbeléptetése az ügyme­netre nem gyakorolt kedvezőtlen befolyást. Ezért a sikerért az összes fórumok elismerést érdemelnek. A bíróságok anyagi helyzetének javítása csak az általános fizetés­rendezésnél történhet. De azért a költségvetés keretében minden lehetőt megtesz a bírói kar érdekében. Ismerteti ez irányban követett feltárását. Többet tett a kezelőszemélyzet érde­kében. Harminc új telekkönyvvezetői állást vett fel a költségvetésbe. Az írnokok helyzetének javítására azok létszámában fog takarításokra törekedni s így azokból többben léphetnek majd elő irodatisztekké. Megnyugtatólag válaszol a Fassie említette minősítési bajok dolgában. Ő a leg­nagyobb körültekintéssel jár el az előlépteté­sek körül, de azért lehetnek egyes panaszok. (Helyeslés. Felkiáltások : Tévedni emberi dolog!) “Visontai Soma kifogásolja, hogy a halálbüntetés végrehajtásáról szóló rendelet inhumánus. Azt a gáncsot a törvény cáfolja meg. A büntetések foga­natosításának részleteiről most nem ad ki rendele­. Nos hát bevált és ha csakugyan a mai est sikerétől függött egy családi kibékülés, az elő­adásnak nagyon kedves és szép utójátéka lehetett. Mert Latzkó Andor darabját nagyon jól fogadta a közönség. A hibáit elnézte, ki­mentette ifjúságával, az írói erényeit pedig igazi melegséggel méltányolta. Már az első felvonás után kijutott neki abból a má­­morító érzésből, melyet az epedve várt taps fakaszt minden törekvő ember lelkében. Hatszor hívták ki. Még zajosabb volt az elis­merés a második felvonásban. Ott már nyílt színen zúgott fel a taps egy mesteri művészet­tel eljátszott, magában is nagyon hatásos je­lenet után, melynek középpontja Márkus Emilia "volt. Ő játszotta a gyári munkás leányát és csodálatos erejével, elementáris szenvedélyével még a kétkedőket is magával ragadta. Felvo­nás után pedig sokszor megújult a tetszésnek megnyilatkozása és a fiatal poéta izgalomtól halvány arca egészen kipirult a diadal boldo­gító érzésében. Ugyanolyan sikere volt a harmadik felvo­násnak is. Taps és kihívás buzdította a fiatal írót, ki néhány jelenetben itt is tanujelét adta, hogy hivatása van ahhoz a pályához, melyre szivének minden vágya vitte. Abban is kedvezett neki a sors, hogy da­rabjának minden egyes szerepét egész oda­adással játszották a Nemzeti Színház művészei. Márkus Emíliáról elmondottuk már, hogy milyen volt egy jelenetben, nos hát, ugyanolyan volt a többiben is, az egész darabon végig. A lelki mmmmmmmm­mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm­mmmtmmtmt' A K­épviselőház ülése. — Kezdete délelőtt 10 órakor. — Perczel Dezső elnök megnyitván az ülést, a múlt ülés jegyzőkönyvét hitelesítik. Apáthy Péter beterjeszti az összeférhetetlen­ségi bizottság jelentését a tegnapi ítéletekről. Következik a napirend: Az igazságügyi költségvetés. Füssze Tódor: A pénzbeli hiányok miatt az igazságügyminiszter az adminisztráció terén kényte­len a személyzet elégtelenségén segíteni. Ez a rend­szer az alsóbb bírói kart beamterekké gyúrhatja át. A hivatali főnöknek túlságos sok a diskrecionális joga, ez kiöli a bírói kar önérzetét. A hivatalfőnö­kök minősítési jogát erősebb ellenőrzés alá kell venni s a minősítésbe az alárendeltnek is bepillan­tást engedni. Kéri a minisztert, segítsen a bírák sa­nyarú helyzetén. Védi az idegennyelvű gimnáziumo­kat és az idegennyelvű polgárok hazafiságát. A költségvetést elfogadja. (Zajos helyeslés a jobb­oldalon.) Major Ferenc: Elismeréssel adózik az előadó­nak és hozzájárul Visontai határozati javaslatához. Az igazságszolgáltatás drágaságát, a bírák függését és a katonai büntetőtörvénykönyv reformjának szük­ségességét és a törvényszéki orvosok ügyét fejte­geti. A költségvetést nem fogadja el. (Helyeslés a néppárton.) A miniszter beszéde, tét, mert az most fölösleges. (Helyeslés.) A sajtóra vonatkozó 16. §. megváltoztatására irányuló hatá­rozati javaslat mellőzését kéri, mert az korai, nincs a döntésre még elég gyakorlati tapasztalás. Egyben a többi határozati javaslat mellőzését is kéri. Mindenekelőtt mellőzni kéri azt a határozati javas­latot, amely arra kívánja utasítani, hogy oly törvényjavaslatot terjeszszen sürgősen a tisztelt Ház elé (Olvassa),­­amely a kihágások feletti bí­ráskodást a közigazgatási hatóságoktól elvonja és vagy külön e célra alkotott, vagy a létező igazság­ügyi szervezetbe való utalással független bírósá­gokra bízza.» Ez a határozati javaslat mindenesetre nincs a helyes címre intézve. Visontai Soma : A minisztériumhoz ! Plósz Sándor igazságügyminiszter: Akkor sem tartozik szorosan véve hozzám.. . Széll Kálmán miniszterelnök: Én pedig szíve­sen szabadulnék tőle, ha foglalkozom is vele. Plósz Sándor igazságügyminiszter: A belügy­miniszter is foglalkozik ezzel a kérdéssel... Széll Kálmán miniszterelnök: Egyike a legkel­lemetlenebb dolgaimnak. (Derültség.) Plósz Sándor igazságügyi miniszter: A börtönben született gyermekek anyakönyvi kivonatára vonat­kozólag kijelenti, hogy erre neki befolyása nincs. A törvény szerint a letartóztatási intézetek vezetői kötelesek a születést bejelenteni. Visontai Soma: Ez a legnagyobb igazságtalan­ság. (Nagy zaj. Az elnök csenget.) Plósz Sándor miniszter: Mindenesetre igyekszik majd enyhíteni ezt a rideg rendelkezést. (Helyeslés.) A katonai törvénykönyv reformja a hadügyminiszter és a két honvédelmi miniszter dolga első­sorban. Jelenti, hogy az ügy nemsokára valószínűleg hozzá kerül. A legközelebbi jövő feladataira tér; a pol­gári törvénykönyv tervezetét szétküldette és annak idején ankétet fog összehívni. A kereskedelmi tör­vény revíziója szükséges les­z, nem mert Német­országban is megváltoztatták, hanem mert viszo­nyaink átalakultak. A polgári perrendtartást egyik legfontosabb feladatának tartja, mert anélkül nincs biztos fejlődés. Reméli, hogy a tervezetet, mint törvényjavaslatot, még ez évben a képviselőház elé terjesztheti. (Helyeslés.) A végrehajtási törvény novelláját is ekkor fogja be­­terjeszteni. Az életbeléptetési javaslatban szabályoz­zák majd a tőzsdebíróságot és községi bíráskodást, még­pedig korlátozó irányban. A végrehajtást igye­kezni fog olcsóbbá tenni és mélyrehatóbban módo­sítani. Ilyen nagy munkálatok mellett háttérbe szo­rult a büntető novella, mely sürgős feladat, de jól megfontolandó. Behatóan ismerteti ezt a kérdést. A telekkönyv rendezését szintén fontos feladatnak tekinti s erre vonatkozólag is részletes fejtegetést mond, három törvényjavaslatot helyezve kilátásba. Ez a kérdés még sürgősebb, mint a polgári törvény­­könyv s ezért annak anticipálandó. (Helyeslés.) A gabonauzsora tárgyában legközelebb tervezetet fog nyilvánosságra bocsátani és szakértekezletet egybe­hívni. Egyrészről felette kívánatos, hogy a jog örve alatt tisztességtelen ügyletek védelmét ne találjanak, másrészről óvakodnunk kell attól is, hogy a forga­lomnak nélkülözhetetlen szabadságát ne korlátoljuk fölösleges módon. A tartalomra ez idő szerint nem küzdelmet, a szenvedést, a szívnek minden gyötrelmes vergődését olyan mély igazsággal, elragadó erővel fejezte ki, mintha ő is azt akarná, hogy ennek a fiatal írónak meglegyen a teljes sikere. S mellette Rákosi Szidi, ki minden újabb szerepében a jellemző erőnek és az igazságnak egy-egy újabb diadala, úgy játszotta azt a szürke, a szegénység lármás nyomorát szimbolizáló alakot, hogy csupa szín és lüktető élet volt minden gesztusa, minden szava. Nagyon jó volt Szacsvay is az öreg félkezű munkás szerepében : a törődöttség, a kenyér miatt szepegő félelem megtestesülése volt. Mihályfinak is szerencsés estéje volt, noha az ő szerepében sok a visszatetsző vo­nás. Mérsékelte, enyhítette azokat és a maga egyéniségének lágyságával elsimította a kezdő író feltűnőbb szegletességeit. Ugyanígy Vízvári, Szacsvay­né és Török Irma, kik a gazdag gyároscsaládot egész élethűséggel játszották. A szerző nagyon meg lehetett elégedve sze­replőivel, valamint azok is­­ vele. . . . Szürke alakok, fojtott levegő és mégis hatás ? A fiatal moderneknek igazuk lehet, de azért mégis a romantika győzött. Új formák között érvényesül a régi eszme, mert az elmé­letnél erősebb az érzés. Ha kevésbbé csillogó tán a külszíne, koldusruhában is az marad, ami mindig volt: a szívből jövő és azért a szívhez szóló hatalom, melylyel vitatkozni le­het, de az igazságát elvitatni nem. Tábori Róbert­ terjeszkedhet ki. A biztosítási törvénytervezetről, mely most a kereskedelmi miniszternél van, a kö­zéputat akarja megtartani a két szélső irányzat kö­zött. (Helyeslés a jobboldalon.) A gyakorlati és a birói vizsga egyesítésének szükségességét (Helyes­lés.) hangoztatva részletesen ismerteti az ügy jelen­legi állását. A törvényszéki orvosi vizsga dolgá­ban a belügyminiszterrel egyetértőleg ankétet fog összehívni a reformra vonatkozólag. A fegyházorvosok helyzetének javítását kilátásba helyezte. Az igazságügyi kérdéseket ne tekintsük pártkérdésnek. _ (Helyeslés.) Ajánlja a költségvetést elfogadásra. (Élénk tetszés és éljenzés a jobbolda­lon) A szónokot számosan üdvözlk.) Öt perc szünet után Molnár Jenő: A német törvények például véte­lét nem tartja veszedelemnek. A katonai bírásko­dás és a végrehajtás reformját sürgeti. A költség­vetést nem fogadja el. Kola János: Az ügyvédi rendtartás hiányainak orvoslását sürgeti részletes fejtegetések kapcsán. Sok ügyvéd már nem is a bíróságoknál, hanem közvetítés útján keresi kenyerét. Páder Rezső: A fegyházintézetben születettek keresztlevelében a születés helye ne tüntettessék ki. Kéri a minisztert, fordítson gondot az uzsora­törvény végrehajtására. A börzespekuláció meg­­rendszabályozását is ajánlja a miniszternek. A költ­ségvetést nem fogadja el. Emmer Kornél előadó: Az igazságügyi vitánál nem domborodott ki a pártszempont. Az ellenzék magáénak vindikálta az ő beszédjét, a jobboldalról pedig nem tiltakoztak ellene. Örömmel vette Vison­tai határozati javaslatai közül azt, mely a bűnvádi eljárásról szóló törvény 16. §-áról szól. Visontai többi határozati javaslatait az igazságügyminiszter által fel­hozott indokoknál fogva mellőzendőknek tartja. Bara­básnak a bírói fizetésekre és túlterheltségre vonatkozó megjegyzéseire azt feleli, hogy ezt is érezte annak idején, de a birói kar erre sohasem gondol, teljes odaadással szolgálja a magyar igazságügyet. A királyi Kúrián sohasem tapasztalta azt, hogy bárki, akár rendes bíró, akár kisegítő bíró, véleményét bár­miféle külső körülménynek alárendelte volna. Hogy a királyi Kúrián a tudománynak, a birói felfogás­nak az a respublikája uralkodik, amelyet ott ta­pasztalhatni, abban első­sorban kiváló érdemei vannak a Kúria elnökének. Ajánlja a költségvetés elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Visontai Soma félremagyarázott szavait igazítja helyre. Az elnök az ülést délután fél három órakor bezárja. A reichsrath ülése. — Távirati tudósítások. — Bécs, február 28. A képviselőház mai ülését tizenegy óra után nyitotta meg az elnök. A beér­kezett irományok felolvasása után Brzorad, Hruby és Fressl képviselők, a két utóbbi cseh nyelven, rövid kérdéseket intéznek az elnökhöz. Az elnök azt válaszolja, hogy eddig sokkal na­gyobb mértékben óvta meg a szólásszabadságot, mint más parlamentekben szokás. Minthogy azon­ban látja, hogy ezzel a szabadsággal visszaélnek, ezentúl nem engedheti meg többé, hogy a házsza­bályok ellenére hosszú beszédeket mondjanak, ami­kor csak kérdésekről, vagy indítványok megokolá­­sáról van szó. Kérve kéri tehát a Házat, szívlelje meg szavait s ne hozza őt abba a kellemetlen helyzetbe, hogy szigorúbban kelljen kezelnie a ház­szabályokat. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon. Ellenmondás a cseh radikálisok részéről.) A Ház azután áttért a napirendre, vagyis Hein­­richnak a gabona-határidőüzlet megszüntetéséről szóló sürgős indítványának tárgyalására. Heinrich körülbelül egy óra hosszat beszélt indítványa ér­dekében. Utána Formanek szólalt föl cseh nyelven. Steiner Lipót (keresztény-szociális) szerint ilyen ne­héz kérdést nem lehet egy sürgős indítvány benyúj­tásával megoldani. Sajnálta, hogy a földművelésügyi miniszter nem terjesztett be a Ház összeülésekor erre vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet a Háznak valamennyi pártja örömmel üdvözölt volna. Végül kérte a kormányt, hogy a lehető legrövidebb idő alatt nyújtson be erre vonatkozó törvényjavaslatot, hogy egyszer már vége legyen a bécsi tőzsdén a­ rablógarázdálkodásnak. Miután még Rechstätter és Hruby beszéltek cseh nyelven, az elnök elrendelte a szavazást és a Ház elvetette Heinrich indítványát. Azután Silenynek a parasztság tehermentesítéséről szóló sürgős indít­ványára tértek át. Sileny hosszabb beszédben okolta meg a városi és paraszt-ingatlanok tehermentesítéséről szóló in­dítványát. Azután a Németországgal való szövetség­ről beszél és azt mondja, hogy az semmiféle gazda­sági előnyöket nem nyújt. Gazdasági előnyöket csak Oroszországtól vár. A Ház elvetette az indítvány sürgősségét, azután pedig áttért különféle bizottságok­­ választására. A kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslatot nyúj­tott be a házaló kereskedés tárgyában,.

Next