Pesti Napló, 1902. május (53. évfolyam, 119-147. szám)

1902-05-01 / 119. szám

r­­plis 119. szám. Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ, 1902. május 1. 3 lépett. Hunkár Veszprém vármegye közéletének igen tekintélyes szereplője. Az olasz borklauzula módosítása. A kormányelnök ma igen fontos kijelentést tett az olasz borvári-klauzula megváltoztatásáról. Hevesmegye nagyobb küldöttsége tisztelgett a kormánynál, hogy az olasz borklauzula meg­szüntetését kérje. A küldöttségben részt vettek az összes megyebeli képviselők és nevükben Visontai Soma terjesztette elő a kérelmet. Széll Kálmán miniszterelnök és Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter együttesen fogadták a küldöttséget, melynek szónoka hivatko­zott arra, hogy Magyarország bortermelése csak úgy védhető meg, ha a borklauzulát ez új vám- és kereskedelmi szerződésekben nem újítják meg. Még arra az esetre is, ha a kereskedelmi viszonyok ideiglenesen rendeztetnének, kérte a küldöttség, hogy a borklauzula elimináltassék és a fogyasztási adó leszállíttassék. Széll Kálmán miniszterelnök a kormány nevében válaszolt és kijelentette, hogy a helyzetet kellőkép­pen ismeri. Az országnak minden részéből érkeztek hasonló tartalmú kérések a minisztériumba és azért, hogy az aggodalmakat csak valamelyest is elosz­lassa, megnyugtatta a küldöttséget, hogy a bor­­klauzula, jelenlegi alakjában az Olaszországgal kű­tendő kereskedelmi szerződésekben már nem fog elő­fordulni. Ez a kormány álláspontja. Hogy mi jöjjön helyébe, arról az előkészületek mai stádiumában nem lehet még beszélni. Afelől azonban — így vé­gezte a miniszterelnök — ismételten megnyugtat­hatja az ország bortermelőit, hogy a kormány ehez az állásponthoz ragaszkodik és a bortermelés szük­ségletei iránt kellő gondoskodással van. Az adóleszállítás kérdésére nézve még meg­jegyezte a miniszterelnök, hogy ezzel az eszmével is hajlandó foglalkozni, kötelességszerűen figyelmez­teti azonban a megjelenteket, hogy a pénzügyi kor­mány az államháztartás fokozódó igényeinek éber szemmel tartása mellett veheti csak fontolóra ezt a kérdést. A képviselőhöz bizottságaiból. A képviselő­­ház állandó összeférhetetlenségi bizotsága ma gróf Andrássy Tivadar elnöklésével ülést tartott, amelyen a bizottság konstatálta, hogy Lendl Adolf országos képviselő az állami intézeteknek való tanszerszálli­­tást és műtömést megszüntette és igy összeférhetet­lenség személyére nézve többé fenn nem forog.­­ A képviselőház zárószámadási bizottsága ma délután Schmidt József elnöklésével tartott ülésében letár­gyalta a belügyminisztérium 1900-ik évi zárószám­adását. Szentesített Indemnity. A hivatalos lap mai száma közli az indemnitás meghosszabbításáról szóló törvénycikk szentesítését. ir Pártértekezlet. A függetlenségi és negyven­nyolcas Kossuth-párt ma este 6 órakor Kossuth Ferenc elnöklésével értekezletet tartott, melyen a pénzügyi tárca költségvetését vették tárgyalás alá.­­A tárcát Kossuth Ferenc ismertette. A tárgyhoz fel­szólaltak még Thaly Kálmán, Lapp Elek és bakonyi­­Samu. A párt elhatározta, hogy a költségvetést nem fogadja el, s álláspontjának kifejtésére Kossuth Fe­rencet kérte fel.­­ A Szederkényi Nándor elnöklete alatt álló függetlenségi és negyvennyolcas párt hol­nap, csütörtökön este 8 órakor tartja értekezletét a Pannonia-szálló külön termében. A külügyminiszteri sajtóosztály új­­őnöké. Báró Dóczy Lajos nyugdíjaztatásával megüresedett­­a külügyminisztérium sajtóosztályának főnöki állása. Mint most Bécsből jelentik, erre az állásra Jettel Emil udvari és miniszteri tanácsost nevezték ki. Készülődés a szerb egyházi zsinatra. Újvi­dékről jelentik: Múlt vasárnap szerb nagygyűlés volt, melyen a radikálisok kongresszusi program­mját tárgyalták. Külön hajó hozta Panesováról a dele­gáltakat. Horvát- és Szlavonországok, továbbá Dal­mácia és Bosznia szerb lakossága mind képviseltet­ték magukat. A gyülekezet mintegy négyezer főre tehető. Nyugodt mederben folyt a tanácskozás. A Branik-párt összesen 28, a klerikális párt pedig hat szavazattal lesz képviselve a kongresszuson , a többi mind radikális lesz. A gyülekezet többsége azt az óhajtást juttatta kifejezésre, hogy az egyházi és nemzeti alapok kezeléséből fönmaradt tiszta vagyon egyházi és iskoai célokra fordittassák. A gyűlés ■berekesztése után visszamaradtak még nagyon sokan s éjjeli tizenegy órakor is még együtt voltak és ta­nácskoztak. ORSZÁGGYŰLÉS Budapest, április 30. Jó és rossz élcelődések állandó derültség­ben tartották ma a t. Házat. Szinte ráfért már ez a kis élénkség a sok komolykodás után. Jobbról is, balról is folyton évődtek egymás­sal, a képviselő urak nagyokat kacagtak: ez volt a honvédelmi költségvetés tárgyalása. Előbb lemorzsolták nagysebesen a mexikói szerződést harmadik olvasásban, megválasztot­ták a delegációt és a kvótát, csak mikor az megvolt, folytatták a honvédség ellen való tá­madásokat. Gróf Wilczek Frigyes a szolgálati idő leszállítását kívánta. És mert pártja kü­­lönben nincsen jó viszonyban a kormánynyal, nem szavazza meg a hadi budgetet. Nessi Pál tegnap nagy dolgokat ígért, amiből ma egy jottányit sem váltott be. A testőrség magyar­talanságát vetette szemére a miniszternek, úgy, amint azt egy újságban olvasta. Ennek a vád­nak lett a legcsúfosabb vége az összes fenye­­getődzések között. Fejérváry szinte nevetsé­gessé tette vele Nessit, aki túlboldog volt, amiért a miniszter majdnem egy órán át vele foglalkozott. Előbb azonban Rákosi Viktor és Kü­­rich Aurél humorizálgattak, mindketten ki­tűnő sikerrel. Rákosi egypár társadalmi vonat­kozású megjegyzése után csak úgy rengett a Ház a nevetéstől. Mivel a többi közt Miinnich Aurélt ahoz a gárdához hasonlította, amely sohasem hal meg, inkább megadja magát. Miinnich Aurél igazolta a múlt és a jelenlegi kormányzathoz való bizalmát. Hazafias, talpra­esett válaszát tetszéssel kísérte, pártja. Kifogyhatatlan elmésséget vitt a vitába báró Fejérváry Géza miniszter, aki az ő szokott modorában kezdte meg harcát az ellenzék röppentyűivel. Összefoglalni vajmi nehéz volna azt, amit mondott. Pompás kedvvel, sok szatí­rával, néha kemény visszavágásokkal hárította el magáról a sok összehordott gyanút és eköz­ben bizony sokszor elment a kíméletlenségig is., A maga természetességével, kertelgetés, tapogatódzás nélkül, nyíltan megmondta, ami a szívén feküdt. Ő, aki az újságírásról nincs nagy véleménynyel, még azt is kivágta, hogy amit a lapok imák, annak kilencvenkilenc szá­zaléka hazugság. Vigasztaló azonban, hogy erre a tapasztalatra a minisztert csak a hozzá közelálló félhivatalos sajtó juttathatta, mert más újságot alig olvas. Végül még Tóth János szólalt föl szemé­lyes kérdésben, úgy hogy az ülés majdnem fél négyig húzódott. Visontai Soma: Az mint főrendiházi tag volt ott. Az sem honvéd. Franciaországban díszcsapato­­kat vezérelnek ki a miniszter temetésére. Az elnök: Ne tessék mellékbeszédeket mondani. Nessi Pál a költségvetést nem fogadja el. (Za­jos tetszés a szélsőbalon.) Bakosi Viktor: Gratulál a honvédelmi miniszter­nek, hogy a maródi állományból kom­battani álla­potba lépett. Fejérváry betegsége idején még a kormánypárti lapok is azt írták, hogy a honvédelmi minis­ster, hál' Istennek, a javulás útján van. (Zajos derültség.) Fájdalom, ezt nem igen bizonyítja a tárgyalás alatt levő költségvetési javaslat. A honvé­delmi miniszter urat két szempontból lehet meg­bírálni, és valamelyik szempontból minden tettét okvetetlenül helyeselni lehet: egy osztrák szempont­ból és egy magyar szempontból. (Elénk derültség.) Szól a legfelsőbb kéziratról, amely múltkor meg­jelent — igaz, hogy nem a hivatalos lap elején, hanem a meteorológiai rovatban jelent meg, talán azért, mert mint egy menykőcsapás hatott az alkotmányos érzelmű emberekre (Derültség.) — az is a táborszernagy úrhoz szólott. Hadsere­günkért, amely a mi zászlónkat, a mi királyunkat hazánkat és nyelvünket védelmezi, minden áldo­zatra készek vagyunk, egy idegen hadseregre egy krajcárt sem adhatunk. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Az ország legfőbb katonai érdekei a delegációkra vannak bízva. És ha megnézzük, hogy mit csinált a delegáció 25 év alatt, nem lehet bíznunk az illető elnökök bölcsességében, akik ezeket a kijelentéseket tették. (úgy van ! Úgy van ! a szélsőbaloldalon.) Nem csodálom, hogy azután az ilyen delegációval a közös miniszterek azt teszik, ami nekik tetszik. Mert a delegációkban csupa há­rom kapitulációt kiszolgált professzionátus mamelu­­kok ülnek, akikről régebbi években igen találóan jegyezte meg egyik képviselőtársam, hogy ez a delegációbeli ellenzék olyan, mint mikor a had­gyakorlatok alkalmával, kiosztogatják a fehér sza­lagokat a katonáknak, hogy te most mint ellenség fogsz mérkőzni, és lövöldözni fogsz,, de üres patronnal. (Élénk derültség). Pulszky Ágoston ha­lála után most a delegációnak legnagyobb katonai tekintélye­­. barátom, Münnich Aurél, akit ilyen minőségében többizben aposztrofáltam és aki szerin­tem mint katona egy megfordított gárdához hasonlít, amely sohasem hal meg, de mindig megadja magát a kormánynak. (Élénk derültség és tetszés a szélső­­baloldalon.) Arról nem akarok beszélni, hogy például a tengerészeti albizottság micsoda svájci admiráli­sokból áll. (Elénk derültség.) A legnagyobb tenge­rész, közöttünk az én tisztelt barátom, Rosenberg Gyula, akinek tengerészeti hírnevét a Kárpátoktól az Adriáig dicsérik. (Élénk derültség.) Aki látja azt a sietséget és a kormánynak azt az intenzív tá­mogatását, amelyben Rosenberg Gyula úr az abrud­­bányai választáson minden más kandidátust meg­előzőleg részesült, az okvetetlenül azt az impressziót nyerte, hogy rettentő szüksége volt a delegációnak reá, nehogy a tengerészeti ügyek csonkán maradja­nak. (Élénk derültség.) Megtörtént az, hogy a dele­gáció megkérdezése és tudta nélkül elköltöttek 125 milliót hadihajókra. Széll Kálmán : Ezt nem tették II Bakosi Viktor : 15 hadihajót adnak nekünk, ez kerül 116 trillióba. Széll Kálmán: Egy szó sem igaz belőle! (Fel­kiáltások a szélsőbaloldalon: Bár ne volna igaz!) Bákosi Viktor: Én azonban fentartom állításo­mat, míg be nem bizonyítják, hogy nincsen úgy ! Széll Kálmán miniszterelnök: A jövő héten ott lesznek a számadások! Pichler Győző: Én már láttam is a hajókat! (Zajos derültség.) Rákosi Viktor: Hát minek nekünk ez a 15 hajó, amely látszólag nincsen meg? Kinek a kedvéért? Kína kedvéért ? Azért az egy négyszögkilométernyi terü­letért, amit mi Kínából elfoglaltunk, s aminek egyéb célja nincs, nem lehet, minthogy onnan copfokat importáljanak Ausztriába? (Hosszas,élénk derültség, éljenzés és tetszésnyilatkozatok a szélsőbaloldalon.) Vagy talán a hármas­ szövetség kedvéért teszszük meg ? A mi szerepünk pedig mindebben az, a mi Golu­­b­ovszkié a Jockey-klubban. (Zajos derültség.) Ka­szárnyát kaszárnyára építünk, pénzben, vérben na­gyobb áldozatot hozunk. Kossuth Ferenc: De mennyire! Bakosi Viktor: Logaritmusok és messzelátók segítségével nem lehetne kihozni a kis törtszámot, melyet a magyar elem a közös tisztikarban képvisel. Az ágyutalan, de zenekaros honvédségnek nem sza­vazza meg a költségvetést, mert akármilyen szépen szól a banda, csak azt fújja: nesze semmi, fogd meg jól. Akkor, mikor a kivándorlás hulláma a leg­gazdagabb vidékek felé közeledik és sötét felhő ár­nyékaként csúszik előre, nem szavazhatja meg a a honvédség költségeit. (Hosszas, zajos tetszés és éljenzés a szélsőbalon. A szólót sokan üdvözlik.) Münnrich Aurél kijelenti, hogy ő is élvezettel hallgatta Rákosi Viktor szellemes, humoros beszé­dét és köszöni neki, hogy róla is megemlékezett. Igaz, ő mindig megadja magát a kormánynak, de csak úgy, ha meggyőződésének megfelel a kormány működése. Polemizál Tóth Jánossal, Nessivel és A képviselőház ülése. — Kezdete délelőtt 10 órakor. — Elsők: Gróf Apponyi Albert. A mexikóval kötött kereskedelmi szerződést harmadszori olvasásban is elfogadták. Következik a kvótabizottság és a delegáció tagjainak a megválasz­tása, ami név szerint való szavazással megtörténvén, a Ház áttér A honvédelmi tárca költségvetésére. Gróf Wilczek Frigyes: A néppárt a katonai tényleges szolgálat idejét két évre kívánja leszállít­­tatni. Akarja továbbá a néppárt, hogy a tizenkétévi szolgálati időből három év jusson a honvédségnek. Mindez a mezőgazdaságra kiszámíthatatlan előnyök­kel járna. A katonai lótenyésztéssel sincsenek meg­elégedve a gazdák. Beszél a katonai vallásosságról, mely most javulóban van. A költségvetést nem sza­vazza meg. Nessi Pál: A katonai büntetőtörvénykönyv re­formját teszi szóvá, amely még mindig késik. Külö­nösnek tartja, hogy magyar politikai ügyben, abban a kérdésben, egy miniszter maradjon-e miniszter, a felség egy táborszernag­gyal levelezik s nem az ő politikai tanácsadójával. A kézirat valóságosan sérti az alkotmányosság elvét. Döbbenettel olvasta, hogy testőrkapitányává egy nem magyar állampolgárt, egy magyarul sem tudó katonát neveztek ki, holott törvény szerint minden testőrtisztnek tudnia kell magyarul és a testőrség szükségletei Magyarország­ból szerzendők be. Miként van az, hogy a Ludovika­ Akadémiában a negyedik évi tanfolyamon még a társalgás nyelve is német, holott Deák tanúságtétele szerint 1886 ban kikötötték a Ludovika alapításánál a karok és rendek, hogy a Ludovikában minden tudományt magyarul tanítsanak. A honvédeket Hentzit viszik ünnepelni. Visontai Soma: Mikor egy magyar minisztert temetnek, egy katona sem jelenik meg. Báró Fejérváry Géz­a: Tévedés, Lobkovitz ott volt..

Next