Pesti Napló, 1902. szeptember (53. évfolyam, 240-268. szám)
1902-09-01 / 240. szám
4 Budapest, hétfő PESTI NAPLÓ 1902. szeptember L 240. század — Ambrózy Béla ünneplése. Temesvárról telegrafálják . A Temesvármegyei Gazdasági Egyesület ma délután 4 órakor báró Ambrózy Gyula elnöklésével díszgyülést tartott, amelyen leleplezték báró Ambrózy Bélának, az egyesület negyedszázadon keresztül volt elnökének, életnagyságú arcképét, amely Ferenczy József festőművész munkája. Az ünnepi beszédet Manaszy György országgyűlési képviselő mondotta, Máday Izidor miniszteri tanácsos Darányi miniszter üdvözletét tolmácsolta. Báró Ambrózy Béla diszelnök meghatottan mondott köszönetet a megtisztelő ünneplésért. Este diszebéd volt, amelyen Molnár Viktor főispán köszöntötte fel báró Ambrózy Bélát. — Görgei a búr vezérekről. A debreceni «Szabadság» tudósítója meglátogatta Görgei Artúrt s érdekes beszélgetést folytatott vele a búr tábornokokról. A beszélgetés így folyt le: — Tábornok úr, kérem — szóltam a szokásos üdvözlés után — ez egyszer ne zárkózzék el oly ridegen, mint szokta, mihelyt valami kérdéssel állnak eléje. Görgei mosolygott, de nem szólt semmit. — Tábornok úr remete-magányában is bizonyára figyelemmel kisérte a burok szabadságharcát. — Ő igen! Mindig lázas érdeklődéssel olvastam róluk. — Nem döbbentette meg a hasonlatosság, mely a mi szabadságharcunk és a burok küzdelme közt oly szembeszökő? — Összehasonlítás nélkül bámulam ezt a maroknyi nemzetet. — És a háború végén... — Előre megmondtam, hogy nem lehet más vége. — Botha, Delarey és De Wett tábornokok fegyverletételét helyeselte-e tábornok úr? — Ezek a férfiak szerették hazájukat és nem tehettek másképp. — Csodálatos, hogy a burok szegény Meyer Lukácsot árulónak kiáltották ki. » — Boldog Meyer Lukács! — szólt Görgei csaknem suttogó, fuldokló hangon és merően nézett maga elé. E pillanatban megbánta, hogy többet mondott, mint amennyit akart. — De én már akkor nem tudtam ellenállni s önkéntelenül utána mondtam. — Bizony áldás volt rá, hogy meghalt! Görgei szeme rám villant. Azután hirtelen elfordult. Majd jobbját nyújtotta felém s gyorsan elbúcsúzott tőlem. Nem akarta, hogy emberfia lássa elérzékenyülni a vén katonát. Aki ötvenhárom esztendő óta él ugyanolyan súlyos vád alatt, aminő Meyer Lukácsot rögtön sírba roskasztotta. — Hangverseny a Margitszigeten. Kiválóan sikerült hangversenyt rendeztek az alsó Margitszigeten a gyorsírónők segítőalapja javára tegnap este. Nagy hatást keltett Dőry Margit, a Népszínház művésznője néhány ízlésesen előadott kupléjával s Kovács Mihály, a Népszínház komikusa paródiáival. Nagy sikere volt A monológ című magnjelenetben Ötvös Gita kisasszonynak, dr. Ötvös József margitszigeti főorvos kedves tehetségű lányának, ki a zajos tapsokra A kis kadét monológját is előadta. Szavalatáért valósággal elhalmoztak virággal. A hangversenyt követő mulatságon pedig ő nyerte a szépségdíjat. Váradi Antal zongoraművész saját átiratban mutatott be több magyar népdalt zajos tapsok mellett. Dr. Gobbi Károly hegedüművész hegedűjátékával tűnt fel. Zajos tapssal s virágadománynyal ünnepelték Grósz Adél operaénekesnőt is, ki a Szevillai borbély nagy áriáját sikerrel adta elő s a megújuló tapsokra Káldy csalogánydalát énekelte. Szerepelt még a műsoron Beichter Irén operaénekesnő, ki Aidából adta elő a nagy áriát s Doktor Károly, a sziniakadémia növendéke. A zongorakíséretet Váradi Antal zongoraművész látta el. — Kereskedelmi alkalmazottak gyűlése. A fővárosi kereskedelmi alkalmazottak és magánhivatalnokok holnap, délután két órakor nagy nyilvános gyűlést tartanak a Hajós utca 17. szám alatt levő üres kávéházi helyiségben. A gyűlésen érdekeik megvédéséről, a vasárnapi munkaszünetről és a nyolc órai záridő kérdéséről fognak tanácskozni. — A Műegyetem a Wesselényiszobor leleplezésén. A zilahi Wesselényi-szobor lelepezési ünnepén a József-műegyetemet a rektor intézkedéséből dr. Schmidt Sándor, a vegyészeti szakosztály dékánja fogja képviselni. — A Vasúti és Hajózási Klub kirándulása Berlinbe. A Magyar Vasúti- és Hajózási Klub ez évben nagyobbszabásu külföldi tanulmányutat rendez. Ez év szeptember 4-én a kuld hetven tagja Berlinbe rándul, hogy ott a nevezetesebb közlekedési intézményeket tanulmányozza. Vidéki hírlapirodalom. A Debrecenben megjelenő Szabadság című politikai napilap szerkesztését Rudnyánszky Gyula, az ismert költő vette át. — Gyászrovat. Heker Károly földmivelésügyi minisztériumi műszaki tanácsos, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, Csávossy Béla m. kir. udvari tanácsos, képviselőházi háznagy veje, tegnap negyvennyolcéves korában elhunyt a fővárosban. Halálát özvegye, született Csávossy Melánia és két leánya, Gyöngyi és Margit gyászolja. Temetése szeptember elsején, hétfőn délután négy órakor lesz a Vámház körút 12. szám alatti gyászházból. — Vízbefult önkéntes. Nagyváradról jelentik, hogy a közeli Fugyi-Vásárhelyen gyakorlatozó nagyváradi 4. honvédgyalogezred önkéntes tizedese, Horváth János fürdés közben a Körösbe fúlt. A szerencsétlen ifjú szülei Budapesten laknak. — Lelkészválasztás Debrecenben. Debrecenből jelentik, hogy ott Némethy Lajos halálával megüresedett református lelkészi állást Jánosi Zoltán sámsoni lelkészszel töltötték be. — Földrengés. A Budapesti Földtani Intézetben felállított földrengést jelző készülék, mint hivatalosan jelentik, tegnap este 10 óra 48 perckor távoli földrengést jelzett. A földrengés helyét ez ideig még nem állapíthatták meg. — Hajsza egy őrült után. Rémes eset történt a múlt éjjel a főváros egyik ismert házának a tetején. Rendőrök és tűzoltók éjjeli harmadfél órától reggeli hat óráig hajszoltak egy veszedelmes őrültet, aki elszökött hazulról. Valóságos hajtóvadászat keletkezett. Az őrült harcba szállott üldözőivel, többet meg is sebesített, míg végre nagy nehezen ártalmatlanná tudták tenni. A Luther utca 1. száma alatt lakik egy földszintes kis lakásban özvegy Starnberger Árminné szénkereskedőnő három gyermekével. A család valamikor jó módban élt. Két esztendővel ezelőtt jutott mostani szorult helyzetébe, mikor Starnberger Armin egy kerepesi úti kávéházban hirtelen összeesett és meghalt. Legidősebb fia, a tizennyolcéves Vilmos, aki kitanult mekanikus, apjának tragikus halála óta állandóan búskomor volt. Szombaton reggel már az őrültség kétségtelen jelei mutatkoztak a fiatalemberen. Semmiképpen nem akart felöltözni s még az ingét is levetve, úgy járt-kelt egészen pőrén. Órák hosszáig állott a vízvezetéknél s folyatta magára a hideg vizet. Aggódó édesanyja végre is elhivatta dr. Sebestyén Ödön orvost, aki azonnal konstatálta, Starnberger V.Láásolt a súlyos elmebajt. Figyelmeztette az öreg asszonyt, hogy szállíttassa elmegyógyító-intézetbe a fiát, mert előrelátható, hogy rövid időn belül dühöngésben fog kitörni. A szegény gyámoltalan ,öreg asszony azonban nem akart, nem tudott megválni a gyermekétől. Egész éjjel virrasztott a beteglelkü fiatalember mellett s ennek egy barátja, Freund Manó ruhakereskedő segített az ápolás munkájában. Éjfél után a mekanikus, aki addig csöndesen viselkedett, egyszerre fölugrott az ágyról s nekirohant Freundnek. Birkózni kezdett vele és erősen megharapta a vállán. Erre a ruhakereskedő kénytelen volt meghátrálni s igy történhetett meg, hogy a beteg meztelenül kifutott a Luther-ház udvarára. A kapunak szaladt, de miután ott zárva találta maga előtt az utat, felfutott az első emeletre. Le akarta vetni magát onnan, de ebben a szándékában az időközben előjött lakók megakadályozták. A feldühödött ember néhány percnyi viaskodás után kiszakította magát az élete megmentői közül, felrohant a harmadik emeletre és onnan a ház csatornáján fölmászott a tetőre, körülszaladt az egész óriási területű Luther-ház tetején, fölszedte a cserepeket és ledobálta az utcán járó s összecsődült emberekre. Miután sehogy sem tudták lecsalni a tetőről, egy orvos telefonált a mentőknek, tűzoltóknak, a közeli őrszem pedig értesítette a rendőrséget. Mire tűzoltók és rendőrök érkeztek a helyszínére, az őrült már nem volt a Luther-házon, hanem átmászott a Bezerédi utcai elemi iskola tetejére. Életveszedelmes küzdelem keletkezett ezután. Az elmebajos cserépdarabokkal dobálta az üldözőit s egy rendőrt, továbbá egy tűzoltót is súlyosan megsebesített. Azonkívül három fiatalember s. Utcai leány is megsérült a bombázásban. A tűzoltók nagy küzdelem után csak páltyvával tudták kézrekeríteni a dühöngőt. Erősen megkötözve hozták le a háztetőről. A hosszú ideig tartó hajsza után a rendőrök még egy óra hosszáig hagyták ott a kapu alatt gusbakötve a szegény bolond embert. Végre is Gross Sándor, a Luther-épületben levő kávéház tulajdonosa közbenjárt a főkapitányságon, fölvilágosította a felügyeletes rendőrtisztviselőt arról, hogy mi történt. Az inspekciós aztán bevitette a beteget a főkapitányságra. A rendőrorvos konstatálta rajta a súlyos bajt s aztán a mentők Starnberger Vilmost kiszállították a lipótmezei őrültek házába. — Leégett gőzmalom. Nagy szélben gyuladt ki tegnap délben Graeper Hugó budapesti gépgyáros paksi gőzmalma és le is égett. A tűz több szomszédos házba is belekapott, de szerencsére sikerült elfojtani. — Lopáson ért háziúr. Regényes históriát közöl ma egy-két napilap. Eszerint Scherczer Károly, akinek az újpesti Árpád-út 37. sz. házában divatáru-üzlete van, már január óta tapasztalta, hogy Wertheim-kasszáját, amely az üzlet mellett levő lakásán van, valaki folytonosan megdézsmálja. Hiába figyelte meg alkalmazottait, rájött, hogy azok nem férkőznek a pénzhez. Végre az az ötlete támadt, hogy tintával alig észrevehető jelet csinál a kasszában levő aranyakra és bankókra. Ezen a módon csakugyan rájött, hogy ki a tolvaj. A minap egy barátjával, Wolstreich Imre háztulajdonossal kártyázott s barátja sokat vesztett. Elővett egy bankót és azzal fizetett. Mikor a barátja elment, Scherczer merő szokásból megnézte a bankót s meglátta rajta a tintával írott jelet. Még aznap följelentést tett a háztulajdonos ellen. Az ügyeletes rendőrtiszt azt ajánlotta Scherczernek, igyekezzék tetten érni a tolvajt s adja át a rendőrnek. A kereskedő ma reggel meghagyta alkalmazottainak, hogy ha Wolstreich jön, mondják neki, hogy gazdájuk üzleti dologban hosszabb időre elutazott. Este hét óra tájban, amikor Wolstreich látogatóba szokott jönni, Scherczer a kaszszával szemben levő ruhaszekrénybe bújt, ahonnan a kulcslyukon át jól megfigyelhette, mi történik a Wertheim-szekrény körül. Wolstreich pontosan megjelent, Scherczerné bevezette a szobába s egy ideig elbeszélgettek. Pár perc múlva az asszonynak ki kellett menni a szobából s Wolstreich magára maradt. Egy darabig fülelt. Azután a zsebéből álkulcsot vett elő, fölnyitotta a kasszát s belemarkolt a bankókba. Scherczer hirtelen előlépett rejtekéből, nyakon ragadta a háztulajdonost s kivonszolta az üzletbe. Ott már vártak a tanuk. Wolstreich ekkor még a markában szorongatta az ellopott pénzt, több bankót. Rendőrt hívtak, aki az újpesti kapitányságra vitte a tolvajt. A kihallgatáson azzal védekezett Wolstreich, hogy benső barátságban volt Scherczer feleségével, aki fővárosi állami tanítónő, s ez a viszony bátorította őt arra, hogy meglopja a barátját. Wolstreich különben családos ember, öt éves kis leánya van s a felesége, aki egy újpesti szépség, egy volt gyárosnak a leánya. Előbb hajóskapitány volt, de amikor megnősült, megvált állásától s apósával usztató vállalatot kezdett. Hét évvel ezelőtt ezt a foglalkozását is abbanhagyta, eladta hajóit s a pénzen házakat vett. Spekulációja jól sikerült, vagyonát megduplázta s azért ismerőseinek érthetetlen, hogyan vetemedhetett a gazdag ember lopásra. — A bánhidai cigány meghalt. Megírtuk a múlt héten, hogy a keleti pályaudvaron összeesett Szoka József cigány. Amikor a Rókus-kórházba vitték, konstatálták, hogy a hátában és a hasában lövéstől eredő seb van. Megindították a nyomozást és több alapos gyanúok alapján megállapították, hogy a cigány Bánhidán betörést akart elkövetni, azonban észrevették és rálőttek. A cigányt azóta a Rókusban ápolták, de a leggondosabb orvosi ellátás ellenére is tegnap belehalt sebeiben. Holttestét kivitték a törvényszéki orvostani intézetbe. — Hegyalja-Mád tűzveszedelme. Szerencsre jelentik : Ma délután Hegyalja-Mádon valószínűleg gyújtogatás következtében kétszer tűz támadt, mely alkalommal száz háznál több leégett. A tűzoltóság Szerencsről és Tállyáról a veszedelem színhelyére ment. Az épületek nagyobbrészt biztosítva voltak. A tűz kitörésekor nagy vihar volt. — Botrány a turfon. Zajos botrány volt ma délután a túrfon. A kétkoronás helyen történt az ötödik futam után, hogy két úriember szóváltásba elegyedett, amiből csakhamar verekedés keletkezett. Az egyik férfi — ismert fiatal fővárosi orvos — két hatalmas ütést mért az ellenfele arcára. Utána egy másik úr is el akarta verni a megpofozott fiatalembert. Erre — mint kiderült — alapos oka volt. A közbelépett rendőrök és detektívek félrevezették a társaságot s a felügyeletes rendőrtisztviselő igazolásra szólította föl őket. Az inzultált fiatalember Kovács Károlynak mondotta magát, de kételkedtek a szavában s a lakására kisértették egy rendőrrel. Megállapították, hogy álnevet használt. Bebizonyult az is, hogy hamisított tiketteket sózott a gyanútlan emberek nyakába. Éppen ilyen manipulációja miatt ütötte arcul az orvos is, akinek természetesen nem történt bántódása. A turfhiénát, aki dühösen szitkozódott, előállították a VII. kerületi kapitányságon és megindították ellene a rendőri eljárást. A hatvanfilléres helyen is történt letartóztatás, mintegy öt zsebtolvajt és két turfhiénát kerítettek kézre. — Cigányzene a Telefon Hírmondóban. Ma este cigányzene közvetítésével kellemes szórakozást nyújt előfizetőinek a Telefon Hírmondó. Nyolc órakor megszólal a Hírmondó riadójele, s ki sem mozdulva otthonról, pompás, cigány muzsikát hallhatnak az abomnensek egészen 11 óráig. E cigányzene-átvitelt az Emke-kávéházból közvetíti a Telefon Hírmondó. E zeneátvitel azonban megszakítást szenved 8 óra 15 perckor, mikor a külföldi tőzsdezárlatokat olvastatja fel a beszélő újság és fél 10—10 óráig, midőn az est folyamán érkezett legújabb hírek felolvasása van napirenden. —