Pesti Napló, 1903. június (54. évfolyam, 149-176. szám)

1903-06-02 / 149. szám

949. szám PESTI „ItILO ” junius , amelyen az érvényes közjog alapszik. Soraiban a magyar állampolgár tanulja feltétlen tisztelni és szeretni királyát és azt a kilencszázados fogalmat, mely István király koronájához fűződik, — az osz­trák tanuljon hűséget az osztrák államrend iránt,­­— mindketten pedig tanulják meg egymást tisztelni,­­ tanuljanak meg egymás iránt testvériesen érezni. / h . Támadás az algíri főkormányzó ellen. — Távirati tudósítás­. — Paris, május 31. Az Agence Havas Dsennán Eddarból kö­vetkezőket jelenti: Jonnart, Algír főkor­mányzója ma délelőtt O’Conno­r hadosztálytá­­bornok kíséretében egy vadászkülönítmény fe­dezete alatt a határra ment, hogy ott szem­lét tartson. A figuigi sejk csatlakozott a had­osztálytábornokhoz, hogy őt a város felé el­kísérje. Jonnart 600 méternyire közeledett Fi­­guighoz, ott megállott és néhány percig szem­lélte a várost, melynek falain sűrűn álltak az emberek. Ezután visszavonult Jonnart a sejk kíséretében. Alig távozott 300 méternyire, amikor Figuigból hevesen kezdtek tü­­zelni. A főkormányzót körülvevő vadászok vi­szonozták a fegyvertüzet, miközben Jonnart folytonos puskalövések között folytatta útját Csennán Eddar felé. Fele­után elbúcsúzott a Sejk a főkormányzótól és visszatért Figuiába. Eddig még nem tudható, hogy a vadászok kö­zül megsérült-e valaki. Paris, május 31. Az Agence Havas Béni Unióból a követ­kezőket jelenti: Mielőtt Jonnart főkor­mányzó Figuig vidékére indult, tanácskozást tartott a figuigi amellel, amelyben ez utóbbi őt biztosította a Franciaországgal szemben uralkodó általánosan kedvező hangulatról, mi­közben azonban utalt arra, hogy Fiuigban e pillanatban kedvezőtlenek a körülmények és hozzátette, hogy a marokkói kormány hajlandó támogatni a francia érdekek üldözését. Jon­­tart azt válaszolta, hogy sajnálja, hogy ez a jóakarat nem tud kézzelfogható eredményt fel­­mutatni és nem lehet majd azon csodálkozni, ha a francia kormány indíttatva érzi magát arra, hogy Marokkó integritásának tekintetbe­vételével a határon ellenőrző szolgálatot léte­sítsen. A Figuig mellett történt támadás után a főkormányzóval szemben azt hangsúlyozta az amel, hogy ez az esemény igazolja, hogy ő helyesen, jellemezte a figuigi hangulatot. Jon­­tpart kíséretéhez tartozó 13, nem igen sú­lyosan megsebesült vadászt szállítot­tak Béni Unisba. Egy lövészszázadot küldtek a Figuig mellett lévő pálmaligetbe, hogy aka­dályozza meg a marokkóiknak a síkságra tör­ténhető esetleges előnyomulását. Az onnan visszatért tisztek jelentik, hogy nem találtak újabban sebesülteket. Jonnart meglátogatta a sebesülteket és elutazását egyelőre elhalasz­totta. 1 .. 1 | ^ . \ ;■ | Órán, május 31. Jonnart algíri főkormányzó tegnap este Utazása célpontjához, Benjunirba érkezett. Hir szerint a legközelebbi napokban­ felszólítást in­téznek Figuig lakóihoz, adjanak garanciát a rend fentartásáért. Ha a válasz nem volna ked­vező Figuigot azonnal ágyuostrom alá vennék. jb 1 ’ Paris, június 1. A figuigi támadásról az Agence Havas a következő rész­eket jelenti Benjunisból. A támadás szerzői azon út közelében levő hasa­­dékokban voltak lesben, amelyen Jonnart csapata haladt. Megállapították, hogy több lövést alig 300 méternyi távolságból sütöttek fel a csapatra és bámulatos, hogy Jonnart kí­sérete közül, mely polgári személyekből és mintegy 30 katonatisztből állott, senki sem sebesült meg. A csapatot, mely 300 méter hosszú volt és amelyet két oldalról spahik fö­­döztek, az idegen légió katonái védték, kik a tüzelést viszonozták. A spahik nem lőhettek, nehogy megvadítsák a nyerges állatokat. A marokkóiak, kik, úgy látszik, tetemes vesztesé­geket szenvedtek, visszavonultak Benjunijba. Biztosra vehető, hogyha a csapat a Zenaja­­hegyen át vonult volna vissza, kevesen me­nekültek volna a haláltól. A figurgi­amel az eset fölött felháborodásának adott ki­fejezést és megígérte, hogy az ismétlődést megakadályozza. Jonnart a támadás után így nyilatkozott: — Most már tudom azt, amit az egész vidéken uralkodó közvéleményről tudni akar­tam. Konstatálom, hogy a Zenaja-vidék lakos­sága teljesen megbízhatatlan és a marokkói hatóságok nem tudják a rendet és a vidék biztonságát helyreállítani. Paris, június 1. Algíri lapok jelentik, hogy a Dsennán Ed­dar és Ain Sefrában állomásozó tüzérütegek legközelebb parancsot kapnak Figuig megostromlására és a tegnapi támadók elfogására. Páris, június 1. Az Agence Havas Ain Sefrából a követ­kezőket jelenti: Az idegen légiónak két száza­dában, melyet a figuigi benszülöttek megtá­madtak, 17 sebesült van, köztük 4 súlyosan megsebesült. A sebesültek Benjuniiba érkez­tek. A támadás megkezdői, akiknek számát 600-ra becsülik, óriási veszteséggel tértek vissza Figuigba. A forrongó Horvátország. — Véres pünkösd Zágrábban. — Budapest, jtrains 1. Pár napi csend után, amely a hatóságok éberségét leszerelte, pünkösd két napján szer­vezett, óriási tüntetések kavarták fel újra Zágráb békéjét. Több század katonaságot kel­lett kivezényelni a tömeg ellen, s fegyverrel lehetett csak szétverni a tüntetőket, akik újra meg újra tömörültek, mert a katonaság hu­­szárság nélkül tehetetlen volt a szervezett embertömegekkel szemben. Vér is folyt az ut­cákon, számos sebesülés és letartóztatás tör­tént, s a városban még ma is teljes ostrom­­állapot van. A véres pünkösdről tudósítónk a követke­zőket jelenti: Zágráb, május 31. A városban napok óta látszólag csend volt. Ez annyira félrevezette a hatóságot, hogy mostanában már nem cirkáltak csendőrök az Ilk­án és az Egye­tem­ téren. A mai ünnep azonban rácáfolt a csendre. Este hét órakor mintegy kétezer ember, diák, ipa­ros és munkás, csoportosult az Egyetem­ téren. A csoportosulás tervszerűen történt. A tömeg a Dal­­matinszki­ utcába akart vonulni, Fodróczy alis­pán lakása elé. Megrohanták a sarkon álló rend­őrt és két csendőrt, akik futva menekültek és egy kávéházból értesítették a tüntetésről a rendőrséget. Csakhamar vágtató lovasrendőrök érkeztek és húsz csendőr. A tömeg iszonyú kőzáporral fogadta őket A lovasok belevágtattak az akkor még inkább megszaporodott tömegbe és a levegőbe lőttek. Ez olaj volt a tűzre, a tömeg nekirontott a lovas­­rendőröknek, akik csellel akartak élni és elvágtattak, hogy a tömeget maguk után csalják az egyetem sűrű kertjéből is. A csel nem sikerült. A tömeg éktelen lármával nem a rendőrök után, hanem a Dalmatin­­szki­ utcába rohant. Ekkorára négy század katonaság vo­nult ki a tüntetők ellen. A tömeget széjjelverték és az utcákat elzárták. Alig állott helyre a rend ezen a tájon, híre jött, hogy óriási tömeg vonul Krajcsevics al­bán háza elé. A lovasság és az időközben kivezényelt újabb katonaság erre rohamban oda sietett, hol ismét csak óriási küzdelemmel lehetett a tömeget széjjel­verni. A tömeg a mellékutcákba vonult, a katonaság pedig elzárta az Ilicát, a Jellacsics-teret, a Ruga­­licát, a Palmetics-utcát, szóval az összes mellék­utcákat. Néhány perc múlva egyszerre kőzápor tá­madt minden irányból, főleg pedig a Belika-kávéház előtti terrászról. Erre lovasrendőrök vágtattak vé­gig az utcákon. Szuronyos katonák kiürítették a Belika-kávéházat és az előtte lévő terrászt, s a katonaság parancsnoka harsány hangon kiáltotta, hogyha még egy kő esik, tüzet vezényel. A laibachi ezredből ide vezényelt kato­­­naság volt ez. Bátor, erélyes fellépésük eredményes az volt, hogy a kávéház öt perc alatt kiürült Ha a horvát katonaság így teljesítené kötelességét, a tüntetések nem fajulhatnának el. Eközben kocsikon hozták a letartóztatott nő­ket,­ és fegyveres katonák kisérték a férfi foglyo­kat. Mikor a mellékutcákba szorult tömeg a fog­lyokat meglátta, vad ordítással ki akart jutni a fő­utcába, hogy a foglyok a zűrzavarban menekül­hessenek. De a katonaság parancsnoka ügyesen visz­­szaszorította a tömeget s azokat az utcákat, ame­lyeken a foglyokat szállították, kiüríttette. Az összes fegyveres erő éjjelre permanenciá­­ban maradt, mert újabb tüntetéstől tartanak. Emlí­tésre méltó körülmény, hogy a tömeg a horvát ezre­­dek katonáit a legnagyobb harc közepette is ,mindig éljenzéssel fogadta. Zágráb, junius I.­­ (S­a­j­á­t t­u­d­ó­s i­t­ő­n­k­t­ó­l.) Bár a katona­ság egész éjjel készenlétben volt, a tömegnek mégis sikerült az éj folyamán újra tömörülni. Beverték a Magyar Klub és Krajcse­vics főispán összes ablakait. Az Ilk­án a lámpák nagy részét eloltották és a sötétben zúdult a kőzápor a rendőrségre. Három se­besült volt mindkét részen. A sebeket az Ilk­­án lévő gyógyszertárban kötötték be. Sok­ békés járó­kelőt is megsebeztek a kövek. Huszárság nélkül az itt levő fegyveres erő képtelen rendet csinálni, mert mialatt az egyik helyen szétverik a tüntetőket, a másik helyen újra egyesülnek. Ma délelőtt ismét óriási tömeg hullámzik­ az utcákon. Lovasrendőrség és csendőrség cir­kál mindenfelé, a katonaság pedig a város kü­­lönböző részein elosztva készenlétben áll.­­ Délelőtt tizenkettedfél órakor óriási tö­meg hullámzott végig énekelve az Ilicán. A készenlétben levő katonaság erre az Ilica mind­két oldalát elzárta, mire a tömeg ordítva a mellékutcákba szorult, de újra egyesült az «Agramer Zeitung» szerkesztősége előtt. Ab­­cugoltak, hurráztak, s beverték az összes ab­lakokat. Rendőrségnek nyoma sem volt, s a tömeg akadálytalanul átvonult a Prezado­­vics­ utcába, ahol egy kormányhivatalnok há­zának az ablakait beverte. Innen még mindig háborítatlanul az üzletvezetőség új palotája elé vonultak. Itt már csendőrség fogadta a tüntetőket úgy, hogy csak néhány ablakot verhettek be. A csendőrség azonban nem is próbálta széjjel kergetni a tömeget, amely visszahúzódott újra a Pre­z­a­d­o­v­i­c­s­ utcába, s ott újra bevert egy sereg ablakot. Az ötszáz lépésnyire álló csendőrség­­ezt nyugodtan nézte. Ekkor érkezett meg a lovasrendőrség, de isme­retlen okokból nem a Prezadovics­ utcába, ha­nem az üresen álló Egyetem­ térre száguldott, úgy, hogy a tömeg nyugodtan szétoszolhatott, anélkül, hogy egyetlen letartóztatás történt volna. v­­ Zágráb, június 1. (Saját tudósítónktól.) A zágrábi vasúti étterem bérlője több jogász felszólítására Ludw­w­­­g elnökigazgató arcképét eltávolította az étterem­ből és mindent elkövet, hogy az odajáró vasutasokat elriassza, mert a jogászokat bántja a magyar szó. Pincéreinek fele, bár a szerződés szerint valamen­nyinek kellene magyarul tudni, magyarul nem tud. A félhivatalos jelentés. A «Magyar Távirati Iroda» Zágrábból a követ­kező táviratot közli a pünkösdi tüntetésekről:­­ Zágráb, június 1. Tegnap egy ausztriai szlovén népgyűlésről, me­lyen a horvátországi eseményekkel foglalkoztak, né­hány résztvevő érkezett Zágrábba. Az érkezőket az állomáson nagy néptömeg várta. A vasúti állomásra vezényelt rendőrség, amidőn az embertömeg­ foly­ton nőtt, jelzőlövéseket adott, hogy segít­séget kaphasson. A tömeg félremagyarálta a lövé­seket és megtámadta a rendőrséget, majd az egye­tem elé vonult, hol már rendőrség és csendőrség várta és feloszlatta. A tömeg azután szétoszlott és a városban tüntetett, míg a megérkezett katonaságot nem vették igénybe, mely aztán elzárta az utcákat és helyreállította a rendet .

Next