Pesti Napló, 1905. augusztus (56. évfolyam, 210-240. szám)

1905-08-01 / 210. szám

, 210. szám Budapest, kedd ________PESTI NAPLÓ. 1905. augusztus 1. 3 j Vasutak középponti pályaudvarán szalonkocsi áll báró Fejérváry rendelkezésére, hogy szükség esetén azonnal elutazhassák. — Bécsből táviratozzék, hogy báró Gautsch tegnap Karlsbadban találkozott báró Fejérváryval. A két miniszterelnök hosszabb sétát tett együtt. Érdekes, hogy Kossuth Ferenc augusztus 11-én szintén Karlsbadba utazik, hogy folytassa a herkulesfürdői kúrát. Valószínűnek tartják, hogy a két államférfi találkozik a fürdőhelyen s nem lehetetlen, hogy az őszi egyezkedési tárgyalások alapját itt vetik meg. Karlsbadból jelentik: Gautsch miniszterelnök ma este fél kilenc órakor Bécsbe érkezett. Apponyi nyilatkozata: Gróf Apponyi Albert ma délelőtt tíz órakor Budapestre érkezett. Politikai körökben azt hitték hogy Apponyinak báró Bánffy Dezsővel van találkozása, aki csütörtökön Tiszadobra megy gróf Andrássy Gyulához. Apponyi azonban kijelentette, hogy magánügyben érkezett a fővárosba. Ma több újságírót fogadott, akiknek elmondta a helyzetről a véleményét. A hatvanhetes pártok tömörüléséről ezt mondta: — Ami a hatvanhetes pártok tömörülését illeti, a magam részéről az egyesülést, természetesen a koalíció kereretén belül, kívánatosnak tartom. A szabadelvű pártról ugyanis nem tételezem föl, hogy a nemzet letörésében bizakodnék, vagy hogy éppen arra törekednék. A legkívánatosabb volna, ha a szabadelvű pártiak a disszidensekhez, vagy az új párthoz csatlakoznának, mert így gyarapíthatnák a koalíció erejét és közelebb hoznák kívánságait és programmját a megvalósuláshoz. Arra a kérdésre, mi a véleménye a képviselőház esetleges újabb elnapolásával szemben, így felelt Apponyi: — Értesültem Jush Gyulának, a képviselőház elnökének abbeli nyilatkozatáról, hogy az országgyűlésnek újra való elnapolása esetében az elnapolást tudomásul nem venné, a Házat összehívná és együtt tartaná. Én erről a kérdésről csupán elvi álláspontomat jelzem, mert semmi szín alatt sem kívánok prejudikálni a vezérlő bizottság elhatározásának. Az én véleményem pedig a dologról nyilvánvaló. Én a Háznak ex-lexben való feloszlatását is törvénytelennek tartottam és amellett foglaltam állást, hogy a Háznak a föloszlatás után is együtt kell maradnia. Természetes, hogy az országgyűlésnek ex-lexben való elnapolását még súlyosabb hibának, még nagyobb törvénytelenségnek tartom. Mert hiszen a föloszlatást azzal lehet megokolni, hogy a kormányzat a nemzetre appellál, az elnapolást azonban nem lehet megokolni semmivel sem, mert fest egyszerűen a parlamentarizmus kijátszása. Ha tehát mégis újra elnapolnák az országgyűlést, igenis, az én véleményem szerint is együtt kell maradnia a Háznak. ‘ ^ ›— Mi a véleménye excellenciádnak általában’ a politikai helyzetről? ** •— Ezt teljesen változatlannak tartom. Eg'ért sok függ a szabadelvű párt bomlásának processzusától. Szó volt a belügyminiszternek az általános titkos választói jog dolgában tett nyilatkozatáról is. 1— A választói jog kiterjesztése iránt' — mondta Apponyi — a függetlenségi és negyvennyolcas pártnak megvan a maga programmja. A belügyminiszter nyilatkozatát komolyan nem vehetem és nem hiszem, hogy akadna az országban csak tíz ember is, aki neki felülne. Elolvastam az újjászervezett szociáldemokrata párt kiáltványát és általánosságban helyeslem is. A választói jog kiterjesztését majd megcsinálja a koalíció, ha kormányra jut, de akkor igazán meg fogja csinálni. Az óbudai újpárt. A III. kerületi újpárt megalakítása tárgyában augusztus hónap elsején, kedden este nyolc órakor a Császárfürdő külön éttermében értekezlet lesz, amelyen az ujpárt Vezére, báró Bánffy Dezső és Hock János országgyűlési képviselő is jelen lesz. Az ujpárt hívei ez után hivatnak fel a részvételre. A vezérlő bizottságból. A szövetkezett ellenzék vezérlő bizottságának a nemzeti ellentállás egyöntetűségének előkészítésére kiküldött albizottsága ma délután öt órakor a függetlenségi párt helyiségében ülést tartott. Az ülésen résztvettek: Gulner Gyula, Holló Lajos, gróf Hadik János és Hammersberg László. Az albizottság ülésén megjelent gróf Apponyi Albert és Bernáth Béla is. A bizottság üléséről a következő hivatalos kommünikét adták ki: Abizottság beható tanácskozás után megállapította a vezérlő bizottsághoz intézendő előterjesztés szövegét. Az előterjesztést szét fogják osztani a tagok között és a vezérlő bizottság legközelebbi ülésén veszik tárgyalás alá. Az albizottság ülésén gróf Apponyi Albert több fontos kérdésre hívta föl a bizottsági figyelmét. Bernáth Béla a Zemplénmegyei viszonyok dolgában tett előterjesztést. Galner Gyula albizottsági elnök legközelebb külföldre utazik. Az albizottsághelyettes elnökül gróf Hadik Jánost választotta meg és elhatározta, hogy tekintettel a felmerülő ügyek fontosságára, az albizottság kiegészítését fogja a vezérlőbizottságtól kérni. A bizottság ülése fél nyolc órakor ért véget. A szövetkezett ellenzék Vezérlő bizottsága a jövő hét csütörtökén, augusztus 10-én, délután öt órakor a függetlenségi pártkör helyiségében Kossuth Ferenc elnöklete alatt ülést tart. Az ülésre a szövetkezett ellenzék vezérlő bizottságának tagjait az elnökség külön levélben is meghívta. Bánffy és Fejérváry. Egy bécsi lap szerint báró Fejérváry miniszterelnöknek tudomása van báró Bánffy tervéről. A miniszterelnök magánúton értesült Bánffy akciójáról, de a maga részéről még csak kísérletet sem fog tenni, hogy a tárgyalásokba beavatkozzék. Báró Fejérváry nézete szerint a helyzet kulcsa gróf Andrássy Gyula kezében van. Ha Andrássynak sikerülne a 67-es alapon álló pártok egyesítésével a katonai követeléseket mérsékelni, ennek bizonyára a kormány örülne legjobban. A kormánynak a passzív rezisztencia megtörésére indított akciójában főképpen azért állott be szünet, mert Fejérváry, miután a 67-es pártok egyesítésének tervéről értesült, mindent el akart kerülni, ami alkalmas arra, hogy az elkeseredést fokozza. A miniszterelnök az előre hirdetett energikus intézkedésekkel várni akar addig, amíg meglátja, hogy az új akciónak van-e sikere, vagy sem. A kormány az akciót mindenesetre szimpátiával kíséri. Császártalálkozás a magyar válság dolgában. Berlinből jelentik, hogy tegnap az ottani lapok különböző módon foglalkoztak a magyar válsággal. Az egyik újság szerint a berlini udvari körökben, azt hiszik, hogy Ferenc József király és II. Vilmos császár őszszel találkoznak, hogy megbeszéljék a magyar válságot, mert Berlinben a Balkán veszedelmes szituációjára való tekintettel azt a kérdést szellőztetik, váljon a hadsereg kettéosztása nem jelenti-e az osztrák-magyar haderő gyöngítését? Más jelentés szerint Vilmos császárnak a cárral való találkozása alkalmával már szó volt a magyar eseményeknek a hármas szövetségre való hatásáról. Berlini udvari körökben — írják a lapok — azért foglalkoznak ezzel a kérdéssel különösen komolyan, mert a magyarokat eddig, a szlávokkal ellentétben, a hármas szövetség energikus és megbízható hívei gyanánt tekintették. Törvényjavaslat az általános választói jogról. Aminta kormány német félhivatalosa, a «Pester Lloyd» értesül, Kristóffy József belügyminiszter az általános titkos és községenkénti választói jog életbeléptetésére vonatkozó választási törvényjavaslatot fog elkészíteni. Ha az országgyűlés megnyitásakor a Fejérváry-kabinet még kormányon lesz, úgy Kristóffy e javaslatot már a képviselőház első ülésén be fogja nyújtani. Újabb megsemmisítés. Szabadkáról táviratozzak. Ma érkezett meg a városhoz a belügyminiszternek a közgyűlési határozatot megsemmisítő döntése. A polgármester bejelentette a főispánnak, felterjesztéssel és a belügyminiszterhez. A szocialisták agitációja. A szociáldemokrata párt vezetősége ma dőlt . Után ülést tartott, amelyen megállapította az álta- lános választási jog érdekében a tegnapi tüntető körmenettel és nagygyűléssel megkezdett orszzágos agitáció programmját. A párt mindenekelőtt két röpiratot ad ki és pedig mindeniket 100.000 példányban. Kiadja ugyanis röpirat alakjában Bokányi Dezsőnek tegnap a Tattersallban megtartott beszédét és kiad 100.000 példányban egy másik röpiratot, amelyben kifejti a munkásság előtt a je,lenlegi politikai helyzetet és precizírozza a párt álláspontját úgy a koalícióval, mint a kormánynyal szemben. Augusztus folyamán a párt 250 népgyűlést tart az ország minden részében, azonkívül minden faluban, ahol a pártnak nagyobb számban vannak hívei, értekezlet lesz. Az összes vidéki gyűlésekre Budapestről küld a pártvezetőség szónokot, míg a falvakban tartandó értekezleteken az illető megyei vagy kerületi pártszervezetek kiküldöttei beszélnek. Ezenkívül Budapesten az összes szervezett szakmáik* szám szerint hatvanas, tartanak egy-egy gyűlést. Budapestéin fe hó 13-án, vasárnap nagy országos népgyűlés lesz a Tattersallban. A gyűlésen azonban nem a budapesti munkások vesznek részt, hanem a pártvezetőség fölhívja a vidéki híveket, hogy minden város egy-egy nagyobb küldöttséggel képviseltesse magát az országos monstre-gyűlésen s előzetes számítás szerint legalább is száz város képviselteti magát küldöttségileg az országos gyűlésen. Itt fogják ezután elhatározni az általános választási jog érdekében megindítandó agitáció további teendőit s az ott hozott határozatokat országszerte egyöntetűen hajtják végre. Az oroszországi események: Budapest, július 31. Az oroszországi eseményekről ma nem érkezett nevezetesebb hír. A külföldi sajtó még egyre találgatja a császártalálkozás okát és eredményét és e találgatások már odáig jutottak, hogy az angol sajtó egyik legkiválóbb orgánuma merőben családias jellegűnek mondja a björkei találkozást. Oroszország belsejében zavartalanul folyik a fosztogatás és öldöklés. Valószínű, hogy a véges események a közeljövőben még gyakrabban ismétlődnek majd, mert egy ma érkezett távirat szerint az ország keleti részében az idei nagy szárazság tönkretette a termést s a lakosságra a legnagyobb nyomor vár. Íme tehát, a forradalomba uj izgató tényezőnek beállott a nyomorúság. . Távirataink a következők: A császártalálkozás kulisszatitkai. London, július 31. A „Daily Telegraph” revall tudósítója táviratozza: Abban a helyzetben vagyok, hogy a cár és a császár találkozásáról feltétlenül megbízható részről a következőket közölhetem, megjegyezvén, hogy cáfolattól nincs mit tartanom. Július 19-én este 7 órakor a cár egyenesen a német császártól hirt kapott, amelylyel tudatta, hogy az orosz vizeken hajózik s egészen közel van az orosz területhez s igy nagyon szeretné látni kedves rokonát. Ez az üzenet olyan határozott hangú volt, hogy nert lehetett rá tagadó választ adni. A cár azonnal elfogadta a találkozás eszméjét és meghívta Vilmos császárt Björkébe. Csakhamar megtörtént a találkozás a két uralkodó tanácskozott egymással s elváltak, anélkül, hogy valami nagyfontosságú politikai problémáról lett volna köztük szó. Teljesen alaptalan a lapoknak az a találgatása, hogy a császártalálkozáson felmerült egy szövetség eszméje. Az sem igaz, hogy a császár a háború folytatását tanácsolta a cárnak. A császár ebben a kérdésben semmiféle tanácsot nem adott a cárnak s az is igaz, hogy ha tanácsra nyílt volna alkalma, a békekötést ajánlotta volna. Vilmos császár kétségtelenül bebizonyította Roosevelt elnökkel való érintkezése során, hogy lelkes híve a békének és éppen azért engedte át a békeközvetítést Rooseveltnek, mert az Egyesült Államok elnökének mediációjától nagyobb eredményt remélt, semmint ha ő maga vállalkozott volna erre a szerepre.